Vitalit

1
VitalitásgenerátorokSzubjektív jóllétérzésünk
erosítésének és egészséggondozásunknak
természetes eszközei

• Dr. Bagdy Emokekönyvfejezete alapján
• Forrás Kállai János, Varga József, Oláh Attila
  (szerk)
• Egészségpszichológia a gyakorlatban.
• Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest 2007
• 239-278.o.
• összeállította. dr. Pék Gyozo

2
A lényeg

• Életderu mosoly, nevetés, vicc, humor és
  optimizmus
• Fizikai élénkség, mozgékonyság, testedzés,
  kocogás, kondicionálás
• Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés,
  ölelés, stb.) a kapcsolat és a kötodés fizikai
  kifejezései

• deru,
• fizikai és lelki eronlét,
• kapcsolati potenciálok és pozitív életérzés
  gondozó lehetoségei
• közül három, bizonyíthatóan hatékony önsegíto
  képesség

3
Reggel 8.00

• Ha arra születtünk volna, hogy kipattanjunk az
  ágyból, akkor kenyérpirítóban aludnánk. 
• Jim Davis

4
Az egészség jeltelen.

• Talán nehéz valami olyanért fáradoznunk, amely
  a birtokunkban van és ezáltal alig hiheto (noha
  tudjuk), hogy
• egyszer sérülhet vagy elveszíthetjük.

5
az életminoség összetett jelensége

• Az egészségstatus számára Murdaugh (1997)
  adaptálta az életminoség fogalmát.
• Több dimenziós, mint az egészség,
• a fizikai,
• mentális
• és szociális kapcsolati egészséget az élettel
  való elégedettség felol közelíti, belefoglalva a
  jelentésbe az anyagi és környezeti
  létfeltételeket is (Birren, Dieckmann, 1991).

• A komplex jelentés szubjektív és objektív
  tengelye
• az egészséggel kapcsolatos szubjektív életminoség
  jóllétérzés felol közelítjük a folyamatot
• HRQOL Health Related Quality of Life
• az élettel való személyes elégedettség szempontja
  
• (WHO QOL, 1998).

6

• Az egészség és a szubjektív közérzet szorosan
  összetartozó állapotok,

7

• A Mi tart egészségben?
• helyett a
• Mitol érezzük jobban magunkat a borünkben ???
  
• érvényesebb

8
vitalitásgenerátorok

• természetes ero- és örömforrások
• kellemesek és (egészségvédelem szempontjából)
  hasznosak.
• ezeket nevezzük vitalitásgenerátoroknak.
• Mc Dermot és OConnor (1998)

9
1. Humor és nevetés

• Akinek van humora, az mindent tud, akinek nincs,
  az mindenre képes. 
• Peterdi Pál

10
Ádám és Éva

• Ádám találta ki a házasságot, a szabadalmat
  azonban Éva szerezte meg a találmányra. 
• Charlie Chaplin

11
Boldogság

• Fogalmam sem volt, milyen az igazi boldogság,
  amíg meg nem nosültem.
• Akkor viszont már túl késo volt. 
• Max Kauffmann

12
Sch

• Ha te szólsz Istenhez, imádkozol. Ha Isten szól
  hozzád, skizofrén vagy. 
• Thomas Stephen Szasz

13
egészséghajsza

• mindennemu egészséghajsza (Pursuit of Health,
  Ornstein nyomán, 1998)
• a rejtett kényszerítésnek új kényszerét szüli
  csupán, és a fogyasztásból eredo függoség
  növeléséhez járul hozzá, ahelyett, hogy
  csökkentené azt..

14

• Sokat olvasok a dohányzás ártalmairól. Ideje
  lenne felhagyni az olvasással. 
• Veto József

15
Az ember ma kapni akar, de kész elfogadni
mindazt, amiért nem kell túl nagy erofeszítéseket
tennie.

• egészségtudatosság növelése
• (refraiming)

• Egészségképünk metaforái és jelenkori paradoxona

16
Egészségképünk metaforái és jelenkori paradoxona

• betegségek ellen küzdünk.
• harcolunk az infarktust eloidézo
  rizikótényezokkel,
• küzdünk a rák ellen,
• megtámadják szervezetünket a betolakodó
  kórokozók.
• háborús helyzet
• amelyben elpusztítjuk a támadót.
• Szakérto hadász orvosok adják kezünkbe az
  ostrom alatt álló szervezet gyógyszerkatonáit,
  melyek egyre nagyobb erovel és célzó pontossággal
  ölik meg a támadókat.

17

• A szervezet(ben valami) beteg, azt kell
  eltávolítani, vagy kiirtani.
• Az egészséget nem birtokoljuk, hanem mint
  elejtendo zsákmányt, meg kell szerezni, el kell
  érni.
• (Az angol persuit kifejezésben pl. a kergetés,
  uzés, hajsza jelentése ezt jól kifejezi.)
• Az orvosi metafora azt kívánja, hogy ismertté
  váljék a támadó, és legyen hadászati szakértonk
  is.

18
Háborús metaforák..

• Az viszont nem érdekli, hogy a megtámadott
  személy ismeri-e önmagát..

19
Az egészségpszichológia és a magatartástudományi
medicina

• az egészség egyensúlymodelljében szemléli az
  emberi létezést.
• a betegség nem feltétlenül egészségtelen,
• átmeneti vagy tartós egyensúlytalansági helyzet,
  akár sorsfordító életesemények, akár belso (pl.
  lelki) folyamatok, sot mindezek együttese és
  kölcsönhatása idézi elo az egyensúlyvesztést
  (Kopp M., 2001).

• Ebben a közelítésben az ember a maga
  teljességében
• egész(leges)ségében jelenik meg, mint a világ
  része.

20
A betegség az élet megorzése szempontjából bölcs
egyensúlyvesztés,

• csakhogy hibás adaptáció, mely arra int miként
  a fájdalom is hogy törodjünk bajbajutott
  önvalónkkal,
• óvjuk,
• gondozzuk azokat a saját lehetoségeket, amelyek
  védelmezik lényünket az
• egyensúly kiborulástól.
• Ez a megközelítés egészségmegorzésre, vigyázó és
  tudatos öngondozásra (self-management) buzdít.

21
A betegség az élet megorzése szempontjából bölcs
egyensúlyvesztés,

• csakhogy hibás adaptáció, mely arra int miként
  a fájdalom is hogy törodjünk bajbajutott
  önvalónkkal,
• óvjuk,
• gondozzuk azokat a saját lehetoségeket, amelyek
  védelmezik lényünket az
• egyensúly kiborulástól.
• Ez a megközelítés egészségmegorzésre, vigyázó és
  tudatos öngondozásra (self-management) buzdít.

22
az egészségtudatosság felelossége.

• Ez az egészség-betegség viszony személyes
  aktivitást, felelosséget, részvételt,
  tudatosságot, tudást igényel önmagunkról és a
  világról egyaránt, így pl. a betegség várható
  hatásairól és természetérol,
• de saját önsegíto potenciáljainkról és egymást
  segíto lehetoségeinkrol is.

23
Egészségpszichológia

• Nyelvezete még részben a hadászati nyelv
  stratégiai és taktikai arzenálját használja fel,
  de ezen a nyelven jól ért, ezt elfogadja az
  egészségpszichológia pozitív, gondozásra,
  védelemre, szeretetre, önsegítésre épülo, eleve
  preventív orientációjú
• az ember mint megküzdo, a létért, fennmaradásért
  harcoló élolény minden teljesítménye evolúciós
  keretekre helyezheto (Pléh, 2001).

24

• Az ember tanul, fejlodik, küzd, túlél, jól vagy
  diszfunkcionálisan muködik,
• a versengés az élet szerves része, ehhez
  megfelelo edzettségre és muködoképességre van
  szükség lelki értelemben is (coping).
• Ugyanakkor a versengések az együttmuködés
  irányába, az alkalmazkodási erofeszítések pedig a
  kölcsönös egymásra utaltság felé nemesülhetnek,
  ha az ember elfogadja eredendo közösségi
  mivoltát, ember mivoltunk lényegét.

25
Jel, visszacsatolás, kontroll.

• Az egészséglélektan az önirányítás és belso
  folyamatok oldaláról hatalmas tudásanyaggal
  segíti elo a megértés-keresést
• (Komlósi A., 2004).

26
Konzumkultúra, mentalitás, fogyasztó-személyiség

• globalizáció,
• felzárkózás,
• lépéstartás,
• nyugati életszínvonal,
• lendületesség,
• fejlodo gazdaság,
• tudásalapú informatikai társadalom,
• szellemi toke,
• humán eroforrás management,
• személyes hatékonyság,

• A gazdasági növekedés és anyagi jólét mitizálása
• a szubjektum eldologiasodása.
• Nincs ido a fájdalomra

27
legjobb, ami kapható

• Uniformizáció
• hordj olyan ruhát mint más
• hordj olyan ruhát mint más
• hordj olyan ruhát mint más
• hordj olyan ruhát mint más
• Individualizmus
• törekedj a felemelkedésre, légy valaki, maradj
  független, teremtsd meg magad, szerezz javakat,
  válj sikeressé.
• A kialakuló identitászavar
• egoisztikus önépítés és hedonista élvezetkeresés

• Egyszer használatos fecskendo, törölközo stb.,
• de
• egyszer használatos kapcsolat
• és a dobd el, van másik, cseréld le

28
hedonista fasizmus (Mieth, 1988)
29
hedonista fasizmus (Mieth, 1988)

• Tedd, vedd, edd !

30

• A hedonista óriáscsecsemové tett konzumember
  függoségeivé válnak a vezetékes drogok (TV,
  computer), de az evés,

31

• Ivás, gyors bódulat alkohollal, drogokkal.
• Az önkényszeríto és kényszerré váló fogyasztás
  nyomán eloállnak ezek betegségei (evészavar,
  alkoholizmus, szex zavarok, kényszerbetegségek).
  Az egyén ebben a világban egzisztál, de lényének
  hiányzik a mi végre való volta, az esszenciája.
  
• Az értelemvesztett ember létszorongása és
  üressége pedig a depresszió melegágya lesz. Ha
  nincs késleltetési és kivárási képesség, mert
  most azonnal szükséges a kielégülés, akkor
  szinte folytonos lehet a belso hiány, mindig
  kevés van valamibol, mindig veszíthetek
  valakit/valamit. A legfobb üzenet (ami neked jó,
  az a legjobb) új szociáletikát szül.

32

• éthosz, étosz (gör. 'szokás')
• tág értelemben egy csoport erkölcsi magatartása,
  melyben bizonyos értékek megvalósítására való
  elkötelezettség fejezodik ki szoros értelemben
  az ember szoktatás által nyert szokásainak,
  magatartásának, értékfelfogásának egésze.  
• Az ?erkölcs ezzel szemben a konkrét,
  gyakorlatilag megvalósult magatartás, a
  cselekedetek rendje.

• a biológiai táplálkozás,
• a reformkonyha,
• a túlzó testépítés,
• az eroltetett természetiség és a szubjektum
  álspirituális öntapasztalásainak étoszát.

33

• Minden mély érzelem és indulat eltunik az
  elpuhulás, a technológia és a farmakológia
  elorehaladása következtében.
• Ez növekvo intoleranciát okoz bármely, a
  legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal
  szemben is.
• Így eltunik az embernek az a képessége, hogy
  átélje azokat az örömöket, melyek csak keserves
  erofeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetok el.
  
• (Lorenz, 1973/1989.)

34

• Csányi Vilmos (1999) humánetológiai elemzésében a
  fogyasztói társadalom csoportmérete egyszemélyes
  csoport-ra redukálódott,
• egy fos csoportok hálózataiból áll.

• Az elveszett, szétzilált kapcsolatok helyére
  benyomult a cucc-ipar (Végh, 1999).

35
Jólét, megelégedettség, szubjektív jóllét és
egészség

• Az USA lakossága pl. a kilencvenes évekre
  kétszeresére növekedett átlagjövedelem ellenére
  csupán gazdagabb lett, de nem boldogabb
  (Easterlin, 1995).
• Az anyagi-gazdasági helyzet tehát olyan képet
  mutat, mint az egészség
• hiánya tehet boldogtalanná, de a megléte nem
  garantálja a boldogságot (Kocsis T., 2001).
  !!!!!!!!

36
Megelégedettség

• Myers és Diener
• a megelégedett embereknek eroteljes az
  önbecsülésük, életük irányítását saját kezükben
  érzik (belso kontroll, intrinzik motiváció).
• Optimisták, nyitottak a külvilágra (extraverzió),
  több meghitt barátjuk van, értékelik az
  egészségüket, elégedettek a munkájukkal, jó
  párkapcsolatban élnek és vallásosak
• (Myers, Diener, 1995).

37

• A fogyasztásból származó függoséggel szemben az
  életminoség modell a szellemi és pszichikai és a
  kapcsolati tényezok primátusát, a szubjektum
  páratlan egyediségének, hatóképességének és
  felelosségének fontosságát hangsúlyozza
• (Diener, 1984).

• Mindezt pedig az egészségért vállalt felelosség
  szempontjából is meghatározónak tarthatjuk
• (Urbán R., 1995).

38
Érzése szerint milyen boldog ön? kérdésre
(mérése hét fokozatú skálán mérve)

• A gazdagok válaszadó csoportja 37-ban olyan
  választ adott, amely
• alacsonyabb volt a nem gazdagok által adott
  válaszok átlagánál, és fordítva.
• .

• A nem gazdagok 45-a
• a gazdagok átlaga feletti választ adott

39
Boldogság Boldogság Boldogság

• A boldogság okait firtató kérdésben pedig a
  válaszadók jelentéktelen arányban említették a
  pénzt és leggyakrabban a
• jó család,
• barátok,
• a célok elérése,
• az Istennel való viszony és
• az egészség összefüggésében értékelték saját
  boldogságukat (Diener, Horwitz, Emmons, 1985).
• Az élet egészével, egészséggel, a vidámság
  gyakoriságával, a családi élettel, a baráti
  kapcsolatokkal, legvégül a jövedelemmel való
  elégedettség tényezoivel azonban a boldogságérzés
  pozitív korrelációt mutat.
• Minél materialistábbnak vallja magát az egyén,
  annál inkább elégedetlen az élet számos területén
  (Richins és Dawson, 1992).

40

• Anélkül, hogy fogyasztás-ellenes attitudre
  váltanánk, fel kell ismernünk a szubjektív
  komfortérzéshez vezeto út személyes lehetoségeit.

41
Vitalitásgenerátorok

• Életderu mosoly, nevetés, vicc, humor és
  optimizmus
• Fizikai élénkség, mozgékonyság, testedzés,
  kocogás, kondicionálás
• Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés,
  ölelés, stb.) a kapcsolat és a kötodés fizikai
  kifejezései

42
Stimulálás

• Közös jellemzojük, hogy a szervezet
  biológiai-rendszer szintjén egyensúlyhoz vezeto,
  kedvezo folyamatokat indítanak el és tartanak
  fenn
• pl.
• immunrendszer stimulálása, muködésének javítása,
• örömhormon termelés,
• vegetatív idegrendszeri és szervi
  muködésegyensúly kiváltása-.

43
Immunrendszer

• Testi szinten az a feladata, hogy felismerje mi a
  saját (mi vagyunk és meddig) és mi az idegen
  (betolakodó vagy valamely szándékkal betelepül.
  Ami nem mi vagyunk (nem tartozik testünkhöz) azt
  az immunrendszer eltávolítja.

• Azt teszi, amit öneszmélésünk kezdetétol
  pszichikai énünk határt von az én és mások
  között. Az egészség nemcsak lelki értelemben
  jelent körülhatárolt öntudatot (szelfet), hanem
  testi, fiziológiai szinten is.

44
Immunrendszer

• A sejtes immunitás (idegenfelismero képzés és
  védekezés) valamint a
• humorális immunitás speciális sejtjeink
  antitesteket, az antigéneket a kórokozók
  likvidálására alkalmas nagy molekulákat
  termelnek, együttes erovel védik a sajátot, a
  szervezeti világ épségét.

• Ha öt érzékünk mellett az intuíció a hatodik,
  akkor azt is állíthatjuk, hogy az immunrendszer a
  hetedik
• öntudatunk,
• ön-érzésünk (sense of self) szerves része,
• állítja Mc Dermott és OConnor (1998).

45
1. Életderu, mosoly, nevetés, vicc, humor,
optimizmus

• Norman Cousins orvosíró, aki életveszélyes
  megbetegedésébol a nevetés segítségével szabadult
  meg, az élet zenéjének nevezte a kacagást.
• hahotaizom ütemes nyomása a hasi szerveket
  finoman masszírozza, fokozza a bélperisztatikát,
  megakadályozva az obstipációt (székszorulást).
• az ütemes és szaggatottan kibocsátott hangok
  muzsikája jókedvet ébreszt, amelyben a létezés
  deruje kap hangot. Test és lélek egy húron
  pendülve örül, a lelki borúra fény derül, a
  szomorúságból a kilátás ablaka nyílik
• (Cousins, 1979).

46
Gelotológia

• 80-as évektol napjainkig negyed század alatt
  nevetéstudománnyá, gelotológia, (geloszgörögül
  nevetés) bontakozott ki a mozgalom.
• csak a pozitív érzelmekbe ágyazódóakhoz
  kapcsolódnak kedvezo pszichofiziológiai
  következmények
• (Mahoney, 2002).

47
Mi a nevetés?

• a mimika vicsora a fogak kimutatásával ún.
  játékarcot hoz létre, mely azt üzeni, hogy a harc
  nem komoly.
• behódoló-békíto-barátságüzeno
• filogenetikusan rituális nevetés (Caron, 2002)

48
Humánspecifikus

• A nevetés ragályossága humánspecifikus jelenség
  (Hatfield, 1994).
• a kinevetésben hangot ölto kiközösítés,
  eltávolítás (a neveto közösség védelmében).
• A nevetés, mint kommunikáció összeköt vagy kizár,
  megtart vagy megsemmisít.

49
Az anya-gyermek kapcsolat

• érzelmi átélésmezo
• interakciós szinkronitás
• érzelmi ragály (emotional contagion)

50
Hatfild (1994)

• Hajlamosak vagyunk mások arckifejezését,
  lokalizációját, testtartását, mozgásait
  automatikusan utánozni, azokkal saját
  megnyilvánulásainkat szinkronizálni, és ennek
  következtében a különbözo személyek érzelmi
  állapotai is konvergálnak.
• A nevetés ragályos, de ez kizárólag emberi
  történés.

51
Az anya-gyermek kapcsolat

• a csecsemoanya kapcsolatban az elég jó anyai
  helyzet mosoly, hang- és nevetésboséggel
  jellemezheto.
• A mosoly, nevetés és szemkapcsolat mimikai
  összképe egyértelmubben üzeni az interakciós
  együttrezgést két személy közt, mint bármi más

52

• Az óvodás gyermek szoros összefüggésben legfobb
  tevékenységével, a játékkal minden más
  korosztálynál többször nevet, a felnotteknél
  20-szor többet.

53
A spontán és akaratlagos nevetés neurobiológiája

• Spontán (kitöro, kibuggyanó) nevetésben a
  központi idegrendszer szubkortikális (limbikus,
  talamikus, szubtalamikus) áreáinak izgalma
  mérheto, ezek a területek az agytörzsi
  dorzális-tegmentális áreához, ennek
  aktivációjához kapcsolódnak.
• Feltehetoen a frontális kéreg gátlás hatásának
  csökkenése is hozzájárul a hangkiadás
  megszületéséhez (Wild, 2003).

• Újabban Damasio (2000) azt igazolta, hogy a
  kisagy az automatikus nevetés szabályozásában
  jelentos szerepet tölt be, kiterjedt szinaptikus
  kapcsolatai révén. Ehhez járul a szubdomináns
  félteke motoros áreájának aktivációja.

54
A spontán és akaratlagos nevetés neurobiológiája

• Az akaratlagos nevetés idegi pályája viszont a
  premotoros és frontális operkuláris területeken
  ered, a motoros kérgen és a piramidális traktuson
  át vezet a ventrális agytörzshöz (Wild, 2003).
• A munkamegosztás kitüntetett helye az agytörzs
  híd-középagy része.

55
akaratlagos mosoly

• Ekman (1972) azonban arckód-kutatásaival azt
  bizonyította, hogy az akaratlagos mosoly
• (keep smiling
• fenntartása esetén néhány másodpercen belül
  aktiválódnak azok a mosolyhoz rendelodo
  idegrendszeri folyamatok, amelyek az örömérzést
  gerjesztik (nucleus accumbens, azaz örömközpont
  aktiváció).
• Ekképpen a tökéletesen kivitelezett érzelmi
  kifejezésbol tökéletes átélés gerjedhet.

56

• A nevetés tehát hierarchikusan magasabb rendu a
  jókedvnél.

57
Az öröm jutalmazó jellege

• agyi bizonyíték
• egy fMRI méréssorozat, melyben a jókedvet okozó
  humoros ingerekre (karikatúrákra) az amygdala és
  különösen a dopaminerg jutalmazó rendszerhez
  tartozó nucleus accumbens aktiválódott (Mobbs et
  al., 2003).
• A humorosság foka és a nucleus accumbens
  aktivitásának intenzitása korreláltak egymással.

58
Mit idéz elo bennünk a nevetés?

• nevetés során a levego oxigéntartalma megno,
  páratartalma viszont csökken (Fry, 1994)
• Janszky Imre és Kaszab Zsuzsa a nevetés
  szorongásoldó reflex-elmélete (1994).
• A nyújtott kilégzés a szívritmust is csökkento,
  szorongásoldó hatásokat aktivizál, ezt a
  relaxációs légzéskontroll-módszer pl. tudatosan
  alkalmazza.

59

• az artikulált nevetés és a nyelv egyszerre
  jelenhettek meg az emberi történet során.

60

• Az egész test izomzata részt vesz valamely
  mértékben a nevetésben, ezért a vérkeringés is
  jelentosen változik, a pulzusszám növekedik. Az
  aktiválódott pozitív érzelmek (lásd
  neurobiológiai összefüggés!) kiszorítják a
  negatívumokat, így azok nem keltenek zavart a
  szív- és keringési rendszerben (Fredrickson,
  2000).

61

• stresszhormonok mennyisége csökken, no a
  természetes ölosejtek (NK) és a limfociták száma
• (Berk et al., 1989).
• pl. a nyálban az immunoglobulin A
  koncentrációja nevetésre no 12 hetes
  periódusban mérték a változásokat és pozitív
  eseményekrol számoltak be (Stone et al.,1994).

62

• Dillon, Minchoff és Baker (1985) pl. Richard
  Pryor, USA-ban ismert humorista filmjét nézette
  egyetemi hallgatókkal 20 percen át, kontroll-,
  vizsga-stressz miatt szorongó és szerelmi
  bánatban szenvedo (reaktív depressziós) csoportok
  részvételével.
• A három csoport induló immunértékeit a
  filmvetítés elott vett nyálmintából ellenorizték
• "A" immunglobin szint (IgA)

• A filmvetítés után szignifikáns IgA
  ellenanyag-szint emelkedést mutatott a két
  érintett
• (reaktív depressziós és akut stresszben lévo)
  csoportnál,
• de tendenciaszintu kedvezo változást
  eredményezett a normál kontrollcsoportban is. Ez
  a növekedés egy órán át volt kimutatható.

63

• cukorbetegeknek olvastak fel semleges szöveget 40
  percig, ill. másnap vidám filmet néztek étkezés
  után (Hayashi, 2003).
• Az utóbbi esetben a vércukorszint emelkedés
  kisebb volt a nevetések hatására.

64
Miért és min nevetünk, mit szolgál a nevetés?

• pozitív érzelmi okokból nevetni egyszersmind
  élettani szempontból is igen hasznos.
• feszültségoldó, feszültségszabályozó
• kapcsolatfenntartó és atmoszférateremto,

65

• a kommunikáció két alapveto funkcióját, az
  affiliációs és kontroll funkciót foglalja (Smith
  és Mackie, 2001).

66

• Ugratást, egymás kifigurázását, élcelodést,
• békíto funkció
• szocializációs, nevelo ereje

• A bizalmaskodó fél nevetését is sértonek érezzük.

67

• Sajátos feszültségmezot hordoznak a mentális
  inkongruenciák.
• abszurd

68
A vicc és humor, mint a lelki egyensúlyért való
megküzdés eszközei

• Freud (1982)
• A tudatelottesbol származó ötletet a
  tudattalannak átadva az hirtelen visszadobja a
  tudatba, kisütve az elfojtás feszültségét.
• A vicc poénja csattan, feszültség-szelep, amely
  kioldódik.

69

• Van élet a Marson?

70

• Ott sincs!

71

• szociálpozitív pofon
• testi-lelki feszültségkanalizáció
• A humor megmenekül a felettes én nyomása alól
• nevezhetjük antidepresszánsnak (Jakab, 2004),

72
Humor

• a sötét oldal látásának megtartása mellett, sot a
  kettos-látás ambivalenciája mellett is enyhíti a
  közvetlen fájdalmat,
• a képtelenségi átfordítás nevetségessé tételét
  élvezve.

• Koestler biszociációs modellje értelmében a
  humor lényegét egyazon tárgy ellentétes
• koordinátarendszerben történo, szimultán
  percepciója képezi (Herold és Tényi, 2004).

73

• A meglepetés fontos eleme a humornak,
  megértéséhez pedig magas szintu affektív és
  kognitív (jobb és bal agyféltekei) integrációra,
• érett mentalizációra,
• jó intellektusra van szükség
• (Goel, Dolan, 2001).

74
A humor coping, avagy megküzdés a stresszel

• kognitív újrastrukturálás vagy újrakeretezés
  (refraiming) copingja,
• távolító felülemelkedéssel, kiszabadulással, új
  módon rátekintéssel,
• nem rólam van szó).
• veszélyteleníto átalakítás

• indulat és feszültségelvezeto, ventilációs
  coping.

75
Humor coping

• Projekció
• áttétel
• helyettesítés

76

• Legelterjedtebb a Martin és Lefcourt által
  kidolgozott CHS (Coping Humor Scale)

77
Michelle Newman vizsgálata

• indukált stresszhelyzetre adott élettani és
  coping viselkedés
• felmérte a humor coping potenciált (Martin és
  Leftcour- skála).
• bemérte a szorongás élettani alapszintjét is.
• egy szorongást eloidézo filmet vetített le, és
  ennek elmondatásában (történet-mesélés) mérte a
  humor aktivitás mértékét.

• az aktuálisan mérheto humor-aktivitás nem
  korrelált az elozetesen bemért humor-coping skála
  értékével.
• nem erosíti meg a humor,
• mint személyiségdiszpozíció feltevését.
• A humor-bevetés mértéke a helyzet jelentoségével,
  a stressz-értékeléssel hozható összefüggésbe.

78
Newman

• a szorongási szint csökkenése szignifikáns
  mértéket ért el azoknál,
• 1.) akik humor-coping elemeket tartalmazó
  történetként mesélték el a balesetet,
• 2.) és akik a vetítés után aktív
  információkeresésbe fogtak, kérdezosködtek az
  okokról, körülményekrol

79

• A humor produkálása coping-rejtély, amit azonban
  mégis mindenkinek meg lehet tanulni

80
A stilus maga az ember

• Rod Martin és mtsai (2003)
• a HSQ (Humor Styles Questionnaire)-t
• 470 férfivel és 725 novel mérték be

• jóindulatú humor stílus a szelf (önkép)
  erosítése, affiliáció
• destruktív humor stílus (csipkelodés, élc,
  irónia, szarkazmus) a szelf hatalmi ereje,
  agresszió

81

• Berk (1989) és mtsai
• a nevetés csökkenti a cortisol, epinephrin és
  DOPAC szintet, azaz a distressz állapottal
  együttjáró kedvezotlen neurohumorális aktivitást

82

• Nemzetközi Nevetoklub (Laughter Club
  International LCI) 1995
• Domján Ferenc. 2002 májusától muködik hivatalos
  magyar Hahotaklub
• Örömtréning (Vidovszky, 1992).

83

• Michael Titze (2002)
• bábterápia szereplojeként bohócfigurákat
  alkalmaz,
• humordráma mesealakokként bevet bohócokat. A
  király és udvari bolondja történeteiben pedig
  igazmondatja a bolondot.
• A bohóc személyiségekkel (Harlekin, Pierrot,
  Gracioso) dramatikus játék segéd-énjeként
  (auxiliary ego) dolgozik.

84
(No Transcript)
85

• A bohócdoktorok 2000 óta rendszeresen szolgálnak
  a legnagyobb magyar gyermekkórházakban és
  klinikákon (Magyar Bohócdoktorok Alapítvány,
  2003.)
• Szolgálatuk kedvezo hatásait ma már senki sem
  vonja kétségbe.
• Az antiaging-mozgalom jelese, Grünn (1990) pedig
  azt állítja, hogy a testi-lelki fiatalság kulcsa
  nem más, mint életderunk, humorképességünk és
  optimizmusunk gondozása.

86

• Foglalkoztat a jövom, mivel a hátralevo
  napjaimat ott szeretném eltölteni.
• Woody Allen

87
Optimizmus, jó közérzet és egészség

• Seligeman-féle tanult tehetetlenséggel és a
  pesszimizmus önhibáztató katasztrófa
  szemléletével szemben az EUS (External Unstable
  Specific) attribúció, (ok-tulajdonítás) határozza
  meg.
• A külso okok kello súllyal szerepelnek, nincs
  önvád, az események kontextusba ágyazódnak.

88
Optimizmus

• 1942 és 1944 között a Harvard egyetemen tanultak,
  
• 25 éves koruktól kezdve folyamatosan (ötévenként)
  orvosi és pszichológiai vizsgálatnak vetették
  alá.

• Azok a férfiak, akik huszonöt évesen a
  kellemetlenül ható eseményekre optimista
  magyarázatot adtak, negyven éves koruk után
  egészségesebbek maradtak,
• Az optimista szemlélet elonye különösen 4045
  éves koruk között mutatkozott meg.

89
Optimizmus / pesszimizmus

• Az eredmény olyan eros összefüggést tükrözött
  (plt0.001) az egészségállapot-romlás és a
  pesszimizmus közt, mely jelentosebb volt, mint a
  dohányzás és tüdorák közti összefüggés.

90

• az egészség-megorzés három alappillére
• a pozitív, optimista beállítottság
• a társas támogatottság (nem vagyok egyedül) és
• adaptív küzdési (coping) módokkal rendelkezés.

91
reziliencia

• Steven Wolin (1993) a reziliencia fogalma
• belátás,
• elviselés,
• függetlenség,
• kapcsolatépítés,
• kezdeményezés,
• kreativitás,
• erkölcsi érzék
• és humor képesség.

92
(No Transcript)
93
Fizikai élénkség, mozgékonyság, testi aktivitás,
kocogás, kondicionálásmódok.

• kocogás / James Fixx
• Az endorfin termelése fokozódik és ez
  fájdalomcsökkento, valamint kedély-javító
  hatásban élheto meg (Grünn, 1990).

94

• az endorfinok a szervezetben termelodo peptidek,
  melyeket tevék hipofízisének tanulmányozása során
  fedezett fel
• Choh Li kutatóorvos a San Francisco-i egyetemen
  1975-ben.

95

• Az endogén opiát a morfiumtól is ötvenszer
  erosebb hatékonyságú peptid.
• Euforizáló hatását minden edzésben lévo személy
  átélheti,
• Módosult (jobbagyfélteke-aktív) tudatállapotot
  hoz létre.

• megkönnyebbült, lebegésszeru, felfokozott
  életörömmel járó természetes transzállapot-élmény
• ebben az eufóriában sem fáradtság, sem fájdalom
  vagy diszkomfort nem érezheto

96

• A nucleus suprachiasmaticus nevu szürkeállományú
  magban
• Keidal 1972-ben fedezte fel az idomérés agyi
  központját. Ido-jeladó (Zeitgeber) sejteknek
  nevezte el a látóidegpálya keresztezodése
  (chiasma nervi optici) feletti idoközpontot mely
  a belso szervi ritmusokat a külso kozmikus
  ritmussal hozza összhangba
• a bioritmikus nappal-éjszaka (világosság-sötétség)
  fényviszonyainak összefüggésében

97

• Az akaratlagos, ritmikus mozgások szabályozásában
  mindehhez csatlakozóan Keele és Yvoy (1990)
  gerincveloi mintagenerátort valószínusítettek,
  amely
• kivitelezési kópiát szállít a kisagyhoz, ahol a
  magasabb frontális mozgásvezérlo központokból
  származó parancsok és az aktuális mozgásállapot
  összevetése megtörténik (idézi Nagy J., 1995).
• A kisagyi leképezés szolgáltathatja a periodikus
  mozgásvezérlés, egyszersmind az ido-percepció
  alapját az akaratlagos (tudatosan irányított)
  mozgások esetében.

98

• A külso ritmusnak (pl. testmozgás, járás, futás,
  ezek ütemhangjai, zene, dobolás vagy más
  hangingermintázat) ugyanolyan ingert
  jelenthetnek, mint a belso ritmusgenerátorok a
  ketto összhangja (szinkronja) pozitív
  élményállapotként tükrözodik.
• Az interakciós szinkronicitás is (Bíró E., 2004)
• két (vagy több) személy pszichikai élményben
  tükrözodo, mozgásosan megalapozott ritmus
  összhangja, mely azonos agyi elektromos
  változásokban ragadható meg.

99

• Az én-ido a szubjektíve megélt, az ún.
  világ-ido pedig a kozmikus ritmus, amelyhez a
  belso ritmus ciklikusan igazodik (pl.
  alvás-ébrenlét, 28 napos hold-hónap szerint
  muködo noi nemi hormon ciklus, stb.)
• A betegség olyan deszinkronizáció, amely tartós.
  Az összhang ilyenkor sérül a belso és kozmikus
  ido között. A belso ritmusos folyamatok rendje
  összhangzata is felbomlik

100

• A pszichoszociális (másokra hangolódó, empátiás,
  kölcsönösen igazodó) tevékenységi ritmusok a
  fiziológiáit felülírják (az evést pl. a
  szocializáció ritualizálja napi háromszori
  eseményként).

101
Deszinkronizáció?REszinkronizáció

• A fejlodési ido (életkor-életszerepek) által
  okozott váltások
• (pl. óvoda, iskola, munka, nyugdíj, betegség,
  gyász, egyéb veszteségek) is deszinkronizációval
  járnak.
• Szociálisból a biológiaiba átforduló
  deszinkronizáció pl. a szervezeti lelassulás,
  kimerültség, depresszió, passzív önfeladás.

• RE
• RE
• RE
• a testmozgás és tevékenységi ritmusszabályozás
  (rendszeresség, edzés).

102

• A mániás világban az ember szubjektíve
  lelassultnak, elégtelennek,
• depressziósnak érezheti magát

103
Harvard Egyetemen folytatott kutatások.
(Paffenberger, Hyde, Wing, 1986).

• Mérsékelt, de rendszeres testmozgás
  visszafordíthatja a fiziológiai kor tíz
  legtipikusabb hozományát, így pl.
• a magas vérnyomást,
• elhízást,
• izomtömeg-csökkenést,
• vércukorszint kilengést,
• sot csökkenti a koszorúérbetegség,
• agyvérzés ill. a
• vastagbélrák elofordulási esélyét.

104

• a szíven átáramló vérmennyiség ötszörösére
  növekedhet,
• hosszú távon a pulzus csökkenése és a szív
  térfogatnövekedése következhet be,
• a vérnyomás csökken,
• az infarktus elofordulási esélye csökken,
• az izomanyagcsere ötvenszeresére, az anyagcsere
  tíz-hússzorosára nohet
• a vérben lévo cukor felhasználása megno,
• a vércukor a szervezetben tárolt zsírokból
  pótlódik

• növekedik a szervezetet védo és csökken a
  kártékony koleszterin szintje,
• csökken a vérplazma surusége és tapadékonysága
  (viszkozitása) és no a fibrolitikus aktivitás,
• a vizelet ürítésmennyisége csökken, kevésbé
  terhelodik a vese,
• növekszik az emésztorendszeri aktivitás, a belek
  mozgékonysága (perisztaltika, bélpasszázs),
• növekszik a csontok mésztartalma,
• javulnak az immunparaméterek.

105

• Intenzív fizikai megterhelésben
• a nyál IgA szint (immuglobulinA) csökkenését és a
  
• T-szupresszor sejtek mennyiségének eroteljesebb
  növekedését találták, amely
• immunszupresszió

106

• Rendszeres és mérsékelt mozgásprogram
• az IgA szint növekedését (átmenetileg),
• az NK (természetes ölosejt) számának és
  aktivitásának fokozódását (hosszabb távon is),
• valamint az interferon mennyiség növekedését (3-7
  óra tartamban) igazolhatták (Lázár I., 1991).

107

• a rendszeres testmozgás csökkenti a fertozések
  gyakoriságát és súlyosságát,
• a testedzés az immunrendszerben jellegzetes
  változásokat idéz elo (sejtszám, eloszlás,
  vándorlás), melyek edzett személyek esetében a
  kontrollokkal szemben jobb immunállapotként
  regisztrálhatók,
• a testedzés a distressz fizikai és pszichikai
  hatásait (testi muködészavar, szorongás,
  depresszió) képes csökkenteni,
• a túlzásba vitt vagy rendszertelen eroteljes
  testgyakorlás viszont felerosíti az
  immundiszfunkciót és ezáltal növeli a betegségre
  való fogékonyságot.

108

• Az élvezetes testmozgás legfeljebb az edzés
  (tréning gyakorlás) kezdetén jelent enyhe
  distresszt (Bánki M., 1995),
• a szervezeti válasz a hippocampus CHR
  (Corticotropin realising hormon) érzékenységének
  változásától függ. Ha mérsékelt a behatás (nincs
  túleroltetés) és rendszeressé válik
  (megszokás), az ingerküszöb CRH-ra megno és az
  érzékenység csökken.

109
(No Transcript)
110

• A vesztibuláris ingerlést (is) magában foglaló
  Resistive Rebounding (Harry Schneider által
  kifejlesztett trambulin-torna), valamint
• az úszás,
• kerékpározás,
• ugrókötelezés,
• kocogás,
• kézilabda,
• kosárlabda,

• tenisz,
• séta,
• Gyaloglás
• ha húsz percet meghaladó tartamú
• mind aerob hatású, azaz felfokozza a vitális
  folyamatokat és eléri az egész szervezet
  oxigénnel dúsítását.

111

• Dennison házaspár (2002)
• edukinesztetika észkerék-kapcsoló agytorna
• A szorongás oldására kimunkált ÉSOT módszer
  (Érzelmi Stressz-Oldó-Technika) a
  biokineziológia elvén alapuló eljárás, melyet
  Topping (1996) fejlesztett ki
• A Touch for Health izomtónus-tesztelési módszer

112

• Jacobson progresszív relaxációja

113

• villám-relaxáció tónusszabályozási evidenciákon
  alapul.
• A felso végtagon a flexor-tónus túlsúly (karok
  hajlító izmainak tónustöbblete), valamint az alsó
  végtag extenzor-izmainak fokozott tónusa (a láb
  nyújtóizmainak magasabb tónusa)
• feszítés és ellazulás váltakozása nyomán átéljük
  a központi idegrendszer által reflexesen
  végbemeno spontán ellazulást

114
üss vagy fuss

• a beszorult (szorongó) ember egyiket sem képes
  megtenni
• segítenek kiszabadulni a szorongással
• antagonista extrapyramidális mozgások.
• nagyívu, dobáló, nagy röppályájú (ballisztikus)
  mozgások.

115
Testi (lelki) kontaktusképesség, érintés
(simogatás, fizikai érintkezés, ölelés)

• jó karban lenni
• jól érezni magunkat a borünkben

116
Ohio-egyetemen a nyulak.
117
jó karban lenni
118
(No Transcript)
119

• Az embrionális fejlodésben a hám- és az
  idegrendszer ektodermális csíraplazmából fejlodik
  ki, ekképp borünk kihelyezett idegrendszernek
  is felfogható.
• Kommunikációs szerv, közelség és
  távolságszabályozó, belso állapotunk, érzelmeink
  kifejezoje, tükrözoje elrejt vagy feltár
  (sápadás, pirulás, verejtékezés, elváltozások).

120

• haptonómia tudományágának kialakulása, mely mint
  érintéstan az utóbbi negyedszázadban virágzott
  fel.
• A haptonómia elso leírása Frans Veldmantól (1945)
  származik.
• Jelentése az affektivitás és a pszichológiai
  taktilitás (haptikus) érintkezés tudománya.

121

• méhen belüli élet
• A magzatvíz selymes-suru közegének állandó
  érintését éppúgy érzékeli a magzat, mint a
  hasfalon és magzatvízen áthatoló anyai simogatást
  
• Az érintés társításos tanulása Tolitch szerint
  a társsá válás szocializációs alapjait képviseli.
  
• A kar aktív használata nélkül is képes belülrol
  társ lenni az anya keze a hasfalon nyugszik vagy
  simogat, miközben medencéjének bölcsojében
  ringatja a babát.

122

• A kézzel adott jelzést Tolitch happercepció-nak
  nevezi, a kéz súlya válik a haptonómiás üzenet
  szabályozóvá.
• Ez a korai baba-mama érzelmi viszonynak közös
  tánchoz hasonlítható, finom érzelmi
  kapcsolatteremto játéka, affektív érintéses
  megerosítéseken át.

123

• Az újszülött új érintéses ingervilágba érkezik,
  magával hozva az ajak, tenyér, talp és nemi szerv
  alacsonyabb ingerküszöbu veleszületett
  érzékenységét.
• Világra ébredezését az anyai testen hason
  fekvo, meztelen lénye gyengéd simogatásával
  segíthetjük elo, írja Leboyer (1994), a gyöngéd
  születés apostola.
• Ha már önmaga kinyújtózott, akkor megkapta az
  elso pozitív világi érintést, egy
  bizalom-ébreszto üzenetet, amely imprintingként
  muködik tovább (kitörölhetetlenül bevésodo
  tudás).

124

• Az elso két élethónapja
• különösen érintésigényes, a hang, illat és
  boringerlés jelenti a baba számára a kapcsolatot,
  melyben a veleszületett fogóreflex,
• a Moro-féle átkarolási reflex is a
  kötodés-érintés-(érzelem) szükségletet igazolja.
• Hermann Imre a megkapaszkodási ösztön

125

• Primátáknál, emberszabású majmoknál a szorbe
  kapaszkodó kis lény mintegy anyján élve növekedik
  és válik önálló, kapcsolatképes lénnyé.
• Winnicott átmeneti tárgyak
• gyakorta szorös, puha, bolyhos macik,
  plüssállatok, finom tapintású kendocskék.

126
(No Transcript)
127

• Harlow
• A fajra jellemzo egészséges viselkedés és
  normális agyi fejlodés elengedhetetlen ingere
  emberszabású majmoknál is az anyai szorbe
  kapaszkodás.
• anyába kapaszkodás hiánya károsító hatású.
• Az idegrendszer sérül, a kisagyi kosár- és
  Purkinje sejtek receptor és axon fejlodési
  elmaradása, pusztulása mellett a fajra jellemzo
  nemi viselkedés sem tud kialakulni.
• Az anyába kapaszkodás nélkül felnott állatok
  agresszívek és depressziós állapotban, olykor
  rémülten összekapaszkodva tétlenül ücsörögnek.
  Viselkedésük károsodott, rettego gyermekállatok
  maradnak, utódaikat pedig (ha egyáltalán vannak!)
  bántalmazzák vagy elhanyagolják.

128

• Az anyai simogatás hippocampus
  CRH-(corticotropin realising hormon)-érzékeny
• életreszóló védettség.
• A stresszreakció cortisol (mellékvesekéreg)-
• hormon aktivitását ezek a receptorok állítják le,
  illetve mérsékelik a visszacsatolási folyamat
  során, ezért fontos a receptor-ellátottság

129

• A szorös, puha, bolyhos gyapjú lepedo az
  újszülöttek (sot az éretlen koraszülöttek!)
  fejlodési ütemét fokozza, amint ezt egy londoni
  szülészeti klinika megfigyelései igazolták
• Az inkubátorban gyapjúlepedon fekvo koraszülöttek
  napi 100-200 gr többletsúlyra tettek szert és
  nyugodtabb viselkedést tükröztek.

130

• .Egy hetes ikrek egyike az inkubátorban gyengülo
  életfunkciókat kezdett mutatni.
• Az ezt észlelo novér az orvosi utasítás ellenére
  testvére mellé fektette a kicsit, akit az erosebb
  testvér azonnal átölelt. Így feküdtek együtt
  reggelig.
• Ekkorra a kicsi életfunkciói rendezodtek és
  túlélte a krízist.

131

• felnottkorban is biológiai egészségaktivátor
• Felnottek érintéses (csók, simogatás)
  szeretetkapcsolatában, de még ennek puszta
  látványára is növekszik a nyál antigénje, az
  immunglobulin A szint (McLelland, 1985).

132

• A szeretetkapcsolat közvetlen, érintéses formája
  az állattartóknál is elonyös biológiai
  életelixír.
• A szertartásos és önfeledt simogatás olyan
  immunstimuláló és endorfin-aktiváló ingert képez,
  amely egészség- és közérzet-karbantartó hatású.

133
(No Transcript)
134
(No Transcript)
135
(No Transcript)
136

• A kutyatartóknál
• posztinfarktusos állapotban
• szignifikáns mértékben jobb általános egészségi
  állapot.
• Minden másban azonos feltételek mellett (házas
  vagy egyedülálló, gyermekei vannak vagy
  nincsenek, anyagi helyzet stb.)

• egyedül a kutyatartás jelentett
  egészséghelyreállító többletértéket, amelyben a
  késobbi megfigyelések alapján a kutya szorének
  simogatása, az érintésgyakoriság játszotta a
  legfobb szerepet.

137
(No Transcript)
138

• Norman Cousine Gyógyító szív.
• Az elhidegülo párkapcsolat feltámasztásának
  leheletfinom érintésterápiája,
• az öleléssel történo karbantartás, a szeretett
  családtagokról beszélgeto szívbetegek koronária
  (szívkoszorúerek)-lazulása és a szív jobb
  vérellátásának bekövetkezése megannyi bizonyíték
  a szeretet-érzésnek és konkrét kifejezésének
  (érintésnek) pozitív egészség- és közérzetjavító
  hatásáról (Cousine, 1990).

139
(No Transcript)
140
(No Transcript)
141
(No Transcript)