Title: A j
1A jóléti rendszerek fejlodése
- Közép-Európa összehasonlító társadalom- és
politikatörténete
2Alapfogalmak
- jóléti (vagy gondoskodó) állam az állam
felelosségvállalása polgá-rai jólétének egy
meghatározott szintjéért, amit a jövedelmek
újrael-osztása és a szociális szolgáltatások
rendszere útján biztosít - társadalombiztosítás a munkahelyi
balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és
munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve.
Általában valamiféle járulékfizetés alapján
valósul meg - szociális biztonság a társadalombiztosítás négy
fo ága közegész-ségügy, szociális segélyezés,
háborús károsultak segélyei, illetve a családok
segélyezése (ezek nem kötodnek járulékfizetéshez)
(ILO) - szociális közkiadások ide tartozik az
egészségügy, a különféle nyugdíjak, a
munkanélküli segély, az oktatásra, s más
szociális szolgáltatásokra (pl. az anyasági
juttatásokra, a rokkantak segélye-zésére, a
családtámogatásra, a minimális jövedelmek
garantálására, lakástámogatásra) fordított minden
kiadás (OECD) - szociális védelem ld. az elobbit az oktatás
kivételével (EU)
3A jóléti rendszerek fo sajátosságai 1.
- rendszerint az ipari balesetbiztosítást vezették
be legkorábban, majd a betegség-, a nyugdíj-, és
legvégül a munkanélküli-biztosítást - a kezdetben szuk köru szolgáltatások sajátos
érésen mentek ke-resztül egyre szélesebb
körnek adtak egyre nagyobb juttatásokat - az állam szerepe eleinte csekély (egyes csoportok
számára kötelezo-en választható magánbiztosítók),
- késobb megjelent az állami támogatású
magánbiztosítás is - a II. világháború után terjedt el az egész
lakosságot átfogó, államilag ellenorzött
általános biztosítás - néhány szolgáltatást már csak az állam
finanszírozott (családi pótlék) - a jóléti kiadásokat a GDP-ben elért arányuk
szerint hasonlítjuk össze (a 20. sz. elso felében
csak a társadalombiztosítási kiadásokról van
adat, késobb a szociális biztonságról, szociális
közkiadásokról is, amelyek lényegesen nagyobb
arányúak)
4A jóléti rendszerek kezdetei
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa
19. század elso két-harmada önkéntes biztosító egyesületek állami részvétel nélkül (ezek túl kicsik voltak, szuk köru és alacsony szintu szolgáltatást adtak) a család, a rokonság, az egyházak látták el a szociális gondoskodás szerepét
18801914 a modern állami szociális politika kezdete az 1880-as évek Németországában 1914-re szinte minden államban volt valamilyen ba-leset-, betegség-, nyugdíjbiztosítás egyaránt. Ezek nem nagyvonalúak, a dinamikus növe-kedés lehetosége azonban megvolt. Fo célja a kiszolgáltatott helyzet megelozése állami szerepvállalással, kötelezo (néhol viszont önkéntes) tagsággal járulékfizetésre alapult. Eleinte csak a férfiak vettek részt benne. Kisebb arányban a rászorultsági elv is jelen volt. A GDP legnagyobb részét Németország fordította társadalombiztosításra (12,5) Csehország (Ausztriá-val) a második, Magyar-ország pedig a harmadik európai ország, ahol bevezetik a betegség-biztosítást. A jóléti intézmények fejlodése a nyugati trendeknek megfelelo
5A gondoskodó állam létrejötte
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa Skandinávia
191839 a kötelezo biztosítás lassan kiszorította az önkéntest el-terjedtek az általános biztosí-tások. Németo., Anglia és Ausztria tb-kiadása a leg-több (45) 1929 után terjed a munkanélküli-biztosítás. Nyugdíj kb. a fizetés 12-a a biztosítottak száma Csehszlovákiában gyor-san nott, Lengyelország-ban és Magyarországon viszont alacsony maradt ám ezek esetében a juttatás színvonala elérte a nyugatiét a tb-kiadások szerények (Dániát kivéve 1) a lefe-dettség terén viszont itt a leggyorsabb a bovülés
194560 NSZK, Franciao., Belgium, Ausztria tb-kiadása a legna-gyobb (810) a költségek növekedése lelassult. Elterjed a családi pótlék. A bismarcki tb-modell mellett elterjed az Beveridge-típus (állampolgá-ri jogon járó juttatás a jogo-sultak köre ugrásszeruen no. Nyugdíj a fizetés 2030-a A hagyományos szegény- politika megszunt. A tb-jogosultak aránya gyor-san nott, de osztályszem-pontú diszkrimináció valósult meg (a juttatások lefelé nivellálása révén is). 1990-ig a szociálpoli-tika része az ártámogatás, de ennek hatása kétes tb-kiadásai még mindig kisebbek (1960-ban 58)
6A jóléti rendszerek kiterjedése
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa Skandinávia
196075 a jóléti kiadások látványo-san növekednek az eddig az élcsoportban lévo Ang-lia a sereghajtók közé ke-rült. A nyugdíjakra fordí-tott összeg lett a legna-gyobb tétel, de az egész-ségügyi kiadások növeke-dése volt a legnagyobb a jogosultak köre gyor-san nott, a jogosultság feltételei egységesül-tek, a diszkrimináció megszunt. A lefedett-ség elobb érte el a 100-ot, mint Ny-on. A juttatások relatív szintje viszont elmaradt felzárkózik, majd élre kerül a szociá-lis kiadások aránya terén (2025) leghamarabb itt válik közel 100-sá a társadalmi lefedettség
197590 a tb-kiadások aránya 1020, a szociális közkiadá-soké 1980-ban 2540 körül tetozik a gazdasági recesszió és az elöregedés lefékezte/megállította a jóléti programok bovü-lését. A nyugdíjak összege a fizetések 5560-a itt is gyorsan nonek a kiadások a nyugdíjak összege a fizetések 3045-a (Mo.-on 57). A juttatások mértékét a fizetések nagyságából számították ki, ám egyre több juttatás állampolgári jogon járt a szociális közkia-dás tovább no (3540) a nyugdíjak összege több, mint a fizetések 2/3-a, a táppénz mértéke majdnem megegye-zik a fizetésével
7A jóléti államok fo vonásai
- a jóléti kiadások 194550 között bovültek eloször
(élénk szociális törvénykezés) - 196075 között ismét dinamikus bovülés. Ennek
okai - egyre többféle jóléti program (pl.
lakástámogatás, családi pótlék) - nott a programok lakossági lefedettsége (közelíti
a 100-ot) - egyre több alkalmazott, majd az önállóak, végül a
családtagok is biztosítottak - országonkénti eltérések rászorultsági elven
(Bismarcki, konzervatív típus) vagy állampolgári
jogon (Beveridge-típusú, szociáldemokrata modell)
jár a biztosítás - a politikai jogokkal szemben a szociális jogok
alulról felfelé (a szegényebbektol a gazdagabbak
felé) terjedtek el - ahol a juttatások kevésbé terjedtek ki a
középosztályra, ott a rendszer társadalmi
támogatottsága kicsi válság esetén a kiadásokat
vissza is fogták (pl. Angliában) - nott az ellátások színvonala is (közelíti a
fizetések nagyságát) - az oktatási és egészségügyi rendszer fejlodése is
költséges - 1973 után pedig újra megjelent a tömeges
munkanélküliség is - a jóléti rendszerek az olajválságok után válságba
kerültek a gazda-sági növekedés lassulása nem
tette lehetové a kiadások növelését. Kialakult az
új szegények rétege, akik állami függésbe
kerültek
8A jóléti rendszerek alaptípusai 1.
Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A szociális jogok alapja alanyi, állampolgári munkavégzés, státusz rászorultság
Szervezési elv állampolgári garanciák és társadalombiztosítás társadalombiztosítás segélyezés és magánbiztosítás
Adminisztráció állami korporatív alapú önkormányzati központi és helyi állami, ill. a piac
A piac szerepe a jóléti szektorban kicsi korlátozott jelentos
A magánbiztosítás szerepe kicsi korlátozott jelentos
A jövedelemigazo-láshoz kötött juttatások szerepe kicsi korlátozott jelentos
A szolgáltatások szerepe a jóléti szektoron belül jelentos korlátozott korlátozott
9A jóléti rendszerek alaptípusai 2.
Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A teljes foglalkoz-tatottságra irányuló politikák szerepe jelentos korlátozott kicsi
Az állami újraelosztás mértéke jelentos közepes alacsony
A jóléti intézmé-nyek szerepe egyenlosíto státuszt megorzo piackorrigáló
Társadalmi jelleg középosztályos középosztályos a társadalom kettészakadása
A szegénység mértéke alacsony mérsékelt magas
Példák Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország kontinentális Nyugat-Európa (pl. Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország) Egyesült Államok, Nagy-Britannia (korlátokkal)
10A jóléti fejlodés mozgatói
- diffúziós folyamat (a jó példa ragadós)
- szocioökonómiai okok az iparosodás társadalmi
hatása igényelte, a gazdasági következményei
pedig lehetové is tették a bevezetését - demográfiai okok (pl. az elöregedés, gyerekszám
csökkenése) - politikai okok (pl. a választójog kiterjesztése,
Angliában a szervezett munkásság nyomása, 1929
után a válságok elkerülésének szándéka is) - nem mutatható ki közvetlen összefüggés a
kormánypártok politikai iránya és a jóléti
rendszer bevezetése között - autoriter államok gyakran elobb vezették be
(legitimációs okokból) Ez jellemzo Németo.-ra is
(felülrol bevezetett reformok) - a már kialakult állami beavatkozást nehéz is lett
volna visszafejleszteni - egyik ok sem emelheto ki abszolút mértékben,
mindegyik ellen számos ellenérv hozható fel - a szocioökonómiai elmélet magyarázza legjobban a
jóléti rendszerek összeurópai elterjedését - az országok közötti különbségek viszont foleg
politikai okokkal magyarázhatók