1. dia

1
SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI
KAR (TF)
A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 5-6. óra
Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció
Tanszék
2
5-6. óra A rekreáció területei és eszközei
3

• A rekreáció területei
• A rekreációs választevékenység megítélése,
  értelmezése és értékelése elsosorban célja
  alapján lehetséges.
• Az eligazodás könnyítését (is) célozza, hogy a
  tevékenység jellegének (és eszközének)
  dominanciája szerint felosztják szellemi és
  fizikai rekreációra.
• Nem illesztheto ehhez a tipizáláshoz, de (egyik
  legjelentosebb rekreációs terület a turizmus.

4

• Szellemi rekreáció
• A szellemi rekreáció a kultúra, szórakozás
  (játék) és muvelodés kérdéseivel, a muveltség
  típusaival és a kulturális élet problematikáival
  foglalkozik, illetve használja föl azokat
  eszközül.
• A szellemi rekreáció ugyanakkor több mint a
  kultúra, szórakozás és muvelodés kérdéseivel
  foglalkozó tevékenység.
• Hozzá tartozik valamennyi olyan szabadidos
  tevékenység, ami nem elsosorban a fizikumot
  (motorika) veszi igénybe.
• Jelenti ugyanakkor az önmuvelést, az önképzést
  és továbbtanulást is.

5

• A szellemi rekreáció jellemzo tevékenységei
  lehetnek
• részben passzívak (nézo, el- és befogadó
  szerepe) - olvasás, zenehallgatás színház, mozi,
  tévé kiállítások megtekintése, kulturális
  turizmus szurkolás (sport, vetélkedok)
• zömében aktívak (résztvevo), vagy kreatívak
  (létrehozó) - rejtvényfejtés, illetve készítés,
  szellemi játékok, kézimunkázás zenélés, éneklés,
  zeneszerzés, vers-, vagy próza írása, vetélkedoi
  részvétel fafaragás, festés
• és lehetnek (a hagyományos értelmezésben) hobbi
  jelleguek (résztvevo is, létrehozó is) - gyujtés
  (képeslap, kozetek, rovarok, növények
  képzomuvészeti alkotások), barkácsolás,

6

• Fizikai rekreáció
• A fizikai rekreációhoz a szabadidoben, nem
  kényszerbol (szükségletbol fakadóan), hanem
  kedvtelésbol végzett fizikai (testi, motoros)
  tevékenységek (munkálkodások) tartoznak.
• Ide tartoznak a hobbi jellegu (nem szellemi
  típusú) tevékenykedés és a turisztika különbözo
  válfajain, valamint a tánc, illetve táncjellegu
  mozgásokon túlmenoen a sport és sportjellegu
  elfoglaltságok, a - gyujtofogalommal
  sport-rekreáció (helyesebben rekreációs sport).
• Ez utóbbi a legmarkánsabb - számunkra
  legfontosabb - összetevoje a fizikai
  rekreációnak.
• Kiemelt szerepét a testgyakorlatok, a sport
  tervezhetosége és a terhelés viszonylag pontos
  adagolhatósága indokolja.

7

• A fizikai rekreáció területei közül
• a hobbi jellegu tevékenységek (amelyek ide is
  sorolhatóak) a kreativitás kibontakoztatásának,
  és az (önszervezodo) társas kapcsolatok
  gyakorlásának a kituno eszközei. (Barkácsolás,
  kertészkedés, horgászás, vadászat stb.)
• tánc- és a táncjellegu mozgások, (amelyek
  részben a szellemi - muvészeti rekreációhoz is
  tartoznak)
• turisztika (kirándulás, túrázás, alpinisztika,
  sportmászás)
• játék, részben a szellemi (pontosabban a
  kulturális) területhez, részben pedig
  (megvalósulásában) a testgyakorlati
  tevékenységekhez tartoznak.

8

• A fizikai rekreáció területei közül
• rekreációs sport az angolszász országokban fedi
  huen a fogalmat.
• Nálunk ugyanis nagyon finom, de jól érzékelheto
  a különbség, ha testgyakorlatokról beszélünk.
• Minden sporttevékenység testgyakorlatokon
  alapszik, de nem minden testgyakorlat
  sporttevékenység. Tehát nem föltétlenül jelenti
  ez bármely (valamely) sportág muvelését.
• Jellegzetes hazai félreértelmezés tehát a
  rekreációnak sport-rekreációra, az egészségnek
  pedig (pusztán biológiai megközelítésben) fizikai
  állapotra szukítése.
• Ugyanakkor a sportversenyzés lényegét jelento
  teljesítményfokozás nem idegen a rekreációs
  felfogástól, de kizárólag a fiatal-felnott
  korosztállyal bezárólag preferálható.

9

• Elobbi struktúrába csak részben illeszkedne,
  emiatt külön jelenik meg a
• Turizmus
• (nem turisztika), az egyik legklasszikusabb,
  hatalmas tömegeket mozgató rekreációs
  tevékenység.
• Amerikai értelmezésben külön jelenik meg az
  outdoor recreation (szabadban végzett rekreáció)
  és a travel and tourism (utazás és turizmus).
• Lengyel (1994) Turizmus alatt az ember állandó
  életvitelén és munkarendjén (lakásán és
  munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását
  és tevékenységét értjük, bármi legyen azok
  indítéka, idotartama és célterülete. A turizmus
  másrészt az ezzel kapcsolatos igények
  kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és
  szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások
  összessége.

10

• A World Tourism Organisation (WTO Idegenforgalmi
  Világszervezet) 1989-es Hágai Nyilatkozata
  alapján ez némileg tömörebben
• A turizmus magában foglalja a személyek lakó-
  és munkahelyén kívüli minden szabad
  helyváltoztatását, valamint az azokból eredo
  szükségletek kielégítésére létrehozott
  szolgáltatásokat.
• Többféle felosztásából legjellemzobbnek a
  hivatásturizmusra, a szabadidosre (vakációs),
  ezen belül megkülönböztetve támogatott üdülésre
  tagolást tartják.

11

• A rekreáció eszközei
• egyes tevékenységek, (testgyakorlatok) kizárólag
  muvelésük célja szerint minosíthetok.
• A megélhetési horgász, gombász, vagy éppen a
  kiskertjében piacolási szándékkal zöldséget
  termeszto nénike tevékenységét nem rekreációs-,
  sokkal inkább munkaélményként éli át.
• Ennek értelmében nem beszélhetünk egyértelmuen
  szabadidosportokról (hiszen a wimbledoni sikerre
  aspiráló sportoló és a jobb közérzet, nagyobb
  állóképesség, vagy éppen csak az élmény miatt
  teniszezgeto egyaránt teniszezik, mégpedig a
  hivatásos szint elérésig mindannyian
  szabadidejükben), sem kizárólagos rekreációs
  sportokról jóllehet a kajakozás, a kenuzás, vagy
  éppen a sízés rekreációs (szabadidos) szintu
  muvelése már fényévekkel különbözik az
  él-változattól.

12

• Célja szerint a rekreációs tevékenység lehet
• állag-, ill. munkaképesség megorzés,
  teljesítoképesség javítás (külso motiváció),
• pihenés, felüdülés, kultúrálódás, szórakozás
  (belso motiváció),
• a szabadido kultúrált, (nem anyagi értelemben
  vett) hasznos eltöltése minoségi élet-élése.
• A rekreációs tevékenységek (többnyire)
  egyidejuleg több cél elérését is szolgálják.
• Eredményoldala mindennek (a rekreatív
  életmódnak)
• az egészséges, kultúrált életmód, amely
• hosszú (mennyiségi), jól és tartalmasan megélt
  - minoségi -életet eredményez.
• Napjaink kiemelt, különösen felértékelt
  rekreációs tevékenysége a rekreációs edzés.

13

• Rekreációs edzés
• a sportedzésnek - leszámítva az ókori olimpiákra
  készüloket - mintegy 100 esztendos múltja van,
  ezért is gondol szinte mindenki automatikusan
  ugyanarra, ha az edzés fogalmát hallja.
• Éppen ezért tunik szinte eretnekségnek a
  rehabilitációs folyamatot is edzésnek tekinteni.
• A fittségi edzés fogalma az 1970-es években az
  USA-ban, a következo évtizedben Európában is
  elterjedt. Az 1980-as évek végén megjelent az
  egészség-sport, az egészség edzés fogalma is.
  (Weineck, 1988. Martin és mtsai, 1991.)

14

• Rehabilitációs-edzés
• Funkciója szerint egészség-helyreállító, vagy
  gyógyító edzés.
• Célja szerint mozgás-funkció, mozgásterjedelem
  és izomero visszaállító, és keringési funkció
  helyreállító.
• Fejlesztési területe az állapotában és
  funkciójában sérült, megbetegedett, vagy mutött
  szervek, szervrendszerek és motoros tulajdonságok
  állapotának visszaállítása, muködésének
  megerosítése.
• Edzéseszközei gyógy-gimnasztika, aqua fitness,
  úszás, séta, kocogás, speciális gyógyító eszközök
  (pl. izomstimuláló készülék).

15

• Egészség-edzés
• Funkciója szerint egészség-megorzo, illetve
  megszilárdító, ezáltal betegség-prevenció.
• Célja szerint felüdülést, felfrissülést,
  valamint a kiegyensúlyozott (egészséges) muködést
  eredményezo fizikai aktivitással, a
  testi-lelki-szociális jól muködés megerosítése, a
  jó közérzet megteremtése, illetve megorzése.
• Fejlesztési területe a kiegyensúlyozott muködés
  érdekében a gyengébb (relatív elmaradt) területek
  fölzárkóztatása.
• Edzéseszközei aerobik, aqua fitness,
  kerékpározás, úszás, séta, túra, kocogás,
  kardiogépek élménysportok (golf, tenisz,
  evezés), valamint a fun-, kaland- és extrém
  tevékenységek (sportok).

16

• Fittségi-edzés
• Funkciója szerint egészség-fejleszto.
• Jellemzoje az egészség- és testtudat, valamint
  tudatosság a táplálkozásban.
• Célja szerint nem a genetikailag meghatározott
  határig történo végtelen teljesítményfokozás,
  hanem elsosorban az optimális (megemelt szintu)
  fizikai, pszichés muködési harmónia, a jó
  szociális alkalmazkodó (együttmuködo) képesség,
  azaz a mindennapos (kiegyensúlyozottan,
  harmonikusan) magas szintu, cselekvo- és
  teljesítoképesség (fittség) elérése.
• Fejlesztési elve a magas szintu muködés
  valamennyi összetevoje, aminek a
  kiegyensúlyozottság a rendezo elve.

17

• Fittségi-edzés
• Típusai, irányzatai
• Komplex, vagy klasszikus fittségi irányultság.
  (Ez jeleníti meg a legteljesebb fittségi
  koncepciót.)
• - Cél keringés, alakformálás és
  koordináció
• - Eszközök komplex fitness, aerobik,
  kondicionáló programok (felnottek
  testnevelése).
• Test és alakformálás - testépítés (body
  bouilding) fittségivé szelídülése, fejlodése.
• - Cél alakformálás, meghatározott
  izomcsoportok fölépítése, szükség szerint
  tömegcsökkentés. Esztétikai célkituzés!
• - Eszközök kondicionáló gépek, súlyzók,
  elasztikus szalagok, stb., továbbá tudatos
  táplálkozás.
• Aerob teljesítmény. Az eredeti Cooper-i gondolat
  szuken értelmezett megvalósulása. A civilizációs
  betegségek legveszélyesebbjének, a keringési
  betegségeknek az ellenszere.
• - Cél a keringési rendszer magas
  szintre fejlesztése.
• - Eszközök ciklikus sportágak és
  kardio-gépek.

18

• A Sport(ági) edzés
• funkciója szerint egészségfejleszto.
• jellemzoje egy nagyobb körben elismert,
  szabályokkal regulázott sportág uzésével kívánja
  ezt megvalósítani. Határozottan teljesítményelvu.
  
• célja tudatos és tervszeru folyamat során az
  egészség károsodása és torzulása nélkül a motoros
  képességek, a sportág technikájában megjeleno
  készségek, a taktikai és szakelméleti tudás, a
  lelki tulajdonságok öröklötten behatárolt
  lehetséges legmagasabb szintre emelése, és
  ezáltal a leheto legkiválóbb relatív és abszolút
  sportteljesítmény elérése az adott sportágban.
• Fejlesztési elve
• - Maximális fejlesztés a magas szintu
  teljesítményt elsosorban szolgáló szervek,
  szervrendszerek, képességek, készségek
  vonatkozásában.
• - Optimális szintre fejleszteni a
  teljesítményben közvetetten szerepet játszókat,
  pl. a testtartásban szerepet játszó izmokat.
• - Nem, vagy visszafejleszteni a sportági
  teljesítményt nem támogató, vagy éppen
  hátráltatókat.

19

• A Fizikai Aktivitás Piramisa
• a rekreációs eszközül használt
  sporttevékenységek keringésünkre gyakorolt hatása
  jelentosen eltéro. Kívánatos és követendo a
  fizikailag totálisan aktív életmód.

20
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELO FIGYELMÜKET!