AGRБRJOG

1
AGRÁRJOG

• Az agrárjog fogalma, forrásai, agrárszakigazgatás

2
AGRÁRJOG

• Sajátos jogi szabályozás kialakulásának ismérvei
• Azonos tulajdoni tárgy termoföld,
  haszonállatok, haszonnövények.
• Sajátos életviszony termelo, feldolgozó,
  értékesíto
• Azonos tevékenység mezogazdálkodás, feldolgozó
  ipar.
• Az agrárgazdaság rendelkezik a fenti
  sajátságokkal, mely egy új, önálló jogterület
  kialakítását teszi lehetové.
• Vegyes jogterület a magánjog, és a közjog
  sajátos szintézise.
• Fogalma A termoföld tulajdonjogával,
  használatával, hasznosításával, ill. a
  mezogazdasági termékek, élelmiszerek
  eloállításával, forgalmazásával kapcsolatos
  személyi és (statikus és dinamikus) vagyoni
  viszonyok szabályozásának területe.
• Agrárjogi szerzodések jogviszonyának alanyai
  mezogazdasági termelok (Kft., Mgsz., Bt., Kkt.,
  erdobirtokossági társulatok, Rt.,
  magánvállalkozások, családi gazdaságok,
  kedvtelésbol uzött mezogazdaság szereploi,
  ostermelok feldolgozó, értékesíto, fogyasztó
  szervezetek (gazdasági társaságok, állam,
  magánszemélyek, egyéb jogi személyek)
• Jogviszony tárgya a mezogazdasági szolgáltatás
  mely lehet
• dare (traktor vásárlása, termény eladása, állat
  adásvétele stb.),
• facere (sertéstelep ülepítojének kivitelezése,
  pályázatírás, árambekötés stb.),
• praestare (hitelezés, biztosítás stb.).

3
AGRÁRJOG

• Állam mezogazdasági termelo közjogi
  jogviszony.
• Kivéve, ha magánjogi félként szerepel az állam a
  jogviszonyban.
• Jellemzoi alá-fölé rendeltség tiltás, eloírás,
  kötelezés, ellenorzés, akár azonnali végrehajtás.
• Alapelvek
• Magánjogi elvek
• Privát autonómia védelme
• Rendeltetésszeru joggyakorlás
• Jogbiztonság, jóhiszemuség,
• Joggal való visszaélés tilalma
• Együttmuködési kötelezettség
• Elvárható magatartási mérték
• Ésszeruség
• Speciális alapelvek
• Kölcsönös igazságosság egyén és közösség
  figyelemmel van egymás érdekeire - közjó
  szolgálata
• Szociális béke létbiztonság, jólét
  birtokmaximum
• Szolidaritás (kisegítés) individualizmus helyett
  kollektív szemlélet

4
AGRÁRJOG

• Az agrárjog a rendszerváltozás elott a
  termoföldre és a mezogazdasági termeloszövetkezete
  kre, azok muködésére vonatkozó joganyagot
  foglalta magába.
• Jellemzoi
• Tervgazdálkodás,
• Az egyes szakterületekre csak keretszabályokat
  állapítottak meg, melyeket miniszteri szintu
  rendeletek egészítettek ki. A változatos
  szabályozás, a joganyag stabilitása ellen hatott.
• Speciális jogi szabályozás hiánya.
• KGST államközi kereskedelem.
• A külkereskedelem állami monopólium volt.
• Állami irányítás egybe esett a vállalatirányítássa
  l, mely pótolta a speciális szabályozást. Pl. a
  Minisztertanács speciálisan utasított
  vállalatokat meghatározott gazdasági tevékenység
  végzésére.
• Az állam tulajdonosi és közhatalmi viszonyai a
  minisztériumban összpontosultak.
• A rendszerváltozás után ezen sajátos jogterület
  kibovült, rohamos fejlodésnek kiteljesedésnek
  indult.
• Ma már az agrárjog fogalomköre a következo
  szabályozási területeket öleli fel mezogazdaság,
  élelmiszer-feldolgozás, erdészet, vadászat,
  halászat, föld- és talajvédelem, piacszabályozás,
  támogatási rendszer, növény és állat-egészségügy,
  termoföld, (ingatlan-nyilvántartás), közösségi
  agrár- és vidékfejlesztési politika.

5
AGRÁRJOG

• A rendszerváltozás után az elso szabadon
  választott Országgyulésnek jutott az a feladat,
  hogy a tulajdoni és egyéb irányítási, ellenorzési
  struktúrákat átalakítsa, kiépítse.
• Az állam fogalma, jogi rendje új megvilágításba
  került a mindent és mindenkit ellenorzo és
  birtokló polip elvesztette csápjait. Az állam,
  az államosítások során vállalt kártalanítási
  kötelezettségének eleget tett
• Az Országgyulés döntött a kárpótlás kérdésében
  kárpótlási jegy, ingatlanok visszaadása,
  vagyonnevesítés stb.
• Az ún. moratórium törvényekkel biztosította a
  termeloszövetkezet által kezelt földtulajdon
  közösségi védelmét, ill. megtiltotta a
  szövetkezetek gazdasági társasággá történo
  átalakulását (külföldiek földtulajdon-szerzése).
• A rendszerváltás után a következo törvények
  születtek meg, melyek ma is az agrárjog
  legfontosabb jogforrásait jelentik
• 1992. évi XXIV. tv. (kárpótlási törvény), 1992.
  évi II. tv. (szövetkezeti vagyonnevesítésrol
  rendelkezo törvény) tsz-ek termoföldtulajdont
  nem szerezhettek, termoföld magántulajdonba
  kerülhet, a szövetkezeti vagyon felosztása. A
  kialakult új birtokstruktúra magában hordozta a
  jövo problémáit.
• 1993. évi VI. tv. Az agrárpiaci rendtartásról ?
  2003. évi XVI. tv. az agrártermékek
  piacszabályozása, az állami beavatkozások
  lehetséges eseteinek szabályozása.

6
AGRÁRJOG

• 1993. évi CXIV. tv. az állattenyésztésrol.
• 1994. évi IL. tv. az erdobirtokossági
  társulatokról speciális erdogazdálkodási
  követelmények érvényesítése.
• 1994. évi LV. tv. a termoföldrol
  termoföld-tulajdon védelme, a termoföld
  mennyiségi és minoségi védelme, annak
  hasznosítása.
• 1994. évi CII. tv. a hegyközségekrol az árutermo
  szolobirtokosok szolotermelési feladatait
  rendezte.
• 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi
  oltalmáról növényfajták szabadalmaztatása.
• 1995. évi XC. tv. az élelmiszerekrol? 2003. évi
  LXXXII. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
• 1995. évi XCI. tv. az állategészségügyrol ? 2005.
  évi CLXXVI. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
• 1995. évi XCII. tv. a takarmányok eloállításáról
  ? 2001. évi CXIX. tv. ? 2008. évi XLVI tv.
• 1995. évi XCIV. tv. a Magyar Állatorvosi
  Kamaráról, valamint a magán-állatorvosi
  tevékenység gyakorlásáról.
• 1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról
  agrárpiaci rendtartás, agrártermékek
  felvásárlása.
• 1996. évi LIV. tv. az erdorol és az erdo
  védelmérol.
• 1996. évi LV. tv. a vad védelmérol,
  vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
• 1996. évi LXXVI. tv. a földmérési és térképészeti
  tevékenységrol.

7
AGRÁRJOG

• 1996. évi CXXXI. tv. a növényfajták állami
  elismerésérol, valamint a vetomagvak és vegetatív
  szaporítóanyagok eloállításáról és
  forgalmazásáról ? 2003. évi LII. tv. a
  növénytermesztés biológiai alapjait rakta le.
• 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi
  árujelzok oltalmáról hungaricumnak számító
  élelmiszerek eredet, ill. származás jelölését
  tette lehetové.
• 1997. évi XLI. tv. a halászatról és horgászatról.
• 1997. évi XLVI. tv. az Országos Magyar
  Vadászkamaráról.
• 1997. évi CXIV. tv. az agrárgazdaság
  fejlesztésérol alapveto agrárpolitika
  meghatározása.
• 1997. évi CXXI. tv. a szolotermesztésrol és
  borgazdálkodásról ? 2004. évi XVIII. tv.
• 1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról.
• 1997. évi CLIX. tv. a fegyveres biztonsági
  orzésrol, a természetvédelmi és a mezei
  orszolgálatról mezei vagyonvédelem.
• 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiáról
  fokozottan veszélyes és szigorúan ellenorzött
  tevékenység.
• 1999. évi XLVI tv. a mezogazdasági összeírásról.
• 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemrol.

8
AGRÁRJOG

• 2000. évi LXXXIV. tv. a Magyar Mérnöki és
  Növényorvosi Kamaráról.
• 2006. évi LXXXVIII. tv. a nemzeti
  agrárkár-enyhítési rendszerrol.
• Nemzetközi szerzodések
• 1994. évi I. tv. az Európai Megállapodás
  kihirdetésérol (társulási szerzodés).
• 1998. évi IX. tv. a Marrakeshi Egyezmény és
  mellékleteinek kihirdetésérol WTO életre hívása.
• 2004. évi XXX. tv. csatlakozási szerzodés
• Egyéb törvényi szintu, kapcsolódó szabályozás
• 2006. évi X. tv. a szövetkezetekrol.
• 2006. évi V. tv. a cégnyilvánosságról, a bírósági
  cégeljárásról és a végelszámolásról.
• 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról.
• 1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvrol.
• 2004. évi CXL .tv. a közigazgatási hatósági
  eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.
• 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya
• Törvényereju rendelet
• 1986. évi 24. tvr. Lisszaboni Megállapodás
  módosításáról (eredet-megjelölések oltalma és
  nemzetközi lajtsromozása.
• 1983. évi 14. tvr. az új növényfajták oltalmára
  létesült Nemzetközi Egyezmény kihirdetésérol.
• Kormányrendeletek
• 256/2007. (X. 4.) Korm. rend. a Mezogazdasági és
  Vidékfejlesztési Hivatalról.
• 274/2006. (XII. 23.) Korm. rend. a Mezogazdasági
  Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és
  muködtetésérol.

9
AGRÁRJOG

• Sajátos agrárjogi szabályozások
• kamarai tagsági jogviszony (magán-állatorvosi
  tevékenység, vadászkamarai tagság),
• kamarai etikai szabályok,
• hegyközségi rendtartás (szolotelepítés, - muvelés
  szabályai).
• Legfelsobb Bíróság jogegységi határozatai.
• Alkotmánybíróság határozatai
• pl. 7/2006. (II. 22.) AB határozat
• Önkormányzati rendeletek

10
AGRÁRJOG

• Az agrárigazgatás a mezogazdasági és erdészeti
  termeléssel összefüggo tevékenységek szabályozási
  rendszere.
• Az agrárjog szabályozási rendszerének
  érvényesítoi az agrárszakigazgatás intézményei.
• Az agrárigazgatás részterületei
• A mezogazdasági termelés biológiai alapjainak
  biztosítása növénytermesztés, állattenyésztés,
  takarmányozás.
• Szolotermesztéssel, borgazdálkodással kapcsolatos
  rendelkezések piacképes bor eloállítása,
  minoség- és eredetvédelem.
• Minoségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és ehhez
  kapcsolódó fogyasztóvédelemmel kapcsolatos
  igazgatási feladatok.
• Mennyiségi és minoségi földvédelem.
• A földtulajdonhoz kapcsolódó haszonvételek
  gyakorlásával kapcsolatos feladatok
  erdogazdálkodás, halászat, vadászat.
• Az EU Közös Agrárpolitikájához kapcsolódó
  termékpálya rendtartások muködtetése, támogatási
  rendszerek betartatása, ellenorzése.
• Az agrár- vidékfejlesztési politika kialakítása,
  és muködtetése.

11
AGRÁRJOG

• Az agrárszakigazgatás intézményi rendszere
• Az egyes intézményeket a hatáskörük terjedelme
  (illetékesség), ill. szervezeti rendjük szerint
  különböztethetjük meg
• Illetékesség szerint
• Országos hatásköru, vagy központi
• Területi hatásköru (regionális, vagy megyei
  szintu)
• Településre, mint közigazgatási egységre
  kiterjedo, helyi szintu közigazgatási szervek.
• Szervezeti rendjük szerint
• Központi közigazgatási (államigazgatási) szerv,
• Szakigazgatási feladatokat ellátó központi
  hivatalok (dekoncentrált, területi szervekkel),
• Szakértoi, tanácsadói szervek Agrárgazdasági
  Tanács, Országos Borszakérto Bizottság, Magyar
  Takarmánykódex Bizottság, Országos
  Vadgazdálkodási Tanács, Országos Erdészeti
  Tanács, Szolofajta Használati Bizottság,
  Földrajzinév Bizottság stb.
• Háttérintézmények
• Szakértoi intézetek Országos Mezogazdasági
  Könyvtár és Dokumentációs Központ. Kutatási
  Intézetek (FVM Mezogazdasági Gépesítési Intézet,
  FVM Szolészeti és Borászati Kutatóintézet Eger,
  Pécs, Badacsony, Kecskemét), Agrárgazdasági
  Kutató Intézet, Agrármarketing Centrum Kht.,
  Mezogazdasági Biotechnológiai Kutató Központ,
  szakképzo intézetek, FVM Vidékfejlesztési,
  Képzési és Szaktanácsadási Intézet.
• Egyéb intézmények Mezogazdasági Múzeum, Állami
  Ménesgazdaság, Magyar Élelmiszer-biztonsági
  Hivatal.
• Nem kormányzati szervek

12
AGRÁRJOG

• Nem kormányzati szervek
• Agrárigazgatási és ezzel összefüggo feladatokat
  ellátó szervek külön törvénnyel létrehozott
  köztestületek (gazdasági és szakmai kamarák,
  hegyközségi szervezetrendszer) egyesülési jogról
  szóló törvény szerint muködo, de a közfeladat
  ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkezo
  szervezetek (Terméktanácsok, tenyészto
  szervezetek pl. Alma Terméktanács, Baromfi
  Terméktanács, Éticsiga Terméktanács, Nyúl
  Terméktanács, Hagyma Terméktanács, Toll
  Terméktanács stb.) társadalmi, érdekvédelmi
  szervezetek (Mezogazdasági Termelok és
  Szövetkezok Országos Szövetsége, Magyar
  Gazdakörök Országos Szövetsége)
• Az intézményi hálózat a 2006. évi választások
  után gyökeres változáson, átalakításon esett át.
• 2007. január 1-tol a mind területileg, mind
  szakmailag megosztott igazgatási struktúra
  egységesítésre, központosításra került.
• 2007. január 1. elotti állapot
• Központi közigazgatási szerv Földmuvelésügyi és
  Vidékfejlesztési Minisztérium
• Elso felelos magyar kormányban ?kereskedelmi
  miniszter
• 1889. évi XVIII. tc. A közmunka- és
  közlekedésügyi minister ezentul
  kereskedelemügyi-, a földmívelés-, ipar- és
  kereskedelemügyi minister pedig földmívelésügyi
  ministernek fog neveztetni.
• 1959-1990 Mezogazdasági és Élelmezésügyi
  Minisztérium.
• 1990 visszanyeri eredeti nevét, majd
• 1998 Ahol e törvény hatálybalépését megelozoen
  kiadott jogszabály d) Földmuvelésügyi
  Minisztériumot, földmuvelésügyi minisztert említ,
  ott Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési
  Minisztériumot, ill. földmuvelésügyi és
  vidékfejlesztési minisztert kell érteni

13
AGRÁRJOG

• Dekoncentrált szervek
• Megyei Földmuvelésügyi Hivatalok,
• Állami Erdészeti Szolgálat 1 budapesti és 10
  vidéki igazgatósággal
• Országos Mezogazdasági Minosíto Intézet 7 vidéki
  vetomag-felügyeloséggel, 4 teljesítményvizsgáló
  és 11 fajtakísérleti állomással és 1
  fajtakitermeszto állomással
• Országos Borminosíto Intézet
• Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Növény- és
  Talajvédelmi Központi Szolgálat, és 19 megyei,
  ill. fovárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi
  Szolgálat az általuk muködtetett
  növény-egészségügyi határkirendeltségekkel
  együtt
• Állami Állat-egészségügyi- és Élelmiszer-ellenorzo
  Szolgálat, mely a 2005. évi CLXXVI. törvény
  alapján magában foglalja a 20 megyei, fovárosi
  székhellyel rendelkezo Állat-egészségügyi és
  Élelmiszer-ellenorzo Állomásokat, a kerületi
  hivatalokat, állat-egészségügyi határállomási és
  élelmiszerhigiéniai kirendeltségeket, a hatósági
  állatorvost, az Országos Állategészségügyi
  Intézetet (továbbiakban OÁI), az Országos
  Élelmiszervizsgáló Intézetet (továbbiakban OÉVI)
  és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és
  Takarmány-ellenorzo Intézetet (továbbiakban
  ÁOGYTI),
• Földhivatalok 20 megyei, fovárosi földhivatal és
  118 körzeti földhivatal,

14
AGRÁRJOG

• 2007. január 1. utáni állapot
• Központi közigazgatási szerv Földmuvelésügyi és
  Vidékfejlesztési Minisztérium, feladatai
• Stratégiaalkotás (NFT, AVOP, NVT, UMVP,
• Jogszabály elokészítés,
• Jogalkotás,
• Költségvetési tervezés,
• Egyedi hatósági ügyek intézése,
• A KAP intézményrendszerének muködtetése,
• Humáneroforrás-politika,
• Irányítás (államigazgatási szerv alapítása,
  vezeto kinevezése, felmentése, SZMSZ jóváhagyása,
  döntés megsemmisítése, jóváhagyása, új eljárásra
  utasítás, költségvetés és létszámkeret
  megállapítása, utasításadás, beszámoló való
  kötelezés)
• Ellenorzés.
• Nemzetközi kapcsolatok ápolása.
• Minisztérium szervezete
• Hierarchikus, alá-fölé rendeltségi viszonyok
• Miniszter, kabinetfonök, államtitkár,
  szakállamtitkárok, foosztályvezetok,
  osztályvezetok
• Miniszteri kabinet, államtitkárság,
  szakállamtitkárságok, foosztályok, osztályok

15
AGRÁRJOG

• Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
• Földhivatalok 20 megyei, fovárosi földhivatal és
  119 körzeti földhivatal. Tevékenységi körük
  kiterjed
• Földtulajdon, földhasználat, földvédelem,
  földminosítés,
• Ingatlan-nyilvántartás, földmérés, térképészet
  feladatokra.
• Elso fokon a körzeti földhivatal, míg másodfokon
  a megyei földhivatal jár el.
• jogi személyek
• A hivatalt hivatalvezeto vezeti, szervezeti
  egységeik osztályokra tagolódnak.
• Földmérési és Távérzékelési Intézet
• Jogi személy,
• Önállóan gazdálkodó központi költségvetési
  szakigazgatási szerv.
• Ingatlanügyi igazgatás országos szintu adatainak
  feldolgozása.
• Szakmai információs rendszerek fejlesztése,
  irányítása.
• Földmérési, térképészeti és térinformatikai
  tudományos kutatás központja.
• Másodfokú hatósági szerv FVM
• Távérzékeléssel összefüggo feladatok ellátása.
• MePAR rendszer muködtetése.
• Országos adat- és térképtár fenntartása.

16
AGRÁRJOG

• Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
• Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal (19 területi
  hivatal a központ)
• Önálló jogi személyek,
• Központja egész országra kiterjedo
  illetékességgel rendelkezik, míg a területi
  hivatalok a nevükben található megyében látják el
  az agrárgazdasági feladatokat.
• A hivatalt az elnök vezeti 3 elnökhelyettessel
  egyetemben. Az elnökhelyetteseket az elnök jelöli
  és az FVM miniszter nevezi ki.
• Közigazgatási hatósági ügyben elso fokon a
  területi, másodfokon a Központ jár el.
• Ha a Központ jár el elso fokon, akkor annak
  döntése ellen közigazgatási eljárás keretében
  fellebbezésnek nincs helye.
• Ha hatósági ügyben a területi szerv
  köztisztviseloje (hatósági állatorvos,
  növényvédelmi felügyelo, takarmány felügyelo,
  zöldség-gyümölcs minoség ellenor) jár el elso
  fokon, akkor döntése elleni jogorvoslatot a
  területi szerv vezetojéhez lehet benyújtani.
• Az egyes mezogazdasági szakigazgatások
  igazgatósági formában, míg a kiegészíto,
  ellenorzo egységek foosztályként tagozódnak a
  Központ szervezetében.

17
AGRÁRJOG

• Szervezeti felépítés
• Központ elnöki, elnökhelyettesi hierarchia
• Központ elnökhelyettesi hierarchia
• Területi kiépítettség
• Az új agrárigazgatási szervezet a következo
  hatósági feladatokat látja el
• Növénytermesztés, talajvédelem, állategészségügy,
  tenyésztés, erdészet, vadászat, halászat,
  takarmányozás, borászat, növényvédelem,
  mezogazdasági igazgatási szerv,
  élelmiszer-biztonság, zöldség-gyümölcs
  minoség-ellenorzés.
• Falugazdász hálózat muködtetése. Feladataik
  tájékoztatás, ellenorzés, területi információ
  beszerzése.

Központi hivatal
Elnök, Elnökh.
Megyei hivatalok
Megyei hivatalok
Megyei hivatalok
foigazgató
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
(Szak)igazgatóságok
igazgató
18
AGRÁRJOG

• Központi hivatalok, dekoncentrált szervek
• Mezogazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (19
  területi hivatal a központ, 7 regionális
  jogkörrel felruházott megyei szerv AVOP és
  SAPARD pályázatok menedzselése)
• Önálló jogi személyek,
• SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ
  jogutódjaként jött létre.
• Központja és igazgatóságai egész országra
  kiterjedo illetékességgel rendelkeznek.
• Közigazgatási hatósági ügyben elso fokon az
  igazgatóságok, míg másodfokon a Központ jár el.
• Ellátja az EMGA és EMVA által nyújtott
  támogatások lebonyolításával összefüggo
  feladatokat.
• Muködteti az Integrált Irányítási és Ellenorzési
  Rendszert (IIER) ? ENAR-t egységes
  nyilvántartási és azonosítási rendszer gazda és
  ügyfélregiszter MePAR Mezogazdasági Parcella
  Azonosító Rendszer.

19
AGRÁRJOG

• A mezogazdaság biológiai alapjainak biztosítása

20
AGRÁRJOG

• A mezogazdaság biológiai alapjainak biztosítása
  három témakört foglal magába
• Növénytermesztés,
• Állattenyésztés,
• Takarmányozás.
• A növényfajták állami elismerése, oltalma
• Az egyes növényfajták csak állami elismerés után
  hozhatók forgalomba.
• Az állami elismerés folyamán a növényt felveszik
  a Nemzeti Fajtajegyzékbe, amely közhiteles
  nyilvántartás.
• Állami elismerésben az a növény részesítheto,
  amely
• más növényfajtától megkülönböztetheto, állandó és
  egynemu, egyöntetu,
• megfelelo gazdasági értékkel rendelkezik,
• megfelelo és bejegyezheto fajtanévvel
  rendelkezik,
• amely bejelentoje teljesíti a jogszabályban
  meghatározott feltételeket.
• A növényfajta bejelentésekor nyilatkozni kell
  arról, hogy a növényt géntechnológiával
  módosították-e.
• A növényfajta-oltalomhoz szükséges vizsgálatokat
  a növénytermesztési hatóság végzi el, aki
  vizsgálatának eredményérol értesíti a
  Fajtaminosíto Bizottságot.
• Fajtakísérleti szakterület szervezetei
  Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ ?
  Természeti és genetikai eroforrásokért felelos
  elnökhelyettes ? Növénytermesztési és Kertészeti
  Igazgatóság ? Fajtakísérleti igazgató-helyettes ?
  Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály,
  Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály ?
  Regionális Fajtakísérleti Állomások 1.
  Debrecen 2. Szarvas, telephelyek Székkutas,
  Helvécia 3. Eszterágpuszta 4. Szombathely,
  telephelyek Pölöske, Röjtökmuzsaj 5. Központi
  Fajtakísérleti Állomás Tordas.
• A Növényfajta Bizottság állásfoglalása alapján a
  határozatot a növénytermesztési hatóság hozza
  meg.
• Az állami elismerés idotartama
• Szolo, gyümölcs, erdészeti fajták, fásszárú
  dísznövények esetén 20 év,
• Egyéb növények esetén 10 év,

21
AGRÁRJOG

• A szaporítóanyagok eloállítása és forgalomba
  hozatala
• Csak a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói
  Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben,
  ill. az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben és
  a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban
  szereplo növényfajták szaporítóanyagát szabad
  eloállítani, ill. forgalomba hozni.
• Az egyes szaporító anyagok eloállítását és
  forgalomba hozatalát a növénytermesztési hatóság
  engedélyezi.
• Vetomagfelügyelet szervezete Mezogazdasági
  Szakigazgatási Hivatal Központ ? Természeti és
  Genetikai Eroforrásokért Felelos Elnökhelyettes ?
  Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság ?
  Vetomag-felügyeleti igazgató-helyettes ?
  Vetomag-minosítési és Nyilvántartási Osztály,
  Vetomag-szaporítási Osztály, Vetomag-vizsgálati
  Laboratóriumok Osztály, Fajtakitermeszto Állomás
  - Monorierdo ? Megyei Mezogazdasági
  Szakigazgatási Hivatalok, Földmuvelésügyi
  Igazgatóság, Vetomag-felügyeleti Osztályok
  Baranya, Békés, Fejér, Gyor-Moson-Sopron,
  Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas megyékben.
• Kertészeti és Erdészeti Szaporítóanyag Felügyelet
  szervezete Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal
  Központ ? Természeti és Genetikai Eroforrásokért
  Felelos Elnökhelyettes ? Növénytermesztési és
  Kertészeti Igazgatóság ? Kertészeti és Erdészeti
  Szaporítóanyag felügyeleti igazgató-helyettes ?
  Szolo-gyümölcs-, Dísznövény-, Erdészeti
  Szaporítóanyag Osztályok
• Szaporítóanyag eloállítási zárt körzet
• Vetomagok termesztése esetén szaporítóanyag
  eloállítási zárt körzetet lehet kialakítani.
• A szaporítóanyag eloállító a védotávolságon belül
  levo fölhasználóval a vetés megkezdése elott
  szerzodésben állapodhat meg a termoföld
  használatáról, a termesztés korlátairól,
  kötelezettségeirol, az ebbol eredo eredménykiesés
  ellentételezésének módjáról.
• A vetomag eloállító kérelmét megküldi az
  illetékes terméktanácsnak, amely véleményével
  együtt azt továbbítja a növénytermesztési
  hatóságnak.
• A zárt körzeten belüli tilalom betartását a
  növénytermesztési hatóság ellenorzi, aki a
  tiltott növényt megsemmisítheti.
• A föld használójának kártalanításában a felek
  szerzodésben megállapodhatnak. Ennek hiányában a
  Ptk. Szabályait kell megfeleloen alkalmazni.
• Szaporítóanyag-minosítés
• A szaporítóanyag csomagolása, jelölése

22
AGRÁRJOG

• Szaporítóanyag-minosítés folyamata
• Származás igazolása,
• Termohelyi, szántóföldi, faiskolai, palántanevelo
  üzemi ellenorzés,
• Mintavétel,
• Laboratóriumi szaporítóanyag-vizsgálat,
• Fémzárolás,
• Fajtaazonosító kitermesztés,
• Minosítést igazoló okirat kiállítása.
• A szaporítóanyag csomagolása, jelölése
• Biztosítania kell a vetomag minoségének
  megóvását.
• Meg kell akadályoznia a vetomag kivételét,
  kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül.
• A címkén magyar nyelven is fel kell tüntetni az
  azonosításához szükséges adatokat.
• A szaporítóanyag-tételt, illetve annak egységeit
  a külön jogszabály szerinti címkével kell ellátni
  úgy, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen
  eltávolítható.

23
AGRÁRJOG

• Fogalmak
• Apaállat az a hímivarú tenyészállat, amelyet
  tenyészto szervezet annak minosít.
• Embrió-átülteto állomás petesejtek és embriók
  eloállítására, tárolására, kezelésére,
  átültetésére, értékesítésére szolgáló kötött vagy
  mozgó létesítmény.
• Mesterséges termékenyíto állomás olyan
  létesítmény, ahol spermanyeréshez, kezeléshez,
  értékesítéshez apaállatot tartanak, ill. spermát
  kezelnek és tárolnak.
• Szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló, sertés,
  bivaly esetén csak a fent említett apaállat lehet
  az utódlás alapja.
• Mesterséges termékenyíto állomásról spermát csak
  akkor lehet értékesíteni, ha azt megfelelo
• Apaállattól vették le,
• A levett spermát származásazonosító jelöléssel
  látták el,
• Igazolták az apaállat származását,
• Spermaminoségi igazolást mellékeltek.
• Embrióátülteto állomásokon petesejt, embrió
  tárolására, értékesítésére akkor van lehetoség,
  ha
• Az noivarú tenyészállattól, ill. apaállattól
  származik,
• Kinyerése, kezelése embrióátülteto állomáson
  történt,
• Csomagolása származási azonosítóval van ellátva,
• Rendelkezésre áll az anyaállat,
• Apaállat származási igazolása,
• Petesejtet igazolással látják el.
• Teljesítményvizsgálat a tenyészérték
  becsléséhez, az állatok teljesítményei és ezen
  belül termékei minoségének megállapítására
  szolgáló eljárás.
• Állami feladat, de állami szerv megbízást is
  adhat rá.

24
AGRÁRJOG

• Szolotermelés és borászat

25
AGRÁRJOG

• Eredet- és minoségvédelmi okokból korlátozni kell
  azokat a területeket, ahol szolot lehet
  telepíteni. Az érintett területekrol termohelyi
  katasztert vezetnek.
• Termohelyi kataszter
• Ökológiailag minosített, osztályozott és
  lehatárolt területek (ökotópok).
• Külterületi átnézeti térképeken és adatlapokon
  történik a lehatárolás.
• Az egyes területeket azonosító kódszámmal és
  osztályjelöléssel látják el.
• A termohelyi katasztert a FÖMI útján az FVM és az
  KSZBKI vezeti.
• Eljárás
• A szolo termohelyi kataszterének módosítását az
  illetékes hegyközség kezdeményezheti az FVM-nél.
• A kérelmezonek elotte be kell szereznie a
  kecskeméti Szolészeti és Borászati Kutatóintézet
  szakvéleményét.
• A kérelmezonek értesítenie kell a helyi
  önkormányzatot is, hogy az adott termohelyi
  kataszter módosítását kérelmezte.
• A kérelemrol a minisztérium (MgSzH?) határozattal
  dönt.
• A minisztérium határozatát megküldi az illetékes
  hegyközségnek, jegyzonek, FÖMI-nek és az
  KSZBKI-nak.
• A települési önkormányzat köteles bejelenteni a
  termohelyi katasztert vezeto szervnek, ha a
  termohelyi kataszterben szereplo területet
  beépítésre szánt területként jelöl meg.
• A szolo termohelyi kataszter osztályozása szerint
  lehet
• I. osztályú, szolotermesztésre kiváló adottságú,
• II. osztályú, 1. szolotermesztésre kedvezo
  adottságú,
• II. osztályú, 2. szolotermesztésre alkalmas
  terület.
• Az érintett kataszteri területeken erdo és
  gyümölcsös telepítése csak az illetékes
  hegyközség engedélyével lehetséges.

26
AGRÁRJOG

• Eredet- és minoségvédelmi okokból korlátozni kell
  azokat a területeket, ahol szolot lehet
  telepíteni. Az érintett területekrol részletes
  ültetvénykatasztert is vezetnek.
• Ültetvény kataszter
• Tartalmazza az ültetvény azonosító adatait
  (település, területnagyság, hrsz),
• az ültetvény használójának (tulajdonosának)
  adatait,
• a támogatási szerv által adott regisztrációs
  számot, ill.
• az ültetvény jellemzoit jelleg, telepítési
  jellemzok, fekvés, kitettség, támaszrendszer,
  muvelésmód, termoképesség, sor- és totávolság
  stb.
• A VINGIS rendszer évenkénti frissítése a FÖMI
  feladata, melyet a hegybírók által minden év
  szeptember 30-ig átadott adatok alapján
  frissítenek.
• A kivágás és telepítés ellenorzése az MgSzH
  feladata, melyet ellenorzési jegyzokönyvben
  rögzít.
• A FÖMI a változásokat bedolgozza a VINGIS
  adatbázisba. A frissített VINGIS adatokat minden
  év október 31-ig, ill. november 15-ig megküldi az
  MVH-nak, ill. az illetékes hegybírónak.

27
AGRÁRJOG

• Telepítés, kivágás
• Fogalmak
• Házikerti szolo az a szoloterület, mely az 500
  m2-t nem haladja meg.
• Árutermelo szolo 500 m2-nél nagyobb területu
  szoloültetvény.
• Bejelentési kötelezettség az illetékes hegyközség
  részére
• 1000 m2-nél nagyobb területen muvel szolot, vagy
• területnagyságtól függetlenül termését, ill.
  készített borát, mustját értékesíti.
• Borszolofajta olyan szolofajta, melynek termését
  rendszerint borkészítésre használnak.
• Csemegeszolo fajta olyan szolofajta, melynek
  termését rendszerint étkezésre használják.
• Alanyszolofajta olyan szolofajta, melyet
  vegetatív szaporítóanyag, ill. oltványkészítés
  céljából termesztenek.
• Szolofajták osztályba sorolása a borkészítésre
  alkalmas szolofajtákat termesztési hasznosságuk
  alapján osztályba sorolják ajánlott,
  engedélyezett, ideiglenesen engedélyezett
  szolofajták. Osztályba sorolni csak a Vitis
  vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó
  fajok keresztezésével létrejött fajtákat lehet.
• Direkt termo fajtákat osztályba sorolni, borukat
  forgalmazni nem szabad Noah, Othello, Isabella,
  Jacquez, Clinton, Herbemont, Delawere, Elvira,
  Zamfira.
• A termore fordulás ideje a negyedik, kedvezotlen
  idojárási körülmények esetén az ötödik vegetációs
  idoszak vége.

28
AGRÁRJOG

• Telepíteni csak a Szolofajta Használati Bizottság
  (SZHB) által engedélyezett fajtákat lehet.
• A Bizottság állapítja meg, hogy melyik megyében,
  mely szolofajtákat lehet telepíteni.
• A listát a Minisztérium rendeletben bocsátja ki,
  melybol aztán a hegyközségi tanácsok dönthetik
  el, hogy melyik borvidéken, melyik szolofajtát
  részesítik elonyben.
• A szolo termohelyi potenciálja európai uniós
  eloírások szerint 2010-ig nem növelheto.
• A telepítést és a kivágást a mezogazdasági és
  vidékfejlesztési támogatási szerv (MVH)
  engedélyezheti. A kérelmet az illetékes
  hegybíróhoz kell benyújtani, aki azt az MVH felé
  továbbítja.
• Határozatát az MVH megküldi az érdekelt
  hegybírónak, növénytermesztési hatóságnak
  (MgSzH), FÖMI-nek, valamint az ingatlanügyi
  hatóságnak (körzeti földhivatalok).
• A Magyarországon 1996. május 1. után eltelt
  idoszakban engedéllyel kivágott
  szoloültetvényekre vonatkozóan újratelepítési jog
  áll fenn. A kivágási engedéllyel rendelkezo
  személy újratelepítési jogával a kivágástól
  számított 8. borpiaci év végéig (borpiaci év
  augusztus 1-tol július 31-ig tart) élhet. Ha
  ezen jogával nem él, akkor a kivágott
  területnagyság országos telepítési jogtartalék
  részévé válik.
• A telepítési jogtartalék országos nyilvántartása
  az MVH Központi Hivatalának feladata.

29
AGRÁRJOG

• Borászati szabályozás
• Cél minoségi borok eloállítása,
• Technológiai, termohelyi szabályozások betartása,
  betartatása.
• Szín, tisztaság, íz, zamat, ill. termohelyi
  lehatárolás alapján a következo bortípusokat
  különböztethetjük meg
• Asztali bor megyei fajtalistás szolobol
  származik, legalább 13 tömegszázalék (MM)
  természetes cukrot tartalmazó mustból készült
  bor, melynek alkoholtartalma 9-15
  térfogatszázalék ( vol) közötti, összes
  savtartalma (borkosavban kifejezve) lt3,5 g/l.
• Tájbor földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor,
  mely teljes egészében az adott földrajzi egység
  szolotermésébol származik.
• Meghatározott termohelyrol származó minoségi bor
  a must legalább 15 MM természetes cukrot
  tartalmaz, meghatározott termohelyen és arra
  egyértelmuen utaló földrajzi eredet-megjelölésu
  minoségi bor készítésére alkalmas, osztályba
  sorolt szolobol készült. A bor illata, íze,
  zamata a fajtára, évjáratra, ill. készítésmódra
  egyértelmuen utal, felismerheto. Származásban és
  minoségben 100-osan, fajta és évjárat
  tekintetében 85-ban meg kell, hogy feleljen az
  elnevezésnek és a jelölésnek.
• Késoi szüretelésu bor a borvidék általános
  szüretelése után érett szolobol szüreteltek,
  mustja legalább 19 MM.
• Válogatott szüretelésu bor érett, túlérett
  egészséges bogyókból állítják elo, mustja
  legalább 19 MM cukrot tartalmaz.
• Töppedt szolobol készült bor meghatározott
  termohelyrol származó minoségi bor, mely
  túlérett, részben töppedt szolobogyókból állítják
  elo, mustja legalább 20 MM cukrot tartalmaz.
• Jégbor meghatározott termohelyrol származó
  minoségi bor, mely túlérett, megfagyott
  szolobogyókból préselnek, mustja legalább 25 MM
  cukrot tartalmaz.
• Fobor legfeljebb 7 t/ha, ill. 50 hl/ha must
  hozamú ültetvényrol származó, túlérett, töppedt,
  aszúsodott termésbol préselnek. Must min. 23 MM
  cukrot tartalmaz, legalább 11,5 v/v
  alkoholtartalmú bor, melyet forgalomba hozatal
  elott legalább 2 évig érleltek.
• Muzeális bor meghatározott termohelyrol származó
  minoségi bor, melyet legalább 5 évig palackban
  érleltek.

30
AGRÁRJOG

• Borászati szabályozás
• Az értékesítési, ill. tovább-feldolgozási céllal
  tartott borászati termékeket a pincekönyvbe be
  kell jegyezni.
• A tájborok földrajzi eredet megjelölésére
  szolgáló földrajzi egységek listája a következo
  1. Felso-Magyarországi, 2. Alföldi, 3.
  Dél-Dunántúli, 4. Észak-Dunántúli, 5. Balatoni,
  6. Dunai, 7. Tisza-völgyi, 8. Duna-Tisza közi, 9.
  Dél-alföldi, 10. Zempléni, 11. Nyugat-Dunántúli,
  12. Tisza melléki, 13. Duna melléki, 14. Duna
  menti.
• Magyarország borvidékeit a következo dián lévo
  térkép szemlélteti.

31
Agrárjog
32
AGRÁRJOG

• Borászati szabályozás
• Szolot és egyéb borászati terméket forgalomba
  hozni csak származási bizonyítvánnyal lehet.
• Borászati terméket csak származási
  bizonyítvánnyal rendelkezo szolobol és borból
  lehet eloállítani.
• Szoloalapú üdítoitalokat csak származási
  bizonyítvánnyal rendelkezo szolomustból vagy
  szolomust-surítménybol lehet eloállítani.
• A szolo, az asztali bor és az , m. t. minoségi
  bor származási bizonyítványát az illetékes
  hegybíró, míg a védett eredetu bor származási
  bizonyítványát a hegyközségi tanács titkára adja
  ki.
• A bor tovább-feldolgozása esetén a régi
  származási bizonyítványt be kell vonni, míg az
  újat az illetékes hegybíró adja ki.
• Árutermelési céllal borászati terméket
  eloállítani csak hegyközség által regisztrált,
  ill. borászati hatóság által engedélyezett
  pincészetben lehet.
• Mustot, bort, borászati terméket forgalomba
  hozni, tovább-feldolgozni, exportálni csak a
  borászati hatóság laboratóriumi vizsgálata, ill.
  minoségi tanúsítása után szabad forgalomba
  hozatali engedély alapján.
• A MK területén forgalomba hozott bor literje után
  a forgalomba hozónak 8 Ft forgalomba hozatali
  járulékot kell fizetnie.
• A közfogyasztásra forgalomba hozott bort és
  borpárlatot egyszerusített kísérookmánnyal vagy
  borkíséro-okmánnyal, továbbá számlával vagy
  szállítólevéllel kell ellátni.

33
AGRÁRJOG

• Borászati szabályozás
• Az egri bikavér, szekszárdi bikavér bort, védett
  eredetu bort és a tokaji borkülönlegességeket
  közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad
  forgalomba hozni.
• A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
  eloírások
• A Tokaji borvidék a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy,
  az abaújszántói Sulyom-hegy és a tokaji
  Kopasz-hegy által lehatárolt területen
  helyezkedik el.
• A borvidékre különleges klimatikus viszony és
  vulkanikus talajadottságok jellemzoek, melyek
  alapját jelentik a különleges minoségu bornak.
• Itt található a pincékben a botrytises cinerea
  penészgomba, mely társulva a mikroklímával
  speciális ízt és zamatot kölcsönöz az itt
  készített bornak.
• A Tokaji borvidék területére 75 kg-ot meghaladó
  borszolot, cefrét, valamint 50 litert meghaladó
  mustot és bort más termohelyrol bevinni csak az
  illetékes hegyközségi tanács elozetes
  engedélyével szabad.
• A Tokaji borvidékrol szolot, mustot, bort
  kiszállítani csak az illetékes hegyközségi
  tanácshoz történo bejelentés után lehet.
• A más területrol származó mustot és bort
  elkülönített helységben kell tárolni. A
  tárolóedényt olyan jelzéssel kell ellátni, mely
  egyértelmuen jelöli a bor idegen származását.
• A Tokaji borvidéket a következo kép szemlélteti.
  

34
Agrárjog
35
AGRÁRJOG

• A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
  eloírások
• A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi
  eredet-megjelöléssel rendelkezo borok
• Meghatározott termohelyrol származó minoségi
  borok.
• Meghatározott termohelyrol származó tokaji
  borkülönlegességek
• Tokaji máslás a szamorodni vagy az aszú
  seprojére felöntött mustból vagy azonos évjáratú
  borból alkoholos erjedés útján készült tokaji
  borkülönlegesség, amely jellegzetes érlelési
  illattal és zamattal rendelkezik, és a forgalomba
  hozatal elott legalább két évig, ebbol legalább
  egy évig fahordóban érlelték.
• Tokaji fordítás a kipréselt aszútésztára
  felöntött meghatározott termohelyrol származó
  mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos
  erjedés útján készült, a forgalomba hozatal elott
  legalább két évig, ebbol legalább egy évig
  fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség, amely
  jellegzetes érlelési illattal és zamattal
  rendelkezik.
• Tokaji szamorodni a Tokaji borvidék területén
  termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
  rothadt, tokén aszúsodott szolobogyókat is
  tartalmazó, válogatás nélkül szedett szolofürtök
  feldolgozásával eloállított, legalább 21,0
  tömegszázaléknyi (MM) természetes eredetu cukrot
  tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert
  tokaji borkülönlegesség, melyet a forgalomba
  hozatal elott legalább két évig, ebbol legalább
  egy évig fahordóban érlelnek.
• Tokaji aszú az a 3-6 puttonyos, a Tokaji
  borvidék területén termett, a Botrytis cinerea
  hatására nemesen rothadt, tokén aszúsodott,
  szüretkor külön szedett szolobogyók feldolgozott
  anyagára öntött meghatározott termohelyrol
  származó legalább 19 mustfokos musttal, vagy
  ilyen minoségu azonos évjáratú borral áztatott,
  szeszes erjedés útján nyert tokaji
  borkülönlegesség, amely a külön jogszabályban
  meghatározott puttonyszámtól függo mennyiségu
  cukormentes extraktot, valamint cukrot tartalmaz,
  és amelyet a forgalomba hozatal elott legalább
  három évig, ebbol legalább két évig fahordóban
  érlelnek.
• Tokaji aszúeszencia a Tokaji borvidék területén
  termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
  rothadt, tokén aszúsodott és szüretkor külön
  szedett szolobogyóknak feldolgozott anyagára
  öntött meghatározott termohelyrol származó
  musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott,
  szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú-
  és érlelési illattal, valamint zamattal
  rendelkezo aszúbor, amely literenként legalább
  180 gramm természetes cukrot tartalmaz, és
  amelyet a forgalomba hozatal elott legalább három
  évig, ebbol legalább két évig fahordóban
  érlelnek.
• Tokaji eszencia a Tokaji borvidék területén
  termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen
  rothadt, tokén aszúsodott és szüretkor külön
  szedett szolobogyókból préselés nélkül
  kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján
  keletkezo tokaji borkülönlegesség, mely
  literenként legalább 450 gramm összes természetes
  cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot
  tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemzo
  különleges illattal és zamattal rendelkezik.

36
AGRÁRJOG

• A Tokaji borvidékre vonatkozó különleges
  eloírások
• A tokaji borkülönlegességeket csak meghatározott
  palackban szabad forgalomba hozni.
• A Tokaji borvidékre utaló elnevezéssel tilos
  olyan mustot és bort forgalomba hozni, melyet más
  termohelyrol származó musttal vagy borral
  házasítottak.
• A Tokaji borvidéken termett szolobol származó
  törkölyös mustra, borseprore, vagy törkölyre más
  borvidékrol származó mustot vagy bort ráönteni
  nem szabad.
• A tokaji borvidéken ízesített italokat készíteni
  tilos.
• A tokaji borokat poharanként csak palackból
  szabad kimérni.

37
AGRÁRJOG

• Élelmiszer-szabályozás

38
AGRÁRJOG

• A magyar(?) élelmiszeripar termékeinek nagy
  részét a rendszerváltozás elott a keleti, majd
  utána a nyugat-európai piacokon értékesítette,
  értékesíti.
• A 90-es évek után a gazdasági, politikai nyitás
  eredményeképpen a FÁK országok szintén a minoségi
  élelmiszerek vásárlása felé mozdultak el.
• Az élelmiszeripar tulajdoni viszonyai is
  megváltoztak. A privatizáció folytán a feldolgozó
  üzemek magánkézbe kerültek.
• Multinacionális cégek jelentek meg PARMALAT,
  DANONE, Unilever, SPAR.
• A magyar magánkézbe került üzemek egy része
  felszámolódott, másik része magyar tokeeros
  befektetok kezébe került (ZALAHÚS, FEHÉRHÚS
  PICK, Alföldi Tej Rt.). Megindult az
  élelmiszeripari szereplok koncentrálódása,
  fúziója (SOLE-MIZO).
• A gazdasági szereplok a toke mellett új
  technológiákat, ill. újfajta terméktípusokat is
  bevezettek (lásd Reggeli Ital, édesítoszer
  használata, gyenge alkoholtartalmú borok és
  sörök).
• Az EU és a hazai élelmiszerszabályozás
  középpontjában a fogyasztók egészségének védelme
  áll.
• Meg kell elozni, hogy az emberi szervezetben
  egyes mérgezo anyagok felhalmozódjanak, ezáltal
  egészségkárosodást szenvedjen a fogyasztó. Ez
  okból a Magyar Parlament követve az Uniós
  jogalkotást új törvényt alkotott 2008. évi XLVI.
  Törvény az élelmiszerláncról és hatósági
  felügyeletérol.
• A törvény magába foglalja, olvasztja az
  élelmiszerek, a takarmányozás, az
  állategészségügy és a növényegészségügy
  szabályozási területeit. A korábbi joganyag
  technikai egyesítése, ill. néhány uniós
  rendelkezés beépítése történt meg az új
  törvényben.

39
AGRÁRJOG

• A fejlett országokban a túlzott
  élelmiszerfogyasztás, ill. pazarlás a legnagyobb
  probléma.
• Egy ország fejlettségét azon is lemérhetjük, hogy
  a háztartások jövedelmük hány százalékát
  fordítják élelmiszerek vásárlására. Ez
  Magyarországon 40, nyugaton 20-30, míg a
  fejlodo országokban 50-80.
• A túlzott fogyasztás központúság, egészségtelen
  életmód (Hot-dog, Coca Cola, sült krumpli
  stb.)miatt elotérbe kerül az élelmiszeripar
  szabályozása terén is a fogyasztóvédelem.
• A régi kóstolás helyébe (töpörtyu, savanyú
  káposzta, dinnye lékelése) a fogyasztók
  tájékoztatása lép, lépett (miniatur betuk
  olvasása).
• Az élelmiszer-szabályozás elvei
• Szubszidiaritás elve A jogszabályt azon a
  szinten kell megalkotni, ahol a meghozatalához a
  legtöbb információ rendelkezésre áll. EU szintu
  szabályozás akkor lehetséges, ha a problémát,
  kérdést tagállami szinten nem lehet megoldani,
  ill. a szabályozás az EU érdekei