Rendszerelm

1
1.

• Rendszerelmélet, információelmélet

1
2
Történeti áttekintés (Kibernetikaautomaták
tudománya)

• HERON (görög matematikus és fizikus, ie.100
  körül)
• - éneklo madár és bagoly színjátéka
• - permetezo labda
• - automatikus kapunyitó
• Középkor
• - foleg óraszerkezetekkel együtt megjeleno
  automaták
• JOHANN MÜLLER (1436-1470 német matematikus és
  csillagász)
• - szárnyát mozgató sas Nürnberg város kapuja
  felett
• LEONARDO (1452-1519)
• - automata oroszlán trónterembe bevonulva a
  mellkasát feltépte, ahonnan liliomok hullottak ki
• Ezek a szerkezetek merevek voltak, nem volt
  bennük érzékelo, amely a pontos muködést
  felügyelte
• volna. Hiányzott a visszacsatolás.
• Fordulópont

2
3
Történeti áttekintés

• HYGENS (1629-1695 holland matematikus és fizikus)
• - kiegyenlíto himbás óraszerkezet önszabályozó,
  visszacsatolás megvalósult
• JAMES WATT (1736-1819)
• - gozgép (szintén a visszacsatolás elvén
  muködött)
• CLARK MAXWELL (1831-1879) angol fizikus
• - leírta a Watt-féle gozgép muködését
• Nagy hatású eseménye volt a technika fejlodésének
  a programozás bevezetése.
• JACQUES DE VAUCANSON
• - önmuködo selyemszövo gép (központjában
  perforált dob volt, amely a meghatározott sorrend
  
• szerint muködtette a gépeket.
• JACQUARD (1752-1834)
• - mintás szövetek készítésére alkalmas szövoszék
  lyukkártya vezérlés, lyukkártyára rögzített
• program

3
4
Történeti áttekintés

• A kibernetikához (automaták) vezeto tudományos
  elorehaladás három sínpályán haladt.
• Számítógép
• Fiziológiai jelenségek matematikai, fizikai
  vizsgálata
• Élo szervezetek társadalmi muködésének elemzése

4
5
A rendszer

• Rendszer
• Valamilyen egymással kölcsönhatásban lévo elemek
  halmaza, különbözo, de bizonyos módon egy-
• mással összefüggo elemek együttese.
• Általában bonyolult felépítésuek
• Sok összetevobol állnak
• Típusai
• Materiális (anyagi, valóságos)
• Absztrakt (elméleti, gondolati)
• Materiális statikus dinamikus
• muködo nem muködo
• zárt nyílt
• célratöro nem célratöro
• természetes tervezett
• határozott határozatlan
• meghatározható meghatározhatatlan
• rendezett szervezett
• adaptív nem adaptív
• öntanuló nem öntanuló

5
6
Statikus és dinamikus

• Ha egy vizsgált rendszer szerkezete az adott
  vizsgálati cél szempont-
• jából nem fejlodik, (nem bovül új elemekkel,
  elemkapcsolatai nem
• cserélodnek) a rendszer statikus, egyébként
  dinamikus.
• Muködo és nem muködo
• Ha egy vizsgált rendszer szerkezete nem változik,
  akkor a rendszer
• nem muködo, egyébként muködo.
• A rendszer muködése lehet aktív vagy passzív. A
  passzívan muködo
• rendszer muködését a természeti törvények vak
  érvényesülése váltja
• ki, az aktívan muködo rendszerek muködéséhez a
  természeti törvé-
• nyek tudatos felhasználásra kerülnek.

6
7
Zárt és nyílt rendszerek

• Egy rendszer zárt akkor, ha a környezetével nem
  cserél anyagot.
• Minden más esetben nyílt rendszerrol beszélünk. A
  valóságban csak
• nyílt rendszerek vannak.
• Célratöro és nem célratöro rendszerek
• Ha egy rendszer muködésében olyan állapot
  figyelheto meg, amelyek
• elérésére törekszik, akkor a rendszer célratöro,
  ellenkezo esetben
• nem.

7
8
Természetes és tervezett rendszerek

• A természetes rendszer létrejöttének pillanatában
  a célja már adott, és
• késobb ennek alárendelten keres magának
  feladatot.
• A tervezett rendszerek az emberi társadalom által
  létrehozott rendsze-
• rek. Ezeket meghatározott feladatok ellátására
  hozzák létre, és a
• feladatok ellátása során kapnak célt.
• Határozott és határozatlan rendszerek
• Határozottak azok a rendszerek, amelyek kimeneti
  értékei elore meg-
• határozhatóak, míg határozatlanok azok a
  rendszerek, amelyek kime-
• neti értékei elore nem határozhatóak meg mert egy
  adott állapotukból
• kiindulva többféle folytatódásuk lehetséges, és
  hogy az konkrétan mi
• lesz, csak valószínusíteni tudjuk.

8
9
Meghatározható és meghatározhatatlan rendszerek

• Egy rendszert meghatározni annyit jelent, mint
  leírni, hogy mely ele-
• mekbol áll és hogy az elemek között milyen
  kapcsolatok vannak.
• Azokat a rendszereket,amelyekre a leírást meg
  tudjuk adni, meghatá-
• rozható rendszereknek nevezzük, és amelyekre
  ugyanezt nem tudjuk
• megadni, azok a meghatározhatatlan rendszerek.
• Adaptív és nem adaptív rendszerek
• Azok a rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni
  a környezeti vál-
• tozásokhoz az adaptív rendszerek, amelyekben
  pedig nincs meg az
• alkalmazkodóképesség, a nem adaptív rendszerek.

9
10
Rendezett és szervezett rendszerek

• Rendezett rendszerek azok a rendszerek, amelyek
  ha kívülrol nem
• avatkozunk be a muködésükbe, a természeti
  törvényeket, vagy az
• algoritmus által eloírt elemkapcsolatokat és
  változásokat betartják.
• Azok a rendszerek, amelyeknél ha nem avatkozunk
  be folyamatosan a
• muködésükbe a cél tartása érdekében, akkor
  eltérnek a kívánt törvény-
• szeruségektol, illetve algoritmustól, mégpedig a
  célt tekintve kedvezot-
• len irányba.
• Öntanuló és nem öntanuló rendszerek
• Ha egy rendszer rendelkezik azzal a képességgel,
  hogy tanyulmányoz-
• za saját muködési algoritmusát és ennek
  megfeleloen javítja is, akkor
• öntanuló. Ha nem rendelkezik ezzel a képességgel,
  akkor nem öntanuló.

10
11
A rendszerek összetevoi

• Elem
• Fogalmán a rendszernek azt az önálló muveletet
  végzo összetevojét
• értjük, amelynek bemenetei és kimenetei vannak és
  a bemenetek és
• kimenetek között mindig valamilyen
  változássorozat megy végbe.
• A rendszer része, de önmagában is rendszer.
• Folyamat
• A rendszerben végbemeno változások sorozata.
• Struktúra
• Egy adott rendszer, adott pillanatbeli állapota,
  azaz annak megadása,
• hogy mely elemek tartoznak a vizsgált rendszerbe,
  s hogy ezek között
• milyen kapcsolatok állnak fenn, tehát a rendszer
  szerkezete.

11
12

• Az elemek kapcsolódása a rendszeren belül
• Soros
• a sorba kapcsolt elemekbol álló rendszerek
  átbocsátóképessége
• a legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével
  egyenlo.
• Párhuzamos
• a párhuzamos elemekbol álló rendszerek
  átbocsátóképessége az egyes elemek
  átbocsátóképességének összegével egyenlo.
• Alternatív módon kapcsolt
• az alternatív módon kapcsolt elemekbol álló
  rendszerek átbocsátóképessége az egyetlen elem
  átbocsátóképességével egyenlo, a másik elem
  tartalékban van egészen addig, amíg az elso elem
  el nem romlik.

12
13
A rendszerek vizsgálati módszerei

• Fekete doboz módszer (állapotok)
• - emlékezet nélküli rendszer
• - emlékezettel rendelkezo rendszer
• - belso képpel rendelkezo rendszer
• Modell módszer (viselkedés, folyamatok)

13
14
A rendszerek irányítása

• Irányítás
• Olyan tevékenység, amelynek eredményeként
  beavatkozás történik a
• rendszer muködésébe annak érdekében, hogy az
  abban végbemeno
• folyamatokat a kívánt módon fenntartsa, a kívánt
  módon megváltoz-
• tassa, illetve megállítsa.
• Irányítás az is, ha nem létezo rendszert
  létrehozunk és az abban szük-
• séges folyamatokat elindítjuk.
• A rendszert éro környezeti hatások lehetnek
• - várt, kívánt
• - várt, nem kívánt
• - nem várt, nem kívánt
• - nem várt, kívánt

14
15

• Szabályozás
• Ha mérjük a folyamat valamely jellemzo értékét,
  s ha az eltér a kívánt értéktol, beavatkozunk a
  rendszer muködésébe az eltérés pozitív irányba
  terelése érdekében.
• A beavatkozás tehát azután történik meg, miután
  a zavaró jel már kifejtette hatását, mikor már
  eltérés van.
• Vezérlés
• Ha a rendszer bemenetét, s ezek közt a zavaró
  jeleket is mérjük, s a mérési eredmények alapján
  avatkozunk be a rendszer muködésébe
• annak érdekében, hogy a zavaró jelek káros
  hatásait kiegyenlítsük.
• A beavatkozás akkor történik meg, amikor a
  zavaró jel fellép, tehát
• a beavatkozás a zavaró jellel ellentétes hatást
  vált ki.
• Izoláció
• Mikor olyan körülményeket teremtünk, amelyek
  megvédik a rendszert a
• zavaró jelek káros hatásaitól.

15
16

• Szabályozási kör
• - irányított jellemzo
• - érzékelo
• - irányító
• - beavatkozó
• Visszacsatolás

16
17
A gazdasági rendszer

• Személyeknek és technikai eszközöknek szervezett
  csoportja, amelyet
• meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt
  helyzete, képes célok kituzésére
• és a célkituzésekben meghatározott feladatok
  végrehajtására.
• Célkituzés
• - feladatok meghatározása
• - feladatok teljesítési feltételeinek
  megfogalmazása
• - elobbiekkel összefüggo számítások elvégzése
• Végrehajtás
• - feladatok teljesítési feltételeinek
  megteremtése
• - a célkituzés megvalósításának megszervezése
• - a feladatok megvalósulása

17
18

• Irányítás
• A vezetési hierarchia szintjein megvalósuló
  tevékenységsorozatok.
• Lehetnek ezek fizikai és gazdasági folyamatok.
• GAZDASÁGI FOLYAMATOK

GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK KONTROLLING FOLYAMATOK SZÁMVITELI FOLYAMATOK MARKETING FOLYAMATOK EGYÉB FOLYAMATOK
Pénz-, eszköz-, munkaero-, készlet-, hitel-, költség-, stb Tervezés Fokönyvi könyvelés Marketing Személyzeti
Elemzés Analitikus nyilvántartás Beszerzés Szervezés
Gazdaságossági számítások Raktári nyilvántartás Értékesítés Jog
Ellenorzés Fejlesztés Igazgatás
Védelem (tuz, vagyon)
18
19
Horizontális vizsgálat
FOLYAMATOK A FOLYAMATOK JELLEMZOI
bonyolítás Az anyag beérkezésének fogadása, átvétele, raktártérbe vitele, kiadása, bizonylatok kiadása.
nyilvántartás A bizonylatok adatainak nyilvántartó lapokra történo felvezetése, aktuális raktri készletek mennyiségi és értékbeli kimutatása.
egyeztetés A raktári nyilvántartás és az analitikus nyilvántartás egyeztetése.
ellenorzés A nyilvántartások helyes vezetésének ellenorzése, a raktári és az analitikus nyilvántartások mennyiségi egyezosségének ellenorzése.
19
20
Vertikális vizsgálat
FOLYAMAT RÉSZFOLYAMAT TEVÉKENYSÉG MUVELET
Bonyolítás Beérkezés Tárolás Kiadás Anyag fogadása Anyag átvétele Bizonylat kiállítása Fejléc kitöltése Tételsorok beírása aláírás
20
21
Az információrendszer

• Információ
• Egy adott rendszer számára annak muködését
  befolyásoló új isme-
• reteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi
  jelentése.
• Új ismeret, mégpedig a korábbi ismereti szinthez
  képest új ismeret.
• Az információt jelek, jelsorozatok hordozzák.
• Mindig meghatározott rendszer számára jelent új
  ismeretet.
• Csak abban az esetben, ha felhasználásra kerül.
• Adat
• Egy adott jel, amennyiben elemi ismeretet hordoz
  és rögzített állapotban van.
• Hír
• Ha ugyanez a jel nincs rögzítve.
• Az adatok és a hírek az információ hordozói.

21
22

• Információrendszer fogalma
• Fogalma alatt olyan átfogó fogalmat értünk, amely
  egyrészt kiterjed az
• eseményeket és tényeket rögzíto adatok
  megszerzésére, rögzítésére,
• tárolására, feldolgozására, másrészt pedig a
  feldolgozás eredménye-
• ként az információk eloállítására, továbbítására
  és felhasználására.
• Vezetési információrendszer
• Vezetési információrendszer az irányítani kívánt
  gazdasági rendszer
• célkituzésével, sajátosságaival összhangban
  kialakított vezetési-dönté-
• si rendszer alapja. Hatékony muködésének
  feltétele, hogy megfelelo
• információkkal rendelkezzen, és megbízható
  technikai bázisra támasz-
• kodjon.

22
23
2.

• Szervezéstechnológia

23
24
A szervezés fogalma(eredete latin organisatio)

• Olyan alkotó szellemi tevékenység, amely az adott
  kor ismeretanyagainak felhasználásával biztosítja
  a szervezet elé kituzött célok megvalósítását,
  kialakítja a céloknak megfelelo folyamatokat és a
  folyamatoknak megfelelo szervezeti kereteket.
  Végül meghatározza és csoportosítja a feladatok
  ellátásához szükséges munkaeroket és
  munkaeszközöket.

24
25
A meghatározás elemei

• - 1. cél
• - 2. munkafolyamatok
• - 3. szervezet (az információáramlás kerete)
• A szervezés szükségessége
• Szervezetek muködése
• Rendszeresség
• Gyorsan fejlodo környezeti tényezok és jellemzok
• A szervezés, folyamatos, állandó tevékenység.

25
26
A munkaszervezés fejlodése
26
27
A gazdasági folyamatok szervezésének fejlodése
27
28
A szervezési munka (gyakorlati lebonyolítás)

• Szükségességének okai
• Gazdasági élet változásai
• Technika korszerusödése
• Jogi szabályozók változása
• Tulajdonosváltás
• Profilváltás
• Új folyamatok kialakulása
• Marketing (piackutatás, piacelemzés,
  prognóziskészítés, piacbefolyásolás)
• Kontrolling (ellenorzés)
• Új követelmények megjelenése
• Áttekinthetetlen gazdasági folyamatok, párhuzamos
  feldolgozások elkerülése
• (az információfeldolgozás és szolgáltatás
  hierachiájának és rendszerének kidolgozása)
• Feldolgozási technika megváltozása

28
29
Szervezési munka gyakorlata
29
30
A szervezési munka szakaszai

• 1. Vezetoi elhatározás, célkituzés
• 2. Helyzetfelmérés
• 3. Helyzetfelmérés elemzése, értékelése
• 4. Számítógépes rendszer megtervezése
• 5. Rendszerterv bevezetése
• 6. Muködo rendszer értékelése, karbantar-
• tása

30
31
1. Vezetoi elhatározás, célkituzés

• A szervezoi munkát a gazdálkodó szervezeteknél
  minden esetben a vezetés kezdeményezi
  (információigény)
• Mely területeken
• Milyen tevékenységekben
• Milyen folyamatok során
• Felkérés (szerzodés)
• - belso szervezot
• - külso szervezot
• - intézményt

31
32

• A rendszertervezésnél figyelembe kell venni
• - felhasználói adottságokat
• - felhasználói lehetoségeket
• - felhasználói korlátokat

32
33

• Felkérési szerzodés tartalma
• - megbízás ténye
• - követelmények
• - célkituzések
• (minden rendszer muködésének alapveto célja, a
  felhasználói igényeknek megfelelo információ
  eloállítása)
• De ki a felhasználó?

33
34
Felhasználó

• Tágabban
• a megrendelo, aki számára a rendszer készül
• Szukebben
• az a konkrét személy, akinek a munkavégzését
  támogatja majd a rendszer

34
35
Felhasználói igény

• Kívánságok, de követelmények is
• A vezetotol nem várható el a számítástechnika
  részletes ismerete
• A szervezonek azonban ismernie kell azt
• Nem jó megoldás a kézi feldolgozás gépre vitele,
  ugyanis az nem jelent hatékonyabb munkavégzést,
  csupán annyit, hogy ezután géppel csináljuk, amit
  eddig kézzel.
• A hatékonyság elérése, növelése érdekében az
  egész addigi rendszert át kell szervezni, újat
  kell kialakítani, mégpedig úgy, hogy az
  legnagyobb mértékben támaszkodjon az
  adatszervezésre, és maximálisan használja ki a
  számítógép adta lehetoségeket.

35
36
Az alkalmazott számítógépes rendszerek típusai

• 1. off-line
• a különbözo rendszerek önállóan, egyedileg
  muköd-
• nek, köztük nincs kapcsolat
• lassú, több hibalehetoség, manuális adatátvitel
• 2. on-line
• közvetlen kapcsolat a gépek között, közös
  hálózat
• gyorsabb, hibamentesebb munka

36
37
Számítógépes feldolgozási típusok

• 1. kötegelt (batch processing)
• (pl. bérszámfejtés)
• - az adatbevitel, feldolgozás és az eredmények
  közlése idoben elkülönül egymástól
• - az adatbevitelnek is több típusa lehet
• 2. párbeszédes (interaktív) üzemmód
• (pl. egyenleglekérdezés)
• - a számítógép a feldolgozott feladatot
  lépésenként kapja meg, amelyek mindegyikére
  szinte azonnali választ biztosít
• 3. idoosztásos üzemmód (time sharing)
• (pl. szoftverfejlesztés)
• - a számítógépek muködési idejét megosztják a
  felhasználók között

37
38
A szoftverek kiválasztásának típusai

• Saját fejlesztés
• 1. a fejlesztés hosszabb idot vehet igénybe, mely
  ido alatt változások következhetnek be, így
  gyakorlatilag soha nincs kész a rendszer
• 2. nincs referencia, miután új a rendszer
• 3. figyelembe veszi az egyedi sajátosságokat,
  gyakran paraméterezheto
• 4. magas az ára
• 5. kevésbé igazodik a hazai és a nemzetközi
  normákhoz
• 6. nem mindig van hozzá dokumentáció
• 7. általában hosszú ideig kell a hibákat javítani
• 8. szolgáltatás csak a garanciaido lejártáig,
  utána minden beépítés csak díj ellenében
• 9. a szervizelést külön kell megoldani
• 10. más rendszerekkel való kapcsolatot ki kell
  alakítani

38
39
A szoftverek kiválasztásának típusai

• Vásárolt szoftver
• 1. vásárlás után szinte azonnal használható
• 2. általában referenciákkal rendelkezik, így
  információkat lehet szerezni a felhasználói
  tapasztalatokról
• 3. általánosít, legtöbb esetben paraméterezheto
• 4. ára viszonylag magas (nem költségesebb mint az
  egyedi fejlesztés)
• 5. jól igazodik a hazai és a nemzetközi normákhoz
• 6. dokumentált
• 7. hibamentes, tesztelt
• 8. folyamatos szolgáltatás, tanácsadás,
• 9. állandó szervizelés
• 10. hasonló rendszert használók között egyszerubb
  az adatkapcsolatok megteremtése

39
40
A szervezési munka idoszükségletének és
költségének kiszámítása

• Befolyásoló tényezok
• - elvégzendo feladat nagysága
• - anyagi helyzet
• - szervezok
• A szervezés folyamatát célszeru megtervezni a
  hatékony és gördülékeny munkavégzés miatt.

40
41
Hálótervezési módszerek

• Minden összetett feladat lebontható elemi
  lépésekre, feladatokra,
• Minden elemi feladatra megadható
• - a végrehajtáshoz szükséges ido,
• - a végrehajtáshoz szüksége személyek száma,
• - az azt megelozo elemi feladat (kivétel
  induló feladat),
• - a vele párhuzamosan végezheto feladat,
• - az azt követo elemi feladat (kivétel
  befejezo feladat),
• Az elemi feladatok logikai hálóba rendezhetok,
• A háló alapján kiszámítható a feladatok
  (tevékenységek)
• - legkorábbi kezdés ideje,
• - legkorábbi befejezés ideje,
• - legkésobbi kezdésideje,
• - legkésobbi befejezés ideje,
• Az idoadatok alapján meghatározható az a
  leghosszabb idoszükséglet (kritikus út) amennyi
  ido alatt a teljes feladatot el kell végezni.

41
42
CPM Critical Path Method kritikus út módszere

• Lényege
• határozott tartamú tervezés, azaz minden
  tevékenység meghatározott idoadattal rendelkezik.
• Az összeállított hálóban eseményeket és
  tevékenységeket ábrázolunk.
• Az események választják el egymástól a
  tevékenységeket, és csak
• Addig tartanak, amíg egy befejezodo tevékenységet
  egy másik tevékenység
• fel nem vált.
• A tevékenységek fajtái

TEVÉKENYSÉG IDOSZÜKSÉGLET MUNKAVÉGZÉS HASZNÁLAT
Munkafolyamat van van Bármilyen munkavégzés
Várakozási tevékenység van nincs Beton megkötése, szolo érlelése
látszattevékenység nincs nincs Függoséget, feltételt jelent
42
43
Módszer

• A háló minden tevékenységéhez hozzárendelünk egy
  idoadatot amely az elvégzéséhez szükséges
  (látszattevékenységnél ez nulla).
• Ezután kiszámítjuk a kritikus utat (leghosszabb
  út), mégpedig úgy, hogy meghatározzuk a
  tevékenységek
• - legkorábbi kezdési és
• - legkésobbi kezdési
• idopontjait.
• Ahol ez a két idopont megegyezik, ott halad a
  kritikus út a kezdo eseménytol a záró eseményig.

43
44
Példa
44
45
Tervezzük meg a szervezési munka idotartamát a
célkituzéstol a helyzetfelmérés
befejezéséig!(Azaz számoljuk ki, mennyi ido
szükséges az adatfelvételezéshez!)

• Figyelembe veendo tevékenységek

Tevékenységek Ido (hét)
A - Feladat meghatározása 2
B - Feladatok lebontása 1
C - Szervezési cél leírása 1
D - Dokumentumok begyujtése 2
E - Kérdoívek összeállítása 2
F - Kérdoívek szétosztása, kitöltése 4
G - Személyes interjúk 4
H - Dokumentumok feldolgozása 3
I - Kitöltött kérdoívek feldolgozása 3
J - Interjúk összegzése, feldolgozása 4
K - A jelenlegi helyzet anyagának összeállítása 4
L - A szervezési cél és a jelenlegi helyzet összehasonlítása 2
45
46
Rajzoljuk fel a logikai hálót!
3
H
7
D
I
F
6
4
E
2
B
J
G
9
K
1
5
A
L
0
C
8
46
47
Számítsuk ki a kritikus utat!

• Ennek folyamata
• Rajzolunk egy mátrixot, ahol a fejrovat és az
  oldalrovat a az események sorszáma
• A táblázata tevékenységek idoadatait tartalmazza
• (kezdoesemény függoleges, záróesemény
  vízszintes)
• Kitöltés
• 0-ból (függ) 1-be(vízsz) az A úton jutok, ami 2
  egység hosszú, ezt írom a keresztcellába

47
48
Legko-rábbi kezdés 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 2
1 1
2 2 2 4
3 3
4 4
5 4
6 3
7 4
8 2
9
Legkésobbi kezdés Legkésobbi kezdés

48
49

• A táblázat kitöltése után kell kiszámolnunk a
  rózsaszín cellák értékeit a következo módon
• Elobb a függoleges, legkorábbi kezdoidopontokat
  számoljuk
• A 0 eseményes tevékenység 0 idopontban
  következhet be legkorábban, ide tehát 0-át írunk.
• Az 1-es eseményhez tartozó legkorábbi kezdés
  megvizsgáljuk az 1-es oszlopot, ahol találunk egy
  2-est a 0 esemény sorában. Ezt hozzáadjuk az
  elozo 0 értékhez, megkapjuk a következo értéket,
  ami a 2.
• A 7-es eseménybe három tevékenység torkollik,
  közülük a LEGNAGYOBBAT kell választani

49
50

• A legkésobbi kezdési idopontoknál (vízszintesen)
  visszafelé haladunk
• ez most 9218 hét, ezt írjuk az alsó cellába
• - a továbbiakban a sorokat figyeljük,
• - hasonló algoritmus szerint járunk el mint az
  elobb,
• - csak itt levonjuk
• - csomópontnál mindig a legkisebb értékkel
  számolunk
• A keresztértékeknél ha megegyezo számok
  (eredmények) vannak, oda jelet teszünk, majd ezek
  sora adja a kritikus út hosszát.
• (0-1-2-4-6-7-8-9)

50
51
Legko-rábbi kezdés 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 0 2
2 1 1
3 2 2 2 4
5 3 3
5 4 4
7 5 4
9 6 3
12 7 4
16 8 2
18 9
Legkésobbi kezdés Legkésobbi kezdés 0 2 3 9 5 8 9 12 16 18
X X X X X X X X
51
52
költségtervezés

• Lényege, hogy a végrehajtás ideje és a költségek
  között összefüggés van.
• Ha csökkentjük a végrehajtás idejét, nonek a
  költségek.
• Ezt csak addig célszeru tennünk (idocsökkentés),
  amíg a költségek nem nonek aránytalanul.

52
53

• Alkalmazandó szabály
• normál ido minimális ido
• normál költségmaximális költség
• a normálidok alapján kiszámítjuk a kritikus utat.
• Majd felépítjük a táblázatunkat, amiben
  kiszámoljuk a költségnövekedési együtthatót (KE)
• max.költség - normál költség
• normál ido minimális ido

53
54

• A KE együttható értéke megmutatja, hogy egységnyi
  idocsökkentéshez mekkora költségnövekedés járul.

54
55
példa
55
56
56
57
Legkorábbi kezdés 0 1 2 3 4 5 6 7
0 0 4
4 1 3 9
7 2 5
13 3 5 7
18 4 10
20 5 6
28 6 8
36 7
Legkésobbi kezdés Legkésobbi kezdés 0 4 8 13 18 30 28 36
X X X X X X
57
58
TEVÉKENYSÉG IDO IDO KÖLTSÉG KÖLTSÉG KE
TEVÉKENYSÉG normál minimális normál maximális KE
0-1 4 2 3200 5000 900
1-2 3 1 1500 4000 0250
1-3 9 5 4300 7000 675
2-3 5 4 3000 4300 1300
3-4 5 2 3000 7000 1333
3-5 7 3 2000 5000 750
4-6 10 8 6700 9000 1150
5-7 6 2 4000 7000 750
6-7 8 5 5200 7100 633
Összes költség Összes költség 32900 55400
58
59
A szervezési munka szakaszai

• 1. Vezetoi elhatározás, célkituzés
• 2. Helyzetfelmérés
• 3. Helyzetfelmérés elemzése, értékelése
• 4. Számítógépes rendszer megtervezése
• 5. Rendszerterv bevezetése
• 6. Muködo rendszer értékelése, karbantar-
• tása

60
2. Helyzetfelmérés

• Cél
• a muködo rendszer, szervezet, folyamat(ok)
• jelenlegi állapotának és muködésének
• felmérése, megismerése.

61
A gazdálkodó szervezetek feldolgozási
rendszereinek leggyakoribb hibái

• Lassú
• Áttekinthetetlen
• Korszerutlen
• Nincsenek szabályzatok (ügyviteli, ügyrendi,
  bizonylati)
• Szervezeti felépítés vagy áttekinthetetlen, vagy
  nincs is kialakítva
• Surun változó tevékenységi körök
• Hiányzó munkaköri leírások
• Döntéshozatal nem a megfelelo szinteken
• Sok párhuzamos tevékenység
• Sok papírmunka
• Nem megfelelo hatékonyság
• Lassú információáramlás

62
A helyzetfelmérés elso lépése

• Bemutatkozás,
• Tájékoztatás
• A helyzetfelmérés módszerei
• Dokumentumvizsgálat
• Kérdoíves (írásbeli ) felmérés
• Személyes (szóbeli) megkérdezés

63
Dokumentumvizsgálat

• Felépítésre, szervezetre, muködésre vonatkozó
  szabályzatok, bizonylatok, nyilvántartások,
  levezetések, tv-i rendelkezések, házi
  rendelkezések
• Cél információszerzés a felépítésre, muködésre,
  szervezetre vonatkozóan.
• Elony személyes jelenlétet nem igényel, elviheto
• Hátrány nem minden esetben tükrözi a valóságot

64

• Legfontosabb dokumentumok
• Szervezeti és muködési szabályzat
• Számlarend, számlatükör
• Iratkezelési szabályzat
• Bizonylati szabályzat
• Egyéb szabályzatok
• Munkaköri leírások
• Bizonylatok, kódszámrendszerek, nyilvántartások
• Számítógépes rendszerek dokumentációi

65
Kérdoíves felmérés

• Alkalmazása
• Ha viszonylag kevés ido alatt sok embert
• kell megkérdezni.
• Fontos
• A kérdések egyértelmu megfogalmazása
• A kérdések tartalmilag helyes megfogalmazása
• A kérdések logikailag helyes megfogalmazása

66

• Több típus
• Udvarias kísérolevél
• Típusai
• -nyílt (kérdés megfogalmazva, válasznak üres
  hely)
• -zárt (kérdés és válasz is megfogalmazott, a
  válaszadónak csak
• választania kell)
• -vegyes (elozo ketto ötvözete)

67
Személyes megkérdezés (interjú)

• Helyzetfelmérés legfontosabb eszköze
• Fontos a szervezo egyéni magatartása, habitusa,
  megjelenése, szakmai tudása, beszédkészsége.

68
3. Helyzetfelmérés elemzése, értékelése

• A feladat nagyságától függoen néhány héttol
• több hónapig is eltarthat.
• Elemzés
• A helyzetfelmérés során szerzett információk
  különbözo módszerekkel történo ábrázolása,
  rögzítése, értékelése, amely során rámutathatunk
  mindazon problémákra, amelyek miatt a változtatás
  igénye felmerült.

69

• Az elemzés tényezoi
• Folyamatok feltárása
• Adatok vizsgálata
• Követelmények felmérése
• Az elemzés módszerei
• Diagramok
• Folyamatábrák
• Táblázatok
• Mátrixok
• Összetett módszerek

70
Diagram

• Méroszámok idobeli változásának szemléltetésére,
  vagy bizonyos halmazokon belüli megoszlására
• Ált. grafikonszeruen (pl. Excel)

71
Példák
72
Folyamatábrák

• Információ-kapcsolatokat, rendszer- és
  tevékenység-összefüggéseket, információáramlásokat
  , összehasonlításokat ábrázolhatunk.
• - 1. Információs folyamatábra
• - 2. Bizonylati út ábra
• - 3. Tevékenységábra
• - 4. Menüábra

73
Példák
Információs folyamatábra
Bizonylati út ábra
Tevékenységábra
Menüábra
74
Táblázatok

• Adatok, információk rendszerezésére szolgálnak
• Szerkesztés
• - kiindulás a vizsgálat lényeges szempontjából
• - konkrét adatok beírása
• - elemzés
• Pl döntési tábla, döntési fa

75
példák
Döntési fa
Döntési tábla
76
Mátrixok

• 1. portfólió mátrix (Elsosorban piaci problémák
  feltárására irányul.)
• A vizsgált termékeket osztályoztatták a
  vevokkel, majd
• Termékenként ezekbol átlagokat számoltak.
• Emellett ábrázolták a fedezetszintet (árbevétel
  közvetlen költség, osztva az árbevétellel)
• Ezeket az adatokat táblázatban rögzítik
  (fedezetszint szerint növekvo sorrendben)
• A fedezetszintekben két választóvonal van 30
  alatt veszteséges, 20 alatt fokozottan
  veszteséges egy termék.

77

• Ezután rajzoljuk meg a mátrixot, a táblázat
  adatai alpján
• Függ fedezetszint, vízsz vásárlói minosítés
• A tengelyek által határolt területet 4 részre
  osztjuk (a határoknak megfeleloen)
• Végezetül a négy területet értékeljük

78
Mátrixok

• 2. információs mátrix (begyult adatok
  rendszerezése)

79
Összetett módszerek

• Folyamatfelbontási ábra

80
Összetett módszerek

• Adatáramlási (adatfolyam) ábra

81
Összetett módszerek

• Információelemzési diagram

82
A szervezési munka szakaszai

• 1. Vezetoi elhatározás, célkituzés
• 2. Helyzetfelmérés
• 3. Helyzetfelmérés elemzése, értékelése
• 4. Számítógépes rendszer megtervezése
• 5. Rendszerterv bevezetése
• 6. Muködo rendszer értékelése, karbantartása

83
Számítógépes rendszer megtervezése

• Kezdetben outputorientált
• (hátrány sok átfedés)
• Manapság adatközpontúság
• (adatbáziskezelok használatának elonyei
• Adatok közti kapcsolatteremtés biztosítása
• Felesleges redundancia megszüntetése
• Adatmodell megalkotása

84
Feldolgozandó adatok körének meghatározása

• Alapveto meghatározó a felhasználók köre
• Követelmények
• Megbízható (pontos, egyértelmu, teljesköru)
  (adatleírás adatmodell segítségével adatok és
  köztük lévo kapcsolatok)
• A feldolgozás tárgyának adatszeru leírása
• Megfelelo adatkezelési és tárolási rendszer
  kialakítása
• (mikor, hol, milyen tárolás, adatvédelem)

85
Adatok körének meghatározása

• Egyedek
• Mozgások
• Kapcsolatok
• Tulajdonságok
• Ezek alapján állítjuk össze a logikai
  adatmodellt.
• Az adatmodellezés feladata, hogy egy
  meghatározott rendszer alapadatait, a közöttük
  lévo kapcsolatokat, az adatokra vonatkozó
  korlátozó feltételeket, az adatkezelési
  muveleteket, a tranzakciókat leírja anélkül, hogy
  figyelembe venné a késobb felhasználásra kerülo
  hardver- és szoftverlehetoségeket, illetve
  korlátokat.
• Az adatmodell fogalma az egyedek, a tulajdonságok
  és a kapcsolatok.

86
Egyedek

• Személyek, tárgyak, fogalmak, események, amelyek
  egy adott rendszer tevékenységét meghatározzák.
• Az a dolog is, amelyet ismeretekkel akarunk
  leírni.
• Valóságban létezo egyed-elofordulás
• Logikai egyedtípus

87
Tulajdonságok

• Az egyedeket jellemzo lényegi, elválaszthatatlan
  sajátosságok
• Valóságban létezo tulajdonság-elofordulás
• Logikai tulajdonságtípus

88
Kapcsolat

• Az egyedek közötti viszonyt fejezi ki.
• Valóságban létezo kapcsolat-elofordulás
• Logikai kapcsolattípus
• Kapcsolatok foka
• 11
• 1N
• NM

89
Adatstrukturák

• Logikai
• Elemi adat
• Adattétel
• Adatállomány
• Fizikai
• Mezo típusai
• Rekord numerikus
• File karakteres
• Állandó változó
• Bemeneti kimeneti
• Adatbázis több, egymáshoz logikailag közel álló
  adatállományok összekacsolása

90
Kódszámrendszer

• Alkalmazásuk indoka gyors elérés, visszakeresés
• Irányítószám
• Vonalkód
• Bankszámla
• Rendszám
• Kód jelekkel történo helyettesítés
• Kódolás az a muvelet, amely segítségével a
  helyettesítést
• elvégezzük.
• Kódszámrendszer az összes azonosító, a hozzá
  tartozó
• egyéb kódokkal együttesen

91
A kódszámok fajtái létrehozás szerint

• Sorszámos
• - a kódszámokat növekvo vagy csökkeno sorrendbe
  rakjuk
• - hátrány bovítésre, csoportosításra nem
  alkalmas
• Csoportképzo
• - a fontosnak tartott fogalmakat kiemeljük,
  csoportosítjuk, azon belül pedig sorszámmal
  látjuk el
• (pl. irányítószám elso karaktere)
• Decimális
• - a különbözo számjegyek bármelyike a tole
  jobbra írható számjegyek segítségével 0-9 között
  további tíz részletezo csoportba bontható
• (pl. számlatükör)
• Alfanumerikus
• - itt a számok mellett betuket és jeleket is
  használunk
• (pl. személyi igazolvány száma, autók rendszáma)

92
A kódszámok fajtái funkcióik szerint

• Azonosítók
• - minden rekordban benne vannak de minden
  rekordnál más és más elofordulással
• - alapveto szerep azonosítják az egyedet vagy
  csoportot,amelyhez a rekord tartozik
• (pl. bankszámlaszám, adószám, árukód,
  irányítószám)
• Megjelölo kódok
• - annyi egyed mellé rendelhetok, amennyi a
  minosítés szempontából azonos elbírálás alá esik
• (pl. jogász-1, mérnök-2.)
• Tranzakciós kódok
• - mozgást jelölnek (kétirányú növekedés-1,
  csökkenés-2)
• Ellenorzo kódok
• - adatbeviteli hibák kiszurésére szolgál
• - algoritmusára programot kell írni

93
Ellenorzo kód (pl. személyi szám)

• Veszünk egy tetszoleges kódszámot 13546
• Írunk hozzá egy általunk kigondolt súly sort
  (bármilyet választhatunk, de ha egyet
  kiválasztottunk, akkor az összes
  kódelofordulásnál azzal kell számolnunk)
• pl. 12345
• Kódszám 13546
• Súly sor 12345
• Összeszorozzuk az értékeket páronként, majd
  azokat összeadjuk
• 1615163068
• Osztóként 9, 10, vagy 11 választható. (válasszuk
  most a 10-et)
• 68106
• 8 ez lesz az ellenorzo szám, amit
• A kódszám mögé írunk, és ezután együtt kezeljük
  vele 135468

94
Kódszámok kialakítása

• Követelmények
• Egyszeru
• Rövid
• Egyértelmu
• Könnyen bovítheto
• Tartós

95
Példaruházati bolt kódrendszere
Besorolásra váró ruházati termékek
Típus Noi, férfi
Rendeltetés Téli kabát, tavaszi kabát, ruha, blézer, zakó, blúz, szoknya, nadrág, öltöny
Szín Fehér, piros, kék, zöld, sárga, szürke, fekete, lila, rózsaszín, barna, bordó, drapp
Fazon Alkalmi, hagyományos, sport
Méret 36-tól 56-ig
Kódrendszer kialakítása
típus rendeltetés szín fazon méret
1 noi 2 - férfi 1 télikabát 2 tavaszi kabát 3 ruha 4 blézer 5 zakó 6 blúz 7 szoknya 8 nadrág 9 - öltöny 01 fehér 02 piros 03 kék 04 zöld 05 sárga 06 szürke 07 fekete 08 lila 09 rózsaszín 10 barna 11 bordó 12 drapp 1 alkalmi 2 hagyományos 3 sportos A konkrét méretet vesszük figyelembe
96
Az árukódszám
1 2 3 4 5 6 7
Méret Fazon Szín Rendeltetés Típus
Pl. noi, 42-es méretu alkalmi piros blúz 1602142
97
EAN kód (vonalkód)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
A gyártó ország azonosító száma
A gyártó azonosító száma
Ellenorzo- szám
A gyártó szerinti készletkód (cikkszám)
98
Bizonylatok megtervezése

• Bizonylat
• A különbözo gazdasági eseményeket hitelt
  érdemloen igazoló és leíró okmányok.
• Típusai
• - szabványosított
• - ajánlott
• - saját tervezésu

99
Bizonylatok megtervezése

• Követelmények
• Alaki
• 3 fo rész fejrész, táblázat, lábrész
• Táblázat gazdasági eseményt tartalmaz
• Fejrész, lábrész jellemzo adatok az egész
  bizonylatra vonatkozóan
• Megszunoben

100
Bizonylatok megtervezése

• Követelmények
• Tartalmi
• Kiállító szerv adatai
• Bizonylat száma
• Bizonylat megnevezése
• Kiállítás dátuma
• Gazdasági esemény leírása
• Aláírás
• További elemek
• Vevo adatai
• Fizetés módja
• Teljesíts idopontja
• Fizetés határideje

101
Bizonylatok megtervezése

• Tervezési szempontok
• Rögzítés a rendszerben
• Példányszám

102
Bizonylatok megtervezése

• Inputok megtervezése
• Adatok
• - törzsadatok
• (azok az adatok, amelyek viszonylag hosszú
  idon keresztül válto-
• zatlan állapotban vesznek részt a feldolgozási
  folyamatban, azaz
• az egyedek tartósan jellemzo, lényeges
  tulajdonságait tartalmazza.
• - forgalmi adatok
• Karbantartás
• - felvitel (új bevitel, bovítés, kiterjesztés
  a., tárterület bovítéssel
• - módosítás (felülírás, kitöltés) b.,
  addig nem használt terület aktívvá
• - törlés (logikai, fizikai) tétele)
• - listázás

103

• Forgalmi adat
• (a rendszer muködésével kapcsolatos eseményeket,
  tevékenységeket, illetve azok követelményeit
  fejezik ki, és a rendszer állapotában
  bekövetkezett változásokat tükrözik.)

104
Bizonylatok megtervezése

• Outputok megtervezése
• Képernyos lekérdezés
• Nyomtatás
• Törzslisták
• Forgalmi tablók

105
Rendszer bevezetése

• Feladatok
• Tesztelés
• Dokumentáció összeállítás
• Szervezési
• Kezelési
• üzemeltetési
• Betanítás
• Szervezoi felügyelet
• --------------------------------------------------
  -----------------------
• Hardverfeltételek
• Szoftverfeltételek
• Technikai feltételek (adatvédelem)

106
Muködo rendszer értékelése, karbantartása

• Költségek
• Hasznok
• Mérheto
• Nem mérheto

107
3.

• Komplex rendszertervezési módszerek

108
Strukturált programozás

• A nagy programok elkészítésének megkönnyítésére
  alakult ki
• Modulokból építkezünk
• Rendkívül hasznos ismétlodo feladatok elvégzése
  esetén
• A modulok összekapcsolásával logikus szerkezetet
  alakíthatunk ki
• Az így kialakult struktúra meghatározott
  szabályok szerint muködik
• Kiemelt jelentosége van a pontos dokumentálásnak

109
A strukturált módszertanok jellemzoi

• A tervezési-szervezési munka során elért
  eredményeket rendszerbe foglalja
• Termékszemlélet
• A fejlesztés menetének pontos eloírása
• A technikák egymásra épülése
• Elemzés felülrol lefelé
• Tervezés alulról felfelé
• A logikai és fizikai tervezés különválasztása
• Fokozatosság
• Iterativitás (tevékenységek elvégzésének
  ismétlodése)

110
SSADMStructured Systems Analysis and Design
Method

• Támogatja a fejlesztés elemzését és tevezését
• Tényezoi
• Struktúra (tevékenységgel foglalkozik)
• Technika (hogyanra ad választ)
• Szótár (az eloállítandó termékeket írja le)
• Felépítése
• modul szakasz lépés feladat

111

• Megvalósíthatóság-elemzés
• 0. Megvalósíthatóság eldöntése
• Követelményelemzés
• 1. jelenlegi helyzet vizsgálata
• 2. rendszertervezési változat kiválasztása
• Követelményspecifikáció
• 3. követelmények meghatározása
• Logikai rendszerspecifikáció
• 4. rendszertechnikai változat kiválasztása
• 5. logikai rendszertervezés
• Fizikai rendszertervezés
• 6. fizikai rendszertervezés

112
Elemzés

• Szakaszai logikai sorrendet alkotnak
• Megvalósíthatóság eldöntése
• Jelenlegi helyzet vizsgálata
• Folyamatok feltárása fizikai szinten
  indul, majd logikai vizsg.
• Adatok vizsgálata
• Követelmények felmérése
• Rendszertervezési változat kivizsgálása
• alternatívák megvizsgálása, elemzése, választás
• Követelmények meghatározása
• adatok, funkciók, interfészek

113
Tervezés

• Rendszertechnikai változat kiválasztása
• Funkciók meghatározása
• Végleges logikai adatmodell
• Kifejlesztett feldolgozás specifikáció
• Prototípus
• Részletes követelmények
• Logikai rendszertervezés (feldolgozások
  tervezése)
• Lekérdezo
• Karbantartó
• Dialógusok tervezése
• Fizikai rendszertervezés
• cél a megvalósítandó rendszer programozásra
  alkalmas módon történo leírása
• - adatterv
• - feldolgozásterv
• - interface

114
4.

• A számviteli információs rendszer
• Jellemzok
• Modellje

115
Számviteli elszámolás

• Fogalma
• Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások
  a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre
  kiható eseményeket nyilvántartják.
• Nyilvántartások két- vagy három szintuek.
• Nyilvántartások formái - szintetikus
• - analitikus

116
Szintetikus nyilvántartás

• Csak értékadatokat tartalmaz
• A vállalkozás számlarendjének megfeleloen
  kialakított fokönyvi számlákon összevontan
  elszámolva

117
Analitikus nyilvántartás

• Szintetika alatt foglal helyet
• Alapveto feladata, hogy a gazdasági eseményeket a
  bizonylatok alapján részletezve rögzítse,
  illetve, hogy az értékadatokat meghatározott
  idoközönként a szintaktika rendelkezésére
  bocsássa.

118
Raktári nyilvántartás

• Az analitikus nyilvántartás mellett, vagy azon
  belül

119
Vezetésük

• Raktári
• csak mennyiségben vagy mennyiségben és értéken
  történik
• Analitikus
• mennyiségben és értékben, vagy csak értékben
  vezetik
• Szintetikus (fokönyvi könyvelés)
• csak értékbeni könyvelés
• Vertikálisan kell egyezniük az alsó szinten
  mennyiségben a felson pedig értékben

120
(No Transcript)
121
A számviteli információrendszer muködésének
alapveto követelményei

• 1. bizonylatok
• 2. nyilvántartások
• 3. egyeztetés, zárás, feladás, leltár

122
1. Bizonylatok

• A számviteli rendszerek kiinduló adatai
• A gazdasági eseményeket tényszeruen írják le
• Tranzakciókként más formátumú
• A könyvelés alapja csak szabályszeruen kiállított
  és megfeleloen ellenorzött és elfogadott
  bizonylat lehet
• Okmány alapján is lehet könyvelni, de
• Minden bizonylat okmány, de nem minden okmány
  bizonylat

123

• Könyveléskor hivatkozni kell a bizonylat illetve
  okmány azonosító adataira, amely
• Okmánynál
• Az okmány iktatószáma
• Az okmány dátuma
• A mozgás jellege
• Bizonylatnál
• A bizonylat száma
• A bizonylat dátuma
• A mozgás jellege

124

• A bizonylat fajtái
• Elsodleges
• Ha az adatok közvetlenül a gazdasági események
  megtörténte alapján kerülnek rá
• Pl. átutalási megbízás, selejtezési bizonylat
• Másodlagos
• Az elsodleges bizonylatok összesített adatait
  tartalmazza
• Pl. számlaösszesíto

125

• A bizonylatok anyaga nem csak papír lehet, hanem
  elektronikus formátumú adathordozó is.
• Megorzés 8 évig, visszakeresheto, olvasható
  formában
• A bizonylat a könyvelési munka alapadatainak
  hordozója.

126
2. Nyilvántartások

• A bizonylatokat a gazdasági események megtörténte
  után a leheto legrövidebb idon belül kell
  rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra
  szolgálnak a nyilvántartólapok.
• (a fokönyvi könyvelésben számlalapoknak is
  hívjuk)
• A nyilvántartólapokat mindig valamilyen egység
  szerint kell megnyitni és vezetni.
• ezek alapján van
• - egyedi
• - csoportos
• nyilvántartás.

127

• Egyedi nyilvántartás
• Jellemzoje egy nyilvántartólap egy egység
  állandó és változó adatait tartalmazza
• Csoportos nyilvántartás
• Jellemzoje egy nyilvántartólapon több azonos
  jellemzovel rendelkezo egység állandó ,illetve
  változó adatai szerepelnek

128
(No Transcript)
129

• Annyi nyilvántartólapot kell megnyitni és
  vezetni, ahány egység van az adott számviteli
  rendszer keretén belül.
• A könyvelés minden esetben a mozgások,
  változások, tranzakciók rögzítését jelentik

130
(No Transcript)
131

• Minden nyilvántartólapon rajta kell, hogy legyen
  
• Könyvelés dátuma
• Bizonylat száma
• Bizonylat dátuma
• Mozgás jellege, típusa
• A többi adat mindig a nyilvántartás jellegétol
  függ.

132

• A könyvelésben a nyilvántartólapok mellett
  naplókat is kell vezetni.
• Napló
• Idosor
• Idorendben rögzítjük a számviteli rendszer
  egyedeiben, csoportjaiban bekövetkezett
  változásokat.

133
Példa naplóra

• Egyik nap egy vevo vesz 3 TDK kazettát. (a
  bizonylat blokk egyik példányát megkapja, a
  másik marad a boltban. Ez alapján a rendszerben
  kikeresik a TDK kazetta nyilvántartólapját és
  lekönyvelik a csökkenést. Néhány nap múlva egy
  másik vevo 2 BASF kazettát vesz, mely esetén
  ugyanígy járnak el. (más nyilvántartólapja van a
  BASF-nek)
• A forgalom könnyebben nyomon követheto, ha a
  mozgások együtt is követhetok. Erre a célra
  szolgálnak a naplók.

134
(No Transcript)
135
3. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár

• A nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelo
  naplókon (idosoros) azonos forgalmi adatok
  kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban.
  A ketto közötti egyeztetés, az egyezoség
  biztosítása fontos számviteli követelmény.
• A zárás egy-egy naptári idoszak végén történo
  folyamat. Célja, hogy elkülönüljenek egymástól az
  idoszakok, illetve biztosítsa a könyvelés
  folyamatosságát azzal, hogy az egyikidoszak
  zárótételei a következo idoszak nyitótételei
  lesznek. Záráskor egyeztetési muveleteket kell
  végrehajtani.

136

• Az analitika és a szintaktika közötti kapcsolat
  teremtése a feladás.
• Az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló
  elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek
  alátámasztásához leltárt kell készíteni.
• Olyan leltárt, amely tételesen, ellenorizheto
  módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a
  mérleg fordulónapján meglévo eszközöket és
  forrásokat.
• A leltározás tehát az a tevékenység, amely során
  a vállalkozás a tulajdonában lévo, használatába
  adott eszközök és források valóságban meglévo
  mennyiségét megszámlálással, egyeztetéssel
  hitelesen megállapítja.

137
A számviteli információs rendszer modellje