A k

1
A kábítószerek hatásmechanizmusa
2
KÁBÍTÓSZER DEFINÍCIÓJA

• Minden olyan növényi vagy szintetikus eredetu
  anyag,amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja
  annak muködését, illetve annak több funkcióját,
  hat a központi idegrendszerre. Megváltozik az
  egyén közérzete, hangulata és a viselkedése.
  Rendszeres fogyasztása pedig a megszokás révén
  függoséghez vezet.

3
.

• Kábítószerek az álboldogság forrásai
• A kábítószerek többsége az emberi és állati
  szervezetben egyaránt jelen lévo receptorokon
  fejtik ki hatásukat. E receptorok a szervezet
  természetes ingeranyagainak megkötésére és
  jeltovábbításra szolgálnak.
• A középagy egyik területérol olyan idegpálya
  fut az n. accumbenshez a boldogságközpontba ami
  dopamint mint ingerületátvivo anyagot tartalmaz.
• A kábítószerek többsége a mesocortico-limbicus
  dopaminerg rendszert aktiválja,dopamint szabadít
  fel a nucleus accumbensben, ami kellemes érzéshez
  vezet.
• A belso ingeranyagok hatása nem tartós, hamar
  lebontódnak ezért nem alakul ki legtöbbször
  függoség.

4

• A boldogságközpont felelos a különbözo
  kábítószerekkel kapcsolatos függo viszony és
  hozzászokás kialakításáért is. Az egyén
  leküzdhetetlen vágyat érez, hogy a kábítószerrel
  elért kellemes érzéseket ismételten elérje, de
  ehhez egyre nagyobb dózis szükséges.

5
A nucleus accumbensben felszabaduló dopamin más
ideghálózatokra, az ott jelenlévo dopaminra
érzékeny jelfogókra, D2-receptorokra hatva váltja
ki a kellemes érzetet.
6
Dopamin felszabadítás két módja
1.Az idegbol direkt módon dopamint szabadítanak
fel (ecstasy, nikotin, amfetamin). 2. Az
idegpálya aktivitását gátló ingerületátvivo
anyaggal, a GABA-val muködo idegek aktivitását
gátolják (morfin, kannabisz), aminek
eredményeképpen a gátlás alól felszabaduló,
dopamint termelo idegpálya fokozottabban tud
muködni.
7
(No Transcript)
8
(No Transcript)
9

• A kábítószerek csoportosítása
• Ópiátok (morfin, heroin)
• 2. Központi idegrendszeri depresszánsok, gátlók
  (barbiturátok, alkohol,benzodiazepinek)
• 3. Pszicho stimulánsok (kokain, amfetaminok)
• 4. Koffein és nikotin
• 5. Kannabinoidok (kender)
• 6. Hallucinogének (LSD,meszkalin,pszilocibin,phenc
  yclidin)
• 7. Szerves oldószerek (inhalánsok)(nem
  foglalkozom most)

10
1.Ópiátok

• A morfin az endorfinok fogadására felkészült
  receptormezokhöz kötodik és ezen keresztül fejti
  ki többek között fájdalomcsillapító és euforizáló
  hatását.
• Az opiátok sejtszinten az adenilcikláz enzim
  gátlása révén fejtik ki a hatásukat. Egy másik
  mechanizmussal hiperpolarizálják az idegsejtet,
  ezáltal a sejtekben csökken egy sor hírvivo anyag
  (acetilkolin, noradrenalin, dopamin, szerotonin,
  s a fájdalom kialakulásában szerepet játszó
  P-anyag) felszabadulása.

11
2.Depresszánsok (barbiturátok,benzodiazepinek,
alkohol)

• A GABA-erg rendszer befolyásolása útján fejtik
  ki fo hatásukat
• A benzodiazepin kötodik a GABA-receptor
  benzodiazepin-kötohelyéhez, és megnöveli a
  kloridcsatorna megnyitási idejének frekvenciáját.
• A barbiturátok a GABA-receptor
  barbiturát-kötohelyéhez kötodnek és a csatorna
  nyitott fázisának idejét növelik meg, mintegy
  bénítják a csatornát.
• Az alkohol hatása sokrétu. Csökkenti az
  idegsejtmembrán szerkezetének rendezettségét, a
  benzodiazepinekhez hasonlóan gátolja a GABA-erg
  rendszert, valamint gátolja az idegsejtekben a
  depolarizáció okozta ingerületátvivo-anyagfelszaba
  dulást, s gátolja a gyors aktiváló ingerület
  átvitelben szerepet játszó glutamátreceptor
  muködését is.

12
3.Stimulánsok I. kokain

• Hatása viszonylag rövid ideig tart, mivel gyorsan
  lebomlik.
• A dopamin transzporter gátlásával a központi
  idegrendszer jutalmazó központjaiban a
  dopaminszint megemelkedik, ami eros eufóriát
  okoz.
• A kokain gátolja a noradrenalin és a dopamin
  visszavételét a szinaptikus résbol, ezáltal
  fokozza a stimulációt. (A visszavételre azért van
  szükség, hogy az átvivo anyag, miután kifejtette
  a hatását, eltunjön a hatóhelyrol, másrészt, hogy
  újra felhasználhatók legyenek, a szintézisük
  ugyanis igen energiaigényes.)
• A krónikus kokainszedés a dendrittüskék
  szaporodását is okozza az accumbens magban. Ez a
  hatás egy enzimaktivitás, a ciklin-dependens
  kináz növelésén alapszik. Heroin túladagolása
  esetén az agy légzoközpontja gátlás alá kerül.

13
3.Stimulánsok II.amfetamin és származékai,
(speed,extasy)

• A dopaminerg és az adrenerg hatások eros
  fokozását okozzák. A kokainhoz hasonlóan
  beépülnek az idegsejtekbe,fokozzák a
  szimpatomimetikus katekolaminok felszabadulását,
  izgatják a receptorokat, gátolják a lebontásért
  felelos monoaminooxidáz enzim aktivitását és a
  katekolaminok újrafelvételét a transzportereken
  keresztül.

14

• Az amfetaminok azonban a kokainhoz hasonló
  központi izgató hatás mellett, még a
  dopaminerg-receptorok és szerotoninerg neuronok
  és pályák degenerációjához is vezetnek krónikus
  használat után, ezenkívül csökkentik a szervezet
  immunválaszát.

15

• 4. A koffein és a nikotin
• Koffeinszéles körben elterjedt élvezeti szer. A
  növeli az agy jutalmazó központjában a dopamin
  termelést.(A ciklikus foszfodieszteráz enzim
  (felelos a cAMP elbontásáért) gátlásán keresztül
  fejti ki hatását, s a cAMP koncentrációjának
  növekedésével, a dopamin és a noradrenalin
  szintjének emelkedéséhez vezet.)
• A nikotin a ganglionokban az idegizom
  szinapszisokban és a központi idegrendszerben
  azzal kelt izgalmat, hogy kinyitja az
  ioncsatornákat. A nikotin hatására jellemzo, hogy
  kis adagja izgat, nagy adagja pedig bénít.
• Nagyon eros méreg, az eros dohányosok mégsem
  szenvednek végzetes mérgezést, mert a nikotin
  gyorsan lebomlik a szervezetben. A nikotin testi
  és lelki függoséget, valamint toleranciát is
  kialakít. Stimuláló hatásait az
  adenozin-receptorokon, adenozin-receptor
  antagonistákon és hipofízisen keresztül fejti ki,
  olyan hormonok kibocsátásával, amelyek több
  adrenalin felszabadulását teszik lehetové.

16
5.Kannabinoidok(THC)

• Az agyban a kannabisz (anandamid) receptorokon
  keresztül fejtik ki hatásukat. A kannabiszok
  hatása némileg az ópiátokra emlékeztet, de annál
  valamivel gyengébb. Az anandamid részt vesz a
  hangulat, a memória, az étvágy, a fájdalom, az
  észlelés és az érzelmek szabályozásában.
• A THC növeli továbbá a felszabaduló dopamin
  szintjét azáltal, hogy kompenzálja a GABA
  neuronok gátló hatását.
• A cannabinoidok krónikus fogyasztása az agy
  bizonyos neuron-receptorainak pusztulásához
  vezethet, ami figyelem-kihagyást,
  memória-zavarokat okoz és károsítja a tanulási
  képességet. 

17
6.Hallucinogének(LSD,meszkalin,pszilocibin,phency
clidin)

• Az LSD hatása a noradrenalinnal,dopaminnal,
  szerotoninnal való kémiai hasonlósága alapján a
  szimpatikus, a dopaminerg rendszer,és a
  szerotonin-receptorok izgatásán alapul.
• Gátolja a szerotonin felszabadulását, és így
  fokozza a szerotonin koncentrációt az
  idegsejtekben, hatásai kiszámíthatatlanok. Rövid
  ido alatt kialakítja a toleranciát és lelki
  függoséget, fizikai függoségre azonban nem
  hajlamosít.
• A phencyclidint (PCP) a bennfentesek "angyalpor"
  néven ismerik. Feltehetoen két támadáspontja van
  izgatja az opioid receptorokat, illetve gátolja a
  glutamát receptorokat.

18
(No Transcript)
19
Összefoglalásképpen

• Az álboldogságot kiváltó drogok
  hatásmechanizmusára tehát az jellemzo, hogy a
  boldogságpályát izgalomba tudja hozni.
• DE! Ennek nem lesz olyan emléknyoma, amely
  segítségével újra és újra az emlék
  felelevenítésével pozitív érzések lennének úrrá
  az egyénen. Újra és újra a drogokhoz kell
  nyúlnia, hogy rövid idore örömérzése legyen.

20

• További testei tünetek a teljesség igénye nélkül
• A kábítószer okozhat szívritmuszavarokat,
  koszorúér elégtelenséget.
• Agyi érszukületet, epilepsziához hasonló
  görcsöket.
• Csökkeno szexuális érdeklodést, impotencia is
  kialakulhat.
• Felgyorsult szívverést, a szemet körülvevo
  hártyában lévo vékony vérerek megdagadását(véreres
  , piros szem). Szemek és az orrjáratok enyhe
  szárazságát, a kezdeti fokozott nyálelválasztást
  követoen a száj kiszáradását, torokirritációt és
  köhögést, továbbá a vizelési inger gyakoribb
  jelentkezését.
• Elofordulhat rosszullét, hányás, hasmenés vagy
  székrekedés is.
• Egyes személyeknél koordinációs zavarokat,
  reszketést, mellkasi fájdalmakat, továbbá
  szédülést vagy ájulást eredményezhet.

21
Köszönöm figyelmeteket!
KészítetteSalamonné Csótár Adrienn