11. Szimbolikus interakcionizmus (Mead)

About This Presentation

Title:

Description:

Number of Views:217

Avg rating:3.0/5.0

Slides: 11

Provided by: Korb

Category:

more less

Transcript and Presenter's Notes

Title: 11. Szimbolikus interakcionizmus (Mead)

1
11. Szimbolikus interakcionizmus (Mead)

2
George Herbert Mead kommunikáció elméleti
modellje a szimbolikus interakcionizmus

a legkorábbi modell.
szociálpszichológiai elméleten alapul.
A pszichikum, az én és a társadalom c. mu (1973,
Mead nyomán a tanítványai adták ki, gyujtemény).
A szimbolikus interakcionizmus nevet eloször
Herbert Blumer használta, Mead legkedvesebb
tanítványa.
Blumer 3 alapelv jelentés, nyelv, gondolat
ennek alapján következtetések a személyiség
kialakulásáról és a közösségbe történo
szocializálásáról.

3
Jelentés a társadalmi valóság konstrukciója

Elofeltevés az ember úgy viszonyul a
környezetéhez (másokhoz és a tárgyakhoz), ahogyan
arról gondolkodik.
Ha az emberek egy helyzetet valóságosnak
tekintenek, annak valóságos következményei is
lesznek.
A jelentésalkotás közösségi feladat.

4
Nyelv a jelentés forrása

A jelentés az emberek közötti társadalmi
interakcióból ered.
A jelentés a nyelv használata során alakul ki
innen származik a szimbolikus interakcionizmus
elnevezés.
Az interakcionisták szerint csak akkor tudunk
valamit, ha meg tudjuk nevezni! Intelligencia.

5
Gondolat a másik szerepének képzeletbeli átvétele

A gondolkodás belso párbeszéd Mead
villámgyors elmélkedés (minding)
Minding rövid gondolkodási ido, késlekedés
Különleges képességünk képesek vagyunk átvenni
mások szerepét Mead szerint a gondolkodás
másokkal gondolatban folytatott beszélgetés .

6
Az én, mint tükörkép

A jelentés, a nyelv és a gondolat szoros
összefüggésén alapul Mead énértelmezése.
Önmagunkról való képalkotás mások szerepébe
belehelyezkedve, kívülrol nézzük magunkat, ahogy
mások látnak (tehát nem önmegfigyeléssel) ez a
tükrözött én (looking glass self).
Az énkép alakítása állandó folyamat, amelyben
az én és az engem fogalmai kombinálódnak.
Mead Mikor az én beszél, engem figyel.

7
Közösség mások elvárásainak szocializációs
hatása

Általános tükörkép (generalized other)
valamennyi tükrözött én összekapcsolása
szinonimája az engem-nek.

8
Példák az alkalmazott interakcionizmusra

9
Kritika túlságosan grandiózus lenne az elmélet?

Mégis kiváló szociológus gondolkodó, koherens
elméletrendszer, kognitív információ-feldolgozás,
kapcsolatfejlesztés, kultúrák közötti
kommunikáció.
Elmélete betekintést nyújt a szimbolikus
üzenetek létrehozásába, azoknak a beszélore és
hallgatóra gyakorolt hatásába.

10
Kiegészíto gondolatok

- A társadalom és az én kapcsolatáról ír.
- A szociálpszichológia nem vesz tudomást az
énrol, a tudatról pedig ez fontos, nem
tehetünk úgy, mintha nem létezne tudat.
- Attitud (bemenet)?Fej (nem tudni, mi van
benne)?Cselekvés (kimenet)
- Hogyan alakul az attitudünk, kik vagyunk mi,
milyen az énünk.
- Nem kell tagadni a tudat létét.
- Az én kétféle 1. belülrol éli meg magát
(I) 2. kívülrol nézi magát, mint objektum (Me)
a két énrész között kommunikáció van
- A teljes én egésze tükrözi a társadalmi
folyamatokat.
- Az attitud.
- A szerep.
- Fo kritikája Meadnek az egyénnek nincs
esszenciája.
- Következménye a szerepfogalom és az attitud
fogalom a szociálpszichológiában