1. dia

1

SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI
KAR (TF)
AZ ÉLETMINOSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS
MÓDSZERTANA 7-10. óra
Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció
Tanszék
2
7-10. óra Rákbetegségek, rákszurés
3

• Magyarországon a születéskor várható élettartam
  2000-ben férfiaknál 67,2 év, noknél 75,7 év volt,
  csak Törökország adata alacsonyabb.
• Míg 1960-ban a magyar férfiak születéskor
  várható élettartama hasonló, sot minimálisan
  magasabb volt, mint Ausztria, Finnország, Japán
  férfi lakosságának adata, addig 2000-ben az
  osztrák férfiak 8 évvel, a finnek 7 évvel, a
  japánok 1O évvel él(het)nek tovább magyar
  társaiknál.
• Hasonlóképpen, míg 1960-ban a magyar nok közel
  azonos élettartamra számíthattak, mint a japánok,
  s ez csak két évvel volt kevesebb, mint
  Ausztriában vagy Spanyolországban, 2001-ben az
  osztrák nok 6 évvel, a spanyolok 7 évvel, a
  japánok 9 évvel él(het)nek tovább, mint a
  magyarok.

4

• az élettartam növekedése az európai
  tagországokban számos befolyásoló tényezo
  következménye.
• Közéjük tartozik az életkörülmények javulása, a
  közegészségügyi programok, az orvosi, ellátás
  fejlodése.
• Becslések szerint az egészségügyi ellátás az
  Egyesült Államok és Nagy Britannia esettében az
  elmúlt évszázadban 17 -18-kal járult hozzá az
  élettartam növekedéséhez.
• 2000-ben Magyarország a férfiakra vonatkoztatva
  a legmagasabb korai halálozást jelentették.

5
Halálokok hazánkban százalékos megoszlásban
6
Halálozási ok 1991-ben (100.000 lakosból)
7

• a daganatos betegségek gyakorisága világszerte
  emelkedik
• a daganatos betegségek kialakulásának veszélye
  csökkentheto (pl. fizikai aktivitás)
• betegségek nagy része - az emberek felelos
  magatartásával karöltve, a szurésekkel és a
  rendszeres orvosi vizsgálatokkal - felismerheto
  és kezelheto, megszuntetheto, gyógyítható
• hazánkban az Egészség Évtizede Nemzeti Program
  keretében megindult az emlorák, a vastagbél- és
  végbélrák, valamint a méhnyakrák tömeges,
  célzott, lakossági szurése
• 10 év alatt 25.kal lehetne csökkenteni a
  jelenlegi adatokat
• évente újabb 40.000 rákbeteget ismernek fel
  hazánkban
• évente 30-35 ezer ember hal meg rákbetegségekben
• évente kb. 350 milliárd mínusz a GDP-ben
• 31 milliárd gyógyszertámogatás
• 10 milliárd fekvobeteg ellátásra

8

• A rák története
• Hippokratész több rákfajta leírását elkészítette
  karcinóma mai szóhasználatban a rosszindulatú
  daganat orvosi elnevezése
• Celsus cancer elnevezés (latin) amely
  magyarra fordítva rákot jelent
• Galenus onkousznak hívta a tumort, vagy
  daganatot innen a mai onkológia elnevezés
• A rákok megjelenése
• 1775 hererák kéményseprok - korom
• 1820 borrák barnaszénbányász szurok
• 1879 tüdorák hegyi emberek szénpor
• 1894 borrák matrózok szurkos vitorlavászon
• 1928 leukémia benzol
• Ezek után a rákfajtákhoz más vegyületek is
  kapcsolódtak

9

• A rák megelozése
• életmódbeli alkalmazkodás, illetve változás
  szükséges
• a rákok 80-90-ban megelozhetoek
• elsodleges megelozés az életmódunk
• rekreációs szakemberek életmódászok
• preventív szemlélet kialakítása a társadalomban
• önvizsgálat, szurések nem csak az életkor
  elorehaladtával

10

• A rák kialakulása
• minden rákfajta a sejtjeinkbol, saját
  szervezetünk építoköveiból indul ki
• a rák kialakulását akkor érthetjük meg, ha
  tudjuk, hogyan lesz a normális sejtbol daganatos
  sejt
• a testet sokféle sejt építi fel, amelyek
  normális körülmények között szabályosan
  növekednek, majd osztódnak, s így újabb sejtek
  születnek. Ez a folyamat a szervezet egészséges
  muködésének feltétele, ám ez a folyamat olykor
  tévútra kerül!!
• a sejtek szakadatlanul osztódnak, és olyan új
  sejteket hoznak létre, melyekre a szervezetnek
  semmi szüksége az így képzodo szövethalmazt
  tumornak vagy daganatnak nevezzük
• a sejt DNS-nek mutációja során alakul ki
  daganatképzo sejt nem minden esetben jön létre
  tumor
• több genetikai tényezo együttes megváltozása
  szükséges a daganat kialakulásához

11

• A rák kialakulása
• naponta több százszor keletkeznek ilyen
  rendellenes sejtek a szervezetünkben
  immunrendszer sejtjei (limfociták) pusztítanak el
• a daganatok lehetnek benignusak (jóindulatúak)
  vagy malignusak (rosszindulatúak)
• a jóindulatú daganat nem rák, ez ugyanis
  rendszerint eltávolítható és legtöbbször nem újul
  ki. A belole származó sejtek nem terjednek tovább
  a test más részeire, és ami legfontosabb, a
  jóindulatú daganat nem veszélyezteti az életet.
• a rosszindulatú daganat esetében rákról
  beszélünk. A daganatot kóros sejtek alkotják,
  melyek kontrollálatlanul és rendszertelenül
  osztódnak. Ráterjedhetnek a környezo szövetekre
  és szervekre, károsíthatják azokat, sot a
  malignus tumorból kiszabadulhatnak a
  vérkeringésbe és bekerülhetnek a
  nyirokrendszerbe.
• így az eredeti (primer, elsodleges) daganat más
  szervekbe terjedhet, hogy ott másodlagos
  (szekunder, másodlagos) daganatot, áttétet hozzon
  létre. Ilyenkor áttétképzésrol,
  metasztatizálásról beszélünk.

12
Jellemzobb rákfajták
Tüdorák Méhnyakrák Nyelocsorák Húgyhólyagrák Leukémia
Emlorák Gégerák Gyomorrák Hererák Hasnyálmirigyrák
Borrák Végbél- és vastagbélrák Szájüregi rákok Veserákok Májrák
Petefészekrák Prosztatarák
13

• A rák hatása a szervezetre
• A rák számos módon fenyegeti a szervezetet
• Maga a daganat fizikailag hatást gyakorolhat a
  környezetében lévo szervekre, vezetékekre vagy
  véredényekre, fájdalmat és egyéb tüneteket okozva
  
• Például az agyban lévo tumor fontos
  agyterületeket nyomhat (agymuködési zavarokat
  okozva), vagy a hasnyálmirigyben növekvo daganat
  elzárhatja az epevezetéket.
• Amikor a rák betör a környezo szövetekbe, a
  megsérült véredények miatt vérzések
  keletkezhetnek, a megtámadott szervek muködésében
  pedig problémák lépnek fel.
• A tumorsejtek bejuthatnak a vér- és a
  nyirokkeringésbe, és távoli szervekhez is
  eljuthatnak.
• Sajnos számos daganat esetében az elsodleges
  tumor sokáig anélkül növekedhet, hogy a beteg
  által észreveheto tüneteket okozna. Pedig a
  gyógyulásra sokkal nagyobb esély van, ha a
  kezelések idejében, az áttétek kialakulása elott
  megkezdodnek. Ezért elengedhetetlenek a
  rendszeres szurovizsgálatok.

14

• A Rák kezelése
• A daganatos betegségek kimutatására
  (diagnosztizálására) számos eljárást alkalmaznak.
  
• Biztos diagnózist azonban csak a tumorgyanús
  területrol kinyert szövetrész szövettani
  vizsgálata adhat, amelyet patológus szakemberek
  végeznek el.
• A szövettani vizsgálattal meg lehet állapítani
• a betegség súlyossági fokozatát
• a daganat kiterjedését
• mutét közben a daganat távolságát a sebészi
  szélektol
• betegség örökletes vagy szerzett voltát
• a betegség várható lefolyását (prognózis)
• a daganat érzékenységét a kemoterápiás szerekre,
  ami az optimális kezelés megtervezését segíti

15

• A Rák kezelése
• A rák kezelésének napjainkban három alapveto
  módszere van
• az elso a sebészeti beavatkozás. Az operáció
  során eltávolítják a daganatot és a daganat
  típusától függoen a környezo szöveteket vagy
  szerveket (például nyirokcsomókat). A mutétet
  megelozheti ún. biopszia, amelynek során
  szövettani mintát vesznek a daganatból.
• a második módszer a sugárkezelés (radioterápia).
  Az eljárás során nagyenergiájú sugárzással
  próbálják elpusztítani a tumorsejteket. A
  sugárkezelés lokális kezelés, azaz egy
  körülhatárolt területre irányul. A teljes dózis
  egyszerre történo adása súlyos mellékhatásokkal
  járna, ezért a kezeléseket általában napi
  adagokban kapja a beteg, mert a hatás
  összeadódik.
• a harmadik módszer a kemoterápia. Ennek során
  olyan sejtmérgeket (citosztatikumokat)
  alkalmaznak, amelyek különösen a gyorsan osztódó
  sejtekre (így például a tumorsejtekre) fejtik ki
  hatásukat. A kemoterápiás szereket a
  vérkeringésbe juttatják, így azok a szervezet
  minden részére eljutnak.

16

• Általában mind a radio-, mind a kemoterápiának
  komoly és igen kellemetlen mellékhatásai vannak.
• A rákterápiában léteznek újabb módszerek is.
  Ezek egyike a rohamosan fejlodo immunterápia.
• Az immunterápia a szervezet saját természetes
  védekezo rendszerének serkentésévei törekszik a
  rák féken tartására, illetve leküzdésére.
  Közvetlen célja az immunreakciókban természetesen
  részt vevo fehérvérsejtek minél erosebb
  aktiválása, illetve segítése.
• Az ún. passzív immunterápia pedig olyan eljárás,
  amikor mesterségesen eloállított antitesteket
  (ellenanyagokat) adnak be a beteg vérkeringésébe,
  hogy gátolják a daganat növekedését, illetve,
  hogy immunválaszt váltsanak ki ellene.

17

• A Rák kezelése
• A kezeltek átlagos túlélési ideje
• A klinikusok számára legfontosabb mutató azok
  aránya, akik a kezelés kezdetét követoen 1 év, 2
  év stb. múlva életben vannak.
• A legfontosabb érték - amikor a beteg
  gyakorlatilag gyógyultnak tekintheto - az 5 éves
  túlélés aránya.

18

• Rákszurés
• Hatékony diagnosztikai gyakorlat, mely fizikális
  és laboratóriumi vizsgálatok segítségével
  felkutatja a szervezetben esetleg megjeleno, igen
  korai fejlodési szakaszban lévo daganat jeleit.
• Egy szurovizsgálat pozitív eredménye csak a
  rosszindulatú daganat valószínuségére utal, újabb
  vizsgálatok (pl. szövetminta vétele) szükségesek
  a folyamat igazolására.
• Az idoben elvégzett szurovizsgálat életet
  menthet.

19

• Rákszurés
• a születéskor várható élettartamot tekintve 6-8
  éves lemaradásban vagyunk az európai uniós átlag
  mögött. Ennek egyik oka, hogy számos daganatos
  betegséget tekintve "dobogós helyen" állunk
  Európában.
• a népegészségügyi szurovizsgálat célja, hogy
  korai, tünetmentes állapotban emelje ki azokat a
  pácienseket, akik már kezelésre szorulnak.
• a korai stádiumban felismert elváltozás nagy
  biztonsággal és sokkal eredményesebben
  gyógyítható ha az ehhez szükséges technikai és
  emberi feltételek rendelkezésre állnak.
• a szurés költség-hatékony, ami azt jelenti, hogy
  a szurésre és a korai stádiumú elváltozások
  kezelése fordított összegek alacsonyabbak, mint a
  szurés nélkül kezelendo, súlyosabb stádiumú
  betegek kezelésére fordított összegek, azaz egy
  hatékony lakossági szurés nemzetgazdasági cél is.

20

• Rákszurés
• minden rák annál eredményesebben kezelheto,
  minél korábbi fejlodési stádiumában kerül
  felismerésre. A betegség kimenetele így sokkal
  kedvezobb, mint ha már csak a tünetek
  jelentkezésekor ismerték volna fel a kórt.
• az orvostudomány fejlodésével a szurési
  módszerek megbízhatósága megsokszorozódott.
• az egyén felelossége, hogy foglalkozzon
  egészségévei és éljen az egészségügy adta
  lehetoségekkel (ÖNVIZSGÁLAT).
• az ajánlott irányelvek elsodleges célja - és ezt
  nem lehet eléggé hangsúlyozni -, hogy elomozdítsa
  tünetmentes egyénekben esetleg fennálló, nem is
  gyanított rák korai stádiumban történo
  felderítését, a gyógyítás esélyének javítása
  érdekében.

21
Hét into jel Testünk tünetekkel és jelekkel üzen
számunkra, amelyek veszélyes betegségek
kialakulására figyelmeztetnek. A korai tünet
ritkán jár fájdalommal. Ha ezeknek a jeleknek
bármelyike több mint két hétig észlelheto,
forduljunk azonnal orvoshoz! A tünetek
természetesen nem minden esetben jelentenek rákos
betegséget. 1. Szemmel látható változások
szemölcsön, anyajegyen. 2. Széklettel és
vizelettel kapcsolatos változások. 3. Makacs
köhögés vagy rekedtség. 4. Állandóan fennálló
nyelési nehézségek. 5. Nem gyógyuló fekély vagy
sérülés a borön. 6. Szokatlan vérzés,
váladékfolyás. 7. Tapinthat6 duzzanatok a
mellben vagy a test más részén. Az összes rákos
eset 80-90-a megelozheto lenne.
22

• Étrendünkkel kapcsolatos rákmegelozés
• Kerülendo
• Túlzottan zsíros ételek, odaégetett olajok,
  szalonna, füstölt és pácolt készítmények, szabad
  tuzön készült húsok, túlzott cukorfogyasztás,
  túlzott sózás, illetve csípos eros fuszerek,
  kávé, alkohol.
• Javasolt
• Változatos étkezés, rostdús, illetve vitamindús
  étrend, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok,
  fozés, párolás.

23
Európai rákellenes kódex A rák megelozéséhez és
korai felismeréséhez! Ne dohányozz! Dohányzók,
hagyjátok abba a dohányzást olyan hamar, ahogy
csak lehet és ne dohányozzatok más jelenlétében!
Ha alkoholt fogyasztasz - akár sört, akár bort,
vagy szeszt - mérsékeld a fogyasztást! Növeld a
napi fozelék- és friss gyümölcsfogyasztást!
Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi
táplálékot! Kerüld az elhízást, fokozd a fizikai
tevékenységedet, és korlátozd a zsíros ételek
fogyasztását! Óvd magad a túlzott napfénytol és
kerüld a napon való leégést, különösen
gyermekkorban! Szigorúan tartsd be az ismert
munkahelyi, munkavédelmi eloírásokat! Keress fel
orvost, ha csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem
gyógyul (különösen a szájüregben)! Menj
orvoshoz, ha borödön olyan elváltozás van, amely
alakját, nagyságát vagy színét változtatja,
esetleg vérzik!
24
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Emlo No 20 éves kortól Emlok önvizsgálata Emlok orvosi vizsgálata Mammográfia Önvizsgálat 20 éves kortól Orvosi vizsgálat 20-39 év 3 évente 40 év felett évente
25
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Prosztata Férfi 50 éves kortól Végbélen át történo vizsgálat (ultrahang) Évente
26
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Méhnyak No 18 éves kortól illetve a nemi élet megkezdésének idopontjától Sejtvizsgálat (citológiai) Évente 2003 országos szurés behívót küldenek
27
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Vastagbél No Férfi 50 éves kortól 40 éves kortól egyénileg ajánlott Székletteszt Endoszkópos vizsgálat Évente székletteszt Néhány évente endoszkópos vizsgálat
28
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Szájüreg No Férfi 45 éves kortól Egyénileg bármikor ajánlott Önvizsgálata Orvosi ellenorzés Évente, illetve fogászati kezelések alkalmával Önvizsgálat havonta
29
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Bor No Férfi 20 éves kortól Egyénileg korábban is ajánlott Önvizsgálata Bor orvosi vizsgálata (anyajegyek) Évente. Illetve nagyszámú anyajegy esetén félévente Önvizsgálat havonta
30
A daganatos betegségek korai felismerésére
alkalmazott eljárások
Daganat elhelyezkedése No/Férfi Életkor Módszer Szurés gyakorisága
Here Férfi 20 éves kortól Egyénileg korábban is ajánlott Önvizsgálat Orvosi vizsgálat Önvizsgálat havonta
31
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELO FIGYELMÜKET!