1. A K

1
1. A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI

• Nemzetközi
• és nemzeti
• historiográfiai és szakirodalmi áttekintés

2
B./A MAGYAR HISTORIOGRÁFIA ÉS SZAKIRODALOM
ÁTTEKINTÉSE
3
Magyarországon a könyvtártani (praxis)
szakirodalom kiadása hasonlóan a nemzetközi
szakirodalomhoz megelozte a könyvtártudomány
elméleti kérdéseirol szóló diskurzust.
4
Az elso hatások Magyarországon

• Michael Denis Einleitung in die Bücherkunde
  1777-1778.
• A Bécsi Tereziánumban tanított könyvtári
  ismereteket.
• Az iskola igen kedvelt volt a magyar
  arisztokrácia körében.
• Sokan közülük ennek hatására lettek szenvedélyes
  könyvgyujtok, bibliofilek. (Széchényi Ferenc,
  Apponyi Antal stb.)

5
Toldy Ferenc A könyvtártan kézikönyve Csak az
elso rész jelent meg A könyvtárakról címmel az
Athenaeum címu folyóirat 1843-as évfolyamában
6
A magyarországi nagykönyvtárak integrációjáról,
együttmuködésérol

• Szász Károly 1869-ben kapott megbízást Eötvös
  kultuszminisztertol arra, hogy a magyarországi
  közkönyvtárügyet és az országos könyvtár
  létrehozásának lehetoségeit és körülményeit
  részleteiben ismerje meg. ?
• Szász Károly Közkönyvtáraink és az egy országos
  könyvtár. Pest Athenaeum Nyomda, 1871. (A
  Pesti Napló különlenyomata)

7
Könyvtártani vonatkozású közlemények a Magyar
Könyvszemlében (1876-)
8
Horváth ÁrpádNéhány szó a budapesti m. k.
egyetem könyvtárának rendezése és czimtározása
ügyében (1876.)

• 1. A rendezés és czímtározás minden ágában a
  szakrendszert kell keresztülvinni.
• 2. A könyvtárnak nem szabad helyhez kötve lenni,
  minélfogva a könyvek signaturáikat a szakok, és
  nem a szekrények után kapják.
• 3. A könyvkészletnek egységes egészet kell
  képezni, minélfogva külön kézikönyvtár
  felállítása nem engedheto meg.
• 4. A szakokon belül a könyveket, a három formatum
  szerint különválasztva, beturendben kell
  felállítani, minélfogva a beékelést, az
  ugrószámok rendszerét kell elfogadni, nem pedig a
  folyó számok rendszerét.
• 5. Háromféle czímtárra van szükség a)
  czédulaczímtárra, b) bekötött könyvekbe vezetett
  egyetemes beturendes névczímtárra és c) hasonló
  módon vezetett szakczímtárakra.

9
Barna FerdinándA Magyar Nemzeti Múzeum
Széchenyi Országos Könyvtárának rendezésérol
(1876.)

• A könyvek leírásának (katalogizálás) kérdései
• A könyvek tematikus felosztásának alapvetése
• 12 foosztály
• 181 alosztály

1. Enciklopédiák
2. Filológia
3. História
4. Matematika
5. Fizika
6. Antropológia
7. Filozófia
8. Esztétika
9. Politika
10. Medicina
11. Jurisprudentia
12. Theologia

10
SZINNYEI JÓZSEF AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR
RENDEZÉSÉROL (1876.)

• Az Egyetemi Könyvtár új épületének birtokbavétele
  során alkalmazott új szakrendrol és a
  feldolgozási metódusokról.

11
Fraknói Vilmosszámos írása

• MKOF fofelügyeloje
• MNM könyvtárának ore
• A történeti vonal képviseloje volt
  kiadástörténet, nyomdászattörténet, kodikológia
  stb.

12
Dolinay Gyula (1850-1915)

• Iskolai és Népkönyvtár
• címu folyóirata (1878 szeptembere és 1879
  júniusa között jelent meg)
• Az iskolai és népkönyvtár használatát be kell
  illeszteni a tantervbe.

• Könyvet a népnek! In Az iskolai és népkönyvtárak
  kérdése (1879)
• Iskolai- és népkönyvtár alatt a népiskolák
  mellett felállított könyvgyujtemény értendo, mely
  úgy a kisebb, mint a serdülo gyermekeknek és a
  népnek alkalmas olvasni valókat foglaljon
  magában.

13
A MAGYARORSZÁGON MUKÖDO KÖNYVTÁRAK RÉSZLETES
SZÁMBAVÉTELE

• György Aladár Magyarország köz- és
  magánkönyvtárai 1885-ben. Bp. Országos
  Statisztikai Hivatal, 1886.
• Világszerte általános tendencia, hogy a
  kölcsönkönyvtárakból, a kaszinói és egyleti
  könyvtárakból, valamint a népkönyvtárakból sorra
  fejlodnek ki a nyilvános könyvtárak, ám hazánkban
  ez a folyamat csupán kezdeti stádiumban van.

14
Az összeírás legfontosabb adatai
15
Könyvtártípus Könyvtárak száma Könyvek száma Olvasók száma Használt kötetek száma
Nyilvános 44 1.192.144 86.098 149.897
Hatósági 76 180.924 5.792 10.132
Tanintézeti 555 1.726.662 52.829 237.565
Egyházi hatóságok könyvtárai 313 1.370.012 3.220 26.294
Egyesületek és társulatok könyvtárai 335 404.773 25.306 132.978
Kölcsönkönyvtárak 77 423.721 5.189 75.843
Közkönyvtárak összesen 1.400 5.298.236 178.434 632.709
Magánkönyvtárak 1.001 2.334.138 - -
MIND ÖSSZESEN 2.401 7.632.374 178.434 632.709
16
Kudora Károly (1851-1916) Könyvtártan 1893.

• Munkahelye a Budapesti Egyetemi Könyvtár volt
• Könyvtártani összefoglalója nem tudományos, hanem
  népszerusíto céllal készült
• A kötet tartalma
• könyvtártörténet, (írás, nyomdászat stb.)
• a könyvre vonatkozó általános ismeretek
• a könyvek állagvédelme
• könyvtártani (könyvtártudományi) ismeretek
  raktározás, feldolgozás katalógusok olvasók
  kiszolgálása
• könyvtártudományi bibliográfia magyar és idegen
  nyelvu szakirodalom (jelentos az angol nyelvu
  anyag)
• a hazai könyvtári helyzet elemzése
• saját könyvtárpolitikai elvei
• a könyvtárosok munkája, hivatása.

17
Gyalui Farkas (1866-1952)

• 1891 óta dolgozott a kolozsvári egyetemi
  könyvtárban.
• 1897 tavaszán-nyarán Wlassics Gyula miniszternek
  köszönhetoen állami ösztöndíjból több hónapos
  európai körutat tett Németország, Svájc,
  Franciaország, Belgium, Hollandia és Ausztria
  jelentos könyvtárainak, illetve a
  könyvtártudomány külföldi eredményeinek
  megismerésére. ?
• Külföldi közkönyvtárakról. 1. köt. Kolozsvár
  Ajtai, 1900.
• 1901. kinevezték a kolozsvári egyetem
  könyvtártudományok magántanárává,
• 1918-19-ben próbálja menteni a könyvtár román
  tulajdonba vételét. ? eredménytelenül.
• 1918-1926-ig o irányította az egyetemi könyvtár
  munkáját.
• 1926-ban etnikai okok miatt nyugdíjazták .

18
KÖNYVTÁRTANI MUVEI

1. A nyomdatermékek köteles példányai. Kolozsvár
   Minerva, 1897.
2. Külföldi közkönyvtárakról Tanulmány
   Németország, Svájc, Franciaország, Anglia,
   Hollandia, Belgium és Ausztria nevezetesebb
   közkönyvtárairól. Kolozsvár Ajtai, 1900.
3. A könyvtári tudományok célja és feladata
   Magyarországon. Kolozsvár Ellenzék Ny., 1903.
4. Legkedvesebb könyveim. Budapest Singer és
   Wolfner, 1902.
5. A magyar könyvtárak jövojérol. Budapest
   Franklin, 1904.

19
FERENCZI ZOLTÁN1899-1925 között a budapesti
Egyetemi Könyvtár igazgatója

• A könyvtártan alapvonalai
• Bp. MKOF, 1903.
• 1900 és 1902 közötti könyvtárnoki tanfolyamon
  tartott könyvtártani eloadásai alapján készült
  kézikönyv.
• 1. rész a könyvtár épülete és berendezése
• 2. rész a könyvtár kezelése (a könyvek
  beszerzése, leltárba vétele, katalógusok,
  kölcsönzés, az olvasóterem használatával
  kapcsolatos munkák, adminisztráció,
  állományvédelem stb.

20
NEMÉNYI IMREAz ifjúsági könyvtárak és ifjúsági
olvasmányok a nevelésszolgálatában. Bp.
Lampel, 1902.

• 1. A pedagógusok és a szülok feladatai az
  olvasmányok kiválasztásában
• 2. A jó olvasmány ismérvei
• 3. Az életkor figyelembevétele az olvasmányok
  kiválasztásánál
• 4. Az illusztráció igényessége
• 5. Az iskolai könyvtárak kezelésével kapcsolatos
  ismeretek

21
A SZÁZADFORDULÓ KÖZKÖNYVTÁRI ELLÁTÁSÁNAK VITÁIT
TÜKRÖZO SZAKIRODALOM
22
Szabó ErvinEmlékirat községi nyilvános könyvtár
létesítésérol Budapesten. In Városi Szemle,
1910. 6. sz. 446-490. p.

• Könyvtárszervezési, könyvtárellátási kérdésekkel
  foglalkozik public library modell.
• Hármas megoldást javasolt
• specializálás és munkamegosztás (a központi ún.
  reference library és a kerületi fiókkönyvtárak
  között),
• kooperáció más könyvtárakkal (a város kisebb,
  egyesületi intézményeivel az adok, hogy adj!
  jelszó jegyében),
• kooperáció a határos (agglomeráció) községekkel
  (mintegy 30 település 200-250 000 lakosáról volt
  szó)
• Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb
  formában (5 fiókkal muködo központi könyvtár, nem
  új épületben) valósultak meg elképzelései.

23
A MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK
MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGEI
Wlassics Gyula
Ferenczi Zoltán
Gulyás Pál
24
A Múzeumok és Könyvtárak Országos
Fofelügyeloségének a közkönyvtári ellátási
kérdéseirol szóló szakirodalma

• Ferenczi Zoltán A népkönyvtárak nemei In
  Múzeumi és Könyvtári Értesíto, 1907. Centralizált
  ellátási modell "valami olyan ez, mint a városi
  középponti könyvtár mellett ugyanennek a
  fiókkönyvtárai.
• Wlassics Gyula Emlékirat a közkönyvtárak ügyének
  fokozottabb fejlesztése érdekében (Apponyi Albert
  vkm-hez) In Múzeumi és Könyvtári Értesíto, 1909.
  A, B és C típusú könyvtárak létrehozása.
• Gulyás Pál .A népkönyvtárak szervezése,
  fenntartása és kezelése. Bp., MKOT, 1909.
• Gyakorlati jellegu kézikönyv (a népkönyvtárügy
  fejlodése, a népkönyvtárak feladatáról és
  típusairól, a népkönyvtárak szervezésével
  kapcsolatos ismeretek, a népkönyvtárosokkal
  szemben támasztott követelmények, gazdálkodási
  kérdések, épületek és berendezés, az állomány
  gondozása, védelme, a könyvek egészségtana,
  leltározás, czímtározás, könyvtár katalógus
  fajai, a könyvanyag fölállítása (raktározása) és
  beköttetése, könyvtári állományellenorzés,
  könyvtár használata (olvasóterem, kikölcsönzés, a
  forgalom fokozása).

25
KÉT KÖZKÖNYVTÁRI FELFOGÁS ÜTKÖZÉSE A NAGY
NYILVÁNOSSÁG ELOTT
1. Szabó Ervin eloadásában a paternalista-nevelo
könyvtárral szemben új könyvtári ideálképet
vázolt fel a következetesen liberális polgári
könyvtárét . "Nem tartozik a föladatai közé, hogy
a "hazafiságot" a "vallást" a "nemzeti eszmét"
stb, védelmezze, terjessze...", hanem az
ismeretátadás.
2. A paternalista könyvtár elvei Tóth Rezso
fejtette ki "Mi igenis irányítani akarjuk, hogy
a magyar nép mit olvasson és miben gyönyörködjék!"
26
KÁPLÁNY GézaKönyvtárak korszeru rendezése és
fejlesztése, 1-2. köt. (1943)

1. a könyvtárak rendezésére és használatára
   vonatkozó általános tudnivalók,
2. a Dewey-féle decimális osztályozó rendszer

27
A BIBLIOGRÁFIAI VONAL

• A bibliográfia elméleti kérdéseivel majd csak a
  20. sz. elejétol foglalkozik a magyar
  szakirodalom, de bibliográfiák már jóval korábban
  is megjelennek.

28
RETROSPEKTÍV NEMZETI BIBLIOGRÁFIAI PRODUKTUMOK

1. Czvittinger Dávid Specimen Hungarie Literatae
   (1711) biobibliográfia
2. Bod Péter Magyar Athenas (1766)
   biobibliográfia
3. Sándor István Magyar Könyvesház (1803) A muvek
   megjelenésének kronológiája
4. Szabó Károly RMK (1879-1898) 1-2. köt Szabó
   Károly - Hellebrandt Árpád RMK (1896-1898)
   3/1-2. köt. az 1711 elotti Hungarica anyag
   számbavétele
5. Petrik et al. ciklusok (1712-1920)

29
A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI, KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI
SZAKSAJTÓ A 1918-IG
30
Az indulási év 1876 Közreadója a MNM
Könyvtára Foként könyv- és könyvtártörténettel és
bibliográfiai kérdésekkel foglalkozik.
A századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban
jelennek meg benne könyvtártani, könyvtárelméleti
kérdések és a külföldi könyvári gyakorlat
módszeres bemutatása. A századfordulót követo
években a közkönyvtári ellátás kérdéseivel
foglalkozó írások sora jelenik meg a
folyóiratban.
31
Múzeumi és Könyvtári Értesíto 1907-1918.

• A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának
  folyóirata
• Szerkesztoje Mihalik József
• Mint hivatalos közlöny, a tanulmányok és
  módszertani jellegu írások mellett a közreadó
  testület jelentéseit és állásfoglalásait adta
  közre.

32
Népmívelés (késobbiekben Népmuvelés) 1906-1918.

• A népmuvelési mozgalom részének tartott
  közkönyvtári ellátás kérdései.
• Népkönyvtárak kérdései.
• A népiskolai könyvtárak,ifjúsági könyvtárak.
• Az olvasás értéke, haszna, szükségessége.
• Az olvasás és a gyermek, az iskola kapcsolata.

33
KÖNYVTÁRI SZEMLE 1913-1918., majd 1934-1935.

• Szerkesztoje formálisan Kohalmi Béla, de
  valójában Szabó Ervin.
• Témája a modern nyilvános könyvtárügy.
• A második ciklus sokkal eredménytelenebb.

34
1945 UTÁN

• HOGYAN ÉPÜLJÖN FEL AZ ÚJ MAGYAR KÖNYVTÁRI
  RENDSZER? (PRAXIS FELOLI MEGKÖZELÍTÉS)

35
1945-1948 között

• Polgári demokratikus értékrend mentén
  szervezodjék
• Külön a közkönyvtári irányítás (szoros
  együttmuködésben az Országos Szabad Muvelodési
  Mozgalommal)
• Külön a tudományos kollekciók irányítása

36
1952. évi minisztertanácsi határozat 1956. évi
5. sz. törvényereju rendelet

1. A magyar könyvtárügy egységes rendszer.
2. Csak a rendszer egésze képes a differenciált
   igények kielégítésére ? kooperáció
3. A magyar könyvtári rendszer hálózati elven
   történo rendszerbe foglalása.
4. A könyv és könyvtár muvelodéspolitikai
   jelentoségének korszeru megfogalmazása,
   társadalmi funkcióinak meghatározása, az állami
   és tömegszervezeti könyvtáraink helyének
   kijelölése muvelodéspolitikában.

37
AZ 1950-ES ÉVEK KÖZEPÉTOL KÖNYVTÁRTUDOMÁNY
FOGALMI ÉRTELMEZÉSÉNEK KÍSÉRLETEI
38
Miért pont az 1950-es évek közepén?

1. 1950-ben megindult az egyetemi szintu könyvtáros
   képzés.
2. 1953-ban megalakult az Országos Könyvtárügyi
   Tanács, amelynek egyik fo feladata lett a
   könyvtártudományi kutatások szorgalmazása.
3. 1954 márciusában márciusában az I. Nyelv- és
   Irodalomtudományok Osztálya keretében életre
   hívta a Könyvtártudományi Fobizottságot s ezzel a
   bibliográfiai, írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó-
   és könyvtártörténeti, könyvtártani és
   dokumentációs kutatás irányítását szervezett
   formában akadémiai feladattá tette.
4. Jogszabályi megerosítés az 1956. évi 5. sz.
   törvényereju rendelet és a végrehajtására kiadott
   rendeletek tartalmazták a könyvtártudomány
   muvelésének követelményeit.

39
A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY FOGALMI ÉRTELMEZÉSEI
40
VARJAS BÉLA A könyvtártudomány elvi alapja és
rendszere (Magyar Könyvszemle,1955)

• A könyvtártudomány két szegmense
• Könyvtörténet
• könyvismeret, (könyvkiadás, -termelés és
  -forgalmazás története, bibliográfiatörténet)
• könyvtárismeret, (könyvtártörténet, könyvtáros
  képzés története, könyvtárügy története)
• 2. Könyvtártan
• a könyv, a dokumentum eloállításával és
  terjesztésével kapcsolatos ismeretek.
• a bibliográfia elméleti kérdései
• könyvtárelmélet (a könyvtár fogalma, típusai,
  gyujteményszervezés, könyvtári funkciók,
  olvasószolgálat, olvasáslélektan,
  könyvtártudományi kutatások, könyvtárközi
  együttmuködés, könyvtárigazgatás
• a könyvtárépítészet, könyvtárberendezés, a
  könyvtárosok képzése.
• Könyvtárügy könyvtárpolitika, könyvtárügyi
  szervezetek, könyvtárhálózatok, jogszabályalkotás
  stb.

41
1. KOVÁCS MÁTÉ (1906-1972)

1. Könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában
   címu tanulmánya (1961).
2. Az oktatási reform és a könyvtárak címu
   tanulmánya (1961) a különbözo könyvtáraknak a
   kultúrában, elsosorban az oktatásban és a
   tudományokban játszott szerepét.
3. A könyvtáros képzés új képzési rendszerének
   kidolgozása, bevezetése.

42
KÖNYVTÁRTUDOMÁNY-ELMÉLETI FELFOGÁSÁNAK ALAPJAI

• A könyvtártudomány az írásos-nyomtatásos
  közlésmód társadalmi folyamatának része.
• Az írás, a könyv és a könyvtári kultúra hogyan
  tölti be társadalmilag meghatározott funkcióját a
  társadalom különbözo tevékenységi területein?
• Hogyan juttatja el különbözo területekre -
  tudomány, kutatás, muvelodés, oktatás, nevelés
  stb. - a szükséges információkat, ismereteket?
• Ebben az értelemben a könyvtártudomány a
  legszorosabb kapcsolatban a szociológiával, a
  kommunikációelmélettel, az írás és olvasás
  történetével, valamint annak szociológiai
  vetületével mutat legközelebbi rokonságot.

43
Az írásos-nyomtatásos közlésmód tárgykörei

• 1. az írásos-nyomtatásos kommunikáció megjelenési
  formái írásmuvek, kiadványok, nyomtatványok,
• 2. az írásos-nyomtatásos kommunikáció
  tevékenységi körei a szerzoi és szerkesztoi
  tevékenység, a könyvkiadás, a könyvnyomtatás,
  sokszorosítás, könyvkereskedelem és
  könyvterjesztés, könyvgyujtés és bibliofília,
  könyvtári munkafolyamatok, bibliográfiai és
  dokumentációs tevékenység,
• 3. az írásos-nyomtatásos kommunikáció
  intézményei kiadó, nyomda, könyvkereskedés,
  könyvtárak.

44
A KÖNYVTÁRTUDOMÁNY KUTATÁSI TÁRGYKÖREI

• az írás és olvasáskultúra a könyv- és könyvtári
  kultúra társadalmi alapjai és összefüggései,
  társadalmi szükségletek és igények, társadalmi
  hatás
• írásos-nyomtatásos közlésmód és más kommunikációs
  rendszerek kapcsolata
• az olvasás és olvastatás pedagógiai,
  pszichológiai és szociológiai problémái
• könyvkultúra, ezen belül könyvkiadás, idoszaki
  sajtó és kiadványszerkesztés, nyomdászat,
  tipográfia és könyvmuvészet, papírismeret, könyv-
  és lapterjesztés,
• a kiadványok rendszerezése és tartalmi feltárása
  bibliográfia, dokumentáció
• a könyvtári kultúra magán- és közkönyvtárak, a
  könyvtárban lévo információk társadalmi
  felhasználása, könyvtárügy, könyvtári
  munkafolyamatok, könyvtártan.

45
KOVÁCS Máté (szerk.)Könyv és könyvtár a magyar
társadalom életében 1-2. köt.

• köt. az államalapítástól 1848-ig. (1963)
  http//www.mek.oszk.hu/06700/06770/index.phtml
• köt. 1849-1945-ig (1970) http//www.mek.oszk.hu/06
  800/06832/index.phtml
• köt. ?

46
Sallai István-Sebestyén Géza A könyvtáros
kézikönyve(1. kiad. 1956. 2. kiad. 1965.)

• A könyvtártudomány
• fogalmának értelmezése
• elmélet, gyakorlat és
• történet.

47
A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRI, KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI
SZAKSAJTÓ 1945-TOL NAPJAINKIG
48
1. KÖNYVTÁRÜGYI SZEMLE 1950-1951

• Összesen kilenc száma jelent meg.
• Elso száma még kizárólag szovjet közlemények
  magyar fordítását tartalmazta ez mindvégig
  megmaradt.
• A késobbi füzetekben már eredeti írások, magyar
  publikációk is helyet kaptak.
• A szabványosítás, a muszaki könyvtárak, a
  könyvtári jogalkotás, a szakkönyvtárak.
• Recenziók, hírek stb.
• Egyértelmuen a szakkönyvtárak közlönye funkcióját
  igyekezett betölteni.

49
A KÖNYVTÁROS CÍMU FOLYÓIRAT

• 1951-1952 Könyvbarát Könyvtárosok és
  könyvterjesztok havi folyóirata.
• 1953-1954-ben A Könyvtáros ?
• 1955-ben A Könyv ?
• 1956-tól A Könyvtáros ?
• 1964-tol Könyvtáros 1992-ben megszunt.

50
A KÖNYVTÁRI FIGYELO

• 1955-1957. Könyvtári tájékoztató (külföldi
  lapszemle, könyvtártudományi referáló folyóirat)
• 1958- Könyvtári Figyelo (KMK - OKDT)
• 1962-tol már önálló írások is megjelentek benne ?
  a referáló lap funkcióját átvette a KDSZ.

51
TUDOMÁNYOS ÉS MUSZAKI TÁJÉKOZTATÁS

• 1954-1963. Muszaki Könyvtárosok Tájékoztatója
  (OMK)
• 1963-tól Tudományos és Muszaki Tájékoztatás
  (OMKDK)

52
KÖNYVTÁRI LEVELEZO/LAP

• 1989- KIK?IKSZ FOLYÓIRATA

53
KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖNYVTÁROS

• 1992 decemberében - több havi szünet után - a
  Könyvtáros utódaként indult meg a Könyv,
  Könyvtár, Könyvtáros .

54
ISKOLAI KÖNYVTÁRI FOLYÓIRATOK
55
KÖNYV ÉS NEVELÉS

• 1959- Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója
• 1966-tól 1987-ig OPKM-MM
• Újraindulás 1999.
• 2005- EKEN

56

• Iskolakönyvtáros
• 1994-

Könyvtárhasználattan 1999-2002 (?)
57
Public Library csata 1968-ban

• Sallai István Közmuvelodési könyvtárügyünk
  fejlodési iránya(Eloterjesztés az Országos
  Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi
  június 19-i békéscsabai ülésére)