A v

1
A városok társadalmi problémáiTosics
IvánVároskutatás Kft.

• A Magyar Regionális Tudományos Társaság IV.
  Vándorgyulése
• Szeged, 2006. október 2627.

2
A városok kettos arca

• A városok több lehetoséget nyújtanak lakóiknak,
  akiknek viszont több társadalmi problémával kell
  szembesülniük.
• A munkalehetoségek nagyobb száma miatt a városok
  vonzerot jelentenek a másutt megélni nem tudó
  társadalmi csoportok számára.
• A beköltözok (sok országban bevándorlók), illetve
  a jobb környezeti feltételeket kereso kiköltözo
  középrétegek lakosságcseréje a városon belüli
  társadalmi-térbeli különbségek növekedését
  jelenti.
• Jelentos problémát okoz a növekvo
  gépkocsihasználat a város és környéke között, ami
  az életminoség romlásához vezet.
• A városok tehát elonyös adottságaik ellenére a
  társadalmi és környezeti problémák
  gyujtohelyeivé válnak.

3
258 város (189 az EU-15 és 69 az EU-10
országokból)három területi szint (szomszédság,
város, agglomeráció) 333 változó Eurostat-tól
(demográfiai, gazdasági, szociális, környezeti és
kulturális)200 indikátor szabadon elérheto
http//europa.eu.int/comm/regional_policy/urban2/u
rban/audit/src/intro.htmlösszehasonlító elemzés
4
Társadalmi problémák

• Az európai városok társadalmi problémáit az Urban
  Audit-ból vett információkkal lehet
  megvilágítani.
• A nyugati országok nagyvárosainak növekedésével
  szemben az új tagállamok városainak nagy része
  csökken (szuburbanizálódás).
• Az európai városok térbeli kiterjedése mintegy
  11-kal nott 2,5 -os népesség növekedés mellett
  az utóbbi 20 évben.
• A bevándorlók a városokban koncentrálódnak, ennek
  összes társadalmi következményével együtt.
• Noha a városok kínálnak több munkahelyet, a
  városi lakosságon belül nagyobb a munkanélküliek
  aránya.
• A jelentosebb munkanélküliséggel küzdo városokban
  nagy különbségek, szegregált térségek, illetve
  hátrányos társadalmi csoportok alakulnak ki, ahol
  a munkanélküliség elérheti a 60-ot is, s az
  életkilátások akár 5-10 évvel is rövidebbek az
  átlagnál.
• A kriminalitás a városok 80-ában magasabb az
  országos átlagnál.
• Az új tagállamokban a városi népesség mintegy
  40-a nagy lakótelepeken lakik.

5
Városokon belüli különbségek
6
A társadalmi problémák kezelésének lehetoségei

• A társadalmi problémák összefüggenek egymással, a
  foglalkoztatás, lakás, oktatás, egészségügy,
  közbiztonság és az esélyegyenlotlenség problémái
  csak komplex beavatkozásokkal kezelhetok,
  amelyekbe sok szereplot be kell vonni.
• A hagyományos technikák mellett az utóbbi
  idokben új elképzelések is megjelentek
• A hagyományos beavatkozási stratégiák is
  többfélék lehetnek, a horizontális, egy-egy
  szektorra irányuló beavatkozások mellett
  lehetségesek a leromlott területekre irányuló
  akcióterületi, integrált megoldások.

7
Horizontális beavatkozások

• Az iskolai esélyegyenloség megteremtése
• Finn példa az oktatás kulcsfontosságú, minden
  iskola egyforma színvonalú és ezzel
  összefüggésben a társadalmi csoportok a város
  különbözo részei között sem szegregálódnak.
• Egészségügy és szociális ellátás
• Az egészség fontos aspektusa a városrehabilitáción
  ak, különösen a leromlott belvárosi negyedekben,
  ahol magas a kisebbségi csoportok aránya. Az
  egészség maga relatív fogalom, nem is elsosorban
  az egészségügyi beavatkozások a fontosak, hanem
  meg kell adni a különbözo etnikai csoportoknak a
  biztonságot, a csoporthoz tartozás érzését.

8
Akcióterületi beavatkozások

• A leromlott városrészekre koncentráló
  akcióterületi beavatkozások erosen szegregált,
  leromlott területeken a fizikai beavatkozások
  mellett a szolgáltatások javítására, és a
  kisebbségi kultúrákra alapozott specifikus
  modellek kialakítására irányulnak. Alapveto a
  sokféleség elfogadása és tekintetbe vétele a
  szolgáltatásokban, a felújításnál, a helyiek
  speciális tudásának kihasználása, fejlesztése
  (etnikai éttermek, boltok), továbbá a bunözok
  kiszurése.
• A beavatkozások legláthatóbb eleme a közterületek
  és az épületállomány megújítása, amit az utóbbi
  másfél évtizedben az EU egyik legsikeresebb
  programjává vált URBAN Közösségi Kezdeményezés is
  mutat. Ez komplex akcióterületi
  városrehabilitáció, eloírva a közterületek
  fizikai megújítása mellett szociális
  beavatkozások minimumát is. Lakóépületek
  felújítására egészen mostanáig nem volt
  lehetoség, ezt a tagállamok saját
  költségvetésükbol támogatták a kijelölt
  akcióterületeken.

9
URBAN IIFelhasználási arányok
10
Innovatív megoldások akcióterületi programokban

• A közbiztonság megteremtését illetoen fontos a
  helyi lakosság bekapcsolása a problémák
  feltérképezésébe és a megoldás keresésébe
  egyaránt. A városok által alkalmazott megoldások
  kulturális és jogi különbségeket is mutatnak
• A köztéri kamerák (CCTV) alkalmazása sok városban
  elfogadott, azonban nem mindenhol Berlinben a
  lakosság utasítja ezt el (a többség nem akar
  képernyore kerülni közterületen), Torino-ban
  pedig a rendorség, kapacitáshiány miatt.
• Nagy Britanniában az Anti-szociális
  viselkedésrol szóló törvény alapján lehetséges a
  szomszédság életét zavaró családok elleni
  fellépés olyan rendorségi szakemberek
  irányításával, akik pontosan tudják, mit tesz
  lehetové a törvény és mit nem.

11
(No Transcript)
12
(No Transcript)
13
A szomszédsági alap módszere

• A leromlott városrész problémáinak feltárását és
  kezelését egyaránt szolgáló módszer, amelyet
  Berlinben 1999-ben 17 szomszédságban kezdtek
  alkalmazni. Az objektív indikátorok alapján
  kiválasztott szomszédságok egy meghatározott
  pénzösszeget kapnak, amely felhasználását a
  helyiek határozzák meg.
• A lakosság ötleteirol a zsuri dönt, amely
  legalább 51-ban véletlenszeruen kiválasztott
  lakókból áll. A zsuriben a lakók mellett részt
  vesznek helyi szervezetek (iskolák, stb.)
  valamint városi szervezetek képviseloi.
• A szomszédsági politika végrehajtására legalább 3
  fos helyi irodának kell létesülnie. Az integrált
  akció segíti az ügyosztályok közötti
  hálózat-építést is. Eros partnereket kell
  bekapcsolni (iskolák, lakásépítési társaságok,
  ).
• Példák az akciók tématerületeire
• 70-es években épült lakótelepen hetente egyszer a
  lakók más lakóknak foznek, a gyerekek segítenek a
  közterületet szebbé tenni
• 10 lakó, köztük öt török származású mediátori
  képzést szerzett és segíti a szomszédsági
  konfliktusok megoldását. Egy másik projektben 40
  éven felülieknek szerveznek számítógépes
  kurzusokat.
• A városrész-anyák módszere kiképzett nok
  lakásokra mennek és rábeszélik a külföldi anyákat
  a gyerekük számára hasznos tréningprogramok
  igénybevételére.

14
A gazdasági versenyképesség és a társadalmi
kohézió kapcsolata

• A Lisszabon-agenda fordulatot jelent a jóléti
  politikában is. A kihívás a versenyképesség
  növelésére kell koncentrálni és ehhez kell
  kapcsolni más problémák kezelését.
• Európa alacsony fokú versenyképességének fo oka
  nem a dolgozók elmaradó produktivitásában
  keresendo, hanem az alacsony gazdasági
  aktivitásban, ezért a gazdasági növekedést
  elsosorban a foglalkoztatás növelésével kell
  elérni.
• A jelszó a befogadó munkaeropiacon van, ezért a
  szociális szektor a korábbiaktól eltéroen nem
  konfliktusban van a gazdasággal (nem kizárólag
  annak pénzét költi), hanem összefügg azzal,
  gazdagítja azt az újonnan munkába állított
  emberekkel.

15
Versenyképesség és növekvo társadalmi különbségek

• A versenyképesség növelésére irányuló szokásos
  politikák a társadalmi különbségek növekedéséhez
  vezetnek. Ez különösen igaz a poszt-indusztriális
  idoszakban, amikor a versenyképesség a
  tudás-intenzív, magas képzettséget igénylo
  szektorok fejlesztését követeli meg.
• A tudás-társadalom erosítésére vonatkozó
  javaslatok (Triple Helix, azaz a közösségi
  szektor, az egyetemek és a gazdaság kapcsolatának
  erosítése, illetve Richard Florida javaslata a
  kreatív osztály támogatására) duális város
  kialakulásához vezetnek, amelyben nonek a
  jövedelmi különbségek, és az alacsony
  képzettséguek foglalkoztatási esélyei nem
  javulnak.
• Skandináv országok álláspontja a társadalmi
  különbségek csökkentése érdekében a városoknak
  saját lakosságukkal kell foglalkozniuk a kreatív
  osztály és a legfejlettebb technikák helyett.

16
Társadalmi problémák kezelése gazdasági
növekedéssel, bovülo foglalkoztatással

• A gazdasági versenyképesség és a társadalmi
  kohézió közötti kapcsolatot a munkaeropiac
  teremtheti meg.
• A flexibilis (angolszász) munkaeropiaci modell
  alkalmasabb pozitív társadalmi hatások elérésére,
  de a kontinentális (francia-német) modellnek is
  vannak potenciáljai az elonyöknek az alacsonyabb
  státuszúak felé való közvetítésére.
• Közösségi beavatkozások szükségesek egyrészt a
  munkahelyek kínálatának alakítását, másrészt a
  munkavállalók képességeinek javítását illetoen.

17
Közösségi beavatkozások a munkahelyek kínálatának
alakítására

• Magas munkanélküliség esetén mindenféle új
  munkahely megszerzése elonyös. Ahogyan csökken a
  munkanélküliség, úgy kell a magasabb
  produktivitású szektorok, minoségi munkahelyek
  felé fordulni és ezzel párhuzamosan növelni a
  lakosság továbbképzésének szintjét is, hogy a
  magasabb képzettséget igénylo munkahelyek
  lehetosége találkozzon a helyi lakosság
  adottságaival.
• Hosszabb távon a jobban fizetett munkahelyek a
  város gazdaságának általános fellendüléséhez
  vezetnek, ami a munkanélküliség csökkenését
  eredményezi.
• A kulcs-szereplok (az önkormányzatok a
  városkörnyékre is kiterjedoen, az egyetemek, a
  gazdasági vezetok, a fejlesztési ügynökség)
  partnerségében lehetséges a helyi adottságokra
  alapozó fejlesztések végrehajtása.
• Példa Manchester, ahol magas minoségu anyagokkal
  és új dizájn-nal a textilipari hagyományokra
  alapozottan sikerült új fejlodési klasztert
  kialakítani.

18
Közösségi beavatkozások a munkavállalók
képességeinek javítására

• a) A munkavállalás esélyeinek növelése képzés,
  tréning nyújtásával
• A beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges
  közösségi hozzájárulások feltételéül a szociális
  szempontok figyelembevételét lehet kikötni.
  Ugyanakkor a hátrányos helyzetuek egyenlo
  esélyeinek megteremtését a közszférának
  támogatnia kell.
• Példa kisebbségi csoportokba tartozó eladók új
  bevásárlóközpontban (Birmingham)
• b) Az információhoz való hozzájutás javítása az
  internet elérhetové tétele
• A városlakók információhoz jutásában alapveto a
  digitális szakadék áthidalása. Ennek során a
  szociális innováció legalább olyan fontos, mint a
  technikai helyiek bekapcsolása önkéntesként, a
  lakosság meggyozésére, tréningre. Az ICT a
  problémás szomszédságokban a kohézió
  növekedéséhez vezethet (helyi chat-room-ok), nem
  rombolja a társadalmi kapcsolatokat. A szélessávú
  technológia a hagyományos, költséges
  fejlesztésekhez képest új távlatokat nyújt, lehet
  pl. orvoshoz fordulni olyan negyedekbol, ahová az
  orvos soha nem megy ki. Anonim bunbejelentés,
  álláshirdetések jobb terjedése.
• Példa East Manchester, egy leromlott
  városrészben szinte teljesköru lett az internet
  használata.

19
(No Transcript)
20
(No Transcript)
21
Közösségi beavatkozások a munkavállalók
képességeinek javítására (folyt.)

• c) Lakásellátás
• A társadalmi-térbeli szegregáció jelentos
  probléma, ami a legtöbb társadalmi problémát
  felerosíti (Európában ezt sokan súlyosabb
  problémának tekintik, mint a munkanélküliséget
  vagy a közlekedési krízist).
• Közösségi lakásépítéssel, támogatott
  felújítással erosen szegregált területeken
  törekedni kell a társadalmi keverésre (a
  lakásállomány megváltoztatásával, a szegregált
  csoportok egy részének olyan negyedekbe
  költöztetésével, ahol a munkalehetoségek is
  jobbak), egyúttal nyitottá téve az ilyen
  területeket a városban máshol élok számára.
• Közösségi beavatkozásokkal kell a lakástalanokon
  segíteni abban, hogy a munkavállalás számukra
  jobban lehetségessé váljon.
• d) Közlekedés
• A lemaradó városrészeket a dinamikusakhoz
  kapcsolni a tömegközlekedés fejlesztésével, hogy
  a munkahelyek jobban elérhetoek legyenek.

22
A város és régiója kapcsolata

• A városi problémák térségi kezelésének módját
  illetoen fontos szempont, hogy a versenyképesség
  optimálisan regionális (város-régiós) méretben
  használható ki, és hogy a környezeti és szociális
  fenntarthatóság is megköveteli a térségi
  szemléletet.
• Gazdasági versenyképesség a funkcionális
  városrégió közös fejlesztési stratégia esetén
  fejlodik legjobban.
• Környezeti és szociális fenntarthatóság a
  szuburbanizáció környezeti problémái és a térbeli
  szegregáció növekedése a város-régió
  összefogásában kezelheto a leghatékonyabban.
• Példa Angers teljesen új építésu városi
  alközpontok kialakítása, a fenntartható fejlodés
  jegyében, villamossal ellátva. Ez lehetové teszi
  leromlott városrészek fellazítását, társadalmi
  keverést a lakosság egy részének dinamikus
  városrészbe költöztetésével. Ugyanakkor a
  tömegközlekedési kapcsolat, a kompakt fejlesztés
  elkerülhetové teszi a térbeli szétterülést.

23
A versenyképesség és a társadalmi kohézió
kapcsolata (összefoglalás)

• A versenyképesség fontos elofeltétele a
  társadalmi befogadásnak, de önmagában nem elég. A
  tudásiparnál szélesebb alapokon nyugvó gazdasági
  fejlesztésekre van szükség, és emellett szükség
  van a közösségi szektor célzott beavatkozásaira,
  a lemaradók képzési rendszerében, a szegregáció
  elkerülésére a munkahelyek és a lakásépítés
  befolyásolásában.
• Európában eltéro modellek vannak a gazdaság és
  szociális kohézió kapcsolatára. Az észak-európai
  városok a társadalmi szolidaritás, a befogadás
  szempontjának kiemelkedo szerepet tulajdonítanak,
  kritizálva a gyors gazdasági növekedést mutató
  térségeket ezeknek a szempontoknak az
  elhanyagolásáért. A közösségi szektor minden
  szintjén törekedni kell arra, hogy a gazdasági
  fejlesztés és a befogadás kapcsolatban legyenek
  egymással.

24
Magyar dilemmák

• A szocialista periódus lényegében befogadó
  társadalompolitikája egyáltalán nem versenyképes
  gazdasággal párosult.
• A rendszerváltás óta a helyzet az ellenkezojére
  fordult, a gazdaság versenyképessége részben az
  átfogó szociális védelem feladásával valósult
  meg.
• Magyarországon nincs országos várospolitika, a
  nagyfokú települési önállóság és a piacgazdaság
  magától való fejlodésébe vetett hit nem kedvez
  a szektorok és területek integrációjára irányuló
  közösségi beavatkozásoknak.
• Új momentumot jelent annak belátása, hogy a
  gazdaság versenyképes fejlodéséhez átfogó
  stratégiára van szükség versenyképességi pólus
  programok.

25
Komplex programok elso csírái Magyarországon

• Foglalkoztatási stratégia visszavezetni tartós
  munkanélkülieket a munkaeropiacra Budapest
  partnerség a foglalkoztatásért modellprogramja
• Modellkísérlet szociális-mentális ellátó
  intézmények, direkt foglalkoztatási célú
  szervezetek és Munkaügyi Központok tervszeru,
  intézményes együttmuködésének fejlesztésére.
• Másfél éves program, együttmuködési megállapodás
  hat kerület, a Fovárosi Munkaügyi Központ és a
  szervezésért felelos Fovárosi Közhasznú
  Foglalkoztatási Szolgálat között. Több, mint
  hatvan tartósan munka nélkül élo ember, és
  huszonegy szervezet huszonhat munkatársa vesz
  részt.
• Legfontosabb beavatkozások
• a finanszírozás terén forráskoordináció
  megvalósítása és újabb források feltárása az ESZA
  finanszírozásra való felkészüléssel.
• az intézményi háttér terén három önkormányzat
  összefogása, önkormányzati intézmények
  részvétele, munkaügyi kirendeltségek, képzo
  intézmények, foglalkoztatók, civil szervezetek
  bekapcsolása, ESZA-hoz pályázni tudó konzorciumok
  létrehozásának modellezése.
• az érintett szakmák terén a szakmák
  együttmuködésének segítése, közös célok,
  adatforgalmi rendszer, egymásra épülés
  kezdeményezése, az ESZA pályázatok megfelelo
  szakmai színvonalának, szakmai komplexitásának
  biztosítása.

26
Komplex programok Magyarországon (2)

• Szociális keverés stratégiája szociális
  városrehabilitáció
• Magdolna negyed mintegy 12 ezer lakossal
  Budapest VIII. kerületének legszegényebb része,
  munkanélküliség 12-os, a roma lakosság aránya
  30 körüli. Szociális városrehabilitációs
  mintaprojekt, négy pillérrel
• lakásbérlok programja lakóház-felújítás a bérlok
  bevonásával
• közösség-építo program
• közterület-felújítási program
• közbiztonsági és képzési program.
• A városrész központjában lévo Mátyás téren több
  lakossági konzultációra is sor került.

27
(No Transcript)
28
(No Transcript)
29
(No Transcript)
30
(No Transcript)
31
Komplex programok Magyarországon (3)

• Támogatott lakhatás, mint a hajléktalanság
  alternatívája
• Kormányprogram, melynek célja lakástalanok
  bejuttatása a lakáspiac alsó szegmenseibe.
  Jelenleg ezer fore muködik, fele fovárosi, fele
  vidéki nagyváros.
• A magyar hajléktalan-ellátórendszer nem rossz, de
  sok embert kényszerit szállóra, ami drága. Havi
  20 e Ft támogatással sok embert ki lehetne vinni
  a szállókról. A magyar hajléktalanok jelentos
  része ilyen módon segítheto lenne. Nyolcezer
  fekvo szállóhely van, míg ezer támogatott
  lakhatás. A társadalom hagyja az embereket
  hajléktalanná válni, pedig dolgozhatnának és
  akkor adóznának is.
• A programot veszélyezteti a központi források
  szukössége és az is, hogy kisebb helyeken a
  szállók érdekei ellen van (elveszítik az állami
  normatívát).

32
Összefoglalás

• A városok társadalmi problémáira nem szuk
  értelemben, a szociális szektoron belül, a
  városon belül, a városi igazgatáson belül kell
  keresni a megoldásokat a gazdasággal
  összefüggésben, a tágabb városi térségben, a
  szélesebb értelemben vett városi kormányzás
  keretében lehet tartós eredményeket elérni.
• Magyarországon nincs hagyománya a szektorok
  közötti, illetve térbeli értelemben integrált
  programoknak. A ROP részeként kiírásra kerülo
  akcióterületi városrehabilitáció (kétlépcsos
  pályázati rendszerrel) ilyen program lesz.
• A szociális problémák integrált kezelése azért is
  fontos, mert EU támogatások leginkább csak
  integrált programokra lesznek kaphatók. Az EU
  forrásokból kimaradó programok nehéz helyzetbe
  kerülnek 2007-tol, amikor lényegében az összes
  hazai közösségi forrás az EU programok
  társfinanszírozására fog menni.

33
Összefoglalás (2)

• A városok versenyképességének erosítése,
  környezeti és szociális problémáinak enyhítése
  térben is integrált megközelítést igényel, a
  stratégiák ki kell terjedjenek a város-régiókra.
  Ezek azonban nálunk nem léteznek. A jelenleg csak
  lassú ütemben haladó regionalizáció sem jelenti a
  létrejöttüket, ehhez kísérleti szabályozási
  környezet és alulról jövo kísérleti programok
  kellenek.
• A regionális-központi (program-kiírói,
  törvényalkotói) és a városi (program-készítoi,
  pályázó) szinten egyaránt elore kell lépni ahhoz,
  hogy a szektorok és térségek közötti integrált
  megközelítés teret nyerhessen. Csak így lehet a
  versenyképesség növelését és a társadalmi kohézió
  erosítését egyszerre elérni.

34
(No Transcript)
35

• Köszönöm figyelmüket!
• tosics_at_mri.hu