Title: A beszlo knyv Borges hangja
1(No Transcript)
2Jorge Luis Borges (1899-1986)
- Jorge Luis Borges
- (e. horhe lujsz borhesz)
- költo, novellista és esszéíró, az argentin
irodalom vezéralakja. - Az új abszurd, a mágikus realizmus
legjelentosebb latin-amerikai írója. -
- Nevéhez fuzodik a nagy paradigmaváltás.
-
3 Pályafutása 1899-ben született a dél-amerikai
Argentina fovárosában, Buenos Airesben,
spanyol-angol-portugál eredetu, neves, nagyvilági
értelmiségi család sarjaként. Családja brit
származása miatt Borges elobb tanult meg angolul,
mint spanyolul. A családban megszokott volt a
többnyelvuség.
4Rendhagyó neveltetés
- Apja, aki ügyvéd volt, már gyerekkorában az ír
filozófus, George Berkeley írásait olvastatta
fiával. - Gyermekkorát Palermóban, Androguéban és
Montevideóban töltötte. - Félszeg, magányos, könyvek közt élo, hamar
vakságra jutó géniusz.
5(No Transcript)
6(No Transcript)
7Borges 1914-ben családjával Svájcba, Genfbe
költözött, 18-tól pedig Spanyolországban élt. Így
15 éves korától Európában járta iskoláit
Genfben, majd hosszabb idot töltött Angliában,
Franciaországban és Spanyolországban. Megismerkede
tt az európai irodalommal, a spanyol
avantgárddal, annak ultraismo nevu szélsoséges
mozgalmával. Ez a német expresszionizmus és a
francia szürrealizmus keveréke.
8- 22 évesen (1921-ben) tért vissza hazájába, ahol
kiadta a Prisma c. folyóiratot. Két számot ért
meg. A felettébb félénk költo éjjelente saját
maga ragasztgatta a Buenos Aires-i utcákon a
falakra a plakátverseket. Megjelentette az
ultraismo kiáltványát is. Az irányzat
jellegzetességét négy pontban határozta meg - a költészetet alapelemére, a metaforára kell
redukálni, - ki kell hagyni belole minden töltelék elemet,
kapcsot, felesleges melléknevet, - meg kell szabadítani a díszítoelemeitol, minden
vallomásosságtól, körülményességtol,
prédikálástól, keresett homályosságtól, - sejtetoerejét növelendo, egymásba kell olvasztani
két vagy több költoi képet - Irodalmi pályafutása 1923-ban kezdodött ekkor
jelent meg Buenos Aires-i láz címu verseskötete,
amely az ultraista avantgárd irányzat jegyében
keletkezett. - Elso versesköteteivel egy idoben kezdte
közzétenni kritikáit és változatos témájú
esszéit, amelyek az irodalom, a nyelvészet, a
történelem, a teológia és a metafizika különbözo
ágait ölelik fel.
91938-ban egy súlyos fejsérülést szenvedett,
amelybol azonban szerencsésen felépült. A baleset
élménye felszabadító hatású volt Borgesre.
1938-tól 1946-ig könyvtárosi állást vállalt.
Ekkor már híres író volt. Elnyerte az Argentin
Írószövetség nagydíját, és egy idoben az Argentin
Írószövetség elnöke volt. 1955-ben a Nemzeti
Könyvtár igazgatójává nevezték ki. Beválasztották
az Argentin Akadémiába. Irodalmat adott elo a
Buenos Aires-i egyetemen. Világhírét elsosorban
novelláinak köszönheti, amelyekben Poe és Kafka
nyomdokain a fantasztikus irodalom új
magaslataira jutott el. Hat elbeszéléskötetet
publikált Az aljasság világtörténete, 1935
Az elágazó ösvények kertje, 1941 Fikciók,
1944 Az Alef, 1949 A halál és az iránytu,
1951 Brodie tudósítása, 1970. Novelláit ? a
lét metafizikus szemlélete, ? a lenyugözo
filológiai muveltségbol fakadó intellektuális
kalandozás, ? a képzelet merész játéka, ?
költoi képekben gazdag, csiszolt stílus jellemzi.
10Pálya
- Egy misztikus világegyetem bejárhatatlan, tér- és
idobeli labirintusai rajzolódnak ki novelláiban. - Elbeszélo muvészetéért 1961-ben Beckettel közösen
Formentor-díjat kapott. - Borges veleszületett szembetegségben szenvedett,
látása fokozatosan romlott, majd a hatvanas
években teljesen megvakult.
11(No Transcript)
12Kései házasságok
- Kétszer nosült. 1967-ben feleségül vette régi
barátnojét, a megözvegyült Elsa Asteta Millánt,
de három év múlva elváltak. - Második házasságát Borges halála évében, 1986-ban
kötötte, Maria Kodamával, akivel utolsó éveiben
még beutazta a világot. - 1986-ban halt meg Genfben.
13A spanyol nyelvu latin-amerikai próza a 20. sz.
második felében
- Elozmények egy sor remek regény újítja meg a
mufajt - Asturias Elnök úr
- Vargas Llosa A város és a kutyák
- Carlos Fuentes Artemio Cruz halála
- Julio Cortázar Ugróiskola
- Carpentier A fény százada
- Garcia Márquez Száz év magány
- A latin-amerikai próza BOOM-ja, a csoda
benyomása. - A benso világ és a gyökerek sokfélesége
(franciás-olaszos, katolikus-indián,
keresztény-afrikai tudatzavar).
14HATÁRHELYZET
- Rövid nemzeti múlt 200 éves gyarmati, 100 éves
nemzeti múlt. - Világmodelláló ero.
- William Faulkner hatása.
- Nem mellékes az sem, hogy a boom szerzoi
kisebb-rövidebb ideig Párizsban tartózkodtak,
ahol az 50-es évek szellemi eredményei mintegy
surítve voltak jelen. - Nyelvi mozzanat mind spanyolul írtak, egy gazdag
hagyomány részeseiként. (Többszáz millió
befogadó.)
15EREDETISÉG
- Borges teljesen eredeti, felismerheto alkotó, aki
bevallottan távol érzi magától a spanyol
hagyományokat, sot valószínuleg még a
latin-amerikai hagyományokat is. - Van valami igézet a szellemi magányában és abban
a formában, amit novellái és esszéi öltenek.
16Felépített világ
- Borges Poe-n, Emersonon, Melville-en és Thoreau-n
nott fel. Szó szerint fel kellett építenie a
saját világát, egy olyan világot, amelyben élni
tudna. - XIX. századi észak-amerikai írókra emlékeztet,
akiknek a semmibol kellett megteremteniük saját
irodalmukat.
17MAGÁNYOSSÁG
- Ha magányosságát nézzük, olyan hatalmas urt
találunk, amit csak egy megújulásra törekvo
személyes, elementáris igyekezet tölthet ki, amit
a regény és a "realizmus" kora elotti költoknél,
ábrándozóknál szoktunk látni. - Talán ez az, ami az észak-amerikai írókra
emlékeztet Borges eredetiségében - az új dolgoknak abban az ártatlanságában,
amelynek a világa hetven év múltán sincs még
kész, és abban a kényszerben, hogy meg kell
alkotnia a saját bolygóját is (a Tlön, Uqbar,
Orbis Tertiusban). - Elofordulnak késpárbajok a délutáni pampán, de a
harcok sohasem ellenségek között zajlanak, hanem
egy ember és a bátorsága között, ami Melville-lel
és sok vadnyugati íróval rokonítja.
18MAGÁNY
- Az is jellemzo Dél-Amerikára, akárcsak
Észak-Amerikára, hogy az írót ugyan átitatja a
hagyomány, de mégsem tud élni vele. - Borges muvében, a tér és az ido tekintetében nagy
magány érezheto, ami valószínuleg nemcsak
neveltetésének rendellenességébol származik - apja tanár volt, angol könyvekbol álló hatalmas
könyvtár tulajdonosa Borges irodalmi muveltségét
angol nyelven szerezte, és diákévei alatt
hosszabb ideig élt Európában - képtelen élni azzal a "kultúrával", amely imádta
Párizst, a fényuzést, fölényesen megvetette a
hazát, és ami oly fontos volt a latin-amerikai
régi elit számára.
19Apai könyvtár
- Természetesen maga Borges is a társadalom felso
rétegéhez tartozik, és szélsoségesen könyvbarát. - Borgesre nagyon jellemzo apja könyvtárának
állandó - gyakran paródiaszeru - alakítása és
kibovítése. - O bizonyos értelemben "angol", amennyire
"franciának" tekintheto egy észak-amerikai író
Texasban. - Borges ugyanazzal a kitartó igyekezettel építette
fel a muvét - és magát az életet is -, amivel a
saját elméjében megteremtette a hazáját.
20Teremtett világ
- Az "amerikai" író számára valójában sohasem
létezett semmilyen "világ" azon kívül, amit o
maga teremtett. - Ezért Borges nem a kortárs írókra emlékeztet,
hanem Poe-ra és Melville-re, még "éretlenségében"
is ok a gyermekes ábrándozók, a magányos,
sivatagi álomépítok. - Mint Emerson és Thoreau, akik mindig "darabokat",
naplókat, esszéket, egy nagy igazság töredékeit
írták. - Borges számára is a "képzelet", amit állandóan
ünnepel - és amivel dolgozik - maga az Isten. - Borges rendkívüli elbeszélések írója, mesék
meséloje, egy kicsit a kétséges dolgok varázslója
és muvésze. - A kolostorokból kiinduló, újból és újból elmesélt
legendák, az üldözés virtuóza. Olyan író, akit
elbuvöl, ugyanakkor megdöbbent az a légüres tér,
ami átokként veszi körül az elbeszéléseit.
21TITOK
- Újra és újra találkozunk Borges novelláiban a
labirintus, a titkosírás, a kétségbeejto folyosó
és a vágy iránti "amerikai" rögeszmével, azzal,
hogy elérje az egyetemes titkot, a csodás
bájitalt, ami a személytelen álom-eroszakkal
együtt ismétcsak Poe-ra emlékeztet. - Több hitvallás foglalkoztatja.
- Hiányzik belole a hagyománytisztelet.
22A szexuális érdeklodés hiánya
- Borges egy rögeszmeszeru és teljesen szellemi
valóságot teremt, amibol hiányzik a mélyebb
tapasztalat és szexuális érdeklodés. - Mint annyi XIX. századi észak-amerikai írónak,
Borgesnek is olyan az alapfelfogása, hogy az
ösztönzi a "kozmikus" muvek létrejöttét egyfajta
vonzódás van benne a kétértelmuséghez, az
álomárnyakhoz, ami személyes világunk legmélyebb
kifürkészéséhez társul. - Szexuális konfliktusok és kinyilvánított érzelmek
ritkák Borgesnél. Sok múlt századi új-angliai
írónál megvan ez a jelenség.
23ÜRES TÁJ
- Ami más az "amerikai" Borgesnél, az a táj
látomása. - A XIX. századi észak-amerikai irodalomban is a
táj mindig ott van az elménk közepén, de üresen! - Borges Buenos Airese, ami neki a világmindenség,
kimondhatatlanul tágas, sokszoros, és mégis
furcsamód - helynevek, anekdoták és egypár barát
kivételével - hiányzik belole minden! - A nagyváros is a végtelen pampa
bizonytalanságával tárul elénk. - Ennek azonban az író látomásmódjához is köze
lehet. - Az kétségtelen, hogy Borges nem hoz minket
közvetlen kapcsolatba a hazájával. Az o
Argentínája csak az álmok földrajzaként létezik,
a legvalóságosabb dolog benne Borges elméje.
24ELITISTA PÓZOK
- Hatásában kétségtelenül nagy szerepe volt
katonás-arisztokratikus tartásának, az irodalom
melletti feltétlen elkötelezettségének. De
elitista pózai jobbára csak önvédelmi álarcok
voltak, amelyekkel gyermeki lemeztelenedését,
kíváncsiságát és kiszolgáltatottságát igyekezett
palástolni. - ALEF (a héber ábécé egyes szám értéku elso
betuje) - CSODAPONT, a kezdet és a vég és minden
metaforája, együttesen és egyetlen pillanatban. - Prométheuszi bátorság, határsérto merészség
jellemezte, amellyel megkérdojelezett minden
készen kapott értéket. - Az ész érvei nem zárják ki az álmodást, a
képekben gondolkodást.
25LABIRINTUS
- Önmagába visszatéro, önmagára reflektáló szöveg.
- Idovel óhatatlanul bekövetkezik a
jelentésmódosulás ugyanazon szövegen belül. - Ugyanígy az önmagával azonos, autonóm
személyiség puszta illúzió (a racionalizmus
öröksége). - Ha nem tudhatjuk meg biztosan, kik vagyunk, azt
sem tudhatjuk, milyen a világ. - Elégikus szkepszise, bölcs iróniája.
26Borges és a Másik c. novella
- Az o élete és életté tett alkotása is
viszonylagossá válik. S számára az írás volt az
élet. Ám ha az írás is be van zárva a nyelv
végtelen labirintusába, akkor a szabadság és az
identitás is csak ábránd. - Mégis hitte a titkos csoda, a szépség esélyét.
- Az esztétikai élmény szerinte valami küszöbön
álló felismerés. - Mi, halandók képtelenek vagyunk felfogni a dolgok
beszédét.
27Könyvvilág
- Nincs irodalmiasabb író Borgesnél
- hosei, motívumai többnyire más létezo ill.
kitalált - muvekre utalnak. - Könyvvilág.
- A kozmosz mint könyvtár jelenik meg.
- Az egész világkultúrából merítve építkezik.
- Az idézeterdo nem öncélú intertextualitás.
- Olyan kérdéseket ostromol, mint az ido, az én, a
rend, a sors. - Létfelfogásunkat kezdi ki motívumaival elágazó
ösvények, sokszorozó tükrök, sokféle útveszto,
alteregó.
28MOTÍVUMOK
- EMBER ? VILÁGEGYETEM (KÁOSZ)
- KÖNYVTÁR VILÁGEGYETEM
- A borgesi könyvtár minden kultúra múzeuma és
tömegsírja. - MESE
- ÁLOM
- LABIRINTUS
- TÜKÖR
- EGYETEMESSÉG
29A világ irracionális
- Az irodalom nem erosíti az éntudatot, nem
ábrázolja vagy másolja a valóságot, hanem
kétségbe vonja! - Valószerutlenségét, álom- és rémálomszeruségét
hangsúlyozza. - A világ eredendo megfejthetetlenségét
hangsúlyozza. - Nincs nála megváltás, a végkicsengés nála a pazar
szellemi torna után inkább ironikus és önironikus.
30Borgesi fikciók
- Nyelvezetük és formájuk végsokig csiszolt,
tömöríto, mértani precizitással megkomponált. - Ez esztétikai forradalmat jelent a barokkos,
díszes spanyol nyelvu irodalomban. - Ugyanakkor megteremt egy sajátos prózaritmust a
bölcseleti-racionális felszín mögött. - Több szinten építkezo novellák.
- Alapveto szerepet játszik a cselekmény, a
krimiszerkezet. De alá is ássa mindezt. - Többszörös tükrözés, sok szimmetria, esszészeru
elemek beolvasztása, közbeékelés, körkörösség,
filozofikusság, szerzo-hos-olvasó egybemosása,
álzárlatok, önreflexió. - Bravúros forma.
31HOMOKKÖNYV
- HOMOKKÖNYV c. novella (labirintus-könyv)
- elpergo homok ? szilárdtestu könyv
- A káoszba belevetett ember érdekei (Poe, Kafka)
- KRIMI-effektus
- Motívumok lopás, csalás, becsapás
- reális elemek földrajzi, irodalmi vonatkozások
- nem reális elemek Homokkönyv
- VÁSÁRLÁS a kiszemelt áldozat a könyv rabja lesz
- MEGSZEREZNI a könyvet ELFELEDNI a könyvet
- Zárás a hos intellektuális mélabúja, a világ
felfoghatatlansága.
32AZ ALEF
- Gnosztikusok minden összefügg mindennel, a rossz
oka a tudatlanság. Egybeolvasztják a
legkülönfélébb isteneket és mítoszokat.
Metafizikai és pitagoraszi tételek békés
egyvelege. Számmisztika, ezotéria, szellemi
puzzle. Idézetek. - INTERTEXTUALITÁS beszédképzodmények vitája
- Daneri nagybácsi fuzfapoéta, banális, giccses
(megénekelni versben a Föld egészét) - TOTALITÁS, a mindenség leképezése
- ALEF (a héber ábécé elso betuje) gömb, a
mindenség egy képben, egy pillanatban - A nyelv alkalmatlan az Alef leírására.
- A TITOKKAL VALÓ TALÁLKOZÁS következménye az
orület, a megnémulás - Semmi sem tükrözheto vissza a maga teljességében.
- KÖNYVVILÁG VILÁGKÖNYV
- EMBERI HARC, PESSZIMIZMUS
- KÁOSZ (a lottó) REND (a sakk)
- Danilo Ki A holtak enciklopédiája
- ÁLOM ÉLET IRODALOM - KÖNYV
- Az ébrenlétcsak egy másik álom, mely azt
álmodja, hogy nem álmodik. (Borges)
33Borges esszéi
- Sajátos borgesi hang.
- Borges teljesen szuverén módon kezeli a
világkultúrát. - Nyelvezete új angolosan ír.
- Tematikája új írókról, nyelvrol, filozófusokról
ír (pl. Platón, Flaubert, Shaw, Cervantes,
Keats). - Egyszerre komoly és ironikus, tudós és
szubjektív. - Eredendoen valószerutlennek tart minden nyelvi
építményt, és erre írás közben folytonosan
emlékeztet bennünket.
34Esszéi
- Esszék a könyvrol, irodalomról Az irodalom
élvezete, Fal és a könyvek, A könyvkultuszról, A
klasszikusokról - Esszék a nyelvrol Elmélkedés a szóról, Még
egyszer a metaforáról, A sértés muvészete - A hatásokról Kafka elofutárai, Egy név
visszahangja - Mufordítás-elmélete A tengerparti temeto, A
Homérosz-fordítások - Az idorol Akhilleusz és a teknosbéka örökös
versenyfutása, Az örökkévalóság története, Az ido
újabb cáfolata
35Vonatkozó irodalom
- Szabó Gábor Borges és az Alef-modell. Tiszatáj,
1993.5. - Kulin Katalin Mítosz és valóság. Bp., 1977.
- Kulin Katalin Esszék latin-amerikai
regényírókról. Szeged, 1993. - Csányi Erzsébet Homokkönyv. In Világirodalmi
kontúr. Forum, 2000. - Danilo Ki Kételyek kora.
- Jauss Az irodalmi posztmodern. Literatura,
1994.2. - Deák Tamás Káprázat és figyelem.
- Tábor Ádám A váratlan kultúra.
36Legújabb magyar kiadások
- A halál és az iránytu I. (Európa, 1998)
(elbeszélések) - Az örökkévalóság története II. (esszék)
- A tükör és a maszk III. (Európa, elbeszélések)
- Az os kastély IV. (1999) (esszék)
- A homály dicsérete V. (Európa, költemények)
- A holdbéli nyúl (Válogatás J. L. Borges
társszerzovel írt muveibol, Európa, 2000)