1
Árelorejelzés a liberalizált magyar háztartási
piacon

• Szolnoki Pálma Tóth András István

2
Háttér

• 2003/54/EC Direktíva
• 2007 júliusától - Magyarországon 2008 januártól
  - minden fogyasztó szabadon megválaszthatja
  szolgáltatóját háztartások is
• Végfogyasztói hatósági árak
• Kérdésünk
• Milyen árak alakulnának ki a magyar háztartási
  villamos energia piacon teljes árliberalizáció
  esetén szolgáltatóváltás lehetosége mellett?

3
Magyar háztartási villamos energia piac

• A teljes hazai villamos energia fogyasztás kb.
  25-a a háztartási fogyasztás,
• ? 220 milliárd Ft
• Hat regionális monopol szolgáltató - ma Egyetemes
  Szolgáltatók három tulajdonos kezében

4
Modellezés menete

• Alapmodell feltevései
• Egy játék, melyben három szolgáltató kizárólag
  árban versenyezve profitmaximalizáló döntést hoz
  (beszerzési egységköltségük megegyezik)
• Fogyasztók szolgáltatóváltási költségeket
  szenvednek el, ezért csak elég nagy árkülönbség
  esetén váltanak szolgáltatót
• A fogyasztók különböznek szolgáltatóváltási
  költségükben és fogyasztási mennyiségükben, a
  szolgáltatók a kiindulási fogyasztási bázisukban
• A fogyasztói döntéseket egy kérdoíves felmérésen
  alapuló szolgáltatóváltási függvénnyel
  reprezentáltuk
• Egy idoszak van
• Kérdés mi lesz a játék egyensúlyi kimenetele,
  azaz milyen árakat fognak ebben az esetben a
  szolgáltatók meghatározni?

5
Eredmények

• Nash egyensúlya nincs a modellnek, ezért
  alternatív egyensúlyi koncepció Oz Shy
  aláígérés biztos egyensúly
• A két nagyobb vállalat, az E.ON és az RWE egyenlo
  árat fog meghatározni, míg az EdF fog aláígérés
  biztos árat megszabni, ami 19-kal alacsonyabb,
  mint a két nagyobb vállalat ára
• A piacon magas lesz a váltási arány 34
• Ennek ellenére az átlagár 12-kal lesz magasabb
  csak a szolgáltatói árrés emelkedése miatt, mint
  a liberalizáció elotti ár.
• Egyéb eredmények
• A szolgáltatóváltási költségek csökkenése
  csökkenti az árakat
• Amennyiben a beszerzési költségek egységnyivel
  nonek (csökkennek), az átlagár is egységnyivel no
  (csökken), teljesen beépül az árba
• Az új belépok fenyegetése csökkenti az árakat még
  akkor is, ha nem tudnak végül belépni.

6
Szakpolitikai következmények

• Csökkenteni kell a szolgáltatóváltási költségeket
• Pl Adminisztráció csökkentése (internetes vagy
  telefonos szolgáltatóváltás)
• Új belépés segítése
• Ügyfélszolgálati kötelezettségek
• Elosztó társaságok hatékony felügyelete
• Beszerzési költségek csökkentése
• Versenyzoi nagykereskedelmi piac

7
A modell gyengeségei

• A szolgáltatóváltási költségek hipotetikus
  kérdésekre adott válaszokon alapulnak
• Egy idoszak
• Csak az árdimenziót veszi figyelembe, a minoségi
  dimenziót nem
• A vállalatok többi tevékenységével (pl. elosztás
  és termelés) való összprofitmaximalizálást nem
  veszi figyelembe
• A beszerzési ár egyenlo
• Felteszi, hogy a szolgáltatók nem játszanak össze
• Nem triviális az egyensúly koncepció

8

• Köszönjük a figyelmet!

9
Kereslet oldal

• n fogyasztó, mind egy kezdeti szolgáltatónál
• Szolgáltatóváltási költségükben és
  fogyasztásukban heterogének

A fogyasztó döntése maradjon az eredeti
szolgáltatójánál vagy váltson át egy másikhoz
10
Egyszerusített keresleti oldal

• Paizs (2003)
• A fogyasztók döntései egy szolgáltatóváltási
  függvénybe aggregálhatók
• Elég a szolgáltatók interakciójára koncentrálni

11
Kínálati oldal

• Három szereplo - árverseny
• Beszerzési költség megegyezik c
• A kiindulási fogyasztói bázis és ezáltal a
  szolgáltatóváltási függvény szolgáltatónként
  különbözo