Rem

1
Remények és realitások az aprófalvas perifériákon
Aprófalvak lépéskényszerbenPárbeszéd a
Vidékért Egyesület MTA Stratégiai Tanulmányok
Programbizottsága2008. február 26.

• Kovács Katalin
• MTA RKK Térségfejlesztési Kutatások Központja
• Budapest, Teréz Krt. 13.

2
Az eloadások mögött álló kutatások

• I. Az aprófalvak és aprófalusiak
  esélyegyenloségéért NKFP kutatás MTA RKK 2
  osztálya és a PTE Kommunikációs Tanszéke
  együttmuködésében 2005-2007
• Mikro-térségi eroforrás-kutatás 5 terepen
  (Baranya, Somogy, Zala, Borsod, Szatmár)
• Közösségrajzok (7 falu)
• Megyei, regionális és ágazati politikák az
  aprófalvak szolgálatában
• Háttérvizsgálatok, statisztikai elemzések
• II. Önkormányzati méretnagyság és a kisközségek
  feladat-ellátási képessége (ROP 3.1.1.) MTA RKK
  
• 10 kistérség (8 aprófalvas) 20 mikrotérsége

3

• I. A magyar településhálózat sajátosságairól
  röviden

4
Az aprófalvas problematika hatóköre
Az ötezer fo alatti települések és az ilyen
településeken élok megoszlása 2007 ()
5
Az aprófalvas problematika hatóköre
A kétezer fo alatti települések és az ilyen
településeken élok megoszlása a régiókban 2007 ()
Régiók NYDT DD ÉMO KD Többi régió (Bp nélkül)
kétezer fo alatti települések 91 89 79 73 49
kétezer fo alatti településeken élok 34 34 29 21 11
6
Település-szerkezeti anomália nagy vonalakban
7

• II. Az empirikus vizsgálatok legfontosabb
  megállapításai

8
Az empirikus vizsgálatok fo eredményeiTársadalmi
integráció helyett szakadás és szakadékok

• Visszafordíthatatlan társadalmi erózió
• Elöregedo, kiüresedo gazdafalvak
• Gettósodó települések, vidékek
• A társadalom mélyrétegeiben növekvo szakadékok
• A romákat és nem romákat összeköto szálak
  elszakadása (komaság, munkakapcsolatok)
• A munkalehetoségek tartós hiánya
• (Kevés kivétellel!) A jövokép hiánya vagy
  irrealitása települési és egyéni szinten
  kiszolgáltatottság, vergodés

9
Az empirikus vizsgálatok fo eredményeiTelepülésve
zetés, önkormányzatiság, válság(kezelés)

• A baj mértékéhez túlzottan kis volumenu és
  egyoldalú válságkezelés
• szociális segélyezés, korlátozott közmunka
• intézmények muködtetésében és a
  szakszolgáltatások terén probléma-érzéketlen
  finanszírozás
• A feladat-megvalósítás szakmai ellenorzésének
  sporadikussága
• Az együttmuködés kultúrájának gyengesége, az
  együttmuködések borulékonysága
• Elkényelmesedett, egyoldalú érdekérvényesítéshez
  szokott központi települések
• Túlélésért kapaszkodó kistelepülések
• Stratégiai gondolkodás helyett személyes és
  szeszélyes, sérelmek és pillanatnyi érdekek által
  befolyásolt helyi politizálás

10

• III. Adatfeldolgozások
• 3.1. A szegénység gazdagság dimenziója
• A statisztikai adatok feldolgozását Koós Bálint
  végezte

11
500 fosnél kisebb népességu falvak és a
szegénységi kockázat mértéke
 Régiók Szegény () Veszélyez tetett () Gazdag () Módos () N db
É-Alföld (44) 68 29 0 0 44
D-Dtúl (339) 51 32 1 4 339
Émo (178) 43 39 3 3 178
D-Alföld (15) 39 46 0 0 15
Közép-Dtúl (115) 8 28 22 14 115
Ny-Dtúl (334) 3 17 32 24 334
KMR (6) 0 0 44 40 6
Magyarország 30 28 13 11 1031
12
A területi egyenlotlenségek dinamikája
1995-2005Magyarország szétszakadóban

• Nagymértéku polarizálódás folyik
• a széleken elhelyezkedok száma és aránya no a
  középmezony rovására
• a fejlett régiókban a jó helyzetu települések
  száma és népesség-aránya gyarapszik nagyobb
  ütemben
• a fejletlen régiókban fordítva
• A veszélyeztetett zónákban a leszakadás mértéke
  ijeszto (északi-, északkeleti, dél-dunántúli
  régiókban)

13
A területi egyenlotlenségek dinamikája
1995-2005A szegénységi kockázat mérése
települési szinten
Mutató Év Év
Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 évnél idosebbek arányában) 1995 2005
Középfokú végzettséguek aránya a 18 évesnél idosebb népesség körében (inverz) 1990 2001
Regisztrált munkanélküliek a 1859 évesek arányában 1995 2005
A komfort nélküli lakások aránya a lakásállományban 1990 2001
Az adózók aránya az állandó népességhez viszonyítva (inverz) 1995 2005
Egy állandó lakosra jutó adózott jövedelem (inverz) 1995 2005
14
A középszer eltunése, a szélek gyarapodása
Változás 1995 / 2005 () Változás 1995 / 2005 () Változás 1995 / 2005 ()
Településkategóriák A települések számában bekövetkezett változás () A népességszámban bekövetkezett változás ()
Nagyon kedvezo tsd-i összetételu 191,0 114,5
Kedvezo tsd-i összetételu 85,5 82,6
Átlagos társadalmi helyzetu 76,2 86,2
Szegénység által veszélyeztetett 83,8 86,9
Szegénységbe süllyedt 340,0 356,6
15
A települési szegénység változó dinamikája
régiónként
16
A települési gazdagság változó dinamikája
régiónként
17
Fejlodés és hanyatlás a térben
18
A kistelepülések érintettsége általábanA kétezer
fosnél kisebb települések megoszlása a
szegénység-gazdagság dimenzió szerint ()
19
A szegénység-gazdagság dimenzió regionális
vetületben az 500 fosnél kisebb települések
körében
20

• 3.2. Fejlesztési források és tapasztalatok
  2002-2007.
• TEIR
• Az adatokat feldolgozta Koós Bálint

21
Az egy fore jutó összes támogatás nagysága
kistelepüléseken település-nagyság szerint (ezer
Ft/fo -2002-2007)

1. Minél kisebb, fajlagosan annál támogatottabb
2. Bizonytalan társadalmi probléma-érzékenység

22
Az egy fore jutó hazai és uniós támogatások a
gazdag-szegény dimenzióbanezer Ft/fo 2002-2007

1. A szegényebb települések jobban függenek a hazai
   támogatásoktól
2. Csak a hazai támogatások társadalmi
   probléma-érzékenyek

23
Az egy fore jutó hazai és uniós támogatások a
gazdag-szegény dimenzióban részletezo(bb) ezer
Ft/fo 2002-2007

1. A szegény települések gazdaságfejlesztési
   forrásabszorpciója csekély
2. A hazai decentralizált területfejlesztési
   források perdönto jelentosége
3. A mezogazdasági támogatások kitüntetett fontossága

24
Az egy fore jutó hazai és uniós támogatások a
területi hátrányok csökkentésében a
területfejlesztés legkedvezményezettebb
kistérségeiezer Ft/fo 2002-2007

1. A hazai támogatások kiegyenlíto hatásúak
2. Az uniós támogatások nem szolgálják a területi
   kiegyenlítést

25
Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások
abszorpciója településnagyság szerintEgy fore
jutó támogatás az országos átlag -ában

1. A hazai decentralizált források közül a megyeiek
   szolgálták jobban a kistelepüléseket, de a
   regionális támogatások abszorpciója is meghaladja
   az országos átlagot
2. Az uniós támogatások abszorpciója 10-15 ezres
   átlagos lakosságszám alatt nem éri el az országos
   átlagot

26
Az uniós és hazai (decentralizált) támogatások
abszorpciója jogállás szerintEgy fore jutó
támogatás 2002-2007 (1000 Ft/fo)

1. A mezogazdasági támogatások községbarát módon
   muködnek
2. A megyei decentralizált források községbarát
   módon muködtek, a regionális decentralizált
   források kevésbé
3. A ROP kis- és-közepes város barát módon
   muködött
4. A gazdaságfejlesztési támogatások, hazaiak és
   uniósak egyaránt, nagyvárospártiak

27

• Következtetések

28
Eltéro aprófalvas realitások

• Perdönto tényezok
• Földrajzi elhelyezkedés (magterületek, központok,
  megközelíthetoség, domborzat)
• Településméret
• A helyi közösség összetétele
• Fo dimenziók
• Észak-Nyugat vs Dél-Nyugat és Észak-Kelet
• Város-közelség, fejlett területek közelsége vs.
  gazdasági sivatagok
• Törpe (300 fo alatt) vs. nagyobbacska
• Szuburb (középosztályi) vs. gettó-falu
  (mélyszegénységbe süppedt) vagy kiüresedett
  üdülofalu / elpusztult falu

29
Hasonló remények, de eltéro kilátások

• Jó kilátások
• Fejlodési zónákban vagy azok közelében
  elhelyezkedo kistelepülések (tendenciaszeru)
• Egyedi értékeket hasznosítók (egyedi)
• Rossz kilátások
• Periférikus elhelyezkedésu kistelepülések,
• Elszegényedett helyi közösségek (etnikai gettók)

30
Politikusok figyelmébe

• Komoly veszélyt jelent a községek és a
  kistelepülések szempontjából a hazai támogatások
  átrendezodése és viszonylagos csökkenése, ezt
  ellensúlyozni kell!
• Differenciált megközelítést, nagyobb
  odafigyelést, testre-szabottabb és komplex
  támogatást igényelnek a kistelepülések, foként ha
  szegények!
• Ezekre a tényezokre figyelemmel kell végrehajtani
  a jobb híján uniós finanszírozású,
  felzárkóztatást célzó, komplex programokat
• Új Magyarország Felzárkóztatási Program (LHH-33)
• Gyermekszegénység Ellenes Program

31

• Köszönöm a figyelmet!