1. dia

1
A Magyar Információs Társadalom Stratégia
(MITS)és az internetbankok
Kovács Kálmán informatikai és hírközlési
miniszter 2003. október 16.
2
Helyzetkép 2003 a fordulat
3
2002-ig Egyre nott a lemaradásunk Internet
ellátottság (1998-2002)
EU - Magyarország
Közép-Kelet Európa - Magyarország
EU(1)
CEE(2)
26
10
19
Magyarország
6
Magyarország
9
2
(1) EU átlag Németo., UK, Irország, Finno.,
Portugália
(2) CEE átlag Szlovákia, Cseh, Észto., Lengyelo.
4
2002-ig Sereghajtók között Internet
felhasználók a világban
Forrás OECD
5
2003 Felgyorsul az internet hazai terjedése
Forrás Szonda GfK, Médiaanalízis
6
2003 Eloretör a szélessávú internetezés
Internet-elofizetések megoszlása sávszélesség
szerint
Forrás KSH
7
2003 EU átlagot meghaladónövekedés(szélessávú
növekedési ütem 2002 I. félév és 2003 I. félév
között)
Forrás KSH, European Comission
8
2002-2003 A fordulathoz vezeto út
9
Új Kormány korszeru program
Neumann év
10
Új kormány Önálló Informatikai
MinisztériumSZDSZ-es irányítással
Középpontban az Információs Társadalom
kiépülése Internetet mindenkinek Közháló Elekt
ronikus szolgáltatások eMagyarország
11
2003 - Internet-használat tömegessé tétele

• Adókedvezmények PC-hez jutás érdekében
• Munkavállalói PC program Svéd modell
• Sulinet Expressz 60e Ft-os adókedvezmény
• Internet-tarifák 25 -os csökkentése
• 2002. augusztus, 2003. április
• 2004 eMagyarország Pont közösségi hozzáférés
• Szélessávú hálózat-fejlesztések
• 50-os beruházási adókedvezmény
• Közháló ( Sulinet)
• Magyar (nyelvu) tartalom és szolgáltatás
  fejlesztése

12
2003 Neumann év

• Felsooktatásban résztvevok
• eMagyarország Klubok és ösztöndíj
• ITOK hálózat
• Iskolás korúak
• Sulinet minden iskolába
• Családi PC program
• Kicsik
• eGeneráció program
• 500 óvodában PC
• Kiemelt célcsoportok
• Fogyatékosok
• Kisebbségek
• Idosek

13
Társadalmi Programok

• Brunszvik Teréz (óvodák)
• Digitális oktatási tananyag
• NDA NAVA
• Intelligens település
• eMagyarország Pontok
• Távmunka - távoktatás
• Jövo Kép kiállítás

14
Közháló (hálózat üzemeltetés)
Telepítési ütemezés I. fázis
Idoszak Telepí-tendo végpont Összesvég-pont
2004. I. 720 720
2004. II. 1720 2440
2004. III. 1820 4260
2004. IV. 920 5180
2005. I. 1000 6180
2005. II. 874 7054
2005. III. 246 7300
7300 végpont
15
2002-2003 Attitudök változása
Szemléletváltás IHM, Információs Társadalom,
Neumann év
PC programok Pályázatok, 60eFt, Svéd modell
Tarifacsökkentés Európa-terv 25
eSzolgáltatások - oktatás
16
Stratégia
17
Sikeres nemzet stratégia
Jól megválasztott szerep kell
Regionális tudásközpont
18
A stratégia felépítése
19
MITS - Kiemelt Központi ProgramokTartalom
1. e-munka eBusiness GVOP tartalom
2. e-üzlet eBusiness eCommerce GVOP tartalom
3. e-közlekedés KIOP tartalom
4. e-agrárium AVOP tartalom
5. e-kormányzat eGovernment tartalom
6. e-önkormányzat eGovernment GVOP tartalom
7. NDA GVOP tartalom
8. e-oktatás eContent HEFOP tartalom
9. e-egészségügy HEFOP tartalom
10. e-környezetvédelem eEnvironment KIOP tartalom
20
MITS - Kiemelt Központi Programokinfrastruktúra
KF esély
11. NIIF eScience KIOP infrastruktúra
12. Közháló broadband infrastruktúra
13. e-Magyarország Pont PIAP eInclusion infrastruktúra
14. Közcélú közhasznú információk infrastruktúra GVOP infrastruktúra
15. Digitális írástudás eLearning eSkill tudás, ismeret
16. e-biztonság Security biztonság
17. e-demokrácia bizalom
18. IT KF GEANT GRID GVOP KF
19. e-ernyo eInclusion esélyegyenloség
21
Nemzeti Fejlesztési Terv GV-OP 2004-2006

• E-gazdaság fejlesztés, E-kereskedelem ösztönzés
  27 Mrd Ft
• ebbol Strukturális Alap
  9,23 Mrd Ft

2. Információs (digitális tartalom iparág
fejlesztése) 10,06 Mrd Ft ebbol Strukturális
Alap 3,47 Mrd Ft
3. E-közigazgatás fejlesztés 11,48
Mrd Ft ebbol Strukturális Alap
5,79 Mrd Ft
4. Szélessávú távközlési infrastruktúra bovítés
9,73 Mrd Ft ebbol Strukturális Alap
6,92 Mrd Ft
Összesen 58,27 Mrd Ft (ebbol EU 25,41 Mrd Ft)
2003. augusztus
22
Nemzetközi iparági beruházások

• T-Systems RIC Kutatási Kft.
• LG Albacomp javítóbázis Székesfehérváron
• IBM regionális pénzügyi központ Budapesten
• Oracle Adattárház Nearshore Center adattárház
  tudásközpont

23
A MITS bankszektor számára különösen fontos
részstratégiái

• Elektronikus aláírás (e-aláírás) részstratégia
• Intelligens kártya (e-kártya) részstratégia
• E-kormányzat 2005 stratégia
• Pénzügyi szakstratégia
• E-önkormányzat részstratégia
• E-gazdaság részstratégia

24
A MITS és az részstratégiák munkaanyagainak
elérhetosége http//www.itktb.hu/anyagok/stea/Mits
/
25
Az elektronikus aláírás elterjedésének problémái

• ágazati szabályozási hiányosságok (pl. számviteli
  törvény, az adózás rendjérol szóló törvény)
• nagyon kevés az elektronikus aláírást használni
  képes üzleti, közigazgatási alkalmazás
• kevés a kártyát kezelni képes eszköz
• igazi jelentoségre a távoli ügyintézés
  (e-közigazgatás) elterjedésével tesz szert,
  amikor elektronikus dokumentumokat kell aláírni,
  továbbítani és tárolni
• biztonság

26
Elektronikus aláírás részstratégia és a
bankszektor

• elektronikus aláírást használó alkalmazások és
  tartalomszolgáltatások elterjedésének ösztönzése
• a bankkártyák használata nem bankokhoz
  kapcsolódó információk eléréséhez (a felhasználó
  egyértelmu azonosítása) vita az EU-ban
• a pénzintézetek az elektronikus aláírás
  elterjesztésének fontos szereploi
• a banki szolgáltatások szélesebb körben való
  elterjedése újabb motivációs tényezot jelent az
  állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek számára
  

27
Intelligens kártya részstratégiaés a bankszektor
Elektronikus kártyák európai elterjedtsége
(2002-ig kiadott kártyák alapján)
28
Elektronikus kártya részstratégia és a bankszektor

• a kártyaalkalmazások elterjesztésében a
  bankoknak kiemelkedo szerepük van Európában (a
  kártyák számát tekintve 75-nál nagyobb)
• a multiapplikációs kártyák alkalmazása teremti
  meg az együttmuködés lehetoségét a közigazgatáson
  belül és a bankszektorral (az EMV kártyák is
  multiapplikációsak)
• a közszféra és a bankszektor kölcsönös érdeke az
  együttmuködés a kártyahasználatban

29
Elektronikus aláírás használata az adóbevallásnál
Európában
Elektronikus aláírást használó országok Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovénia
PIN-kódot használó ország Ausztria
Mindkét megoldást használó országok Nagy-Britannia, Norvégia
30
Az elore feltett kérdések
Lesz-e átjárhatóság az elektronikus kormányzati
közmurendszer és az üzleti (banki) szolgáltatások
között?

• Több síkon is dolgozunk
• kártyák közös felhasználása
• állampolgári járulék, díj, illeték stb. fizetések
• keressük az egyéb lehetoségeket (és várjuk a
  javaslatokat)

31
Az elore feltett kérdések
Tervez-e valamit az informatikai stratégia az
elektronikus aláírás tömeges, társadalmi szintu
elterjesztése érdekében?

• az e-közigazgatás kiteljesedése nem képzelheto el
  elektronikus aláírás nélkül
• a társadalmi szintu elterjesztés rövid távon
  (infrastrukturális, penetrációs, jogi, alkalmazás
  oldali stb.) akadályokba ütközik
• kidolgozzuk az interoperabilitáshoz szükséges
  egységes követelményeket
• keressük a rövid és középtávú megoldásokat

32
Az elore feltett kérdések
Milyen fizetési koncepció, milyen ügyfél
azonosítási koncepció szerepel a kormányzati
közmurendszer tervezésében?

• A központi közigazgatási szervekkel történo
  elektronikus ügyintézés/fizetés egyablakos
  lehetoségét is meg kívánjuk teremteni a
  kormányzati portálon keresztül.
• A helyi ügyintézés elektronikus fizetési
  koncepcióját a kormányzati portállal
  harmonizáltan fogjuk kidolgozni.
• Az azonosításhoz megvizsgáljuk a bankokkal való
  együttmuködés lehetoségét is.
• Távlati terveink között szerepel az elektronikus
  személyi igazolvánnyal történo azonosítás.

33
Az elore feltett kérdések
Lesz-e, az üzleti szektorban is használható,
elektronikus személyi igazolvány (intelligens
kártya koncepció)?

• Biztosan lesz, az IHM egyértelmuen támogatja, de
  több éves elokészítésre van szükség (alkotmányos
  jogok, technikai feltételek).
• Európai összevetésben érdemben nem vagyunk
  lemaradva.
• Az eddigi bevezetések többsége nem volt
  sikertörténet (Finnország). Franciaország 2006-ra
  tervezi bevezetni.

34

• Köszönöm a figyelmet