A Dalton-Plan iskola

1
A Dalton-Plan iskola
2
Helen Parkhurst (1886-1973)

• Az amerikai Helen Parkhurst, Dalton-Plan
  koncepció kidolgozója 1886. március 8-án
  született Wisconsin Állam Durand nevu
  kisvárosában.
• Visszaemlékezései biztonságos szociális és anyagi
  körülmények között eltöltött boldog gyermekkorról
  tudósítanak.

3

• Édesapja egy fogadó fenntartása mellett
  lótenyésztéssel és állatkereskedéssel is
  foglalkozott.
• Pedagógiai életmuvében megfigyelhetok az
  életrajzi motívumok, például annak kapcsán,
  ahogyan a tanulás és a tanítás közötti viszonyt a
  ló itatásához hasonlítja.
• Mostanáig nem láttuk világosan, hogy tanítani -
  vulgáris hasonlattal élve - éppoly egyszeru, mint
  a lovat odavezetni a vízhez. A lónak is magának
  kell innia. A régi rendszeru tanítás éppúgy nem
  tudja rávenni a tanulót arra, hogy tanuljon, mint
  ahogy a lovász sem vezetheti rá a lovat az
  ivásra, ha az nem szomjas.

4

• Iskolai éveirol szóló visszaemlékezéseiben szinte
  elviselhetetlen unalomról és az egyhelyben ülés
  kényszerérol számol be.
• Úgy tunik, hogy az iskolai oktatás hagyományos
  formája nem nyújtott elég önálló feladatot a
  kislánynak, ami azután számos fegyelmi vétséghez
  vezethetett.
• Meglehetosen korán jelentkeztek pedagógiai újító
  törekvései is.
• A Durand High School befejeztével, magánúton
  tette le tanári vizsgáját, majd 1904 oszétol,
  szülohelyétol nem messze, Waterwille-be, egy 40
  tanulóból álló osztatlan iskolába kerül.
• Már ekkor megjelenik munkájában a késobbi
  Dalton-Plan néhány vonása

5

• Elso tanítási tapasztalataimat egy vidéki
  iskolában szereztem, ahol negyven gyermek nyolc
  osztályba tartozott. Hét osztály számára kellett
  elfoglaltságot biztosítani, míg a nyolcadikkal
  szóbeli foglalkozást tartottam. A nehéz helyzet
  áthidalására azt találtam a legjobb megoldásnak,
  hogy minden gyermeket valamivel foglalkoztattam,
  addig is, amíg nem tudtam az o munkájára
  figyelni. Hogy ez a szervezési forma eredményes
  legyen, a nagyobb gyermekekre rábíztam a
  kicsiket. Ok, s különösen a nagyobb fiúk igen
  segítokésznek bizonyultak. Segítségükkel egy
  raktárt átalakítottam tanteremmé, ahol minden
  sarokban más tantárggyal foglalkoztak.

6

• A kísérlet sikeresnek bizonyult, a tanulók száma
  egyre növekedett. A hiányzások száma gyorsan
  csökkent, a gyermekek rendesen, engedelmesen
  viselkedtek, és céltudatosan dolgoztak.
• 1914-ben megszakad a sokat ígéro kutatói karrier,
  ugyanis római utazását követoen négy éven át
  Maria Montessori munkatársa - valójában annak
  alárendelt helyzetu tanulója lesz.
• 1915-tol Parkhurst, az olasz reformpedagógusno
  hivatalos amerikai képviselojeként különbözo
  beosztásokban a Montessori-koncepció
  terjesztésével foglalkozik.

7

• 1918-ban, Montessorival történt szakítást
  követoen, egy eredetileg Montessori-bemutató
  iskolaként muködo New York-i intézményt
  továbbfejlesztve létrehozza a Children's
  University School elnevezésu intézetét.
• 1919-ben ennek az iskolának újonnan megnyitott
  felso tagozatában vezetik majd be a laboratórium
  tervet.
• Végül 1919/20-ban - a fogyatékos gyermekek
  Berkshire Cripple School nevu iskolájának
  átszervezését követoen - létrehozza Daltonban
  (Massachusetts) a laboratóriumi terv szerint
  muködo Public High School-t.

8

• Legalapvetobb pedagógiai törekvése az volt, hogy
  a nevelést "élové" tegye.
• Felfogása szerint a nevelésnek olyan élo
  folyamatnak kell lennie, amely felkelti, és
  ébren tartja a tanulóknak saját munkájuk iránti
  érdeklodését.
• A cél elérése érdekében törekedett az abban
  résztvevo tanulók véleményének meghallgatására
  Rendkívül értékes gondolatokkal álltak elo.
  Voltaképpen maguk a tanulók segítettek hozzá,
  miként helyesbítsem a tervnek azokat a pontjait,
  ahol hiányosságok voltak.

9
A nevelés célja, az iskolai munka alapelvei

• (a) Szabadság. Az iskola közösséggé válásának
  alapveto feltétele, az egyén számára az
  önfejlesztéshez biztosított szabadság. Szabadság
  alatt itt a taneszközök olyan felelosségteljes
  használata értendo, amelynek célja a harmonikus,
  felelosségteljes, tudatos személyiség
  kialakítása, aki képes és hajlandó társaival
  közös javai érdekében együttmuködni.

10

• (b) Együttmuködés, közös tevékenység. Ezt a
  második elvet Parkhurst a demokratikus közösségi
  élet nélkülözhetetlen alapfeltételének
  tekintette, és alatta a csoportban kibontakozó
  interakciót értette.
• (c) Az idobeosztás és a hatékonyság. Ezzel
  kapcsolatban Parkhurst megállapítja, hogy a
  Dalton-Plan biztosítja annak lehetoségét, hogy a
  tanuló maga gazdálkodhasson idejével, hogy azt
  szükségletének megfeleloen töltse el. Ennek
  segítségével képessé válik az erofeszítés és a
  siker összefüggésének átélésére. Így figyelmét
  pillanatnyi érdeklodésének tárgyára tudja majd
  összpontosítani, és ezáltal nem csupán többet,
  hanem eredményesebben is tud majd dolgozni.

11
A tanárszerep változásai

• A tanár feladata az ösztönzo körülmények
  megteremtésérol való gondoskodás - mindenekelott
  a tanulására szolgáló terem berendezésével, a
  taneszközök elokészítésével és a didaktikai
  menetrend kidolgozásával.
• Nem azzal kell már foglalkoznia, hogy nehezen
  emésztheto információkat tömjön a gyermekek
  fejébe.
• A kapcsolat megváltozása nem csupán a gyermeki
  sikerekben mutatkozik majd meg, hanem a tanár is
  sikeresebbnek érzi magát, javul hangulata,
  közérzete.
• Az osztály elott álló tanárból a rábízott
  gyermekek tanulásának kíséro-segítojévé válik.

12
A hagyományos oktatásszervezés fo problémája

• Miként szervezheti meg a tanár a tanulási
  folyamatot úgy, hogy az megfeleljen a tanulók
  egyéniségének?
• Az oktatási folyamat a hagyományos iskolában
  elsosorban az átlagos tanuló teljesítményére
  alapozódik, ezért legnagyobb hatást az attól
  legkevésbé eltéro tanulókra gyakorolja.
• Cél a differenciálás, de milyen eszközökkel?

13

• Education on the Daltonplan (magyarul A
  Dalton-terv, 1982) címu munkájában e dilemma
  megoldására
• Mivel öt tanulót sem lehet jobban tanulmányai
  folyamatában együtt tartani, mint negyvenet, az
  iskolának annál jobb, minél elobb meg tudnak a
  tanárok szabadulni ettol a gondolkodásmódjukban
  kísérto illúziótól. Az együtt-tartás magában
  foglalja a kényszerítést, s a Dalton-terv
  legfontosabb célja mindenfajta kényszer
  megszüntetése. Céljának mind a tanár, mind pedig
  a tanuló felszabadítását tekinti.

14
Régi iskola Új iskola
1. Figyelj és légy engedelmes! 1. Munkádat érdeklodéssel végezd!
2. Írd le a feladott szöveget, másolj! 2. Légy önálló!
3. Csak engedéllyel mozdulj el a helyedrol! 3. Érezd magad szabadnak, kutass és kísérletezz!
4. Engedély nélkül ne beszélgess társaiddal! 4. Problémáidat beszéld meg a többiekkel!
5. A tanítási órán ne nevetgélj engedély nélkül! 5. Örülj munkádnak!
15
Régi iskola Új iskola
6. Arra törekedj, hogy te legyél a legjobb! 6. Törekedj arra, hogy példamutatóan dolgozz!
7. Igyekezz felülmúlni a többieket! 7. Próbálj az egész osztálynak segíteni!
8. Ne segíts az osztálytársadnak! 8. Foleg a gyengébbeknek segíts!
9. Ne engedd, hogy társaid segítsenek! 9. Fogadd el a tehetségesebbek segítségét!
10. Ne szegd meg a szabályokat! 10. Amit csak tudsz, dedd meg az iskola érdekében!
16
A Dalton-iskola oktatásszervezésének új elemei

• Új módszer a tananyag feladatterv és
  teljesítménylap által történo felosztása.
• Parkhurst a feladatlap helyett a tanuló és a
  tanár írásos szerzodésének megkötését javasolja.
  Ezt azonban nem vették át az európai iskolák.
• Természetesen a tanulmányi penzum kiadásával
  együtt a tanuló bizonyos szerzodés-szeru
  kötelezettséget is magára vállal, aminek a
  betartását azután a tanár ellenorzi.
• Ezt tartalmazza a feladatterv (assignment).

17

• A jó feladattervnek szerinte az alábbi
  szempontoknak kell megfelelnie
• A tanulmányi feladatok világos, értheto, célra
  orientált írásban történo megfogalmazása.
• Feleljen meg a gyermek értelmi képességeinek.
• Az osztályban tapasztalható nagy
  teljesítmény-különbség esetén három kategória,
  minimum, közepes szint és maximum szerinti
  differenciálás lehetoségének biztosítása.
• A tanulási folyamat következetes,
  lépésrol-lépésre történo megvalósítása.
• Utalás a taneszközök használatára és motiválás
  definíciók felsorolása, a kérdések
  megválaszolása által.
• A feladatterv megbeszélése a tantestülettel, ez
  közös követelményrendszert is jelent az
  integrációs (tantárgyközi) szempontok
  kijelöléséhez.

18

• A feladattervvel függ össze a teljesítménylapok
  megjelenése is.
• Ezek középpontjában nem az ellenorzési funkció
  áll, hanem az a tanár számára biztosítja a
  tanulmányi elorehaladás lépéseinek
  legtökéletesebb áttekinthetoségét.
• Ez a tanuló számára a teljesítménylapon szereplo
  grafikai szimbólumok motiváló hatása által tesz
  szert különös jelentoségre.
• Ugyanis a tanulók saját ellenorzo-lapjukon
  található graphok alapján ismereteinek
  gyarapodását is követhetik, mivel az elvégzett
  munka után a teljesítmény rögtön feljegyzésre
  kerül.

19

• A táblázat-fokok tantárgyanként elkülönítve,
  egységenkénti beosztásban tüntetik fel az
  elsajátított tananyagot.
• A feladatterv segítségével a tanuló és az ot
  segíto tanár rövid ido alatt áttekintheti az
  adott szaktárgyban, a kituzött célhoz viszonyítva
  megtett elorehaladást.
• A tanulók mindig maguknál tartják a
  teljesítménylapjukat, és haladásukat önállóan,
  vagy tanári jóváhagyás után jelölik be.
• A holland iskolákban jelenleg az ellenorzo-lapok
  egyszerusített formáját használják, de az angliai
  iskolák példája is azt mutatja, hogy az értékelés
  a Parkhurst által kifejlesztett formáknál sokkal
  egyszerubb eszközökkel is megoldható.

20
A Dalton-Plan gyermek-antropológiája

• Teljesen nyilvánvaló, hogy Parkhurst a gyermeket
  tanulni vágyó lénynek tekinti.
• Meggyozodéssel vallja továbbá, hogy az önálló
  tanulás során fokozatosan erosödo
  felelosségérzete által kello mértékben képes lesz
  élni az ehhez biztosított szabadsággal.
• Munkáiban gyakran tesz említést különbözo
  gyermeki szükségletekrol, anélkül hogy ezek
  elméleti vonatkozásait megfogalmazná. Ezek a
  következok

21

• A közvetlen környezet kialakításában való
  részvétel igénye,
• A kötetlen társas kapcsolatok létesítésére
  irányuló törekvés,
• Vágy az értelmes tevékenység elvégzésére,
• Az iskolán belüli szabad mozgás igénye (Lynch
  szerint az iskola nem valamiféle csendes
  pihenohely),
• Törekvés arra, hogy az iskola a szociális
  kapcsolatok és tapasztalatok megszerzésének
  színhelyévé váljon,
• A sikeres tanuláshoz szükséges tapasztalatok
  megszerzésének igénye (vetélkedés és szelekciós
  nyomás mellozése)
• Vágy saját teljesítményeinek elismerésére,
• Igény személyisége tiszteletben tartására.

22
Forrás

• Németh András - Skiera, Ehrenhard
  Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti
  Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
• http//www.hungaro-dalton.hu