Babits Mih - PowerPoint PPT Presentation

1 / 26
About This Presentation
Title:

Babits Mih

Description:

Babits Mih ly letm ve A k lvil gt l val elszigetelts g llapot t l a pr f taszerep felv llal s ig Babits Mih ly nagy ember s nagy k lt ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:41
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 27
Provided by: S271
Category:
Tags: baudelaire | babits | mih

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: Babits Mih


1
Babits Mihály életmuve
  • A külvilágtól való elszigeteltség állapotától a
    prófétaszerep felvállalásáig

2
  • Babits Mihály nagy ember és nagy költo - írta
    Ady 1908-ban a Duk-duk afférhoz címu cikkében.
  • A két költo viszonya némileg Petofi és Arany
    kapcsolatára emlékeztet
  • Ady forradalmár volt, Babits gyakran nézett
    vissza a múltba és nem mindig bízott abban, hogy
    van fejlodés a történelemben.

3
  • A latin mellett görögül, franciául, németül,
    angolul és olaszul is beszélt.
  • Rendkívüli intelligenciája miatt poéta doctusnak
    (tanult költonek) is nevezik.
  • Eleinte bölcselettel akart foglalkozni,
    filozófiai ismertetéseket közölt folyóiratokban,
    mufordításokat készített.
  • Barátságot kötött Zalai Béla filozófussal, Juhász
    Gyulával és Kosztolányival is.
  • Elso verseit is ekkor írja.

4
  • 1908-ban a Holnap címu versgyujteményben az o
    muveibol is közöltek ?
  • Osváth Erno, a Nyugat foszerkesztoje figyel fel
    írásaira, és ettol kezdve folyóiratában
    rendszeresen szerepeltette mint költot és
    értekezot.
  • E korai szövegek azt mutatják, hogy Babits
    Kosztolányihoz hasonlóan vidékiesnek,
    elmaradottnak
  • hol nótázónak, hol szónokiasnak érezte a
    századfordulón divatos költészetet.

5
  • Fiatalos daccal idegen mintákhoz nyúlt,
    Baudelaire-hez és a XIX. század közepén alkotó
    angol költok muveihez fordult ösztönzésért.
  • Késobb már felismerte a magyar kultúra mélyét is,
    kissé külsoségesnek érezte, és ezért némi
    iróniával szemlélte költoi indulását.
  • Halálfiai (1927) címu önéletrajzi ihletésu
    regényében minosítette ifjúkori dekadenciáját.

6
  • Babits a nálánál fiatalabb Kosztolányihoz képest
    mint költo lassabban indult, de már
    pályafutásának legelején egyértelmuen szakított a
    századvég uralkodó költoi divatjával, és érettebb
    költészetet jelentetett meg.

7
  • Levelek Irisz koszorújából (1909) címu kötete
    nyíltan szembefordul az arany középszer
    eszményével.
  • In Horatium címu versében - az arany középszer
    ellen fordulva - a soha-meg-nem-elégedést
    ünnepli.
  • Óda a bunhöz címu verse a mértéktelenséget emeli
    értékké.
  • Babits kiüresedettnek, érzelgosnek és
    retorikusnak érezte az 1900 körüli magyar
    köznyelvet.
  • Tárgyiasabb költészetet akart teremteni, és
    bölcseleti igénnyel lépett fel (Horváth János
    figyelt fel rá).
  • Nemcsak lírikusként, de értekezo muveiben is
    filozófiai kérdésekre keresett választ.
  • Babits rendkívüli tudatossággal szerkesztette meg
    elso könyvét.

8
  • A lírikus epilógja (1903) címu verset a legutolsó
    helyre tette, bár a legkorábban készült alkotása.
  • Költoi nagyságának már pályakezdésekor kialakult
    vonása
  • az önvizsgáló, öntükrözo hajlam, saját
    korlátainak tudatosítása.
  • A lírikus epilógja címu petrarcai szonettben az
    ellentétek töltik be a formaalkotó szerepet.
  • A beszélo egyre szukebbre vonja önnön korlátait,
    és egyre jobban kiélezi a vágy és a megvalósulás
    feszültségét.

9
  • Az egyén képtelen túllépni saját világán.
  • A lírikus epilógja szerint önmegismerésre azért
    nem képes az ember, mert saját magát nem képes
    kívülrol szemlélni.
  • A vers nyelve fokozatosan egyszerusödik.
  • Babits korlátozza a költo célját, de teljes
    világmagyarázatra vágyik
  • A mindenséget vágyom versbe venni, de még
    magamnál tovább nem jutottam.
  • Hat rá Schopnhauer, William James A lélektan
    alapelvei címu muve és Nietzsche filozófiája is.

10
  • Messze..., messze... címu versében stílusa
    impresszionista nominális a névszók játsszák a
    foszerepet.
  • Választékosságra törekszik, halmozza a
    díszítéseket, jelzokkel és fonevekkel látványokat
    villant föl, beturímekkel színeket, hangokat
    társít.
  • Mondataiból gyakran hiányzik az igei állítmány,
    így az európai országok jellegzetes tájait
    vázlatszeruen, hangulatokkal idézi fel.

11
(No Transcript)
12
  • Az állóképszeruség miatt képeslapszeru a
    megjelenítés.
  • Mindegyik ország neve mellett az szerepel, amit
    lelki szemünkkel akkor is magunk elott látunk, ha
    sosem jártunk ott.
  • Egy helyhez kötött ember elvágyódásáról szól a
    költemény, egy képzeletbeli utazás
    megjelenítésével.

13
  • Fekete ország
  • szimbolista vers, mely egyetlen fokozás,
  • és különbözo életminoségek, árnyalatok teljes
    hiányát jelképezi.
  • A 36 sornyi szövegben 44-szer ismétlodik a fekete
    szó, végsokig kihasználva e szó mellékjelentéseit
    is.
  • A vers rémlátomást fogalmaz meg arról, hogy a
    gonosz mindenütt felüti a fejét.
  • 1906-ban készült Szegeden,
  • megalkotását Edgar Allan Poe
  • Gordon Pym címu elbeszélése ösztönözte.

14
  • 1908-ban Babitsot Fogarasra helyezték tanárnak,
    így tapasztalhatta meg Erdély szörnyu
    elmaradottságát.

15
  • Fogarason 60 muve születik.
  • Verseiben az impresszionizmus meghaladására
    törekedett.
  • Egyetemes lírát akart megteremteni, és ennek
    érdekében az európai kultúrkör közös részéhez
  • a klasszikus ókorhoz fordult ösztönzésért.
  • A görög hagyományt ugyanúgy díszíto elemként
    használja, mint a szecesszió muvészei.

16
  • Második verskötete Herceg, hátha megjön a tél is!
    címmel 1911-ben jelent meg.
  • A Danaidák (1909) címu muvének az alvilágban
    játszódó férjgyilkosság a témája.
  • Sok görög szót használ a versben, a költo
    bölcseleti indíttatása sem hiányzik.
  • Fogarason érte az utolsó nagy eszmei hatás
    Babitsot
  • megismerte Henri Bergson muveit.
  • Ezek hatására keletkeztek például az alábbi
    muvei - Bergson filozófiája (1910) - Esti
    kérdés (1909).

17
  • Harmadik verseskötete a Recitatív címet kapta
    (1916).
  • Ennek egyik darabja a Cigánydal (1911).
  • Szerzoje éppúgy álarc mögé bújik, mint például
    Arany Az örök zsidó címu versében,
  • de sokkal tárgyilagosabb,
  • harmadik személlyé távolítja el magától a
    szerepet, amelybe beleéli magát.
  • A kettos én egyrészt elkülönül egymástól,
  • másrészt egymásba is játszik,
  • ez adja a vers különös hatását.

18
  • Babits elso alkotói korszaka akkor ér véget,
    amikor a történelem elsodorta azt a
    szerepjátszást, amellyel a költo távlatot tudott
    teremteni a maga számára a külvilág eseményeivel
    szemben.
  • 1911-ben Újpestre helyezték, és Rákospalotán
    lakott.

19
  • 1912-ben munkástüntetések zajlottak le, amelyeket
    vérbefojtottak.
  • Ennek az élménynek a hatására keletkezett Május
    huszonhárom Rákospalotán címu muve.
  • Lírikusként válaszol a munkástüntetésekre.
  • Tördeltségében, szakaszosságában hasonlít a
    Messze..., messze..." írásmódjához.
  • A ritmus szaggatottsága a beszélo zaklatott
    lelkiállapotát jellemzi.
  • A tüntetés megszakítja a hétköznapok szürkeségét,
  • s a jövo nyitottságára, eldöntetlenégére
    figyelmeztet.

20
  • Halvány célzást tesz a Biblia végítéletére és
    Petofi vallásos világképére
  • a jobb jövohöz pusztuláson át vezet az út.
  • Verselése idomértékes, formája disztichon.
  • Mint Kisfaludy Károly Mohács címu verse, ez is
    gyászdal,
  • mely a tüntetés halottainak emel emléket.
  • (Ady 1909-ben Rengj csak, Föld! címu versét az
    Országház elotti halálos sortuz miatt írta.)

21
  • A fováros közelléte növelte Babits társadalmi és
    kulturális tájékozottságának lehetoségét.
  • Továbbra is élénken érdeklodött a lélektan iránt.
  • A gólyakalifa címmel 1913-ban született meg elso
    regénye,
  • melyet a Nyugat közölt eloször, folytatásokban.
  • A 1910-es évek közepén Babits eltávolodott
    Bergson értékrendjétol
  • errol tanúskodik A veszedelmes világnézet címu
    1918-as tanulmánya.
  • Eztán az értelmet állítja szemlélete
    középpontjába.
  • Világfelfogásának megváltozását a háború okozta,
  • lírájában az impresszionizmustól a szecesszióhoz
    és az expresszionizmushoz közeledett.

22
(No Transcript)
23
  • Húsvét elott címu, 1916 húsvétja elott írt
    versében már az igék jutnak meghatározó
    szerephez,
  • tipikus expresszionista alkotás.
  • Egyetlen fokozás, amely kiáltásba torkollik.
  • A beszélo a malom jelképével idézi fel a
    pusztítás eroit.

24
  • (Schöpflin Aladár, a Nyugat értekezoje ír errol
    tanulmányt.)
  • Dithürambuszt alkalmaz, amelyben a tanító célzat
    önkívületszeru lelkiállapot kifejezésével társul.
  • A késleltetés módszerével él, akárcsak Vörösmarty
    A Guttenberg-albumba vagy Petofi A XIX. század
    költoi címu versében.
  • Babits már igen hamar szembefordul a háborús
    uszítással,
  • ezzel a versével pedig nyíltan, a nagyközönség
    elé is kiállva utasítja el a háború
    humánumpusztító erkölcstelenségét.

25
  • Játszottam a kezével címu, 1915-ös költeménye
    megjelenése után Babits ellen hadjárat indult.
  • 1916-ban felfüggesztették tanári állásából.
  • Babits háborúellenessége visszhangot talált a
    baloldali értelmiség körében.
  • Fortissimo címu, 1917-es háborúellenes verséért
    elkobozták a Nyugatot, ot magát pedig perbe
    fogták.
  • A közös sors tovább mélyítette kapcsolatát
    Adyval.
  • 1919 januárjában Babitsot egyetemi tanárnak
    nevezték ki,
  • de a Tanácsköztársaság után elbocsátották, és
    visszavonult a közélettol.
  • Az ellenforradalom bekövetkeztével Babits a
    mufordításokban keresett menedéket.

26
  • A romlás virágai címu Baudelaire kötet
    lefordítására 1923-ban vállalkozott Szabó
    Lorinccel és Tóth Árpáddal.
  • Magyar írókortársai többségéhez hasonlóan ot is
    mélyen megrázta a trianoni békeszerzodés,
  • de távol állt tole, a nemzetek közti
    ellenségeskedés.

27
  • Petofi koszorúi címu versét 1923-ban, Petofi 100.
    születési évfordulójára írja,
  • amelyet Babits szerint Csak a Megszokás és a
    süket Hivatal ünnepel".

28
  • Babits verse arra figyelmeztet, hogy a múlt
    öröksége csak a jelenre vonatkoztatva keltheto
    életre.
  • Felhívással fordul az új nemzedékhez,
  • tolük várja a nemzeti megújulást.
  • A költeményben a múlt, jelen és a jövo ido
    szembesítése játssza a formaszervezo szerepet.

29
  • Az 1920-as években nemcsak politikailag, hanem
    szellemileg is kétségbeejtonek látja az ország
    belso helyzetét.
  • Ebbol a kilátástalanság-élménybol születik a
    Sziget és tenger (1925), negyedik verseskötete.
  • 1927-ben Baumgarten Ferenc esztéta végrendelete
    alapján irodalmi alapítványt hozott létre.
  • Babitsot kérte fel arra, hogy o döntse el, kinek
    adják oda évenként a díjat.
  • 1929-tol, Osváth Erno halála után a Nyugat egyik
    szerkesztoje.

30
  • Az istenek halnak, az ember él (1929) címmel
    jelenik meg az ötödik verseskötete,
  • melynek egyik legismertebb darabja
  • A gazda bekeríti házát.
  • Ebben a versben már egészen más költoi
    magatartást fogalmaz meg.
  • A vers keletkezésének háttere
  • Esztergomba költözik feleségével, és visszavonuló
    magatartást tanúsít.
  • A klasszicizálódó törekvés felerosödésének oka
  • Babits eltávolodott a romantikus elképzelésektol.
  • Visszatér a szecessziós és az expresszionista
    korszakához.

31
  • Cigány a siralomházban címu verse ars poetica,
  • melynek ihletoje Munkácsy Siralomház címu képe és
    Vörösmarty A vén cigány címu verse.

32
  • Elso hat sorában Babits a régmúltját idézi fel,
  • majd önértelmezés következik a vers végéig.
  • A szöveg egyszerre szól a költoi pátosz
    elvesztésérol,
  • a politikai körülmények vigasztalhatatlanságáról
  • és a világ egységének felbomlásáról.
  • Arról szól, miként váltotta föl a romantikától
    örökölt egységkultuszt az átlagemberek
    kiszolgáltatottsága.

33
  • Vesrenyt az esztendokkel
  • az 1934-es kötet a prófétaság vállalásának
    kötete.
  • Híres verse a Csak posta voltál,
  • melyben az egyéniség szerepére mutat rá.
  • Körkörös felépítésu mu.
  • Az 1930-as években Babits nem csak versíróként,
    hanem értekezoként is arra törekedett, hogy saját
    feladatkörét kijelölje a magyar kultúrában.
  • Ebbol az indíttatásból keletkezett Az európai
    irodalom története címu összefoglaló
    irodalomtörténeti munkája (1936).
  • 700 oldalon annak összefoglalására vállalkozott,
    amit közös európai hagyománynak vélt.
  • Rendíthetetlenül hitt az európai kultúra
    egységében.
  • Leginkább a klasszikus görög és római kor, a
    Biblia és a középkor állt közel hozzá.

34
  • Babits vallásossága két okból erosödött az
    1930-as években.
  • Egyrészt a náci Németország terjeszkedése,
  • másrészt az erdélyi magyarság sorsa töltötte el
    egyre inkább aggodalommal,
  • és csak az Isten és a Gondviselés segítségében
    bízott.
  • 1934-ben Babitsot nehéz légzés kezdte gyötörni,
    és e betegség hatására a halálra való felkészülés
    gondolata foglalkoztatta.
  • Délszaki emlék címu kötetében szinte minden
    versében a halállal foglalkozik.

35
  • Osz és tavasz között címu verse nem tragikusan,
    hanem elégikusan szemléli az egyéni lét
    végességét.
  • Hangneme hasonlít a középkori haláltáncokéra.
  • Keresztény sztoicizmust hirdet, 
  • klasszicizáló törekvést figyelhetünk meg
    (beturímek, gondolati párhuzamok, figura
    etimologica, ragrímek, ezek mind az ótestamentumi
    sirámokat idézik fel.)
  • A nyitószakasz inkább naturalista, a zárlat a
    szecessziót utánozza.
  • (Hasonlít Arany Mindvégig címu verséhez.)

36
  • 1937 áprilisában kiderül, hogy Babitsnak
    gégerákja van, súlyos mutéten esik át.
  • Beszélni nem tud, ún. beszélgetofüzetekben
    kommunikál feleségével, melyeket még ma is
    oriznek.

37
  • Balázsolás címu, a mutét elott írt 1937-es
    versében Szent Balázshoz,
  • a 303-ban vértanúságot szenvedett (lefejezett)
    püspökhöz könyörög,
  • aki a hagyomány szerint gyerekek életét mentette
    meg a halszálka okozta fulladástól.
  • Az elégikus költemény iróniával és humorral
    vegyül.
  • A beszélo arra a kérdésre keres választ, hogyan
    lehet elviselni a szenvedést.
  • A végkövetkeztetés a halálnak olyan nyugodt
    tudomásulvételére ösztönöz, melyre egykor a
    keresztény mártír adhatott példát.

38
  • 1938 februárjában súlyos gégemutéten esett át,
  • és ettol fogva haláláig betegeskedett.
  • A mutét utáni lábadozás idején írta a Jónás
    könyvét.
  • Még kórházba kerülése elott hozzáfogott e lírával
    ötvözött négyrészes elbeszélo muvéhez.
  • Saját léttörténetét, önéletrajzát ismerteti a
    bibliai história mögött.
  • Az ótestamentum egyik kis prófétájáról, Jónásról
    szól,
  • de Babits írása sokban eltér a Szentírástól.

39
  • Például Babits hose a hajófenéken akar megbújni,
    azt akarja, hogy ot egy magányos erdoszélen
    tegyék ki,
  • míg a Szentírásbeli próféta azt ajánlja a
    hajósoknak vessék a tenger mélyére.
  • Míg a bibliai próféta belátja sorsát, addig
    Babits hose lázad.
  • Eloször magányba próbál menekülni, majd látomásai
    után a bunös világvégét jövendöli.
  • Eloször gyáva, aztán kevély.
  • Mindkétszer vétkezik és bunhodik.
  • Az Úr gyarló szolgája küldetését mégis
    teljesítette, tiltakozott a megáradt gonoszság
    ellen
  • Mert vétkesek közt cinkos, aki néma, atyjafiáért
    számot ad a testvér".
  • A Biblia szerint Ninive megtért Jónás szavára,
    Babits muvében a város lakói csúfot uznek belole.
  • Ugyanúgy nem hittek a prófétának, mint Babitsnak
    a fasizmus veszélyeit hirdeto versei esetében.
  • Ez a mu már nyílt tiltakozás, felszólítás a
    fasizmus ellen.

40
Jónás könyve
  • A négyrészes elbeszélo költemény hose a bibliai
    próféta, akinek
  • alakjában a költo szellemi önarcképét alkotja
    meg. A történet látszólag
  • huen követi az Ótestamentum
  • eseményeit, az elso rész végén azonban élesen
    eltér attól. Míg a Biblia
  • Jónása maga kéri a matrózokat, hogy vessék a
    habokba, addig Babits
  • hose el akar rejtozni. Ugyanígy az Ószövetség
    Ninivéjében hisznek a
  • prófécia beteljesülésében, a XX. századi
    történetben azonban kinevetik
  • Isten küldöttét.
  • Jónás esendo, de patetikus alak is egyben.
    Egyszerre vív kilátástalan
  • harcot az Úr és a bunös város ellen. Nem élhet
    annak, amire született,
  • nem hagyják, hogy a maga értékrendjének
    megfeleloen alakítsa sorsát.
  • Az Isten és Jónás viszonya ugyan idilli, szinte
    patriarchális kapcsolat, de
  • az Úr kegyetlen, kettejük közül o az aktív, az
    irányító, a próféta csupán
  • reagál, de nem futamodhat meg a küldetése elol. A
    profétaság vállalását
  • felsobb hatalom, erkölcsi parancs követeli a
    személyes érdekek ellenére
  • is a jót kell szolgálni, hiszen " vétkesek közt
    cinkos, aki néma". A próféta
  • kötelessége szólni az embertelenség ellen, még
    akkor is, ha a küzdelem
  • komikus és eredménytelen.
  • A mu befejezése mégis reménykelto Ninive nem
    pusztul el - a bunös

41
Szerkezete
  • 1-2. rész 3-4. rész
  • beteljesülo be nem teljesülo
  • várakozások várakozások
  • (Jónás prófétai vállalása) (Ninive pusztulása)
  • 1., 3. rész 2., 4.
    rész
  • a külvilág mozgalmas Jónás perlekedése
  • eseményei Istennel
  • - a tengeren példázat-jelleg - cethal
  • - Ninivében - tökinda

42
Verselés
  • A jambikus és magyaros ritmus, a hangnemek
    váltakozása (ironikus,
  • patetikus, archaikus, népies) a régi és a modern
    kor közötti párhuzamot
  • erosíti.
  • A kortársak egyértelmuen az erosödo fasizmus
    bírálatát olvasták ki a
  • Jónás könyvébol, de a tágabb értelmezés szerint a
    humánum, az erkölcs
  • védelmének egyetemes érvényu szándéka minden
    korokon átível.
  • Hogy maga költo is önarcképének szánta a Jónás
    könyvét, a Jónás
  • imája bizonyítja leginkább. Az egyes szám elso
    személyu könyörgésben
  • "mértékül kívánja még a költo
  • Istent és a Bibliát, költészetének muvészi és
    erkölcsi tökélyéért, a
  • hibátlan szavak hadsorának bátor kimondásáért,
    Isten sugallata
  • szerint." (Melczer Tibor)

43
  • A költeményhez utólag függelékként illeszti hozzá
    a Jónás imáját (1939).
  • A költo önvizsgálatát tárgyiasította,
  • Jónás az imában önbírálatot mond magáról.
  • Rendkívül félénk, kicsinyes, hiú ember volt,
  • ezzel magyarázható, hogy más világnézetu muvészt
    sosem jutalmazott Baumgarten-díjjal.
  • Írásmódját tekintve a Jónás könyvében Babits
    klasszicizáló törekvése valósult meg
    (újklasszicizmus).

44
  • 1941. augusztus 4-én éri a halál Budapesten.
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com