A%20realizmus%20az%20eur

1
A realizmus az európai muvelodésben
Repin Hajóvontatók (1870)
2
A realizmus fogalma

• A realizmus a 19. század közepén alakult ki.
• A valóságnak átfogó, hu, és a jellemzo vonásokat
  kiemelo ábrázolására törekvo muvészeti, irodalmi
  irányzat.
• A név a latin real (valós) szóból származik.

3
Jellemzoi

• A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben
  a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza.
• A lényegi összefüggések surített kidomborítása
  céljából mondanivalóját tömöríti.
• A romantikával szemben, a mindennapi élet
  objektív bemutatása a célja. Egyszeru emberek,(
  parasztok, kétkezi munkások)jelennek meg a
  muvészetekben, mint társadalmi osztályuk
  jellegzetes képviseloi.
• Hosei hétköznapi emberek, hétköznapi
  tulajdonságokkal bíró típusok.
• A valóság bemutatásához az egyik legegyszerubb
  eszközt, a hosszas, részletezo leírásokat
  választja.
• Cselekmény vezetése egyenes vonalú.

4
A realizmus fejlodési fázisai

• A realizmus alapveto sajátossága, hogy nem bírál,
  csak megmutat.
• A realizmus fejlodésének második fázisa, a
  kritikai realizmus, amely már bíráló hangú.
• Ebbol alakult ki a naturalizmus, amely már az
• ember félelmet kelto tulajdonságait is
  megmutatja.

5
A realizmus szakaszai

• I. A realizmus kialakulása(az 1820-as, 1830-as
  évektol az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával
  együtt az új világábrázolás népszerusítése a cél
• II. Az ún. nagyrealizmus(az 1850-es évektol az
  1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi
  irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus)
  elkülönül
• III. A naturalizmussal versengo, azzal keveredo
  realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az
  1880-as évektol az 1910-es, 1920-as évekig)
• IV. Az ún. utórealizmus(az 1910-es évektol az
  1930-as, 1940-es évekig) kísérlet az avantgárd
  eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására

6
A realizmus az irodalomban

• A legjelentosebb realista
• írók
• Franciák Stendhal, Balzac
• Angolok Dickens
• Thackeray
• OroszokGogol, Tolsztoj,
• Dosztojevszkij,Csehov
• Német Thomas Mann
• Amerikai Hemingway

Thackeray
Dickens
Balzac
Stendhal
Csehov
Gogol
Tolsztoj
Dosztojevszkij
Thomas Mann
Hemingway
7
Realista építészetEKLEKTIKA

• A korszakban egy épületet a rendeltetéstol
  függetlenül bármilyen stílusban lehetett
  tervezni.
• Követelmény a választott stílusnak való hu
  megfelelés.
• A történeti korokhoz forduló neo-stílusok
  együttese az eklektika.
• Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek,
  színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok,
  kórházak, vasszerkezetu pályaudvarok,
  kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák
  épültek.

Opera, Párizs
8
Realizmus a festészetben

• A realizmus elso jelentkezése a festészetben a
  barbizoni iskola fellépése volt.
• A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak.
  Festészetüket a legapróbb részletekre való
  törekvés jellemzi.
• A realizmusban a festok a modern világot, és
  életet ábrázolták.
• Elvetették a vallási, mitológiai és az
  allegorikus témákat.

9
Realista festok
Gustave Coubert 1819-1877
Kotörok (1849)
10
Realista festok
Honore Daumier 1808-1869
Harmadosztály (1860)
11
Realista festok
Jean Francois Millet 1814-1875
12
Realista festok
Ilja Repin 1844-1930
13
Realista szobrászat

• Jean-Baptiste Carpeaux (1827- 1875)
• Francia szobrász, festo és rézkarcoló.
• Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá.
• 1861-ben visszatért Párizsba, ahol a királyi
  udvartól több megrendelést kapott.
• Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat
  mintázott.
• Munkássága Auguste Rodin muvészetét készítette
  elo.
• Legjelentosebb muve A tánc a párizsi opera
  homlokzatán

14
A naturalizmus a muvelodésben
15
A naturalizmus fogalma

• Az irányzat elnevezése a latin "natura"
  ('természet') szóból ered.
• A naturalizmus a köznapi jelenségek aprólékos
  ábrázolásának, a tények puszta közlésének
  muvészete.
• A realizmus valóságábrázolásával elégedetlen
  alkotók alakították ki.
• Az alkotások a társadalom legmélyebb rétegeinek
  életét tárják fel, az ösztönök nyers világát
  tükrözik.
• A naturalista mu az érzékletekre épít, direkt
  hatások kiváltására irányul, óvakodik mindenfajta
  eloítélettol.

16
A naturalizmus jellemzoi

• A naturalizmus, mint ábrázolásmód és korstílus a
  XIX. század
• második felében alakult ki és terjedt el Európa
  nagy részén.
• Szülohazája Franciaország.
• Elméleti alapjai
• a természettudományos szemlélet,
• a biologizmus és a fajelmélet (Darwin),
• a pozitivizmus (Comte és Taine) adta
• ténytisztelet
• A naturalista muvészet fo feladata annak
  ábrázolása, hogy az egyén sorsát öröklött
  vonásai, valamint a környezete milyen mértékben
  és hogyan determinálja.

17
A naturalizmus az irodalomban

• A naturalizmus legjellegzetesebb mufaja a regény.
  
• A regények színtere a társadalom legalsó rétegei,
  a nyomorgó tömegek élettere, a külváros, a falu.
• Témája a tengodo és kallódó emberek élete, a
  bunözés.
• Fo képviseloi Flaubert, Zola, Maupassant,
  Strindberg, Gorkij, Shaw, Pirandello.

Flaubert
Zola
Maupassant
Strindberg
Gorkij
Shaw
Pirandello
18
Naturalizmus a képzomuvészetben

• A képzomuvészetben a naturalizmus alatt alkotói
  módszert és stílust is értenek.
• Cél a természeti kép, esemény aprólékos,
  részletekig hu visszaadása.
• Jellemzoi a társadalmi igazságtalanságok
  leleplezése
• Fényképszeruen aprólékos, felnagyító ábrázolás
• Tabunak számító témák (nyomor, bunözés, az ember
  mint biológiai lény, szexualitás, lélektani
  torzulások) bemutatása. Az egyén mellett a tömeg
  ábrázolása is jellemzi.
• Fo képviseloje Wilhelm Leibl (1844-1900)

Wilhelm Leibl (1844-1900)
19
Wilhelm Leibl
20
A naturalista színház

• Hauptmann (18621946) a naturalista drámaírás
  legnagyobbja. (Napfelkelte elott Takácsok)
• Strindberg (18491912) a svéd naturalizmus
  vezéralakja. ( Júlia kisasszony)
• Gorkij (18681936) Éjjeli menedékhely c. drámája
  (1902) a társadalom perifériájára süllyedt
  embereket mutat be a színpadon.
• Sztanyiszlavszkij (18631938), a moszkvai Muvész
  Színház rendezoje

• A természethu ábrázolás a színház világában új
  korszak a kortárs valóság tökéletesen hu
  színpadi megjelenítése.
• A színész életszeruen mond életszeru szöveget.
• Nincs (magas rendu eszményekért harcoló) hos,
  mert a szereploket az öröklött tulajdonságaik és
  a környezet irányítják.

21
A naturalista filmmuvészet

• A filmmuvészet neorealista irányzata
• Roberto Rossellini (1906-1977) (Róma, nyílt
  város, Stromboli, Europa 51)
• Luchino Visconti (1906- 1976) (Mamma Róma, Rocco
  és fivérei, A párduc)
• Luis Buñuel (1900-1983) (Egy andalúziai kutya, Az
  öldöklo angyal)