1. dia

1
A GERINCVELO (MEDULLA SPINALIS) ANATÓMIÁJA
Heinzlmann Andrea Semmelweis Egyetem,
Humánmorfológiai és Fejlodésbiológiai Intézet I.
éves magyar gyógyszerész hallgatók részére 2008.
április. 24.
2
Emberben a gerincvelo (medulla spinalis) kb.
ujjnyi vastag, 45 cm hossszú kötélszeru test.
ELHELYEZKEDÉSE a gerinccsatornában (canalis
intervertebralis) egészen az I-II. ágyéki
csigolyák magasságáig terjed
3

• SZAKASZAI
• 1. nyaki rész (pars cervicalis)
• 2. mellkasi rész (pars thoracica)
• 3. ágyéki rész (pars lumbalis)
• 4. conus medullaris
• 5. filum terminale
• 6. cauda equina
• nyaki "duzzanat" (intumescentia cervicalis)
• b. háti "duzzanat" (intumescentia lumbalis)

4
INTUMESCENTIAK, CAUDA EQUINA
5
A GEINCVELO ÁLLOMÁNYA 1. szürke állomány
(substantia grisea) 2. fehér állomány
(substantia alba) (a gerincvelo két felét a
comissura alba köti össze)
2
1
6

• SZÜRKE ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA GRISEA)
• -középen helyezkedik el
• fehérállomány veszi körül
• keresztmetszeten pillangószárny forma
• radicularis, funicularis és internuncialis
  neuronok perykarionjait, és interneuronokat
  tartalmaz
• Makroszkópos részei
• a. elülso szarv (cornu anterius)
• b. hátsó szarv (cornu posterius)
• c. oldalsó szarv (cornu laterale)
• amely csak a gerincvelo háti szakaszán
  figyelheto meg

7
MIKROSZKÓPOS FELÉPITÉS Cornu anterius
somatomotoros neuronok perykarionja Cornu
posterius és cornu laterale viscerosensoros és
somatosensoros neuronok perykarionja
canalis centralis
cornu posterius
cornu anterius
substantia alba
somatomotoros neuron perykarionja
8
REXED-FÉLE RENDSZER
9

• Rexed - féle rendszer (lamina I-X.)
• A szürke állomány beosztására szolgáló rendszer,
  amely
• laminákra osztja azt
• Hátsó szarv
• 1. I. lamina
• - marginális sejtek
• itt végzodnek a fájdalom- és hoérzo, valamint a
  zsigerekbol jövo
• felszálló rostok és az agytörzsbol leszálló
  monoaminerg rostok
• 2. II. lamina (substantia gelatinosa Rolandi)
• - kis neuronok
• velotlen és vékony veloshüvelyu rostok végzodnek
  itt, amelyek a borbol
• származnak, valamint az agytörzsbol leszálló
  monoaminerg rostok
• 3. III-IV lamina
• - funicularis neuronok

10

• Oldalsó szarv
• 4. VII. et X. lamina
• Clarke-Stilling-féle mag
• nagy neuronok csoportja, alsó testfél
  izomzatából-szalagjaiból, ízületeibol-
• csonthártyából mélyérzés (proprioceptivitás), a
  bor mechanoreceptoraiból
• tapintás-nyomás vibrációérzérzés (epikritikus
  sensibilitás) érkezik
• - efferensei képezik a tractus spinocerebellaris
  dorsalist
• b. nucleus intermediolateralis -
  preganglionaris, sympatikus neuronok

cornu laterale
11

• Elülso szarv
• 5. VII., VIII., IX. lamina
• - nagy motoneuronok (a-neuron)
• - kis neuronok (?-neuron)
• somatotopias lokalizáció
• a. mediális sejtcsoportok a tarkó-hát-borda és
  hasizmokat látják el,
• b. ventrolaterális idegsejtcsoportok a
  vállöv-felkar izmait,
• c. dorsolaterális sejtcsoportok az alkar-kéz
  izmait idegzik be

12
FEHÉR ÁLLOMÁNY (SUBSTANTIA ALBA) - felszálló -
leszálló - interszegmentális rostokat
tartalmaz A gerincvelo barázdái a gerincvelo
állományát jobb és bal felol három hosszanti
kötegre funiculus- osztják fel a. elülso
köteg (funiculus anterior) b. oldalsó köteg
(funiculus lateralis) c. hátsó köteg (funiculus
posterior)
funiculus posterior
funiculus lateralis
funiculus anterior
13

• A GERINCVELO PÁLYÁI
• a fehér állományban felszálló (érzo) és leszálló
  (motoros)
• pályákat különíthetünk el
• a felszálló pályák a kisagyban és a thalamusban
  végzodnek,
• illetve a thalamusban átkapcsolódva elérik a
  nagyagykérget is
• leszálló pályák a nagyagykéregbol és az
  agytörzsbol származnak,
• amelyek befolyásolják a gerincveloi a-, és ?-
  motoneuronok muködését

rostos astrocyta
axon
gerincvelo fehér állománya
leszálló pályák
felszálló pályák
14

• I. Felszálló, érzo pályák
• 1. Hátsó kötegi rendszer (tractus spinobulbares,
  Goll-Burdach pálya)
• végtagokból és a bor mechanoreceptoraiból
  tapintás-nyomás-
• vibrációérzést (epikritikus sensibilitas)
• izomzatból-izületbol-szalagokból-csonthártyából
• szállítanak mélyérzést (proprioceptivitás)
• a rostok a gerincvelo hátsó kötegébe lépnek,
• ahol keresztezés és átkapcsolódás nélkül
• haladnak a nyúltvelobe, az ott lévo magban
• átkapcsolódnak, keresztezodnek és a
• thalamusban, majd a thalamusból a gyrus
• postcentralisba végzodnek

15

• 2. Anterolaterális rendszer (tractus
  spinothalamicus)
• fájdalom- és hoérzékelésre, durva nyomás- és
  tapintásérzékelésre
• szolgál
• alsó és felso testfélbol származnak a rostok
• afferens rostok hátsó szarvba futnak, funiculáris
  neuronokon
• átkapcsolódnak
• rostok a comissura albaban kersztezodnek
• ellenoldali elülso és oldalsó kötegben szállnak
  fel
• thalamushoz, majd átkapcsolódás után a
• gyrus postrcentrálisban végzodnek

(antero-lateralis rendszer)
16

• 3. Kisagyba felszálló pályák (tractus
  spinocerebellaris)
• mélyérzést szállítanak az izmokból, ínakból,
• ízületekbol,
• - epikritikus sensibilitást a borbol
• gerincveloben átkapcsolódva kisagyban
• végzodnek

17

• II. Leszálló, motoros pályák
• 1. Pyramis pálya (tractus corticospinalis)
• - motoros kéreg nagy pyramis-sejtjeinek neuritjei
  képezik
• - a rostok végighaladnak a capsula internán,
  középagyon, hídon,
• a nyúltvelo caudális végében
• a rostok 70-90-ban keresztezodnek (decussatio
• pyramidorum) és mint tractus corticospinalis
  lateralis
• (crutiatus) a gerincvelo oldalsó kötegében
  haladnak.
• a keresztezetlen rostok a gerincvelo elülso
  kötegében
• haladnak,ezen rostok elérik rendeltetési
  helyüket,
• a comissura albaban keresztezodnek
• - a rostok a-motoneuron muködésére hatnak

pyramis sejtek
gerincvelo
18

• 2. Extrapyramidalis pályák
• agytörzsi magokból erednek nucleus ruber,
  nucleus vestibulares,
• formatio reticulares
• - elülso szarv motoneuronjainak muködését
  befolyásolja
• - végtag-törzs-fejmozgás, koordinálja a
  szem-fejmozgást

19
GERINCVELOI IDEGEK (NERVI SPINALIS) 31 pár
gerincveloi ideg elhelyezkedése szerint - 8
nyaki (nervi cervicales) - 12 háti (nervi
thoracici) - 5 ágyéki (nervi lumbales) - 5
keresztcsonti (nervi sacrales) - 1 farokcsonti
(nervi coccygeus) idegre osztható
20
A GERINCVELOI IDEGEK EREDÉSE A gerincveloi
idegek a központi idegrendszer gerincveloi
részébol erednek, vagy abban végzodnek. Mindegyi
k ideg egy elülso (radix ventralis) és egy
hátulsó (radix dorsalis) gyökérrel ered.
radix dorsalis
cornu anterius
cornu posterius
radix ventralis
21

• 1. ELÜLSO GYÖKÉR (RADIX VENTRALIS)
• - gerincvelo szürke állomány elülso szarvával áll
  kapcsolatban
• - kizárólag leszálló (efferens) rostokat
  tartalmaz
• a rostok egy része mozgató (motoros), és
  akaratlagos izmok
• beidegzésére szolgál, amelyek megszakítás
  nélkül futnak az
• izmokhoz
• a rostok másik része az oldalsó szarvból ered,
  amelyek vegetatív, sympatikus rostok, és az
  autonom rendszer sejtjeihez mennek, mint
  preganglionáris rostok, ezek is leszálló rostok,
  akaratunktól független
• szervek, simaizmok, mirigyek- beidegzését végzik

cornu laterale
cornu anterius
radix ventralis
22

• 2. HÁTSÓ GYÖKÉR (RADIX DORSALIS)
• ganglion spinale - hátsó gyökereken lévo ovális,
  búzaszemnyi test,
• bipoláris, érzo idegsejtet tartalmaz, amelynek
  két nyúlványa van
• a. az egyik eléri az érzo végkészüléket
  (receptor)
• b. a másik, a centrális nyúlvány, amely belép a
  gerincvelo hátsó kötegeibe,
• amelyekben felszáll e kötegek nyúltveloi magváig,
  innen átkapcsolódva húzódik a thalamushoz, majd
  az agykéreg érzo központjához.

ganglion spinale
centrális szár
radix dorsalis
cornu posterius
ganglion spinale
afferens szár
receptor
23

• 3. GERINCVELOI IDEG (NERVUS SPINALIS)
• elülso - és hátsó gyökér rostjai a ganglion
  spinalistól lateral felé összekeverednek és
  közösen hozzák létre az ideget
• az ideg kialakulása után egy elülso (ramus
  anterior) és egy hátsó (ramus posterior) ágra
  oszlik
• a hátsó ágak a gerinc két oldalán oszlanak el a
  hát és a tarkó borében, és ezen területek
  izmaiban
• az elülso ágak a mellkasi szakaszon önállóan
  futnak ki a bordaközökbe, ezért ezeket
  bordaközi idegeknek nevezzük
• a többi ideg elülso (anterior) ága fonatot
  -plexus- alkot nyaki-kar-ágyéki
• keresztcsonti fonat

24
PLEXUSOK
plexus cervicalis
plexus brachialis
plexus sacralis
plexus lumbalis
25
A GERINCVELOI SZELVÉNYEK
A korai embrióban az egész test harántul
szelvényezett. E szelvényezettség kifejezoi a
csigolyák, a bordák és a gerincveloi idegek.
Az egy-egy gerincveloi ideg párhoz tartozó
gerincveloi részletet szelvénynek, azaz
segmentumnak nevezzük. Valamennyi gerincveloi
segmentumból kiinduló ideg két szomszédos
csigolya között lép elo A gerincveloi idegek
egy-egy testszelvényt idegeznek be. Egy-egy
szelvénynek ill. gerincveloi idegnek megfelelo
beidegzési borterületet dermatomának hívjuk.
Ebbol következoen a megfelelo borterület mentén
tapasztalt fájdalom vagy érzéskiesés az adott
gerincveloi gyökér érintettségére utal.
GERINCVELOI SZELVÉNYEK, DERMATOMÁK
26
REFLEX-ÍVEK

• Részei
• érzo végkészülék (receptor),
• 2. érzoideg (afferens szár)
• 3. spinalis ganglion
• 4. motoros neuron
• efferens ideg (motoros)
• effector

effector
27
Térd-reflex (saját reflex vagy monosynaptikus,
nyújtási reflex)
1. m. guadriceps femoris 2. izomorsó 3.
térdhajlitók 4. motoros véglemez 5. spinalis
dúc 6. a-motoneuron 7. gátló neuron 8.
ligamentum patellae
28
GERINCVELO BURKAI

• Dura mater spinalis
• (agyvelo kemény burkának folytatása)
• 2. Arachnoidea
• 3. Pia mater (érhordó hártya)

29

• TÉRSÉGEK
• 1. Cavum epidurale
• - dura mater és csonthártya között
• - vénák (plexus venosus vertebrales interni)
• biztosítja a durazsák elmozdulását, amely
• követi a gerincoszlop és a fej mozgásait
• 2. Cavum subdurale
• - virtuális rés a dura mater spinalis és
  arachnoidea között
• - kóros folyamatok (vérzés) során tágul ki
• 3. Cavum subarachnoidale
• arachnoidea és a pia mater
• között
• - liqor cerebrospinalis tölti ki

30
GERINCVELO BURKAI, TÉRSÉGEK
31
LUMBALPUNCTIO - lumbal 4-5-ös csigolya
magasságában - subarachnoidealis térbol liquor
nyerés - idegrendszeri betegségek diagnosztikája
32

• DURALIS ÉRZÉSTELENÍTÉS
• A gerincveloi idegek kilépésük után a
  subarachnoidealis térbe jutnak,
• átlépnek a dura mater spinalison az epiduralis
  térben, a duraszövet hüvelyszeruen követi azokat,
  egészen a foramen intervertebrale felé
• Vezetéses érzéstelenítés formái
• a. Epiduralis érzéstelenítés
• - az érzésteleníto szer az idegeket az epidurális
  térben éri el
• negatív nyomás miatt a befecskendezett folyadék
  a nehézségi ero
• viszonyait követi, lesüllyed
• b. Spinalis érzéstelenítés
• - cavum subarachnoidealéba jut az érzésteleníto
• - a befecskendezett folyadék fajsúlyától
  függetlenül mozog,
• - a beteg testhelyzetének beállításával és az
  érzéstelenítö megválasztásával
• szabályozható az érzéstelenítés helye

33
EGY KIS KLINIKUM
Porckorongsérv (Discus hernia)

• A csigolyák között porckorong (discus
  intervertebralis) található. Amelyek
  rugalmasságuknál fogva felveszik a rezgo és
  ütésszeru terheléseket és egyenletesen osztják
  szét ezt a csigolya felszínén.
• Két részbol áll
• külso, erosebb kötoszövetes gyuru (anulus
  fibrosus), amely helyén tartja a nucleus
  pulposust.
• belso, zselés szeru anyag (nucleus pulposus),
• amely elosztja a terhelést normál körülmények
  között.
• Discus hernia oka
• Elméletileg a gerinc bármely szakaszán
  kialakulhat, mégis leggyakrabban a nyaki és
  ágyéki szakaszokon fordul elo.
• A külso anulus fibrosus szövete meggyengül, így
  nem képes a nucleus pulposust a helyén tartani,
  ami a zárt helyérol a gyengülés irányába
  kitüremkedik. A kitüremkedés nyomja a kilépo
  gerincveloi idegeket, amely fájdalmat, súlyos
  esetben bénulást okozhat.

34
GERINCTÖRÉSEK

• Amikor a csontokra ún. túl nagy nyomás nehezedik
  a csontok eltörhetnek.
• Leggyakoribb törési típusok a gerincoszlopban
• kompressziós törés két vagy több csont
  összenyomódik.
• Álló vagy ülo helyzetbe történo esés, vagy
  elorehaladott
• csontritkulás idézheti elo.
• beékelodött törés a csont két végére egymással
  szemben ható ero nehezedik. A csont így
  szilánkosan két darabra törik, majd a két darab
  végei egymásba csúsznak, autóbalesetekben
  gyakori.

kompressziós törés
éktörés
35
FEJLODÉSI RENDELLENESSÉGEK
Spina bifida vagy Rachischisis A
velocso-záródási rendellenességek összefoglaló
neve, amely során a velocso záródása elmarad vagy
nem fejezodik be. Ilyenkor a gerincvelo feletti
szövetek (gerincvelo burkai, izmok, bor)
fejlodése is zavart szenved. A jelentéktelen
elváltozástól az életképtelenséget okozó
deformitások jöhetnek létre.
Spina bifida occulta a csigolyaívek tökéletlen
összeforrása a lumbális-sacrális szakaszon. Az
érintett borterületen mindössze egy enyhe
behúzódás látható. Meningocele a cystában
meningx és liquor cerebrospinalis
van. Myelomeningocele a cystában gerincvelo
vagy gerincveloi idegek is vannak. A cystában az
érintett szakaszon a gerincvelo és az idegek nem
fejlodnek normálisan, így az érintett az
szakasztól caudalisan neurológiai tünetek
alakulnak ki.
36
GERINCVELO DAGANATA
A gerincveloben vagy annak környezetében jó-vagy
rossz indulatú szövetburjánzás (daganat, tumor)
alakulhatnak ki. A gerincvelo sejtjeibol vagy a
környékbeli sejtekbol fejlodhet ki tumor. A
daganat kialakulhat a gerincveloi idegek
gerincvelobol kilépo szakaszán. Számos szervben
(pl. tüdo, vese, emlo, prostata, pajzsmirigy)
kialakult daganat ad áttétet (metastasis) a
gerincvelobe. A daganatok nyomják a gerincvelot,
amely következtében a betegek hátfájásról,
érzészavarról, érzéskiesésrol, vizelet-székletürít
ési zavarokról, izomgyengeségrol panaszkodhatnak.
37
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
38
BIBLIOGRAPHIA

• Grays Anatomy Book
• Hajdu Ferenc Vezérfonal a Neuroanatómiához
• Kiss Ferenc Rendszeres Bonctan
• Röhlich Pál Szövettan II. kötet
• Sobotta, Atlas of Human Anatomy, Volume 2
• Szél Ágoston Klinikai Anatómia
• W.Kahle, H. Leonshard, W. Platzer
  Bewegungsapparat Band I
• http//drinfo.eum.hu
• http//www.medicalhistology.us/wiki/pub/Main/Chapt
  
• http//svmh.com/spine/images/flexion.jpg
• http//wikipedia.com