Thomas S. Kuhn

1
Thomas S. Kuhn

• A tudományos forradalmak szerkezete

A továbbiakban a hivatkozások a 2002-es
Osiris-es kiadásra vonatkoznak majd.
2
A tudományos kutatás paradigmája

• Általánosan elismert tudományos eredmények
  összessége, mely egy bizonyos idoszakban
  tudományos kutatók egy közössége számára
  problémáik és problémamegoldásaik modelljeként
  szolgál.

10. Oldal 9.sor
3
A normál tudomány

• Normál tudományon olyan kutatást értünk, mely
  határozottan egy vagy több múltbeli tudományos
  eredményre épül, nevezetesen olyan eredményekre,
  amelyeket egy bizonyos tudományos közösség
  valameddig saját további tevékenysége alapjának
  tekint.

24. Oldal 1.sor
4
Vázlatos példa egy paradigmára(illetve inkább
annak egy részére)
A fény fotonokból, azaz kvantummechanikai
entitásokból áll, s ezek hol hullámjelleguek, hol
részecskejellegunek mutatkoznak.
XX. században
(Planck, Einstein és még sokan mások)
Tudományos forradalom
Fokozatos forradalmi átmenet Az érett tudomány
szokásos fejlodési sémája
A fény transzverzális hullámmozgás.
XIX. században
(Young és Fresnel)
Tudományos forradalom
XVIII. században
A fény anyagi korpuszkulákból áll.
(Newton Optikája, mint paradigma)
26. Oldal eleje
5
De!
Ezek nem paradigmák, csak iskolák, hiszen nem
általánosan elfogadott a tanításuk.
Az a furcsa helyzet áll elo, hogy bár tudósokról
beszélünk, ,,munkájuk valóságos eredménye nem éri
el a tudományosság szintjét
XVII. század elott
Elmélet
Elmélet
2
n1
(tudós)
(tudós)
A fény anyagi testekbol kiáramló részekék alkotta
valami.
A fény a testek és a szem közötti közeg
módosulása.
A fény a közeg és a szembol áradó valamiféle
sugárzás kölcsönhatása.
(tudós)
(tudós)
(tudós)
Elmélet
Elmélet
1
n
(tudós)
(tudós)
6
A tudományok érése -- 1
Jelenségek
Iskola5
Iskola1
Iskola4
Iskola3
Iskola2

• A különbözo iskolák felmérik a jelenségeket,
  adatokat gyujtenek, majd az elméletüket azzal
  próbálják alátámasztani, amire magyarázatot
  tudnak adni, és gyakran ugyanezen jelenségeket
  hozzák fel mások elméletei ellen. Ezek az
  iskolák sokat vitatkoznak egymás alapjairól.

7
A tudományok érése -- 2
Jelenségek
Iskola5
Iskola1
Iskola4
Iskola3
Iskola2

• Azon iskolák, melyek jobb, hatásosabb érveket
  tudnak felmutatni, elveszik másik iskolák
  tanítványait, és egy ido után egyes iskolák
  kivesznek vagy beolvadnak máshova.

8
A tudományok érése 3A paradigma születése
Jelenségek
Iskola1
Mostantól megteheti és meg is teszi azt, hogy
kevesebb figyelmet fordít az alapokra, magasabb
szintu elméletekre koncentrál.
,,Könnyebben születik igazság tévedésbol, mint
fejetlenségbol. -- Bacon
Iskola3
A gyoztes iskolának vetélytársa nem lévén
alkalma nyílik arra, hogy egyetemessé váljon, és
így eleget tegyen a paradigma definíciójának.
Ugyanakkor középpontjában egy ideig még a
paradigma elotti iskola figyelmének
középpontjában álló témák vannak.
Az immár saját tudóstársadalmától elvárja a
paradigmát, mint tananyagot, és ezoterikussá
válhat.
Késobb az anyaggyujtés és tisztázás, irányított
tevékenységgé válik, így a felfedezések
felgyorsulnak, egyre több eredmény születetik.
9
Pár nem lényeges megjegyzés az elobbi modellhez

• Természetesen elofordulhat, hogy egy rivális
  vesztes iskola kiszorul és elszigetelodik.
  Pl. asztronómia vs. Asztrológia

• Egy iskolának a paradigmává válásához nem
  szükséges, hogy minden rivális ellenérvét
  kivédje. Pl. Franklinnek komoly problémát
  okozott a negatív töltésu testek kölcsönös
  taszítása. A lényeg a népszeruség és
  elfogadottság, és az ezt lehetové tevo hatásos
  érvek.

10
A paradigmákról

• A paradigmák hierarchiába rendezhetok aszerint,
  hogy mennyire sikeresen lehet velük megoldani egy
  problémát, amit az adott korban idoszerunek
  gondolnak.
• A tudomány tulajdonképpeni célja nem más, mint a
  tökéletes paradigmát megtalálni.

37. Oldal 7.sor
11
Hogyan érjük el a tökéletes paradigmát?

• Ismerjünk meg minél több olyan tényt, ,,amelyet a
  paradigma különösen megvilágító erejunek mutat!

• Hozzuk minél inkább összhangba a paradigmában
  lévo tényeket és az elorejelzéseket!

• Fejtsük ki a leheto legjobban a paradigmát!

37. Oldal 9.sor
12
Mit gondolt a naiv olvasó (én), mire törekszik a
normál tudomány?

• Történeti kutatás és megfigyelés nélkül

• Újfajta jelenségek eloidézésére!

• Figyelembe veszi a sémákba nem illo jelenségeket!

A normál tudomány keretében folyó kutatás inkább
csak a paradigmával járó jelenségek és elméletek
összekapcsolására irányul.
Azonban mindez nem igaz.
Sot! Ezeknek az ellenkezoje igaz!

• A tudósok maguktól akarnak új elméleteket
  kitalálni!

• Türelmesek a mások által kitalált új elméletekkel
  is!

37. Oldal közepe
13
Hogyan fejlodik akkor mégis a normál tudomány, ha
ennyire korlátozza az aktuális paradigmája?

• ,, a normál tudomány beépített mechanizmusa
  biztosítja a kutatást megköto korlátozások
  lazulását, mihelyt e korlátok forrása, a
  paradigma már nem muködik hatékonyan. Ezen a
  ponton megváltozik a tudósok viselkedése és
  kutatási problémáik természete is. -- Kuhn

37. Oldal alja
14
A normál tudomány három fo kutatási területe
1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma
fényében sokat tárnak fel a dolgok természetérol.
1) A lényeges tény meghatározása.
Ez az, amire a paradigma úgymond koncentrál.
2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet
egyezését kimutassák.
Ez függ a legjobban a paradigmától, hiszen a
paradigma léte veti fel a megoldandó problémát.
2) A tények összehangolása az elmélettel.
3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése,
bizonytalanságok eloszlatása, új problémák
megoldásának lehetové tétele.
3) Az elmélet teljes kifejtése.
Ez a legfontosabb.
38. Oldal 2.bek.
15
1) A tények azon csoportja, melyek a paradigma
fényében sokat tárnak fel a dolgok természetérol.

• A csillagászatban a csillagok pozíciója és
  fényrendje, a fedési kettoscsillagok és a bolygók
  periódusai,
• A fizikában az anyagok fajsúlya és
  összenyomhatósága, a hullámhosszak és
  spektrumintenzitások, a fajlagos vezetoképesség
  és a Volta-hatás
• A kémiában a vegyületek és az egyenértéksúlyok ,
  az oldatok forráspontj aés savassága, a
  szerkezeti képletek és az optikai aktivitások.

38. Oldal alja.
16
2) Vállalkozások, hogy a természet és az elmélet
egyezését kimutassák.

• Évi parallaxis bizonyítására épített távcsövek,
• Atwood-féle ejtogép, hogy bizonyítsák Newton II.
  törvényét,
• Foucault készüléke, aminek azt kellett volna
  bizonyítani, hogy a fény sebessége nagyobb a
  levegoben, mint a vízben,
• Az óriási szcintillációs számláló, amivel a
  neutrínók létezését akarták igazolni.

39. Oldal közepe
17
3) Paradigmatikus elmélet világos kifejtése,
bizonytalanságok eloszlatása, új problémák
megoldásának lehetové tétele.

• ,,Newton például megállapította, hogy két
  egymástól egységnyi távolságra levo egységnyi
  tömeg között a világmindenségben mindenhol
  ugyanaz az ero lép föl, függetlenül az anyag
  fajtájától. Ez a lépés nem lett volna
  szükséges ahhoz, hogy megválaszolja az általa
  fölvetett kérdéseket.
• A csillagászati egység meghatározása,
• Avogadro-szám,
• Joule-féle együttható,
• Elemi töltés,
• Boyle törvénye a gázok nyomása és térfogata
  közötti összefüggés,
• Coulomb az elektomos töltések közötti vonzóero
  nagysága,
• Joule a villamos ellenállás, az áramerosség és
  a termelt ho közti viszony.

40. Oldal közepe
18
A normál tudomány, mint rejtvényfejtés
Mi van, ha egy eredményt nem tudunk az elméletbe
illeszteni?
,,Az a kutatási program pedig, amelynek
kimenetele nem fér bele ebbe a szukebb körbe az
elméletbe illeszkedo eredmények körébe,
általában egyszeruen kudarc, s nem a természetre,
hanem a tudósra jellemzo. -- Kuhn
Bénázik a tudós.

• Ha pedig valaki igazol valamit, ami a jól bevált
  paradigmát alátámasztja, akkor az senkit sem fog
  meglepni.

Ha azonban a tudomány célja nem lényeges
újdonságok elérése,
és az elore várt eredmény elmaradása a tudós
kudarca, akkor
47. Oldal
19
Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni?
Ezek a kutatások növelik a paradigma
alkalmazhatóságának körét és pontosságát.
Innen a lelkesedés?

• Fejlesszünk ki egy spektrométert!

Számolgassunk csillagászati táblázatot
Tökéletesítsük a rezgo húrok problémájának
megoldását!
Ugyanazt kéne csinálniuk újra és újra
Méricskéljünk a régi jól bevált muszereinkkel
Szeretik a tudósok.
Nem szeretik a tudósok.
48. Oldal
20
Miért akar egyáltalán valaki tudós lenni?
Rejtvény és kihívás.

• A tudós pedig a rejtvényfejto.

A probléma most így jelentkezik

• Mi az a rejtvény?
• Mikor rejtvény valami és mikor nem?

48. Oldal
21
Mikor rejtvény egy probléma?
A gonosz
Mondjuk hasraütésszeruen válogassunk ki pár
puzzle készletbol darabokat, keverjük össze oket
Akkor biztos nem rejtvény, ha nem lehet megoldani!
48. Oldal
22
Rejtvény és a paradigma
Definíciós kísérlet
Rejtvény az a tudományos kutatás, ami a
paradigmával összekapcsolva eredményre vezet(het).
,,Részben azért látszik a normál tudomány
fejlodése annyira gyorsnak, mert muveloi olyan
problémákra összpontosítják figyelmüket,
amelyeknek a megoldásában csak saját
leleményességük hiánya gátolja oket.--Kuhn
Mi nem rejtvény?Vagy másképp fogalmazva Mi
az, ami nem érdekli a tudósokat?
Túl problematikus, hogy megérjék a rájuk
fordított idot
Az nem az én szakterületem.
Annak semmi köze a fizikához.
Metafizika
48. Oldal
23
Hogyan lesz valaki tudós?
Indítékok, amik a tudományhoz vonzzák a leendo
tudóst
Hasznosak akarnak lenni
Ugyanakkor ezek a vágyak is tartják a tudomány
vonzáskörében a tudóst, ha esetleg karrierje
elején kudarcok érnék.
Új területek feltárásának csábítása
Szabályszeruség fölfedezése
Elfogadott ismeretek ellenorzése
Ezt a tudomány néha csinálja.
A szakterület pedig rejtvényfejtésen kívül semmi
mást sem kínál a tudósnak.
,,Az egyén azonban szinte sohasem tesz semmi
ilyesmit!
Aszenvedélyes tudós szenvedélybeteg
keresztrejtvényfejtohöz válik hasonlatossá.
Az elkötelezodése után már csak a rejtvények
egyedi megoldása motiválja.
50. Oldal
24
Rejtvény és tudományos problémák közti párhuzam
Egy probléma azért még nem rejtvény, mert
tudjuk, hogy van egy megoldása!
Például egy puzzle elemeibol egy (nem szabályos
illeszkedés szerinti) forma vagy egy alak
kirakása nem rejtvény, és kirakója nem
rejtvényfejto, inkább csak muvészien kreatív.
Egy puzzle szokásos kirakása viszont rejtvény,
mert szabályok szerint kell kirakni.Szabályok
pl. az összes darabot fel kell használni, nem
szabad beleeroltetni, stb.
Egy probléma rejtvénységéhez tehát szükség van
egy szabályra és egyetlen megoldásra.
. Oldal
25
Rejtvény és paradigma
Korlátozva vannak az elméleti problémák
elfogadható megoldásai
Pl. Newton mozgás és grav. törvényeibol nem jött
ki a Hold mozgása. Valaki változtatni akart a
paradigmán, a Hold-probléma megoldására új
törvényt akart bevezetni. A közösség nem fogadta
el, és 1750-ig vártak, míg befutott a
paradigmabarát megoldás.
Szabálybevett szempontprekoncepció
Tfh. egy tudós készüléket épít a
fényhullámhosszok meghatározására. Épít egy
szerkezetet, ami számokat rendel a
spektrumvonalakhoz.
Az elfogadott optikai elmélet alapján elemezve ki
kell mutatnia, hogy számok az elméletben mint
hullámhosszmértékek szerepelnek.
Egyébként a kolégái joggal állíthatják, hogy
semmit sem mért.
Oldal
26
A tudományos forradalmak jellemzése
Mikor van forradalom?
Amikor paradigma-váltás van.
Mikor van paradigma-váltás?
Amikor paradigma már nem tud megválaszolni minden
kérdést.
Paradigmaváltás az is, amikor a paradigmának csak
egy része cserélodik le.
Pl. A röntgensugarak a csillagászokat nem
érintették.
101. Oldal
27
A tudományos forradalmak jellemzése Forradalmi
forgatókönyv
Hogy zajlik le egy tudományos forradalom?
Pont mint a politikai
Megrendül a bizalom
Egyre több morgolódó, egyre több elégedetlenkedo
Az emberek különbözo csoportokhoz állnak, egyik a
régit akarja, másik az újat
A tömeges meggyozés eszközeihez nyúlnak
101. Oldal
28
A tömeges meggyozés eszközei
Vagy az egyik paradigma, vagy a másik.
A paradigmák védelmében a paradigmákhoz
folyamodnak.
Vita a paradigmákról paradigmákkal
Körkörösség!
Nem probléma!
Azonban logikailag nem fog kényszeríteni senkit!
Mutasd be, hogy muködik a paradigmád
Ez nagyon meggyozo is lehet!
Nem is kell ilyesmi. Úgyis a többség dönt, nem a
logika.
102. Oldal
29
Mi okozhatna paradigmaváltást?
1) A meglévo és a paradigma által eddig
megmagyarázott eseményeket új elmélettel
próbálják magyarázni.
Nem lehet a természet alapján dönteni.
Pl. Arisztarkhosz i.e. III. században
hiánytalanul kifejtette Kopernikusz elméletét, a
heliocentrikus világképet. A ptolemaioszi
geocentrikus világkép azonban sokkal észszerubb
volt akkor, és felesleges volt helyettesíteni. Az
anomáliák a rendszerben csak késobb keletkeztek,
amik alapján a régi geocentrikus paradigma
képviseloi jobb híján álltak át a kopernikuszi
paradigmájára.
106. Oldal
30
Mi okozhatna paradigmaváltást?
2) A meglévo jelenségekhez az aktuális paradigmák
kello felvilágosítást adnak ugyan, de még ki kell
fejteni az elméletet a részletek megismeréséhez.
Ilyenkor viszont a meglévo paradigmában oldják
meg a problémát, nem pedig új paradigmát
keresnek.
Ha valaki ugyanakkor mégis új paradigmát keresne,
a közösséget valószínu nem érdekelné. Pl. a Hold
és a gravitációs problémák.
106. Oldal
31
Mi okozza a paradigmaváltást?
3) Az elmélet teljes kifejtését gátló anomáliák.
Az anomáliával próbálkoznak, és vagy sikerül
beilleszteni, vagy nem.
Ha makacsul tartja magát az anomália, akkor lásd
forradalmi forgatókönyv.
106. Oldal
32
Kumulatívan fejlodik-e a tudomány?
Van a tudomány, ami egyre több és több dolgot
fedez föl, és a tudás, elmélet, magyarázat,
jelenség csak gyulik, gyulik
A naiv kumulatív fejlodés
Van egy kezdeti paradigma, és a paradigmák
lecserélodése (a tud. forradalom) mindig úgy
alakul, hogy az új mindig tartalmazza az elobbit.
Paradigmák nyelvén
102. Oldal
33
Miért tunik kumulatívnak?
A tudósok, ha már el kell hagyni a paradigmát,
olyan paradigmára térnek át, amelyben a leheto
legtöbbet tarthatják meg a régibol.
Nem légbol kapott ötlet
Ennek az ideális esete a kumulatív fejlodés.
105. Oldal
34
Newton vs. Einstein
Einsteiné az új paradigma.
Newtoné a régi paradigma
Einstein jött látott és gyozött, Newtont pedig
kidobták a kukába.
Tudomány-történeti ellenérv Newtont nem dobták
ki a kukába.
Az einsteini elmélet arra kell, ha nagyok a
relatív sebességek. Ha elenyészoen kicsik, arra
jó a newtoni dinamika is.
102. Oldal
35
Nincs valódi gyoztes?
Tehát ez alapján sikerült megvédeni Newtont, és
csak akkor kell eloszednünk Einsteint, ha nagy
relatív sebességek vannak jelen.
Tehát sikerült megvédeni egy elméletet, amely
csak egy jelenségcsoportra volt alkalmazható!
102. Oldal
36
Flogiszton-elmélet
A flogiszton elmélet rendet tett egy sor kémiai
és fizikai jelenség közt
Miért égnek az égheto anyagok
Sok flogiszton van bennük
Miért rendelkeznek a fémek sokkal több közös
tulajdonsággal, mint az érceik
A flogisztonok keveréke az elemi földdel
Miért keletkeznek savak szén, kén stb. égésekor
Miért jár térfogatcsökkenéssel a zárt térben
folyó égés
108. Oldal 2.bek.
37
Pozitivisztikus megszorítások
,,csak akkor lehet így megvédeni az egyes
elméleteket, ha alkalmazásuk körét olyan
jelenségekre és olyan pontosságú megfigyelésekre
korlátozzuk, amelyekkel már a rendelkezésre álló
kísérleti bizonyítás is foglalkozik
,,A tudósoknak nem szabad tudományos igényu
kijelentést tenniük semmiféle még meg nem figyelt
jelenségekrol.
,,a tudósnak saját kutatásai közben nem szabad az
addig követett elméletre támaszkodnia, ha a
kutatás olyan területre lép, vagy olyan
pontosságra törekszik, melyre az elmélet korábbi
alkalmazásaiban nincsen precedens.
109. Oldal 2.bek.
38
Pozitivisztikus megszorítások
Ezekkel a megszorításokkal sikeresen
kikapcsoltunk minden olyan mechanizmust, amely
anomáliát találhatna, és ezáltal alapveto
változást hozhatna!
,,A tudomány érdemleges elorelépésének ára a
tévedés kockázatának vállalása
109. Oldal 2.bek.
39
Newton vs. Einstein
A relativitáselmélet törvényei
E1, E2, E3,
Az einsteini paradigma állításai, melyek a
térbeli helyzetet, idot, nyugalmi tömeget, stb.
tartalmaznak.
A speciálisan newtoni törvények állításai.
A newtoni dinamika törvényei
E1, E2, E3, N1, N2, N3,
Az einsteini paradigma állításai, melyek a
térbeli helyzetet, idot, nyugalmi tömeget, stb.
tartalmaznak.
109. Oldal 2.bek.
40
Newton vs. Einstein
N1, N2, N3,
A relativitás elmélet elotti Newtoni törvények
állításai
Az newtoni paradigma állításai, melyek a térbeli
helyzetet, idot, nyugalmi tömeget, stb.
tartalmaznak.
N1, N2, N3,
A relativitás elmélet utáni Newtoni törvények
állításai
Az einsteini paradigma állításai, melyek a
térbeli helyzetet, idot, nyugalmi tömeget, stb.
tartalmaznak.
109. Oldal 2.bek.
41
Newton vs. Einstein
Newtoni paradigma része a Einsteini paradigmának
Tömeg megmarad
Tömeg nem marad meg
A newtoni paradigmát csak szimuláltuk az
einsteini paradigmán belül! (Az új alapelemekkel)
A paradigmaváltással megváltoztak az univerzumunk
strukturális alapelemei is!
Tehát a bovüléses paradigmaváltás nem
kumulatív! Nem marad meg a régi.
110. Oldal 2.bek.
42
Newton vs. Einstein
Az új paradigmára való áttérés a régebbinek
alapokig ható lerombolásával járt.
De nem járt új dolgok vagy fogalmak bevezetésével.
A tudományos forradalom Kicserélodik a
fogalomhálózat.
110. Oldal 2.bek.
43
A forradalmak, mint a világszemlélet változásai
A paradigmaváltással máshogy látjuk a világot?
A rendellenes kártyák
magának az érzékelésnek is elofeltétele valami
paradigmaféle
A fejjel lefelé szemüveg.
119. Oldal 2.bek.
44
Rendellenes kártyák és az Uránusz
Az eset az Uránusszal
0. lépés többször dokumentálták csillagnak.
Kártyapélda
1. lépés korong alakú, és mozgott üstökösnek
dokumentálták.
2. lépés valaki fölvetette, hogy lehet hogy
bolygó.
119. Oldal 2.bek.
45
Kihat-e az ilyesmi?
Véletlen-e, hogy az európai csillagászok éppen a
kopernikuszi új paradigmában tapasztaltak eloször
változást az addig változhatatlannak vélt
égbolton?
Régi objektumok
Váratlanul új felfedezés
Régi eszközök
Kopernikuszi paradigma
119. Oldal 2.bek.