11. Szimbolikus interakcionizmus (Mead)

1
11. Szimbolikus interakcionizmus (Mead)

• Készítette Ádám Lilla Zsófia
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Diplomás Esti Képzés Kommunikáció szak

2
George Herbert Mead kommunikáció elméleti
modellje a szimbolikus interakcionizmus

• a legkorábbi modell.
• szociálpszichológiai elméleten alapul.
• A pszichikum, az én és a társadalom c. mu (1973,
  Mead nyomán a tanítványai adták ki, gyujtemény).
• A szimbolikus interakcionizmus nevet eloször
  Herbert Blumer használta, Mead legkedvesebb
  tanítványa.
• Blumer 3 alapelv jelentés, nyelv, gondolat
  ennek alapján következtetések a személyiség
  kialakulásáról és a közösségbe történo
  szocializálásáról.

3
Jelentés a társadalmi valóság konstrukciója

• Elofeltevés az ember úgy viszonyul a
  környezetéhez (másokhoz és a tárgyakhoz), ahogyan
  arról gondolkodik.
• Ha az emberek egy helyzetet valóságosnak
  tekintenek, annak valóságos következményei is
  lesznek.
• A jelentésalkotás közösségi feladat.

4
Nyelv a jelentés forrása

• A jelentés az emberek közötti társadalmi
  interakcióból ered.
• A jelentés a nyelv használata során alakul ki
  innen származik a szimbolikus interakcionizmus
  elnevezés.
• Az interakcionisták szerint csak akkor tudunk
  valamit, ha meg tudjuk nevezni! Intelligencia.

5
Gondolat a másik szerepének képzeletbeli átvétele

• A gondolkodás belso párbeszéd Mead
  villámgyors elmélkedés (minding)
• Minding rövid gondolkodási ido, késlekedés
• Különleges képességünk képesek vagyunk átvenni
  mások szerepét Mead szerint a gondolkodás
  másokkal gondolatban folytatott beszélgetés .

6
Az én, mint tükörkép

• A jelentés, a nyelv és a gondolat szoros
  összefüggésén alapul Mead énértelmezése.
• Önmagunkról való képalkotás mások szerepébe
  belehelyezkedve, kívülrol nézzük magunkat, ahogy
  mások látnak (tehát nem önmegfigyeléssel) ez a
  tükrözött én (looking glass self).
• Az énkép alakítása állandó folyamat, amelyben
  az én és az engem fogalmai kombinálódnak.
• Mead Mikor az én beszél, engem figyel.

7
Közösség mások elvárásainak szocializációs
hatása

• Általános tükörkép (generalized other)
  valamennyi tükrözött én összekapcsolása
  szinonimája az engem-nek.

8
Példák az alkalmazott interakcionizmusra

• Valóságalkotás
• Jelentéskutatás
• Az általános tükörkép
• Sértések
• Az önmagát beteljesíto jóslat
• Manipuláció a szimbólumok segítségével

9
Kritika túlságosan grandiózus lenne az elmélet?

• Mégis kiváló szociológus gondolkodó, koherens
  elméletrendszer, kognitív információ-feldolgozás,
  kapcsolatfejlesztés, kultúrák közötti
  kommunikáció.
• Elmélete betekintést nyújt a szimbolikus
  üzenetek létrehozásába, azoknak a beszélore és
  hallgatóra gyakorolt hatásába.

10
Kiegészíto gondolatok

• -  A társadalom és az én kapcsolatáról ír.
• -   A szociálpszichológia nem vesz tudomást az
  énrol, a tudatról pedig ez fontos, nem
  tehetünk úgy, mintha nem létezne tudat.
• -   Attitud (bemenet)?Fej (nem tudni, mi van
  benne)?Cselekvés (kimenet)
• -   Hogyan alakul az attitudünk, kik vagyunk mi,
  milyen az énünk.
• -   Nem kell tagadni a tudat létét.
• -  Az én kétféle 1. belülrol éli meg magát
  (I) 2. kívülrol nézi magát, mint objektum (Me)
  a két énrész között kommunikáció van
• -  A teljes én egésze tükrözi a társadalmi
  folyamatokat.
• -  Az attitud.
• -  A szerep.
• -  Fo kritikája Meadnek az egyénnek nincs
  esszenciája.
• - Következménye a szerepfogalom és az attitud
  fogalom a szociálpszichológiában