Gyomszab - PowerPoint PPT Presentation
Title: Gyomszab
1
Gyomszabályozási alapismeretek
2
A GYOMNÖVÉNY FOGALMA
- A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön
minden olyan növény, melyet nem vetettünk,
hasznot nem hoz, s jelenléte káros legalább
azzal, hogy a vetett növény elol elfoglalja a
helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag és
vízkészletét. - Más meghatározások szerint a gyomnövény
fogalomkörébe tartozik minden olyan növény, vagy
növényi rész, mag, tarack szegmentum, melyet nem
mi vetettünk, s melynek jelenléte nem kívánatos
az adott helyen.
3
- A kultúrnövény is lehet gyomnövény, mint az
árvakelésu napraforgó a gabonában. Réten és
legelon csak az a gyomnövény, melyet a jószágok
nem esznek meg, vagy mérgezoek, vagy szúrósak,
ill. a hasznos növényeket kipusztítják. A
gyomnövény az osi vegetációban nem fordul elo,
vagy elofordul, de a muvelt területen nyer
nagyobb teret. Világszerte elterjedtek, gyakran
már az eredetük sem határozható meg. - A gyomnövény lehet egyúttal gyógynövény is, pl.
csillagpázsit, pásztortáska, galaj, árvácska,
szarkaláb, de szinte mindegyik növénynek van
több, kevesebb gyógyhatása. - A gyomnövények erosíthetik a taposott gyepet, a
rézsuk növényeiként megakadályozhatják az
eróziót. Sorközfüvesítés helyett a gyomkaszálás
is eredményre vezethet. Élohelyenként más, más
megítélés alá esik pl. nád, mely a tóparti
helyeken nem csak hasznos, de védendo is, míg a
szántóföldeken egy igen terhes, nem kívánatos,
nehezen irtható növény.
4
GYOMNÖVÉNYEK KÁRTÉTELE
- Közvetett a kártétel, amikor a hatás nem direkt
módon éri a kultúrnövényt. - Közvetlen a kártétel, amikor a gyomnövény a
kultúrnövényt, mint élosködo, vagy félélosködo
megtámadja, vagy az általa termelt anyagokkal,
bomlástermékeivel károsítja.
5
Közvetett kártétel
- Elfoglalja a termohely egy részét.
- Elhasználja a vízkészletet, s a gyenge termés
oka gyakran a vízhiány, s a gyümölcsösben
rosszabb lesz a termorügyképzés. A gyomnövények
gyökérzete mélyebbre hatol, így a mélyebb réteget
is kiszárítják. - A tápanyag elhasználása. A tápanyag nem áll
korlátlanul rendelkezésre, s a termesztett
növények elol a gyomnövények könnyebben felveszik
a N, P, K-t, s némelyik gyom kifejezetten
mikroelem gyujto. - Talaj homérsékletének csökkentése - 1-4 C-ot
jelenthet. Hideg talajból nehezebb a vízfelvétel,
lassúbb a tápanyagfelvétel.
6
- Vetett növények elnyomása. Túlnövik a
kultúrnövényt, elfogják a napfényt pl. a kukorica
nem no, elsatnyul, elsárgul, ha a vadrepce
túlnövi. Suru búzában az árvakelésu napraforgó
nem no, elpusztulhat, míg a vetéshibás foltokon
jól fejlodik. A versenyben a kultúrnövények
megnyurgulnak, gyengébbek lesznek, a termés
csökken, de könnyebb a megdolés is. A
tolevélrózsás növények kipusztítják a
haszonnövényeket, így kiritkulhat a lucerna, a
gyep az elszaporodása miatt. Verseny a
gyomnövények között is van, nem muvelt területen,
vagy kultúrnövény hiányában a kicsírázott
növények jelentos része minden beavatkozás nélkül
elpusztul. Újvárosi a kezdeti gyomosodás termést
csökkento hatására is felhívta a figyelmet, s a
nyár végén fejlodo gyomnövények már lényegesen
kisebb hatást gyakorolnak a termés mennyiségére,
mint a vetés utáni hetekben.
7
- Kórokozók köztes gazdái lehetnek, pl
- - a gabona szártobetegségének (Ophiobolus
cariceti) a tarack, csillagpázsit, héla zab - - a borsórozsdának (Uromyces pisi) a
kutyatejfélék - - a káposzta gyökérgolyvának (Plasmodiophora
brassicae) a keresztes gyomnövények - - a burgonyaráknak (Synchytrium endobioticum)a
fekete ebszolo - - a fekete rozsdának (Puccinia graminis) a
sóskaborbolya - - a szolo gyökérgolyvának (Agrobacterium
tumefaciens) több féle gazdanövénye is lehet, s
nem javasolt a köztes sem ami gyakran a burgonya
termesztését jelenti.
8
- Állati kártevok szaporítói, tápnövényei, vagy
más esetekben a fertozés a gyomokról terjed át
ill. a gyomnövényeken bekövetkezett
túlszaporodásnál terjednek el. - - a laboda bogárnak (Cassida nebulosa) a
libaparéj, keserufu, bogáncs, acatfajok a
tápnövényei, s a cukorrépára terjed át. - - a levéltetu (Aphis rumici) gazdanövényei a
boglárka, libaparéj, acat, s a cukorrépa, borsó,
bab, lucerna, mák veteményekre terjedhet át - - a takácsatkának (Tetranychus) - több, mint 70
gazdanövénye van, ilyen pl. a Convolvulus,
melyrol a szolore terjed át, ha azt kikapálták,
vagy levegyszerezték- a vetési bagolypille
(Scotia-Agriotis-segetum) sokféle virágzó
gyomnövényen kell, hogy táplálkozzon, mert csak
akkor tud sok, és életképes petét rakni - a
repcebolha (Psylliodes chrysocephala) a keresztes
virágú gyomokon szaporodik el - - a mezei pocok (Microtus arvalis) a
táblaszéleken, ruderális területeken szaporodik
el, s csak ezután vonul be a szántóföldre, pl. a
lucernába - - a drótféreg lárvája (Agriotes obscurus,
A.sputator) a gyomnövények gyökereit fogyasztja,
s csak ha nincs elég, akkor keresi a kukoricát,
de nem szereti pl. a kendert, csillagfürtöt - - a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris) a gyomok
gyökerét rágja - - a cserebogárpajorok elsosorban az erdo
melletti gyümölcsösben okoznak nagyobb kárt - Ugyanakkor az állati kártevok a gyomnövényeket
is károsítják, fogyasztják, pl. rovarkártétel éri
a szádor toktermését, az acat terméseit, s a
levéltetvek szívogatása nyomán torzulnak, mely
bár hasonlít, de nem herbicid kár.
9
- A termelés költségeit növeli a több kapálás, a
nehezebb aratás, de a betakarítást az eros galaj,
ebszékfu, nád, aprószulák,napraforgó fertozés meg
is akadályozhatja. A napraforgóban, ha sok a
gyomnövény a betakarítás elott, a defóliáló
Reglone alkalmazása szükséges. - Költségnövelo a vetomagtisztítás az arankás
lucerna, a galajos, héla zabos, konkolyos búza, a
csattanó maszlag magokkal fertozött lencse
esetében. - A gyomnövények miatt nagyobb a termény
nedvességtartalma, növekszik a befülledés
veszélye, s a szárítás is költségnövelo. Gyakran
sorjelzo növény vetése szükséges a sárgarépában,
petrezselyemben, mert a gyorsabban kelo
gyomnövények miatt kapálni kell - A termés értékének rontása is kár, mert a
szennyezett termék kisebb értéku, az exportból,
az I. osztályú vetomag minosítésbol a termék
kizárható, de az ellenorzési kötelesség, a
szemlék eloírása, az import vetomag sorsának
nyomon követése is mind gondot jelentenek, pl. a
cirok vetésekben a fenyércirok ellenorzése.
Hagymaízu lehet a tej, vagy büdös a szennyezett
takarmánytól, vagy kakaslábfu magokkal
szennyezett a gyorsrizs. - A mérgezo gyomnövényeket a jószág csak ritkán és
csak kényszeruségbol fogyasztja. Kisebb
mérgezések gyakrabban elofordulhatnak, esetenként
emésztési zavar, soványodás, bénulás léphet fel.
Az állatorvosok által nyilvántartott mérgezés
szinte nem fordult elo az utóbbi években. - A gyomnövények allergiát okozhatnak, válthatnak
ki. Borallergiát okozhat az csalán, kender.
Légzoszervi allergiát okoz május végén-június
elején a pázsitfüvek és a ebszékfu pollenje,
július-augusztusban az ,csalán, útifu, kender,
komló, augusztus-szeptemberben elsosorban az
parlagfu, de az fekete üröm, libatop, aranyvesszo
is jelentos lehet. - A kár mértéke szerzonként eltéro, a közvetett
kártétel nehezen becsülheto, s pl. a tavasszal,
nyár elején elpárologtatott víz hiánya késobb
jelentkezik a szoloben és gyümölcsösökben.
10
Közvetlen kártétel
- Az élosködo növények a saját testük felépítésére
tápanyagot szívnak el. A kultúrnövény vagy
elpusztul, vagy rosszul fejlodik, kevesebbet,
vagy semmit sem terem. Két csoportjuk van - A szárélosködok az aranka félék, Cuscuta fajok,
mint a C. trifolii a hereféléken, a C. europaea
sok tápnövényu pl.a cukorrépán, paradicsomon is
elofordulhat, vagy a C. lupuliformis a komlón és
a málnán élosködhet. - A gyökérélosködok a vajvirág vagy szádor fajok
(Orobanche ramosa - dohányfojtó szádor, Orobanche
cumana - napraforgó szádor). A szádor szívógumót
fejleszt, s magvai csak a kultúrnövény gyökerének
közelében csiráznak. A magok sokáig, 8-10 évig is
életképesek maradnak a talajban. - Félélosködok a kakascímer (Rhinanthus minor)
elsosorban a füvek gyökerén, a piros fogfu
(Odontites rubra) a legelon, a csormolya
(Melampyrum barbatum) foleg régebben a
búzavetésben károsított, jelentosége ma már
gyakorlatilag nincs. A félélosködok zöldek,
tápanyagot nem szívnak el, csak a vizet és a
benne oldott anyagokat.
11
Tolerancia
- A tolerancia fogalma
- Egész fajra jellemzo tulajdonság. Adott faj
egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen
morfológiai, élettani tulajdonságuknak
köszönhetoen. Ez a tulajdonságuk nem a herbicid
nyomás hatására alakult ki, hanem attól
függetlenül létezik. - Pl. ebszékfu, ragadós galaj 2,4-D
- Toleráns gt a dózis növelésével a tolerancia
megszunik - Rezisztensnél gt akármekkora dózis lehet, nem okoz
pusztulást. - A tolerancia a növény vele született adottsága.
- Lehet
- Morfológiai
- Viaszos levél (borsó, pásztortáska) ez lehet
pozitív vagy negatív - Szorös levélfelület (pipitér fajok)
- Keskeny, felfelé álló levelek (pázsitfufélék) gt
nem tapad meg - Magsapka (Napraforgó, PRE)
- Gyökeresedési (PRE-nél, csírázási mélység)
- Fiziológiai (milyen gyorsan transzlokálódik,
hogyan bontja le) - Fontos, hogy a tolerancia a dózis növelésével
megszunik.
12
Rezisztencia
- A rezisztencia fogalma
- Herbicid nyomás hatására egy faj populációiban
kialakuló tulajdonság, melynek köszönhetoen
ellenállóvá válnak az adott herbiciddel szemben. - Pl. szorös disznóparéj, fehér libatop, parlagfu,
stb. triazin - szerbtövis fajok ALS inhibitorok
- Betyárkóró karbamidok
- Jellemzoi
- Biokémiai sajátosság
- Öröklodik
- A növényvédoszer hatására alakul(hat) ki.
- A dózis emelésével sem érünk el hatást!
- Szerrotáció szükséges
- A rezisztencia kialakulását befolyásolja
- A növény oldaláról
- Maghozam mennyisége, nyugalmi idoszak hossza
- Magvak csírázóképessége (nagyon jó)
- Többszöri csírázás egy éven belül
- Mag terjedo képessége
- Növénytermesztés oldaláról
- Vetésforgó alkalmazása
13
A GYOMNÖVÉNYEK SZAPORODÁSA
- Több magot érlelnek, mint amennyi csírázik, vagy
felnoni képes. Nem ritka a 10.000-100.000
mag/növény produkció sem. Mellette fontos az
ivartalan szaporodás. A betyárkóró magprodukciója
110-240.000, az szoros disznóparéj - 500.000
db/növény. Kiemelkedoen sok magot érlelhet a
Sisymbrium altissimum, a magyar zsombor
(1.500.000). A magprodukció termohelyenként
változik - A gyommagok terjedése A gyomnövény saját maga
terjeszti magjait, pl. madársóska, bükköny,
Ecballium elaterium, árvácska, kutyatej, ahol a
felpattanó tok, hüvely kirepíti a magvakat. A
repítokészülék a szél utján való terjedésben a
legfontosabb, pl. az betyárkóró, keszegsaláta,
gyeremekláncfu esetében, bár a nagyon apró magot
is szállítja a szádor esetében. A víz, állatok
szerepe a terjedésben kisebb, a trágyával
terjedés jelentosége nagyobb. A folyók mentén
terjed ma is a subás farkasfog és a sokvirágú
napraforgó, a madarak is terjeszthetik a galaj-ot.
14
ÉLETFORMÁK
15
Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük
T vagy Th.
- A kedvezotlen idoszakot mag alakban vészelik át,
ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A
felosztás további alapja, mikor csíráznak,
kelnek, és mikor érlelnek magot.
16
- T1- osszel csíráznak, tavasszal magot érlelnek, a
tolevélrózsa telel. Sekélyen gyökereznek, a
szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a
csírázási homérsékleti optimum 10-14 C. Év
közben még kello csapadék hullása esetén sem
kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként
fényes, és borostyánlevelu veronika, piros
árvacsalán, olocsán csillaghúr, lúdfu. Több
csírázási periódusuk van, a lehulló csapadék után
tömegesen kelnek tyúkhúr, pásztortáska, perzsa
veronika, bársonyos árvacsalán, zamatos turbolya,
egynyári perje, aggófu. Fagymentes téli napokon
is fejlodnek, a talaj herbicidekre érzékenyek, a
felso rétegbol gyorsan felveszik a vegyszereket.
Elofordulásuk oszi gabonavetések, repce, szolo,
gyümölcs, lucerna, táblaszélek, ahol jobbak a
fényviszonyok. - T2- osszel kelo nyár eleji egyévesek. Osszel vagy
tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot,
ún. tipikus gabona gyomok. Az optimális csírázási
homérséklet alacsony, 4-8 C. Kettos
alkalmazkodásúak, hosszabb életuek, gyökérzetük
erosebb, a nagyobb szárazságot is elviselik. A
telet csíranövény és mag alakban is átvészelik.
Pl. pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok
fajok, konkoly, kamilla, pipitér fajok, ragadós
galaj, poloskafu, vetési hérics, mezei boglárka,
parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy
széltippan.
17
- T3- Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy
osszel érlelnek magot. Optimális csírázási
homérsékletük 8-14 C. Egyformán védekeznek a
téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi
gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a
kapásokban, kukoricában is tömegesek. Pl.
vadrepce, repcsényretek, hélazab, mezei árvácska.
Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport
szinte teljesen eltunhet, a levélen át felveheto
készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens
faj van. - T4- Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek
magot, ún. nyárutói egyévesek. Optimális
csírázási homérséklet 18-30 C. A nyári
szárazságot jól elviselik, de a legkisebb hidegre
is elfagynak, a 0 C-ot sem viselik el. A tél
ellen mag állapottal védekeznek. Pl. varjúmák,
szorös disznóparéj, fehér libaparéj, tarló
tisztesfu, lapulevelu keserufu, szulák keserufu,
parlagfu, ebszolo, maszlag, betyárkóró, ebszékfu,
kakaslábfu, fakó muhar, szerbtövis, gombvirág,
keszegsaláta, kövér porcsin, vadköles.
18
II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta
biennis)
- Az elso évben csak tolevélrózsát fejlesztenek, a
generatív szervek csak a második évben fejlodnek
ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal késon
kelnek, nyáron megerosödnek, nagy tolevélrózsát
és eros raktározó gyökeret fejlesztenek. A
következo évben még a nagy nyári szárazság elott
érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat
levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer
virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl.
bókoló bogáncs, nagy bojtorján, vadmurok,
somkóró. Elofordulásuk foleg parlagokon,
legelokön.
19
ÉVELO NÖVÉNYEKGEOPHYTA
- Az áttelelo szár vízszintes, tarack vagy rhizóma,
rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését
szolgálják. A legnehezebben irható növények. - G1- Rizómás vagy tarackos fajok szártarackos
fajoknak is nevezzük. Feladata a raktározás, a
tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely
alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt,
a tarackok emeletes elhelyezkedésuek. Pl.
zsurló, martilapu, fenyércirok, vidra keserufu,
tarackbúza, csillagpázsit, nád. - G2- Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra
módosult, helyenként megvastagszik, a közbülso
részek évenként elpusztulnak. Írtásuk nehéz. Pl.
mocsári tisztesfu. - G3- Szaporító gyökeres fajok, gyökértarackos vagy
tarackszeru gyökeru fajoknak is nevezzük. A
fogyökéren és a gyökérágakon is találhatók
járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden
részébol képes új növényt fejleszteni. A rügyek
elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt
található, vagy csak a talaj legfelso rétegében.
A gyökerek mindig lehatolnak a nedves
talajrétegekig. Gyorsan szaporodnak, föld alatti
részeik raktároznak is. Pl. folyófu, útszéli
zsázsa, szeder, mezei aszat, sövényszulák. - G4- Hagymás fajok, hagymával, sarjhagymákkal
terjednek. Jelentoségük kicsi, megjelenésük
általában rossz talajmuvelésre, a talajmunkák
elmaradására utal. Pl. madártej, tyúktaréj,
üstökös gyöngyike.
20
HEMIKRYPTOPHYTA
- Az áttelelo szerveik függolegesek, a talaj
felszínén tolevélrózsa van, vagy a talajban nem
mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton,
önállóan nem képesek szaporodni. - H1- Bojtos gyökeruek sem a föld alatti, sem a
föld feletti rész nem képes szaporodni, a
gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl.
gólyahír, angolperje, réti boglárka. Nedves
réteken fordulnak elo, ill. pillangósokban és
szoloben. - H2- Indás évelok a földön fekvo szár a csomókon
legyökerezik és tolevélrózsát fejleszt. Pl.
fehér here, sovány perje, libapimpó. - H3- Karógyökeruek, melyek feldarabolva
szaporodásra képesek. Rügyeket, ill. rejtett
rügyeket viselnek, talajmunkát rosszul turik.
Pl. tarka koronafürt, sarlófu, nadályto,
pitypang, katángkóró, fehér mécsvirág. - H4- Karógyökeruek, melyek feldarabolva sem
képesek szaporodásra. A karógyökereken nincs
rügy, a szántóföldön nem életképesek. Pl.
tövises iglice, mezei iringó, vadrezeda. - H5- Ferde rhizómások, melyek feldarabolva
szaporodnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a
csúcson található. Pl. lándzsá útifu, nagy
útifu, fekete üröm.
21
HERBICIDEK HATÁSKIFEJTÉSÉNEK HATÁSMECHANIZMUSÁNA
K SAJÁTSÁGAI
22
- Hatásmechanizmus a szer növénnyel való
érintkezésétol a tünetek megjelenéséig lejátszódó
folyamatok összessége. - Fázisai a következok
- A. A herbicid bejutása a növénybe (abszorpció,
penetráció) - B. A herbicid mozgása a növényben
(transzlokáció) és eljutása a hatáskifejtés
helyére - C. A herbicid hatáskifejtésének módja
- D. Tünetek megjelenése a növényen,
szimptomatológia
23
- Gyökéren keresztül felszívódás függ a dózistól,
a talaj víztartalmától, a humusz és
agyagtartalomtól, az agyagásvány fajtájától, a
csapadéktól, az oldékonyságtól. Nem csak a
gyökér, hanem a növény földbeni része is felveszi
a herbicidet. - A csírázásgátló herbicideket a csírázó magvak
veszik fel, valószínuleg a víz és ionfelvételhez
kapcsolódva, passzív módon jutnak be. A gyökéren
át történo felvétel könnyebb, mint a levélen át
történo behatolás. A gázhatású szerek gázfázisban
jutnak be, a növekedési rendellenességet okozók
felvétele viszont aktív módon történik. - Felvétel levélen, száron keresztül a
hatóanyagnak át kell hatolnia a sejtfalakon, ill.
az epidermiszt borító kutikulán. Ennek a falnak
az áthatolása a legnagyobb probléma. A kutikulán
át behatoló herbicidek ált. olajokban
emulgeáltak, a légréseken (sztómákon) behatoló
herbicidek rendszerint csak vizes hordozókban
oldottak. A sztómákon át történo behatolást a
páratartalom is befolyásolja. A száron keresztül
felvett herbicid mennyisége kevesebb ugyan, de
gyorsabban bejut a szállító rendszerbe.
24
Herbicidek hatáskifejtése a sejtek alapveto
fiziológiai-biokémiai folyamatait gátolják, vagy
erosen módosítják.
25
Fotoszintézist gátló herbicidek hatáskifejtése
(triazinok, karbamidok)
- A fotoszintézis folyamatának három alapveto
szakasza van - 1. A zöld pigment rendszer abszorbeálja a
napsugár energiáját. Az ütközo foton egy molekula
elektronját gerjeszti, elektron-kibocsátás
történik. A kibocsátott elektronok egy része
visszaesik az üres helyre, ezt jelzi az ismert
vörös fluoreszcencia jelenség, a klorofill fényt
bocsát ki. Az elektronok nagyobb része
bekapcsolódik a fotoszintetikus foszforilálásba. - 2. A napsugár energiájának kémiai energiává
történo átalakítása Az asszimilációs oxigén a víz
fotolízise (Hill reakció) során szabadul fel. - 3. A széndioxid megkötése és redukálása, az un.
sötét reakció, de itt nincs szerepe a
herbicideknek. - A legtöbb fotoszintézist gátló herbicid a víz
fotolízisét gátolja. Az újabb kutatások szerint a
hatás komplex jellegu, szinte valamennyi élettani
és szövettani funkció rendellenessé válik. Erosen
fitotoxikusak a karbamid származékok, a
triazinok, uracilok, az amidok, a pyrazon, a
fenmedifam.
26
Triazin típusú gyomirtó szerek
- Az ún. fotoszintézis gátló herbicidek
csoportjának jellegzetes képviseloi. Alapvetoen
gyökéren keresztül szívódnak fel (kismértékben
levélen is). Hatáskifejtéshez 20-30 mm csapadék
kell 2 héten belül. Ált. pre szerek, de egyes
hatóanyagok poszt kezelésre is használhatóak.
Elsosorban magról kelo kétszikuek ellen
hatásosak. - metribuzin Sencor 70 WG (burgonya, paradicsom,
poszt is burgonya, paradicsom, szója, borsó) - metamitron Goltix 70 WG (cukorrépa pre és poszt
is) - Tornado (cukorrépa)
- Goltix 90 WG (cukorrépa)
- terbutilazinS-metolaklór Gardoprim Plus Gold
(kuk., cirok, napraforgó)
27
Karbamid típusú gyomirtó szerek
- Tipikus talajon, gyökéren keresztül ható foképpen
preemergensen kijuttatható szerek (néhány
állományban is) általában kombinációban
egyszikuirtó spektrumú szerekkel. Hatáshoz
csapadék kell (15-20 mm/2 hét). A hatékonyságot
javítja még az egyenletes kijuttatás, aprómorzsás
talajszerkezet. Lejtos, laza talajon a lemosódás
topusztulást is okozhat. Csak 2 szervesanyag
feletti talajon használható. Egy vegetáción belül
lebomlanak. Jellemzo tünete a levelek szélétol,
csúcsi részétol kiinduló klorózis, majd a levelek
barnulása következtében a gyomnövény pusztulása. - Fitotox veszély linuron-kétsziku kultúrákra,
gabonára, kukoricára sodródva leperzseli, egyes
kertészeti kultúrát kipusztítja - izoproturon- egysziku kultúrnövények
károsodhatnak (gabona 4-6 leveles állapotától a
bokrosodás végéig), a csírázó, 1-3 leveles búza
károsodhat, fagy v. magas homérséklet
károsíthatja a búzát, tünete a levélszáradás. - linuron Afalon Disperzion (napraforgó,
kukorica, magrépa, bab, borsó, szója, lucerna,
alma, szologt2, hagyma pre-post, gyökérzöldség
post) - -izoproturon Izoron 500 SC (oszi búza, oszi,
tavaszi árpa)
28
A légzést mérgezo herbicidek hatáskifejtése
- A légzés folyamatában a szénhidrát molekulában
megkötött energia enzimatikus úton szabadul fel,
miközben a szénhidrát vízre és széndioxidra
bomlik. Több lépcsos folyamat, legalább 50 enzim
vesz részt benne, a mitokondriumokban játszódik
le. A gátlás a mitokondriumokban történik, s bár
a szénhidrogének elégése megtörténik, nem
keletkeznek nagy energiájú ATP vegyületek, a
légzési lánc szétkapcsolódik, energia nem
halmozódik fel, hanem ho formájában elvész
(állati és emberi szervezetben is fokozódik a ho
termelése, - lázas állapot!). - Tipikus légzésmérgek a DNOC, a DNBP-acetát, de az
éter csoport tagjai is hasonlóak. A brómfenoxim a
fotoszintézist is gátolja, de a prometrin is hat
a mitokondriumokra.
29
Egyéb csoportok
- A növekedési pontokra, a merisztémák osztódására
ható herbicidek (fenoxi-alkán-karbonsavak,
aril-oxi-fenoxi-propionátok) a hormonrendszerre
ható (hormonhatású) herbicidek. - Jellemzoi Az egysziku növények az aktív
növekedésen kívüli idoszakban, a kétszikuek
viszont mindig érzékenyek. A növény bármilyen
szervén keresztül képes felvenni képes felvenni,
vagyis felszívódó, szisztemikus anyagok. A
készítmények levélherbicidként érvényesítik
legjobban a hatékonyságot, de rövidebb
tartamhatásuk talajra is van. A lepermetezett
levelek eltorzulnak, kanalasodnak, csalánosodnak,
egyszikueknél dárdaszeruen összepödrodnek. A szár
elhajlik, görbül, a hajtáscsúcs megcsavarodik.
Nem képodik új levél és új oldalhajtás sem. A
fohajtás nem no. A pusztulási folyamat körülbelül
1-2 hétig tart. - Hormonhatású herbicidek Dezormon (2,4-D), U 46
M Plus 750 SL (MCPA) Banvel 480 S (dikamba),
Ikarus (aminopiralid, klopiralid, pikloram),
Lontrel 300 (klopiralid)
30
Egyéb csoportok
- Az ALS, azaz az acetolaktát szintáz muködését
gátló herbicidek (szulfonil ureák, imidazolinok).
- Jellemzoi Foleg levélen, hajtásokon keresztül
jut be a növénybe, de van gyökérzeten keresztül
felveheto hatóanyagok is, melyek szár és
gyökérirányba is szállítódnak. Az ALS gátlás
hatására s növény fokazatosan elpusztul, a
leveleken fellépo színelváltozások ezt jól jelzik
(nekrózis, sárgulás, antociánosodás). A
sejtosztódásban is zavarok lépnek fel, ez a
fiatal levelek csúcsi részén jelentkezik, az új
gyökerek képzése gátolt. - ALS gátló herbicidek Secator OD
(amidoszulfuron, jodoszulfuron-metil-nátrium,
mefenpír-dietil), Milagro 040 SC (nikoszulfuron),
Pulsar 40 SL (imazamox) - A karotinoid bioszintézisét gátolják (pl. a Racer
(fluorkloridon), Command 48 EC (klomazon)), a
növényeken klorotikus tüneteket okoznak, majd a
növények tápanyagkészletüket elhasználva
elpusztulnak.
31
Deszikkálás, defóliálás
- A betakarítás elosegítésére, a szárítási
költségek csökkentésére vegyszeres kezelések
végezhetok, melyek eredményeként a növények a
természetes folyamatokhoz képest gyorsabban és
nagyobb mértékben veszítenek vizet, egyszerre
érnek be, zöld részeik és az esetleges
gyomnövények leszáradnak, a betakarítás
zavartalanul elvégezheto, a termény tárolható. - Az erre használható totális, perzselo herbicidek
két csoportba sorolhatók az aromás aminosavak
bioszintézisét gátolja a glifozát, az ammónium
anyagcserét zavarja meg a glufozinát. - A felszívódó, szisztemikus hatású glifozátot a
növények felveszik és így eljutnak a legtávolabbi
föld feletti és föld alatti részekbe is. - A felvétel levélen keresztül történik és innen
transzlokálódik a gyökerekbe. - Hatásukat lassan fejtik ki, ez 2-3 hét is lehet,
öregedésben, törpe növésben, levél és
hajtásbarnulásban nyilvánul meg. - Nehezen irtható évelokre kiváló hatással bír
emelt dózissal. - pl. Glialka 480 plusz, Glialka Star, Roundup
Forte, Roundup Mega
32
Deszikkálás, defóliálás
- A kontakt hatású glufonizát-ammónium és néhány
alkil-foszfonát származék a növények zöld részeit
szárítja le, vízleadást idéz elo. Hatáskifejtés
eltéro mértéku, de gyors, a kezelést a tervezett
betakarítás elott 1-2 héttel el kell végezni. A
táblán a betakarítást zavaró gyomnövények föld
feletti részeit leperzseli. - Finale 14 SL glufozinát-ammónium (gyümölcsös,
mezogazdaságilag nem muvelt terület) - Zopp glufozinát-ammónium (repce, napraforgó,
borsó, szója) - 25 C alatt, 50 relatív páratartalom felett,
elgyomosodott területen is alkalmazható, 0,3-0,4
kg/ha, elvileg minden növényfaj érzékeny, de
elofordulhat olyan fejlodési stádium, amikor
túlélik - Kontakt, perzselo hatással bírnak a
fotoszintézist gátló herbicidek közül a
bipiridillium hatóanyagok. Ezek magról kelo
fiatal növények állománykezelésére alkalmasak,
viszont az évelo, kelloen életeros, tarackos
növények ellen csak idoleges hatást mutatnak. - Reglone, Reglone Air diquat-dibromid (burgonya,
lucerna, herefélék, szója, borsó stb.)
33
Kombinált hatóanyagú gyomirtó szerek
- Két vagy több, egymás hatásspektrumát általában
kiegészíto hatóanyagok gyári kombinációi. - Magról kelo kétsziku gyomnövények alapvetoen
egysziku spektrumú hatóanyag kombinációja - pl. Gardoprim Plus Gold (terbutilazin, S-
metolaklór ) triazinkloracetamid - Magról kelo és évelo kétsziku gyomnövények
alapvetoen egysziku spektrumú hatóanyag
kombinációja - pl. Genius WG (aminopiralid, floraszulam,
piroxszulam) hormonhatásúALS gátló - Magról kelo és évelo kétsziku gyomnövények elleni
hatóanyag kombináció - Lintur 70 WG (dikamba, triaszulfuron)
hormonhatásúALS gátló - Folar 525 SC (II.) (terbutilazin, glifozát)
triazin totális, perzselo hatóanyag kombináció
a 3 évet betöltött alma és szolo ültetvényben
alkalmazható, a terbutilazin biztosítja a
tartamhatást a totális herbicid mellett
34
Speciális egyszikuirtó szerek
- Poszt, kétsziku kultúrnövényekben vagy üres
területen egyszikuek ellen - Hatás lassú 14-21 nap, tarnszlokálódók,
növekedési pontok elbarnulása, viznyosödés,
klorózis, antociánosodás, elszáradás - Dózis kisebbek-magról kelok ellen,
magasabbak-évelok ellen (tarackbúza,
csillagpázsit, nád), az évelok ellen 10-15-30
cm-es állapotban a leg hatékonyabb - A kultúrnövény fejlettsége nem meghatározó
(szuperszelektívek a készítmények) - Poaceae családra hatnak, hagymásra nem
- Lehetoleg ne használjuk kombinációban más
szerekkelvigyázni a kijuttatáskori idojárásra - ÉVI ált. elég hosszú40-120 nap
35
Speciális egyszikuirtó szerek
- Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-p-tefuril)
- Focus Ultra (100 g/l cikloxidim)
- Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) ÉVI 90 nap
- Fusilade Forte (150 g/l fluazifop-P-butil) ÉVI 56
nap - Targa Super (quizalofop-P-etil) ÉVI 0 nap
Recommended
CrystalGraphics Presentations
