Civiliz

1
Civilizációk és világvallások

• 12. Eloadás
• A hálózatok új világa és a új típusú közösségek
  létrejötte

2
2013 Connecticut-i vérengzés

• Adam Lanza 27 áldozatot követelo vérengzés
  elkövetojének és az eseményeknek a modellje a
  korábbiakhoz hasonlóan - az un. hálózati logikát
  követve programozódott
• Idilli kisváros, amelyben összetartó közösség él,
  a bunözés alacsony szintu, egymást jól ismerik az
  emberek,
• A gyilkos szinte mindig fehér férfi a helyi
  iskola diákja, nincs mentális betegsége, de kilóg
  a közösségbol. Nem különc, sot csatlakozni
  szeretne a közösséghez, de ez valami miatt nem
  megy, a társasági ranglétre aljára csúszik,
• A közösségben ez a kudarc közismert, mindenki
  tudja, és a hálózatok perifériájára szorult
  ember úgy érzi ezt nem képes megváltozatni, ez
  örökre így marad,
• Megpróbál segítséget kérni, de vagy nem tud, vagy
  visszautasításra talál. Még jobban
  elszigetelodik, nincs akivel ezt megbeszélhetné,
• A fiúk magukban tartják a gondjaikat, társaik ezt
  nem értik, sot csúfolják oket,
• Ezért keresnek olyan megoldást, amely
  férfiasságukat bizonyítaná, a fegyverek felé
  fordulnak és azt a szimbólumot támadják ez az
  iskola amely szenvedéseik okozójának tunik

3
Javasolt könyvek és prezentációk

• Barabási Albert László Behálózva . Magyar
  Könvklub. 2003.
• Csermely Péter Rejtett hálózatok ereje. Vince
  Kiadó 2005
• Barabási Albert László Villanások
• N. A. Christakis J. H. Flower Kapcsolatok
  hálójában. Typotex. 2010.
• R. Thaler C. Sustein Nudge. Manager Kiadó.
  2011.
• D. Kirkpatrick A Facebook jelenség. GABo Kiadó
  2011.
• TED-ek
• Clay Shiky Institution vs. collaboration
• Clay Shirky How the internet transform
  government
• Rachel Botsman The currency of the new economy
• Jammy Drummond Lets crowsource
• Don Tapscott Four principles for open world
• Howard Rheingold The new power of collaboration
• Yochai Benkler New open-source economics
• Sherry Turtle Connected but alona

4
Karinthy Frigyes Láncszemek

• Annak bizonyításául, hogy a Földgolyó lakossága
  sokkal közelebb van egymáshoz, mindenféle
  tekintetben, mint ahogyan valaha is volt, próbát
  ajánlott a társaság egyik tagja. Tessék egy
  akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld
  másfél milliásrd lakója közül, bármelyik pontján
  a Földnek o fogadást ajánl, hogy legfeljebb öt
  más egyénen keresztül kik közül az egyik neki
  személyes ismerose, kapcsolatot tud létesíteni az
  illetovel, csupán közvetlen ismertségi alapon.
• Saját maga és egy Ford gyári munkás között a
  következo kapcsolatot találta A munkás jól
  ismeri muhelyfonökét, , muhelyfonöke magát
  Fordot, Ford jóban van a Hearst lapok
  vezérigazgatójával, a Hearst-lapok
  vezérigazgatójával tavaly alaposan
  összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nemcsak
  ismerosöm, de tudtommal kituno barátom csak egy
  szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a
  vezérigazgatónak, , hogy szóljon Fordnak, hogy
  Fprd szóljon a muhelyfonöknak, hogy az a
  szögecselo szakmunkás sürgosen szögecseljen nekem
  össze egy autót, éppen szüksélgem volna rá
• Karinthy Frigyes Minden másként van. Láncszemek.
  1929.

5
A Facebook indító története

• 2008 január Oscar Moralesnek elege volt
  mindenbol. FARC a columbiai gerillák -
  fogságában volt egy 4 éves kisfiú, akinek
  szabadon-bocsátásáról az államelnök is tárgyalni
  próbált velük.
• 2008 január 4-én éjfélkor létrehozott egy
  Facebook csoportot Egymillió hang a FARC
  ellen.
• 2008 január 5 reggel 9-kor 1500 csatlakozó,
• 2008 január 6 8000 csatlakozó, akik újra és újra
  azt írták be a vitafórumra TEGYÜNK valamit!
• 2008 február elejéig 350 ezer csatlakozó
• 2088 február 4-én tüntetések szerte a Columbia
  száz városában 10 millió résztvevo, és a világon
  2 millió tünteto!
• A mozgalomból, amely egy lelkes éjszakai
  Facebook poszttal kezdodött egy dühös fiatalember
  hálószobájában, a világ valaha látott legnagyobb
  tüntetése lett.
• Facebook jelenség

6
Obama új kampányfinanszírozási stratégiája

• Obama választási gyozelmében fontos szerepet
  játszott s különös pénzgyujto-kampánya. Összesen
  268 million dollár adományt gyujtött össze. Ami
  szokatlan volt, hogy ellentétben vetélytársaival,
  akik kevesebb, de nagymértéku adományra
  koncentráltak, o a suru fillérre
  összpontosított.
• Az általa összegyujtött pénzek túlnyomó része
  nagyszámú, de viszonylag kis összegu
  felajánlásból tevodött össze. Barátok ajánlották
  barátoknak, hogy járuljanak hozzá. Az átlagos
  hozzájárulás 91 volt. Minden hónapban csaknem
  200 ezer új adakozó csatlakozott, és 94 -uk
  kevesebb mint 200 -al járult hozzá a
  kampányához. Összesen legalább 1.5 million ember
  küldött hozzájárulást.
• Hillary Clinton induláskor szinte
  behozhatatlannak tuno gyorsasággal kezdett pénzt
  gyujteni. O azonban a szokások szerint - szinte
  kizárólag nagy-összegu hozzájárulásokra
  összepontosított, akik hozzájárulása többnyire
  meghaladta a 2.300 -t.
• Ezek a források azonban meghökkentoen hamar
  kiszáradtak és így végül H. Clinton is
  megpróbálkozott de elkésve az Obama
  stratégiával.

7
Tea-Party mozgalom születése

• Gazdasági válság az USA-ban. A kormányzat sokféle
  eszközzel ösztönözni akarja a gazdasági fejlodést
  és egy ilyen csomagot fogadtat el a Szenátussal.
• 2009 február 19-én Rick Santelli TV kommentátor
  meghallva a Obama banki ösztönzo programját
  felháborodva azon, hogy a kormányzat elvesz
  azoktól, akik betartották a szabályokat és
  megtakarítottak és kerestek, és odaadja azoknak,
  akik nem tartották be a szabályokat, nem
  takarítottak meg és nem dolgoznak tüntetésre
  hívott fel a Tea-Party jegyében.
• 2009 augusztusában Obama egészségügyi programját
  követoen a mozgalom ugrásszeruen megnott.
  Washingtonban több-száz ezer fos tüntetés
  zajlott,
• 2010 januárjától az addig bizonytalan
  Republikánus pártban is a Tea-Party-sok kezdik
  felváltani a régieket.
• 2011-ben amikor elkezdodik a elnökjelölésért
  folyó küzdelem, egyértelmuvé vált csak olyan
  jelölt nyerhet, akit támogat a Tea-party hálózat.

8
Occupy Wall Street mozgalom születése

• A kiindulópont a gazdasági válság és a bankok
  (befektetok) arroganciája, és emiatt a növekvo
  frusztráció és duh.
• A Foglaljuk el (Occupy Wall Street-et)
  mozgalom egy folyamatosan zajló tüntetés és
  tiltakozási sorozatként indult, amelyet egy
  Kanadai aktivista csoport - Adbusters
  kezdeményezett, és 2011 September 17-én kezdodött
  a Zuccotti Park-ban, amely a Wall Street pénzügyi
  központban közelében helyezkedik el.
• A cél tiltakozás a gazdasági és társadalmi
  egyenlotlenségek valamint a magas munkanélküliség
  ellen, a mely fo okában a üzleti szervezetek
  monopóliumok és bankok mohóságát és korrupcióját,
  valamint az államra gyakorolt káros befolyásuknak
  tulajdonítottak.

9
Occupy Wall Street

• A tiltakozók jelszava Mi vagyunk a 99. Ez
  arra utalt, hogy már jó két évtizede egyre no a
  különbség USA leggazdagabb 1 és a többiek
  vagyona között.
• A Foglaljuk el.. mozgalom fokozatosan elterjedt
  Amerikában, majd szerte a világon és mindenütt
  hasonló jelszavakat hirdetett meg harc a
  gazdasági és társadalmi egyenlotlenségek ellen.
• Október 9-re USA 95 városában, további 82
  megyéjében és több mint 600 közösségében
  folytatódott.
• A mozgalom önmagáról azt hirdeti, hogy eszközként
  kíván muködni a közvetlen részvétel
  demokráciájának terjedésében. Ez a fajta mozgalom
  általában munkacsoportokra épül, amelyekben
  önkéntes a részvétel és szabadon
  kezdeményezhetnek és hozzászólhatnak a tagok. A
  legfontosabb döntéseket valamiféle Közgyulés
  keretében hozzák, amelyeket a Munkacsoportok
  készítenek elo.

10
A Milla mozgalom muködése

• 2011 Október 23-a Az elmúlt napokban több
  fórumon is élénk vita indult az Egymillióan a
  magyar sajtószabadságért - a több mint 84.000
  tagú Facebook-közösség (a Milla) muködésérol.
• Nincsenek profi szónokok, nincs koherens program,
  nincs stratégia. Ha címszavakban összegeznénk a
  kritikákat, akkor hozzávetoleg e háromszögben
  helyezhetnénk el az Egymillióan a magyar
  sajtószabadságért (Milla) nevu, október 23-án a
  szervezok becslései szerint százezres tömeget
  megmozgató tüntetést gründoló Facebook-csoportot
  éro bírálatokat.

11
A mozgalmak általános mintája

• Elég volt. Irtózatosan dühös vagyok mondja
  valaki.
• Azután a számítógép elé ül és az interneten
  (Facebook-on és társain keresztül) megszólítja a
  társadalmi hálózatát,
• Felteszi az üzenetét, és kiadja a jelszót
• Mi vagyunk a 99, vagy Egy-millióan a
  sajtószabadságért.
• És ha jól számított megszületik a mozgalom,
• Nincs központ, nincs párt, nincs stratégia, nincs
  koordinátor, viszont van növekvo számú támogató
  akik klikkelnek és ha kell, elmennek tüntetni

12
Közösségek rejtett hálózatai

• J. Moreno USA (1930-40-es évek)
• Mérei Tíbor A közösségek rejtett hálózata.
  (1975)
• Saját felméréseim 1993-94-ben
• Kérdések a baráti/rokonszenv, szakmai, és
  befolyási (hatalmi) kapcsolatok felderítésére
• Kitol kér tanácsot?
• Kivel szeret kirándulni?
• Kit hívna meg a születésnapjára?
• Kivel szokott együtt tanulni?
• Ha problémája volna, kivel beszélné meg?
• Ha közösen kellene megoldani feladatot, kit
  választana csoporttársának?
• Kivel osztaná meg örömét vagy bánatát?
• Ki az, akinek a véleményére leginkább hallgat?
• Ki az, akinek a véleményét a leginkább közel érzi
  a magáéhoz?
• Ki tudná leginkább megszervezi a csoportot?

13
A Milgram kísérlet

• Milgram célja milyen távolság van két
  tetszolegesen kiválasztott ember között az
  USA-ban? Hány személyes kapcsolaton keresztül
  lehet összeköttetést találnui két konkrét de
  egymás elott ismeretlen - személy között?
• A kiindulópont Kansas-i Wichita volt, a két
  célszemély pedig, egy teológus hallgató
  felesége a Massachusets-beli Sharonban, és egy
  tozsdeügynök Bostonban. Milgram azt feltételezte
  legalább száz közvetítore lesz szükség, és egy
  tucatnál kevesebb levél érkezik majd meg, több
  hónap alatt.
• 160 levelet indított el, a következo útmutatóval
  
• 1. Adja hozzá nevét a lap alján levo listához.
• 2. Tépje le a levelezolapot töltse ki, és küldje
  vissza a Harward-ra,
• 3. Ha személyesen ismeri találkoztak és
  tegezodnek - a célszemélyt, akkor elküldheti
  közvetlenül,
• 4. Ha nem ismeri, ne próbáljon vele kapcsolatba
  lépni. Helyette postázza el egy olyan
  ismerosének, akirol feltételezi, hogy ismerheti a
  célszemélyt.
• Az eredmény 3 napon belül - két átszállással -
  megérkezett az elso, a 160 levélbol 42
  megérkezett, és átlagosan 5.5 közvetíto kellett.

14
D. Riesman A magányos tömeg

• Az összes kívülrol irányított típusban közös
  vonás, hogy az individuum számára az irányítás
  forrásául kortársaik szolgálnak, akár azok,
  akiket ismer, akár azok akikkel csak közvetett
  kapcsolata van, barátokon vagy a tömeghírközlésen
  keresztül. Ez a forrás természetesen beépül a
  személyiségébe abban az értelemben, hogy
  irányításukra való támaszkodás már az élet
  legelején kialakul. A kívülrol irányított ember
  célkituzései ebben az irányítási rendszerben
  állandóan változnak, beállítottsága és másoktól
  kapott jelzések szoros követésére irányuló
  törekvése azonban változatlan az egész életén
  keresztül

15
A gyenge és eros kapcsolatok (1)

• Granovetter közösségek rejtett kapcsolatait
  kutató szociológus volt. Vizsgálatai arra
  mutattak, hogy kétféle kapcsolat-típus létezik
  eros és gyenge.
• Az Ego-nak nevezett átlagember körül az
  ismertségi hálózat szerkezete elég általános
  Ego-nak vannak közeli barátai, akik nagyrészt
  egymást is ismerik. Ok együtt a teljes ismertségi
  hálózat egy szorosan össze kötött részét
  alkotják. De van Ego-nak néhány olyan ismerose,
  akik közül kevés ismeri a többieket. Ezen
  ismerosök mindegyike azonban valószínuleg
  rendelkezik saját barátokkal része egy szorosan
  összekötött baráti körnek, amely Ego baráti
  körétol különbözo.
• A baráti körön belüli kapcsolatok az eros
  kapcsolatok. A baráti körök közötti ritkább
  szálak a gyenge kapcsolatok
• Albert-László Barabási. Behálózva (62. old)

16
Granovetter felismerése

• A hálózat-építés az 1980-as évektol a
  karrier-kurzusok kedvelt kifejezése lett. De
  miként építsünk hálózatot?
• Az emberek naiv módon abból indulnak ki, hogy
  könnyebb és hatékonyabb eros kapcsolatokon
  keresztül vagyis olyanokon keresztül, akikkel
  gyakran találkozunk - állás szerezni.
• Granovetter azt találta a megkérdezettek 16
  kapott állást olyasvalakik közbenjárására, akivel
  gyakran találkozott. 84-unk viszont olyan
  közvetítokön keresztül kapott állást, akikkel
  csak alkalmanként, és régebben találkozott.
  (Bemutatkoztak, de csak felszínesen ismerték
  egymást)

17
Granovetter megfigyelése

• Granovetter elso cikkének 10 éves évfordulójára
  újabb cikket írt, amelyben kimutatta, hogy az
  alacsony iskolai végzettségu emberek (illetve az
  elit) inkább az eros kapcsolatokra építve
  keresnek állást. Ezt általánosítva állapította
  meg A társadalom alsó és felso rétege egyformán
  inkább az eros kölcsönhatásokra épít.
• Ez egyébként az is jelenti, hogy hiányzik belolük
  az a megismerési rugalmasság, amely az övéktol
  lényegesen eltéro szemléletmódok és
  gondolatmenetek megismeréséhez szükséges.
• Ennek megnyilvánulása egy un. kognitív deficit
  emiatt ezekben a csoportokban eros a hajlam
  eloítéleteket fabrikálni az övéktol eltéro
  szokásokkal, és életmóddal jellemezheto
  csoportokról.

18
A gyenge és eros kapcsolatok (2)

• Az eros kapcsolatoknak amelyek a hasonlót a
  hasonlóval kötik össze - dönto szerepe van az
  értékítéletek terjedésében. Azt, hogy hogyan
  vélekedünk egy politikusról, egy filmrol, egy
  vitatott elméletrol, egy muvészeti irányzatról,
  azt az eros kapcsolatokkal összekötött zárt
  baráti kör csoport-véleménye határozza meg.
• A gyenge kapcsolatok viszont kiterjeszto
  kapcsolatok. Dönto szerepet játszanak a külso
  világgal való kommunikációs képességünkben. A
  gyenge kapcsolatok a külvilágba vezeto hidak. Az
  állás keresésnél gyakran fontosabbak a gyenge
  kapcsolatok, mint az erosek. A Milgram
  kísérletben a gyenge kapcsolatokon keresztül
  juttattuk el a levelet.

19
Dunbar mekkora ismeretségi kört tudunk kezelni?

• Az a képességünk, hogy kapcsolatokat tudunk
  kezelni - építeni és fenntartani az evolúció
  során fejlodött ki. A kapcsolatkezelés képessége
  pedig erosen függ a kapcsolatépítés
  technikájától.
• Az emberszabásúak világában a kapcsolatot a
  közvetlen testi kapcsolat formájában kurkászás
  kezdeményezik, és tartják fenn. Az emberré
  válás fontos mozgatórugója, hogy a csoport
  méreteinek növekedése amely rátermettségi
  elonyt jelent megkövetelte a kapcsolatok
  fejlesztését és számontartását. Vagyis a
  közvetlen testi kapcsolat már nem volt elegendo a
  kommunikációhoz.
• Ezért jött létre a beszéd, majd a szimbólumok,
  amelynek segítségével kisebb csoportnak sikerült
  egyszerre információt közölni. Késobb egymásba
  skatulyázott közösségként osztottuk fel a világot
  5, 15, 35, 80, és 150 fos csoportokra. Ezek
  rendre megfelelnek a hagyományosan elnevezett
  társaság-típusnak
• Családunknak (5),
• Legjobb barátainknak (15),
• Közeli barátainknak, kollégáinknak (35),
• Ismeroseinknek, klubtársainknak (80), és
• Falunknak (150).
• Csermely 31-32

20
A világ szerkezete (1)

• Watts és Strogatz Az élovilág hajlamos
  fürtösödni a kapcsolatokból hálózatok
  keletkeznek. Az ember világa hálózatokból épülo
  hálózatokból áll. Eros a csoportképzodési hajlam.
  (Ismeretlenek közzé kerülve azonnal csoportot
  keresünk Mi-re és Ok-re bontom a világot.
• Sok kis fürt, amelyet gyenge kapcsolatok fuznek
  össze, és teszik lehetové az információk (tények
  és vélemények) terjedését. Ugyanakkor az ember
  egyidejuleg többféle csoportnak is tagja lehet.
  Így a zárt baráti körbol álló kis-világa
  összetettebbé vált. Az ember sokféle kis-világ
  metszéspontjában van.
• Azzal azonban, hogy kis-világom baráti tagja
  térben messzire került, azt a lehetoséget
  nyújtja, hogy távoli világokon elérhetek
  ismeretleneket,
• Ennek ellenére még az olyan nagyvárosban, mint
  Budapest a legtöbb ember úgy alakítja hálózatát,
  hogy az nagyjából 150 fore terjedjen ki.
• Kérdés jelent-e ebben változást az internet?

21
A világ hálózatos szerkezete (2)

• A hidegháború korszakának visszatéro problémája
  és kérdése volt, mit tegyen az USA, hogy kivédje
  egy esetleges szovjet atomtámadás veszélyeit.
• Egy Paul Baran nevü kutató cikket írt egy olyan
  országos kommunikációs hálózat tervérol, amely
  képes ellenállni egy szovjet atomtámadásnak. Az
  alapgondolat, hogy egy sokszorosan túlbiztosított
  hierarchikus rendszer helyett amit egyébként a
  szovjetek kialakítottak egy un. osztott
  kommunikációs hálózatot kell kialakítani.
• Ennek lényege, hogy - ellentétben a
  telefonhálózattal, amely nagyon sebezheto, ha a
  központot megsemmisítik egy irányító központ
  nélküli hálózatot hozzanak létre, amelynek egyik
  vagy másik pontját kiiktatva a hálózat azért
  muködoképes marad.
• Lényegében ez a gondolat lett az alapja az
  Internet-nek, és muködoképessége a gyakorlatban
  is bebizonyosodott.

22
M. Gladwell a billenési pont

• Város-központok lerobbanásának vizsgálata
  során bukkantak rá egy különös jelenségre. A
  mások betelepülése lassan és véletlenszeruen
  indul, majd fokozatosan no minden látható jel
  nélkül.
• Amikor a mások részaránya eléri a 20-25-ot, a
  közösség (lakókörzet, falú) elbillen
  megkezdodik a hagyományos lakót elvándorlása, és
  a térség hirtelen alapvetoen megváltozik.
• De ugyanez a jelenség érheto tetten a vélemények
  változásánál, az új divatok megjelenésénél, vagy
  a fax-készülékek eladásánál.
• Egy ideig látható jel nélkül lassan halmozódik
  fel a változás, majd egy ponton ez a billenési
  pont - mintha fázisátalakulás ment volna végbe,
  és a rendszer minosége alapvetoen megváltozik.

23
A forradalmi változásokra utaló fogalmak

• A hirtelen átalakulás jellegzetes fogalmai
• billenési pont,
• inflexiós pont,
• Az utolsó csepp,
• point of no return,
• kritikus tömeg,
• láncreakció,
• dominó elv,
• kritikus küszöbérték,
• lavinaszeru meghibásodás

24
Fázis-átalakulás a társadalmi térben
A Kauffman féle metafora Képzeljünk el egy
táblát lyukakkal és dugaszokat, huzalokkal.
Kezdjük beledugni véletlenszeruen a dugaszokat a
lyukakba. Az elején teljesen szétszórva
helyezkednek el, majd kezdenek kialakulni kisebb
csoportok, végül - hirtelen - egyetlen új dugasz
behelyezése összekapcsol már kialakult
térségeket. .
25
A társadalmi hálózatok szabályai

• 1. Szabály Mi magunk formáljuk hálózatunkat,
• 2. Szabály Saját hálózatunk formál minket,
• 3. Szabály Barátaink befolyásolnak (és
  formálnak) minket (nézeteinket, vágyainkat,
  érzéseinket),
• 4. Szabály Barátaink barátai is befolyásolnak
  minket,
• 5. Szabály A hálózatnak a tagjaitól elkülönült
  önálló - élete van.

26
A Milgram kísérlet utóélete (1)

• 2002-ben Watts, Dodd, Muhamad újra
  végrehajtották, de most már Internet
  segítségével. Most 98 ezer (!) résztvevonek
  kellett, 18 célszemélyt, 13 országban elérni.
• Az eredmények részben újra igazolták Milgram-ot
  nagyjából 6 klikk kellett a célba-juttatáshoz.
• Ugyanakkor a hat lépés távolság nem azt
  jelenti, hogy mindezeket az embereket egyforma
  távolságra tartjuk magunktól.
• Egy új kutatás arra utalt, hogy van egy un.
  három lépéses befolyás szabály. Ez arra utal,
  hogy a hálózaton a befolyásunk, és mások minket
  befolyásoló hatása egy három lépéses
  kapcsolaton terjed.
• Minden, amit mi csinálunk vagy mondunk
  végighullámzik azon a hálózaton, amely
  barátainkból (elso lépés), barátaink, barátaiból
  (második lépés) , és barátaink, barátainak,
  barátaiból (harmadik lépés) áll.
• Christakis Fowler. Connected 2009

27
A Milgram kísérlet utóélete (2)

• A Facebook korszakban látszólag vagy valóságosan
  is egy digitális barát csupán egy klikk
  távolságra van toled. Várható és feltételezheto,
  hogy a társadalmi távolság két ember között még
  inkább lerövidül. Ezt a feltételezést egy
  legutóbbi (néhány hetes) vizsgálat mi, hogy
  szinte bárki elérheto hat klikken keresztül.
• Ugyanakkor a Facebook-on két átlagos használó
  közötti társadalmi távolság rövidebb, mint a hat
  lépés. Így a Facebook tagokat csupán 4.75 klikk
  választja el (vagy köti össze) egymással.

28
Az új globális polgár milyen is o?

• Az új kísérletek, amelyekben a Amazon Mechanikal
  Turk-öt használják. Az AMT egy sajátos populáció,
  amely interneten megközelítheto és kísérleti
  alanyként használható. Magányában végzi el a
  kísérletei feladatokat, és mintegy a globális
  polgárt modellezi.
• Az egyik kísérletben az ismert szem-virág
  vizsgálatot végeztették el. Az érdekes eredmény
  másként reagáltak, mint a valóságos közösséggel
  körülvettek.
• Ugyanakkor egy másik az AMT-t használó
  kísérletben azt találták, hogy ezek az emberek ha
  ösztönszeruen és gyorsan döntenek altruisták (!),
  míg ha van ido megfontolni és racionálisan
  mérlegelnek, akkor önzok!
• Mintha kialakulna az a globális polgár aki nem
  tart attól, nem is érdekli, hogy mások figyelik,
  illetve visszavonul magányában és kedve szerint
  önzo vagy együttmuködo.
• Ugyanakkor megjelenik a funboy jelenség eros
  érzelmi kötodés valamely témában.

29
A Milgram kisérlet utóélete (3)

• A tanulmány ugyanakkor feltárta azt is, hogy a
  Facebook-on is tovább él a sajátos digitális
  törzsi lét (digital tribalism). Vagyis, mintegy
  leképezve a korábbi korok kis törzsi társadalmait
  az Interneten és a Facebook-on kirajzolódik az
  egyént közvetlenül körülvevo szoros közösség.
• Ez a közösség lényegében úgy néz ki mint a
  letelepedés elotti korok törzse, mint egy falú,
  vagyis az a fajta társadalom, amelyben az emberek
  a 20 század elott éltek. Mintha az Interneten
  újra vissztérne abba a kis világba, ahol mindig
  is élt.
• Az Indiana egyetem kutatói University of 1.7
  million Twitter használó beszélgetését gyujtötték
  össze. Azt akarták kideríteni, mennyi a Twitter
  használók valóságos kapcsolata, hagynak-e
  üzenetet másoknak, hogyan növekszik a kapcsolatuk
  száma, kivel tartanak fenn intenzív kapcsolatot?
• A válasz amit kaptak meghökkentoen emlékeztet a
  Dunbar számra 150.

30
A három/négy lépés hatás lehetséges okai

• 1. A hatások természetes elhalkulásának törvénye
  Bármilyen hatás terjedése a természetben
  fokozatosan lecseng és szükségszeru legyengül. Az
  információ pontossága, és ereje a 3. lépés után
  minimálissá válik,
• 2. Gyakori, hogy egy hálózatban a hatások a
  harmadik lépést követoen elveszítik
  stabilitásukat, a hálózatból kilépnek, és ezért a
  hálózatok többnyire nem tartanak örökké.
• 3. A társadalmi evolúció következménye, hogy a 3.
  lépést követoen a barátokat nem tartjuk igazán
  számon, nem igazi barátok. Hatásunk rájuk
  gyenge, mint ahogy az o hatásuk ránk is gyenge

31
A következmények

• A hálózati hatások gyengülo tovaterjedése és a
  halózati struktúra együtt azt idézi elo, hogy a
  hálózatban egy különös új egyenlotlenség-típus
  keletkezik.
• A hagyományosan Máté szindrómának nevezett
  jelenség - a gazdagabbak hajlamosak lesznek még
  gazdagabbak lenni - a szociális hálózatokban
  drámai módon felerosödik.
• Új típusú egyenlotlenség keletkezik. A
  hagyományos szituációs egyenlotlenség mellett -
  amely abból fakad, hogy egyeseknek több van a
  javakból, mint másoknak pozícionális
  egyenlotlenség jön létre.
• Ez arra utal, hogy a hálózat tagjai eltéro
  pozíciót foglalnak el a hálózatban, és ebbol a
  hálózaton terjedo információkhoz, javakhoz,
  ismeretekhez való hozzáférés eltéro esélye
  következik.

32
Mi minden terjed a hálózatokon?

• Elso lépésben sok jó vagy kellemes dolog
• Információ (pl. állás-lehetoségrol)
• Boldogság Framingham, USA városka 12 ezer
  lakójának hálózatát megismerve vizsgálták a
  boldogságukat. Az eredmények azt mutatták
• a boldogtalan embereket boldogtalanok veszik
  körül, míg a boldogokat boldog emberek,
• A boldogtalanok többnyire a periférián vannak, a
  végpontokon, kevés kapcsolattal.
• De egy sor kellemetlen, sot kifejezetten zavaró
  dolog
• A rosszkedv ragadós tények bizonyítják,
• Betegség (AIDS és szexuális érintkezéssel útján
  terjedo betegségek)
• Hisztéria
• Betegséget eloidézo szokások (pl. dohányzás,
  egészségtelen táplálkozás),

33
A következmények (1)

• Az, hogy hogyan érzünk, és mit tartunk jónak,
  vagy éppen rossznak alapvetoen függ a bennünket
  befoglaló társadalmi hálózatoktól,
• Azon túlmenoen, hogy a társadalmi hálózat segít
  (vagy nem segít) minket új álláshoz,
• A társadalmi hálózaton keresztül fogadunk el/be
  új szokásokat, és viselkedési mintát,
• A társadalmi hálózaton keresztül betegszünk meg,
  és gyógyulunk meg,
• A társadalmi hálózaton keresztül változtatjuk meg
  véleményünket, vagy tartunk ki nézeteink mellett,
• A társadalmi hálózaton keresztül leszünk
  boldogabbak, vagy éppen depressziósak,
• A vizsgálatok szerint valaki 45-al lesz
  boldogabb, ha egy barátja boldogabb lett az
  elmúlt 6 hónapban.
• (Minden új barát két nappal csökkenti az adott
  évben a magányosnak érzett napok számát! Viszont,
  aki mindig magányosnak érzi magát a barátainak 8
  -át elveszíti 2-4 év alatt!)

34
Következmények (2)

• Újra visszatérni látszik az intim, közvetlen
  személyes kapcsolatokra építo közösségek szerepe,
  
• A hétköznapokban és az életünk újratermelésében a
  piaci kapcsolatok mellett legalább is az
  emberek egy növekvo csoportja számára - újra
  felértékelodik a közvetlen szívesség-csere,
• Úgy tunik a kis közösségek egy sor problémát
  könnyebben, hatékonyabban, és inkább
  ember-központúan képesek megoldani, összevetve a
  piaci és bürokratikus kapcsolatokkal.

35
Az indító példa (1)

• Amikor 1954-ben átadták az USA-beli St. Louis
  elovárosának - Pruitt-Igoe - 43 épületbol álló
  komplexumát, szerte a világról a csodájára
  jártak. A számtalan építészeti díjat nyert
  lakónegyed, a beköltözést követoen azonban inkább
  a bunözés, és a vandalizmus miatt lerohadó
  épületei miatt vált hírhedté. Az építészetileg
  valóban egyedülálló terv csak a lakók igényeit
  hagyta figyelmen kívül nem nyújtott lehetoséget
  saját terek, és személyes kapcsolatok
  kialakítására. Amikor az egyik, különösen
  lerobbant épület felújítását megkezdték, a
  dolgozók - a lopások megelozésére - kerítéssel
  vették körül. És ekkor, az elkerített tömb
  kivirágzott a lakók kitelepültek az épület
  elé, beszédbe elegyedtek egymással, virágot
  kezdtek ültetni, kérdore vonták az arra járó
  ismeretleneket, és rászóltak a szemetelokre. A
  felújítás hat hónapja alatt a vandalizmus, és a
  bunözés a töredékére esett, a kölcsönös segítség
  láthatatlan szálai viszont az életminoséget
  gazdagítóvá erosödtek.

36
Szívesség-gazdaság (1)

• A szívesség-gazdaság a többnyire nem mérlegelt,
  s pénzre különösképpen soha át nem számított
  személyre szóló segítség-cserére utal, amely -
  átsegítve az egyéneket a mindennapok
  apróbb-nagyobb gondjain - megolajozzák a
  társadalom fogaskerekeit. Amikor nyaralásunk
  idején a szomszéd, meglocsolja virágainkat, és
  cserébe mi összeállítjuk az IKEA bútorát, vagy
  amikor ismerosünket kivisszük a reptérre, o pedig
  installálja a számítógépünket, a
  szívesség-gazdaság muködik.

37
Szívesség-gazdaság (2)

• A szívesség-gazdaságot alapvetoen az különbözteti
  meg a piacitól, hogy a szolgáltatás nyújtójának,
  és fogadójának személyes kapcsolata. Az üzleti
  kapcsolat a hideg racionalitáson alapuló
  közvetlen viszonosság szférája, ahol az értéket a
  piac méri. Ha nem azt kapom, amit vártam, eloször
  csak szóban protestálok, de ha ez hatástalan,
  perelek. A szívességek cseréjénél viszont
  érzelmi viszony fuzi össze a feleket. Nem a
  közvetlen viszonosság ösztönöz, bár lelkünk
  mélyén érezzük ha majd nekem kell segítség,
  lesz, aki készen áll. A szívesség-csere nemcsak
  azt teszi gazdagabbá, aki kap, aki segít, az is
  örömteli élménnyel gazdagodik.

38
A kis közösségek új szerepe

• Az elmúlt század során a számottevoen csökkentek
  az emberek életminosége közötti különbségek. A
  kiegyenlítodés az átlagos életkor növekedése, a
  képzettség emelkedése, a biztonság növekedése és
  a bunözés csökkenése - döntoen a jóléti állam
  befektetésein alapult. A 21. században e
  lehetoségek jórészt kimerültek. Az életesélybeli
  különbségek döntoen a jóléti állam eszközeivel
  történo csökkentése túl költséges. A társadalmai
  mobilitás növelése pusztán az oktatási rendszerbe
  történo befektetéssel alacsony hatékonyságú. A
  várható élettartamnak egyedül az egészségügyi
  rendszer fejlesztésével való emelése, túl sokba
  kerülne. A társadalmi beilleszkedési zavarok, és
  a bunözés visszaszorítása kizárólag állami
  eszközökkel elfogadhatatlanul magas költségu.
• Ugyanakkor ezek a problémák hatékonyabban,
  biztosabban, és - ami még fontosabb személyre
  szólóbban orvosolhatók a közösség láthatatlan
  vagyonának mozgósításával. A kutatások szerint
  az egyént körülvevo három-lépéses a barátokat,
  és a barátok, barátait, és az o barátaikat is
  tartalmazó - kis közösség alapvetoen befolyásolja
  az egészségi állapotát, az élettel való
  elégedettségét, és életmódját is. Akit boldog, és
  szabályköveto, vagy - pechjére - kövér, és
  elégedetlen emberek vesznek körül az, a kutatások
  szerint, nagy valószínuséggel maga is boldog, és
  szabályköveto, vagy ellenkezoleg, kövér és
  elégedetlen lesz.

39
A közösségek trendjei (1)

• A modell legérdekesebb eredménye az volt, hogy
  megmutatta létezhet stabil társadalom
  magas-szintu együttmuködési készség és
  magas-szintu mobilitás mellett, de ezt a
  mohóság közepes szintje jellemzi. A különös az
  volt, hogy ha a szociális dilemma nem túl éles
  (vagyis ha a körülmények nem túlságosan
  szigorúak) akkor a társadalom jóléte alapvetoen a
  közepes mértéku mohóságtól függ. Ez az eredmény
  a valóságos történelemmel összhangban levonek
  látszik. A közepes mértéku mohóság
  ellentétben a magas mértékuvel - ösztönzi az
  együttmuködést és a közösség-alkotást, valamint
  stabilizálja a suru (kiterjedt) társadalmi
  kapcsolatokat. Külön érdekessége a kutatásoknak,
  hogy a kutatók feltették a kérdést, vajon mi
  határozza meg az egyedek mohóságát a genetikai
  örökség, vagy a kulturális folyamatok? A kérdésre
  a választ annak alapján törekedtek megadni, hogy
  ahelyett, hogy feltételezték volna a mohóság
  valamilyen adott értékét, inkább abból indultak
  ki a mohóság egyenletesen oszlik el a
  társadalomban. Ebbol a kiindulópontból azt
  keresték, vajon milyen végkifejlethez vezet,
  vagyis milyen típusú egyedek jutnak túlsúlyra a
  társadalomban az evolúciós szelekció
  következményeként.

40
A migráció trendjei

• A dinamikus hálózatoknak - bizonyos általános
  feltevések mellett - két stabil állapota van.
  (Palla, et al. 2007.) Az egyik stabil
  végállapot nagyméretu, sok aktort tartalmaz,
  dinamikusan változó, magas mobilitás jellemzi -
  sok kilépo, és csatlakozó egyed alkotja és
  belül viszonylag inhomogén.
• A másik stabil végállapot kisméretu, kevés
  tagból áll, alacsony mobilitású, ritka a be-, és
  kilépés - ezért kevéssé változékony, viszont
  homogén. A nagyméretu, nagy elem-számú és
  heterogén társadalmi hálózatokon belül, a bennük
  zajló dinamikus folyamatok eredményeként
  homogénebb és stabilan létezo fürtök jönnek
  létre.
• Egy másik, nemrégiben megjelent kutatás pedig
  visszautalva Schelling eredményeire arra a
  megállapításra jutott, hogy ha a hálózatot alkotó
  aktoroknak, szomszédjaikkal kapcsolatban
  bármiféle pozitív vagy negatív preferenciájuk
  van, a hálózat szükségképpen szétesik eltéro
  preferenciájú csoportokra. (Henry, A. D. et al.
  2011.). Ez azt jelenti ha egy közösség tagjai
  szomszédjaikra vonatkozó akár pozitív, akár
  negatív preferenciával rendelkeznek és szabadon
  megválaszthatják lakóhelyüket elkerülhetetlen a
  szegregáció.

41
A bizalom trendje Európában

• Európai történelem során, az 1970-es évekig
  visszaesésekkel és világháborúkkal tarkítva - a
  homogenizálódás felülírta a szegregáció
  tendenciáját. Több elony, mint hátrány származott
  az idegenekre is kiterjedo bizalomból és az
  együttmuködési készség javulása gazdaságilag,
  majd politikailag is egybefuzte a kontinenst.
• A 80-es évektol azonban elobb lelassult, majd
  megfordult a trend. Egyrészt a fokozatosan
  heterogénebbé váló társadalmakban a bizalom
  korábbi magas szintje kezdett visszaesni.
  Másrészt, - ezzel párhuzamosan - növekedni
  kezdett a bizalom-csökkenés ellensúlyozásának
  társadalmi-intézményi költsége.

42
A kis-közösségek újbóli felértékelodése

• Fokozatosan újra fény derült a kis-közösségek
  elfeledett elonyeire
• a homogenitás miatt az összehangolás olcsóbb,
• kevesebb a potyautas, és
• egyszerubben oldható meg a közlegelo problémája,
• a szabályszegés kivételes,
• a bizalom szintje magas.
• Ezért biztonságosabb a környezet, könnyebben
  halmozódik fel a társadalmi toke, több a
  szívesség-gazdaságot megalapozó
  szolgáltatáscsere.
• Így összességében az ilyen közösségben - azonos
  jövedelemszint mellett is - olcsóbb az élet,
  mégis magasabb az életminoség. (Halpern, D.
  2010.124-132).

43
A közösség-barkácsolás trendjei

• A valóságos történelem arról tanúskodik, hogy a
  társadalmak valóban széteshetnek, ám amikor
  elérkezünk egy bizonyos határhoz, akkor mint
  azt a korábbi cikkünkben bemutattuk - a pool
  punishment helyébe újra a peer punishment lép.
  Ezzel visszaáll a norma hatékonysága, és ezen a
  szinten stabil közösség jöhet létre.
• Következésképpen a bizalom elpárolgása és a
  szabálykövetés megrendülése bomlasztja valóban a
  közösséget, de a társadalom nem szükségképpen
  esik egyedeire. A lebomlás folyamán olyan kis
  társulások jöhetnek létre és létezhetnek
  stabilan, amelyeken belül miként a letelepedés
  korának törzseinél - a közösségi norma muködik,
  és amelyek erre támaszkodva hatékonyan képesek
  szabálykövetésre késztetni az egyént és
  integrálni a közösséget. Végso soron, így egy
  különös világ képe rajzolódik ki.

44
Jövokép 1

• Egyrészt, létre jön egy globális társadalom,
  amely magányos egyedekbol áll. A munkamegosztás
  magas szintje lehetové teszi, hogy bárki - ha
  rendelkezik elegendo pénzzel - szinte minden
  igényét a piacról kielégíthesse.
• Ezt a társadalmat pontosabban, ennek a korábbi
  államoknak megfelelo térségeit - részben a vallás
  spirituális közössége és a nemzeti identitás
  tartja össze, fegyelmezo eroként alkalmazva az
  evilági és túlvilági ideológiai hatalmakat,
  illetve az állami hatalom racionális szabályait,
  és ezek adókból finanszírozott bünteto
  intézményeit.
• Ennek a társadalomnak a tipikus modellje napjaink
  megacityje tízmilliónyi, egymástól független,
  véletlenszeruen oda került, közös múlt nélküli
  egyént magában foglaló, a szociális integráció
  informális intézményeit jórészt nélkülözo,
  döntoen az állam szabályozó, ellenorzo és bünteto
  intézményei által integrált közösség.

45
Élet a mega-city-ben

• E megacitykben kibontakozó folyamatokban egyaránt
  tetten érheto, egyrészt a választható élet-formák
  végtelen választékának felbukkanása, másrészt, a
  spirituális hatalom felélesztésére, és a
  valóságos hatalom hatókörének szélesítésére
  irányuló törekvés.
• Ám, eközben egyre szembetunobbek a spirituális és
  az állami/politikai hatalom túlkapásai és
  gyengeségei. Fürkészo szemek és bünteto
  intézmények sokasága igyekszik a polgárt szemmel
  tartani és szabálykövetésre kényszeríteni.
• A globális társadalom több milliárd magányos,
  ugyanakkor életmódját szinte végtelen lehetoség
  közül választó és legkülönbözobb szükségletét a
  globális piacról kielégíto, világpolgárát tehát a
  hagyományos egyre magasabb költségu -
  spirituális és hatalmi intézmények (a vallások és
  az állam) integrálnak kisebb-nagyobb államokba
  szervezodo reális társadalommá.

46
Jövokép 2

• Ezen belül a globális legfeljebb államokra
  bomló - közösségben fokozatosan kiformálódik egy
  másik alternatíva is fázisátalakulás-szeruen -
  jönnek létre és persze bomolhatnak fel önigazgató
  kis-közösségek.
• Ezek a kis közösségek az oket körülvevo a
  követett életprogram szempontjából
  áttekinthetetlenül heterogén egyének sokasága
  alkotta - globális társadalomban úsznak. A
  kis-közösségen belül magas-szintu a bizalom, a
  körülmények javítására irányuló motiváltság,
  feltétlen az együttmuködo-készség, kiemelkedo
  mértéku a közösségi aktivitás, gyorsan
  halmozódhat fel a társadalmi toke.
• Ugyanakkor gazdagságukat és életmódjukat tekintve
  viszonylag homogének, vagyis magas értéket
  tulajdonítanak az egyenloségnek, az önkéntes
  közösségi munkának és a szolidaritásnak. Más
  oldalról viszont, a felkínált életmodellek, a
  megvásárolható szolgáltatások választéka
  behatárolt, és eros csoportnyomás nehezedik az
  egyénekre, hogy tartsák be és kövessék a közösség
  elvárt viselkedés-mintáját és élet-modelljét.

47
Indító példa (2)

• ..az állam nem teljesített a kötelességét velünk
  szemben, tehát a mi kötelezettségünk is megszunt
  vele szemben. A lakóbizottság úgy döntött, hogy
  házunk azonnali hatállyal kilép a Magyar
  Népköztársaság állami kötelékébol, és
  Rottenbiller utca 93/A néven alkotmányos
  köztársasággá alakul.
• Moldova György

48
A 21. század új lehetosége

• Az államon belüli mini köztársaságok létrejötte
  mint Moldova György ötlete - megmosolyogtató
  utópiának (vagy anti-utópiának) tunhet az olvasó
  számára. Ám Európa - más civilizációktól
  gyökeresen eltéro egyedi vívmánya, hogy az
  elmúlt ezer év során, elobb az uralkodók, majd az
  államok, lemondtak szuverenitásuk egy részérol,
  és önrendelkezési jogot adtak egy sor
  közösségnek. Városok, és egyházak, céhek és
  vállalatok, egyetemek, és tudományos társaságok,
  szakszervezetek és egyesületek kapták meg a
  jogot, hogy - a törvények keretén belül - maguk
  szabályozzák muködésüket.
• Európát az átengedett közösségi szuverenitás - a
  szabad városok, a szabad vállalkozások, a szabad
  szervezetek és a bennük születo szabad gondolat
  tette naggyá. Mindeközben azonban az állam
  politikai szuverenitása csorbítatlan maradt. Azt
  a jogot, hogy egy közösség, saját elhatározásból
  kerítéssel lehatárolja magát, majd engedélyhez
  kösse a belépést, és az elvárt viselkedési
  szabályokat maga által muködtetett bünteto
  intézményekkel betartassa - nem tették lehetové
  az államok. A nemzetállamok világa inkább
  homogenizálódott szabványos lett a kultúra és a
  nyelv, a törvények, és az intézmények (a bíróság,
  és a rendorség, a kórház és az iskola), a vasút,
  a hírközlés, és persze az adóhivatal is.

49
A 21. század jelenségei

• Kidolgozni azt a részt, hogy a kisléptéku
  társadalmakban törzsi keretek között éltünk.
  Ehhez szoktunk hozzá. Egészen a 20. század
  elejéig, lényegében mindenki törzsekben élt
  falunk, alvég, felvég stb.
• Ezek a fürtök és ezekbol tevodik össze a
  társadalom. Ahogy ezt megszünteted, akkor azon
  igyekszik, hogy ilyent létrehozzon
• A 20. század teremtette a tömeg-társadalmakat ,
  de az ember nem ehhez szokott. Ösztönszeruen
  keresi azt a formát, közösségi típust ahol
  lényegében ebben él. Ezért kerül elotérbe a
  funboy jelenség, a szurkolói csapatok, stb.
• Ehhez a kisléptéku társadalmakhoz alkalmazkodunk
  szellemileg (megfelelo tudati formák), és
  szociálisan és politikailag

50
Közösség-típus
Szintek
Személyiség-típus
Intézmények
Mesterséges Város
Szabályok
Szerves Fürt a faluban
Szimbólumok
Természetes Törzs
Modulok
Emberré válás Banda-csapat
Humán etológia
Biológiai Horda??
51
A világ hálózatos szerkezete (1)

• A kaliforniai vidrákat a 19. század elején
  eroteljesen vadászták, és 1800 végére szinte
  eltuntek.
• 1911-ben egy szövetségi hivatal megtiltotta a
  vadászatot, és a vidrák gyorsan visszatértek,
• Most viszont a hirtelen elszaporodás miatt a
  vidrák tápláléka a tengeri sün száma kezdett
  csökkeni,
• Emiatt a tengeri sünök tápláléka a tengeri
  moszatok szaporodtak el,
• Ez megnövelte a halak számára a táplálékot, és
  egyben gátolta a partvonal erózióját,
• Ez alapvetoen átalakította a partvidék
  gazdaságát, rákok helyett halakat kellett
  halászni, és kínálni a vendégloben

52
Facebook users average 3.74 degrees of separation
(Hír az Interneten 2011 nov. 22)

• There are on average 3.74 degrees of separation
  between any one Facebook user and another, a
  study suggests.
• The number of degrees represents the number of
  people in a friendship chain, excluding the
  people at either end.
• Or, as the authors put it "When considering
  another person in the world, a friend of your
  friend knows a friend of their friend."
• The study was carried out in May and involved all
  of the social network's active members.
• Facebook defines a user as active if they have
  logged on at least once over the past 28 days.
• Kevin Bacon
• The experiment is the biggest test to date for an
  idea first proposed by the Hungarian author
  Frigyes Karinthy in 1929.
• He suggested there were six degrees of separation
  between any two people in the world.

53
Milgram kísérlet utóélete (4)

• A vizsgálat egyben rávilágított a Facebook
  kapcsolatok jellegére is, amelyek viszonylag jól
  leképezik a valóságos társadalmat
• Egy átlagos használónak nagyjából 5000 digitális
  ismerose van. Ugyanakkor a rendszeres kapcsolat
  csupán 100-as nagyságrendu. (0.000014-a Facebook
  teljes tagságának)
• Ez látszólag nagyon kis szám, de fontos, hogy a
  párok 99.6-a 5 lépés távolságra voltak, illetve
  92-uk négy lépés távolsára volt egymástól. On
  average, the distance between any two members was
  3.74 degrees.
• That was shorter than the average 4.28 degrees of
  separation registered by Facebook's 2008
  membership, when the network was smaller.

54
A gazdagság három összetevoje a megtestesült,
a kapcsolati, és az anyagi

• A vagyon fogalmát abban az értelemben használjuk,
  mint örökölt, vagy megszerzett képesség, és
  eszköz, amely javítja és növeli élet-, és
  reprodukciós-esélyeit, életminoségét.
• Az emberi kultúra kialakulása óta az embernek
  háromféle vagyona létezik, gazdagságának három
  sajátos forrása létezik
• 1. A személyes (megtestesült) vagyon az egyed
  testében lézeto, adottságok, megszerzett
  képességek, és ismeretek, kompetenciák, amely a
  társadalmi együttmuködés során mint elony
  kihasználható
• 2. A kapcsolati vagyon mint barátság, ismertség,
  elfogadottság, amelyen keresztül a kölcsönös
  segítségnyújtás, egyedi információkhoz való
  hozzáférés elérheto,
• 3. Anyagi (pénzügyi) vagyon a hagyományos
  értelmu anyagi, pénztoke, felhalmozott
  vagyontárgyak

55
A gazdagság három összetevoje a megtestesült,
a kapcsolati, és az anyagi

• A vagyon fogalmát abban az értelemben használjuk,
  mint örökölt, vagy megszerzett képesség, és
  eszköz, amely javítja és növeli élet-, és
  reprodukciós-esélyeit, életminoségét.
• Az emberi kultúra kialakulása óta az embernek
  háromféle vagyona létezik, gazdagságának három
  sajátos forrása létezik
• 1. A személyes (megtestesült) vagyon az egyed
  testében létezo, adottságok, megszerzett
  képességek, és ismeretek, kompetenciák, amely a
  társadalmi együttmuködés során mint elony
  kihasználható
• 2. A kapcsolati vagyon mint barátság, ismertség,
  elfogadottság, amelyen keresztül a kölcsönös
  segítségnyújtás, egyedi információkhoz való
  hozzáférés elérheto,
• 3. Anyagi (pénzügyi) vagyon a hagyományos
  értelmu anyagi, pénztoke, felhalmozott
  vagyontárgyak

56
A három vagyon-osztály kapcsolata
Anyagi Személyes (Megtestesült) Kapcsolati
Közvetlen átadhatóság Igen Korlátozott Korlátozott
Halmozható elonyök Igen Nem Néha
Pozitív assortment Igen Igen Korlátozott
Kizárhatóság Igen Néha Nem
57
A vagyon-elemek arány az elmúlt 30.000 évben
M
K
M
M
M
M
M
K
K
K
K
K
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
SZ
Gyujtögetok
Kertészkedok
Állattenyésztok
Mezogazdaságiak
Ipari társ.
Poszt-indusztriális
58
Barabási új cikke

• A legtöbben ismerjük a 6 kézfogás elméletét, a
  mozi (és sorozat-) rajongók a Bacon-számot.
  Barabási Albert-László két napja publikálta
  a Philosophical Transactions of the Royal
  Society-n azt a felfedezését, miszerint bármely
  két tetszoleges weboldal egymástól maximum 19
  klikkre található.
• Felfedezése szerint nagyjából 1 trillió web
  dokumentum (weboldalak, képek, videók stb) nagy
  része rosszul linkelt, maximum néhány másik
  weboldallal kapcsolódik csak. Ezzel szemben a
  keresomotorok és aggregátorok az internet "Kevin
  Bacon"-jei és kapcsolópontokként szolgálnak arra,
  hogy bármely oldalról bármelyik másik oldalra
  eljussunk 19 lépésben.
• Munkájának érdekessége, hogy teljesen mindegy,
  hogy mekkorára no a web, ugyanez a 19 lépés vagy
  kevesebb lesz rá igaz.
• A felfedezés biztonsági kérdéseket is felvet
  amennyiben ezeket a létszükségletu
  kapcsolóelemeket (keresomotorok, aggregátorok)
  kivesszük az egyenletbol, úgy a net több része
  között megszakad mindennemu kapcsolat.
• A magyar kapcsolat
• A 6 kézfogás (6 lépés) elmélete Karinthy
  Frigyes 1929-es Láncszemek címu novellájában
  bukkan fel eloször. Az ötlet Karinthy
  megsejtésébol indult. Úgy gondolta, hogy a
  láncban a növekedésével párhuzamosan az ismerosök
  száma exponenciálisan növekszik, így elegendo
  néhány kapcsolat, hogy az ismerosök köre kiadja
  az egész emberiséget.
• Az Erdos-szám egy nem-negatív egész, amely azt
  mutatja, hogy az adott tudós publikálást tekintve
  milyen messze van Erdos Páltól. Ennek az
  elméletnek a hollywood-i színészekre
  vonatkoztatott értéke a Bacon-szám.
• Barabási Albert-László fizikus, hálózat kutató,
  a Magyar Tudományos Akadémia külso tagja, a
  "Behálózva - a hálózatok tudománya" könyv
  szerzoje.