A t

1
A történelem tanításának és tanulásának módszerei
és stratégiái2007. szeptember
2
Tanulás felfogások (A)
Comenius elotti pedagógia A szenzualizmus pedagógiája A cselekvés pedagógiája Konstruktív pedagógia
A megismerés logikája deduktív induktív induktív deduktív
Pedagógiai eljárások szövegtanulás szemléltetés cselekvés tevékenykedtetés az elozetes tudásra építés
Középpontban a szöveg, a szerzo a szemlélteto pedagógus a cselekvo gyermek a belso elméleteket muködteto és cselekvo gyermek
3
Tanulás felfogások (B)
A filozófia A tanár szerepe Tanulási hangsúly Tantervi hangsúly
Idealizmus Erkölcsi és lelki vezetoként a látens eszmék tudatosítása Az ismeretek és eszmék emlékezetbe idézése. Hangsúly az absztrakt gondolkodáson Ismeretközpontúság, tanárközpontúság. Elotérben a klasszikus tantárgyak (filozófia, teológia, matematika)
Realizmus (materializmus) Racionális gondolkodás fejlesztése A gondolkodás gyakorlása. Hangsúly a logikus és absztrakt gondolkodáson Ismeretközpontúság, tanárközpontúság. Elotérben a természet- és a társadalomtudományi tárgyak
Pragmatizmus A kritikai és tudományos gondolkodás fejlesztése. A tanulás szervezoje A változó környezettel való foglalkozás és a tudományos kifejtés módszerei Nincsenek állandó Ismeretek és tantárgyak. Cél az egyén felkészítése a változásokra. Elotérben a problémamegoldás
Egzisztencializmus Az egyén választási és önmeghatározási képességének fejlesztése Az emberi társadalom ismerete és elvei. Választási tevékenységek Tananyag megválaszthatósága Emocionális, esztétikai és filozófiai jellegu tantárgyak
A.C. Orstein-F.P. Hunkins Curriculum Foundations, Principles and Issues. Prentice Hall. New Yersey, 1988.) A.C. Orstein-F.P. Hunkins Curriculum Foundations, Principles and Issues. Prentice Hall. New Yersey, 1988.) A.C. Orstein-F.P. Hunkins Curriculum Foundations, Principles and Issues. Prentice Hall. New Yersey, 1988.) A.C. Orstein-F.P. Hunkins Curriculum Foundations, Principles and Issues. Prentice Hall. New Yersey, 1988.)

4
Iskolai tudás követelmények(Bloom taxonómiája
a követelmények strukturálásához)
TARTALMI KÖVETELMÉNYEK (Mit kell tudni?)
TÉNYEK (Adatok, elemi információk) FOGALMAK (törvények, konvenciók és szabályok) ÖSSZEFÜGGÉSEK (Alapelvek, elméletek, rendszerek)
ISMERET EGYSZERU REPRODUKCIÓ      
MEGÉRTÉS - Egyszerubb összefüggések megértése - Bonyolultabb összefüggések (átkódolás, értelmezés, transzformálás) megértése      
ALKALMAZÁS - Alkalmazás ismert, tanult szituációban - Alkalmazás új szituációban      
MAGASABBRENDU MUVELETEK - Analízis - Szintézis - Értékelés      

• MUVELETI KÖVETELMÉNYEK
  (Hogyan, milyen szinten kell tudni?)

5
Tanítási stratégiák

• Ismeretátadó történelemtanítási stratégia
• Elbeszélo (narratív) történelemtanítási stratégia
• Munkáltató történelemtanítási stratégia
• Problémamegoldó történelemtanítási stratégia
• Cselekedteto történelemtanítási stratégia

6
Történelemtanítási stratégiák
A tanulás
A tanítás célja A tanuló tevékenysége Médium/ tankönyv Tanítási forma/ módszerek
Ismeret átadó Tények, adatok összefüggések megismerése Memorizálás, bevésés, visszaadás Történelmi összefoglaló, vezérfonal Ismeretátadás (eloadás, közlés)
Elbeszélo (narratív) Tört. események megelevenítése, elbeszélése Beleélés, átélés Tanári elb., történelmi regény, film, szerepjáték Elbeszélés (felolvasás, leírás, játék)
Munkáltató Tört. események megértése, oknyomozás Megbeszélés, magyarázat, kérdve kifejtés Munkáltató tankönyv Munkáltatás
Probléma megoldó A történelem kritikus értelmezése Kérdések, problémák felvetése, elemzése, értékelése, Forrás-, feladat gyujtemény Probléma megoldás
Projekt tanítás A múlt kérdve kutató rekonstrukciója Tudatosítás, reflexió, cselekvés Multipers. és kontroverzív források Cselekedtetés (projekt)
Ismeretorientált, Tanárorientált,
Irányított, Receptív, Reproduktív,
Osztálykeretben, Passzív befogadás
Kognitív
Emocionális, pragmatikus
Kognitív
Képességorientált, Tanulóorientált, Önálló Produkt
ív Csoportban/ egyénileg, Aktív elsajátítás
Emocionális, pragmatikus
7
Problémamegoldó képesség

• A problémamegoldás az egyén képessége arra,
  hogy kognitív eljárásokat használjon olyan reális
  (tudományok közötti) helyzetekben, amikor a
  megoldáshoz vezeto út nem válik azonnal
  nyilvánvalóvá, és amikor a muveltségi területek
  vagy tantervi tartalmak, amelyek esetleg
  felhasználhatók, nem találhatók meg a tudomány
  egyetlen területén sem. (PISA, 2003.)
• Kognitív eljárások alkalmazásának képessége
  reális helyzetekben (Csapó Beno, 2005.)

8
Problémaorientált történelemtanítás Definíció

• a tanulók egyéni és kollektív érintettségére épít
• a történeti problémamegoldás elsajátítására
  alkalmas tanulási folyamatot biztosít
• Cél a tanulók a mában gyökerezo történeti
  problémákkal való találkozásuk által a múltat
  megértsék,
• Történelemszemléletük úgy formálódjon,
• hogy jelenük és jövojük társadalmi és politikai
  életében tudjanak és akarjanak felelosen, és
  alkotó módon részt venni.

9
Értelmezés

• A problémaorientált történelmi tanítást háromféle
  módon értelmezhetjük
• - mint tanítási stratégiát
• - mint munkaformát
• - mint megismerési módot.

10
mint tanítási stratégia

• A tanuló történelmi ismereteit önállóan, maga
  szerzi meg. A tanuló a múlt-jelen-jövo hármas
  dimenziójában tudjon gondolkodni, hogy életkori
  sajátosságainak és fejlettségi szintjének
  megfeleloen ismerje és tudja alkalmazni a
  történettudomány vizsgálati eljárásainak
  legfontosabb alkotóelemeit (történeti probléma
  felismerése, megfogalmazása a heurisztika, a
  kritika, az interpretáció módszereinek ismerete
  és alkalmazása történeti probléma megoldása
  válaszadással és ítéletalkotással).

11
mint munkaforma

• olyan médiumokat és cselekvési módokat nyújtunk a
  tanulók számára, amelyek segítségével történelmi
  tudásukat gondolkodva építhetik fel
• a történeti tanulás munkaformái alatt azokat a
  módokat értjük, ahogy a történeti tartalmú
  médiumokat feldolgozzuk.
• A munkaformák alatt sokfélét értünk, azokat tágan
  értelmezzük, hiszen nemcsak történeti
  gondolkodást, hanem cselekvést és mindenféle
  olyan eljárást ösztönzünk, amelynek segítségével
  a tanuló szembesül a történelmi múlttal.
• A problémaorientált történelemtanítás
  értelmezheto tanórai keretek között, egy kurzus
  (téma, félév stb.) folyamán és projekt tanítás
  keretében is.

12
A tanítás fázisai

• A motivációs fázisban legtöbbször egy történeti
  forrás kapcsán, amely a saját, illetve közösségi
  helyzethez kapcsolódik, megtörténik a probléma
  beazonosítása. Ez a probléma hipotézis-alkotásra
  késztet, az okok továbbgondolására és olyan
  eszközöknek a megkeresésére, amellyel ez a
  probléma megoldható.
• A megoldási fázis során a tanulók önálló munkával
  véghez vitt történeti elemzo, oknyomozó munkával,
  elore megadott, vagy a tanuló által gyujtött
  történeti források, segédanyagok segítségével a
  legkülönfélébb tanulási formákkal (páros munka,
  csoportmunka, szimulációs játék, szerepjáték,
  beszélgetés) a felállított hipotézist igazolják,
  vagy elvetik.
• Az utófázis, amikor az összegyujtött eredményeket
  (adatokat, tényeket, állításokat) megvitatják,
  rendszerezik, a problémát tisztázzák, saját
  magukra vonatkoztatják és a problémából adódó
  lehetséges cselekvési módokat, és a szükséges
  cselekvéseket meghatározzák.

13
mint megismerési mód

• A tanulókat hozzásegíteni ahhoz, hogy történelmi
  megismerésüket folyamatként értelmezzék.
• A történeti forrásokat tágan kell értelmezni,
  nemcsak a szöveges (írott), hanem képi, térképi,
  és ábrai forrásokat is értünk alattuk, sot fiktív
  szövegeket is.

14

• A problémaközpontú történelemtanítás nem a Mi?
  Hol? Mikor? kérdéseket helyezi elotérbe, hanem
  olyan hozzáállás kialakítását célozza, amely
• a magától értetodot is megkérdojelezi, és ezzel
  új látásmódot alakít ki
• új kérdéshorizont létrehozására ösztönöz,
  illetve a már meglévo kiszélesítésére
• arra ösztönzi a tanulót, hogy a történelembol
  vett kielégíto válaszokat a saját cselekvésére, a
  saját világnézetére is vonatkoztatni képes legyen
• a különbözo történelmi tartalmak vagy
  kérdésfelvetések összekapcsolásával a puszta
  kérdéstol jusson el a problématudat kialakításáig.

15
Eljárások a probléma felvetésére és megoldására

• 1. A tanulási folyamatban résztvevok attitudjének
  és elozetes tudásának felmérése
• 2. A történelmi tényállás, esemény, jelenség,
  szituáció stb. nevesítése
• 3. A történelmi tényállás problematizálása
• 4. A probléma megtalálása, és kérdésként való
  megfogalmazása
• - az érintettek szemszögébol (történeti
  dimenzió)
• - önmagunk számára (mit jelent számomra a
  történelmi probléma a jelenkorban?)

16

• 5. Hipotézis felállítása
• - a történelmi események elofeltételezése
• - a feltételezések felülvizsgálatának lehetosége
• - információgyujtés lehetosége
• - információk kiértékelésének lehetosége
• 6. Történeti elemzés
• 7. A kérdés megválaszolása (6. és 7. pont a
  probléma megoldása)
• 8. Cselekvési konzekvenciák (Mi következik a
  történeti probléma feldolgozásából a saját
  életemre nézve?)
• 9. Az eredmények reflexiója.

17
Kompetenciák a történeti tanulás szolgálatában
18

• Érzelmi kompetencia a történeti tartalmak
  feldolgozásakor kimutassuk érzelmeinket, saját
  érzelmeinkkel tisztában legyünk, azokat
  strukturálni és kezelni tudjuk, valamint
  empatikus képességünket fejlesszük
• Kreatív kompetencia bármilyen történelmi
  forrásra aktív-produktív cselekvéssel reagálunk.
  Azokat megtanuljuk feldolgozni, kiegészíteni,
  bovíteni, lerövidíteni, másképp hangsúlyozni, más
  médiumokba transzformálni stb. A tanuló eloször
  saját szája íze szerint, a történelmi felismerés
  logikáját eloször figyelmen kívül hagyva, a
  különféle forrásokat/ ábrázolásokat játékosan
  kombinálva közelítse meg.

19

• Emancipációs kompetencia olyan képesség, amely
  arra irányul, hogy a tanuló a történelmi
  helyzetek /folyamatok /problémák /források
  /ábrázolások, valamint az eljárások/módszerek
  kiválasztásában együttmuködoen részt vegyen, ezen
  kívül a történelmi érdeklodést és az azzal való
  foglalkozást bizonyos helyzetbol, hangulatból,
  sejtésbol kiindulva a mindennapitól,
  megszokottól, hasznostól eltávolodva, attól
  függetlenedve valósítsa meg.

20

• Projekciós kompetencia olyan képesség, amelynek
  segítségével a tanuló személyes érdekeltségbol
  vagy aktuális problémából kiindulva a történelmet
  információs eszközként használja, hogy valós
  problémáira megoldást találjon. Az embernek a
  történelem folyamán kialakult létformáit
  láthatóvá és megkérdojelezhetové tesszük,
  összetett valóságukban fogjuk fel, engedjünk
  hatni ránk, vagy éppen azok idegenségét, másságát
  ragadjuk meg.

21

• Esztétikai kompetencia az a képesség, hogy az
  írott és képi forrásokat azok mufajára jellemzo
  történelmi megjelenésében lássuk, szerkezetét
  felismerjük, formáját elemezzük, és a benne rejlo
  történelmi üzeneteket megfejtsük (pl. képi
  metaforák), azokat a szerzo szándékával
  összekapcsoljuk.
• Kritikai kompetencia az a képesség, amely arra
  irányul, hogy egy történeti forrás/ábrázolás
  tartalmát és formáját ideológiai, politikai,
  gazdasági, társadalmi, etikai vagy esztétikai
  szempontból kritika alá tudjuk vonni, különös
  tekintettel az önálló feldolgozási folyamatra és
  reflexióra.

22

• Logikai kompetencia az a képesség, amellyel
  történelmi helyzeteket és folyamatokat logikai
  szempontok szerint vizsgálni tudunk.
• Nyelvi kompetencia Az a képesség, hogy a tanuló
  a közte és a történeti források/ábrázolások
  között létrejött kommunikációs kapcsolatot meg
  tudja fogalmazni. Az általános szókincsre és a
  történelem fogalomrendszerére vonatkozó nyelvi
  jártasság, írásbeli fogalmazási és retorikai
  készség.

23
A tanulásszervezés hangsúlyos területei

• Tervezés
• Tevékenységek szervezése
• Módszertani alternatívák
• Mérés, értékelés

24
Módszertani kompetencia

• Önmagukban lévo módszerek nincsenek, csak a
  tanárok módszertani tevékenysége létezik.
• Nincs értelme a hagyományos és a modern
  módszerek szembeállításának.
• A módszerek korszeruségét nem az ido dönti el,
  hanem az, hogy mennyire adekváltak egy adott
  pedagógiai szituáció értelmezéséhez, illetve
  mennyire sikeresek.
• A metodikai kultúra és repertoár tehát nem
  állandó, hanem kor- és kontextusfüggo.

25
Összegzés

• CÉLOK
• Tantárgyi ismeretek helyett ? történelmi
  muveltség, történelemszemlélet, a történelmi
  megismerés képessége
• TARTALOM
• Politikatörténet, eseménytörténet
  túlhangsúlyozása helyett
• ? társadalom-, életmód-, mentalitás-,
  technikatörténet stb.
• A kronologikus szempont mellett
• ? tematikus "hosszmetszetek", "keresztmetszetek",
  esettanulmányok
• Diakron szemlélet mellett
• ? szinkron szemlélet
• Az egyetlen történelmi igazság helyett
• ? multiperspektívikus megközelítés

26

• MÓDSZEREK
• Módszertani alternatívákban való gondolkodás
• Tudatos módszerválasztás
• Puszta ismeretátadás helyett ? önálló
  ismeretszerzés
• Passzív megértés helyett ? aktív kommunikáció,
  alkalmazható tudás
• MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS
• Ismeret, megértés mellett ? alkalmazás
• Tartalmi követelmények mellett ? képesség
  jellegu követelmények