Title:
1ÉRDEKLODÉS ÉS SZEMÉLYISÉG
- I.
- KÍSÉRLET AZ ÉRDEKLODÉS ÉRTELMEZÉSI KERETEINEK
KIALAKÍTÁSÁRA 5 FALUBAN TÖRTÉNT KUTATÁS ALAPJÁN - MMIKL
2Miért kezdtem el érdeklodni az érdeklodés iránt?
- Mert elválaszthatatlan a személyiség
egyediségétol. - A valóságos emberekben mindig az intelligencia
egyedi mintázatát találjuk, amely összefonódik az
érdeklodéssel - Az intelligencia olyan pályákon mozog,amelyek
nagyjából megfelelnek az érdeklodésnek (Allport
1961)
3- Van, akinek könnyebb, van akinek nehezebb
rátalálni a magáéra, még akkor is ha keresi, - és ez számtalan problémát vet fel, nagymértékben
a saját intelligenciára való ráhangolódás hiánya
vagy késése miatt - Aki nem tudja, mi érdekli, nem tud magáról
semmit, de mindenképp kevesebbet és más
minoségut, mint aki tudja. - ?
- A saját érdeklodés meghatározásának pontossága
párhuzamosan halad az önmeghatározás
pontosságával. - ?
- Az érdeklodés összefüggésben áll az
önismerettel és az önreflexióval.
4Definíció házi használatra
- Az érdeklodés
- egyedülálló eszköz ahhoz,hogy az ember
- alkalmassá tegye magát arra, hogy
- megküzdjön az élet dolgaival,és
- közben a lehetoségekhez képest boldognak és
- kiegyensúlyozottnak érezze magát
- ?
- OPTIMALIZÁLJA AZ EMBERT, HOGY AZZÁ VÁLJON, AKIVÉ
SZERETNE IS ÉS TUD IS.
5Az általunk használt érdeklodés fogalom 4
dimenziója
- Egyénít úgy muködik a személyiségben, mint a
vonás, kiemel, elhalványít, integrál,
differenciál - Fejleszti az intelligenciát, hatékony
elomozdítója a komplikált élethelyzetekkel való
megbirkózásnak - Bensoleg motivál a 4 pozitív alapérzelem egyike
(szeretet, elégedettség, öröm, érdeklodés) - Energetizál a szervezet egészének jóllétére
kihat
6ÉRDEKLODÉS az érdeklodés általános
tulajdonságai ÉRDEKLODÉSEK az érdeklodés mint
személyiségvonás, az egyedi személyiség része
- A kutatásunk érdeklodés definíciója ez utóbbihoz
kötodik - Az érdeklodés maga is, mint az én
- egy, az egyénre jellemzo attitud struktúra,
- amely az ot kiváltó tárgyak egy meghatározott
osztályával szemben - sokkal inkább tartós jellegzetességekkel bíró
viselkedésmódokban nyilvánul meg, mint
szituatívan.(Havitz Mannell, 2005)
7- Ami jellemzo az egyén érdeklodésére, jellemzo a
személyiségére is - Párhuzamosságot mutat a személyiség alakulásával
- Számtalan analógiával modellként szolgál a
számára - Az érdeklodés koherenciája, fo vonásainak
felismerése és megfogalmazni tudása - a személyiség felépített egyediségének és
integráltságának mutatója
8A kutatásról
- Módszerek
- Adatfelvétel longitudinális kérdoíves vizsgálat
strukturált mélyinterjúk, a személyek érdeklodés
története - Adatfeldolgozás narratív pszichológiai
eszközökkel (a nyelvi struktúrák mögött
jelentés-struktúrák állnak) - A kutatás elso fázisa Az érdeklodés elemzési
dimenzióinak kialakítása -
9- A kutatás célja
- Ami nem az egyes érdeklodésfajták feltérképezése
- Ami igen az egyénre jellemzo érdeklodések, a
jellegzetes érdeklodésprofilok megismerése.
10- A kutatás egyik fo kérdése
- Vajon a felismert érdeklodés hogyan befolyásolja
a választásainkat? - Kihat-e az ember magatartására, ha saját egyéni
érdeklodéssel rendelkezo személynek tartja magát?
11AZ EDDIGI EREDMÉNYEKBOL
- I.
- Hogy értik a megkérdezettek az érdeklodést
- Az egyéníto és intelligencia fejleszto
funkciót hangsúlyozzák - Kevéssé hozzák összefüggésbe élményekkel és
érzelmekkel - Hiányzik az újdonság vonzó erejének, a
kihívásnak, a kalandnak az eleme.
12?
- Nemes dolog, de nem feltétlen jó csinálni
- A muvelodéssel azonos képzetek körében mozog.
- Nincs elég saját-élmény az összetettebb,
élvezetesebb képhez.
13- II.
- Falun körülbelül az emberek felének
- nincs saját érdeklodése.
- Vagy
- Amit meg tud fogalmazni belole, nem tartja
kielégítonek ahhoz, hogy érdeklodésnek nevezze
14III.
- A saját érdeklodési kör megléte önmagában is
- határvonalat jelent,
- és konzekvenciákat hordoz többek között a
kulturális magatartásra nézve, - - függetlenül annak tartalmától és egyéb
jellegzetességeitol.
15IV.Kiknek van nagyobb valószínuséggel?
- A férfiaknak,
- A magasabb iskolai végzettségueknek
- Tanulóknak és aktív keresoknek
- A fiataloknak vagy már bölcsebb korban lévoknek,
de még nem véneknek
16V.Az egyéni érdeklodési kör hatása a kulturális
magatartásra
- Nemcsak többet, de rendszeresebben járnak minden
kulturális intézménybe - Van kedvenc idotöltése 97-nak (nem egyéni
érdeklodok 75) - Szabadidos karakterük modernebb, mozgékonyabb és
érték-orintáltabb
17VI. Kulturális attitudök
- Erosebben és inkább tematikus irányok szerint
szelektálnak - Alacsonyabb az eloítéletes beállítottságúak
aránya - ?
- Az egyéni érdeklodés az egyik olyan eszköz, ami
az eloítéleteket képes enyhíteni
18VII.Az érdeklodési profilok elemzési dimenziói
- 1. Jelentés dimenzió
- 2. Elozetes tudás dimenzió
- 3. Összetettség dimenzió
- 4. Koherencia dimenzió
19A jelentés dimenzió mutatói
- Milyen életterülethez kapcsolódik
(specializálatlan munka specializált munka
társas együttlét specializálatlan szabadido
specializált szabadido szellemi terület, téma
személyes beállítottság) - Milyen idokeretre utal (kötelezo ido,
nélkülözhetetlen ido, ünnepi ido, örökido) - Milyen fogalmi keretben jelenik meg (cselekvés,
érdeklodési terület, téma)
20Milyen életterülethez köti
- Az egyes életterületek szerint értelmezett
érdeklodési profilok meglehetosen zártak,
negatívan korrelálnak egymással - Kivéve
- A specializáció hatása eros, átível a
területeken, és szellemibb természetu
megközelítésekkel jár együtt - A mindennapi munka iránti érdeklodés zártabb, a
szellemi területre alapozott nyitottabb
kulturális magatartással jár együtt.
21Milyen idokerethez köti
Idokeret A személy érdeklodés fogalma tartalmazza ()
Munka ido 17,1
Társas ido 10,4
Szabadido 44,4
Keret nélküli ido 44,1
22?
- Az idokeret meglehetosen határozottan kijelöli a
profilt - Általában egy idotípushoz kötodnek a személy
érdeklodései - A legerosebb az összeférhetetlenség a társas
idoben, ill. az én idejének tekintett szubjektív
idoben elképzelt érdeklodés között. - ?
- A pozitív érzelmek forrása a független-, illetve
a kapcsolódó én-beállítottság szerint
változik.(Barnett, 2006)
23Érdekes
- Aki társas idonek tekinti az érdeklodést, kisebb
mértékben vesz részt helyi programokon - A szabadido központú érdeklodés felfogás nem jár
együtt élénkebb kulturális tevékenységgel - ?
- Az érdeklodések meglehetosen magányos
elfoglaltságot jelentenek
24Milyen fogalmi keretben közelítik meg az
érdeklodést
- A cselekvo megközelítés kötöttebb nagyobb
valószínuséggel gondolnak meghatározott, konkrét
és kevesebb féle tevékenységre - Az érdeklodési terület megközelítés
flexibilisebb heterogénebb, színesebb, többféle
tevékenységet lehetové tevo érdeklodésre utal - A téma megközelítés átfogóbb, univerzálisabb
érdeklodés típusra utal a szabadido alapú
érdeklodések kivételével bármelyik idonek része
lehet.
25Érdekes
- A cselekvésben fogalmazók különbözo
tevékenységekben realizálják is az érdeklodésüket - A szellemi területben és témában fogalmazók
kevéssé tudják cselekvésre lebontani az
érdeklodésüket inkább van valami, ami iránt
vonzódik és van valami, ami foglalkoztatja,
mint foglalkoznak valamivel.
26?
- Ma falun minél szellemibb egy érdeklodés, annál
kevésbé talál magának utat, hogy cselekvésben és
célirányosan megnyilvánuljon. - A cselekvésben fogalmazók koherensebb
érdeklodésuk - Az érdeklodési területtel rendelkezok a
leginkább inkoherensek. Inkább egy általános
szellemíto attitud jellemzi oket, mint egy
számukra is artikulálható érdeklodési irány - A téma szerinti érdeklodok rigidebbek.
Válogatnak ugyan, de túlságosan is megszurik,
hogy miben vegyenek részt.
27Összegezve
- A cselekvésekhez kötodo érdeklodésekhez
változatosabb és következetesebb kulturális
magatartás társul. - De
- meglehetosen lehatároltak. Kérdés, hogy idovel
betagolódnak-e egy tágabb, szellemibb
kifejezodésu gondolatkörbe.
28- A szellemibb beállítottságú érdeklodések viszont
alig nyilvánulnak meg kulturális
tevékenységekben. - Vagy túlságosan nyitottak és rendezo elv
nélküliek, vagy homogének ugyan, de
kizárólagosak. - Mind a ketto kulturális tanácstalanságot tükröz.
29