A%20klinikai%20epidemiol

1
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Dr Füst György
2
VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények
beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2.
Feladatlap néhány eldöntendo kérdéssel, ill.
egyszerubb számítással3. Szóbeli vizsga, 1
eloadás1 tétel

• 2010 június 23, csütörtök, 16.30
• 2010 július 7 csütörtök 16.30
• NET, számítógépes terem

3
Epidemiológia

• 1. A fertozo betegségek epidemiológiája
• 2. A nem fertozo betegségek epidemiológiája

4

• I. rész
• A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai

5

• PREVALENCIA

6
Egy adott betegség elofordulási gyakorisága egy
adott számú és adott helyen élo
lakosságcsoportban egy adott idopontban

• Magyarországon az addiktológiai gondozókban 42
  924, a pszichiátriai gondozókban 2902, azaz
  összesen 45 826 alkoholbeteget tartottak
  nyilván 1999-ben. A gondozásba került
  alkoholbetegség prevalenciája tehát 1999-ben 100
  000 lakosra számolva kereken 460, 1000 lakosra
  számolva kereken 5 volt.

7
(No Transcript)
8
(No Transcript)
9
(No Transcript)
10
(No Transcript)
11
Kelet-Európa és a Szovjetunió egyéb utódállamai
EASTERN EUROPE AND CENTRAL ASIA
HIV and AIDS statistics and features, end of 2002
and 2004  

  Adults and children living with HIV Number of women living with HIV Adults and children newly infected with HIV Adult prevalence () Adult and child deaths due to AIDS

2004 1.4 million920 0002.1 million 490 000310 000710 000 210 000110 000480 000 0.80.51.2 60 00039 00087 000

2002 1.0 million670 0001.5 million 330 000220 000480 000 190 00094 000440 000 0.60.40.8 40 00027 00058 000

12
                                                  
                                                  
          
13
                                                  
                                                  
          
14
(No Transcript)
15
INCIDENCIA
16
Egy adott betegség újonnan felismert eseteinek
száma egy adott számú és adott helyen élo
lakosságcsoportban egy adott idopontban
(idointervallumban)

• Pl. 2001 január 1. és december 31. között
  Magyarországon 4 typhus abdominális eset, de 10
  433 salmonellosis eset fordult elo.
• 100 000 magyar lakosra számítva tehát a typhus
  abdominalis 2001-es incidenciája 100 000 lakosra
  számolva 0.04, a salmonellosisé 103,9 volt.
  Januárban 404, júliusban 1423 salmonellosist
  jelentettek , a 100 000 lakosra számított
  incidencia tehát januárban 4, júliusban 14 volt.

17
(No Transcript)
18
HIV fertozések Magyarországon Regisztrált HIV
fertozöttek
19
HIV fertozések Magyarországon AIDS esetek
20
PREVALENCIA VS INCIDENCIA

• A tüdogondozók által regisztrált nem gümokóros,
  krónikus légzoszervi betegek száma tovább
  növekedett 351 ezer fot tett ki (1998-ban 324
  ezer). (prevalencia 100 000 lakosra
  számítva 1999-ben kereken 3500, 1998-ban kereken
  3200) Az 1999-ben újonnan nyilvántartásba vett
  nem tbc-s betegek száma 62 817 volt, az
  incidencia 1999-ben 100 000 lakosra számítva
  kereken 630)

21
KUMULATÍV INCIDENCIA
22
Kumulatív incidencia

• Az adott betegség felismerése óta egy adott
  területen, pl. országban évente felismert
  eseteinek összesített száma. Pl. a Magyarországon
  1986 óta diagnosztizált AIDS betegek összesített
  száma.

23
(No Transcript)
24
(No Transcript)
25
Kumulatív incidencia 422
26
(No Transcript)
27
MORTALITÁS
28
Egy adott betegségben meghaltak száma egy adott
lakosságszámra vonatkozóan egy adott idoszakban

• A legmegbízhatóbb járványügyi adat

29
Daganatos halálozás (KSH adatok) 100 000 lakosra
számítva (kerekítve)
1995 333
1996 339
1997 338
1998 340
1999 342
2000 337
2001 338
30
A járványügyi adatok szokásos csoportosítási
módjai

• Korcsoportok szerint
• Nemek szerint
• Életmód szerint
• Lakóhely szerint (egyes megyékben vagy
  nagyváros-kisváros-falu)
• Az eltelt évek (évtizedek) során bekövetkezett
  változások, szezonalitás
• Mortalitás halálok, halandósági tábla, a
  születéskor várható átlagos élettartam

31
(No Transcript)
32
(No Transcript)
33
(No Transcript)
34
(No Transcript)
35
(No Transcript)
36
(No Transcript)
37
(No Transcript)
38
Juvancz,PaksyOrvosi biometria, Medicina, 1982)
39
Az ido elotti halálozás miatt elvesztett
potenciális évek száma
40
Juvancz,PaksyOrvosi biometria, Medicina, 1982)
41
II. rész A járványügyi adatok megbízhatósága

• Az adatok megbízhatósága
• Az adatfelvétel reprezentativitása
• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya
  és ennek statisztikai becslése

42
Az adatok megbízhatósága

• A betegség súlyossága
• A tünetek jelentkezési ideje a betegség
  kezdetétol kezdve
• A betegség társadalmi megítélése
• A betegek félelme a betegségük megismerésétol

43
A szurovizsgálatok

• A betegség kezdete és a tünetek megjelenése
  között hosszú ido telik el
• A lakosság egyes csoportjaiban (életkor, nem,
  szociális helyzet, életmód) az adott betegség
  gyakrabban fordul elo
• A betegség megelozésére tett intézkedések
  hatékonyságának ellenorzése
• A sentinel surveillance
• Az unlinked anonim szurés

44
(No Transcript)
45
A járványügyi adatok megbízhatósága

• Az adatok megbízhatósága
• Az adatfelvétel reprezentativitása
• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya
  és ennek statisztikai becslése

46
II. rész

• Az epidemiológiai vizsgálatok statisztikai
  értékelése
• Megfigyeléses vizsgálatok

47
A megfigyeléses vizsgálatok fajtái

• Esetsorozat vizsgálatok. Ide csak esetek
  (legtöbbször nem túl sok beteg) kerülnek
  bevonásra, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel
  szeru, keresztmetszeti, leíró.
• A keresztmetszeti tanulmányba egy jól definiált,
  részletesen jellemzett, nagyobb mintaszámú
  csoport kerül beválogatásra, amelyet tovább lehet
  bontani jellegzetességei szerint, a vizsgálat
  jellege pillanatfelvétel szeru, keresztmetszeti,
  leíró
• Az eset-kontroll tanulmányba két jól definiált,
  eltéro csoport kerül bevonásra (esetek és
  kontrollok), a vizsgálat a bevonás elotti
  eseményekre visszatekinto (retrospektív),
  jellegében keresztmetszeti, leíró
• A kohorsz tanulmányokba egy jól definiált csoport
  kerül bevonásra, nem ismert, hogy ki tartozik a
  majdani eset és ki a kontroll csoportba. A
  vizsgálat a bevonást követo idoszakra elore
  tekinto (prospektív

48
Az események esélyei a retrospektív és a
prospektív vizsgálatban az esélyarány (odds
ratio), a relatív kockázat (relatív risk) az
excess risk és az attributable risk
49
Relative risk
Myocardialis infarctusa van (lett) Myocardialis infarctusa nincs (nem lett) Összesen
Cukorbeteg A B AB
Nem cukorbeteg C D CD
Összesen AC BD ABCD
RR (A/AB))/(C/CD))
50
Myocardialis infarctusa van (lett) Myocardialis infarctusa nincs (nem lett) Összesen
Cukorbeteg 20 80 100
Nem cukorbeteg 35 865 900
Összesen 55 945 1000
A myocardialis infarctus RR-a cukorbetegségre
vonatkozóan RR (20/100)/(35/900) 0,20/0,039
5,13
51
Odds ratio (OR)
Myocardialis infarctusa van (lett) Myocardialis infarctusa nincs (nem lett) Összesen
Cukorbeteg A B AB
Nem cukorbeteg C D CD
Összesen AC BD ABCD
OR ((A/(AB)/B/(AB)) / (((C/CD)/D/CD).
52
Myocardialis infarctusa van (lett) Myocardialis infarctusa nincs (nem lett) Összesen
Cukorbeteg 20 80 100
Nem cukorbeteg 35 865 900
Összesen 55 945 1000
OR ((20/80)/(35/865) 0,25/0,04 6,10.
53
Az OR és a RR viszonya

• Példánkban az OR magasabb, mint az RR. Ez
  általános szabály, azonban a ketto közötti
  különbség nagymértékben változhat, attól függoen,
  hogy mekkora a rizikó mértéke. Ha a
  rizikófaktorral rendelkezok és nem rendelkezok
  összesített kockázata 10 alatt van, akkor az OR
  és a RR csak kis mértékben (kb. 10-al)
  különbözik egymástól. Ha viszont akármelyik
  csoport kockázata nagy, akkor az OR akár
  kétszerese3 is lehet a RR-nak A RR-al
  ellentétben az OR szimmetrikus, tehát a fordított
  kérdésre is ugyanazt a választ kapunk

54
Az excess risk (ER)

• abszolút méroszáma a kockázatnak, a kockázati
  faktorral rendelkezok és a nem rendelkezok
  kockázatának a különbségét mutatja
• ER A/(AB)) ((C/CD).
• 20/100 35/900 0,20 -0,039 0,161
• ha a populációban mindenki cukorbeteg lenne,
  akkor 16-al több myocardialis infarctus fordulna
  elo, ha viszont senki sem lenne az, akkor 16-al
  kevesebb.

55
Attributable risk (AR)

• Egy adott betegség milyen mértékben magyarázható
  az vizsgált rizikófaktorral az egész
  populációban. Példánkban egy adott populációban
  a myocardialis infarctusok milyen hányada írható
  a cukorbetegség számlájára.
• AR (((A/(AB)(RR-1))/(1 (A/(AB)(RR-1).
• AR ((20/100)(4,23-1)/(1 ((20/100)(4,23-1)
  0,2 x 3,23/ 1 (0,2x3,23) 0,646/1,646 0,39
• A vizsgált populációban a myocardialis infarctus
  39-ban tulajdonítható a cukorbetegségnek

56
VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények
beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2.
Feladatlap néhány eldöntendo kérdéssel, ill.
egyszerubb számítással3. Szóbeli vizsga, 1
eloadás1 tétel

• 2010 június 23, csütörtök, 16.30
• 2010 július 7 csütörtök 16.30
• NET, számítógépes terem