Nemzetk

1
Nemzetközi marketing

• Gergely Anikó

2
Külpiaci marketing

• A vállalat minden marketingjellegu tevékenysége,
  amelynek végso iránya a külföldi piac.
• Tevékenységei
• a külso piacokra vonatkozó információ gyujtés
• a külpiacokra való behatolás tervezése
• termékek és szolgáltatások tervezése
• külpiacokon alkalmazott árpolitika kialakítása
• a célba vett fogyasztókat eléro értékesítési
  csatorna kialakítása
• piacbefolyásolási programok megfogalmazása és
  végrehajtása

3
A nemzetközi marketing fokozatai I.

• Exportmarketing
• az exportor vállalat tudatos piaci
  tevékenységének eredményeképpen megvalósuló áru-
  és szolgáltatásexportot értjük.
• Nemzetközi marketing
• az a külpiaci marketingtevékenység, amely az
  exportüzletek mellett a külpiacokra való
  behatolásnak egyéb eszközeit és módozatait is
  alkalmazza, de e tevékenység nem kapcsolódik a
  külpiacokon folytatott közvetlen
  tokebefektetésekhez.

4
A nemzetközi marketing fokozatai II.

• Multinacionális marketing
• A külpiaci marketingtevékenységnek az a köre,
  amely a közvetlen tokebefektetésekkel párosul, és
  amelynek során a vállalkozás piaci céljait és
  eroforrásait a globális piaci lehetoségek szerint
  határozza meg.

5
A nemzetközi marketing koncepciók hagyományos
csoportosítása

• Etnocentrikus koncepció
• a külföldi piacokon megvalósított marketing
  tevékenység során ugyanazt a stratégiát követi,
  amelyet a hazai piacon, nem fordít figyelmet a
  nemzetközi piacok sajátosságaira (amerikai
  vállalatokra jellemzo)
• 2. Policentrikus koncepció
• a szervezet minden egyes piacot külön kezel, és
  azok vásárlói számára külön marketing stratégiát
  dolgoz ki.
• Regiocentrikus koncepó
• a szervezetek régiókban gondolkodnak, és egy
  adott régió célcsoportjai számára azonos
  marketing stratégiát dolgoznak ki
• Geocentrikus koncepció
• a szervezet célja a marketing stratégia
  sztenderdizálása, azaz annak minden egyes piacon
  egységes formában való használata, elfogadják
  azonban az adaptáció szükségességét abban az
  esetben, ha a módosításból bevétel növekedés
  érheto el. Keresik azokat a célcsoportokat az
  egész világon, akik nagyon hasonlóak.

6
A nemzetközi marketing koncepciók újszeru
csoportosítása

• 1. Hazai piac kiterjesztése koncepció
• Az ezt alkalmazó szervezetek kizárólagosan a
  hazai piacra koncentrálnak, és a nemzetközi
  térségek és az ezekben való értékesítés csak
  másodlagos jelentoségu.
• 2. multi-belpiac koncepció
• Minden piacra vonatkozóan egy külön marketing
  stratégiát dolgoznak ki, hivatkozva arra, hogy
  minden ország más sajátossággal bír, tehát úgy
  kell kezelni, mint sok egymástól elszeparáltan
  létezo nemzetközi belpiacot.
• 3. Globális marketing koncepció
• a szervezetek jó minoségu termékeket és
  szolgáltatásokat reális áron kínálnak a nemzeti
  és nemzetközi piacokon úgy, hogy alapvetoen
  törekednek a marketing stratégia
  sztenderdizálására, azonban ahol a helyi piacok
  sajátossága miatt szükség van rá, ott elvégzik az
  adaptációt.

7
A nemzetközi marketing jellege

• 1. Konzisztens nemzetközi marketing
• az egyes fázisokat megvalósító intézmény azokat
  egy közös irányvonal mentén szervezi. Azaz a
  nemzetközi marketing minden eleme ugyanazt az
  értéket, üzenetet és tartalmat közvetíti a
  fogyasztók és felhasználók köré.
• Pl. Chanel parfüm (célcsoport magas jövedelmi
  osztályhoz tartozó elegáns fogyasztók köre,
  termék elegáns kiszerelésu, csomagolású, ára
  magas, árusító személyzet képzett,promóció
  elegáns környezetet prezentál)
• 2. Nem-konzisztens nemzetközi marketing
• Az elemek egymásnak ellentmondó üzenetet
  közvetítenek a fogyasztó felé, ami azokat
  megzavarhatja.

8
Nemzetközi piacszegmentáció és célpiacképzés
Nemzetközi piacra lépés formái
Nemzetközi piackutatás
Makro-környezet
Nemzetközi marketing mix
Mikro-környezet
Igen
Szervezeti keret
Nem
döntés
Nemzetközi marketing elemei, és a közöttük lévo
összefüggések Forrás Deli, 2005
Akadályok
Motivációk
szervezet
9
Mi motiválhatja a külföldi piacok felé való
terjeszkedésre I.

• A munkatársak, a menedzsment
• másik munkahelyen szerzett nemzetközi
  tapasztalatait, vagy külföldi tanulmányút során
  nyert ismereteit kamatoztathatja.
• Profit
• veszély! mekkora a befektetés?
• Speciális termék, technológia ismeret
• ha sikerül egy olyan termékkel vagy know how-val
  megjelenni, amit a fogyasztók igényelnek, de a
  versenytársak nem kínálnak
• Fölös kapacitás
• Imázs
• az intézmény neve és a termék márkája
  világszinten ismertté váljon

10
Mi motiválhatja a külföldi piacok felé való
terjeszkedésre II.

• Versenytársak
• A szervezet észleli, hogy a legnagyobb
  versenytársak már külföldön is jelen vannak pl.
  Pepsi, Coca-cola
• A piac jellemzoi
• Ha a hazai piac telített. Elképzelheto, hogy a
  termék vagy szolgáltatás bevezetését elölrol kell
  kezdeni, mivel a külföldiek nem biztos, hogy
  ismerik. A hazai piacon az érettség szakaszában
  van a termék a nemzetközi piacon lehet, hogy csak
  most kezdi el a ciklust.
• Ösztönzok
• pl. a kormány ingyen kínál fel földet, kedvezo
  adózási politika stb.
• Fogyasztók
• külföldi fogyasztóktól megrendelés érkezik

11
A külföldi piacokra lépés akadályai

• A szervezetnek nincs kontrollja felette
• makrokörnyezet elore nem látható változásaiból
  fakadnak (recesszió)
• A szervezeten belülrol is érkezhet
• az intézményen belül nincsenek meg a külföldi
  terjeszkedésnek sem az infrastrukturális, sem
  pedig a humán háttere (a szervezetnek nincs
  számítógépe, munkatársaknak nincs megfelelo
  képzettsége)
• Módszertani akadályok
• a piacok megismerése során igyekeznek
  számszerusítheto adatokat és információkat
  szerezni, elfelejtkeznek a kvalitatív adatokról

12

• Nemzetközi piackutatás

13
Nemzetközi kutatás fogalmába tartozhat

• nemzetközi kutatás amikor valódi nemzetközi
  termékkel kapcsolatos a kutatás
• külföldi kutatás amikor a kutatást végzo
  szervezet székhelyétol eltéro országban folyik a
  kutatás.
• multinacionális kutatás amely az összes olyan
  országot érinti, ahol a vállalat jelen van
• kultúrák közötti összehasonlító elemzés
  különbözo kultúrákban elvégzett kutatás

14
Nemzetközi piackutatás

• információk egy része
• Külföldi piacok sajátosságainak,
  jellegzetességeinek, megértésére, hazai piacokkal
  való összehasonlíthatóságra vonatkozik,
• másik része
• Konkrét nemzetközi marketing kérdés
  megválaszolását elokészíto, azt lehetové tevo,
  értelemmel bíró adatokat jelent.
• A nemzetközi piackutatás lényege!
• ezeknek az információknak a tervezett, irányított
  gyujtését értelmezését és prezentálását jelenti.

15
A nemzetközi piackutatás elvégzoje

• I. A cég piackutató intézetet bíz meg
• 1. adott külföldi országban muködik
• helyismeret
• országban élok és tevékenykedok szokásainak,
  elvárásainak ismerete
• tudatosabban és alaposabban képes az
  információkat összegyujteni, értelmezni

2. hazai piacon keres adott piackutató
intézetet - a megbízó intézmény céljait és
helyzetét képes jobban átlátni és értékelni -
gyakran van külföldi kapcsolatok bevonására
lehetoség
16
A nemzetközi piackutatás elvégzoje II.

• II. Maga az intézmény vállalja fel a nemzetközi
  piackutatás elvégzését
• ha rendelkezésre állnak a kutatás elvégzéséhez
• - humán
• - financiális
• - idobeli
• - technológiai eroforrások
• vezeto úgy érzi, hogy a cég munkatársai jobban
  átlátják a feladatot, célokat
• nem szívesen ad ki belso információkat

• Problémák
• a munkatársak nem biztos, hogy érzékelik a a
  kulturális, politikai különbségeket
• a környezet nagy mértékben eltérhet a hazaitól
• költségkeret elkülönítése

17
A nemzetközi piackutatás jellege

• Folyamatos piackutatás
• a nemzetközi piacokkal kapcsolatos információkat
  folyamatos jelleggel begyujti, értelmezi és
  eljuttatja a döntéshozó munkatársakhoz
• folyamatos piackutatást végzo intézmények
  érzékelik annak fontosságát, hogy a piaci
  változásokat be kell építeni a stratégiájukba
• Eseti piackutatás
• bizonyos esetekhez, szituációkhoz kapcsolódik
• egy probléma, vagy új cél
• amikor a kutatási eredmények rendelkezésre
  állnak, akkor a piackutatás befejezodik

18
A marketing kutatás területei

• Általános piaci jellemzok és tendenciák
• Piaci pozíció jellemzoi
• Fogyasztói szegmensek meghatározása
• Fogyasztói magatartás és szükségletek
  meghatározása
• Fogyasztói elégedettség és lojalitás
• Versenytársak

19
A nemzetközi piackutatás folyamata
A nemzetközi piackutatás céljának, kutatási
problémának az azonosítása
A nemzetközi piackutatás elvégzéséhez szóba jövo
információk forrásainak, és az információgyujtés
technikáinak meghatározása
Az információk begyujtése
Az információk értelmezése, elemzése,
következtetések levonása
Az értelmezett, elemzett információk alternatívák
formájában történo prezentálása
20
A kutatás célja

• Egy adott konkrét marketing kérdés megválaszolása
• pl.
• - a hazai vállalat által egy külföldi országban
  bevezetett terméket milyen áron lehet kínálni
• - külföldi ország vallása megengedi-e ennek a
  termék típusnak az országban való forgalmazását
  (pl. hús)
• Maga a környezet-figyelés
• - piaci változások nyomon követése
• - jövobeni lehetoségek feltárása

21
Kutatási probléma

• A makrokörnyezet kutatása kapcsán
• (Mely ország vagy régió piaca a legmegfelelobb?)
• magasabb jövedelmu országok nagyobb profitot
  ígérnek
• kulturálisan a hazaihoz közelebb álló országok
  kevesebb konfliktus
• egy jogi rendszerhez tartozó államok gyors,
  egyértelmu problémamegoldás
• állandó jelleggel
• általa kiszolgált külföldi piacok környezetét
  kutatja azért, hogyha bármiféle változás
  történik, azonnal be tudja építeni a marketing
  programba

22
Kutatási probléma II.

• Mikrokörnyezet kutatása esetén
• eseti
• potenciális kereslet
• versenytársak erosségei és gyengeségei
• külföldi potenciális beszállítók kínálata
• felhasználható értékesítési csatornák
• folyamatos (ahol kínálata jelen van állandó
  jelleggel)
• fogyasztói preferenciák alakulása
• értékesítési csatorna tagjainak eropozíciói
• versenytársak körének módosulása

23
AZ információk forrásainak a meghatározásaSzekund
er kutatás I.

• Nemzetközi piacokon átlagosnál jóval fontosabb
  szerepe van
• Szelektálni tudunk a potenciális piacok között,
  így a költséges helyszíni piackutatást csak azon
  a piacon végezzük, amelyek ténylegesen
  ígéretesek.
• Íróasztal-piackutatás során általában 4 probléma
  léphet fel
• 1. az adatok elérhetosége
• 2. az adatok aktuális frissessége
• 3. az adatok megbízhatósága
• 4. az adatok összehasonlíthatósága

24
Szekunder kutatás II.

• A szekunder információk legfontosabb forrásai
• nemzeti hatóságok (statisztikai hivatal,
  konzulátus-gazdasági, társadalmi, demográfiai
  adatok)
• nemzetközi szervezetek
• kereskedelmi szervezetek nemzeti és nemzetközi
  kereskedelmi kamarák, ágazati egyesületek- piacok
  helyzete, konjuktúrakilátásai)
• elektronikus adatbázisok gazdasági fejlodésre
  vonatkozó mutatók, nemzetközi kereskedelemre
  vonatkozó adatok, nemzetközi statisztikai adatok
• multinacionális piackutató cégek kutatásai
• Nielsen 81 országban- kiskereskedelmi index
• Gfk- háztartási panel, médiaadatok
• Életsítusmodellek, értékvizsgálatok

25
Szekunder kutatás III.

• Leginkább alkalmazható a szekunder kutatás
• Piaci potenciál nagyságának megbecslése
  (lélekszám és jövedelmi adatokból)
• Kereskedelemtechnikai információk (beviteli
  tilalom, nagyon magas vám, speciális eloírások)
• Értékesítési csatornák elérhetosége (adott ország
  nagy- és kiskereskedelmi helyzete, van-e olyan
  bolthálózat, amely képes a termékünket
  forgalmazni)
• Költségkorlátok (fuvarköltség, illeték, vám,
  speciális adók)

26
Primer piackutatás I.

• Leggyakoribb problémák
• Fogalmi egyezoség (pl. márkahuség, változatosság
  keresés)
• koncepcióegyezoség (pl. promóciós eszközök terén
  akciók megítélése)
• Funkcionális egyezoség (pl, kerékpár használati
  célja- eltéro motiváció, attitud)
• Kategóriaegyezoség (pl. szurokérdésnek használt
  kategória a fobevásárló)
• Operációanalizálási egyezoség (mérési eszközöknek
  azonosnak kell lennie- pl. szabadido eltöltése
  különbözo kultúrájú vagy klímájú országokban)
• Metrikai egyezoség (alkalmazott skálák és az
  egyes skálaértékekhez tartozó szokás pl,
  vásárlási gyakoriság vagy vásárlási hajlandóság
  azonos értéket mutasson)
• Nyelvi egyezoség (különbözo nyelvekre lefordított
  kérdoív jelentése megegyezzen

27
Primer kutatás II.

• A mérhetoséggel, egyezoséggel kapcsolatos
  piackutatási problémák
• nyelv (oda-vissza fordítás)
• kérdések tartalma, megfogalmazása (pl, egyes
  intézmények más funkciót látnak el vagy nem
  léteznek)
• kérdések típusa, skálázása
• mintavétel
• megkérdezettekkel való kommunikáció módja
  (levél, telefonos, személyes, internetes,
  szemételemzés)
• Kutatási eredmények

28
Módszer

• 1. Megkérdezés
• természetes személyek (fogyasztók, vásárlók)
• szervezetek (pl. kereskedelmi szervezetek,
  vásárlói vállalatok)
• szakértok (pl. Delphi tanulmányok)
• megkérdezés módja
• személyes
• telefonos
• postai
• számítógépes, internetes
• szemételemzés
• 2. Megfigyelés
• 3. Kísérlet

29
Az információk begyujtése

• Idobeli ütemezés
• Lépések összehangoltsága, visszacsatolási
  lehetoségek
• Költségkeret, lépésekre lebontva
• Résztvevok és felelosségi körül megnevezése
• Kontroll pontok és kritériumok (milyen
  szakaszokban, milyen eszközökkel értékelik az
  információgyujtést)
• Csoportok közötti kommunikáció útjának és
  módjának meghatározása

30
Információk értelmezése, elemzése,
következtetések levonása

• Egy- és többváltozós statisztikai módszerek
• Figyelembe kell venni!
• Különbözo országokból érkezo adatok nem biztos,
  hogy azonos nomenklatúrájúak.
• Információk minosége nem teljes köruen
  ellenorizheto, számolni kell a potenciális
  hibalehetoségekkel
• Az információk többségét nem lehet önmagában
  értelmezni, szükség van az adott térség
  kulturális, szociális, gazdasági, politikai
  feltételeinek ismeretére.
• Szükség van a kutatást végzo személy személyes
  benyomására, véleményére.

31
Információk alternatívák formájában történo
prezentációja

• Az információkat olyan formában kell alakítani,
  amely értelmezheto lesz azok számára, akiknek az
  információkra szükségük van.
• Több alternatívát kell fölvetni, értékelve azok
  elonyeit és hátrányait.
• Lehetoséget kell biztosítani a kérdések
  feltételére.
• Szükség esetén további dokumentumok csatolása

32
Makrokörnyezet
33
Kulturális környezet
34
A kultúra elemei és forrásai(Herskovits)

• 1. Anyagi kultúra
• Technika
• Gazdaság
• 2. Társadalmi intézmények
• Társadalmi szervezetek
• Oktatás
• Politikai struktúrák
• 3. Az emberek és az univerzum
• Hitrendszerek
• 4. Esztétika
• Grafikus muvészetek
• Népmuvészet
• Zene, dráma és tánc
• 5. Nyelv

35

• Nem egységesen tárgyalt terület
• Elemei
• Nyelv, vallás, társadalmi szervezetek, oktatás,
  értékek attitudök
• Dimenziói (Hofstede- Bond 1989)
• Individualizmus-kollektivizmus
• Férfiasság-noiesség
• Hatalomtól való távolság
• Kockázatvállalási hajlandóság
• Hosszú távú orientáció
• További dimenziók
• ido (múlt, jelen, jövo orientált) tér (személyes,
  formális),
• kommunikáció (nem verbális, verbális),
• érték (mit tekintenek értéknek, milyen hitek,
  felfogások uralkodnak),
• döntéshozatal (részvétel, nok milyen pozícióban
  tárgyalhatnak, hosszabb vagy rövidebb idot
  eltölto személyek kapnak nagyobb szerepet,
  hány személy jelenlétére számítanak,
  döntéshozatali mechanizmus)

36

• Két kultúra találkozása mindig a konfliktus és a
  kooperáció sajátos keveredése
• Kulturális kölcsönzés eloször csak próbálgatják
  az idegen megoldásokat a helyi körülményekhez
  igazítani, mikor az adaptáció teljes, azt már a
  saját kultúrának elemeként adják át a következo
  generációnak.
• A kulturális kölcsönzés gyakran álcázott,
  rejtett, azáltal, hogy a dolgoknak más nevet
  adunk, vagy a más országban kifejlesztett dolgot
  saját innovációnkként tüntetjük fel. (pl. magyar
  általános iskolák 1950-es évekbeli tankönyvei
  szerint a 18-19. század valamennyi újdonságának
  feltalálója orosz volt)

37

• Idegen kultúrákból származó elemek elutasítása
• Kulturális rasszizmus-kulturális ellenérzés
• Kulturális változással szembeni hozzáállás függ
• Mennyire érdekel az adott dolog?
• Mennyire drasztikus a változás?
• Mennyire bomlasztó az újdonság az elfogadott
  értékek és megszokott magatartás szempontjából?
• Pl.
• - idospóroló munkamegtakarító termékek- ahol a
  nok többsége dolgozik, felgyorsult az életritmus
• Indiában a kormány több mint 20 éve rengeteget
  tesz a születésszabályozás érdekében nagyon kevés
  eredménnyel, mivel a változás a helyi kultúra
  legfontosabb elemeivel ütközik.
• Marketing szempontból lényeges, hogy minden
  piackutatás végeredményben a változás
  elfogadásának, illetve elutasításának kutatása.
  Tendenciájában szinte minden kultúra
  etnocentrikus eros az azonosulás mindennel, ami
  ismert és megszokott (azaz hazai), és eros
  tendencia van az ismeretlen és szokatlan (azaz
  idegen) dolgok alulértékelésében.

38

• Kultúraelemek és marketing
• Értékek
• Az alapértékek eldöntik, hogy melyik terméket
  preferálom, melyik reklámüzenetre vagyok vevo,
  mennyire vagyok huséges beszerzési forrásaimhoz
  (boltjaimhoz), minek alapján értékelem egy termék
  árát stb
• Ismeretek
• Kultúrák között különbség nem az ismeretek
  szintjében, hanem milyenségben van,
  összetételében van, mivel a túlélés minden
  kultúrában más jellegu elengedhetetlen
  ismereteket jelent.
• Nyelv
• Pl, márkanév kiválasztása, reklámüzenet
  megválasztása, kérdoív megfogalmazása

39

• Ügyességek, jártasságok
• Nem feltétlenül párhuzamosan no egy adott termék
  elterjedési szintjével
• Intézmények
• Család, mikroközösség, vállalatok, politikai
  rendszer
• A nok szerepe egy adott társadalomban, egy
  esetleges osztálytagozódás, korösszetétel, kor
  tisztelete befolyásolják a fogyasztói magatartást
  és az ipari marketing gyakorlatát is.
• Pl. konferenciákra európaiak egyedül utaznak,
  amerikaiak viszik a házastársat is-
  turizmusmarketing
• két Németország- kultúra minden eleme hasonló
  volt, intézményi rendszerük 40 év alatt messze
  került egymástól
• Hitek
• Nemcsak vallás jelleget öltenek, ide tartoznak
  bizonyos ideológiák, babonák
• Pl. Chanel iszlám országokban olyan kollekciót
  mutatott be, amihez a Tádzs Mahal falairól vette
  a mintát
• 13. Emelet egyes szállodákban hiányzik
• Thaiföld, adott épülethez tartozó faanyag
  ugyanabból az erdobol

40

• Anyagi kultúra
• Két eleme technika, gazdaság (meghatározza egy
  adott piac ígéretes vagy kevésbé ígéretes voltát,
  pl. elektromos konzervnyitó)
• megelozo karbantartás, hulladék, gazdasági
  rendszerek muködésének alapfilozófia
• Muvészetek
• Számos kultúrában fennmaradt a szimbolikus
  gondolkodás. (reklámok)
• Etika, jog, morál
• Vannak olyan termékek minden kultúrában, melyet
  morálisan elítélnek pl, szaúd-arábiai vámosok
  elkoboztak egy francia parfümszállítmányt, mivel
  az üvegdugó egy meztelen noalakra emlékeztetett
• Szokások, játékok rutinok, humor

41

• Nemzetközi üzleti gyakorlat

• Az üzleti gyakorlat, az üzleti szokások ismerete
  ugyanolyan fontos, mint a nyelv ismerete.
• A nemzetközi üzleti élet minden résztvevojétol
  kisebb-nagyobb mértéku adaptációt követel meg.
  Számos norma van, amely nélkül az adaptáció
  lehetetlen
• toleranica
• rugalmasság
• fair magatartás
• más tempóhoz való alkalmazkodás
• kíváncsiság/ érdeklodés
• a célország ismerete
• mások és a másság kedvelése
• képesség arra, hogy tiszteljenek, becsüljenek
  bennünket
• a környezetbe való integrálódás képessége

42

• Kulturális imperatívuszok A kultúra azon elemei,
  illetve azok a szokások, amelyet az idegennek
  nemcsak el kell fogadni, de célszeru követni is.
  Pl. adott kultúra tilalmainak a betartása, nagyon
  sok kultúrában a barátság, a bizalom az üzlet
  elofeltétele (kínaiak, japánok, spanyolok)
• Kulturális exkluzívok olyan dolgok,
  tevékenységek, amelyek kizárólag az adott kultúra
  tagjainak vannak fenntartva, idegeneknek ezekben
  részt venni tilos vagy nem tanácsos pl. egy
  gyaur ne menjen el Mekkába megcsókolni a Kába
  követ, ne kritizáljuk egy adott ország
  politikáját, erkölcsét, furcsaságait még akkor
  sem a helybéliek ezt elottünk teszik.
• Sajátos elem a humor viccmesélés pl. az amerikai
  egyetemeken tilos a kisebbséget legcsekélyebb
  mértékben bántó humorizálás.
• Kulturális adiaphora (eredeti jelentés a
  Szentírásban kifejezetten nem tiltott hitek és
  tettek elturése) itt azt jelenti, hogy más
  kulturával kapcsolatba lépo személy szabadon
  eldöntheti, hogy mely viselkedési szokásokhoz
  idomul, melyekhez nem. Pl. kézcsók, baráti
  ölelés, pálcikával történo evés, japán meghajlás
  (függ a nemtol, kortól, státusztól)

43

• Üzleti protokoll
• Pl.
• Üzletfelek üzleten kívüli találkozása
• Európában- étterem
• USA- kerti parti
• Latin- Amerikában- természetes a lakásba, családi
  körbe való meghívás, de ott tilos üzletrol
  beszéli
• Ajándék
• Arab világ- elso találkozáskor tilos az ajándék
• Európa- kerülendo a piros rózsa és a fehér virág,
  virágoknak páratlan számúaknak kell lennie, nem
  illik papírba csomagolni, nem szabad drága
  ajándékot venni
• Latin-Amerika- csak azután illik ajándékot vinni,
  ha már valamilyen személyes kapcsolat
  kifejlodött, a szíveslátás meghálálását kell
  kifejeznie
• Anglia- használati cikket nem lehet, túl
  személyes, fehér liliom a halál színe, a többi
  virág közkedvelt
• Brazília- bíborszínu virág temetoi virágnak
  számít, az ital drága, így jó ajándék

44
Üzleti etika

• Bizonyos magatartás, ami teljesen elfogadhatatlan
  egy országban, mindennapi elfogadott cselekvés
  lehet egy másikban.
• 1970 USA- Külföldi korrupt tevékenységekre
  vonatkozó törvény, extraterritoriális jellegu
• Ha egy amerikai vállalat bárhol a világon
  közvetlenül vagy akár közvetíton keresztül
  veszteget, a büntetés nagyon súlyos. Ez arra az
  esetre is vonatkozik, ha a vállalat külföldi
  ügynöke, disztribútora, jogi képviseloje stb.
  követi el, ha a vállalatnak errol tudomása volt
  nem jelentette. Akár 5 éves börtönbüntetés is
  lehet.
• (legtöbb nyugat-európai országban a vesztegetési
  pénz adóalap-csökkento tétel, azaz költségként
  elszámolható
• Kategóriák
• Vesztegetés
• Kikényszerítés
• Kenopénz
• Törvénytelenségre való rábírás

45
Gazdasági környezet

• Országos szint
• Gazdaságelemzésekhez alkalmazott mutatók
• GDP, munkanélküliségi ráta, inflációs ráta stb.-
  stabilitás, gazdasági fejlettség
• Regionális szint
• regionális együttmuködés, gazdasági integráció
  tagja-e (érvényben lévo szabályok, rendeletek,
  eloírások hatása)
• pl, Franciaország- Eu, NATO, ENSZ- milyen
  elvárások vannak a külföldrol az országba érkezo
  befektetokkel szemben
• Világgazdasági szint
• nemzetköziesedés, diverzifikáció, függoségek
  kialakulása és megerosödése, partnerségek
  kialakulása

46
Politikai környezet

• Országok közötti politikai kapcsolatok
• fennállnak-e olyan rendelkezések, amelyek
  megnehezítik, ellehetetlenítik a szervezet
  céljainak megvalósulását
• Politikai döntések
• milyen a politikai stabilitás, mennyire
  kiszámíthatóak a politikai döntések, mennyiben
  befolyásolja a gazdasági életet
• milyen politikai kockázattal kell szembenézni,
  ha valamilyen tulajdona van az adott országban
• (ország- és régiótanulmányok, amelyeket minden
  ország külügyminisztériuma, illetve
  külkapcsolatokkal foglalkozó kutatóintézete és a
  szupranacionális szervezetek készítenek)

47

• Pl. USA- COCOM lista több évtizedig
  szövetségeseinek is megtiltotta, hogy a
  szocialista országoknak stratégialag fontos
  termékeket adjanak el (pl. egyes élelmiszerek és
  gyógyszerek, olyan számítógép, aminek a memóriája
  meghaladta a 64 kB-tot

48
Jogi környezet

• A külföldi ország jogrendszere
• - európai országokban alkotmányos jog- bíróság
  elozetes feltáró, elemzo munka után dönt
• - angolszász térségekben esetjog- keresnek egy
  már korábban megoldott esetet és ez alapján
  döntenek
• (mely ország jogrendje lesz a mérvadó?
• - szerzodésben lehet rögzíteni,
• - ha nem rögzítették- hol írták alá a
  szerzodést?
• - hol történt az alapszerzodéssel
  kapcsolatos feladat teljesítése
• Jogi rendelkezések, jogszabályok
• a szervezetnek meg kell ismernie a rá is
  vonatkozó jogszabályokat
• Integrációk jogi rendelkezései
• azoknak az integrációknak a jogrendje, amelyhez
  az ország tartozik, hogyan befolyásolja külpiaci
  tevékenységét

49
Marketing- jogszabályok

• Versenyjog
• Monopoltevékenység, gazdasági erofölénnyel való
  visszaélés
• Terméket érinto jogszabályok
• Kötelezo garancia kérdése, hibás áruk kicserélése
  vagy javítása, garancia idotartama, feltételei,
  termékkel kapcsolatos biztonsági eloírások, mi
  minosül árunka és szolgáltatásnak
• Reklámmal és értékesítés-elosegítéssel
  kapcsolatos szabályozások
• Direkt összehasonlítás
• Ármeghatározás
• fair trade, tilos a vertikális és horizontális
  ármegegyezés, , számos országban a szezonális
  kiárusítás lehetoségei, árdiszkrimináció

50

• Kiskereskedelmi egységek tevékenysége
• Nyitvatartási ido, mit mikor lehet forgalomba
  hozni,
• Árukapcsolásra vonatkozó szabályok
• Pl, Franciaországban egy adott áruhoz ajándékként
  is csak ugyanabba az árucsoportba tartozó
  terméket lehet adni
• Illegális nemzetközi kereskedelemre vonatkozó
  jogszabályok
• Védett növények és állatfajok kereskedelme
• A marketingjogaszabályok a világon mindenütt
  szigorodnak, ebben nagyon nagy szerepe van a
  consumerista mozgalomnak, a fogyasztóvédelemnek,
  nemcsak a termék minoségjegyeivel, hanem a
  fogyasztók informálásával is foglalkozik

51
Földrajzi környezet

• Távolság szerepe
• - fuvareszközök- rendelkezésre állnak-e, ha nem
  milyen feltételekkel tud szerzodést
  kötni
• - raktározás, tárolás
• - idore szállítás, kiszámíthatóság (ellenkezo
  esetben anyagi,
• imázs- beli, pszichológiai károkat okozhat)
• pl. tengerpart nélküli országok- magasabb
  szállítási költség
• (nemzetközi ker. leggyorsabban fejlodo régiója a
  Csendes- óceánnal érintkezo országok)
• pl. sínpárok távolsága
• Klíma
• SZU, Kanada, sokáig nem lehetett eladni dízel
  autókat, mivel az üzemanyag bizonyos hofok alatt
  megdermedt
• termék szállíthatósága, muködése
• Eroforrások biztosítása

52
Technológiai környezet

• Külföldi országok technológiai fejlettsége
• - a termék alkalmazásának megvan-e a technikai,
  technológiai háttere, a fogyasztók vásárlás után
  képesek-e üzemeltetni a berendezést
• - ha az alkalmazás azért nehézkes, mert a
  hazaitól eltéro háttérrel rendelkezik az adott
  ország, akkor érdemes elozetes információk után
  úgy készíteni el a terméket, hogy azok
  kompatibilisek legyenek a fennálló feltételekkel
• (pl. Egyesült Királyságban 110 V-on muködnek az
  elektronikus gépek)
• A külföldi ország infrastruktúrája
• úthálózat, számítógép ellátottság,
  telefonhálózat kiépítése
• Külföldi ország KF tevékenysége
• adott ország mely dimenziók mentén ér el
  kimagasló eredményeket

53
A szervezet mikrokörnyezete
54
A fogyasztók

• A nemzetközi piacokon elérheto fogyasztók,
  felhasználók a hazai vásárlóktól alapvetoen
  eltéro tulajdonságokkal, vásárlói magatartással
  rendelkezhetnek. Más motivációk, elvárások,
  szükségletek, vezérelhetik oket.
• Maslow-i piramis
• (pl. individualista társadalmak
  önmegvalósításra való törekvés fontosabb, mint
  a valahová tartozás igénye)
• Kultúra elemei
• (pl. ahol a társadalmi osztály súlya jelentos,
  egyének vásárlási döntéseiben kiemelt szerepe
  lesz az adott osztályhoz való tartozás erosíto
  magatartás formának)

55

• Fogyasztó gazdaságilag fejlett vagy fejletlen
  térségben él
• milyen gyorsan dönt egy-egy vásárlási
  szituációban, vagy milyen jellegu boltokban
  szerzi be a termékeket és szolgáltatásokat
• Technológiai fejlettség
• milyen médián keresztül jutunk információhoz,
  milyen ismeretekkel rendelkeznek, milyen
  attitudöket alakítanak ki egyes termékekkel és
  szolgáltatásokkal kapcsolatban
• Egyértelmuen meg nem határozható fogyasztói
  magatartás
• országba betelepült más népcsoportok
• társadalom egyes csoportjai szintjén

56
Versenytársak

• Piac szintjei
• Termék szintje- ahol a szervezet minden olyan
  vállalattal verseng, amely az adott szervezet
  kínálatával azonos terméket árusít vagy
  szolgáltatást nyújt
• Termékkategória szintje- ahol a vállalat
  kínálatával azonos termék- vagy
  szolgáltatáskategóriába tartozó javakat vagy
  szolgáltatásokat kínál
• Szükséglet szintje- ahol a vállalat minden olyan
  szervezetet konkurál, amely ugyanarra a
  szükségletre kínál megoldást a javaival vagy
  szolgáltatásaival, mint a szervezet
• Pénz szintje- ahol a vállalat minden olyan
  intézménnyel versenyez, amely a fogyasztónak
  ugyanazon pénzét szeretné megszerezni

57
Beszállítók

• A termelés vagy szolgáltatás továbbra is a hazai
  piacon valósul meg
• A jelenlegi beszállítók képesek-e nyersanyagból,
  alkatrészbol stb. többet szállítani?
• Eredeti mennyiség erejéig muködjön-e együtt a
  régi beszállítóval, vagy a megnövekedett rendelés
  egészét az újtól szerezze be.
• új beszállító esetén
• - minoségügyi tanúsítványok,
• - hajlandóság az együttmuködésre
• - kiszámíthatóság (gyorsaság, jó minoség)
• A termelés vagy szolgáltatás külföldi piacon
  történik
• Megéri-e nagy távolságra szállítani az
  anyagokat? (szállítási költség, romlandóság,
  eloírások, kompatibilitási kérdések, külföldön
  esetleg jobb ár/érték arányú anyagok)

58
Partnerintézmények

• Jelenlegi partnerintézmény
• - van-e az adott külföldi piacon fiókintézménye?
• Új partnerintézmények
• - bizalom
• - költség
• - referenciák

59
Vállalat

• Szervezeten belül milyenek a feltételek a célok
  eléréséhez?
• Termék vagy szolgáltatás változatlanul vagy
  változtatásokkal viheto nemzetközi piacra?
• A megváltoztatott termék vagy szolgáltatás új
  formájában beillik-e a vállalat által képviselt
  imázsba és a vallott értékeibe?
• Pénzügyi háttér
• Szervezet munkatársai hogyan viszonyulnak a
  külföldi tervekhez