A kvantummechanika

1
A kvantummechanika úttöroi

• A kvantummechanika a Max Planck kvantumelméletére
  alapuló tudományág. Lényege, hogy a minket
  körülvevo világot apró kvantumok sokaságaként
  értelmezi, melyek világában a véletlenszeruség
  uralkodik. Nézzük meg, miként nyerte el mai
  formáját ezen rejtélyes tudományág!

2
Max Planck(1858-1947)

• Német fizikus
• O feltételezte eloször az energia
  kvantumtermészetét
• 1918-ban Nobel-díjjal jutalmazták

3
Albert Einstein(1879-1955)

• A fényelektromos jelenséget Planck elmélete
  alapján értelmezte
• Ebbol rájött, hogy a részecskéknek van
  hullámtermészetük is
• Késobb feltételezte, hogy az anyag és az energia
  egyenértéku, egymásba alakíthatók
• Eleinte segített az elmélet fejlesztésében,
  Heisenberg elméletei után viszont támadta azt
• Késobb kidolgozta az általános- és speciális
  relativitáselméleteket
• Munkáiért 1921-ben Nobel-díjat kapott

4
Niels Bohr(1885-1962)

• Rájött, hogy az atomokban az elektronok
  pályaenergiái kvantáltak
• Létrehozta a kvantummechanika koppenhágai
  értelmezését
• Eszerint egy megfigyelés nagyban befolyásolja a
  megfigyelt eredményt
• Einstein rendszeresen próbálta cáfolni elméletét,
  ám egyszer sem járt sikerrel
• Kidolgozta a komplementaritás fizikáját
• Munkásságáért 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott

5
Erwin Schrödinger(1887-1961)

• Osztrák fizikus
• Einstein munkáit használva átértelmezte a
  kvantummechanikát a részecskékrol feltételezte,
  hogy hullámtermészetük is van
• Ez alapján a kvantumelméletet viszonylag egyszeru
  hullámfüggvényekkel írta le
• 1933-ban Nobel-díjjal jutalmazták

6
Werner Heisenberg(1901-1975)

• 1925-ben dolgozta ki a mátrixmechanikát
• 1927-ben dolgozta ki a határozatlansági relációt.
• Eszerint egy részecske két tulajdonságát nem
  lehet egyszerre meghatározni, mert minél inkább
  az egyikre figyelünk, annál kevésbé tudunk a
  másikra.
• Elméletével két táborra osztotta a kor nagy
  fizikusait volt, aki ot támogatta, volt, aki
  továbbra is a Schrödinger-féle értelmezéssel
  értett egyet
• 1932-ben fizikai Nobel-díjat kapott

7

• Az elméleten késobb apró változtatások estek, de
  igazi forradalom nem történt
• Az 1960-as években volt kisebb változás, amikor
  az elméletet a forradalmi húrelméletekkel kellett
  összeegyeztetni
• Mai formáját az 1990-es évek közepén nyerte el

8
A kvantummechanika alkalmazásai

• A kvantummechanikát a legtöbben egy elvont
  tudományágnak tartják. Ez nem igaz. Nélküle
  nemhogy mai kényelmes életünk lenne lehetetlen,
  de rengeteg egészségügyi ellátás sem létezne.

9
Egészségügyi alkalmazása

• Egy kvantumeffektuson, az alagútjelenségen alapul
  korunk leghatékonyabb daganat kiszuro gépe, az MR
  (mágneses rezonancia tomográf). Ezen gép
  segítségével szinte kockázatmentesen, és teljes
  bizonyossággal szurik ki a daganatos
  betegségeket.
• Az agymuködés zavarainak kiszurésére szolgál a
  PET (pozitron emissziós tomográf). Ez szintén egy
  kvantumeffektuson, a részecske-antirészecske
  párok kölcsönhatásakor megfigyelheto
  gamma-sugárzás kibocsátáson alapul.

10
Elektronikai alkalmazás

• A mai számítógépek mindegyike több millió apró
  tranzisztort tartalmaz. Ezek legyártása
  lehetetlen lenne az úgynevezett pásztázó
  alagútmikroszkóp nélkül, mely szintén az
  alagúteffektuson alapul.

11
A jövo vasútjai

• A kvantummechanika adott magyarázatot a
  szupravezetésre. A szupravezeto anyagok az
  elektromos áramot ellenállás nélkül vezetik. Ha
  eros mágnesek felett egy szupravezeto anyagokból
  épített aljú vonat közlekedne, akkor mozgását
  csak a levego közegellenállása akadályozná!
  Néhány kísérleti vonal már épült Japánban.

12
Köszönöm, hogy megnézted ezt a videót! Javaslom,
nézd meg este is! Az ember fáradtan könnyebben
elalszik!