Title: A p
1Növekedés és válság. Bankok a 20. század elso
felében
2Az állam finanszírozási igénye
A hazai gazd. pénzügyi muködése
Bank (tulajdonosi elvárások, profit)
Nemzetközi gazdasági helyzet
Társadalmi igények
3Piacgazdaság és pénzügyi intézmények
- NyE. a piacgazdaság kialakulása a 18-19.
században legtisztább formájában Angliában - Négy fontos tényezo jelzi a modern pénzügyi
intézményrendszer létrejöttét - 1. Az Angol Bank létrehozása (1694)
- 2. A kereskedelmi bankok szabad alapítása
- 3. Az aranypénzrendszer bevezetése (1774)
- 4. Az angol banktörvény létrejötte (1844)
- Hatások nemzetközi aranyvaluta-rendszer
kialakulása az angol minták másolása - Folyamatos alkalmazkodás 1879 USA
Ausztria-Magyarország 1892 Oroszország 1897.
4Az aranystandard és a stabilitás
- Miért volt kedvezo az új modell?
- Elméletileg könnyen leírható és magyarázható volt
- A vállalkozóknak és az államnak is biztos
hátteret jelent - Biztosította a nk-i kereskedelem hatékony
muködését - Teljes konvertibilitást jelent a
külkereskedoknek, magánembereknek stabil
valutakurzusok - A tokeexport révén hozzájárult az elmaradott
országok fejlodéséhez egyben a kialakult
világrendet tartósította - A muködés feltételei
- - problémamentes idoszak, nemzetközi béke
- - a növekedés (szükségletek) miatt
aranyutánpótlás - - hosszú távú, stabil várakozások
- - hasonló típusú intézményi és jogi háttér
5Újszeru kihívások a 20. század elso felében
- A 20. század változásai komoly kihívást
jelentettek a bankrendszer számára - - az elso világháború folyamatai 1918 utáni
stabilizáció (hiperinfláció, új jegybankok, új
valuták kényszere stb.) - - Az 1929-33 közti világgazdasági válság
- - A második vh. finanszírozása majd a
stabilizáció - Állandó alkalmazkodás kényszere, szoros kapcsolat
a mindenkori gazdaságpolitikával sokszor a
politikai célokat kell kiszolgálniuk avagy a
politika térdre kényszerítette oket. - Ugyanakkor a bankélet egy önálló ágazat van
belülrol és a szakmából fakadó fejlodése is
6(No Transcript)
7(No Transcript)
8Az európai pénzügyi rendszer változásai a háború
idején
- 1914-18 hatalmas állami kiadások megjelenése,
1915-ben a Bank of England felfüggeszti a
papírpénz aranyra való korlátlan átváltását - A forgalomban csak a beválthatatlan papírpénz
maradt (más országokban egyenérték-meghatározás,
kényszerárfolyam) - Jelentos infláció ment végbe az arany a
felhalmozás (tartalékképzés) eszköze lesz - Nem muködött a nemzetközi kereskedelem és a
tokeexport modellje csökkentek az állami
bevételek - Háború vége felé szociális kérdések megoldása,
strukturális munkanélküliség, államháztartási
egyensúly igénye, infláció megszüntetése.
9A hazai pénzintézmények változásai
- Kevés a saját forrás és a tartalék eros állami
beavatkozás a pénzügyi életbe - Kormányzati igények papírpénz-kibocsátás
felfüggesztették a forgalomba hozott bankjegyek
40 -os ércfedezeti eloírását az O-MB jelentos
kölcsönöket adott a kormánynak - 8 hadikötvény-jegyzés (magas kamat), a ker.
bankok hagyományos hitelezése szukült - 1916 Pénzintézeti Központ felállítása hosszú
távon eros állami kontroll a ker. bankok fölött - A nagy bankok terjeszkedtek (vidéki
pénzintézeteket szereztek, ipari vagy mg-i
vállalkozást alapítottak stb.)
10Az O-MB bankjegyforgalma és tartalékai 1914-1918
között (1000 K )
Bankjegyforgalom Aranytartalék
1914. július 31. 3 061 925 1 094 938
1916. december 31. 10 888 619 290 024
1918. október 31. 31 483 231 267 711
F. Popovics Sándor, 1926. táblázata alapján,
egyszerusítve
11Stabilizáció és az MNB létrejötte
- 1919 után az elsodleges a pénzügyi stabilizáció
- Hegedus deflációs kísérlete (vagyonváltság,
pénzkivonás, de likviditási gondok, hitelszuke) - 1921 végétol irányított infláció, de az
eroforrások korlátozottak, külso források
kellenek - Szanálási terv (Népszövetség). Feladatok
infláció megállítása, jegybank létrehozása
1926-ra költségvetési egyensúly, megegyezés a
jóvátételben a szomszédokkal gazdasági
újjáépítési terv - 1924 Jegyintézet helyett MNB
- 1926 végén a pengo bevezetése (1,2 ak 1 P)
- Ker. bankok erosödése közmukölcsönök
12Az európai megújulás lehetoségei
- 1922 Genova nemzetközi konferencia, a cél az
arannyal való takarékoskodás - Eszközei arany valuta standard és valutatartalék
bevezetése - 1925 Nagy Britannia visszatér az
aranystandardhoz, a fontsterling háború elotti
paritásán felülértékelt valuta, az árak csak
lassan alkalmazkodtak hozzá - De nem mindenhol állt vissza a régi modell a
muködési közeg megváltozott megjelentek a
spekulatív tokemozgások - Új pénzpiacok eloretörése, USA, New York
nemzetközi pénzáramlás jelentosége az európai
államok szempontjából
13A nagy válság és a bankok
- 1925-29 nagy konjunktúra, túlértékelt részvények
- 1929. október 24., 29 New York tozsdepánik, a
tozsdebankok csodbe jutása állami segítség
igénye - A pénzügyi nehézségek áterjednek a reálszférára
finanszírozási nehézségek - USA 1931 elejére 25 000-bol 18 000 bank maradt
- 1931 Anglia May-jelentés takarékossági
program letérés az aranystandardról deflációs
politika alacsony árfolyamon tartották a fontot - 1931. május Ausztria, az ipari érdekeltségei
miatt a Creditanstalt csodbe jutott - 1931. július közepe németországi nagybankok
csodje
14A bankok Mo-on a válság után
- A hazai bankrendszer viszonylag kis veszteséggel
élte túl a válságot - A családi bankházak helyzete évszázados
intézmények kerültek rossz pozícióba - A nagyobb kereskedelmi bankok fölénye a kisebbek
eltunése fúziós hullám, felvásárlások - A helyi régi pénzintézmények lehetoségei
összefonódás a politikai élettel a városok és a
lokális közmuépítkezések finanszírozása - Egyre több üzletággal foglalkozó
(multifunkcionális) bankok megjelenése a
tulajdonosi kör változásai - Az állam beavatkozása, eros szabályozás
15A bankok és a háború (1939-45)
- Régi, az 1910-es évekbol ismert folyamatok újra
elotérbe kerülése - Állami koncentráció, hadifinanszírozás egyéni
üzleti érdekek háttérbe szorítása - Közép-Európa a zsidóság kiszorítása a pénzügyi
élet muködésébol - A jegybankok állami akarat alá rendelése
papírpénz-kibocsátás növelése, infláció - A kereskedelmi banki hitelezés beszukítése a
nem-hadiipari vállalatok vagy egyéb gazdasági
alanyok korlátozása pénzteremtés, hiperinfláció
16A 2. vh. és Bretton Woods
- 1944. közepe 44 szövetséges állam, 730 küldött
- Cél a szabad világ monetáris világrendjének
kialakítása gazdasági stabilizáció létrehozása - Az USA és Nagy-Britannia dominálta
- Alapelv vissza a szabad kereskedelemhez, vége a
gazdasági nacionalizmusnak - Új pénzügyi világszervezetek létrehozása (IMF,
IBRD, az alaptoke nagy része amerikai és angol) - Új valutaarányok meghatározása dollár
aranystandard-rendszer jelentos mértéku
stabilitás - Az USA a világ aranykészletének 80 -át
birtokolta - 1971-ig stabil pénzügyi rendszert alakítottak ki.
17A Mount Washington Hotel, a konferencia székhelye
18Néhány következtetés
- A változások iránya
- Nemzetgazdasági szinten kialakul egy normatív
pénzügyi rendszer külso hatások megbontják
instabilitás kényszerszeru intézményi
alkalmazkodás stabilizációs lépések. - Bankok muködése olcsó pénzteremtés (hitelboség)
a piacok telítodése egyre kockázatosabb
kihelyezések instabilitás állami beavatkozás
szükségessége. - Társadalmi igények emelkedése technológiai
megújulás lehetosége gyors életszínvonal-növeked
és elérése a pénzügyi kockázatok alulértékelése
eladósodás a fejlodés megakadása.