Az EU k

1
Az EU kémiai biztonsági politikája (REACH, GHS),
az Országos Kémiai Biztonsági Intézet helye az
európai és hazai vegyi anyag szabályozás
rendszerében
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Dr. Major Jeno
• Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest
• ELTE, TTK, 2009

2
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A legjelentosebb nem-fertozo krónikus
megbetegedések

• Szív- és érrendszeri megbetegedések
• Rosszindulatú daganatos megbetegedések
• Cukorbetegségek
• Allergiák
• Autoimmun megbetegedések

civilizációs betegségek Kiemelt kórok
expozíció vegyi anyagokkal
3
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A kemizáció néhány jellemzoje
1930 1998
Vegyi anyag termelés (M t/év) 1 400
Az EU piacon regisztrált vegyi anyag 100.000 10
t felett termelt 10.000 1-10 t között
termelt 20.000 Az egész világ
termelése 1,244 milliárd Az EU
termelése 450 milliárd Közvetlen
alkalmazásban állók az EU-ban 1,7 millió
fo Közvetett alkalmazásban állók az EU-ban 3
millió fo Kémiai kisvállalkozások száma az
EU-ban 36.000
4
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kemizáció következményei

• Elonyök
• Alapja
• Modern jóléti társadalom
• Fenntartható fejlodés
• Megnövekedett élettartam
• Foglalkoztatottság
• Globalizáció (legális)

• Hátrányok
• Oka
• Egészségkárosodás
• Környezet károsodás
• Korai halálozás
• Kisvállalkozások teherbírása
• Globalizáció (illegális)

Kémiai biztonsági stratégiák kidolgozásának
szükségszerusége
5
A mérgezo hatások fo típusai
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Akut és szub-akut toxikus hatások
• Késoi toxikus hatások
• Rövid távú hatások
• Középtávú hatások
• Hosszú távú hatások
• Krónikus, nem-fertozo betegségek kialakulásának
  kockázata

!
CMR (karcinogén-mutagén-reprodukcióra káros)
anyagok
6
Daganatkelto minden olyan ágens, ill. hatás,
amely a kísérleti állatokban, ill. az
emberben daganatot okoz vagy szignifikánsan
emeli az adott populációban létrejövo daganatok
gyakoriságát
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A daganatkelto hatás kritériumai
7
Az endokrin diszruptorok fogalma
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• US EPA
• Mindazon vegyi anyagok, amelyek interferálnak a
  szervezet homeosztázisát, reprodukcióját,
  fejlodését és magatartását irányító természetes
  hormonok szintézisével, szekréciójával,
  transzportjával, kötödésével, muködésével, vagy
  lebontásával
• EDSTAC (Endocrine Disrupter Screening and Testing
  Advisory Commettee)
• Exogén vegyi anyagok, vagy keverékek, amelyek
  módosítják az endokrin rendszer muködését, és
  tudományosan bizonyított módon káros hatást
  fejtenek ki a szervezetre, utódjaira,
  populációira.
• MICROMEDEX
• Olyan vegyi anyagok, amelyek interferálnak a
  hormonok normális funkcióival és a növekedés,
  metabolizmus és testi funkciók általuk irányított
  módjával.

8
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A veszélyes vegyi anyagok által okozott
mérgezések a megelozés
szempontjából

• Akut és szubakut mérgezések
• véletlenek,
• foglalkozási eredetuek,
• víz,
• talaj,
• levego által közvetítettek
• Késoi toxikus hatások
• mutagén, daganatkelto
• teratogén,
• neurotoxikus

MEGELOZENDOK (Preventálás)
KIKÜSZÖBÖLENDOK (Eliminálás)
9
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
MEGELOZÉS

• Elsodleges megelozés
• Kórokok megszüntetése
• kockázati tényezok elkerülése (passzív
  prevenció)
• a betegség kialakulását elosegíto
  mechanizmusok befolyásolása (aktív prevenció)
• Másodlagos megelozés
• Korai felismerés és gyógyítás

10
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A KÉMIAI BIZTONSÁG FOGALMA
A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából
származó, a környezet és az ember egészségét
károsító kockázatok kezelését csökkentését,
vagy elkerülhetové tételét célul tuzo,
illetoleg megvalósító intézmények, tevékenységek
olyan összessége, amely egyidejuleg tekintetbe
veszi a fejlodés fenntarthatóságának
szükségességét. A kémiai biztonságról szóló
2000. évi XXV. törvény, 1. a) pont
11
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Munkahelyek kémiai biztonsága
A szervezett munkavégzés során eloforduló (káros)
vegyi expozíciók kivédésére (minimalizálására)
irányul Kémiai biztonság Vegyvédelem! Kémiai
biztonság Munkahelyek kémiai biztonsága!
12
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Veszélyes (vegyi) anyag fogalma
Veszélyes anyag minden anyag vagy készítmény,
amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén
veszélyforrást képviselhet. A kémiai
biztonságról szóló törvény 3. -a alapján
veszélyesnek minosül az az anyag, illetve az a
készítmény, amely az osztályozás során az alábbi
veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható
13
A veszélyesség meghatározása
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 3. E törvény alkalmazása szempontjából
  veszélyesnek minosül az az anyag, illetve az a
  készítmény, amely az osztályozás során az alábbi
  veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható
• a) az anyagok és készítmények fizikai,
  fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján,
  tuz- és robbanásveszélyesség szerint
• aa) robbanó anyagok és készítmények
• ab) oxidáló anyagok és készítmények
• ac) fokozottan tuzveszélyes anyagok és
  készítmények
• ad) tuzveszélyes anyagok és készítmények
• ae) kismértékben tuzveszélyes anyagok és
  készítmények
• b) az anyagok és készítmények mérgezo
  (toxikológiai) tulajdonságai alapján,
  toxikológiai sajátosságok szerint
• ba) nagyon mérgezoek
• bb) mérgezoek
• bc) ártalmasak
• bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények
• be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények
• bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló,
  szenzibilizáló) anyagok és készítmények
• bg) karcinogén anyagok és készítmények
• bh) mutagén anyagok és készítmények
• bi) reprodukciót és az utódok fejlodését károsító
  anyagok és készítmények

14
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Veszélyes vegyi anyaggal végzett tevékenység
fogalma
A Kbtv. értelmezésében, tevékenység a veszélyes
anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel
kapcsolatos eloállítás - ideértve a bányászatot
(feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a
feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az
anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a
felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok,
illetve a veszélyes készítmények elemzésével,
ellenorzésével kapcsolatos vizsgálat.
15
A kémiai biztonság kettos szerepe
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Megelozés
• Expozíció minimalizálása
• Hosszú idotávlat
• Kockázatbecslés
• Szabályozás (REACH, Kbtv)
• Kompetens hatóság
• Ellenorzo hatóság
• Információs csatornák
• Méregközpont (ETTSZ, KBIR)
• Laboratóriumi háttér
• - Kémia
• - Toxikológia
• Oktatás, képzés

Elhárítás Következmények minimalizálása Rövid
idotávlat Kockázatkezelés Szabályozás
(Szcenáriók) Katasztrófavédelem Munkahelyi
védelem Információs csatornák Méregközpont
(ETTSZ, RAS-CHEM) Laboratóriumi háttér -
Analitika - Hatásvizsgálat Oktatás, képzés
16
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság alapveto elemei

• Veszély azonosítás
• Dózis hatás összefüggések
• Expozíció becslés
• Kockázat jellemzés
• Kockázat kezelés
• Kockázat kommunikáció

17
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Kockázatbecslés

• Veszély azonosítás
• Dózis hatás összefüggések
• Expozíció becslés
• Kockázat jellemzés
• Kockázat kezelés
• Kockázat kommunikáció

18
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság érvényességi köre
Nemzeti szabályozások Törvények, rendeletek
Intézmények Kémiai biztonsági törvény Kompetens
és végrehajtó hatóságok
Nemzetközi szabályozások ENSZ EU
OECD IFCS ECHA
Toxikológia SAICM
REACH Módszertan
GHS CLP
19
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A nemzetközi törekvések integrációja

• Együttmuködés a globális kémiai biztonság
  érdekében
• IFCS (Agenda 21 19. Fejezet, Riói Világcsúcs,
  1992)
• SAICM folyamat (2006-tól)
• A tesztvizsgálatok világméretu piaca (nem csak
  az EU ipara!)
• importálók és exportálók felelossége
• nem EU tesztvizsgálatok eredményeinek elfogadása
• USA (Gore Inciatíva 2800 HPV anyag tesztelése
  2004-ig)
• OECD (HPV/ICCA SIDS program)
• OSPAR (tengeri környezet védelme az É-K-i
  Atlanti Óceánon)
• POP anyagok speciális esete (új POP anyagok
  felderítése)
• PIC (Rotterdami Konvenció, 1998) a fejlodo
  országok felé is

20
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Európai Nyilatkozat (Europe Statement) 2000

• International Conference on Waste and Europe
  from the Public Point of View (Zahradky, Cseh
  Köztársaság)
• NGO-k, civil szervezodések
• A POP anyagokban rejlo veszélyek tudatosulása
• Jog az informáltsághoz
• Tisztább, környezetbarát technológiák bevezetése
• Hatékonyabb termelés és hulladékmenedzselés
  igénye
• Nemzetközi megállapodás igénye

21
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Stockholmi Konvenció 2001 (Stockholm Convention
on Persistent Organic Pollutants 2001) és a
Stockholmi Nyilatkozat (The Stockholm Statement)

• A világ kormányai formálisan elfogadják és
  aláírják a POP anyagok környezetbol történo
  eltávolítására vonatkozó nemzetközi megállapodást
  (un. incinerátor-mentes világ) UNEP
  kezdeményezés
• A megállapodás 12 vegyi anyagra vonatkozik (a
  piszkos 12)
• Hatálya nem csak a levegobe kerülo anyagokra
  vonatkozik
• Termelés és felhasználás fokozatos betiltása
  világszerte
• Megsemmisítés a megfelelo módon nem égetéssel
  (dioxin termelodés!) vagy eltemetéssel (nem
  bomlik le!)
• Több, mint 150 ország (Magyarország is) aláírta
• Az EU 2004. november 18-án ratifikálta

22
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Budapesti Nyilatkozat 2004(Fourth
Ministerial Conference on Environment and Health,
Budapest, 2004. június 23-25.)

• A megelozés a leginkább költség-hatékony és ezért
  a jövo számára a legfontosabb eszköz
• Az elovigyázatosság elve
• Childrens Environment and Health Action Plan for
  Europe (CEHAPE)
• Regionális prioritások elismerése
• A környezeti és egészségügyi folyamatok jövoje
  Európában
• következo miniszteriális konferencia 2009
• közbenso jelentés IMR meeting, Bécs, 2007 június
  13-15.
• WHO Európai Központ
• EK Bizottság és European Environment and Health
  Committee

23
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Európai Cselekvési Terv a Környezetért és a
Gyermekekért (CEHAPE, Budapest, 2004. június)

• A gyermekeket érinto betegségterhelés okai
  között
• 6.b./ szennyezett víz, levego, talaj, élelmiszer
  
• 6.d./ tartós toxicitású (karcinogén,
  neurotoxikus, genotoxikus, immuntoxikus, endokrin
  károsító) anyagok
• IV. regionális elsobbségi cél veszélyes vegyi
  anyagokkal történo expozíció csökkentése (a
  Stockholmi Egyezmény szerint)
• Az elsodleges megelozés a legfontosabb eszköz

24
Intergovermental Forum on Chemical Safety (IFCS)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• A Kémiai Biztonság Kormányközi Fóruma (IFCS)
• Létrehozása, célja
• Az ENSZ keretében, kémiai biztonság területén, a
  nemzeti kormányok, ill. nemzetközi szervezetek
  számára a egy hatékony, átlátható és átfogó
  információ csere lehetoségének biztosítása
• Alapítva 1994. (Tevékenységének vége 2011?
  SAICM)
• Feladatai
• Regionális és szubregionális együttmuködés
  elosegítése
• Koordinált és integrált stratégiák kidolgozása
• Nemzetközi fórumok (Forum V, Budapest, 2006)
• 2006-2008. közt az IFCS elnöke Magyarország

25
IFCS Forum V, Budapest, 2006Következmények
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Nemzetközi feladatok
• WHO, UNEP
• SAICM
• IFCS
• EEHC, CEHAPE (gyermekek kémiai biztonsága)
• (Bécs, 2007) Víz, balesetek, mozgás, légúti
  betegségek, expozíció csökkentés
• Regionális és nemzeti feladatok
• Közép-kelet Európai Régió
• Hazai helyzet (Tiltások, korlátozások)
• Ftalátok (határérték, életkor, játék, ill.
  rágóka, cumi)
• Festékek (Pb), lakkok, oldószerek, ragasztók
• Rákkelto, mutagén, teratogén hatású anyagok

26
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Nemzetközi Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai
Megközelítése (SAICM)

• Célja A kémiai terhelésbol adódó kockázat
  csökkentése, különösen a veszélyeztetett
  csoportokban (pl. gyermekek, idosek, terhesek,
  expozíciókban foglalkoztatottak) 2020-ig.
• Magas Szintu Nyilatkozat (HLD) Dubai, 2006.
  február
• Átfogó Politikai Stratégia (OVP) a stratégia a
  Riói deklaráció, az Agenda 21 és a Johannesburgi
  akcióterv folytatása
• Globális Cselekvési Terv (GPA)
• a fejlodo és a fejlett országok közötti
  különbség csökkentése a vegyi anyagok helyes
  kezelése területén
• a létezo egyezmények végrehajtásának segítése
• a vegyi anyagokkal összegfüggo szabályozásoknak
  egy szélesebb köru Agendába integrálása
• a létezo (vonatkozó) nemzetközi konvenciók
  végrehajtásának támogatása, a higanyból és egyéb
  vegyi anyagokból származó kockázatok csökkentése,
  
• a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok
  illegális nemzetközi forgalmának megakadályozása.

27
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
International Conference on Chemicals Management
(ICCM)

• Szerepe A SAICM folyamat elorehaladásának
  idoszakos áttekintése és értékelése, financiális
  kérdések áttekintése, javaslatok kidolgozása.
• ICCM2, Genf, Svájc, 2009. május 11-15.
• a nemzeti kapacitások erosítése
• a Globális Cselevési Terv (GPA) frissítése
• ólomtartalmú festékek
• árucikkekben levo vegyszerek
• elektromos és elektronikai termékek
  életciklusában szerepet játszó veszélyes anyagok
• a nanotechnológiára és a gyártott nano-anyagokra
  vonatkozó egyeztetett cselekvés
• perfluórozott vegyszerek

28
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Post SAICM feladatok

• A SAICM folyamat befejezodése (2020) után
• Politikai vezetés és irányítás (kormányközi
  szervezetek vezetosége titkársága, értékelo és
  döntéshozó konferenciák a résztvevok és az IFCS
  között)
• Programszervezés a kijelölt fo területeken
  (nemzeti kormányok, IGO titkárságok, NGO-k,
  stb.)
• Kooperáció és koherencia a programszervezés
  területén (jelenleg IOMC)
• A kémiai biztonság területén a kooperációs
  prioritások meghatározása (jelenleg IFCS).
•  A SAICM bevezetése után az elsodleges felelosség
  a kormányoké, ill. azoké a résztvevoké, akik a
  vegyületekkel foglalkoznak (gyártók, forgalmazók,
  felhasználók, tárolók, megsemmisítok, stb.)!
• Részletek a GPA Konkrét Intézkedések szerint

29
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Organisation for Economic Co-operation and
Development (OECD)

• Az OECD legfontosabb szerepe az Európai Közösség
  kémiai biztonságának elosegítésében, a REACH
  végrehajtásához szükséges szakmai-módszertani
  háttér biztosítása, a tudományos kutatással
  összefüggo fejlesztések elosegítése
• Performance-Based Test Guidelines
• 440/2008/EK rendelet (a REACH-hez alkalmazható
  módszerek)
• European Centre for the Validation of
  Alternative Methods
• Mennyiségi szerkezet-aktivitás összefüggés (QSAR)

30
Az OECD tesztelési stratégiája
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Forrás OECD
31
Vonatkozó EU jogszabályok
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK
  rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról,
  értékelésérol, engedélyezésérol és korlátozásáról
  (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség
  létrehozásáról, az 1999/45/EK tanácsi és európai
  parlamenti irányelv módosításáról, valamint a
  793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK
  bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi
  irányelv, a 91/155/EGK bizottsági irányelv, a
  93/67/EGK bizottsági irányelv, a 93/105/EK
  bizottsági irányelv és a 2000/21/EK bizottsági
  irányelv hatályon kívül helyezésérol (REACH
  rendelet)
• Az Európai Parlament és A Tanács 1272/2008/EK
  rendelete az anyagok és keverékek besorolásáról,
  címkézésérol és csomagolásáról, valamint a
  67/548/EGK irányelv és az 1907/2006/EK rendelet
  módosításáról (GHS-CLP rendelet)

32
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság alapelvei az EU-ban
- a végrehajtás az expozíció jelentosége szerint
több lépésben történik - a biztonságért az
ipar a felelos - a felelosség kiterjed a
gyártási lánc mentén - a leginkább aggodalomra
okot adó anyagokat csak engedélyezést
követoen lehet felhasználni - a veszélyes
anyagokat nem veszélyesekkel kell helyettesíteni.
1907/2006/EK (un. REACH) rendelet, 1272/2008/EK
(un. GHS-CLP) rendelet
33
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A vegyi anyagok életciklusa
34
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei I.

• Maximális védelem
• Emberi egészség (jelen és jövo generációi
  számára)
• Környezet (jelen és jövo generációi számára)
• Az EU piaca (fragmentálódás ellen)
• Versenyképesség

• Elovigyázatosság elve
• Tudományos megalapozottság alapján döntés
• Bizonytalan eredményeknél elovigyázatosság
• Helyettesítés (anyag ill. technológia)

35
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU új vegyianyag politikájának alapelvei II.

• Átfogó
• (különbözo, mesterséges és természetes eredetu
  vegyi anyagokra egyaránt vonatkozik)
• Szabályozza
• A bevizsgálást (testing)
• Kockázat csökkentést
• Információ adást (címkézés, biztonsági adatlapok,
  stb.)
• Különleges intézkedések (gyógyszerek,
  növényvédelem, kozmetikumok, veszélyes árúk
  szállítása, stb.)

Alap dokumentum Fehér Könyv
(A jövo vegyianyag
politikájának stratégiája)
36
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A Fehér Könyv
(A jövo vegyianyag politikájának
stratégiája)

• Az EU Bizottság javaslata az EU jövobeli
  vegyianyag politikájára
• Végso célja a fenntartható fejlodés
• Az alapanyagokra és készítményekre vonatkozik
  (DIR 67/548 EEC)
• Összefoglalja a felmerült problémákat
• Megfogalmazza a fo célkituzéseket
• Javaslatot tesz a megoldások alapelveire
• Költség-hatékony megoldásokat preferál
• Meghatározza a kompetenciákat és felelosségeket
• Az EU Tanácsa elfogadta 1999. június
• Gyakorlati megvalósítás REACH

37
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A javasolt stratégia politikai célkituzései

• Az emberi egészség és a környezet védelme
• Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása
• A belso piac feldarabolódásának megelozése
• Az átláthatóság javítása
• A nemzetközi törekvések integrációja
• A nem állatokon végzett kísérletek elosegítése
• A (WTO szerinti) szabad kereskedelem biztosítása

Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer
kialakítása
38
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az emberi egészség és a környezet védelme

• A kétféle rendszer helyett 2012-ig
• Egyetlen, egységes rendszer kidolgozása (REACH,
  GHS)
• Az ipar felelossége
• biztonság és megfelelo információ
• biztonságos anyagok piacra kerülése
• A felelosség kiterjesztése a teljes eloállítási
  láncra
• Veszélyes anyagok engedélyezése
• speciális alkalmazás elhanyagolható kockázat
  mellett
• jelentos társadalmi-gazdasági elony
• helyettesíto anyag vagy technológia hiánya
• A veszélyes anyagok és technológiák
  helyettesítése

39
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Az EU vegyipara versenyképességének fenntartása

• A fejlesztés stimulálása
• új, biztonságos vegyületek kifejlesztése
• fejlesztésbarát szabályozás kialakítása
• tesztmódszerek fejlesztése
• Adatkezelés (bürokrácia ellen)
• rugalmasan
• reális ido alatt

Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer
kialakítása
40
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A belso piac feldarabolódásának megelozése

• Az Európai Közösségen belüli teljes harmonizáció
• a belso piac épségének megorzése érdekében

Az átláthatóság javítása

• A közvélemény teljes köru tájékoztatása
• a veszélyekrol is
• az ipari titkok megorzésével
• Átláthatóbb, egyetlen, egységes szabályozási
  rendszer

41
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A szabad kereskedelem biztosítása

• Konformitás az EU és a WTO között
• Kereskedelmi gátak lebontása
• egyforma eljárás importált és saját termék
  esetén
• ugyanakkor a saját piac védelme
• az ellenorizetlen, harmadik országbeli
  termékektol
• megalapozott és megbízható elemzo és értékelo
  rendszer
• ami ugyanakkor nem gátolja a kereskedelmet

Átfogó, egyetlen, egységes szabályozási rendszer
kialakítása
42
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
Új EU vegyi anyag ellenorzés a REACH rendszer
Action 4 To establish a single coherent system
focussing public resources on those substances,
where, according to experience, the involvement
of authorities is indispensable and the added
value in terms of the provision of safety is
substancial.

• REACH
• Regisztráció
• Kiértékelés
• Hatósági tevékenység

Bevezetés és hatályba lépés
43
Korlátozások a REACH alatt (XVII. melléklet)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Poliklórozott terfenilek (PTC)
• Klóretilén (75-01-4)
• Egyes veszélyes folyadékok
• Trisz-(2,3-dibróm-propil)-foszfát (126-72-7)
• Benzol (71-43-2)
• Azbesztszálak (krocidolit, amozit, antofillit,
  aktinolit, tremolit, krizotil)
• Trisz-(azirnidil)-foszfinoxid (545-55-1)
• Polibrómozott bifenilek (59536-65-1)
• Egyes növényekbol készített porok
• Benzidin (92-87-5)
• o-nitrobenzaldehid (552-89-6)
• Gyökér és fa porok (kemény és puhafa)
• Ammónium-szulfid (12135-76-1)
• Ammónium-hidrogén-szulfid (12124-99-1)
• Ammónium-poliszulfid (9080-17-5)
• Brómecetsav illékony észterei (metil ? butil )
• 2-naftilamin (91-59-8)
• 4-nitro-bifenil (92-93-3) és 4-amino-bifenil-xeni
  lamin (92-67-1)
• Ólomkarbonátok

• Monometil-diklór-difenilmetán
• Klórozott difenil-metán származékok
• Nikkel (7440-02-0)
• Az 1272/2008/EK (CLP) VI. Mellékletében megjeleno
  1A- 1B mutagén, 1A-1B daganatkelto, és 1A-1B
  reprodukcióra toxikus vegyi anyagok
• Koszénkátrány desztillátumok és maradványok
• Kloroform (67-66-3)
• 1,1,2-triklór-etán (79-00-5) 1,1,2,2-tetraklóretá
  n (79-34-5) 1,1,1,2-tetraklóretán (630-20-6)
  Pentaklóretán (76-01-7) 1,1-diklóretán
  (75-35-4) és Hexaklór-etán (67-72-1)
• A 67/548/EK rendelet szerinti tuzveszélyes
  anyagok
• Rövidláncú klórozott parafinok (SCCP)
  (85535-84-8)
• Azo festékek és színezékek
• Brómozott difeniléter származékok
• Nonil-fenol és etoxilátjai (25154-52-3
• Króm VI vegyületek
• Toluol (108-88-3)
• Triklór-benzol (120-82-1)
• Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) (BaP,
  BeP, BaA, CHR, BbFA, BjFA, BkFA, DBAhA)
• Ftalátok Bisz-(2-etilhexil)-, dibutil-,
  benzil-butil-, di-izonil-, di-izodecil-,
  di-n-oktil ,
• Perfluoro-oktán-szulfonátok (PFOS)
• 2-(2-metoxi-etoxi)-etanol (DEGME) (111-77-3) és
  2-(2-butoxi-etoxi)-etanol (DEGBE) (112-34-5)

44
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A különös aggodalomra okot adó (SVHC) anyagok
Trietil-arzenát (427-700-2) Antracén
(204-371-1) Diamino-defenil-metán (MDA)
(202-974-4) Dibutil-ftalát (DBP)
(201-557-4) Kobalt-diklorid (231-589-4) Diarzén-pe
ntaoxid (215-116-9) Diarzén-trioxid
(215-481-4) Nátrium-dikromát (234-190-3) Tercbutil
-trinitro-xilol (musk xylene) (201-329-4) Bisz-(et
ilhexil)-ftalát (DEHP) (204-211-0) Hexabromo-ciklo
-dodekán (HBCDD) (247-148-4) Rövidláncú (C10-13)
klórozott paraffinok (287-476-5) Bisz-(tributil)-c
inkoxid (200-268-0) Ólom-hidrogén-arzenát
(232-064-2) Benzil-butil-ftalát (BBP) (201-622-7)
45
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete
A nem állatokon végzett kísérletek elosegítése

• Alternatív módszerek fejlesztése
• Állatkísérletek kiváltása validált alternatív
  módszerekkel
• OECD eloírásokkal összhangban
• EU JRC European Centre for the Validation of
  Alternative Methods
• 3 R approach Reduce, refine and replace
  animal tests
• Kockázatbecslés fejlesztése és egyszerusítése
• Új toxikológiai és ökotoxikológiai módszerek
  kifejlesztése
• Szerkezet - hatás összefüggések (QSAR)
  vizsgálata
• Validálás

46
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Hatékonyság

• A kémiai biztonság irányítása, intézményrendszere,
  ellenorzo munkája legyen egységes, hatékony
• Átfedésektol mentes, egységes irányítás
• Átfedésektol mentes, olcsóbb, hatékonyabb,
  átlátható és független felügyeleti munka
  biztosítása
• Háttérintézmények muködésének biztosítása
• A kémiai biztonság nemzeti profilja, 2006

47
Hatósági tevékenységek a REACH rendelet szerint
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• 1. Kompetens nemzeti hatóság (OKBI)
• REACH 121. és 124. cikkei alapján felelos
• az e rendelet alapján az illetékes hatóságokra
  ruházott feladatok végrehajtásáért
• a Bizottsággal és az Ügynökséggel való
  együttmuködésért
• a nemzeti információs szolgálat (Helpdesk)
  létrehozásáért
• a nyilvánosságnak az anyagokkal kapcsolatos
  kockázatokról történo tájékoztatásáért

• 2. Ellenorzo hatóság (ÁNTSZ regionális és
  kistérségi intézetei)
• REACH 125. és 126. cikkei alapján
• a tagállamok fenntartják a hivatalos ellenorzések
  rendszerét
• a tagállamok megállapítják az e rendelet
  rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó
  szankciókat

48
A REACH harmonizált végrehajtása a tagállamokban
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Ellenorzés, kikényszerítés
• REACH Fórum (Helsinki, 2008. május 13-14.)
• Tagállamok Prioritások megjelölése
• Szankciók bunteto eljárás bírság (javaslat
  max. 20.000.000 Ft)
• CA és az ellenorzést végzo hatóságok (ÁNTSZ)
  együttmuködése
• Résztvevo hatóságok kijelölése Kbtv. 32.
  szerint
• Résztvevo társhatóságok közti együttmuködés (OTH
  irányítás)
• Információ szolgáltatás és megosztás
• Képzés, továbbképzés

49
Társhatóságok a REACH harmonizált végrehajtásában
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Ellenorzés, kikényszerítés
• ÁNTSZ regionális és kistérségi intézetei
• Piacfelügyeletek
• Vámhatóság
• Munkavédelmi felügyeletek
• Környezetvédelmi felügyeletek

50
Osztályozás és jelölés
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• GHS-CLP (Globálisan Harmonizált Rendszer -
  Osztályozás és jelölés)
• A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének
  Globálisan Harmonizált Rendszere
• ENSZ EU
• Veszélyességi kategóriák szerint
• (Maró, tuzveszélyes, robbanásveszélyes,
  egészségre káros, stb.)
• Mérgezo tulajdonságok szerint
• (Mutagén, daganatkelto, szaporodást károsító,
  stb.)
• Piktogramok

51
Biztonsági jelölések
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Jelenlegi
• Veszély jelzése (példa)
• T (mérgezo)
• R mondat és R szám (Kockázat)
• a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
  készítmények kockázataira utaló mondat, illetoleg
  e mondat sorszáma
• Karc.Kat.1R45 TR23
• R45-23 Rákot okozhat. Belélegezve mérgezo is
• S mondat és S szám (Biztonság)
• a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
  készítmények biztonságos használatára utaló
  mondat, illetve e mondat sorszáma
• S53-36/37/39 Kerülni kell az expozíciót,
  használatához külön utasítás szükséges. Megfelelo
  védoruházatot, védokesztyut és szem/arcvédot kell
  viselni.

GHS-CLP (2010-2015-tol) Veszély jelzése
(példa) Piktogram Veszély ill. Figyelem
H mondat és H szám (Figyelmeztetés) a
veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek
felhasználásának kockázatára utaló mondat,
illetoleg e mondat sorszáma Karc.Kat.1AH350
VeszélyH331 H350-331 Rákot okozhat.
Belélegezve mérgezo P mondat és P szám
(Óvintézkedés) a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes keverékek biztonságos használatára
utaló mondat, illetve e mondat sorszáma Megelozés
P201 Ismerje meg az
anyagra vonatkozó külön utasításokat használat
elott. Elhárító intézkedés P308313
Expozíció gyanúja esetén orvosi intézkedést kell
kérni
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet
1272/2008/EK rendelet Mellékletei
52
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet
A rendelet célja a munkahelyen jelen levo vagy a
munkafolyamatok során felhasznált veszélyes
anyagok és veszélyes készítmények okozta
expozícióból eredo egészséget és biztonságot
veszélyezteto kockázatok elkerüléséhez vagy
csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések
meghatározása. Ezek teljesítése a munkahelyi
egészségért és biztonságért felelos munkáltató
kötelessége.
A foglalkozási eredetu rákkelto anyagok elleni
védekezésrol és az általuk okozott
egészségkárosodások megelozésérol szóló 26/2000.
(IX. 30.) EüM rendelet.
A rendelet célja a munkahelyen jelen levo az 1.
és 2. kategóriába sorolt R 45, illetoleg R 49
számú mondattal. jellemzett rákkeltok okozta
expozícióból eredo egészséget és biztonságot
veszélyezteto kockázatok elkerüléséhez vagy
csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések
meghatározása. Ezek teljesítése a munkahelyi
egészségért és biztonságért felelos munkáltató
kötelessége.
53
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
26/2000 (IX.30) EüM rendelet a foglalkozási
eredetu rákkelto anyagok elleni védekezésrol és
az általuk okozott egészségkárosodások
megelozésérol
4. Kockázatbecslés és meghatározás
Feltételezheto expozíció esetén a munkáltató
köteles kockázatbecslést végezni (veszély
azonosítás, expozíció-hatás elemzés, expozíció
becslés, kockázat értékelés) Munkáltató
kötelessége - rákkeltok azonosítása - rákkeltok
mérése légzési zónában - felszívódás
meghatározása - meghatározott anyagok esetén
biológiai monitorozás - orvosi javaslatra
citogenetikai, ill. tumormarker vizsgálat
(ajánlott, nem kötelezo!) - a munkaido és a
létszám meghatározása A kockázatbecslést
legalább kétévenként meg kell ismételni
54
A kémiai biztonsági törvény hatálya I.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 2. (1) E törvény hatálya
• a) az embert és a környezetet veszélyezteto, a 3.
  szerint veszélyesnek minosülo veszélyes
  anyagokra és készítményekre, illetoleg az ezekkel
  folytatott tevékenységekre,
• b) a törzskönyvezési eljárás befejeztéig - a
  veszélyességtol függetlenül - valamennyi új
  anyagra,
• c) az 5. (1) bekezdése szerinti osztályozásig -
  az osztályba sorolhatóságtól függetlenül -
  valamennyi anyagra kiterjed.
• Osztályozás
• Kbtv. 5. (1) A veszélyesség meghatározása
  érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a
  készítményeket a bennük lévo veszélyes anyagok
  tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. -ban
  meghatározott kategóriáknak megfeleloen. A
  közösségi jegyzékben szereplo, osztályba sorolt
  veszélyes anyagokat - a 4. (4) bekezdésére is
  figyelemmel - a közösségi jegyzéknek megfeleloen
  kell osztályozni.
• (6) Ismert összetételu, osztályba sorolt
  veszélyes készítmény újraosztályozandó minden
  olyan esetben, amikor összetételében változás
  történt. Az újraosztályozást akkor is el kell
  végezni, ha valamely összetevo helyettesítése
  vagy további anyagok hozzáadása történt,
  függetlenül a helyettesíto, illetve a hozzáadott
  anyag veszélyességétol.

55
A kémiai biztonsági törvény hatálya II.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• 2. (2) E törvény hatálya - a külön jogszabályi
  rendelkezésekre tekintettel - a 23. (6)
  bekezdésében foglalt, valamint a d) pont
  tekintetében a 20. (6) bekezdésében
  meghatározott kivétellel nem terjed ki
• a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra
  használt gyógyszerekre (késztermékekre)
• b) a pszichotrop anyagokra, illetve a
  kábítószerekre
• c) a kozmetikai termékekre
• d) a külön jogszabály szerint hulladéknak
  minosülo anyagkeverékekre
• e) a radioaktív anyagokra
• f) az élelmiszerekre
• g) a takarmányokra
• h) a növényvédo szerekre és a termésnövelo
  késztermékekre
• i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes
  készítményekre, amelyekkel kapcsolatban
  jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy
  egyéb közigazgatási eljárást ír elo, amelynek
  során érvényesített követelmények megfelelnek az
  e törvényben meghatározott követelményeknek.

56
Magyarországi általános hatáskörrel rendelkezo
(kompetens) nemzeti hatóság
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 26/A. A kémiai biztonság területén az EU
  és az Európai Közösség jogi aktusaiból a
  tagállamok hatáskörrel rendelkezo (kompetens)
  nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a -
  jogszabály eltéro rendelkezése hiányában - az
  egészségügyi államigazgatási szerv látja el.

362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv
kijelölésérol
14. (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási
szervként az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet
jelöli ki a kémiai biztonságról szóló 2000. évi
XXV. törvény (a továbbiakban Kbtv.) 1. -a (1)
bekezdésének m)-o) pontja, 4. -ának (2)
bekezdése, 5. -ának (6) bekezdése, 6. -ának (1)
és (2) bekezdése, 7. -ának (7) bekezdése, 8.
-ának (5) bekezdése, 9. -ának (13) bekezdése,
11. -ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, 12.
-ának (1) bekezdése, 13. -ának (1)-(3)
bekezdése, 19. -ának (3) bekezdése, 20. -ának
(2) bekezdése, 23. -ának (1)-(6) bekezdése, 25.
-ának (5) bekezdése, 26/A. -a szerinti
feladatok ellátására. (2) A Kormány az Országos
Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv. 24.
-ának (1) bekezdése szerinti, a hazai és
nemzetközi adatok feldolgozásáért felelos
Információs Központ muködtetésére.
46/2004. (IV. 29.) ESZCSM rendelet a kémiai
biztonsággal kapcsolatos nemzeti hatóság
kijelölésérol, valamint a hatóság nemzetközi
kapcsolattartásának rendjérol
57
Veszélyes anyag bejelentése
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 7. (1) A veszélyes anyagokat az
  egészségügyért felelos miniszter által
  meghatározott bejelentolapon kell bejelenteni.
• (2) A bejelento a veszélyes anyag bejelentéséhez
  csatolja a magyar nyelvu biztonsági adatlapot és
  címketervet, amelyeken feltünteti az anyag
  veszélyesség szerinti besorolását is. A
  benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt
  végzo adatkiegészítést kérhet.

Veszélyes készítmények bejelentése
Kbtv. 8. (1) A veszélyes készítményeket az
egészségügyért felelos miniszter által
meghatározott bejelentolapon kell bejelenteni. A
bejelento a bejelentolaphoz köteles csatolni a
veszélyes készítmények magyar nyelvu biztonsági
adatlapját. (2) Kizárólag a már bejelentett
veszélyes anyagot, illetoleg törzskönyvezett
anyagot tartalmazó veszélyes készítmény
jelentheto be. (3) A veszélyes készítmények
bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok
hitelességéért a bejelento a felelos.
44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes
anyagokkal és a veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes eljárások, illetve
tevékenységek részletes szabályairól
58
Kockázatbecslés, kockázatcsökkentés
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 19. (1) A veszélyes anyag egész
  életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve
  a veszélyes készítményekkel végzendo tevékenység
  megkezdése elott a tevékenységet végzo az adott
  tevékenység emberi egészséget és környezetet
  károsító kockázatairól becslést készít, a
  munkavédelemrol szóló 1993. évi XCIII. törvény (a
  továbbiakban Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel.
• A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett
  munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a
  vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett
  tevékenység esetén a tevékenységet végzo a
  felelos.
• (2) A kockázatbecslés érdekében a következok
  elvégzése szükséges
• a) a veszély azonosítása
• b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás)
  összefüggés elemzése
• c) az expozíció becslése
• d) a kockázat minoségi, illetve mennyiségi
  jellemzése.
• 5) A veszélyes anyaggal, illetoleg a veszélyes
  készítménnyel tevékenységet végzo a kockázat
  kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket
  dolgoz ki.

25/2000. (IX. 31.) EüM-SzCsM együttes rendelet a
munkahelyek kémiai biztonságáról 26/2000. (IX.
30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetu rákkelto
anyagok elleni védekezésrol, s az általuk okozott
egészségkárosodások megelozésérol
59
A kockázat kezelése I.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 20. (1) A veszélyes anyagok, illetve a
  veszélyes készítmények eloállításának,
  gyártásának, feldolgozásának, továbbá
  felhasználásának megkezdése elott - ideértve a
  külföldrol történo behozatalt is - a
  tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes
  anyagok, illetve veszélyes készítmények közül -
  lehetoség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot
  (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás
  indokolására a tevékenységet végzo elvégzi a
  szükséges kockázatbecslést, valamint
  költség-haszon elemzést és azt az ellenorzést
  végzo hatóságnak - kérésére - bemutatja.
• (2) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes
  anyag, illetve veszélyes készítmény
  kiválasztásához - szükség esetén - az
  egészségügyi államigazgatási szervtol vélemény
  kérheto.
• (3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes
  készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell
  megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt
  végzok és más személyek egészségét ne
  veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve
  szennyezését ne idézze elo, illetoleg annak
  kockázatát ne növelje meg. A tevékenység
  egészséget nem veszélyezteto és biztonságos
  végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért
  szervezett munkavégzés keretében végzett
  tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett
  munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb
  nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégzo
  a felelos.
• (4) A munkavállalók, illetoleg a lakosság
  egészségét vagy a környezetet nem megengedheto
  mértékben érinto kockázatok megfelelo szintre
  csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat
  megfelelo csökkentése más módon nem lehetséges -
  egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes
  készítmények alkalmazása, illetoleg egyes,
  ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak,
  korlátozhatóak.
• (5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett
  formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz,
  illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó
  mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés
  szerinti használattal összefüggo adatainak
  felhasználásával elkészített, magyar nyelvu
  használati utasítást. A használati utasítást a
  gyártó vagy az importáló készíti el.

60
A kockázat kezelése II.
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 20. (6) A környezet veszélyes anyagokkal
  történo szennyezésének megismerése érdekében
  egyes, a környezetvédelemért felelos miniszter
  által meghatározott veszélyes anyagok levegobe,
  vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott
  mennyiségeit, illetoleg hulladék formájában
  történo átadását a szennyezést okozó
  tevékenységet végzo a környezetvédelemért felelos
  miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A
  nyilvántartott adatok alapján - az adatok
  rendszeres gyujtésével és feldolgozásával - a
  környezetvédelemért felelos miniszter a
  kibocsátott szennyezésekrol, illetoleg átadott
  hulladékokról regisztert állít fel, és hoz
  nyilvánosságra.
• (7) A fel nem használt és nem hasznosítható
  veszélyes anyagok, illetoleg veszélyes
  készítmények biztonságos kezelésérol a
  tevékenységet végzo gondoskodik, és az erre
  vonatkozó dokumentációt az ellenorzést végzo
  hatóság részére - felhívására - rendelkezésre
  bocsátja.
• 21. (1) Az eredeti csomagolásban forgalomba
  hozott veszélyes anyagok, illetve veszélyes
  készítmények minoségéért - a termékfelelosségrol
  szóló külön törvényben foglaltak szerint - a
  gyártó, illetoleg az importáló felelos.
• (2) A veszélyes anyag, illetve veszélyes
  készítmény, valamint a csomagolás alkalmasságát,
  minoségét a külön törvényben foglaltak szerint a
  fogyasztóvédelmi hatóság ellenorzi. A veszélyes
  anyag, illetve veszélyes készítmény eloállítója,
  illetoleg forgalmazója az ellenorzést turni
  köteles.
• (3) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
  készítmények felett rendelkezési jogosultsággal
  rendelkezo személy, valamint az, akinek munka-,
  illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok,
  illetve készítmények megfelelo orizete,
  gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre
  jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem
  képes személyek birtokába ne kerüljenek.
• (4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes
  készítményt az eredeti csomagolóeszközbol
  tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából
  más, az azonosítást szolgáló feliratozás
  (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem
  lehet.
• (5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket
  a nem foglalkozásszeruen végzett, magáncélú
  tevékenység során is megfeleloen alkalmazni kell.

61
Biztonsági adatlap
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 22. (1) A munkahelyi egészség és
  biztonság, illetoleg a környezetvédelem érdekében
  szükséges intézkedések megtétele céljából
  veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a
  tevékenységet foglalkozásszeruen végzo személy
  számára a gyártó vagy az importáló által
  elkészített biztonsági adatlappal hozható
  forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és
  a környezet védelméhez szükséges információkat.
• (2) A tevékenységet végzot a forgalmazó legkésobb
  a termék elso alkalommal történo kiszolgálásakor
  látja el a biztonsági adatlappal. A termék
  ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a
  tevékenységet végzot annak külön kérésére kell
  csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia.

44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes
anyagokkal és a veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes eljárások, illetve
tevékenységek részletes szabályairól
62
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
készítmények nyilvántartása, információ-szolgáltat
ás
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 23. (1) Az egészségügyi államigazgatási
  szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes
  készítmények országos nyilvántartása, illetoleg a
  terméknyilvántartás keretében gyujti, feldolgozza
  és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos
  toxikológiai, közegészségügyi és klinikai
  adatokat.
• (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1)
  bekezdés szerinti országos nyilvántartást,
  illetve - veszélyes készítmények esetén a
  terméknyilvántartást - a bejelentett adatok
  alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a
  veszélyes készítmények törzskönyvezését,
  jegyzékbe vételét, illetoleg nyilvántartásba
  vételét végzo szerv az (1) bekezdésben megjelölt
  adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek
  megküldi.
• (3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a
  veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes
  készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott
  adatokról - a személyes adatok védelmérol és a
  közérdeku adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
  LXIII. törvénynek a közérdeku adatok
  nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint -
  megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi
  államigazgatási szerv biztosítja az ezen
  adatokhoz történo folyamatos - napi 24 órás
  hozzáférés lehetoségét.

44/2000. (XII. 27.) EÜM rendelet a veszélyes
anyagokkal és a veszélyes készítményekkel
kapcsolatos egyes eljárások, illetve
tevékenységek részletes szabályairól (8. . ETTSZ)
63
Információs Központ a hazai és a nemzetközi
adatok fogadására és feldolgozására
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 24. (1) A hazai és a nemzetközi adatok
  fogadásáért és feldolgozásáért felelos
  Információs Központot (a továbbiakban Központ) a
  Kormány által rendeletben kijelölt szerv
  muködteti.
• (2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal
  összefüggo nemzetközi információk gyujtését, a
  fontosabb információk magyar nyelvre fordítását
  és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett
  szervezet, forgalmazó és felhasználó számára
  történo hozzáférhetové tételét. A Központ
  egyidejuleg gyujti, elemzi és értékeli a kémiai
  biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével
  kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi,
  illetve hazai adatokból levont következtetéseirol
  tájékoztatja a 25. szerinti, valamint a kémiai
  biztonság területén döntések elokészítésére,
  illetoleg döntések meghozatalára jogosult egyéb
  közigazgatási szerveket.
• (3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a
  veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az
  információcsere célja kizárólag a veszélyes
  anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve
  az emberi élet és egészség védelme, továbbá a
  környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan
  tagország részére közölheto, amelynek
  jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a
  hazai jogszabályoknak megfeleloen biztosítják.

362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a
gyógyszerészeti államigazgatási szerv
kijelölésérol
64
A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel
végzett tevékenység feltételei
Országos Kémiai Biztonsági Intézet

• Kbtv. 28. (1) Bármely tevékenység - a 6. (2)
  bekezdésében meghatározott idotartamig az
  ellenorzött körülmények között végzett kutatás,
  kísérleti gyártás és nem termeloüzemi méretu
  kipróbálás kivételével, a 7. (5)-(6)
  bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel
  - csak igazolható módon bejelentett (vagy
  törzskönyvezett) veszélyes anyaggal, illetve
  bejelentett veszélyes készítménnyel végezheto.
• (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken
  kívül bármely veszélyes készítménnyel tevékenység
  csak akkor végezheto, ha a veszélyes készítményt
  alkotó veszélyes anyagoknak a bejelentése,
  (illetve a törzskönyvezése) megtörtént.
• (3) A veszélyes anyagokkal, illetoleg a veszélyes
  készítményekkel foglalkozásszeruen végzett
  tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény
  adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb
  tevékenység a használati utasítás birtokában
  kezdheto meg.
• Kbtv. 29. (1) E törvény hatálybalépését
  követoen a hatálya alá tartozó tevékenységet
  folytatni kívánó természetes vagy jogi személy -
  a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a
  tevékenységének megkezdése elott ezt köteles
  bejelenteni az egészségügyi államigazgatási
  szervnek.

65
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság hazai intézményi rendszere
Kémiai biztonság
Emberi egészség (Human Health, HH)
Környezet (Environment, ENV)
Munkahelyek kémiai biztonsága
Mezogazdaság kémiai biztonsága
SzMM (OMMF)
FVM (MgSzH)
KvVM
EüM
OMFI
OKBI OKI ÁNTSZ intézetek
Egyéb fohatóságok, társhatóságok,
Katasztrófavédelem, NGO-k
Kémiai Biztonsági Tárcaközi Bizottság
66
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A kémiai biztonság területén muködo Tárcaközi
Bizottság

• Feladata a kémiai biztonság irányításának
  koordinálása, részfeladatainak áttekinthetosége,
  az egységes és hatékony döntés-elokészítés
  céljából, a kémiai biztonság biztosításában való
  aktív nemzeti részvétel elosegítése.
• Tevékenységét a 188/2000. (XI. 8.) Kormány
  rendelet szabályozza.
• A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV.
  törvény 25-26. -ban meghatározott
  feladatkörben jár el.
• Tagjai minisztériumok, társadalmi szervezetek
• Elsodlegesen felelos EüM
• Titkárság OKBI

67
Fotó Bodócsi Ferenc (2008)
68
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
69
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
70
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
Az OKBI szervezeti felépítése
71
Országos Kémiai Biztonsági Intézet
A Toxikológiai Egység és a Központi Kémiai
Laboratórium funkcionális szükségessége a kémiai
biztonsággal kapcsolatos Európai közösségi
feladatok végrehajtása érdekében (440/2008/EK
rendelet)
REACH engedélyezés, felülvizsgálat
Biocid engedélyezés, felülvizsgálat
Toxikológiai képzés
Toxikológiai Egység Központi Kémiai Laboratórium
Gyorsreagálás (RAS-Bichat, RAS-CHEM)
OECD SAICM
ETTSZ Méregközpont