Az Eredetv

1
Az Eredetvédelem az EU-ban

• Védett magyar eredetmegjelölések

2

• VÁZLAT
• 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉROL ÁLTALÁBAN
• 2)JOGFORRÁSOK
• 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ
  JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK
• 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZOK FAJTÁI
• 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZOK OLTALMÁBÓL
• 6)TERMÉKLEÍRÁS
• 7) BEJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM
• 8)A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT
• 9)KIFOGÁS BENYÚJTÁSA

3

• FÖLDRAJZI ÁRUJELZOK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓ
• 1)Az EU eredetvédelmi rendszerérol általában.
• A földrajzi árujelzok eroteljes verenyfunkciók-
  kal rendelkeznek. Ebbol a szempontból ki kell
  emelni az eredetmegjelöléseket. Mint ahogy az
  közismert, az EU eredetmegjelölései eroteljes
  minoségjelzo és garanciális funkciókkal rendel
  keznek. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner,
  Löwenbrau stb.), a francia borok (Beaujolais,
  Chablis, Anjou stb.), az olasz vermutok (Martini,
  Cinzano,  

4

• Riccadonna stb.) gyártásához és forgalmazásához
  évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelzo
  értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára
  is hiteles ajánlást jelent.
• Az említett termékek kedveltsége eroteljes
  árfelhajtó hatással bírnak, elsosorban azért,
  mert jelentos az áruk presztízs fogyasztása. A
  "márkás" francia cognac-ért (Otard, Martell,
  Henne- ssey stb.), vagy a skót whisky-ért
  (Ballantines, Chivas Regal, Johnny Walker stb.)
  nyilvánvalóan magasabb árat lehet kikötni, mint a
  közönséges kommersz termékek vonatkozásában. A
  versenytársak tekintetében a földrajzi árujelzok
  jelentos

5

• élénkíto hatással bírnak.
• Az Európai Unióban a földrajzi árujelzok szabá
  lyozására a Közös Agrárpolitika keretében került
  sor.Az EU eredetvédelme nem egysé -ges, mert
  külön-külön kerültek szabályo- zásra a nyers és
  feldolgozott agrártermé -kek,a borok és a magas
  alkoholtatalmú szeszes italok.
• A földrajzi árujelzok által védett termékek dönto
  többsége mezogazdasági termék illetve élelmiszer.
  Az ipari (döntoen manufakturális) és más termékek
  közösségi szabályozására mindezideig nem került

6

• sor.Ezek szabályozása a Lisszaboni Megálla podás
  keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben
  maradt.
• Az Európai Unió agrártermékek illetve
  élelmiszerekre vonatkozó tevékenysége túlmutat a
  földrajzi árujelzok szabályozásán, és magába
  foglalja még pl. a hagyományos kü -lönleges
  termékekre továbbá a biogazdálko- dásra vonatkozó
  szabályozást is.
•  
• Az eredetvédelem területén az egységes közösségi
  rendszer létrehozatala 1992-ben megelozte a többi
  területen kialakuló

7

• egységes rendszerek kialakítását, fogyelem
  -bevéve hogy a közösségi védjegyrendszer
  1994-ben,a közösségi formatervezési mintarendszer
  2002-ben jött létre.
• A borok nyilvántartásának, közösségi rend -szere
  már 1987-ben kialakult, a bor közösségi piaci
  forgalmazásáról szóló 822/87 EGK sz. bizottsági
  rendelet kiadásával .A magas alko -holtartalmú
  szeszesitalok egységes közös- ségi szabályozása
  már 1989-ben kialakult a szeszesitalok
  meghatározásáról, megjelölé-

8

• sének és kiszerelésének általános szabályairól
  szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet
  révén. 
• A 2081/ 1992. sz. EGK bizottsági rendelet a
  mezogazdasági termékek és élelmiszerek föld-
  rajzi elnevezéseinek védelmérol egyságes nemzetek
  fölötti közösségi elbírálási rend -szert hozott
  létre, amely 1992 óta muködik. Ezt a rendeletet
  modernizálta a Tanács 510/2006/EK rendelete,
  2006. március 20, a mezogazdasági termékek és
  élelmiszerek földrajzi jelzéseinek

9

• és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.
  (továbbiakban Rendelet) Az 510/2006/EK rendelet
  alkalmas a nemzetek feletti közösségi integráció
  bemutatására.
• 2)A közösségi eredetvédelem jogforrásai
• A) Közösségi jogszabályok
• A Közösség alapjogszabálya a földrajzi árjelzok
  vonatkozásában a Tanács 510/2006/EK rende- lete,
  2006. március 20,(továbbiakban Rendelet) a
  mezogazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi
  jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.
•  

10

• Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek
  különös figyelmet, rámutatva az általuk védett
  magyar földrajzi megjelölésekre
• --a mezogazdasági termékek és élelmiszerek
  földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek
  oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet
  végrehajtására vonatkozó részletes szabá- lyok
  megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági
  rendelet
• Közösségi eredet megjelöléssel védett magyar
  termékek a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fu-
  szerpaprika-orlemény, a Hajdúsági torma, a Makói
  (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.
•  

11

• Közösségi földrajzi jelzéssel védett agrártermé-
  kek Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász,
  Csabai kolbász, Gönci kajszi barack, a Magyar
  szürke marhahús (OFJ).
• --a szeszes italok meghatározásáról,
  megnevezésérol, kiszerelésérol, címkézésérol és
  földrajzi árujelzoinek oltalmáról, szóló
  110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
  rendelet III. fejezete
• Közösségi oltalomban részesült a Békési
  szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskemé- ti
  barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmá ri

12

• szilvapálinka, az Újfehértói meggypálinka, a
  Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi
  törkölypálinka, valamint a pálinka és a
  törkölypálinka.(2012)
•  
• --a borpiac közös szervezésérol, az 1493/1999/EK,
  az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK
  rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi
  rendelet IV. fejezete.
• --A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezogazdasági
  piacok közös szervezésének létrehozásáról,
  valamint egyes

13

• mezogazdasági termékekre vonatkozó egyedi
  rendelkezésekrol ("az egységes közös
  piacszervezésrol szóló rendelet")
• --A Bizottság 114/2009/EK rendelete az oltalom
  alatt álló eredetmegjelöléssel, és az oltalom
  alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra
  való hivatkozás tekintetében, a 479/2008/EK
  tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti
  intézkedések megállapításáról.
• 2012-ben közösségi oltalom alatt álló
  eredetmegjelöléssel védett borok Neszmély,
  Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-

14

• felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csong -rád,
  Debroi Hárslevelu, Duna, Eger, Etyek-Buda,
  Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság,
  Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma,
  Pécs, Somlói, Sopron, Szek- szárd, Tihany,
  Tokaj, Tolna, Villány, Zala.
•  
• 2012-ben közösségi oltalom alatt álló földrajzi
  jelzéssel védett borok Balaton melléki,
  Duna-Tisza közi, Dunántúli, Felso-magyarországi,
  Zempléni.
• B) Nemzetközi jogszabályok
• - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

15

• Uniós Egyezmény 1883 (PUE) Magyar országon
  kihirdette az 1970. évi 18. tvr.
• - A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású
  aspektusairól szóló Egyezmény -1993 (TRIPS) -
  Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. tv.
• - Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi
  lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás
  1958. Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1.
  tvr.
•  
• Nemzeti jogszabályok

16

• A nemzeti jogszabályok a közösségi eredetvédelmi
  rendszer szerves részét képezik és Magyar ország
  legfontosabb jogforrása az 1997. évi XI. törvény
  a védjegyek és a földrajzi árujelzok
  oltalmáról. 
• 3)Az 510/2006/EK rendelet meghozatala mögött álló
  jogi és gazdasági megfontolások
•  

17

• A) a Rendelet preambuluma 2. pontjába foglalt
  indokolás értelmében a földrajzi árújelzok
  védelme útján ösztönözni kell a mezogazdasági
  termelés változatosabbá tételét, annak érdekében,
  hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet
  közötti egyensúly. A bizonyos jellemzokkel
  rendelkezo termékek támogatása jelentos
  elonyökkel jár a vidék gazdaságában különösen a
  kedvezotlen helyzetu vagy távoli területeken
  azáltal, hogy növeli a gazdálkodók jövedelmét,
  és meg tudja tartani a vidéki népességet e
  területeken.
•  

18

• B) A minoségileg kiemelkedo eredetvédett termékek
  iránt jelentosen megnott a kereslet. Egyre több
  fogyasztó a mennyiség helyett inkább az
  élelmiszerek minoségének tulajdonít nagyobb
  fontosságot. Ez a meghatározott termékekre
  irányuló igény növekvo keresletet támaszt az
  azonosítható földrajzi eredetu mezogazdasági
  termékek vagy élelmiszerek iránt.(A Rendelet
  preambulumának 3.pontja)
• C) A Rendelet preambulumának 6.pontjába fog lalt
  indokolás szerint a védelmi rendszer lehe tové
  teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegje
  lölések számára a fejlodést

19

• azáltal, hogy egységesebb megközelítést nyújtva
  egyenlo versenyfeltételeket biztosít az ilyen
  megjelöléssel ellátott termékek termeloi
  között,valamint erosíti a fogyasztókban a
  termékek megbízhatóságával kapcsolatos
  meggyozodését.
•  
• D) A rendelet hatályát egyes olyan mezogazdasági
  termékekre és élelmiszerekre kívánják korlátozni,
  amelyek esetében funkcio nális kapcsolat áll fenn
  a termék vagy az élel- miszer jellemzoi és annak
  földrajzi eredete között.(a Rendelet
  preambulumának 8. pontja)
•  

20

• E) A Rendelet preambulumának 10. pontja
  értelmében a földrajzi árujelzovel ellátott mezo
  -gazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg
  kell felelniük a termékleírásokban meghatározott
  feltételeknek.
• F) Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és
  eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat
  élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell
  bejegyezni.
• G) A rendszer nyitott, a bejegyzéshez kötött, a
  Rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a
  harmadik országbeli földrajzi jelzések elott,

21

• amennyiben ez utóbbiak a származási országban
  oltalom alatt állnak.
• H) Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi
  elnevezések megfeleljenek a Rendelet által megha
  tározott feltételeknek az érintett tagállam
  nemzeti hatóságainak meg kell vizsgálniuk a
  kérelme ket. A nemzeti hatóságoknak a nemzeti és
  közösségi rendelkezések alapján kifogásolási joga
  van.
• J) A Rendelet preamuluma 14. pontjába foglalt
  értelmezés szerint a bejegyzési eljárásnak le-
  hetové kell tennie minden, valamely tagállamban
  vagy harmadik országban jogos érdekkel rendel-

22

• kezo természetes és jogi személy számára, hogy
  kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait.
• K) A Preambulum 16. pontja kiemelkedo fontosságot
  tulajdonít az ellenorzés feladatának 
• 4/ 510/2006/EK rendelet 1. cikke határozza meg a
  Rendelet tárgyi hatályát
• A Rendelet hatálya kiterjed emberi fogyasztásra
  szánt mezogazdasági termékekre (élemiszerekre,és
  a szokványos termékekre
• -sörökre,

23

• -növényi kivonatokból készített italokra,
• kenyérre, péksüteményekre, cukrászsüteményekre,
  és egyéb pékárura,
• -természetes mézgákra és gyantákra,
• -mustárpépre,
• -tésztákra,
• -sóra.(a Rendelet I.melléklete szerint)
• A Rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi nyers
  mezogazdasági termékek is
• - széna,
• - illóolajok,
• - parafa,

24

• - kármin (állati eredetu nyerstermék),
• - virágok és dísznövények,
• - gyapjú,
• - fuz,
• - tilolt len,
• - gyapot.(a Rendelet II.melléklete szerint)
•  
• A rendeletet ugyanakkor a borecet kivételével
  a szolészeti-borászati termékekre és a sze -szes
  italokra nem kell alkalmazni.
•  
• A Rendelet tehát nem vonatkozik sem borokra

25

• sem magas alkoholtartalmú szeszes italokra.
• Ezek a fentiekben feltüntetet közösségi
  rendeletek az irányadók.
• 4)A közösségi földrajzi árujelzok fajtái
  eredetmegjelölés és földrajzi jelzés
• A Rendelet 2. cikke határozza meg e két
  legfontosabb alapfogalmat.
•   a fo különbség az, hogy az eredetmegjelölés
  felso kategóriát jelent, azaz a földrajzi
  származás és az adott agrártermék kiváló minosége
  között
• Az eredet megjelölés és a földrajzi jelzés között

26

• lényegesen erosebb, szervesebb és funkcionálisabb
  kapcsolat áll fenn, mint a földrajzi jelzések
  esetén.
• A) Az eredetmegjelölés fogalma
• Az eredetmegjelölés valamely régiónak,
  meghatározott földrajzi helynek, vagy kivételes
  esetben országnak az olyan mezogazdasági termék
  vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése,
  amely
• - e régióból, meghatározott földrajzi helyrol
  vagy országból származik,
• - minosége vagy jellemzoi alapvetoen vagy
  kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az
  ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezoknek
  köszönheto, és
•  

27

• - a termelése, feldolgozása és eloállítása
  meghatározott földrajzi területen történik.
• Közösségi eredetmegjelöléssel védett magyar
  termékek a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi
  fuszerpaprikaorlemény, a Hajdúsági torma, a Makói
  (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.
• B) A földrajzi jelzés fogalma
• A földrajzi jelzés valamely régiónak,
  meghatározott helynek, vagy kivételes esetben
  országnak az olyan mezogazdasági termék vagy
  élelmiszer leírására használatos elnevezése,
  amely

28

• -e régióból, meghatározott földrajzi helyrol vagy
  országból származik, és
• - különleges minosége, hírneve vagy egyéb
  jellemzoje ennek a földrajzi eredetnek
  tulajdonítható, és
• - a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy
  eloállítása meghatározott földrajzi területen
  történik.
• Közösségi földrajzi jelzéssel védett termékek
  Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai
  kolbász, Gönci kajszibarack, a Magyar szürke
  marhahús (OFJ).
•  

29

• C) Hagyományos jelzések
• A Rendelet elismeri a hagyományos jelzéseket is.
  Ennek értelmében eredetmegjelölésnek vagy
  földrajzi jelzésnek kell tekinteni a
  mezogazdasági termékeket vagy élelmiszereket
  jelölo olyan hagyományos földrajzi vagy nem
  földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek
  az e -redetmegjelölés vagy földrajzi jelzés
  fogalmának.
•  
• D) Az eredetmegjelölések kiterjeszto értelmezése
•  

30

• Az egyes földrajzi elnevezéseket akkor is
  eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az
  érintett termékek bizonyos nyersanyagai a
  feldolgozási területnél nagyobb, vagy attól
  eltéro földrajzi területrol származnak, feltéve
  hogy
• a) a nyersanyagok termelési területe
  meghatározott
• b) a nyersanyagok termelésére különleges
  feltételek vonatkoznak
• c) ellenorzésre vonatkozó szabályok biztosítják
  a nyersanyagok termelésére vonatkozó

31

• különleges feltételek betartását.
• További feltételként ezeket az elnevezéseket a
  származási országban eredetmegjelölésként 2004.
  május 1-je elott el kellett ismerni.
• 5)Kizárások a földrajzi árujelzok oltalmából
• A Rendelet 3. cikke határozza meg a kizárásokat
•  Ki vannak zárva a földrajzi árujelzok
  oltalmából 

32

• A) szokásos megjelölések,
• B) összetévesztheto növény- és állatfajták
  elnevezései,
• C) azonos alakú szavak,
• D) megtéveszto megjelölések
• Ad A) Szokásos megjelölések
•  
• Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált
  elnevezéseket. A rendelet alkalmazásában a
  szokásossá vált elnevezés a mezogazdasági termék
  vagy az élelmiszer

33

• olyan elnevezése, amely bár arra a helyre vagy
  régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert
  eredetileg eloállították vagy forgalomba hozták
  a Közösségben egy mezogazdasági termék vagy
  élelmiszer általá- nosan elterjedt nevévé vált. 
• Annak megállapítására, hogy az elnevezés
  szokásossá vált-e, minden tényezot figyelembe
  kell venni, különösen
•  
• a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken
  fennálló helyzetet
•  
•  

34

• b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi
  jogszabályokat.
•  
• A szokásos elnevezések kifejezetten gyakoriak
  húskészítményeknél pl.prágai sonka, debreceni
  (kolbász) veronai,(felvágott), párizsi
  (felvágott), bécsi virsli, de más élelmi-
  szereknél sem ritkák dijoni mustár, linzer
  (tészta), camembert (sajt),liptai turó,stb.
•  
• Ad B) Összetévesztheto növény-és állatfajták
  elnevezései
•  

35

• Az elnevezés nem jegyezheto be
  eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként,
  ha valamely növény- vagy állatfajta nevével
  ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék
  tényleges származása tekintetében megtévessze a
  fogyasztókat.
•  
• Ad C) Azonos alakú szavak
• Az már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú,
  vagy részben azonos alakú elnevezés bejegy zése
  során kelloen figyelembe kell venni a helyi és a
  hagyományos használatot, és

36
Z

• az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen
•  
• a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a
  fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot
  ébreszti, hogy a termékek egy másik területrol
  származnak, nem jegyez heto be akkor sem, ha az
  adott mezogaz dasági termékek vagy az
  élelmiszerek származása szerinti terület, régió
  vagy helység vonatkozásában az elnevezés
  pontosOportó,Medoc

37

• b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata
  akkor engedélyezheto, ha a késobb bejegyzett
  azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfeleloen
  elkülönül a már bejegyzettol, figyelemmel az
  érintett termelok közötti egyenlo bánásmód
  biztosításának és a fogyasztók megtévesztése
  elkerülésének szükségességére.
• Ad D) Megtéveszto, védjeggyel ütközo megjelölések
• Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem
  jegyezheto be, amennyiben figyelemmel valamely
  védjegy jó hírnevére, elismertségére

38

• és a használatának tartósságára a bejegyzés a
  termék tényleges azonossága tekintetében a
  fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
• 6)Termékleírás
•  A termékleírásra vonatkozó megjelöléseket a 4.
  cikk tartalmazza
• A termékleírásnak azért van kardinális
  jelentosége mert egyrészt tartalmazza a védett
  termék

39

• lényeges jellemzoit, másrészt pontosan
  meghatározza azt a földrajzi területet, ahol a
  termék termelése, feldolgozása és eloállítása
  folyik, valamint meghatározza a termék azon
  tulajdonságait, amelyek a földrajzi származásnak
  tulajdoníthatók.
• Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy
  az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)
  használatára való jogosultsághoz a mezogazdasági
  terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie
  a termékleírásban foglaltaknak.
•  

40

• A termékleírásnak legalább a következoket kell
  tartalmaznia
• A) a mezogazdasági terméknek vagy az
  élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a
  földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése
• B) a mezogazdasági termék vagy az élelmiszer
  leírása, beleértve adott esetben a
  nyersa-nyagokat, valamint a termék vagy az
  élelmiszer fobb fizikai, kémiai, mikrobiológiai
  vagy érzékszervi jellemzoi
• C) a földrajzi terület meghatározása és adott
  esetben a hagyományos megjelölésekkel

41

• kapcsolatos követelmények teljesítését igazoló
  adatok
• D) annak igazolása, hogy a mezogazdasági termék
  vagy az élelmiszer az eredetmegjelölés vagy
  földrajzi jelzéssel jelölt földrajzi területrol
  származik
• E) a mezogazdasági termék vagy az élelmiszer
  eloállítási módjának, adott esetben az autenti-
  kus és változatlan helyi eloállítási módnak a
  meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó
  adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése
  szerinti kérelmezo csoportosulás úgy dönt, és
  megindokolja, hogy a

42

• csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen
  kell történnie a
• minoség megorzése, vagy a származás garantálása
  vagy pedig az ellenorzés biztosítása érdekében
• F) az alábbiakat igazoló adatok
• i. a mezogazdasági termék vagy az élelmiszer
  minosége vagy jellemzoi és az eredetmegjelö- lés
  vagy földrajzi jelzés által jelölt terület
  szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat
  vagy adott esetben
• ii. a mezogazdasági termék vagy az élelmiszer
  meghatározott minosége, hírneve vagy más jel

43

• benyújtandó kérelemmel kapcsolatos eloírásokat a
  Rendelet 5. cikke tartalmazza.
•  
• A) A földrajzi árujelzok jogosultja csoportosulás
• Az eredetmegjelöléshez és földrajzi jelzéshez
  fuzodo jogosultság mindig kollektív jog. Be-
  jegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag cso
  portosulás jogosult. E rendelet alkalmazásában
  csoportosulás tekintet nélkül annak jogi formá
  jára vagy összetételére az ugyanazon mezo
  gazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglal
  kozó termelok vagy feldolgozók társulása.
•  

44

• A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt
  vehetnek. Természetes vagy jogi szemé -lyek
  együttesen ismerhetok el csoportosulás- ként.
• Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölo
  elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi
  területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés
  esetében több csoportosulás a közös kérel -met
  nyújthat be.
• A csoportosulás kizárólag olyan mezogazdasági
  termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be
  bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga
  termel vagy állít elo.
•  

45

• B) A bejegyzés iránti kérelem kellékei, egységes
  dokumentum
• A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a
  következoket kell tartalmaznia
• a) a kérelmezo csoportosulás neve és címe
• b) a termékleírás
• c) egységes dokumentum, amely a következoket
  tartalmazza
• i. a termékleírásban szereplo alapveto adatok a
  termék neve, leírása, beleértve adott esetben a
  csomagolására és a címkézésére vonatkozó

46

• külön eloírásokat és a földrajzi terület tömör
  meghatározását
• ii. a termék és az eredetmegjelölés, illetve
  földrajzi jelzés által megjelölt földrajzi
  környezet vagy földrajzi származás közötti
  kapcsolat összegzo leírása, adott esetben
  beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás
  egyedi adatait vagy eloállítási módot.
• Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam
  földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél
  a tagállamnál kell benyújtani. A tagállam
  megvizsgálja a kérelmet annak ellenorzése
• céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az  
•  
•  

47

• 510/2006/EK rendelet feltételeinek.
• C) A tagállamok által végzett vizsgálat
• A vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten
  kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gon-
  doskodik a kérelem megfelelo közzétételérol,
  továbbá ésszeru határidot állapít meg, a melyen
  belül minden jogos érdeket igazoló és a tagál-
  lam területén székhellyel rendelkezo lakóhellyel
  rendelkezo természetes vagy jogi személy
  (továbbiakban személy) kifogást nyújthat be a
  kérelemmel szemben. A tagállam dönt a beérkezett
  kifogások elfogadhatóságáról.
•  

48

• Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet
  követelményei teljesülnek, a tagállam kedvezo
  határozatot hoz, és a Bizottsághoz továbbítja az
  eloírt dokumentumokat végleges határozat
  meghozatala céljából. Ellenkezo esetben a kérel
  met elutasítja.
• A tagállam gondoskodik a kedvezo határozat
  közzétételérol, továbbá arról, hogy minden sze-
  mély, akinek ahhoz jogos érdeke fuzodik, jogor
  -voslati lehetoséggel élhessen. A tagállam
  egyuttal gondoskodik a termékleírás közzététe
  -lérol, és elektronikus hozzáférést biztosít a
  termékleíráshoz.
•  

49

• A tagállam kizárólag átmeneti jelleggel és a
  kérelem Bizottsághoz történo benyújtásának
  napjától kezdodo hatállyal az elnevezésre e
  rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat. A
  rendelet szerinti bejegyzésrol szóló határozat
  meghozatalának napján az átmeneti nemzeti ol-
• talom megszunik.
•  
• D) A tagállam által az EU Bizottsága számára
  megküldendo adatok
•  
• Az 5. cikk (7) bekezdés alapján tagállam kedvezo
  határozatai vonatkozásában az érintett

50

• tagállam a következoket juttatja el a
  Bizottsághoz
• a) a kérelmezo csoportosulás neve és címe
• b) egységes dokumentum (bejegyzés iránti
  kérelem kellékei l. jelen tanulmány 7/B pontja)
• c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a
  csoportosulás által benyújtott és kedvezo
  határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése
  szerint megfelel a 510/2006/EK/ rendeletben
  foglalt feltételeknek
• d) a termékleírás közzétételére vonatkozó
  hivatkozás.
•  
• A tagállamoknak kellett 2007. március 31-ig

51

• megalkotniuk és hatályba léptetniük a törvényi,
  rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, a
  melyek a 510/2006/EK rendelet nemzeti
  alkalmazásához szükségesek voltak.
• A bejegyzés iránti kérelem harmadik országban
  található földrajzi területre is vonatkozhat.
•  
•  8)A Bizottság által végzett vizsgálat
•  
• A 6. cikk a tagállamokban az oltalom
  vonatkozásában hozott határozatoknak a Bizottság
  által végzett vizsgálatára vonatkozik.
•  

52

• A Bizottság megvizsgálja, hogy a bejegyzés iránti
  kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az
  510/2006/EK rendeletben foglalt feltételeknek. E
  vizsgálat idotartama nem haladhatja meg a
  tizenkét hónapot.
•  
• A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá
  benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt
  elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz
  történo benyújtásuk idopontját. Ha az elvégzett

53

• vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy
  az e rendeletben eloírt feltételek teljesülnek, a
  Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában
  közzéteszi az egységes dokumentumot és a
  termékleírás közzétételére vonatkozó információt.
  Ellenkezo esetben a Bizottság dönt a bejegyzés
  iránti kérelem elutasításáról.
• 9) Kifogás eloterjesztése
• A kifogás eloterjesztésének lehetoségérol a 7.
  cikk (1)-(3) bekezdései rendelkeznek.
• Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történo
  közzététel napjától számított hat hónapon belül

54

• bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással
  élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz
  benyújtott, kelloen indokolt nyilatkozat útján.
•  
• Kifogást eloterjeszthet egyrészt egy másik
  tagállam, azaz bármely jogos érdeket igazoló, nem
  a bejegyzést kérelmezo tagállam (jogi vagy
  természetes személy közremuködésével). Az EU-n
  kívüli természetes vagy jogi személy kelloen
  megalapozott nyilatkozat benyújtásá- val szintén
  kifogást emelhet a javasolt bejegy- zés ellen.
•  

55

• Valamely tagállam személyei a szóban forgó
  tagállamhoz, az EU-n kívüli személyek a
  Bizottsághoz nyújtják be a kifogást tartalmazó
  nyilatkozatot.
• A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor
  fogadhatók el, ha azok az Az Európai Unió Hiva
  -talos Lapjában történo közzététel napjától szá-
  mított hat hónapon belül beérkeztek a
  Bizottsághoz és
• A) igazolják az eredetmeglelölésekkel, földrajzi
  jelzésekkel, hagyományos megjelölésekkel szemben
  támasztott követelmények be nem tartását vagy

56

• B) kimutatják, hogy a javasolt elnevezés bejegy-
  zése összetévesztheto növény-és állatfajták
  elnevezéseivel, azonos alakú szavakkal, vagy
  megtéveszto a megjelölés.
• D) azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegy
  zése veszélyeztetné egy részben vagy egészben
  azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan
  termékek létét, amelyeket a közzététel napját
  megelozoen már legalább öt éven keresztül
  jogszeruen forgalmaztak
• E) olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra
  engednek következtetni, hogy a bejegyzés tár-
  gyát képezo elnevezés szokásos elnevezés.
•  

57

• A bizottság megvizsgálja a kifogások
  elfogadhatóságát. A B), C) és D) pontjában
  említett feltételeket a Közösség területe
  vonatkozásában értékelik.