1. dia

1
A közigazgatási hatósági eljárás
2
A közigazgatási eljárás fo szakaszai

• Az alapeljárás mindig szükségszeru, meghatározó
  elem
• az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul
• az ügyfelek elsosorban az elsofokú szervekkel
  kerülnek kapcsolatba
• az itt meghatározott normák többségét az eljárás
  többi szakaszában is alkalmazni kell.

3
Az elso fokú eljárás fobb szakaszai
Eljárás megindítása
Kérelem vizsgálata
Tényállás megállapítása
Tisztázás, bizonyítás
Értesítés
Hatóság döntése
Hiánypótlásra felszólítás
Eljárás felfüggesztése
Eljárás megszüntetése
Elutasítás
4
Az eljárás megindítása 29.
Jogszabály alapján
Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése
Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegeto
helyzet
kérelem
bejelentés
panasz
más hatóság kezdeményezése
nyilatkozat

• Joghatások
• jogok megszerzése, kötelezettségek terhe
• ügyintézési határido kezdete.

5
A kérelem 34-38.

• - az ügyfél azonosításához szükséges adatok

természetes személy esetén név, lakcím
jogi személynél szervezet megnevezése,
székhely/telephely

• az ügy tárgya

Szakhatósági állásfoglalás
- döntés kérése

• mellékletek

kettos korlát, vagyis az ügyféltol nem kérheto
Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság
jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása
tartalmaz
Kérelem benyújtása hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezo szervhez
A hatóság feladata
- a kérelem ellenorzése és
- felhívás hiánypótlásra.
6
Értesítés az eljárás megindításáról I.ÚJ
JOGINTÉZMÉNY!

• A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni
  kell
• az ismert ügyfelet.

• Kérelemre indult eljárásban
• a kérelmet eloterjeszto ügyfél, ha kéri
• kötelezo értesíteni az ismert ellenérdeku és az
  érintett ügyfelet

7
Értesítés az eljárás megindításáról II.
- kérelem beérkezésétol számított 5 napon belül
- az értesítés mellozheto az alábbi okokból
Egyszeru megítélésu ügy
Folyamatos ellenorzés
Eljárás eredményességének veszélyeztetése
Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok
Az értesítés tartalma
Ügyintézo neve, hivatali elérhetosége
Ügy tárgya, iktatási száma
Eljárás megindításának napja, ügyintézési határido
Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetoségérol
Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetosége
Hivatalból indult eljárásnál erre utalás
Kérelemre indult eljárásnál a kérelmezo ügyfél
neve
8
Az értesítés formái

• Hirdetmény, közhírré tétel
• jelentos számú ügyfél érintettsége
• hatásterületi ingatlan tulajdonosok, használók
• érdekvédelmi társadalmi szervek

• Közvetlen megkeresés
• levél
• fax
• elektronikus úton

9
Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása
8 napon belül végzéssel történik, az alábbi
okokból

• a magyar hatóságnak nincs joghatósága az
  eljárásra
• a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és
  az áttételnek nincs helye
• kérelem lehetetlen célja
• a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta
• kérelem késedelmes eloterjesztése (kézbesítési
  vélelem megdöntése)
• az ügy nem hatósági ügy.

A végzés fellebbezéssel megtámadható
10
Az eljárás megszüntetése I.

1. Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás
2. az ügy tárgyát képezo vagyontárgy megsemmisült
3. az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a
   kérelmét visszavonta
4. az ügyfél halála (megszunése) következtében
   okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás nem
   következett be
5. hivatalból indított eljárás esetén az eljárás
   folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn
6. kérelemre indult eljárás esetén ha az ügyfél
   felszólításra sem gondoskodik képviselet
   ellátására alkalma személy meghatalmazásáról,
   vagy nem jár el személyesen
7. jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a
   továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.

Kötelezo
11
Az eljárás megszüntetése II.
Mérlegelés alapján
Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen
- a mérlegelés tárgya elegendoek-e a
bizonyítékok?
A rendelkezésre álló adatok alapján dönt
Eljárás megszüntetése
Az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj
felhívás ellenére történo meg nem fizetése
Eljárás megszüntetésérol értesítés 5 napon
belül Fellebbezésnek van helye!!!
12
Az eljárás felfüggesztése 32.

1. Kötelezo felfüggesztés

• Kapcsolódó kérdés elozetes elbírálása amelyben
• az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik
  ugyanazon hatóság más döntése
• külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának
  beszerzése
• a jogutód kiléte vitás (kérelmezo ügyfél esik ki)

2. Felfüggesztés mérlegelés alapján

• a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi
  (perújítás, felülvizsgálati kérelem)
• Szakvélemény készítése hosszabb idot vesz
  igénybe
• ha a jogutód kiléte vitás
• ügyfél kérése

Határido megszakad, fellebbezésnek van helye
13
Ügyintézési határidok 33.
Veszélyhelyzet elhárítása, kár megelozése
Ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján)
Soronkívüliség
Határido kezdete
kérelem beérkezése
hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás
napja
felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének
napja.
Határido meghosszabbítása indokolt esetben,
legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)
14
Ügyintézési határidobe be nem számítható
idotartamok 33.

• hatásköri/illetékességi vita egyeztetése

• nemzetközi jogsegély-eljárás tartama

- hiánypótlás
- szakhatóság eljárásának tartama
- eljárás felfüggesztésének tartama
- bizonyítékok ismertetésére meghatározott ido
- elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar
idotartama
- hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges ido.
Határido közlést, kézbesítést követo napon
kezdodik
Ügyintézési határidok számítása
Határnap naptári nap szerinti befejezo idopont
15
Jegyzokönyv és hivatalos feljegyzés 39.
az egyes eljárási cselekmények dokumentálására
szolgálnak
Mikor készítünk jegyzokönyvet?
Mikor készítünk feljegyzést?
- ügyfél
Minden eljárási cselekményrol, amelyrol nem
készül jegyzokönyv/hangfelvétel
-tanú
meghallgatásáról
- szakérto
- szemle lefolytatásáról
- helyszíni ellenorzésrol

• A feljegyzés tartalmazza
• felvétel helyét, idopontját
• ügy tárgyát és számát
• az eljárási cselekményt
• eljáró ügyintézo nevét,
• aláírását.

- tárgyalásról
- szóban eloterjesztett kérelemrol.
Jegyzokönyv lehet
Papíralapú
Hang-, kép- és filmfelvétel
Egyenértéku dokumentumok
16
Képviselet 40.
Képviseletre általában akkor kerül sor, ha
az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen
eljárni
A képviselo az ügyfél helyett vagy mellett
eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha
jogszabály nem írja elo a személyes eljárást
A képviselet fajtái

• törvényes
• meghatalmazotti
• ügygondnok által ellátott

képviselet
17
Meghatalmazotti képviselet
Bárki lehet (Alapja ügyfél képviselo közti
megbízás)
Kivéve

• Visszautasítási okok
• ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a
  képviselet ellátására
• képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem
  igazolja
• ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül,
  rendszeresen anyagi haszonszerzés re törekedve
  kívánja ellátni.

Visszautasítás végzéssel, ami ellen
fellebbezésnek nincs helye
18
A képviselet fajtái
Ügygondnoki képviselet
Alkalmazása ha a természetes személy ügyfél
ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud
ügyében eljárni és nincs törvényes képviseloje,
meghatalmazottja
Kirendelése gyámhatóság
Jogai, kötelezettségei ügyféllel megegyezo,
kivéve
Vitás jogot nem ismerhet el, errol nem mondhat
le
Pénzt/dolgot nem vehet át
Egyezséget nem köthet
Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg
19
A hatósági közvetíto feladatai
Igénybevételérol hatóság dönt
Fo feladatai
Hatóság ügyfelek közötti közvetítés
Érintettek tájékoztatása
Észrevételek összegyujtése
Jogok, kötelezettségek ismertetése
Jogai és kötelezettségei
- iratbetekintés
-titoktartás - feladat nem teljesítés miatt
eljárási bírsággal sújtható és ktg. viselésére
kötelezheto
- hatóság segíti a munkáját
- munkájáért díj és költség térítés illeti meg.
20
Kizárás 42-43.
Abszolút kizárási okok
Relatív kizárási okok

• ügyintézonek saját vagy hozzátartozója ügyében
  való eljárása
• másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon
  közremuködés történt
• hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása

Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése
Ha az ügyfél jelenti be a döntés formája végzés
21
Szakhatósági eljárás modellje

• Jogszabály a gyakrabban eloforduló engedélyezési
  fajták mindegyikére kielöl az érintett hatóságok
  közül egy koordináló szervet.
• Az ügyfél egyedül ezzel a koordináló szervvel áll
  eljárási kapcsolatban, míg a többi engedélyezo
  hatóság az úgynevezett szakhatóságok
  állásfoglalását a koordináló szerv szerzi be és
  foglalja bele egy a saját neve alatt
  kibocsátott közös határozatba.

22
Szakhatósági eljárás modellje

• a koordináló szerv, másfelol a szakhatóságok
  között nincs alá-fölérendeltségi viszony,
• a hatóság és a szakhatóság szervezeti
  hierarchiában nem áll egymással, mégis a
  hatóságnak (az egyenrangúság hangsúlyozása
  mellett) a szakhatósággal szemben kötelezettségei
  vannak.
• Az eljárás egyes mozzanatainak az egymásra
  építése, a helyszíni szemle megszervezése, ezen a
  szakhatóságok részvételének biztosítása az
  eljáró hatóság feladata.
• Minden hatóság megorzi döntési önállóságát.
• A koordináló szerv csupán összegyujti a
  szakhatóságok állásfoglalását, de ahhoz kötve
  van, és meg sem változtathatja, sem figyelmen
  kívül nem hagyhatja. Az eljárás egyszerusítése
  érvényesül a jogorvoslati szakaszban is.

23
Szakhatósági eljárás modellje

• A koordináló szervnek annyi eljárási többletjoga
  (vagy inkább -kötelezettsége) van, hogy
• szervezi az engedélyezo szervek közös eljárási
  cselekményeit (pl. az együttes helyszíni
  szemlét),
• ha két vagy több szakhatóság egymással
  ellentétes követelményt támaszt, akkor az
  ellentét feloldása érdekében az érintett
  szakhatóságokat egyeztetésre hívja fel,
• a szakhatóságok eloírásait és feltételeit közös
  határozatba foglalja, illetoleg akár csak
  egyetlen szakhatóság nemleges állásfoglalása
  esetén a kérelmet elutasítja.

24
Szakhatósági eljárás modellje

• Az ügy eldöntése, a határozat elkészítése és az
  érintettekkel való közlése (természetesen a
  szakhatósági állásfoglalás figyelembevétele
  mellett) az eljáró hatóság feladata.
• A jogorvoslatok igénybevétele esetén az
  ügyiratokat az eljáró hatóság terjeszti fel a
  felügyeleti szervhez.
• A fellebbezés elbírálása után a másodfokú
  határozat közlése az ügyfelekkel és a
  szakhatóságokkal az ügyben eljáró felsofokú
  hatóság útján történik meg.

25
Szakhatósági eljárás modellje különbségek a
megkereséstol

• Belföldi jogsegélytol (korábbi nevén
  megkereséstol való különbség
• A belföldi jogsegélyre irányuló megkeresés
  alapján eljárási segítséget kér a hatóság egy
  másik szervtol.
• A megkeresett szervnek a megkereso hatóság
  részére küldött válasza (vélemény, állásfoglalás)
  nem köti az ügy érdemi eldöntését illetoen az
  eljáró hatóságot.

26
Szakhatósági eljárás modellje különbség a
szakértoi véleménytol

• az egyik bizonyítási eszköz a hatósági
  eljárásban igénybe veheto sok közül, n a kötetlen
  bizonyítás elvére figyelemmel a közigazgatási
  hatóság a szakértoi véleményt (annak elfogadását
  vagy elvetését) szabadon mérlegelheti.
• A szakhatóság egyes speciális szakkérdést a saját
  hatáskörében önállóan eldönt, a szakértonek
  önálló hatásköre nincs, csak szakvéleményt ad.
• A szakhatóság a Ket. szempontjából hatóságnak
  minosül, a szakérto nem hatóság
• A szakhatóságot az érdemi döntésrol az eljáró
  hatóság értesíti, a szakértot nem kell értesíteni
  a döntésrol.

27
Szakhatósági eljárás modellje különbség a
szakértoi véleménytol

• A szakhatóságot az érdemi döntésrol az eljáró
  hatóság értesíti, a szakértot nem kell értesíteni
  a döntésrol.
• A szakhatósági hozzájárulás figyelmen kívül
  hagyása felügyeleti intézkedést is maga után
  vonhat, a szakérto véleményének mellozése ezzel
  nem járhat.
• Ha a jogszabály a szakhatóság bevonását
  kötelezové teszi, az eljáró hatóság a szakhatóság
  közremuködését nem mellozheti. Ha nem kéri a
  szakhatóság közremuködését vagy nem veszi
  figyelembe az állásfoglalását, hatáskörelvonást
  követ el. A szakértoi vélemény mellozése nem
  minosül hatáskörelvonásnak, hiszen a szakértonek
  nincs hatásköre.

28
Megosztott hatáskör gyakorlásnak milyen szerepe
van az ügyféli jogállásra

• Általában az eljáró hatóság és az ügyfél között
  jön létre a hatósági jogviszony az eljáró
  hatóság az aki a döntést, a határozatot kiadja
• Az eljárás elso számú felelose az eljáró hatóság,
  - Ket szóhasználatában a jelzo nélküli hatóság
  azonos az eljáró hatósággal

29
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása

• Ügyfél mentesülhet attól a tehertol, hogy a
  szakhatósági döntést maga szerezze be, az az
  eljáró hatóság együttmuködése és dolga
• Ha a szakhatóság eljárásába az ügyfél tetszése
  szerint kapcsolódhatna be az az eljárás idobeni
  elhúzódásához vezetne különösen sok
  szakhatóságos eljárásoknál
• Mellékletként nem lehet az ügyféltol a
  szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni

30
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása II.

• Szakhatóság állásfoglalását a határozat
  rendelkezo részébe annak jogi alapjait az
  állásfoglalás indokolási részébe kell
  belefoglalni
• Szakhatósági állásfoglalás ellen önálló
  fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat
  elleni fellebbezés benyújtásával fellebbezhet

31
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása III .

• Az I-II részekben ismertetettek minden ügyfélre
  igazak
• hatásterületi ügyfelekre,
• jogszabályban( törvényben ) meghatározott esetben
  társadalmi szervezetre, érdekvédelmi szervezetre
  is
• NINCS A SZAKHATÓSÁG AZ ÜGYFÉLTOL ELZÁRVA

32
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása IV.

• Ügyfélnek és a meghatalmazottjának lehetosége
  van arra , hogy az alapeljárás megindítása elott
  az általuk beszerzett 6 hónapnál nem régebbi
  szakhatóságit benyújtsa ,
• feladat a szakhatóságnak és az eljáró
  hatóságnak együttesen meg kell állapítania, hogy
  a benyújtott kérelem tartalma azonos, azaz
  ugyanarra adta a szakhatósági azonos feltételek
  és dokumentumok mellett
• Az azonosságokat a hatóságok egymás között
  elektronikus úton is egyeztethetik

33
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása V.

• A kérelmek azonosságát elektronikus úton is
  ellenorizni lehet, s ha az megállapítást nyer, a
  szakhatóságtól nem kell új állásfoglalást kérni.
  Az említett hat hónapnak az új kérelem hatósághoz
  érkezésekor kell fennállania, s a korábbi
  szakhatósági állásfoglalás elfogadását nem
  befolyásolja, ha a hat hónap az új eljárás
  tartama alatt lejár.
• az eset valójában nem szakhatósági, hanem eljáró
  hatósági pozíció és itt van helye itt
  értelmezheto az ügyféli és meghatalmazotti
  eljárás ( meghatalmazott pl. a tervezo )

34
Ket szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása VI.

• Abból a rendelkezésbol, hogy a szakhatóságot az
  eljáró hatóság keresi meg, az következik, hogy a
  szakahatóság és az ügyfél közötti közvetlen
  kapcsolatra az eljárás megindítása elott van
  lehetosége az ügyfélnek-

35
Ket. szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az
ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének
esetei

• A szakhatóságra az állásfoglalás kiadása elott
  egyeztetési feladatok is hárulhatnak
• A.) helyszíni szemlére van szükség az az érdek,
  hogy a helyszíni szemlét a szakhatóságok ,a sok
  lehetoleg ne külön külön tartsák meg, - foleg
  akkor ha a szemlén az ügyfélnek, vagy
  meghatalmazottjának a részvétele is szükséges
• B.) Nem lehet összehozni az egy idopontú minden
  hatóságos részvételes szemlét, akkor külön külön,
  tartható,
• annak idopontjáról értesíteni az feleket az
  érdekelteket , kérdések intézhetok ,adatok
  kérhetok tolük
• Kérdés ki a az érdekelt, aki értesítendo, ki az
  ügyfél az eljárásban

36
Ket.szerint az ügyfél és a szakhatóság
kapcsolatának szabályozása a szakhatóság és az
ügyfél közötti eljárási viszonyok létrejöttének
esetei

• Hiánypótlási felhívás megtörténhet hogy az
  ügyfél ugyan mellékel, ezért az eljáró nem hívja
  fel hiánypótlásra, de közben a szakhatóság
  észleli hogy nála olyan tényre, adatra hatósági
  döntésre hivatkozik a fél az eljárás során amit
  nem mellékelt,
• Kérdés ki hívjon fel hiánypótlásra,
• Válasz a szakhatóság közvetlenül, de értesítse
  az eljáró hatóságot az eljárás azért hosszabb
  mert közben hiányt kell pótolni,

37
Ket. és szakhatóság

• Közvetlen hatósági eljárási jogviszony
  keletkeztetésének akkor van helye AMIKOR
  TÉNYÁLLÁST KELL TISZTÁZNI A SZAKHATÓSÁGI
  HOZZÁJÁRULÁS KIADÁSA, VAGY MEGTAGADÁSA ÉRDEKÉBEN
  
• A SZUK KÖRBEN ELOFORDULÓ KIVÉTELEK AZ EREDETI Áe.
  állapotot nem állíthatják vissza, azaz az eljáró
  hatóságnak kell a szakhatóságot megkeresnie.

38
Milyen szerkezetu legyen a szakhatósági
állásfoglalás

• A szakhatóságnak olyan szerkezeti formában kell
  megfogalmaznia állásfoglalását, hogy az könnyen
  beépítheto legyen a közös határozatba.
• (A szakhatósági állásfoglalást nem határozati
  formában kell kiadni.)

39
Milyen szerkezetu legyen a szakhatósági
állásfoglalás

• az állásfoglalás eloször a szakhatóság érdemi
  döntését
• rendszerint a kérelem teljesítéséhez való
  hozzájárulást,
• a hozzájárulás megtagadását,
• illetoleg az egyedi szakhatósági eloírást vagy
  feltételt tartalmazza (ez kerül majd a
  határozat rendelkezo részébe),
• Egyéb elemeket
• majd pedig a döntés indokolását
• tartalmazza .

40
Eloírást vagy feltételt tartalmazó szakhatósági
állásfoglalás

• a legtöbb ügyben a szakhatóság feladata csupán
  annak vizsgálata, hogy a kérelemben foglaltak
  megfelelnek-e a jogszabályokban és más kötelezo
  eloírásokban (pl. szabványokban) foglaltaknak. Ha
  megfelelnek, akkor hozzájárulását adja, ha pedig
  nem, akkor a hozzájárulást megtagadja.
• Egyes esetekben azonban a jogszabály
  !!!!!hatalmazza fel a szakhatóságot, hogy arra
  hogy az általános eloírásoktól eltéro egyedi
  eloírásokat vagy feltételeket állapítson meg.

41
Milyen szerkezetu legyen a szakhatósági
állásfoglalás

• Egyéb elemek - döntés rész Indokolt esetben a
  szakhatósági állásfoglalás más elemeket is
  tartalmaz így pl. az ügyfélnek vagy az eljárás
  egyéb résztvevoinek járó költségtérítés, illetve
  munkadíj összegérol szóló tájékoztatást.
• Eljárási költségek megállapítása az eljáró
  közigazgatási szerv anyagi jogi döntést hozó
  kötelezettsége, de költségek itt is
  felmerülhetnek és a döntést hozót helyzetbe kell
  hozni

42
Milyen szerkezetu legyen a szakhatósági
állásfoglalás

• Az indokolás feleljen meg a Ket 72. (1)
  bekezdésében foglaltaknak.
• egyes szakhatóságok gyakran adnak hiányos
  indokolást, így pl. elmulasztják megjelölni
  azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyeken
  döntésük alapul, s így megnehezítik a koordináló
  szerv határozatszerkeszto munkáját.

43
Általános megállapítások

• A szakhatóság hallgatása nem beleegyezés,
• A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen külön
  fellebbezésnek nincs helye, hanem az ügyfél a
  közös érdemi határozat elleni fellebbezéssel
  gyakorolhatja jogorvoslati jogát.

44
Általános megállapítások

• Ez a helyzet akkor is, ha az ügyfélnek semmi baja
  nincs a határozatot kibocsátó szervvel, mert az a
  maga részérol megadta volna a kért engedélyt, s
  valamelyik szakhatóság nemleges állásfoglalása
  miatt kényszerült a kérelem elutasítására.
• A fellebbezés elbírálására a határozatot hozó
  szerv felettes szerve jogosult, amely az érintett
  szakhatóság(ok) felettes szervének bevonásával
  hozza meg döntését. A másodfokú eljárásra
  értelemszeruen irányadók a szakhatósági modellrol
  az eddigiek során kifejtettek.

45
Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság
eljárásból való kihagyásának következményei

• Ha valamely szakhatóság azt állapítja meg (arról
  értesül), hogy a koordinációra feljogosított
  szerv határozatának meghozatalánál
• -figyelmen kívül hagyta szakhatósági
  állásfoglalását,
• - eleve be sem vonta az eljárásba,
• Ha ez a jogszabály értelmében kötelessége lett
  volna
• , a koordinátor szerv felettes szervénél
  felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

46
Szakhatósági hozzájárulás a szakhatóság
eljárásból való kihagyásának következményei

• A felügyeleti szerv a határozat jogerore
  emelkedésétol számított három éven belül a
  határozatot a jóhiszemuen szerzett és gyakorolt
  jogra való tekintet nélkül megsemmisítheti.
• a hatóság törvénysértésének hátrányos
  jogkövetkezményeit nem lehet az ügyfélre
  hárítani,
• helye van az államigazgatási jogkörben okozott
  kár megtérítése iránti keresetnek.

47
Elvi szakhatósági hozzájárulások problematikája

• Jogszabály eloírhatja, hogy egyes ügyekben az
  engedélyezési feltételek megállapítása céljából
  elozetes (elvi) szakhatósági állásfoglalást kell
  kiadni. Ennek beszerzésére és kiadására ugyanazok
  a szabályok vonatkoznak, mint a konkrét kérelem
  alapján kialakítandó szakhatósági
  állásfoglalásra.
• A szakhatóság elvi állásfoglalására általában
  akkor van szükség, ha az alapul szolgáló ügyben
  is megelozi a konkrét kérelem benyújtását egy
  elozetes (elvi) engedélyezési eljárás.
• Például ha a távközlo hálózat felszíni
  építményeit védetté nyilvánított természeti vagy
  épített környezetben kívánják elhelyezni, elvi
  építési engedélyt kell kérni. Az elvi engedély
  kiadására jogosult hatóság szakhatósági
  állásfoglalást kér a természetvédelmi, illetve
  muemlékvédelmi hatóságtól.

48
Tuzvédelmi hatósági feladatok

• hatósági rendszer 79/2007 (IV.23 .) Korm. r .
• I. fokú tuzvédelmi hatóságilletékes hivatásos
  önkormányzati tuzoltóság
• a) az épületek, építmények tuzvédelmi használati
  eloírásai, valamint a tuzoltóságok
  beavatkozásával kapcsolatos eloírások alól, -
  azonos biztonságot nyújtó eloírások megtétele
  mellett - kérelemre eltérést engedélyezhet,
• b) a beépített tuzvédelmi berendezések létesítési
  és használatbavételi ügyeiben jár el,
• c) tuzvédelmi hatósági ellenorzést tart,
• d) jogszabályban meghatározott esetekben
  tuzvédelmi bírságot szab ki,

49
Tuzvédelmi hatósági feladatok

• e) lefolytatja a tuzvizsgálati eljárást,
• f) hatósági bizonyítványt ad ki,
• g) a tuz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt
  a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos
  tuzvédelmi eloírásokat, illetoleg a tuzjelzésre
  vagy tuzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések
  használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek
  megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtol
  eltiltja,azonnal végrahajthatónak nyilvánítható
• h) a tuzvédelmi ellenorzés, a tuzvizsgálati
  eljárás során feltárt hiányosságok, a tuzkárok
  megelozése érdekében felhívja az ügyfél figyelmét
  a jogszabálysértések megszüntetésére, és szükség
  esetén tuzvédelmi hatósági intézkedést tesz,

50
Tuzvédelmi hatósági feladatok

• i) az üzemeltetést, a tevékenység folytatását, az
  anyagok tárolását - amennyiben a rendeltetéstol
  eltéroen közvetlen tuz- vagy robbanásveszélyt
  jelent - a tuzvédelmi követelmények
  érvényesítéséig szünetelteti, eltiltja,azonnal
  végrahajthatónak nyilvánítható
• j) a jogszabályok keretei között megállapítja a
  tuzvédelmi kötelezettségeket.

51
OKF elsofokú tuzvédelmi hatósági feladatai

• a) engedélyezi azon tuzoltó-technikai termék
  forgalmazását, a meglévok módosítását, amelyek
  tuzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs
  irányadó jogszabály, honosított harmonizált
  szabvány,
• b) az épületek, építmények tuzvédelmi létesítési
  eloírásai alól, - azonos biztonságot nyújtó
  feltételek megtétele mellett - kérelemre eltérést
  engedélyezhet,
• c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben
  a védelem egyenértékuségérol határoz,

52
OKF elsofokú tuzvédelmi hatósági feladatai

• d) az EGT-megállapodásban részes államokon,
  illetve Törökországon kívüli harmadik országból
  származó tuzoltó-technikai termék, tuz- vagy
  robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés
  forgalmazását, használatát, beépítését,
  készenlétben tartását engedélyezi,
• e) eljár a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
  tuzvédelmi ügyeiben.

53
Elsofokú tuzvédelmi szakhatóságok

• Hivatásos önkormányzati tuzoltóság
• Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
  létesítményeinél elsofokú szakhatóság az OKF
• Magyar Honvédség létesítményeinél 4. A Magyar
  Honvédség létesítményei tekintetében tuzvédelmi
  hatóságként elso fokon a Honvédelmi Minisztérium
  Központi Ellenorzési és Hatósági Hivatal,
  másodfokon a honvédelemért felelos miniszter jár
  el.

54
Másodfokú szakhatóságok

• Területileg illetékes katasztrófavédelmi
  igazgatóság igazgatója
• A fováros területén az OKF
• Ahol az OKF elsofok volt ott az ÖTM miniszter
• Magyar Honvédség létesítményei tekintetében
  tuzvédelmi hatóságként Hivatal, másodfokon a
  honvédelemért felelos miniszter jár el.

55
Tuzvédelmi eljárásokban elektronikusan nem
intézheto cselekmények

• a) az eljárás irataiba való betekintés,
• b) az ügyfél hatósághoz intézett
  tervdokumentációt tartalmazó beadványa és az
  ezzel kapcsolatos kérelmek intézése,
• c) a döntés közlése.

56
Tuzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó
jogi eloírások

• 173/ 2003( X.28) Korm. r. a nem üzleti célú
  közösségi, szabadidos szálláshely-szolgáltatásról
  14.(6) Az üzemeltetési engedély iránti
  kérelemhez a szolgáltatónak csatolnia kell
• A tuzvédelmi szakhatóságelozetes (szak)hatósági
  hozzájárulását.

57
Tuzvédelmi szakhatósági feladatot meghatározó
jogi eloírások

• 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet
• a polgári célú pirotechnikai tevékenységek
  felügyeletérol
• 9.(2) A pirotechnikai tevékenység engedélyezési
  eljárásában elso fokon a tevékenység helye
  szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi
  igazgatóság, Budapesten a Fovárosi
  Tuzoltóparancsnokság, másodfokon azOKF
  szakhatóságként vesz részt (a továbbiakban
  együtt tuzvédelmi szakhatóság).
• Indokolt esetben az engedélyezo hatóság más
  hatóság vagy szakérto közremuködését veheti
  igénybe.
• A tuzvédelmi szakhatóság a felhasználási kérelem
  elbírálása során vizsgálja
• a) tuzvédelmi szempontból a védoterület
  meghatározását
• b) a védoterületen belül található
  létesítményeket és más veszélyforrásokat
• c) a tuz jelzéséhez és oltásához szükséges
  eszközök meglétét
• d) a felhasználók tuzvédelmi szakvizsgáját.

58

• 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet
• a sajátos építményfajták körébe tartozó
  honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó
  építésügyi hatósági engedélyezési eljárások
  szabályairól- HM

59
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeleta veszélyes
hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének
feltételeirol

• 3. számú melléklet Szabályzat a veszélyes
  hulladékok gyujtésérol és tárolásáról
• Az A tuzveszélyességi osztályba sorolt,
  önmagukban vagy egymással reakcióképes, továbbá
  gyorsan bomló szerves (és szervetlen)
  összetevoket tartalmazó hulladékokat csak a
  környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
  felügyeloség, valamint a közegészségügyi és
  tuzvédelmi szakhatóság által jóváhagyott
  mennyiségben és módon lehet gyujteni.

60

• 3. melléklet Szabályzat a veszélyes hulladékok
  gyujtésérol és tárolásáról
• - az Országos Tuzvédelmi Szabályzat szerint A
  tuzveszélyességi osztályba sorolt, egymással vagy
  önmagukban reakcióképes, továbbá gyorsan bomló
  szerves (és szervetlen) anyagokat tartalmazó
  veszélyes hulladékokat a környezetvédelmi,
  természetvédelmi és vízügyi felügyeloség,
  valamint a közegészségügyi és a tuzvédelmi
  szakhatóságok által jóváhagyott mennyiségben és
  módon kell gyujteni,
• - a gyujtés során használt csomagolóeszközök,
  gyujtoedényzet és tárolóterek (utak,
  térburkolatok) állapotát az üzemeltetési
  szabályzat eloírásai szerint rendszeresen
  ellenorizni és szükség szerint javítani kell.
• 1.3. A gyujtohely részletes muködtetési és
  ellenorzési szabályait az üzemeltetonek
  üzemeltetési szabályzatban kell rögzítenie. A
  szabályzat végrehajtására felelos személyt kell
  kijelölni.

61
3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm.
rendelethez

• Szabályzat a veszélyes hulladékok gyujtésérol és
  tárolásáról
• 1.4. A gyujtohely muködésérol nyilvántartást kell
  vezetni, amelyben fel kell tüntetni az ott
  gyujtött veszélyes hulladékok mennyiségére és
  összetételére vonatkozó adatokat, a gyujtohelyre
  került és a gyujtohelyrol kezelésre átadott
  veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét,
  a kezelok adatait, továbbá az üzemvitellel
  kapcsolatos rendkívüli eseményeket, a hatósági
  ellenorzések megállapításait és ezek hatására
  tett intézkedéseket.
• 1.5. A gyujtés során esetleg bekövetkezo, a
  környezetet veszélyezteto üzemzavar, illetve
  baleset következményeinek csökkentésére és
  elhárítására intézkedési tervet kell készíteni.

62
Telepengedélyezés 80/1999(VI.11) Korm.r.

• 4. A telepengedély kiadására irányuló
  kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni
  kell
• r) a tevékenység végzését engedélyezo már meglévo
  szakhatósági (ÁNTSZ, építési, tuzvédelmi,
  környezetvédelmi vízügyi, természetvédelmi stb.)
  hozzájárulásokat, engedélyeket.
• h) a mellékletben -gal megjelölt esetekben a
  tuzvédelmi szakhatóságként eljáró hivatásos
  önkormányzati tuzoltó parancsnokságot,

63
253/ 1997( XII.20) Korm. r. OTÉK

• 36. (3) ) Az A-C tuzveszélyességi osztályba
  tartozó és az A-B tuzveszélyességi osztályú
  helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2
  alapterület (szintenkénti összesített
  alapterület) feletti D-E tuzveszélyességi
  osztályba tartozó ipari, mezogazdasági és tároló
  épületek, valamint minden - a külön jogszabály
  szerinti - közösségi épület, illetve a
  kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és
  üdüloépület esetében (a pinceszintek
  figyelembevétele nélkül) és az ezekkel szomszédos
  más rendeltetésu és tuzveszélyességi osztályú
  épületek között saját és szomszédos telken
  tuztávolságot kell tartani.
• A tuztávolság mértékét a tuzvédelmi szakhatóság
  határozza meg.

64
253/ 1997( XII.20) OTÉK

• 85. (10) ) Az egészségi állapotuk vagy koruk
  miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0-6
  éves korú gyermekek, idoskorúak, fekvobetegek
  stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor
  lehetnek egy szintnél (földszintnél) magasabban,
  ha a tuzvédelmi szakhatóság elozetes -
  feltételeket tartalmazó - hozzájárulása szerint
  tuz esetén a mentés megfelelo feltételei
  biztosítottak.

65
253/ 1997( XII.20.)Korm. r . OTÉK

• 98 (3) A lépcsoházak számát, elhelyezését,
  kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésén
  ek módját a tuzvédelem általános szabályainak,
  szükség esetén a tuzvédelmi szakhatóság
  eloírásainak, továbbá az építmény rendeltetése
  szerinti biztonságos használhatóságnak
  megfeleloen kell tervezni és megvalósítani.

66
38/1995( IV.5.) Korm .r közmuves víz és csat

• 11.(2) Egy ingatlan ellátására több ivóvíz
  bekötovezeték csak tuzvédelmi vagy muszaki okból
  létesítheto, vita esetén az illetékes
  szakhatóságok (így például a vízügyi felügyelet)
  szakvéleménye alapján a jegyzo dönt.

67
2/2002( I.23.) BM. r. tuzjelzo berendezések

• 7. LÉTESÍTÉS
• 2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tuzjelzo
  berendezés létesítési tervének és
  használatbavételének szakhatósági véleményezésére
  a területileg illetékes önkormányzati tuzoltóság
  parancsnoka, engedélyezésére a területileg
  illetékes tuzvédelmi hatóság (jegyzo, fovárosban
  a fojegyzo) jogosult.
• 3. A szakhatósági véleményezésre benyújtott
  tervek muszaki tartalmára és egyéb tervezési
  kérdésekre az F1. függelék ad iránymutatót
• F1.2. A vonatkozó jogszabályok szerint a tuzjelzo
  berendezés létesítési tervének és
  használatbavételének szakhatósági véleményezésére
  a területileg illetékes önkormányzati tuzoltóság
  parancsnoka, engedélyezésére a területileg
  illetékes tuzvédelmi hatóság (jegyzo, fovárosban
  a fojegyzo) jogosult.

68
35/1996( XII.29.)BM r. 35/1996. (XII. 29.) BM
rendeletaz Országos Tuzvédelmi Szabályzat
kiadásáról

• III. Fejezet10( 2)
• A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt
  álló, személyek tartózkodására szolgáló
  helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit
  lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az
  ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély
  esetére - az ajtók külso nyithatóságát a
  tuzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon
  biztosítani kell. A belso nyithatóságtól csak
  akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés
  kizárja.
• 35. (1) Az építmények 1600 m2-nél nagyobb
  alapterületu helyiségeiben, valamint ott, ahol
  azt jogszabály vagy a tuzvédelmi szakhatóság - a
  személyek biztonsága vagy a beavatkozás
  hatékonyságának javítása érdekében - eloírja, a
  tuzesetek során keletkezo ho- és füstelvezetésrol
  gondoskodni kell.

69
OTSZ

• () Nem kell ho- és füstelvezetot létesíteni az 50
  MJ/m2-nél kisebb idoleges tuzterhelésu
  helyiségekben és az ömlesztett tárolású
  mezogazdasági terménytároló épületekben, továbbá
  az olyan csarnoképületeknél, ahol a tetohéjalás
  hoszigetelés nélküli (hidegteto), és az olyan
  anyagból készül, amelynek a tuzzel szemben nincs
  számottevo ellenállása, valamint az épületben
  álmennyezet vagy a teret felülrol lezáró egyéb
  szerkezet nem kerül beépítésre.
• (3) A ho- és füstelvezetést jogszabály, ennek
  hiányában a tuzvédelmi szakhatóság eloírása
  szerint kell kialakítani.

70
OTSZ

• (4) A ho- és füstelvezeto szerkezet beépítési
  helyét a következoképpen kell meghatározni
• a) a vonatkozó jogszabály szerint,
• b) zárt lépcsoház esetén annak legfelso szintjén,
• c) vagy a tuzvédelmi szakhatósággal egyeztetett
  módon.
• (5) A kiürítésre számításba vett lépcsoház és
  közlekedési útvonal ho- és füstelvezetését
  biztosítani kell.
• (6) A ho- és füstelvezeto vonatkozó jogszabály
  szerinti hatásos nyílásfelülete zárt folyosók
  (közlekedok) esetén az alapterület 1-a, zárt nem
  füstmentes lépcsoházak esetén az alapterület
  5-a, átriumoknál az alapterület 3-a, de
  legalább 1 m2 legyen.

71
OTSZ

• 49.(4) A létesítményben annyi tuzcsapot kell
  létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges
  vízmennyiség egy idoben kiveheto legyen. A
  tuzcsapokat szerelvénnyel kell ellátni. A
  szerelvényszekrényeket a tuzcsapoktól 10 méteren
  belül kell elhelyezni. A közforgalom elott
  nyitott létesítmények esetében a szerelvények
  elhelyezése épületen belül a tuzvédelmi
  szakhatóság által meghatározott módon és helyen
  is történhet.

72
OTSZ

• 35. (14) A ho- és füstelvezeto, valamint a
  légutánpótlást szolgáló berendezések muködtetését
  védett - a tuzvédelmi szakhatósággal egyeztetett
  - helyrol kell biztosítani. Tuzjelzo berendezés
  létesítése esetén, annak jelére a füstelvezeto
  rendszernek automatikusan, beépített automatikus
  tuzoltó berendezés egyideju létesítése esetén a
  tuzvédelmi szakhatóság által meghatározottak
  szerint kell indulnia. A kézi indítás
  lehetoségérol a ho- és füstelvezeto, valamint a
  légutánpótlást szolgáló berendezések esetében is
  gondoskodni kell.
• (15) Füstmentes lépcsoházat kell létesíteni ott,
  ahol jogszabály vagy a tuzvédelmi szakhatóság
  eloírja.

73
40/1997. ( XII.21.) Ktm . r. építéshatósági
kötelezés

• 2. (1) Az építésügyi hatóság határozattal
  beépítési, helyrehozatali és beültetési (a
  továbbiakban településrendezési), valamint
  telekkel, építménnyel, építményrésszel,
  épületegyüttessel vagy építési munkával
  kapcsolatos olyan kötelezettség teljesítését
  rendelheti el, amelyet az Étv. vagy más
  jogszabály számára lehetové, illetoleg kötelezové
  tesz.
• 4 (7) megkeresése (környezet-, természet- vagy
  muemlékvédelmi, egészségügyi, tuzvédelmi stb.
  követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés
  útján juttatható érvényre, az erre irányuló
  kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági
  megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság
  csak hatásköre vagy illetékessége hiányában
  tagadhatja meg.

74
Az építési törvény szerinti építéshatósági
kötelezés

• Az építésügyi hatósági kötelezés
• Az építésügyi hatóság elrendelheti
• a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági
  engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az
  eredeti (a változtatás elotti) rendeltetésétol
  eltéro használatának megszüntetését, valamint
• b) szabálytalan építkezés esetében az építési
  munka megszüntetését és az építést megelozo
  állapot helyreállítását, illetoleg a jogeros és
  végrehajtható építési engedélynek és a hozzá
  tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek
  megfelelo állapot kialakítását,
• c) a muszaki követelményeknek meg nem felelo
  építési termékek kicserélését,

75
Az építési törvény szerinti építéshatósági
kötelezés

• d) az építmény, építményrész kötelezo
  jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az
  településkép kedvezobb alakítása érdekében
  szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a
  szabályozási tervben foglaltak végrehajtása,
  illetoleg az építészeti örökség védelmének
  érdekei megkövetelik,
• e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek
  bekerítését, továbbá a telken a településkép
  elonyösebb kialakítása vagy a környezet védelme
  céljából szükséges kertépítési, továbbá a
  településkép védelme érdekében szükséges egyéb
  munkák elvégzését,

76
Az építési törvény szerinti építéshatósági
kötelezés

• f) az építmény környezetébol az építési
  tevékenység során keletkezett építési hulladék,
  maradék építoanyag és építési segédeszközök
  elszállítását, a környezetnek és a terep
  felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett
  állapotban történo átadását, a környezetben
  okozott károk megszüntetését.

77
ÉPTV

• Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie
• a) az építmény, építményrész részleges vagy
  teljes átalakítását, - amennyiben ez nem
  lehetséges, vagy ha az építteto ezt nem vállalja
  - a lebontását vagy az újraépítését, ha a
  kivitelezés az állékonyságot, az életet és
  egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
  veszélyezteto módon történik,
• b) az építmény, építményrész állékonyságát, az
  életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
  veszélyezteto, valamint az engedély nélküli
  használat megszüntetését,
• c) az építmény, építményrész hibáinak,
  hiányosságainak megszüntetését, ha azt
  rendeltetésszeru és biztonságos használatra nem
  alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen
  ingatlanban az állékonyságot, az életet és
  egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
  veszélyezteto állapot keletkezett,

78
Az építési törvény szerinti építéshatósági
kötelezés

• d) az építmény jókarbantartására vonatkozó
  kötelezettség teljesítését, illetoleg az építmény
  felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását,
  felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha
  annak állapota az állékonyságot, az életet és
  egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot
  veszélyezteti.
• Az építésügyi hatóság megkeresésére az
  ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés
  szerint elrendelt jogeros és végrehajtható
  kötelezettséget be kell jegyezni.
• Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható
  kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a
  kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülo
  költségeket megelolegezve - maga végezteti el, a
  költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett
  ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az
  ingatlan-nyilvántartásba.

79
40/1997. ( XII.21.) Ktm . r. építéshatósági
kötelezésrol

• 4. (7) Ha valamely - jogszabályon alapuló - más
  hatóság megkeresése (környezet-, természet- vagy
  muemlékvédelmi, egészségügyi, tuzvédelmi stb.
  követelmény) csak építésügyi hatósági kötelezés
  útján juttatható érvényre, az erre irányuló
  kötelezettség elrendelése iránti szakhatósági
  megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság
  csak hatásköre vagy illetékessége hiányában
  tagadhatja meg.

80
Idézés és értesítés 46-49.
Idézés
Értesítés
- kötelezo megjelenés a hatóság elott
- nem kötelezo a megjelenés
- kikényszerítheto
részvételi lehetoség
- írásban, távbeszélon, elektronikus úton
- a kérelmezo ügyfelet nem lehet idézni!
Tárgyaláson
Szemlén
Tanú, szakérto meghallgatásán
Idézés tartalma
- határido, helyszín
- ügy tárgya
- idézés minosége (pl. ügyfél, tanú)
- figyelmeztetés a mulasztás következményeire
meg nem jelenés
Eljárási bírság
engedély nélküli eltávozás
megfelelo igazolás hiánya
Többletköltség megtérítése
ittas, bódult állapotban megjelenés
81
A tényállás tisztázása 50.

• A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges
  tényállást tisztázni
• Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén
  bizonyítási eljárást folytat le.

82
A bizonyítás lefolytatása

• Jellemzoi
• hivatalból, vagy kérelemre indul
• szabad bizonyítás elve (és korlátai)
• lefoglalás jogintézménye.
• Bizonyítékok különösen
• az ügyfél nyilatkozata
• az irat
• a tanú vallomása
• a szakérto véleménye,
• szemle
• hatósági ellenorzésen készült jegyzokönyv
• tárgyi bizonyíték

83
Az ügyfél nyilatkozata

• fontos bizonyíték
• nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet

Az ügyfél
a nyilatkozattételt megtagadhatja
írásban és szóban nyilatkozatot tehet
a tényállást nem lehet teljesköruen tisztázni
a hatóság reagál
a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi
az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti
rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt
igazmondási kötelezettség
84
Az irat 52.

• Az irat fogalma.
• A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz
• Fajtái

Okirat
Más irat
állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol
valódiság kellék kiállító(k) aláírása
nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép
stb.
Közokirat,ellenkezo bizonyításig teljes biz. ero
magánokirat
teljes bizonyító ereju
egyszeru
Eredeti., másolat,hiteles, nem hiteles másolat
A külföldön kiállított irat diplomáciai
felülhitelesítéssel érvényes!
85
Teljes bizonyító ereju magánokirat

• a kiállítója saját kezuleg írta és aláírta, vagy
• két tanú aláírásával igazolta, hogy a kiállító a
  nem saját kezuleg írt okiratot elottük írta alá,
  vagy a rajta lévo aláírást sajátjának ismerte el,
  vagy
• a kiállító aláírását az okiraton a bíróság vagy
  közjegyzo hitelesítette,
• ha azt a gazdálkodó szervezet muködési körében
  szabályszeruen aláírták (cégszeru aláírással
  látták el),
• ügyvéd vagy jogtanácsos az általa készített
  okirat szabályszeru ellenjegyzésével igazolja,
  hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elotte
  írta alá, vagy aláírását elotte sajátjának
  ismerte el.
• A teljes bizonyító ereju magánokirat az ellenkezo
  bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra,
  hogy a kiállítója a benne foglalt nyilatkozatot
  megtette ha
• HA A FENTI FELTÉTELEK NEM TELJESÜLNEK, EGYSZERU
  MAGÁNOKIRAT

86
Külföldön kiállított / idegen nyelven kiállított
irat

• külföldön kiállított közokirat,
• a külföldi bíróság,
• közigazgatási szerv,
• közjegyzo vagy egyéb közhitelességgel felruházott
  személy által hitelesített magánokirat
• hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból,
  nemzetközi szerzodésbol, illetve viszonossági
  gyakorlatból más nem következik
• a magyar törvény szerinti bizonyító erovel csak
  akkor rendelkezik, ha azt a
• kiállítás helye szerinti államban muködo magyar
  külképviseleti hatóság diplomáciai
  felülhitelesítéssel látta el.
• Nem magyar nyelven kiállított irat csak hiteles
  magyar fordítással ellátva fogadható el, ha jsz.
  másként nem rendelkezik
• Aránytalanul nehezen beszerezheto irat helyett a
  fél a tényrol. (bizonyítandó) nyilatkozatot tehet

87
A tanú 53.
Igazmondási kötelesség
Vallomástételi
Megjelenési
A tanúságtétel akadályai
Relatív akadályok
Abszolút
Ügyfél hozzátartozója172g. élettárs,-- egyéb
bizonyíték is kérheto az igazolásra
Hiányzik tanúskodási képessége bizonyítékként
értékelheto vallomást nem tud tenni
Magát, vagy hozzátartozóját buncselekmény
elkövetésével vádolná
Titoktartási kötelezettség terheli
Diplomáciai mentesség
88
A tanúra vonatkozó speciális szabályok

• A védett tanú új jogintézmény

A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos
következmény érheti
A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt
és után kérelemre arra is akinek a bejelentése
alapján a hatóság hivatalból az eljárást
megindította,
a természetes személyazonosító adatok kezelése
a tanú meghallgatása, errol jegyzokönyv készítése
az eljárás iratai között a tanú személye ne
legyen megállapítható
89
Védett tanú adatorzési technikái

• A tanúnak (bejelentonek) a természetes
  személyazonosító adatait az ügy iratai között
  lezárt és lepecsételt borítékban kell elhelyezni.
  
• Felnyitás-
• -ügy eloadója
• -a hatóság vezetoje, -
• -a felügyeleti szerv erre felhatalmazott
  ügyintézoje és vezetoje,
• -az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat
  során a bíró jogosult.

90
Védett tanú adatorzési technikái

• A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az ügyfél
  és az eljárás egyéb résztvevoje.
• A tanút nem akkor kell meghallgatni, amikor az
  eljárás többi résztvevojét, személyére könnyen
  fény derülhet.
• A tanú meghallgatásáról készített jegyzokönyvet
  zártan kell kezelni. Az ügy hozzáférheto iratai
  között a jegyzokönyvnek olyan másolata helyezheto
  el, amely nem tartalmaz a védett személy
  azonosítására alkalmas adatot vagy megállapítást.
  
• A határozat indokolásában és az ügy során
  keletkezett egyéb iratokban is csak olyan
  megfogalmazások szerepelhetnek, amelyek kizárják
  a tanú személyének megállapítását.

91
A hatósági tanú 55.Új

• Hatósági tanú bárki lehet, kivéve
• az ügyfél hozzátartozója
• az eljáró hatósággal közszolgálati
• vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban
  álló személy
• eljárási képességgel nem rendelkezo személy.

A hatóság felkérésére(döntésére) vesz részt a
bizonyítási eljárásban a szabályszeruséget, az
objektivitást tanúsítja
92
A szemle 56.

• Célja a tárgyi bizonyítékok vizsgálata

Két alapeset a szemletárgy felmutatása a
helyszíni szemle
Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból
kerülhet sor
Az ügyfél, szemletárgy birtokosának értesítése
Kivéve az eredményességet meghiúsítja
A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor
Jegyzokönyv végzés
93
A szemletárgy lefoglalása

• Szemletárgy birtokosa a szemletárgyat a hatóság
  felhívására a jogkövetkezményekre való
  figyelmeztetés ellenére nem mutatja fel,
• helyszíni átvizsgálását jogellenesen
  megakadályozza,
• szükség esetén a rendorség közremuködésével a
  szemletárgy lefoglalható, és hivatali helyiségbe
  vagy a hatóság által megjelölt helyre szállítható
• Ha a szemletárgy személyes adatokat tartalmazó
  nyilvántartás vagy adatbázis, csak akkor
  foglalható le, ha azt az adott eljárásban törvény
  lehetové teszi.
• A szemletárgy lefoglalása jegyzokönyv felvétele
  mellett, végzéssel történhet. A lefoglalt
  szemletárgyat átvizsgálás után nyolc napon belül
  vissza kell adni.

94
A szemle és a védett adatok

• Érvényesülnek a védett adatokra vonatkozó
  korlátozások,a szemletárgy birtokosa az
  államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó
  szemletárgy felmutatására nem kötelezheto, ha nem
  kapott felmentést a titoktartási kötelezettség
  alól .Egyéb tv által védett tiokra és hivatásbeli
  titokra hivatkozással szemletárgy felmutatást nem
  lehet megtagadni.

95
Új !! Ügyész jóváhagyással helyszíni szemle

• Ket 57.(1) és (2)
• Életveszéllyel
• súlyos kárral fenyegeto helyzetben,
• azonnali intézkedés érdekében van szükség,
• ha törvény más fontos okból lehetové teszi, (
  lezárt terület, épület felnyitás, ott tartózkodó
  személyek akarata ellenére
• Rendorség közremuködése és hatósági tanú kell ha
  ügyészi jóváhagyás nem beszerezheto, akkor
  utólag ügyésznek megküldendo 3napon belül ( jkv.
  Ok és intézkedés részletesen jkv-ban kifejtve

96
A szakérto 58.
A közigazgatási szervnek nincs megfelelo
szakértelemmel rendelkezo dolgozója és az ügyben
jelentos tény, egyéb körülmény vagy az
alkalmazandó jog megállapításához különleges
szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elo a
szakérto igénybevételét. KIRENDELÉSE VÉGZÉS
Ha a szakérto nem vállalja 58. (7) nem tudja
58. (8) (határido hosszabbítás kérés, eljárási
bírság, mulasztási igazolás)
Nem járhat el
97
Szakérto II

• Szakérto személyére az ügyfél is tehet
  javaslatot, továbbá kezdeményezheti a kirendelt
  szakérton kívül másik szakérto igénybevételét is.
  Erre akár az elozo szakérto véleményének
  eloterjesztése elott, akár azt követoen sor
  kerülhet
• Szakérto személyére az ügyfél is tehet
  javaslatot, továbbá kezdeményezheti a kirendelt
  szakérton kívül másik szakérto igénybevételét is.
  Erre akár az elozo szakérto véleményének
  eloterjesztése elott, akár azt követoen sor
  kerülhet

98
Szakérto III

• a szakértoi a kirendelést nem köteles elfogadni.
• H nem vállalja a kirendelést,a végzés
  kézhezvételétol számított öt napon belül
  indokolással ellátva köteles közölni a
  hatósággal. ( célszeru a formális kirendelés
  elott konzultálni a kiszemelt szakértovel
  (intézmény képviselojével), s csak akkor dönteni
  a kirendelésrol, ha úgy nyilatkozik, hogy
  vállalja a szakértoi munkát.
• Szakértoként nem járhat el az
• akivel szemben az ügyintézore vonatkozó kizárási
  ok áll fenn,
• aki tanúként nem hallgatható meg, vagy
• a tanúvallomást megtagadhatja.

99
Szakérto IV.

• Ha a szakérto a kirendelést vállalta,
• köteles a szakvéleményt elkészíteni, a kirendelo
  végzésben megjelölt határidon belül a hatósághoz
  eljuttatni.
• Ha valamilyen okból nem tudja határidore
  elkészíteni, ezt a tényt köteles a kirendelés
  kézhezvételétol, illetve az akadály tudomására
  jutásától számított öt napon belül a hatósággal
  közölni.
• Ha a szakérto nem teljesíti a feladatát
  határidore, s nem élt az elozetes akadályközlés
  fenti lehetoségével, eljárási bírsággal sújtható.

100
Szakérto munkája

• A hatóságnak a szakértovel közölni kell
  mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának
  teljesítéséhez szüksége van.
• az ügy iratait megtekintheti,
• az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a
  tárgyaláson és a szemlén jelen lehet,
• az ügyfélhez, a tanúhoz és a szemletárgy
  birtokosához kérdéseket intézhet. Jogszabály azt
  is eloírhatja, hogy az ügyfél köteles a szakértoi
  vizsgálatban közremuködni (pl. magát orvosi
  vizsgálatnak alávetni).
• A szakértot a véleményadás elott figyelmeztetni
  kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire.
• A szakérto köteles megorizni a tevékenysége során
  tudomására jutott védett adatot és hivatásbeli
  titkot.

101
Tolmács 60. (nyelvi szakérto)

• Nyelvi ismeretek hiánya miatt senki sem kerülhet
  hátrányba bárki igénybe veheto, aki ismeri az
  adott nyelvet
• jeltolmács(siket, néma, siketnémaszemély
  eljárásban történo résztvétele)
• tolmácsigazolványok

A szakvélemény nem készül el
Mulasztást igazol
Eljárási bírság
A szakvélemény elkészül

102
Hatósági ellenorzés és tolmács

• Ha a tényállás tisztázása más módon nem
  lehetséges az ellenorzés helyszínén tartózkodó,
  idegen nyelvet beszélo személyt lehet tolmácsként
  igénybe venni. Ezt a személyt tájékoztatni kell a
  tolm