La Catedral de Jaen: PATRIMONIO DE LA HUMANIDAD

1
A BIBLIA HÍRES VADNÖVÉNYEI
2
A Biblia névadó növénye papírsás (Cyperus
papyrus)
A "Biblia" név a görög biblion szó többes száma.
A biblion szó jelentése könyvtekercs. A Biblia
jelentése Könyvek. A régi könyveket a biblos
vagy papyrus cserje szárából szeletelt hártyákra
írták és innen eredt a szokás, hogy magát a
könyvet Biblos-nak vagy kicsinyíto szóalakban
Biblion- nak nevezték. A papyrus vagy papírsás a
Nílus völgyében él (2 Móz 2,1.3.5), feltétlen
megkívánja a vizet, rövidebb szárazság, alacsony
vízállás is elpusztítja (Jób 8,11 Iz 19,6-7 és
58,5). A sás aratása nem lehetett veszélytelen
munka, mert benne sakálok tanyáztak (Iz 35,7).
Csináltak belole csónakot is ezek a Níluson
közlekedtek.
3
Jézus életéhez, halálához kapcsolódó növények
Jézus Krisztus születésekor a napkeleti bölcsek
"ajándékot adtak neki aranyat, tömjént és
mirhát" (Mk 2,11). Már az Egyházatyák is
szimbolikus jelentést láttak ezekben az
ajándékokban Jézus királyságának, istenségének
és szenvedésének jelképeit. Lelki szempontból úgy
is értelmezhetjük az ajándékokat, mint a szeretet
aranya, az ima tömjénje és a hit mirhája.
4
Valódi v. arab tömjénfa (Boswellia sacra)
tömjén (olibanum)
A Napkeleti Bölcsek három ajándékának egyike. Az
egyik legosibb kultikus füstöloszer, füstje
jelképezi az Istenhez felszálló hálaimát. Az
ókorban valamennyi templomban égették, hogy
kiuzze, távol tartsa a gonosz eroket és
megtisztítsa a teret az arannyal és egyéb
drágakövekkel egy rangban álló illatszer volt,
ezért a hatalom jelképének is számított.
Palesztinába importálták, Sába királynoje
számított az egyik legnagyobb szállítónak, emiatt
vállalkozott veszélyes útjára Salamon királyhoz.
A tömjénfüst belélegzése ma is a lélekre és a
közérzetre egyaránt felemeloen és nyugtatólag
hat.
5
Valódi mirhafa (Commiphora mirrha)
mirrha
A mirhafa törpefa vagy cserje, mely Dél-Arábia és
Észak-Afrika oshonos növénye. A zsidók csak
cserekereskedelem útján jutottak hozzá (Ez
27,17-21), valódi kincsnek számított (Iz 39,2).
A fa dús gyantajáratú ágvégein izzadja ki apró
cseppek formájában a levegon gyorsan
megszilárduló ragadós balzsamot). A szent
kenetnek is egyik fontos alkotórésze volt (Kiv
30,23). Borral keverve bódító ital készült
belole, amely a halálraítéltek számára a fájdalom
és a félelem enyhítésére szolgált (Péld
31,6).Jézust is megkínálták ilyen itallal
keresztre feszítése elott, de o nem fogadta el
(Mk 15,23).Illata és eros konzerváló ereje miatt
holttestek bekenésére is szolgált. Nikodémus
"mintegy száz font mirha- és áloékeveréket
hozott", s ezzel együtt göngyölték gyolcsba Jézus
holttestét (Jn 19,39).
6
Nárdusz (Nardostachys jatamansi)
A jatamansi jelentése a növény, melynek szára
olyan, mint az összecsomósodott hajfürt, azaz
gyökerei olyanok, mint a himalájai aszkéták
összetapadt hajkoronája.A Himalája magas
hegyeiben honos, 30005000 méteres magasságokban
terem. A növénynek lilás-sárga virágai vannak,
és nagyon ritka. Illata kellemes.A
gyökértörzsének olaja drága, értékes. Ezt is
használták Jézus testének bebalzsamozásánál.

7
Szír krisztustövis (Ziziphus spina-christi)
A hagyomány alapján feltételezheto, hogy a
tövisek, melyekbol Jézus koronáját fonták a szír
krisztustövis hajtásain voltak. A 4-8 méter
magasságú fa ma is gyakran megtalálható
Palesztina forró síkságain és völgyeiben.
Ágtövisei általában nem haladják meg az 1-3 cm-t,
de hosszuk még egy növényen belül is változó. A
hosszú tövisu változatok alkalmasak lehettek a
töviskoszorú készítésére, a fájdalom okozásra és
Jézus megalázására. Jézus Krisztus kihallgatása
során Pilátus elott királynak vallotta magát, és
királyi méltóságát, rejtett isteni dicsoségét a
legnagyobb megaláztatásban is megorizte (Jn
18,36-37). Azt, hogy az o országa nem ebbol a
világból való már igazolta virágvasárnapi
bevonulása, amikor szelíden, szamárháton érkezett
Jeruzsálembe. Fegyverek és hadsereg nélküli
királyságát, uralmának gyengeségét a római
katonák nevetségessé próbálták tenni azzal is,
hogy tövisbol koronát fontak és fejére tették
(Mt 27,29).
8
Bibliai eseményekhez kapcsolódó növények
9
A valószínusített égo csipkebokor
Vérvörös szeder (Rubus sanguineus)
És megjelent neki az Örökkévaló angyala
tuzlángban a csipkebokor közepébol és o látta
hogy íme a csipkebokor ég tuzben, de a
csipkebokor nem emésztodik meg (2Móz 3,2).
Moffat szerint bármelyik tüskés bokor lehetett az
égo csipkebokor. Szerinte a szöveg helyes
értelmezéseangyal jelent meg neki tuz lángjában
lebegve egy tüskebokor felett A zsidóság egyik
legrégebbi jelképe, a menóra egy hétágú
gyertyatartó, amely a Mózes által látott égo
csipkebokrot szimbolizálja.( A menóra nem
tévesztendo össze a hanukiahnak nevezett
kilencágú gyertyatartóval)
10
Az illatos nád arab citromcirok, tevefu
(Cymbopogon schoenanthus)
A görög kalamosz (nád) szót Károli Gáspár
kálmusnak fordította, így a növényt a hazánkban
élo kálmosra (Acorus calamus) értették, de az a
faj nem élt a Szentföldön
11
A bibliai konkoly a konkolyperje (Lolium
temulentum)
Amíg az emberek aludtak, eljött az ellenség,
konkolyt vetett a búza közé, és elment így
szól a bibliai példabeszéd. A következmény igen
veszedelmes volt. A sütés-fozés során ugyanis nem
bomlottak le a konkolyperje szemtermésében lévo
loliin nevu mérgezo hatóanyagok, melyekbol ha
csak 3-5 gramnyi került is a lisztbe, már
fejfájás, görcs, keringési zavar, súlyosabb
esetben fulladásos halál következhetett be. (E fu
hazánkban is elofordul szórványosan, szédíto
vadóc a neve).
(A nálunk élo, szép virágú konkoly a Szentföldön
nem fordul elo, így a konkolyos példázatok a
konkolyperjére vonatkoznak.)
Konkoly (Agrostemma)
12
Mi lehetett a manna? Man hú? Mi ez?-kérdezték
az izraeliták, mikor sivatagi vándorlásaik során
az égbol, fehér daraszeru, eheto gömböcskék
hullottak, melyek fogyasztása megmentette oket az
éhhaláltól. Vita tárgya volt e táplálék
mibenléte. Egyesek szerint kékmoszatok lehettek,
mások szerint zuzmók, ill. cserjéken létrejött
izzadmányok.
Izzadmány elmélet a legvalószínubb! Pajzstetvek
csípése nyomán a mannacserjén sejtburjánzással
édes ízu borszöveti izzadmány képzodött, amely
gyorsan megszilárdult és fehér golyócskák
formájában hullott a földre. Hajnalban szedték,
mert gyorsan bomlott.
Mannacserje (Tamarix mannifera)
Jellegzetes pusztai növény, levelei az arid
(száraz) viszonyokhoz jól idomultak
13
Keserufüvek
Törpekatáng (Cichorium pumilum)
A Pészach, a kovásztalan kenyér ünnepe Akkor
tartják, amikor mi a húsvétot.Az izraeliták
köszönetet mondanak a tavaszi gabonatermésért, az
árpáért. Az ünnep alatt bárányt esznek, hozzá
kovásztalan kenyeret és keseru növényeket (mint
pl. a cikória, keserusaláta), emlékezve az
Egyiptomból való menekülésre.
Keserusaláta(Reichardia tingitana)
14
Ürömfajok
Kellemetlen keseru ízüket emlegetve, a prófétai
keseruség jellemzésére is szóba hozzák (5 Móz
29,17 Jer 23,15 Óz 10,4). Hasonlítható e
növényekhez a házasságtörés is (Péld 5,4). A
Jelenések könyvében pedig arról olvashatunk, hogy
a vizek megkeserednek, mert azokat ellepi az üröm
(Jel 8,10-11).
Sivatagi üröm (Artemisia herba-alba)
Júdeai üröm (Artemisia judaica)
15
Vadtök (Citrullus colocynthis)
Kiment a mezore, hogy zöldséget szedjen, s
vadszolotohöz hasonló növényre talált. Teleszedte
róla vadtökkel palástját, s miután visszatért,
belevagdalta a fozelékes fazékba, mert nem tudta,
hogy mi az. Ki is tálalták a társaknak, hogy
egyenek, de amikor azok megízlelték a fozeléket,
felkiáltottak, s azt mondták Halál van a
fazékban, Isten embere! És nem bírták megenni (2
Kir 4,39-40)
A vadtök keseru gyümölcse eros hashajtószert
tartalmaz, amelybol túl nagy adagnak halálos a
hatása. A prófétákat az éhség hajtotta, azért
szedtek vadtököt. A vadtökbol boven akad a
Negev-sivatagban és a Sínai-félszigeten. Eheto
magvaiból a beduinok ínséges idokben kenyeret
készítettek. A vadtök hasonlít rokonára, a
görögdinnyére. .
16
Szíriai izsóp, szíriai szurokfu (Origanum
syriacum)
A bibliai izsóp nem azonos a nálunk élo, valódi
izsóppal, hanem egy oregáno (szurokfu)faj. A
zsidók e növény ágaival hintették meg az
ajtófélfát (2 Móz 12,22), tisztító vízzel
kapcsolatban is használták (4 Móz 19,6), sot
bélpoklosság ellen is (3 Móz 14,4...).(Leprásokat
izsópos vízben fürdették.)
17
Beléndek (Hyoscyamus aureus)
A beléndek levelein ragadós mirigyszorök vannak,
és a hyoscyamin nevu mérgezo alkaloidot
tartalmazza. Ennek révén a beléndek a bibliai
országok egyik olyan növénye volt, amely
határesetnek számított a gyógyír és a kábítószer,
az orvoslás és varázslás között. Kleopátra ópium,
beléndek és egyéb hallucinogén növények borba
keverésével készített afrodiziákumot. A Mózes
könyveiben felsorolt parancsolatok megtiltották
az izraelitáknak az orgiákkal egybekötött
áldozásokat. Márk evangéliuma tartalmaz egy
utalást arra, hogy a beléndeket kábítószerként
használták.
18
Szerencsegyökér (Mandragora autumnalis)
A Teremtés könyve szerint Jákob két felesége, Lea
és Ráchel, állandóan versengtek Jákob kegyeiért.
Lea több fiat szült Jákobnak, Ráchel azonban
meddõ volt. Lea egyik fia, Ruben a mezõn
mandragóra-bogyókat talált(Ter 30,14-16), amit az
anyjának adott. Ráchel kért Leától a
mandragóra-bogyókból és ellenszolgáltatásul
megengedte, hogy Jákob Leával háljon, aki azonnal
fiat fogant. Isten végül meghallgatta Ráchelt és
,,megnyitotta az õ méhét és õ is szült fiat
Jákobnak. A Bibliában történik elõször említés
egy növényrõl, amit késõbb a ,,szerelem
almájának neveztek, és amit ma is nagyra
értékelnek feltételezett nemi vágyat gerjesztõ
hatása miatt.
19
Máriatövis (Silybium marianum)
A máriatövis az összes tüskésnövény közül a
leggyakrabban látható Izraelben. Az utak szélén
no. Magvai a silymarin nevu hatóanyagot
tartalmazzák, amelyet akut és krónikus
májmegbetegedések, májelzsírosodási hajlam,
sárgaság és akut hepatitis (májgyulladás) esetén
alkalmazzák ma is. A silymarin támogatja a máj
méregtelenítési muködését, és segít
regenerálódásában. A máriatövis magvai ezen kívül
éteres olajat és keseruanyagokat is tartalmaznak,
amelyek az epe muködését serkentik. A
máriatövis-kúra folyamán természetesen nem szabad
alkoholt fogyasztani!
20
Fák, amelyekbol épületeiket, szerszámaikat
készítették
21
Libanoni cédrus (Cedrus libani)
A Biblia egyik leggyakrabban említett növénye,
mert a fönségest, a hatalmast jelenti az
eljövendo Messiás szimbóluma. A Biblia 75 helyen
említi a cédrust. Fája kemény, mellékterméke a
cédrusolaj. A rablógazdálkodás következtében a
kipusztulás fenyegeti .
A leírások szerint I. Szethosz fáraó cédrusfát
vágat a Libanon-hegységben az Amon-szentély
építésére, akárcsak Salamon (1 Kir 5,6-10 stb.).
A bibliai szerzok, akárcsak Csontváry, valami
különleges szépséget, erot és kecsességet éreztek
a fában (Zak 11,1-2 Zsolt 29,5 és 104,16)
22
Jeruzsálemi fenyo (Pinus halepensis)
Szilárdsága jó, ezért építkezéseknél használták.
Salamon a templomépítéshez a fenyot Hirámtól
szerezte (1 Kir 5,8-10), de az egyszerubb házak
mennyezete is ebbol készült (Én 1,17). Honos faj
Palesztinában (Ez 44,14), de ültették is (Ez
41,19) egyébként pedig az eszterág nevu madár
kedvelt fészkelo fája (Zsolt 104,17).... Jézus
keresztfáját bizonyára ebbol a sudár, szálegyenes
törzsu fából, az aleppói fenyobol készítették,
amelyikbol akkoriban, Jézus korában óriási
erdoségek voltak a Szentföldön.
23
Ciprus, goferfa (Cupressus sempervirens)
Az egykor nagy tömegben élo európai ciprus ma már
csak Kilikia dombvidékén és Libanon ezer méter
feletti oldalain található vadon. A júdeai hegyek
bennszülött, szárazságturo örökzöldjének eros,
tartós, aromás illatú törzse kiváló szerszám-
épület- és bútorfa volt már a bibliai idokben is.
Mint örökzöld fa, kezdetben az örök életet és a
bölcsességet jelképezte, majd a halál jelképe
lett. Ezért jellegzetes ma már minden mediterrán
temetoben. A Biblia leírása szerint Noé
bárkája egy goferfából (ciprusból) készült nagy
méretu hajó volt, melyet Noé Isten parancsára
épített, hogy megmentse családját és a föld
állatvilágát az özönvíztol.
24
Föníciai boróka, hangafa (Juniperus phoenicea)
A legmediterránabb borókák közé tartozik az
aleppóifenyohöz hasonlóan végig kíséri a
mediterrán partokat Dél-Európától Kis-Ázsiáig,
Észak-Afrikáig. Tömött bokor vagy kisebb fa, néha
egészen a földhöz simuló. A napos meleg helyeket
kedveli, a szárazságot egész jól bírja.  Mert
olyanná lesz, mint a hangafa a pusztában, és nem
látja, hogy jó következik, hanem szárazságban
lakik a sivatagban, a sovány és lakhatatlan
földön. (Jeremiás próféta könyve 17,9)  Dániel
könyvében olvasható a magános hangafa
története, melyet a föníciai borókával
azonosítottak.
25
Akáciák (sittimfák)(Acacia spp.)
Magyar bibliafordításban tévesen akácok. (Az
akác észak-amerikai faj, nem élhetett a
Szentföldön!)
Finom faanyagából készültek a szent sátor és az
áldozati-illatosító oltár, tartozékai (2 Móz 25.,
26., 27., 30., 35., 36., 37. és 38. fejezet).A
kotáblák ládáját is akáciából faragták (5 Móz
10,3), sot hárfa is készült belole (Mik 6,5).
26
Tölgyek (Quercus spp.)
Táborhegyi tölgy ( Q. ithaburensis)
Palesztin tölgy (Quercus coccifera)
A Bibliában elsosorban a táborhegyi tölgyrol esik
említés. A tölgy kérgébol kivont cserzoanyagot
akkoriban a birkaborök cserzésére használták,
magas tannin-tartalmuk miatt, de alkalmazható
volt gyógyításra is a cserzoanyagok képesek
kicsapatni a fehérjéket, így vérzést
csillapítanak, gyulladást lohasztanak. A tölgyek
a szent fák közé tartoztak, a büszkeség és az
ero szimbólumai voltak.
27
A Szentföld terebintfái (terpentinfái)
Balzsampisztácia
Atlanti pisztácia
Mézgafa (masztixfa)
A terpentinfákat különös tisztelet övezte
Palesztinában. Ilyenek voltak a nevezetes sikeni
(1 Móz 36,41), az ofrai (Bir 6,11) és jábesi
(1 Krón10,12) példányok. Az utóbbi helyen több
lehetett belole, mert egy völgy is a
terpentinfáról kapta nevét (1 Sám 17,2).A
terpentinfa a bálványimádással kapcsolódik össze,
alatta állították fel a zsidók a bálványoltárokat
(Ez 6,13).A mézgafából nyerték a
masztix-gyantát, amely még ma is értékes.
28
Keleti ámbrafa (Liquidambar orientalis)
E fa mézgája adja a közel-keleti sztórax-gyantát.
Füstöloszer volt, de a drogként is hasznosították
(2 Móz 30,34). Kisméretu fa vagy bokor, virágai
nagyon szép narancsszínuek, virágzása csodálatos
látványt nyújt. Kisázsiában és Szíriában,
valamint Galileában honos. Számon tartották a
gyógyászati célon túl parfümként is.
29
Babérfa (Laurus nobilis)
A babérkoszorú a költok, atléták gyozelmi
jelvénye volt.
A babér a Földközi-tenger térségének egyik
tipikus örökzöld növénye. Valahányszor szóba
kerülnek az észak-izraeli Kármel-hegység
szépségei, mindenki megemlíti a babérfákat.
Levelei illatozó éteres olajban gazdagok, és
fuszerként használatosak. Az olajat gyógyászati
célokra is használják. Olaja serkentoen hat az
álmodásra, és szárnyakat ad a fantáziánknak.
Jóslásnál is ezt alkalmazták. A babér a
jövendomondás növénye. Élesíti az elmét és az
érzékelést. Keverékeit a delphoi jósdában is
használták füstölésre. Pythia látnokno babér
segítségével esett transzállapotba, és úgy
jósolt. Bogyói az olajbogyóhoz hasonlatosak.
Pestis ellen is hatásos növény volt.
30
Szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua)
Az egyiptomi füge.Szirupos leve a kaftánméz.
Csak az Újszövetség tesz róla említést (Lk 15,16
és Mt 3,1-6), de nem bizonyítható, hogy
Keresztelo János ezzel táplálkozott volna a
pusztában. A tékozló fiú történetében az édes
termésfalat (héj) állatokkal etették (erre
tudott volna a fiú fanyalodni ...?)A kimagozott
hüvelytermés megszárítva súlymérték gyanánt
szolgált, a kerationból szóból ered a
nemesfémekre, drágakövekre elfogadott súlyegység,
a karát.
Súlyegység 1 mag 1karát
31
Mirtusz (Myrtus communis)
A Földközi tenger vidékérol származik, de már az
ókorban többfelé termesztették. Nagy, örökzöld,
dúsan elágazó, suru lombú, fa vagy cserje.
Virága, termése, de levelei is sok
(0,10,5) illóolajat tartalmaznak. Már az
ókorban ismert gyógynövény volt a Biblia is
ekként említi. Ismert gyomorerosíto, az
emésztést segíto, valamint vérzéscsillapító, az
ereket összehúzó hatása. Izraelben a mirtuszág
Isten békéjét sugározza.A görögöknél a vértelen
gyozelem jelképe.Mirtuszolajat tartalmazó
hajtásai illatanyagok, füstöloszerek.
32
Vörös szantálfa, padukfa (Pterocarpus
santalinus)
Fája kemény, magas illóanyag tartalmú. Finom
illatát a zsidó királyok (Zsolt 45,9), közrangú
emberek (Péld 7,17 és Én 4,14) egyaránt
kedvelték. A faforgácsból gozöléssel állították
elo a vörös festéket, amit boráruk színezésére
használtak.
33
Fekete mustár (Brassica nigra)
A Genezáreti tó környékén elterjedt fekete
mustárt a bibliai idok lakói földjeiken is
termesztelték értékes magjáért, amelybol
gyógyhatású mustármagolajat préseltek. Ez az
egyéves, gyorsan nagy bokorrá terebélyesedo,
tövétol dúsan elágazó lágyszárú növény ugyanis a
Szentföld kedvezo körülményei között 3-4 méteres
magasságával kiemelkedik. Szorös, hosszú nyelu,
durván és szabálytalanul fogas, nagy
tojásdad-elliptikus levelei vannak. A dús
lombozat hus árnyékot teremt a rekkeno hoségben a
madaraknak, amelyek surun látogatják nemcsak
fészekrakás céljából, de foként gyorsan megéro
magvaiért. Három evangélista említi Jézusnak a
mustármagról szóló példabeszédét (Mt 13,31-32
17,20 Mk 4,31-32 Lk 13,19 17,6) minden magnál
kisebb, de mikor kikel és fává fejlodik, ágai
között madarak is fészkelnek.
34
Borzas szuhar (Cistus incanus)
Terméke a ladángyanta. A növény mirigyszorös
levelein cseppek formájában keletkezik, majd
megmerevedik. A levelekrol kecskeszorrel vagy
gereblyével szedték le. A mézgából aranysárga
olajat készítettek, ami bélhurut, vérhas
gyógyszere volt. A ladángyanta ma illatszer.
35
Arabmézgafa (Acacia senegal)
Kr.e. 2. évezred óta ismerték az egyiptomiak,
akik festékek és papiruszok kötoanyagául
használták. A legjobb minoségu gumiarábikum  két 
arabmézgafa (Acacia senegal, A. seyal) szagtalan,
nyálkás, gumiszeru váladéka. Kézzel gyujtik össze
a kiválasztódott és a napon megszilárdult, kb. 5
centiméteres átméroju gumigömböket. A
gumiarábikum kémiailag a pektinekkel rokon anyag,
száraztömegének 95-a poliszaharid. Afrika
oslakói kunyhóik tetejét teszik víztaszítóvá
gumiarábikum-bevonattal, gyógyszerként
alkalmazzák, de foznek is vele.
36
Mézgás csudfu (Astragalus gummifer)
Finom illatú mézgájából balzsamot, kenetet
készítettek (2 Kir 20,13 Én 4,14 5,1.3 8,2.4
Iz 39,2)Egyiptomban is használták (1 Móz 34,11),
a gileádi karavánok áruja volt (1 Móz 37,25).
Tragakantmézga
37
Jerikói rózsa, feltámadásvirág(Anastatica
hierochuntica)
Apró, egynyári, keresztesvirágú gyom. Egy tobol a
földön szétterülo szárakat növeszt, levele apró,
lapát alakú. Kis, pirosas virágai vannak,
táskagyümölcse hasas, kétmagvú. Száraz idoben,
mikor magjai megérnek, ágai összehajlanak s a
szél az egész növénygombolyagot elgörgetheti a
sivatagban. Ha azonban eso éri a növényt, ágai a
nedvszívás következtében kiegyenesednek, a
termések pedig felnyílnak és az eso a magvakat a
földbe mossa. Ágait 20-50 perc alatt nyitja ki.
A sivatagi népeknél ma is a halál utáni életet
szimbolizálja.
38
Szodomai alma (Calotropis procera)
Csak a bibliai hagyományok emlitik ezt a mérgezo
trópusi cserjét, amelynek szép nagy, gömbölyu,
érett, almazöld termése kissé megnyomva
szétnyilik, és belole csillogó selyemszálas, de
mérgezo magvak százai repülnek a levegobe. A
legenda szerint a Holt tenger helyén egykor
virágzó gyümölcsösök elátkozott hírnökei ok,
amelyek Szodoma sorsára emlékeztetve, a bun
következményeire hívják fel figyelmünket a szép
külso gyakran mérget rejt magában.
39
VÉGE
Készítette Dr. Juhász Miklósdrjm_at_tvnetwork.hu