A r

1
A római

• PANTHEON

ltSLgt
2
Róma urfelvételen
Angyalvár
Szent Péter tér
PANTHEON
Palatinus domb
Tiberia sziget
Colosseum
Circus Maximus
3
Angyalvár
PANTHEON
4
A Pantheon bejárati oldala a fedett
oszlopcsarnokkal
5

• A Pantheon kupola-
• csarnoka

6

• A rómaiak a képzomuvészet, azon belül is az
  építészet terén alkottak nagyot.
• Mestereik a szomszédos etruszkok, illetve a
  görögök voltak.
• Az elobbiek a szerkesztésben, utóbbiak a külso
  díszítésben bizonyultak mestereknek.
• A Pantheon a római építészet egyik legépebben
  fennmaradt alkotása, amely a késobbiek során is
  hatással volt az építészet történetére. Hatalmas
  kör alakú épület a bejárat felol egy fedett
  elocsarnokkal.
• A fedett csarnok tetozetét 16 márványlábú
  gránit oszlop tartja. A 16 oszlopból nyolc a
  homlokzat mentén sorakozik, a többi a belso teret
  osztja három hajóra.

7
Bejárati front Oldalnézet Keresztmetszet
Alaprajz
8

• Az épületet Kr. e. 27 - ben fejezték be. Az
  oromfalat bronz reliefek, a két sarkát pedig
  szobrok díszítették. Az elocsarnok egészen a
  rotunda felso pereméig, több mint 31 méter
  magasságig emelkedik, benne állt Augustus és
  Agrippa szobra.
• A tulajdonképpeni templom egy nagy körfal,
  hatalmas, félgömb alakú kupolával, amelynek
  csúcsán 7 méter átméroju nyílás található.
• A bejárattal szemben található fülkében
  egykor Julius Caesar, Mars, Venus és más
  istenségek szobra állt.

9
Az áthidalási technikák rövid története az
építészetben

• Az építészet a történelem során a téralakítás, s
  az ezzel öszefüggo
• alaprajzi elrendezés, külso és belso kiképzés
  tekintetében egyaránt
• sokat módosult. Az építészet alakulását elsoként
  a téralakítás szem-
• pontjából vizsgáljuk. A társadalmi igények
  változásai során mind
• nagyobb és bonyolultabb belso terek kialakítására
  volt szükség,
• melyekhez újabb anyagok és szerkezetek kellettek.
  
• Az új anyagok és szerkezetek természetesen új
  statikai megoldásokat
• követeltek, hiszen a terhet és tartást, a
  mennyezetet és a tartófalakat
• szilárd egyensúlyba kellett hozni. Az építmény
  szilárdsága csak úgy
• érheto el, ha a szerkezet megfelel a statika
  törvényeinek.
• Az építészet egyik fo problémája minden idoben az
  volt, hogyan lehet
• a rendelkezésre álló anyagokkal minél nagyobb
  belso teret lefedni.
• A legnagyobb nehézséget a falak közötti távolság
  áthidalása, a
• lefedés módja okozta. Kezdetben fagerendákat
  alkalmaztak.

10
Egyiptom
Az egyiptomiak már kogerendákat is használtak,
ezekkel azonban nem lehetett 3-4 méternél nagyobb
távolságot áthidalni. Nagyobb belso tereket csak
úgy tudtak kialakítani, hogy a mennyezetet több
oszloppal alátámasztották, ennek következtében a
templomok belseje úgy hatott, mint egy
oszloperdo. Az egyiptomiak egységes, nagy belso
tereket még nem tudtak létrehozni.
11
Architráv

• A görögök vízszintes
• ko- és fagerendákat
• alkalmaztak áthidalásra.

12

• A római építmények szerkezeti elemei

- Két szemközti falat félkörívu tetovel összeköto
donga-boltozat - Az egymást derékszögben átmetszo
két dongaboltozatból alakult keresztboltozat -
A kör alakú falra emelt kupola, illetve
félkupola, lásd Pantheon - Díszítoelemek Az
etruszk (toszkán) oszlop mellett mindhárom
görög oszloprendet (dór, ión, korinthoszi)
átvették. Szerkezeti jelentoségüktol megfosztva
egymással keverték, így alakult ki a kompozita
oszlopfo
13
Archivolt

• A római téralakítás a vízszintes
• kogerendák helyett félköríves
• boltíveket alkalmazott, ezzel
• már nagy fesztávolságokat
• tudtak áthidalni

14
Dongaboltozat

• A félhenger alakú donga
• boltozattal lehetové vált 20 - 30
• méteres termek lefedése is

15
Keresztboltozat

• A római keresztboltozat két keresztirányban
  egymásba tolt félhengerbol áll

16
A Maxentinus-bazilika

• A Maxentius-bazilika mellékhajóit dongaboltozatok
  fedik, fohajóját
• keresztboltozatokkal látták el.
• A keresztboltozatnak a két falon nyugvó
  dongaboltozattal szemben az az elonye, hogy elég
  csupán négy sarkán pillérekkel alá -támasztani (a
  terhet, a belso feszültségeket ugyanis a
  boltívek, illetve az erovonalak a négy
  alátámasztási pontba vezetik).

17
Kupola

• A római építészet legkiemel-
• kedobb teljesítménye a kupola.
• A félgömb alakú boltozat megépí-
• tése bonyolult feladat, de ezzel
• lehetové vált az eddigieknél jóval
• nagyobb belso terek lefedése.
• A Pantheon kupolája (43 méter
• átméroju) a legnagyobb egységes
• belso tér, amit az emberiség eddig
• lefedni tudott.

18
A csegelyes kupola
A bizánciak továbbfejlesztették a
kupolaépítést. A Hagia Sophia templomnál (aja
szófia) a kupola már nem kör alaprajzú falon
nyugszik, mint a Pantheonnál, ún. csegelyek,
gömbháromszögek segítségével négy ponton van
alátámasztva. A kör alapú kupolától a csegelyek
viszik át a terhet a négyzet alakú alapra. A
csegelyes kupolának az az elonye, hogy négyzet
alakú terek lefedését is lehetové tette.

19
A Hagia Sophia-templom abból a szempontból is
figyelemre-méltó, hogy nagyszeru példája a
térkapcsolásnak.

• Építomuvészei úgy növelték belso terét, hogy
  a kupola alatti négyzetes térhez elöl és hátul is
  egy-egy negyedgömbbel fedett teret s ezekhez még
  további három kisebb félköríves teret kapcsoltak.
• A központi térhez oldalt - az oszlopok mögött
  - további termek csatlakoznak.
• A késobbi korok építészei is gyakran éltek a
  térkapcso- lásnak ilyen lehetoségeivel.

A Hagia Sophia-templom belso tere
20
A román
stílusA városok lakosságának gyarapodásával mind
nagyobb belso terekre volt szükség. Ezért 1000
körül újra alkalmazni kezdték a rómaiak által
kialakított koboltozást, foleg a
keresztboltozatot, azzal a módosítással, hogy
magasabbra emelték a középrészét. Így jött létre
a román emelt záradékú keresztboltozat, mely nem
két félhenger, hanem két félhordó alakú donga
keresztirányú egymásba hatolása.

• A román stílusú keresztboltozatok
• lehetové tették a templomhajók
• szélességének és egyben befoga-
• dóképességének a növelését, és
• csökkentették a tuzveszélyt.
• Hátrányuk volt viszont, hogy a ko-
• boltozat nagy súlya és feszítoereje
• miatt vastagra kellett méretezni a
• falakat, s azokon csak kis ablak-
• nyílásokat lehetett vágni.

21
A gótika

• A gótikus stílusnál a boltozatok
• nyomását nem vastag falakkal, hanem
• a pillérekkel és a falakon kívül elhelyezett
• támpillérekkel fogták fel és vezették a föld
• felé. (A statikai szilárdsághoz a támpillérek
• tetejét díszíto tornyocskák, fiálék ellen-
• súlya is hozzájárult.)
• E szellemes szerkezeti megoldás,
• valamint a boltívek megemelése
• lehetové tette, hogy vékonyabb falakat
• alkalmazzanak, és nagy ablaknyílásokat
• vághassanak rajtuk. Mivel már nem a falak
• tartották a boltozatok terhét, hanem a
• pillérek és támpillérek, kedvezobbé váltak
• az eroátvitel feltételei.

22
A gótikus építészet egyik legjellegzetesebb
vonása a vázrendszer.E tekintetben hasonlít a
modern vasbeton építészethez, amelynek szintén a
vázrendszer az alapja. A gótikus pillérek és
támpillérek, boltívek hálózata áttekinthetoen
mutatja az épületek szerkezetét.

• Az építészeti erok egymásrahatásában és
  játékában
• világosan érzodik a statikai egyensúly nagyszeru-
• sége. (A gótikus épületek e tekintetben is egyen-
  
• rangúak a mai építményekkel, hiszen ezeknél is a
• szerkezet, a statikai egyensúly nyújtja
  elsosorban az
• esztétikai élményt.)
• A boltívek csúcsívessé való emelése nemcsak a
• belso tér növelését, hanem a négyzetes alaprajzú
• területek beboltozását is lehetové tette.
• A gótika magas és nagy befogadóképességu
• templomokat hozott létre, melyek a gyakorlati
• igényeken kívül, áhítatot kelto hangulatukkal a
• vallásos szemléletnek is tökéletesen megfeleltek.
  

23
A reneszánsz
(a római Szent Péter székesegyház)

• A reneszánsz korszak a téralakítás tekintetében
  nem sok újat
• hozott csupán a középkori hosszhajós elrendezést
  egyesítette a
• bizáncias eredetu központos elrendezéssel. Ilyen
  összetett térala-
• kítást mutat a római Szent Péter-templom belseje.
  A fohajó hossz-
• irányú, vízszintes sodrása a kupolatér
  függoleges, felfelé irányuló
• sodrásában folytatódik. Ez fokozza a térélményt,
  melyben a kupola
• alatti, fényben úszó tér vált uralkodóvá.
  Bármilyen nagy is ez az
• épület, kupolájának szélessége mégsem múlta felül
  a római
• Pantheon 43 méteres kupolájának átmérojét. Kobol,
  téglából a
• reneszánsz korszak sem tudott nagyobb kupolát
  épfteni, mint a
• rómaiak.

24

• A barokk és a klasszicizmus épületei is arról
  tanúskodnak, hogy
• az építészet elérkezett a ko- és téglaszerkezetek
  lehetoségeinek
• felso határához.
• A múlt században az ipari fejlodés következtében
  minden eddiginél
• nagyobb épületekre, hatalmas pályaudvarokra,
  gyárépületekre,
• áruházakra, kiállítási csarnokokra volt szükség.
  A megnövekedett
• igényeket már nem lehetett a régi anyagokkal és
  szerkezetekkel
• kielégíteni. A megoldást a vasban találták meg.
• Az elso öntöttvas szerkezetu épület a
  Kristálypalota.
• (A londoni világkiállítás alkalmából készült
  1851-ben Paxton tervei
• szerint, és a világkiállítás egyik szenzációja
  lett.)
• Ez a vas- és üvegépület az újfajta anyagok
  felhasználása, valamint
• szerkezetileg is teljesen új megoldása
  következtében a régi tégla-
• épületekhez képest légiesen könnyed hatású,
  fényben úszó belso
• teret adott. A vas építészeti lehetoségeinek a
  bemutatására készült
• a 300 méter magas párizsi Eiffel-torony. Az
  1889-es világkiállításra
• épített kilátótorony Párizs egyik
  jellegzetességévé, szinte jelképévé
• vált. A múlt század második felében egymás után
  épültek világ-
• szerte a vásárcsarnokok, pályaudvarok
  vasszerkezetbol (pl. a

25

• VÉGE

lt Dr. Spissák Lajos, 2008 gt