A sz

1
A színmérés és a színinger-méro rendszer
fontosabb modelljei
2
A színmérés kialakulása

• A színmérés alapveto feltétele olyan színinger
  tér létrehozása, amelyben minden színt egy, és
  csakis egy pont jelöl. E törekvés eredményeként
  jött létre az 1931-ben a nemzetközileg elfogadott
  CIE XYZ színméro rendszer.
• Deane Brewster Judd amerikai fizikus színlátás-
  és színméréselméleti kutatásai jelentosen
  járultak hozzá a színinger tér meghatározásához.

3
Az XYZ rendszer

• A színingertér a színingerek háromdimenziós
  sokaságának olyan térbeli ábrázolása, amelyben
  bármely színingert egy és csak egy pont ábrázol.
• A Commission Internationale de l,Eclairage
  1931-ben a három a alapszíninger (piros (R), zöld
  (G), kék (B) )additív keverése utján létrehozott
  színingerteret nemzetközi színméro rendszernek
  fogadta el. A rendszerben a színeket X,Y,Z
  színösszetevokkel jellemzi.

4
A színek jellemzése a CIE XYZ rendszerben

• 1. X, Y, Z színösszetevokkel. X számszeru értéke
  a színélményt létrehozó sugárzásban a vörös
  színu, az Y számszeru értéke a zöld színu, Z
  számszeru értéke a kék színu sugárzás mennyiségét
  fejezi ki.
• 2. x és y színkoordinátákkal és Y fénysuruségi
  tényezovel. A x és y koordináták a szín
  színdiagramon belüli helyét rögzítik, az Y, amely
  megegyezik az Y színösszetevovel a szín
  világosságát adja meg.

5
Jellemzo és kiegészíto hullámhossz

• Jellemzo hullámhossz a színes felület által
  reflektált fényenergia spektrális eloszlásában a
  legnagyobb mennyíségu energiát tartalmazó
  hullámsáv hullámhossza.
• Kiegészíto hullámhossz a jellemzo hullámhossz
  komplementer hullámhossza. A jellemzo
  hullámhosszú energia kiegészíto hullámhosszú
  energiával keverve színtelen fényt eredményez.

6
Komplementer színingerek

• Azok a komplementer színingerek, amelyeknek
  megfelelo arányú additív keveréke akromatikus
  fényingert (szürke színt) eredményez
• ADC, EFC
• A komplementer színingerek a színdiagram
  átellenes pontjain helyezkednek el. Nagyon sok
  komplementer színingerpár van.

7
Érzet szerinti egyenletesség

• A szinmérés terjedésével szükségessé vált a
  színdiferenciák pontos meghatározása. Mivel
  kiderült, hogy a nemzetközileg elfogadott
  színinger tér nem egyenletes, transzformációs
  módszerekkel a színigerteret át kellett
  alakítani. Így jöttek létre a különbözo
  transzformációk, közöttük a CIELUV és CIELAB
  színingertér.

8
Esztétikai egyenletesség

• Az érzetszerint egyenletes színrendszerek
  adaptált szemre készültek, ezért az adaptálatlan
  szemu ember a sötét színek közötti különbségeket
  sokkal kisebbnek érzékeli, mint a világos színek
  közöttieket. Ezért jött létre az esztétikailag
  egyenletes színtér, a Coloroid.
• A színtér megalkotásához több mint 50.000
  kisérleti személyt vontak be a Budapesti Muszaki
  Egyetemen az 1970-es években, a kutatást Nemcsics
  Antal vezette.

9
Harmóniaküszöbökre épülo színtér

• Harmónia küszöb két szín között az a minimális
  távolság, amelynél nagyobb különbségu színeket
  egy kompozícióban már különbözo színekként
  értékelünk.
• Az esztétikailag egyenletes, harmóniaküszöbökre
  épülo színtérben az adaptálatlan szemu szemlélo a
  színek közötti különbségeket a színtérben
  mindenütt azonosnak érzi. Ez teszi lehetové a
  színharmónia összefüggések egzakt leírását.

10
A Coloroid színtere

• A Coloroid színrendszer a színérzetek sokaságát
  egy egyenes körhenger belsejében helyezi el. A
  színezet (A) a szögkoordinátával önmagába
  visszatéroen változik, a telítettség (T) a sugár,
  a világosság (V) pedig a tengely irányában
  változik. A henger tengelyén a semleges színek
  találhatók.

11
Coloroid színsíkok

• A Coloroid tengelymetszeteinek, az un.
  félsíkoknak minden egyes színe azonos Coloroid
  színezetu. Egy-egy Coloroid színsíkot a semleges
  tengely egyenese és két görbe, a Coloroid
  határgörbék (hg) határolnak.
• A határgörbéken belül helyezkednek el a félsíkok
  által a Coloroid színtestbol kimetszett görbék,
  melyek a felületszínek határgörbéi (fhg).

12
Coloroid határgörbék

• A Coloroid határgörbék által közrezárt felületek
  alakja a különbözo tengelymetszeteknél más és
  más. A Coloroid színtér egy-egy metszetének
  alakja a metszet csúcspontján elhelyezkedo
  spektrumszín vagy bíbor sajátvilágosságától függ.
• A Coloroid színtest egy-egy metszetének alakja
  nemcsak a síkban fekvo legtelítettebb felületszín
  világosságától, hanem telítettségétol is függ.

13
A Coloroid koordináták

• Egy-egy szín Coloroid színtérbeli helyét
  koordinátái, vagy Coloroid színjelei rögzítik
• Színezet-Telítettség-Világosság
• A T V
• 13 22 56
• Az elso szám azt mutatja meg, hogy a szín melyik
  Coloroid színsíkban, a második azt, hogy melyik
  koaxiális hengerfelületen, a harmadik pedig azt,
  hogy az akromatikus tengelyre meroleges síkok
  közül melyiken található.