1. dia

1
A galápagosi- (Darwin-) pintyek
2

• Alappélda
• az evolúcióra
• a niche-szétválásra
• a helyben történo fajkeletkezésre

3
Van egyszer egy Galapagos- szigetek Dél-Amerika
partjaitól 1000 km-re.
Ez a vulkanikus szigetcsoportEcuador
fennhatóságaalá tartozik. Az itt élo, sehol
máshol nem található fajokmiatt
1978-banVilágörökség-helyszínné nyilvánították.
4
Van aztán egy 33 évestermészettudós, aki
1835-ben kötött ki eloször a sziget partjainál.
5
Aztán az a helyzet, hogy e szigeteken 14 nagyon
közel rokon pintyfaj él. Egyes fajok csak
bizonyos helyeken fordulnak elo, míg mások
valamennyi nagyobb szigeten fellelhetok. Az öt
nemzetség 13 fajt ölel fel, a 800 km-re fekvo
Kókusz-szigeteken költo kókuszpinty alkotja a
Darwin-pintyek 14. faját (6. nemzetség)
6
Arra a konklúzióra jutottam, hogy ahol a fajok a
legnagyobb számban fordulnak elo, ott osztódtak
és váltak el egymástól a legtöbbet, egyesültek
és újra elváltak egymástól egy olyanfolyamat,
mely bizonyos osiséget tételez fel, és külso
kö-rülményekben levo változást... Nem tudom
részletesen elmagyarázni, de a legfobb
következtetésem a fajok biogeográfiai
elterjedésérol az, hogy az izoláció a legfobb
oka az új formák kialakulásának. Charles Darwin
levelei A szelekció, 84. o. levél
Hookernek http//www.neumann-haz.hu/scripts/SGML
/BHISGMLtr?darwin/darwin0002.sgml gtgt Darvin A
fajok eredete (magyar nyelven)
7
Amikor 1835-ben Charles Darwin elso alkalommal
járt a Galápagos-szigeteken, a pintyfélék
lenyugözo sokféleségével találkozott. E
madárfajok tanulmányozása adta Darwinnak a dönto
ösztönzést evolúciós elmélete megalkotásához.
Nagyon valószínu, hogy évezredekkel ezelott egy
pintyrajt sodort ide a szél Dél-Amerika
partjaitól. A szigeteken a pintyek elegendo
táplálékhoz jutottak, és természetes ellenségük
sem volt. Gyors szaporodásnak indultak tehát. Az
eredetileg magevo madarak azonban hamarosan
felélték a szigetvilág magvait, így az egyes
populációk között versengés alakult ki. A
környezethez, új táplálékhoz, ökológiai fülkéhez
való alkalmazkodás során a kiindulási fajok
mellett új formák (fajok) jöttek létre. A
10-15 cm-es testhosszúságú Galápagos-pintyeknek
életmódjuk szerint két típusát különböztetjük
meg a talajon és a fán éloket. A földipintyek a
szárazabb, gyérebb növényzetu helyeket kedvelik,
a fán élo pintyek a növényzet surujében keresik
táplálékukat. Összességében az alábbi táplálékok
fordulnak elo étlapjukon magvak, rügyek,
gyümölcsök, nektár, rovarok, lárvák, tojás, vér.
8
A családfa
9
A csor alakja elárulja, hogy egy-egy madár milyen
táplálékot fogyaszt.
A csor alakja elárulja, hogy egy-egy madár milyen
táplálékot fogyaszt.
10
A különbözo csoralakok tökéletesen
alkalmazkodtak a táplálékhoz.
nagy kaktuszpinty
nagy földipinty
11
kis fánlakó pinty
kis földipinty
közép-földipinty
12
nagy földipinty
kaktuszpinty
13
kaktuszpinty
hegyes- csoru földipinty
harkálypinty