6. A posztszt - PowerPoint PPT Presentation
1 / 11
Title: 6. A posztszt
1
6. A posztsztálini korszak alapveto sajátosságai
- A kelet-közép-európai kommunista rendszerek
összehasonlító politikatörténete
2
KeletNyugati kapcsolatok
- Sztálin halála után békés egymás mellett élés,
enyhülés - Kulcskérdés a megosztott Németország sorsa
- 1954. okt. az NSZK-t meghívják a NATO-ba és újra
felfegyverzik (1955. máj.) - Hruscsov terve az egységes, de semleges
Németországra kudarcba fullad - 1955. május 1415 Varsói Szerzodés és osztrák
államszerzodés (Ausztria semleges és egységes
állam lesz, a megszálló erok kivonulnak) - 1958, 1961 újabb berlini válságok (1961-ben
felépült a hírhedt fal) - Hallstein-doktrína az NSZK nem ismeri el az
NDK-t (elismero országokat) - 1969-tol W. Brandt új keleti politikája szakít
ezzel (szerzodések a Szovjet-unióval,
Lengyelországgal, NDK-val, az 1945 utáni határok
elismerése) - 1963 atomcsend, 1968 atomsorompó, 1972 SALT-I.
egyezmény - 1975 Európai Biztonsági és Együttmuködési
Értekezlet (Helsinki) - Albániát kivéve minden európai ország ( USA,
Kanada, Szovjetunió) - lényegében egy kései békekonferenciának
tekintheto! - biztonsági kérdések az eroszak elvetése, a
határok sérthetetlensége, más államok belügyeibe
nem lehet beavatkozni - gazdasági kérdések a nyugati technika átadása a
szovjet blokknak vagy embargók és korlátozások
fenntartása? A blokkok közti kapcsolat élénkült - együttmuködés emberi jogok biztosítása, külfölre
utazás könnyítése, külföldi könyvek, újságok
terjesztésének elosegítése - Hatása a vasfüggöny fellazul, ellenzéki
mozgalmak alakulnak Közép-Eu.-ban
3
Új hatalmi rend a Szovjetunióban
- Kollektív vezetés Hruscsov, Malenkov, Berija,
Molotov (stb.) - az Elnökség (PB) minden tagja ügyel, hogy
senkibol ne lehessen újra Sztálin - a feltételezett diktátor Berija volt, akit koholt
kémvádak miatt kivégeztek - szakítás a személyi kultusszal az új vezetok nem
hosök, hanem szakértok - Szocialista törvényesség átértelmezése
- politikai foglyok, Gulágon raboskodók lassú,
fokozatos szabadon bocsátása - az állambiztonság Minisztertanács alá rendelése
(KGB létrehozása), párthatározat született az MGB
által elkövetett törvénysértésekrol - forradalmi tevékenység helyett a törvények
betartását várják a bürokr.-tól - (az önkény csökkent, de jogorvoslási eljárások
nélkül jogállam nem alakult ki) - a terror enyhülése után már semmi nem fenyegeti
a kádereket, akik politikai hatalmukat gazdasági
elonyökre váltják (az új osztály létrejötte) - 1956. febr. (XX. kongresszus) Hruscsov titkos
beszéde Sztálin buneirol - Ideológiai változások
- a szocializmust továbbra is a létezo legjobb
rendszernek tekintik - cél a kommunizmus, de már jóval kevésbé
messianisztikus módon világmeg-váltás helyett a
pragmatikus gyarapodás válik központivá - visszatérés az eredeti leninizmushoz, szakítás
az osztályharc állandó élezodésének elméletével - szakítanak a teljes egyenlosdivel és az emberek
teljes átnevelésével
4
Szovjet geopolitikai stratégia
- Világpolitikai célkituzések
- a kommunizmus továbbra is katonai (nem
fejlesztési) diktatúra - a szocialista világrendszer megteremtésének
tervérol nem mond le, de a centrum
forradalmasítását már nem tervezi - fokozatosan belátja, hogy további európai
elorenyomulás nem lehetséges, de továbbra is
óriási katonai erot tart fenn Kelet- és
Közép-Európában - Hruscsov néha Sztálinnál is agresszívabban támad
(Berlin 1961 Kuba 1962) - az atompatt miatt végül elfogadja a békés
egymás mellett élést - Brezsnyev még óvatosabb elfogadja a stratégiai
fegyverzetkorlátozást és a harc fo frontját a
fejlodo országokba helyezi át, fokozatos
eloretörést remél - Brezsnyev-doktrína (1968) ha egy országban
veszélybe kerül a szocializmus, az összes
kommunista ország köteles segíteni - Európán kívül (katonailag jelentéktelen
perifériákon) sikeres expanzió - Mindez jelentos katonai és egyéb anyagi
kiadásokkal járt - a GNP 1820-át emészti fel (az USA esetében ez
5,57) - ideológiai okokból (ahol már gyozott a
szocializmus) minden megszerzett területhez
ragaszkodtak (dollármilliárdok Kubába, Vietnamba
stb.) - gazdasági kannibalizmus eroforrások pazarlása
rövid távú célok érdekében (a 60-as években ezt
felismerik, de nem képesek radikális
változtatásra)
5
Tömbön belüli kapcsolatok
- Politikai szinten a csatlósok némi önállóságra
tesznek szert - a szovjet tanácsadókat visszavonják, megszunik a
kézi vezérlés - de a csúcsvezetok kinevezésébe továbbra is
beleszól Moszkva (ld. Kádár 1956, Gustáv Husák
1969, Edward Gierek 1970, Erich Honecker
1971) - a szocialista keretek közötti külön/nemzeti
utak lehetségesek - nyíltan újjáéled a nacionalizmus (helyenként
szovjetellenes élt is kap) - Katonai téren színlelt egyenloséget teremt a
Varsói Szerzodés - 1955. máj. 14. 20 évre szóló katonai
segítségnyújtási szerzodés (1975-ben újabb 10
évre, 1985-ben 20 évre meghosszabbították) - a NATO-hoz hasonlóan politikai (Politikai
Tanácskozó Testület) és katonai szervezetre
oszlik (az Egyesített Fegyveres Erok
Parancsnoksága élén végig szovjet tábornokok)
1969-ben további speciális szerveket hoztak létre - katonai stratégiája megegyezik a Szovjetunióéval
- fontos szerepet töltött be a csehszlovák reformok
fegyveres leverésében (1968) - Gazdasági téren a SzU kezdi támogatni anyagilag a
csatlós államokat - egyedülálló, hogy a politikai központ adja a
nyersanyagokat! - KGST újjáalakítása (Szófia, 1959) után kooperáció
indul (közös energiarend-szer, árarányok, bank
létrejötte, termék-specializáció. 1971-tol
komplex integrációs program, de a SzU
hegemóniája, a szabad árképzés és a valódi közös
szervek hiánya, a nem konvertibilis valuták okán
sosem lett valódi integráció
6
A hruscsovi évtized
- Hatalmi harcok a reformerek és a
keményvonalasok között - Hruscsov középen egyensúlyoz, 1953 oszén lett
hivatalosan elso titkár - emiatt szélsoséges bakugrások a szovjet politikai
irányvonalban desztálinizálás és
resztálinizálás, enyhülés és feszültség állandó
váltakozása (kótyagosság) - Molotov puccskísérlete után (1957) Hruscsov
megszilárdítja uralmát. A leváltott vezetoket
most eloször NEM tartóztatták le! - a desztálinizálás csúcspontjai a XX. és XXII.
kongresszusok (1956, 1961. okt.) - Nagyívu tervek, ígéretek, programok meghirdetése
- urprogram sikerei miatt külpolitikai
magabiztosság (megelozni az USÁ-t) - szuzföldprogram, hús- és kukorica-program
(Hruscsov a kukoricás ember), életszínvonal
emelésének ígérete a régi módszerek miatt sorra
kudarcot vallott. Hruscsov azonnali sikereket
akart új, de kapkodó reformokat kezdett - XXII. kongr. véget ért a szocializmus építése, a
proletárdiktatúra létrejött az össznépi állam és
megindul a kommunizmus felépítése (20 év alatt) - gazdasági és politikai reformtervek,
decentralizálás az apparátus ellenáll - Társadalmi változások
- a párt önbírálata után tömegesen kérték sérelmeik
rendezését az emberek - lázongások a Gulágon és más társadalmi csoportok
között, ami ellen gyakran eroszakkal léptek fel
(1962 novocserkasszki sortuz) - polgárjogi mozgalom is született, ami az alk.-ban
biztosított jogokat követeli - 1964-ben a párt belso reformjával elégedetlen
káderek megbuktatják
7
Elmozdulás a klasszikus rendszertol
- A klasszikus sztálini rendszer fo ereje a
koherencia volt - de a gyengéje is ha elszakad egy szál, az egész
szétbomolhat - A változások indítékai
- gazdasági nehézségek eroltetett növekedés,
aránytalan fejlesztés nem tartható - a lakosság elégedetlensége növekedik
(életszínvonal szabadsághiány önkény) - a hatalom elbizonytalanodik (a represszió
fenyegeti a kap. nem került válságba) - más kommunista országokban megindult változások
követése - A változás mélysége és radikalizmusa
- annál átfogóbb a változás, minél közelebb van a
kauzális lánc elejéhez - nem tekintheto reformnak, ami a 4. vagy 5.
blokkot módosítja - de a 23. blokkban is legalább közepesen
radikálisnak kell lennie - nem reform az 1. blokk teljes megváltozása sem
(az már forradalom) - a klasszikus rendszer nem egyenes úton alakult
át, reformok és ellenreformok folyamatosan
váltakoznak az egyes országokban - A fellazult rendszerben több az ellentmondás,
mint a klasszikusban - az egyszer már fellazult rendszer ugyanakkor nem
szilárdulhat vissza teljesen!
8
Politikai liberalizálás és korlátai 1.
- A hatalom monopóliuma
- most is a párt dönt a személyi kérdésekrol (néhol
látszatra több jelöltes vál.-ok) - fennmarad a rendeleti kormányzás, a párt(állami)
irányítás elofordul tv.sértés - a fegyveres erok monopóliuma is a párté ellenzék
ellen bármikor bevetheto - A represszió enyhülése
- az elnyomás csökken, szélsoséges elemeit a rsz.
is elítéli, tér nyílik a kritikára - formális vagy informális módon, de a cenzúra
fennmarad - Az ideológia állandó elemei (e témák tabunak
számítanak!) - a párt a vezeto ero, a demokratikus
centralizmusra épül, monopolisztikus a
munkásosztály hatalmát képviseli a parasztsággal
szövetségben - Marx és Lenin tanításai helyesek, a hibák oka,
hogy Sztálin ettol eltért - a köztulajdon, a tervgazdálkodás magasabb rendu a
magántulajdonnál - a Szovjetunióhoz való huség, a vele való
szövetség feltétlenül szükséges - Az ideológia változó elemei
- enyhül a piac, a magánszféra megítélése (e
folyamatok részbeni engedélyezése) - megrendül a szocializmus felsobbrenduségének
tudata - heroikus elemek helyett pragmatizmus, sot
hedonisztikus elemek - átfogó szociális ígéretek, a kommunista kánaán
ígéretének visszavonása
9
Politikai liberalizálás és korlátai 2.
- A pluralizmus csírái
- megno az ágazati lobbik (ipar, mezogazdaság stb.)
szerepe - területi, nemzeti, kisebbségi érdekcsoportok
(soknemzetiségu országban fontos) - egyházak megélénkülo tevékenysége, sokszor
földalatti közösségek révén is - szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek
érdemibb tevékenysége - frakciók létrejötte a párton belül
- független politikai mozgalmak jelentkezése.
Bizonyos fokig tolerálják az eltéro nézeteket, de
ezen illegális/féllegális szervekben részt venni
mégis kockázatos. Politikai perek ekkor is
elofordulnak, de ritkábbak, a kínzás megszunik
stb. - Nyitás a kapitalista világ felé
- lehetségessé válik a külföldi utazás, levelezés,
tanulás - tömegesen hallgatják a nyugati rádióadókat, nézik
a tv-ket (ezt idonként tiltják) - a nyugati fogyasztói szokások, kultúra,
életszínvonal megismerése - állami szinten is bovülo kereskedelmi,
kulturális, diplomáciai kapcsolatok - A politikai reform korlátai
- országonként hatalmas eltérések a fenti folyamat
mélységében - egyes országokban a reformok hosszabb idon át
egyensúlyt teremtettek - másutt csak 12 évre terjedtek ki és eroszak
törte le oket - a Balkánon volt néhány teljesen
liberalizálás-/reformmentes ország is
10
A kommunista alkotmányok új generációja
- A népi demokráciát felváltotta a szocializmus
új alkotmányok születtek - Cs. 1960 Ju. 1963, 1974. Ro. 1965. NDK 1968.
Bg. 1971. Mo. 1972. Alb. és Lo. 1976 (a magyar
és lengyel csak módosítás!) (végül SzU 1977.) - Felépült a szocializmus, megszilárdultak az új
tulajdonviszonyok, kialakult az új
osztályszerkezet és államszervezet - Szocialista államok lettek szerepelt a
kommunizmusba való átmenet terve - több ország (Cs., Ju. Ro., Alb.) hivatalos nevébe
is felvette a szocialista jelzot - Mindegyik tartalmazta az állam osztálytartalmát
(munkásosztály vezetése) - de csak Alb. és Jug. utal a proletárdiktatúrára!
- Többnyire utalnak a SzU-val való viszonyra
(kivéve Ro., Ju., Alb.), a szocialista
világrendszerhez tartozásra, internacionalizmusra - Határozottan utalnak a párt vezeto szerepére
(többpártrendszer esetén is) - (Cs. és NDK 44, Lo. 2 párt volt a KP mellett,
ezek társutas/blokkpártok, egy szukebb réteg
érdekeit képviselik Bg.-ban is muködött egy
agrárpárt) - Az alkotmányok elismerték a társadalmi
szervezeteket is - legfontosabb a népfront (jelöltállítás
monopóliuma, választások lebonyolítása) - szakszervezetek érdekvédelmi szerepét a cs., ro.
és NDK alkotmány tartalmazta, de a román a
transzmissziós szíj jellegre is utalt
11
Államszervezeti változások
- Lo. (1957) NDK (1965), Mo. (1967) és Ro. (1975)
bevezeti a többes jelölés lehetoségét, de csak a
hivatalos programmal lehet jelölt valaki - Ju. (1974) közvetett választási rendszert vezet
be - Kötött mandátum beszámolási kötelesség,
visszahívás lehetosége - A törvényhozások szerepe a 60-as években
felértékelodött - de csak a politikailag semleges témákban és a
bizottsági munka terén - az elvileg korlátlan hatalmú parlamentek továbbra
is ritkán üléseztek - A prezídiumok szerepe továbbra is nagy, de
szervezetük átalakult - 1960-tól NDK-ban is Államtanács (1974-tol
parl.-helyettesíto jogkör nélkül) - a testület neve szintén Államtanács lett Ro.
(1961) és Bg. (1971) esetében - köztársasági elnök folyamatosan csak Cs-ban (
parl.-helyettesíto prezídium is) - 1953-tól Jug.-ban is elnök (de 1971-tol mellette
nem parl.-helyettesíto elnökség) - 1974-ben a román Államtanács mellett köztársasági
elnök - az Államtanács-típusú szervek kormányzati és
védelmibiztonságpolitikai feladatokat is
elláthattak, s több helyen alkotmányvédelmi/-értel
mezo szerep is (Alkotmánybíróság Ju. 1963 Cs.
1969 Lo. 1982 Mo. Alk.jogi Tanács 1984) - Föderatív állammá vált Cs. (196869) cseh és
szlovák állami szervek - Ju. pedig szinte konföderációvá alakult (1974)
Recommended
CrystalGraphics Presentations
