Irodalom:

1

• Irodalom
• Mátyás Cs. (szerk.) (1996) Erdészeti ökológia.
  Mezo-gazda Kiadó, Budapest.
• Ajánlott fejezetek 48-118. oldal, 134-153. oldal
• Hortobágy T. Simon T. (szerk.) (1981)
  Növényföldrajz, társulástan és ökológia.
  Tankönyv-kiadó, Budapest.
• Ajánlott fejezetek 117-263. oldal.
• Borhidi A. (2003) Magyarország növénytársulásai.
  Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Ajánlott fejezetek 19-52. oldal.

2

• Borhidi A. Sánta A. (szerk.) (1999) Vörös
  Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. A
  KöM TVH tanulmánykötetei VI., Budapest.
• Soó R. (1964-1980) A magyar flóra és vegetáció
  rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI.
  Akadémiai Kiadó, Budapest.
• Fekete G. és munkatársai (szerk.) (1997)
  Magyar-országi élohelyek. Nemzeti
  Biodiverzitás-monitorozó Rendszer.
  Természettudományi Múzeum, Buda-pest.
• Kun A. Molnár Zs. (szerk.) (1999)
  Élohely-térképezés. Nemzeti Biodiverzitás-monitoro
  zó Rendszer. Scientia Kiadó, Budapest.

3
Társulástan története

• Formációk felismerése 19. század eleje
• Régiók növényzeti különbségeinek felismerése
  19. század közepe/vége
• Szigorúan vett növénytársulástan kezdetei 20.
  század eleje
• Növénytársulástani irányzatok különbözo
  iskolák
• Tipológiai iskolák

4
Fontos társulástani fogalmak

• Növényzet (növénytakaró, vegetáció)
• Az ideális növénytársulás olyan növényközösség,
  amely
• térben és idoben ismétlodik,
• fajkészlete hasonló,
• meghatározott termohelyi körülmények között
  alakul ki,
• a szomszédos társulásoktól elhatárolható

5
Fontos társulástani fogalmak

• A reális növénytársulásoknál
• a határok elmosódhatnak,
• a fajkészlet átmeneti jellegu lehet,
• az emberi hatások nagyban átalakíthatják a
  természetszeru állapotot

6

• Szuperorganizmus koncepció
• Fontosabb képviseloi
• Clements
• Zürich-Montpellier társulástani iskola
• Braun-Blanquet
• Soó
• Borhidi
• Individualisztikus koncepció
• Fontosabb képviseloi
• Gleason

7
Koncepciók ütköztetése

• Biológiai kapcsolatok szerepe abiotikus
  környezet szerepe
• Léteznek-e egyáltalán szervezett
  növénytársulások?
• Elválaszthatók-e a társulások éles határokkal?
• Jellemezhetok-e a társulások fajösszetételük
  alapján?

8
Társulások elnevezése

• jellemzo növényfajok alapján, azok tudományos
  (latin) nevébol képezve
• -etum végzodés (pl. Quercetum pubescentis)
• két részbol álló társulásnév esete (pl.
  Cotino-Quercetum pubescentis)

9
Társulás felett

• Társuláscsoport (-ion végzodés, pl.
  Orno-Cotinion)
• Társulássorozat (-etalia végzodés, pl.
  Orno-Cotinentalia)
• Társulásosztály (-etea végzodés, pl. Quercetea
  pubescenti-petraeae)
• Társulásdivízió (-ea végzodés, pl. Querco-Fagea)

10
Társulás felett

• Társuláscsoport (-ion végzodés, pl.
  Orno-Cotinion)
• Társulássorozat (-etalia végzodés, pl.
  Orno-Cotinentalia)
• Társulásosztály (-etea végzodés, pl. Quercetea
  pubescenti-petraeae)
• Társulásdivízió (-ea végzodés, pl. Querco-Fagea)

11
Társulás alatt

• Altársulás (szubasszociáció) (-etosum végzodés)
• Fáciesz
• Szinúzium
• Konszociáció
• Geográfiai variánsok

12
Társulások leírása

• Diagnosztikus fajkombináció
• Elemei
• Domináns fajok
• Karakterfajok
• (abszolút karakterfajok)
• (regionális vagy lokális karakterfajok)
• Differenciális fajok
• (ökológiai differenciális fajok)
• (földrajzi differenciális fajok)
• Állandó fajok

13
Társulások terepi felvételezése(cönológiai
felvétel készítése)

• A mintaterület nagysága
• erdokben 20 x 20 - 40 x 40 m
• cserjésekben 5 x 5 - 10 x 10 m
• gyepekben 1 x 1 - 5 x 5 m
• de minden esetben az igényekhez alkalmazkodni
  kell!

14
A társulásfelvételezés részei a fajösszetétel
jellemzése I.

• A fajok tömegességének, számarányának becslése
• Alapfogalmak
• Borítás (gyepszint, mohaszint)
• Záródás (cserje- és lombszintek)
• Mérési lehetoség
• A borítás vagy záródás százalékos megadása
• Úgynevezett A-D érték meghatározása (A-D
  abundancia dominancia)
• Az értékeket szintenként becsüljük
• A becslés szintenként abszolút értékben adjuk meg
  (nem relatív értékben)

15
A-D értékek meghatározása
16
A társulásfelvételek feldolgozása

• Egy felvétel nem felvétel minimum 5
• Szükséges mintaanyag összegyujtése (saját vagy
  másoktól átvett)
• A felvételeket rendezni kell
• A következtetéseket (társulások jellemzését,
  leírását, összehasonlítását) a felvételek sok
  szempontú elemzésével, vizsgálatával kell megtenni

17

• A társulások szerkezete
• vertikális struktúra (szintezettség)
• horizontális struktúra (mozaikosság)

18
Fontos társulástani fogalmak
Aszpektus a társulások képe, megjelenése egy
adott vegetációs periódusban A társulások
fluktuációja (hullámzása) a társulások jellemzo
fajainak arány-változásai (általában több év
viszonylatában)
19
Fontos társulástani fogalmak
Szukcesszió a társulások fejlodése, átalakulása
egymásba Pionír (kezdo, úttöro)
társulások Átmeneti társulások Klimax (záró)
társulások (valódi klimax, szubklimax, paraklimax
állapotok)
20
Jellemzo szukcessziós (társulásfejlodési)
sorok tavi zonáció nyílt víz hínaras
gyékényes nádas magassásos lápi fás
társulások
folyóparti zonáció pionír lágyszárú növényzet
bokorfüzes puhafás ligeterdo keményfás
ligeterdo síkvidéki gyertyános-kocsányos
tölgyes
sztyepréti zonáció nyílt sziklafelszín
sziklahasadék-növényzet sziklagyepek
sztyeprétek bokorerdok zárt molyhos tölgyesek
21
(No Transcript)
22
(No Transcript)
23
(No Transcript)
24
(No Transcript)
25

• A társulások kialakulását meghatározó
  legfontosabb tényezok
• klíma (klímazonális és klímaregionális
  társulások, extraregionális társulások)
• talaj, domborzat, hidrológiai viszonyok
  (edafikus v. azonális társulások)
• vegetációtagozódás (klímaövek növényzeti övek)

26
A gyeptársulások helye a magyarországi
vegetációban
támogatott gyeptársulások
legszárazabb gyeptársulások
üde gyeptársulások
antropogén eredetu gyepek
legnedvesebb gyeptársulások
természetes gyepek