Identit

1
Identitás és információs szervezodés.

• Regionalizáció és információs régió kapcsolata
• Pál Attila ügyvezeto igazgató

2
Áttekintés

• A regionalizációs vitákkal, valamint a régió
  fogalmával kapcsolatosan célszerunek látszik
  megvizsgálni, hogy az információs társadalom és
  annak része, az információs régió (nagy
  teljesítményu régió) kialakulása milyen hatással
  van a regionalizációs folyamatra, erosíti, vagy
  ellene hat. Mindenesetre az információs
  társadalom elméletének nagyjai, különösen Manuel
  Castells a területiség jelentoségének csökkenését
  vetítik elore.

3
A módszer

• identitás és területiség viszonyának vizsgálata
  az információs társadalom tér átalakító,
  újraértelmezo hatásának tükrében, különös
  tekintettel az identitás és régió (terület)
  fogalmának Bourdieu által képviselt kritikai
  megközelítésre, mely az Az identitás és a
  reprezentáció c. cikkében kerül részletesebb
  kifejtésre
• Manuel Castells információs társadalom-felfogásábó
  l eredo társadalmi átalakulások vizsgálata
• A ketto összevetése
• konklúzió

4
Bourdieu szerint a régió

• tudósok közötti harc tétje
• hatással van rá a kormány regionalizációs
  politikája
• tudomány úgy tud megismerni, hogy felosztja,
  osztályozza megismerése tárgyát
• felosztás, a határ nem feltétlenül a realitásból
  ered, sokkal inkább egy tudományos aktus
  eredménye
• performatív hatása van
• a tudományos diskurzusba beemeli és
  valóságosként, a realitás részeként tünteti fel a
  régiót amelyhez azután objektív nézopontból
  viszonyítja az elemzéseit

5
Bourdieu

• Az ismérvek , melyek alapján elkülönítünk egyes
  területeket, népcsoportokat, mentális
  reprezentáció eredményei, amely, ha tudományos
  munka tárgya lesz, társadalmi reprezentációvá
  válik
• realitás és társadalmi reprezentáció
  szembenállásának meghaladását javasolja, melyet
  szerinte leginkább úgy lehet megtenni, hogy
  tudatosítjuk, és vizsgálat tárgyává tesszük ezt a
  performatív aktust a vizsgálat tényleges tárgya
  mellett

6
Másik oldal az információs régió

• A tulajdonképpeni információs régió, mely az
  infokommunikációs eszközöket (kultúrát)
  hatékonyan képes a saját fejlodésének
  szolgálatába állítani. Ari Veikko Antirroiko
  (Tampere) szerint ez a nagy teljesítményu
  régió. Legfobb ismérve a tudás, információ, adat
  kiaknázásának képessége, a rugalmasság és ezen
  keresztül a befektetésösztönzés.
• Az új médium sajátossága, hogy átalakítja az ido
  és tér fogalmát. A hálózatokban töltött ido a
  folyamatos történések ideje. A hálózat az állandó
  történés helyéül szolgál és ilyen értelemben
  idotlen idovel rendelkezik, mely különbözik az
  egyének által megélt idotol és helytol. (Manuel
  Castells)
• A hálózatban a jelenségek egymásra következése
  szunik meg, több dolog történik egyszerre. Tehát
  a hálózati emberek, vezeto cégek menedzserei,
  valamint a netpolgárok állandó idoben élnek,
  állandó történések terében, mely nagyban
  különbözik a megszokott fizikai élettértol.

7
Másik oldal az információs régió

• Így jön létre az információs társadalom, mint
  hálózati társadalom egyik alapproblémája, ugyanis
  a hálózatok elvont általános instrumentalizmusa
  és a konkrét, egyéni identitások igen nehezen
  egyeztethetok össze egymással. Az információs
  társadalomban való részvétel együtt jár a
  különbözo hálózatokban való részvétellel is.
  Sarkítva a problémát, széles szakadék fedezheto
  fel egyfelol a tiszta funkcionalitás, másfelol a
  jelentés (tartalom) között.

8
Másik oldal az információs régió szervezodése

• Létrejönnek a regionális információs stratégiák,
  amelyek megvalósításához már szükséges lenne
  egyfajta regionális identitástudat, minden
  szinten
• Digitális Mintarégió Stratégiák születnek,
  elektronikus regionális szolgáltatások
  tervezetével
• Kezdenek létrejönni virtuális regionális
  intézmények

9

• Az információs társadalom esetében (Castells
  szerint) a konkrét területiség visszaszorul és
  jelentoségét veszti (virtuális és fizikai tér
  elkülönülése).
• Ez azonban orvosolható a virtuális regionális
  intézmények létrejöttével.

10
Összevetés

• A virtuális és fizikai regionalizációban is
  kettosség alakul ki
• Egyfelol a tudomány létrehozza a régióit, aztán
  ezeket természetesnek veszi és elemzi. E
  felosztás mentén létrejönnek a közigazgatási
  régiók anélkül azonban, hogy valós tartalommal
  rendelkeznének. Csak a közigazgatás,
  területfejlesztés, tudomány, stb. területén
  dolgozók fogadják el ezt a tényt.
• Másfelol kialakulnak a virtuális regionális
  intézmények és szolgáltatások, de ezeket csak a
  hálózati emberek tudják és veszik igénybe.

11
Konklúzió

• Mindkét esetben fellelheto egy szuk réteg, mely
  tudomásul veszi és elfogadja a regionalizáció
  tényét, és ennek megfeleloen tevékenykedik. Az
  információs régiók kialakulása körüli kettosség
  nem erosíti a regionalizációs folyamatot.

12

• Köszönöm a figyelmet