A SZARVASMARHATENY - PowerPoint PPT Presentation

Title: A SZARVASMARHATENY


1
A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR
GAZDASÁGBAN

• TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008

2
A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN MULTIFUNKCIONÁLIS

• Fobb funkciók
•        a lakosság tej-tejtermék ellátása
•        külkereskedelmi mérleg javítása (-export)
•        a likviditást javítja (tejpénz)
•    a fenntartható gazdálkodás nélkülözhetetlen
  eleme (trágya, szalma)
•        táj- és környezetvédelem
•        foglalkoztatottságot növeli (20-50
  tehén/fo)
•  
• Össztársadalmi funkciók társadalmi
  támogatottság??
•  
• Szubvenció

3
1. Makrogazdasági mutatók alapján
4
Az állattenyésztés termelési szerkezete folyó áron
Megnevezés 1988 1994 2000 2007
Megnevezés Bruttó termelési érték megoszlása, Bruttó termelési érték megoszlása, Bruttó termelési érték megoszlása, Bruttó termelési érték megoszlása,
Mezogazdaság összesen, milliárd Ft százalék 308,7 100,0 535,0 100,0 1.158,5 100,0 1.365,0 100,0
Ebbol állattenyésztés 50,4 44,6 43,1 39,0
Az állattenyésztés termelési szerkezete Az állattenyésztés termelési szerkezete Az állattenyésztés termelési szerkezete Az állattenyésztés termelési szerkezete Az állattenyésztés termelési szerkezete
Szarvasmarha 25,3 26,2 29,7 26,0
Sertés 39,9 33,6 32,9 32,0
Juh 4,2 2,0 1,8 2,0
Baromfi 26,6 33,1 30,9 35,0
Egyéb 4,0 5,0 4,7 5,0
5
2. Szerepe a belso fogyasztásban és az exportban

• létszám
• tejfogyasztás-tejexport
• marhahús-fogyasztás export

6
A szarvasmarha-létszám alakulása 1970-2006
között(KSH és AKII adatai nyomán)
Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2006
Szarvasmarha-létszám (1.000) 1.911 1.918 1.571 805 708
Tehénlétszám (1.000) 763 765 646 380 335
Ebbol kettoshasznosítású () tejhasznú () húshasznú () 99,7 0,2 0,1 61,7 27,7 10,6 30,0 65,0 5,0 19,5 75,0 5,5 15 60 25
7
(No Transcript)
8
TEHENEK ÁTLAGOS TEJTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA

• ÉVJÁRAT
• 1950
• 1960
• 1970
• 1980
• 1990
• 2000
• 2006

• ÉVES TEJTERMELÉS KG/TEHÉN
• 1424
• 2190
• 2470
• 3596
• 4935
• 5335
• 6260

9
TEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁS
Év Összes tejfogyasztás Összes tejfogyasztás Összes tejfogyasztás
Év tejegyenértékben, vaj nélkül kg/fo/év ebbol sajt kg/fo/év Vaj, vajkrém kg/fo/év
1970 109 3,3 2,2
1975 125 5,8 1,5
1980 166 7,3 2,0
1985 184 9,2 2,5
1990 170 7,0 1,7
1995 133 6,9 1,5
1997 158 7,2 1,2
2000 170 7,9 0,9
2006 176 9.7 1,0
10
Tej és tejtermékfogyasztás csökkeno sorrendben
Ország Összes fogyasztás Összes fogyasztás Összes fogyasztás
Ország Kg/fo/év Ebbol folyadéktej Sajt
Izland 421 180 18,8
Finnország 385 181 17,0
Franciaország 379 93 23,6
Dánia 332 128 16,4
Görögország 329 68 23,8
Németország 329 91 20,5
Olaszország 320 87 19,0
Hollandia 311 100 16,6
Ausztria 294 93 14,5
Írország 257 144 8,4
Spanyolország 217 111 8,4
Magyarország (2003) 170 65 9,2
Csehország (2003) 223 97
Lengyelország (2003) 280 132
Szlovákia (2003) 167 70
11
Tejtermelés és felhasználás
Év Termelés Felvásárlás Import Export Fogyasztás, liter/fo
Év millió liter millió liter millió liter millió liter Fogyasztás, liter/fo
1970 1896 1911 182 182 108
1980 2478 2327 65 236 204
1990 2771 2236 25 487 203
1995 1936 1766 83 238 160
1998 2061 1789 158 419 163
1999 2051 1754 138 431 160
2000 2094 1849 178 413 171
2001 2095 1737 132 481 161
2002 2100 1832 165 428 160
2003 1950 1723 208 435 169
2007 1750 1250 330 340 170
12
Biológiai teljesitmények változása 1976-2006
között
Fajta 1976 1976 2006 2006 2006
Fajta Tej kg Zsír Tej kg Zsír Fehérje
Magyartarka 3.015 3,87 5160 3,99 3,43
Holstein-fríz 5.157 3,36 8100 3,74 3,20
13
Az elso ellési kor, a két ellés közti ido, a
tejelo nap és az átlaglaktációs állapot
átlagainak alakulása az "A" módszerrel
tejtermelés-ellenorzött tehénállományban
(1993-2004) (ÁT Kft OMMI-OSZA év-végi
zárások alapján)
Évek Elso ell. kor. (nap) Két ellés közti ido (nap) Tejelo nap Átlag laktáció
1993 889 415 295 2,6
1995 895 415 297 2,6
2000 886 424 297 2,5
2001 864 426 297 2,5
2002 853 426 297 2,5
2003 844 430 297 2,4
2006 833 434 298 2,3
FORRÁS OMMI - ÁT kft ( összeállította Mészáros
Gyula CSc.)
14
A TEJELO ÁGAZAT STRATÉGIÁJA

• ALAPVETO CÉL A HAZAI FOGYASZTÁS IGÉNYEINEK
  KIELÉGITÉSE
• AZ EXPORT SZEREPE KORÁBBAN A PIACI FESZÜLTSÉGEK
  LEVEZETÉSE,DE UJABBAN A KEDVEZO EXPORTÁRAK
  FOLYTÁN ÜZLETI SZEMPONTBÓL ELONYÖS
• A BELSO FOGYASZTÁST JÓ LENNE NÖVELNI, AZ EHEZ
  SZÜKSÉGES TERMELÉSI POTENCIÁL ADOTT

15
Szarvasmarha létszám és a vágómarha-termelés
változása 1970-2006 között
Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2001 2006
Szarvasmarha-létszám (ezer) 1.911 1.918 1.571 805 778 708
Tehénlétszám (ezer) 763 765 630 380 367 334
Vágómarha-termelés élosúly (ezer t) 324 329 250 117 98 85
Vágómarha-export élosúly (ezer t) 110 100 86 45 43 56
16
A hazai húsfogyasztás alakulása(kg/fo/év)(KSH
és AKII adatai nyomán)
Év Sertés- hús Baromfi- hús Marha- hús Egyéb (juh, hal) Összes húsfogyasztás
1970 29,8 14,2 10,1 5,8 59,9
1980 40,2 18,0 9,6 6,0 73,8
1991 37,7 20,9 7,4 5,2 71,3
1994 29,6 23,1 8,1 5,0 65,8
1999 28,8 24,6 4,2 7,1 64,7
2000 28,5 34,4 4,4 5,5 72,8
2006 27,0 32,5 4,5 5,1 69,1
17
A MARHAHUSTERMELÉS STRATÉGIÁJA

• A BELSO FOGYASZTÁS CSEKÉLY
• A MINOSÉGI MARHAHUS IRÁNTI KERESLET NÖVEKSZIK
• AZ ÁGAZAT EXPORTORIENTÁLT
• A TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK BIOLÓGIAI KORLÁTAI VANNAK

18
3. Természeti és közgazdasági adottságaink a
szarvasmarha-tenyésztés szempontjából

• klimatikus-földrajzi adottságok
• takarmánytermesztési adottságok
• tulajdonviszonyok
• üzemi struktúra (kisüzem-nagyüzem)
• muszaki állapot

19
FONTOSABB TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HOZAMAI HAZÁNKBAN, (t
/ ha) KSH adat
Év Búza Kukorica Lucerna Vöröshere Gyep Silókukorica
1850-1900 1,1 1,7 4,2 2,8 2,8
1950-1960 1,1 2,1 3,5 3,5 2,5 17,5
1975 3,2 5,0 5,5 4,2 1,4 21,7
1980 4,7 5,3 5,9 3,9 1,6 20,0
1985 4,8 6,3 5,5 4,4 --- 22,4
1990 5,0 4,0 4,7 3,1 1,1 16,6
1997 4,2 6,4 4,9 2,9 1,3 24,7
1999 3,6 6,3 5,5 3,1 1,2 27,4
2000 3,7 4,1 4,2 2,5 1,1 16,0
2002 3,5 5,0 4,5 2,6 1,1 16,7
2006 5,0 7,0 5,3 3,5 1,7 30,6
o
20
A gyepek területi tagoltsága
Nagyság szerinti csoportosítás
Nagyság szerinti csoportosítás
0,5-3 ha között 39,3
3,0-58 ha között 18,0
58-173 ha között 21,8
173 ha felett 20,9
Összesen 100,0
21
Különbözo minoségu gyepterületek hasznosítási
lehetoségei
Gyep típusának jellemzése Szénahozam t/ha Állattenyésztési ágazat
Intenzív gyep 9-15 tejelo tehenészet, tejelo juhászat
Félintenzív gyep 3-8 tenyészüszo-nevelés, húsmarhatartás, húslótartás
Extenzív gyep 1-2 húsmarhatartás, húslótartás, Extenzív juhtartás, tenyésztett vadfajok (gímszarvas, dámvad)
22
A TEHENÉSZETI TELEPEK ÉS A TEHÉNLÉTSZÁM
MEGOSZLÁSA TULAJDONFORMÁK SZERINT (
2005. JANUÁR )
23
Nagyüzem-kisüzem a szarvasmarha-tenyésztésben
Nagyüzem Kisüzem
Elonyök Hátrányok eszközhatékonyság jó beszerzés-értékesítés nagy tömegben szelekció, teny. eljárások hatékonysága jobb - kisebb fajlagos költségek nem eléggé rugalmas nagyobb környezeti terhelés egyedi bánásmód hiányzik - természetszerutlen egyei bánásmód lehetosége (gondosság) természetszerubb olcsóbb takarmányozás lehetosége (gyep, melléktermék rugalmasabb a környezet számára kevésbé megterhelo eszközhatékonyság rossz beszerzés-értékesítés piaci pozíciói rosszabbak - szelekció, tenyésztésszervezés bonyolultabb
Hasznosítási irány tejelo tehén tenyészüszo hízómarha húsmarha, hizlalás borjúnevelés kettoshasznosítású tehenészet
24
Teljesítményvizsgálat alatt álló tehenészetek
tartási- és fejéstechnológiája
Technológia Telepek Telepek Tehenek Tehenek
Technológia száma aránya száma aránya
Kötetlen tartás fejoházi fejés 560 72 205.238 86
Kötött tartás 217 28 29.719 14
Összesen 777 100 234.957 100
25
A magyar szarvasmarha-tenyésztés számokban
Megnevezés 1970 1980 1990 2000 2006
Szarvasmarha-létszám 1.911 1.918 1.571 805 708
Tehénlétszám 763 765 630 380 330
Ebbol tejhasznú, kettos hasznú, húshasznú, 0,2 99,7 0,1 30 60 10 60 30 10 75 19 6 60 15 25
Laktációs átlagtermelés (kg/tehén) 3.458 4.138 5.534 6.773 7280
Fajlagos termelés (kg/tehén) 2.187 3.596 4.920 5.694 6200

Tejfogyasztás (liter/fo, vaj nélkül) 109 166 170 147 175
Tej export (ezer liter) 104 121 114 440 380
Vágómarha-termelés (ezer t) 324 329 250 99 85
Marhahús-fogyasztás (kg/fo/év) 9,1 7,3 5,2 4,4 4,5
Vágómarha-export (ezer t) 110 100 86 60 56
26
Következtetések

• A versenyképességet növelo tényezok
• - kukorica-övezetben vagyunk
• - üzemi struktúra kedvezo, dominálnak a
  nagyüzemek
• - muszaki állapot közepes
• - munkabérek relatíve alacsonyak
• A versenyképességet rontó tényezok
• - takarmányköltség indokolatlanul nagy
• - fehérje-importra szorulunk
• - egészségi állapot (togy, szaporodásbiológia,
  élettan)
• kritikus
• - integrálatlan termékpálya

27
A tejár alakulása 1997-2007 között
Tejminoség 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2007
Extra 45,76 65,52 73,65 78,17 78,19 63,5 64,0 85
I. osztályú 42,18 59.28 65,44 68,52 68,35 0-50 0-50 0-50
II. osztályú 34,23 47,82 52,53 54,71 55,82
III. osztályú 30,53 43,81 49,79 51,67 51,39
Kvóta-támogatás 2,0 4,6 8,1
Összesen 44,13 63,30 71,44 75,96 76,61 65,5 68,6 93-95
Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent Forrás Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII 2003. oszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent
28
A tejtermelo ágazat összefoglaló jellemzése

•   A hatékony, versenyképes tejtermeléshez
  szükséges biológiai alapok rendelkezésre
• állnak
•    A muszaki háttér adott, koncepciójában
  korszeru, a hazai adottságokhoz igazodik
• dominál a nyitott, kötetlen nagycsoportos tartás
• a telepek egy része elhasználódott,
  rekonstrukcióra szorul, kiegészíto létesítmények
  (trágyatárolók, fedett takarmánytárolók)
  hiányoznak
•    A takarmányozás silókukoricára, lucernára
  alapozott
•    Környezet-állatvédelmi eloírások teljesítése
  megoldható
• A tejpiacon a kereslet növekszik, az ár, ill. a
  jövedelmezoség javul
•    Strukturális átrendezodés megy végbe
•    kistermelés visszaszorul
•    létszám csökken ill. stabilizálódik
• kvótakihasználás nem javul

29
A húsmarha ágazat helyzete

• A JÖVEDELMEZOSÉG JAVUL
• LÉTSZÁM NÖVEKSZIK
• EXPORTÁRAK MAGASAK
• BELFÖLDI HIZÓÁRAK LASSAN NONEK
• KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ÁLLATVÉDELMI ELOIRÁSOK
  SZIGORODNAK