Gy

1
Gyógypedagógiai alapismeretek
2
A fogyatékosság hatása a sérült ember énképére

• Az énkép fogalma
• azon tulajdonságok összessége, amelyet a személy
  magára nézve igaznak tart (Mérei, 1989)
• különbözo alkotóelemei vannak, sokdimenziós
  jelenség
• kialakulásában, fejlodésében jelentos szerepe
  van a társaknak

3
Szociális tükrök
bélyeg közvetett hatás szociális
tükrök Elsodleges család DE sérült gyermek
sérült család sérült anya-gyermek
kapcsolat Különbözo szociális tükrök nehezíti a
reális énkép kialakítását
4
Önelfogadás - önbecsülés

• Környezet cinkos lehet
• Épek magatartásformái
• Együttérzo
• Elfeledi a fogyatékosságot
• Kényelmetlenség
• kényszeredett
• Goffmann a sérült identitás legyozésének
  stratégiái
• Reális önismerés elhárítása
• Önmagunk becsapása

5

• A fogyatékkal élo ember jellemzo reakciói
• Stigma eltüntetése
• Sérült képesség fejlesztése
• Ép funkciók területén kompenzáció
• Valósággal való szakítás (játék, téveszmék)
• Másodlagos haszon a stigmából
• A stigma átértelmezése tapasztalat,
  emberismeret
• Épekkel szembeni viselkedés
• Agresszió nem veszi a metakommunikációs jeleket,
  nem lehet lerázni
• Védekezo összehúzódás - szigettársadalmak

6
Stigma és szociális identitás

• Identitás fogalma
• énképünk, értékeink, nézeteink összessége (Ki
  vagyok én?)
• személyes identitás
• szociális identitás személyi sajátosságok,
  strukturális jellemvonások, normatív elvárások
  követelmények

7

• Stigma diszkreditál (hitelrontó)
• Megkülönbözteto sajátosság, fogyatékosság,
  hátrány, hiány.
• 3 típus
• Testi fogyatékosság
• Egyéni jellem szégyenfoltjai
• Faji, nemzeti hovatartozás
• Sztereotípiák szégyenfolt félelem, magány,
  szégyenérzet

8

• Segítség sorstársak (akik maguk is stigmát
  viselnek)(aki osztozik a stigmában)
• - kiadványok
• - ki lehet? Pozitív példák példakép
• - szervezetek
• - kikapcsolódás
• DE veszély kizárja magát a társadalomból
  azáltal, hogy nagy a szakadék a képletes és
  valóságos szociális identitás között

9
Sajátos nevelési igény
10

• Normalitás társadalmi viszonyok függvény
• Megszokott, szabályos
• Abnormalitás rendszerellenes, szabálytalan
• - viszonyfogalom normalitással szemben
• és irány
• Fogyatékosság kóros állapot, maradandó

11

• Normalitás Abnormalitás meghatározása
• Biológiai szempontból
• Sajátosságai megegyeznek a fajéval
• Matematikai-statisztikai szempontból
• Az átlagostól való /- eltérés
• Gauss görbe
• Társadalmi szempontból
• Munkájával, magatartásával eredményesen be tud
  illeszkedni a társadalomba, önálló életvezetésre
  képes

12
Fogyatékosság

• Olyan minoség, amiben az adott személy
  képességeinek, teljesítményeinek szintje
  alacsonyabb a népesség átlagához képest.

A fogyatékos ember nem képes ugyanarra, mint
mások nem úgy viselkedik, mint ahogy az, az o
korában várható lenne.
13
FOGYATÉKOSSÁG SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY

• SNI

CÉL A fogyatékos egyén társadalomba való sikeres
beilleszkedésének elosegítése
14
A szocializáció

• a társadalomba való beilleszkedés folyamata,
  melynek során az egyén megtanulja megismerni
  önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés
  szabályait.
• Vagyis megtanul emberi módon élni és viselkedni
• (Bagdy Emoke)

15
NÖVEKSZIK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETUTANULÓK SZÁMA
A KÖZOKTATÁSBAN!

• 2002/2003 930 386 TANULÓ
• EBBOL 52 750 SNI TANULÓ
• 2003/2004 908 000 TANULÓ
• EBBOL 53 000 SNI TANULÓ
• 2004/2005 886 500 TANULÓ
• EBBOL 57 000 SNI TANULÓ
• 2005/2006 859 000 Tanuló
• EBBOL 60 000 SNI TANULÓ

16
Veszélyezteto tényezok

• Gyermekvállalás változása
• Társadalmi, gazdasági bizonytalanság
• Káros környezeti hatások
• Koraszülöttek nagyobb aránya
• Zavart interakciók a környezettel

17

• SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY

Szakértoi Bizottság határozata alapján!
Fogyatékkal élo - mozgássérült - hallássérült
- látássérült - beszédfogyatékos - tanulásban
akadályozott (IQ 70-50) - értelmileg
akadályozott (IQ 50-30) - halmozottan sérült
- autizmussal élo
A tanulási folyamatban tartósan, súlyosan
akadályozott - hyperkinetikus syndroma - kóros
pszichés zavar - dyslexia, dysgraphia,
dyscalculia - mutizmus
18
Szakvélemény alapján

• Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos,
  autista, több fogyatékosság elofordulása esetén
  halmozottan fogyatékos
• Pszichés fejlodés zavarai miatt a nevelési,
  tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
  akadályozott(dyslexia,dysgraphia, dyscalculia,
  mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros
  aktivitászavar
• (Közoktatási törvény 121.)

19
A különleges gondozáshoz való jog

• Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja
  a képességeinek megfelelo fejlesztést
• és rendelkezésére álljanak azok a pedagógiai
  feltételek,
• amelyek hozzásegítik ot személyiségének
  legteljesebb kibontakoztatásához.
• GYERMEKI JOGOKRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY

20
KIK ÁLLAPÍTJÁK MEG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYT?

• A SZAKÉRTOI BIZOTTSÁGOK
• .....................
• Szakértoi bizottságok javaslatot tesznek a
  speciális nevelésre
• A szülo joga a döntés
• ?

21
Szegregáció vagy integráció?

• SZEGREGÁLT ÉS INTEGRÁLT
• NEVELÉS EGYMÁS MELLETT,SZOROS EGYÜTTMUKÖDÉSBEN!

22
A GYÓGYPEDAGÓGIA INTÉZMÉNYRENDSZERE
23
A gyógypedagógus

• Értelmileg akadályozottak pedagógiája
• Tanulásban akadályozottak pedagógiája
• Szurdopedagógia
• Tiflopedagógia
• Szomatopedagógia
• Logopédia
• Pszichopedagógia
• Autisták pedagógiája

24
A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁST SZABÁLYOZZÁK

• A TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY
• 1993.ÉVI LXXIX.TÖRVÉNY
• A FOGYATÉKOS GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉNEK
  IRÁNYELVE, A FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI
  OKTATÁSÁNAK TANTERVI IRÁNYELVE
• 2/2005.(III.1.)OM
  rendelet

25
2/2005.(III.1.)OM rendelet

• Az új Irányelvek kiadásáról
• melynek alapján készítheto és fogadható el a SNI
  tanulókat oktató intézmény helyi tanterve
• az elfogadott helyi tanterveket az iskolák kifutó
  rendszerben alkalmazhatják
• vonatkozik mindez az integrált iskolákra is

26
SZAKSZOLGÁLATOK

• KORAI FEJLESZTO KÖZPONTOK
• KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS
• GYÓGYTESTNEVELÉS
• LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS
• GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS
• KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK ELLÁTÁSA
• súlyosan, halmozottan fogyatékosok

27
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK

• BÖLCSODÉK EGYÜTTNEVELÉS
• SPECIÁLIS CSOPORT
• ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI INTÉZMÉNYEK
• GYERMEKEK, FELNOTTEK RÉSZÉRE
• SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓK

28
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

• ÓVODÁK
• EGYÜTTNEVELÉS
• KÜLÖNNEVELÉS

• ISKOLÁK
• EGYÜTTNEVELÉS
• KÜLÖNNEVELÉS

29
Gyógypedagógiai pszichológia

• A fogyatékkal élo ember pszichológiájának
  egységes rendszere

30
Célja

• Sérült embereknek pszichológiai módszerekkel
  segíteni, hogy beilleszkedjenek a társadalomba
• Felkutatni, diagnosztizálni a fogyatékkal éloket
• Speciális módszerek, sajátos korrekciós,
  reedukációs, terápiás eljárások kidolgozása
• Tárgya
• Rendszerbe foglalni a fogyatékkal élok pszichés
  sajátosságaira vonatkozó ismereteket
• Minden ága az egész személyiségre irányul. Nem
  csak az egyéni jellemzokre, tulajdonságokra
  koncentrál, hanem a sérült személyiség teljes
  fejlodését, annak a környezettel való kapcsolatát
  is figyeli

31
A gyógypedagógiai pszichológia részterületei

• Fejlodéslélektani gyp. psz.
• Fel. a gyp. tevékenység pszichológiai
  megalapozása
• Módszer életút hosszmetszeti nyomon követése
• A fogyatékkal élo ember általános pszichológiája
• Tárgya MÁS személyiségfejlodés

32

• Gyógypedagógiai pszichodiagnosztika
• Fel. fogyatékkal élok megismerésének módszerei
• Módszer megfigyelés, kikérdezés, kisérlet
• Gyógypedagógiai nevelés-oktatás lélektan
• Fel. keresi az azonos pszichés funkciók
  fejlesztésének útját
• Gyógypedagógiai munkalélektan
• Tárgya munka egészségtana, patológiája,
  foglalkozási ártalmak, alkalmassági vizsgálat

33

• Gyógypedagógiai szociálpszichológia
• Tárgya szociális beilleszkedés, a fogyatékkal
  élok sajátos társas helyzete, problémáik
• Cél feltárni a primer sérülésekbol adódó gátló
  tényezoket társas integráció elosegítése,
  szociális izoláció megszüntetése

34
A gyógypedagógiai pszichológia korszeru kérdései

• Hagyományos gyógypedagógiai pszichológia
• Vizsgálódása a tanköteles korra irányul
• Defekt-specifikus
• Szegregáció társadalom védelme
• A gyógypedagógiai nevelést igénylo fogyatékos
  gyermek pszichológiai sajátosságait feltáró,
  bemutató tudomány, azzal a céllal, hogy
  megalapozza nevelését, oktatását. (Ranschburg,
  Vértes, Schnell, Éltes)

• Változások
• 2. vh. Emberi Jogok Dekrétuma Gyermeki Jogok
  Dekrétuma
• Értelmileg retardáltak általános és speciális
  jogai
• Tudományos felismerések egész személyiség
  megismerése környezet
• Anya-gyerek kapcsolat
• Egykorú társakkal való kapcsolat
• Életkori határok tágulása
• Pozitív személyiségjegyek feltárása
• Változik a sérült és ép ember közötti határ

35
Irányadó elvek

• Normalizációs elv
• A sérült személyiség komplex megismerésének és
  vizsgálatának elve
• Homogenitás és heterogenitás mint szelekciós elv
• A sérült személyiség fejlesztésének pszichológiai
  elve

36
Jelentos pszichológiai irányzatok hatása

• Pszichoanalízis
• Nem a biológiai sérülés érdekli, hanem a pszichés
  másodlagos sérülés
• Módszere a pszichoterápa, játékterápia
• Ferenczi Sándor
• Alaklélektan
• Lewin kognitív funkciók rigiditása
• Bender grafomotoros teszt
• Frostig terápia
• SZIT

37

• Behaviorizmus
• Watson viselkedés alkalmazkodás szoktatási
  programok
• Bárczi Pavlovi reflex klasszikus kondicionálás
  módszere
• Neobehaviorizmus
• Viselkedés modifikációs terápiák
• Differenciált szociális megerosítésformák

38

• Piaget, Wallon és a svájci francia genetikus
  fejlodéslélektani iskola
• Individuum
• az egyéni képességek és a környezet közötti
  alkalmazkodást és egyensúlyt tartja fontosnak

39
Az inadataptáció személyiségdinamikája

• A frusztrációs helyzet

40
Lafon az alkalmazkodó képesség akadályozott
testi
pszichés
szociális
41
Lewin-i mezoelmélet
sz
sz
c
c
meghiúsul
frusztráció
agresszió
Agresszió irányulhat Saját maga
ellen Frusztráció okozója ellen Tehetetlen
düh
42
Börtönszeru frusztrációs alaphelyzet
sz
c
aktuális helyzet
alaphelyzet
43

• Feszültség oldása
• Áthelyezett cél
• Személyt körülvevo tér tágítása
• gyógypedagógia

44
Pszichológiai frusztráció elméletek

• Dollard, Doob, Miller
• Frusztráció-agresszió hipotézis
• Fájdalom,szorongás agresszió
• Frusztráció agresszió
• regresszió
• Rosenzweigfrusztráció agresszió készenlét
• agr. gátló tendencia
• kifelé, önmaga ellen, regresszív irányban

45

• Pszichoanalitikus szemlélet
• Frusztráció fejlodéslélektani jelentoségu
• Neurotikus személyiségfejlodés
• Frusztráció fixáció
• regresszió
• elfojtás
• projekció
• Elhárító mechanizmusok a szorongást csökkentik,
  ha ez nem sikerül, agresszívvé válik.

46

• János Vitéz reakció
• A tartós és elviselhetetlen frusztrációnak az
  irrealitásban való feloldása
• Az agresszió filogenetikus megítélése
• Szükséges dominanciaharc, territórium védelme
• Emberi agresszió viselkedési hiba, de férfias

47
Bánatko

• A kövek a fontos dolgok a családunk, a párunk, a
  gyermekeink, a barátaink, az egészségünk, . Ha
  minden mást elveszítenénk, az életünk akkor is
  teljes maradna!
• A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak. (
  a munka, a ház, az autó).
• A homok az összes többi. Az apróságok.
• De van hely a víznek, az érzelmeknek is.

48
(No Transcript)
49
A család

• emberi közösség
• a társadalmi együttélés legkisebb egysége
• a társadalom fejlodésének függvénye
• a szülo(k), a gyerek(ek) és legközelebbi
  hozzátartozóik közössége.

50
A család funkciói a gyermek életében

• 1. Énkép, önértékelés kialakítója
• 2. Világkép, életfilozófia megalapozója
• 3. Szocializál
• 4. Az identitás forrása
• 5. Információkat ad az eligazodáshoz
• 6. Pihenés és regenerálódás helye
• 7. Érzelmi teherbírást segíti
• (Komlósi P. 2001.)

51
Kapcsolatanalízis

• Ma már tudjuk, hogy az anya -magzat kapcsolat
  felveheto már a beágyazódás pillanatától fogva.
• A baba a maga szintjén az elso pillanattól kezdve
  érzi, hogy egy másik lénynek - aki el- és
  befogadja ot - tudomása van róla.

52
Anya-gyermek kapcsolat

• mindkét fél számára ösztönhelyzet, veleszületett,
  ösztönös eredete van
• megnyilvánulási formája
• gyermek részérol sírás, szopási tevékenység
• anya részérol szoptatás, megnyugtatás, ölelés
• ha kettejük kapcsolata jól muködik ?
  feszültségoldó hatása van

53
Eredmény

• Az anya és babája zavartalanul képes egymásra
  hangolódni, pontosan értik egymást,
• A babák jobban értik a mamájukat, mint fordítva.
  
• Az anyák önértékelése és belso stabilitása,
  biztonságérzete is megno, harmonikusabb az egész
  család.

54

• a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális
  elemek játszanak fontos szerepet
• ANYA  ? metakommunikatív jelzésekkel tudja
  közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát
• GYERMEK ? reagál ezekre a jelzésekre
• ha zavar van kettejük kapcsolatában ? annak
  negatív hatása mindkettojüknél megnyilvánul

55
Anya- sérült gyermek
Nem értik meg egymás jelzéseit A babának gyakran
nincs szociális mosolya, válaszreakciója Elsosorba
n az anya kommunikációja sérül Leszokik a
nonverbális és verbális jelekrol Késobb az
ölelésrol is
56
Sérült gyermek a családban

• Sokk
• Tanácstalanság
• Kilátástalanság
• Nincsenek jó kérdések és jó válaszok
• Segítségre van szükség Pl. Nolan kérdéseire

57
Kérdések(Nolan-Kálmán)

• A gyermek állapotára vonatkozó kérdések
• Mi a baj?
• Mi okozta?
• Felelosek vagyunk-e?
• Lehet-e még ép gyerekünk?
• Javulhat-e az állapota?
• Javítható-e?
• Hol kereshetünk megoldást?

58
Kérdések

• Megoldás keresés
• Ki foglalkozhat a gyermekkel?
• Megtanul-e..(beszéd, mozgás, olvasás stb)
• Járhat-e óvodába, iskolába?
• Milyen iskolát végezhet?

59
Kérdések

• Jövokép
• Lesz belole ép felnott?
• Tud majd dolgozni?
• Élhet önállóan?
• Lehet-e családja?
• Örökölheto a problémája?
• Mit tegyünk most, hogy jobb legyen neki késobb?

60
Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél

• alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet,
  anomáliákat okoz kapcsolatukban
• az anya konfliktushelyzetbe kerül, két
  ellenirányú ero áll egymással szemben
• a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában,
  nem tudja elfogadni gyermekét - ami gyakran nem
  tudatos

61
Frusztrációs helyzet

• szeretnie kell a gyermekét, ez a saját elvárása
  is önmagától, mert így szocializálódott
• szeretnie kell a gyermekét, mert ez közösségi
  norma, a közösség elvárása is
• DE! nem tudja jól szeretni gyermekét, mert nem
  ilyenre vágyott
• DE! nem tudja jól szeretni gyermekét, mert a
  társadalom sem fogadja be megfelelo módon

62
Szereptorzulás

• Lehet a gyermekére és környezetére kivetülo
  állandósult boldogtalanság.
• A gyermek "rejtegetése" család és barátok elol.
• A szüloben elhatalmasodik egy súlyos
  betegségtudat, amely a gyermekére is
  ránehezedik.
• Folyamatosan arra készteti, hogy gyógyítókat
  keressen, mert a vele megtörtét esemény
  irracionális, így sok esetben irracionális
  megoldásokat kerget. (Pl. látók, energia- adók
  ...stb.)

63
Viselkedés változás

• A sérült gyermek ápolására, gondozására,
  mindentol való túlzott féltésére korlátozódik
  (késobb ez az állapot bántalmazássá romolhat).
• A gyermek személyiségének harmonikus fejlodéséhez
  nélkülözhetetlen az oldott játékot kezdeményezo,
  játszani tudó szülo, de ez a tevékenység is sok
  esetben súlyosan zavart.

64
Hallgatnak a szüloi ösztönök

• A természetes szüloi és anyai ösztönök is
  részben, vagy teljes elvesznek.
• Gondolnunk kell itt a táplálásra, mint a
  szoptatás képtelenségére, vagy a testi közelség
  és a metakommunikáció torz voltára.
• A gyermek nevelésére, bánásmódjára jellemzo a
  szüloi tehetetlenség érzése.

65
Különbözo reakciók

• elfojtás bizonyos tudattartalmakat nem enged a
  tudatba kerülni. A többi elhárító mechanizmus is
  ebbol sarjad.
• tagadás a valóságot tagadó személy nem vesz
  tudomást szorongása külso okainak létezésérol
• projekció a probléma okát másoknak
  tulajdonítjuk, kivetít másra az érzéseit
• szublimáció az agresszív energiák társadalmilag
  elfogadott tevékenységbe fordítása

66
Motiváció-feszültség-frusztráció

• Az embert a cél elérése érdekében belso hajtóerok
  segítik.
• a cél  az, ami érdekessé válik a személy számára,
  el akarja érni, ezért belso feszültség alakul ki.
  (ez még pozitív)
• A kudarc, a sikertelenség frusztrációs helyzetet
  teremt (ez már negatív )

67
Frusztrációs helyzet

• a frusztrációt általában AGRESSZÍV módon vezetjük
  le
• kifelé bunbakkeresés, élcelodés, tettlegesség,
  csúnya beszéd
• befelé önvád, fizikai és lelki tünetekkel
  (önmagának okoz testi sérülést, és/vagy a lelki
  egyensúly felbomlik)

68

• fokozott figyelem irányul a sérülésre, és a
  sérült gyermekre
• más, fontos tényezok szorulnak háttérbe   ( pl.
  szociális kapcsolatok )
• Az egyik legfontosabb szempont a családban, hogy
  hogyan lehet kompenzálni ill. fejleszteni a
  sérült funkciót
• Szereptorzulások anya, apa, testvér helyett
  terapeuták

69
A viselkedés változásai oka

• Alacsonyabb célt jelölnek meg
• a folyamatos kudarcok hatására ? az igényszint
  alacsonyabbra helyezése
• Foleg ÉNVÉDELEM céljából
• Az akadály-határolta területet tágítják
• a fogyatékos gyermekben egyre több készséget
  kifejleszteni, több ismerethez juttatni
• A sérült gyermeken is segítünk ezzel

70
Az anyaterapeuta
71
(No Transcript)
72
A normális egyensúly eltolódik

• a sérült gyermeket nem, vagy alig korlátozzák
• kevesebb szabályt kell betartani, kevesebb
  feladatnak kell megfelelnie
• több türelemmel fogadják jobban tolerálják a nem
  elfogadható viselkedését is

73
A gyermek személyiségváltozásai
74

• A sérült gyermek szocializációs folyamata is
  sérül
• Nehezen alkalmazkodik a kortárs-közösségekben
• Nincs, vagy hiányos lesz a szociális készsége,
  kevés tapasztalattal rendelkezik más gyermekekrol
• Ha a társak reakcióival, negatív eloítéleteivel
  találkozik, nem tud velük mit kezdeni (énismeret,
  önbizalom hiánya)

75
A párkapcsolat változásai

• Ha harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése
  elott
• A sérült gyermek születése után még erosebbé
  válik a házastársi kötelék
• erosíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás

76

• Ha nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek
  születése elott
• menekülnek a problémák elöl
• vádaskodás
• házasság megromlása ? válás
• munkába menekülés
• Terápia házasságápolás preventív
  gyermekvédelem
• A sérült gyermeknek  is nagyon fontos,
• hogy a szülok egymást is szeressék,
• ne csak külön-külön ot!

77
Az apa és testvérek helyzete

• Az apáknál is észlelhetok ilyen tünetek, csak
  enyhébb formában, kisebb intenzitással  ( ez az
  apa és anya eltéro attitudjébol adódik  - eltéro
  a viszonyulásuk )
• A testvérek
• kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk eros
• szeretnének elszigetelodni a családtól
• kicsúfolják oket a testvéreik miatt
• félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk
  testvérüket
• Terápia családterápia, pszichoterápia

78
Elhárító mechanizmusok

• 1. gyermek fogyatékosságának eltagadása
• a sérülés fokától függ, hogy ez mennyire
  kivitelezheto
• teljes eltagadás (nincs semmi baja)
• részleges eltagadás
• elbagatellizálja a problémát
• majd kinövi
• kevésbé látja súlyosnak a problémát
• Terápia az elfogadásra kell koncentrálni,
  szakember segítsége szükséges
• 2. felelosség másra hárítása
• az anya célja az önbecsülés fenntartása
• ennek az az ára, hogy más ember önbecsülését
  leszállítja
• (az apa vagy orvos hibáztatása, felelosség rájuk
  hárítása)

79
Elhárító mechanizmusok

• 3. gyermek felruházása, nem létezo képességekkel
• mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése
• észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja
  enyhíteni a következményeit
• 4. reakcióképzés
• az elfojtott tudattartalmat nem megfelelo
  viselkedéssel reagálja le, ez valódi megoldást
  nem nyújt
• cél önbecsülés védelme, pl drága ajándékokkal
  halmozza el a sérült gyermeket
• 5. önbünteto életstílus
• a reakcióképzés szélsoséges, súlyos formája
• életstratégiává válik a reakcióképzés
• az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke
• lemond élete fontos dolgairól
• nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a
  gyermekkel lehessen 

80
Megoldások

• nyílt elutasítás az ellenoldali ero gyoz
• elhagyja, intézetbe adja gyermekét
• elfogadás szeretet-ero gyoz
• rejtett erotartalékai vannak az anyának
• családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás
• szakember segítsége rehabilitációs konzultáns
• a spontán elfogadás ritka
• rejtett elutasítás egyik ero sem elég eros
• úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de
  megmarad a belso elutasítás mely nem tudatos
• ezt a gyermek megérzi ? tüneteket produkál
• az anya -  elhárító mechanizmusokat alkalmaz
  hogy a valódi érzéseit eltussolja

81
Amikor babát várunk, az ahhoz hasonlít, mint
amikor egy csodálatos vakációt tervezünk, mondjuk
Olaszországba. Megveszünk sok-sok útikönyvet és
eltervezzük az egész gyönyöru utat. A Kolosszeum,
Michelangelo Dávidja, Velence gondolái, stb. Még
talán néhány hasznos olasz kifejezést is
megtanulunk. Mindez nagyon, nagyon izgalmas.
Több hónap vágyakozással teli várakozás után
végre eljön a nagy nap. Becsomagoljuk a
borondjeinket és elindulunk. Néhány órával
késobb, a repülogép leszáll. A légikíséro odajön,
és mosolyogva közli Isten hozta Önöket
Hollandiában! Hollandia?!? - nézünk
értetlenkedve. Hogy érti, hogy Hollandia? Mi
Olaszországba vettünk jegyet! Nekünk
Olaszországban kellene lennünk! Egész életünkben
arról álmodtunk, hogy Olaszországba megyünk!
Sajnos változás történt a menetrendben - közli.
Ez a gép Hollandiában szállt le és nem is megy
tovább. Önöknek itt kell maradniuk! Nagyon
fontos - bármennyire is csalódottak vagyunk -
hogy a gép nem egy borzasztó, förtelmes, mocskos
helyre vitt minket, ami dögvésszel, éhinséggel,
leprával teli. Nem, ez egyszeruen csak egy másik
hely a tervezetthez képest. Szóval most neki
kell látnunk, és el kell indulnunk új
útikönyveket venni. És meg kell tanulnunk egy
egészen új nyelvet. És találkozni fogunk az
emberek egy teljesen új csoportjával, olyanokkal,
akikkel elozoleg még sosem találkoztunk.
82
Ez csak egy másik hely! Talán lassabb iramú, mint
Olaszország, esetleg kevésbé mutatós. Azonban egy
kis ido múltán, amikor már újra levegohöz jutunk,
körülnézünk ... és elkezdjük felismerni, hogy 
Hollandiában vannak szélmalmok, vannak tulipánok
is. Sot még Rembrandt képeket is találunk. De
minden ismerosünk Olaszországba jár és folyton
azzal kérkedik, hogy milyen csodálatos volt ott!
És egész hátralevo életünkben azt fogjuk mondani
Igen, ide szerettünk volna mi is eljutni! Ez az,
amit eredetileg terveztünk! És az efölött érzett
fájdalmunk soha, de soha nem fog elmúlni, mert
ennek az álomnak az elvesztése egy nagyon-nagyon
jelentos veszteség! Ugyanakkor tisztában kell
lennünk azzal, hogyha egész életünkben amiatt
bánkódunk, hogy  sosem jutottunk el
Olaszországba, akkor sohasem leszünk képesek
felszabadultan élvezni Hollandia rengeteg, nagyon
különleges, igazán szeretni való szépségét.
83
A koragyermekkori intervenció
84
Fogalmi tisztázatlanság

• korai fejlesztés képességfejlesztés? Kell?
  Káros? Hasznos?
• 30. (1) A sajátos nevelési igényu gyermeknek,
  tanulónak joga, hogy különleges gondozás
  keretében állapotának megfelelo pedagógiai,
  gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban
  részesüljön attól kezdodoen, hogy
  igényjogosultságát megállapították.A különleges
  gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és
  állapotától függoen, a 35. (2) bekezdésében
  meghatározott szakértoi és rehabilitációs
  bizottságok szakértoi véleményében foglaltak
  szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az
  óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a
  fejleszto felkészítés keretében kell biztosítani.
  A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható
  otthoni ellátás, bölcsodei gondozás, fogyatékosok
  ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás,
  gyermekotthonban nyújtott gondozás,
  gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és
  gondozás keretében biztosított fejlesztés és
  gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

85
A koragyermekkori intervenció definíciója

• A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves
  korú eltéro fejlodésu gyermekek tervszeruen
  felépített programja a család segítése, mely
• szurést,
• komplex diagnosztikai vizsgálatot,
• gyógypedagógiai fejlesztést, tanácsadást
• és különbözo terápiás szolgáltatásokat
• foglal magában a gyermek állapotát és a család
  körülményeit, valamint egyedi igényeit figyelembe
  véve.

86
Magyarországi intézmények a 90-es évek derekán

• Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértoi és
  Rehabilitációs Bizottságok (beiskolázási döntések
  3 éves kor felett)
• Nevelési Tanácsadók (3-18 éves korig)
  (viselkedési és érzelmi problémák)
• Vakok Állami Intézete, Siketek és Nagyothallók
  Országos Szövetsége, Mozgássérültek Állami
  Intézete
• Peto Intézet (konduktív pedagógia)

87
A korai fejlesztés alapjainak szakmai háttere

• Korai Fejleszto Csoport a Bárczi Gusztáv
  Gyógypedagógiai Foiskolán (1980-as évek)
• Speciális bölcsodék, speciális óvodák
• Sajátos nevelési igényu gyermekeket integráló
  óvodák
• 1990-tol civil szervezetek

88
A kora gyermekkori intervenció jelenlegi helyzete
Magyarországon

• Részletesen a TÁRKI-TUDOK Zrt. kutatásában
• Röviden
• Nem tisztázott fogalomhasználat
• Hovatartozás kérdésének tisztázatlansága
  (egészség-, oktatás-, szociális ügy-e?)
• Oktatási törvény nehézkes alkalmazása
• Képzett korai intervenciós (fejleszto)
  szakemberek hiánya
• Korai intervenciós szolgáltatások hiánya
• Korai intervenciós szolgáltatások minoségének
  megkérdojelezhetosége

89
Adatok összegzése a 2005-ös év alapján

• A 2005-ben összes élve született gyermekek száma
  97 496 (KSH adat)
• 2005-ben Nic-ben (Neonatális Intenzív
  Centrumokban) ápoltak száma 5884 (OGYEI-adat,
  egészségügy)
• 2005/06-ban korai fejlesztés és gondozás
  keretében ellátott, 0-5 éves korú gyermekek száma
  2147 (OM-statisztika, oktatásügy)
• ???
• 2005-2006 évben SNI-s kategóriával elso osztályba
  jelentkezo gyermekek száma 6233!!!!!!

90
Adatok megyei eloszlása

• Újszülöttek NIC-ben 2005-ben (EM)
• Korai fejlesztésben részesültek 0-5 éves korig
  2005-ben (OKM)

91
A korai intervenciós szolgáltatások közös
jellemzoi Európában

• Elérhetoség
• Közelség
• Költségfedezet
• Interdiszciplináris team munka
• Változatos szolgáltatások

92
A korai intervenciós szolgáltatások közös
jellemzoi Magyarországon

• Elérhetoség esetleges
• Közelség kiszámíthatatlan
• Költségfedezet nem megoldott
• Interdiszciplináris team munka nehezen
  kivitelezheto
• Változatos szolgáltatások elszigetelten

93
A védonok szerint fejlesztésre szoruló hat éven
aluliak, a korai fejleszto intézményekben
fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség
aránya megyénként, 2007 ()

• Forrás Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és
  Védonoi adatbázis, TÁRKI-TUDOK FSZK

94
(No Transcript)
95
A koragyermekkori intervenció, fejlesztés célja

• A gyermek személyes fejlodésének biztosítása
• A családi kompetenciák erosítése
• A család és a gyermek társadalmi inklúziójának
  elosegítése

96
A koragyermekkori intervenció, fejlesztés
megvalósításának alapigényei

• Korai felismerés, diagnózis
• Megfelelo színvonalú tanácsadás, fejlesztés,
  terápia, gondozás
• A család segítése, támogatása
• Elérhetoség alanyi jogon

97
Koragyermekkori intervencióban résztvevo
szakemberek Transzdiszciplináris team-munka,
interdiszciplináris szemlélet

• védono, házi gyermekorvos
• fejlodéspediátriában jártas gyermekorvos,
  gyermek-neurológus, gyermekpszichiáter,
  gyermekortopéd szakorvos, gyermekszemész,
  genetikus
• különbözo képzettségu gyógypedagógus, pedagógus
• mozgásterapeuta, mozgásfejleszto szakember,
  konduktor
• pszichológus
• szociális munkás
• muvészeti terapeuta

98
Koragyermekkori intervencióra, fejlesztésre
jogosultak

• Szurést követoen
• Azok a gyermekek, akik megfelelo diagnosztikai
  vizsgálómódszerrel jelentos elmaradást mutatnak
  az alább felsoroltak közül egy vagy több
  fejlodési területen
• mozgásfejlodés
• értelmi fejlodés
• hallás-, látásfejlodés
• kommunikáció-, beszédfejlodés
• szociális, érzelmi fejlodés, valamint
  viselkedésbeli eltérést mutatnak
• Olyan diagnosztizált állapotokban, amelyek nagy
  valószínuséggel fejlodési elmaradást
  eredményeznek

99
Koragyermekkori intervenció szolgáltatásai

• Szurés
• Komplex vizsgálat, gyermek fejlodési szintjének
  felmérése
• Gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás
• Mozgásterápia
• Pszichoterápia
• Zeneterápia
• Szülocsoportok
• Megfelelo gyermekközösségbe kerülés elosegítése
• Utazó tanári szolgáltatás (Portage modell)

100
Szempontok a koragyermekkori intervencióhoz,
fejlesztéshez

• A szülo mint partner
• Elfogadás, meghallgatás
• Információ
• Együttmuködés
• Tanácsadás
• Fejlesztés
• Terápia

101
Korai intervenció által érintett területek
leggyakoribb terápiák

• Dévény
• Vojta
• Katona
• hydroterápia
• Doman
• Delacato
• Sindelar
• SZIT/Ayres
• Okosító torna

• Egészségügyi
• Oktatási (gyógypedagógiai)
• Szociális

102
A szakmai környezet változása (az utóbbi 20-30
évben)

• Korábban
• orvosi
• pedagógiai modell
• kizárólag a gyermekre koncentrált
• Jelenleg
• TÁRSADALMI modell
• a gyermek fejlodése a középpontban, illetve a
  társadalmi érintkezésnek az ember, azon belül is
  a gyermek fejlodésére gyakorolt hatását vizsgálja
• a gyermek, a család és a környezet együttes
  megközelítése

103
A szakmai gyakorlatban történo változások (1)

• Korszerubb diagnosztikus módszerek mellett egyre
  több tapasztalat halmozódott fel a korai
  fejlesztés terén is.
• A szélesebb értelemben vett szakmai közegben is
  szemléletváltás tanúi lehetünk, egyre többen
  ismerik fel a korai beavatkozás szerepét a
  gyermek és családja harmonikus fejlodésében.

104
A szakmai gyakorlatban történo változások (2)

• A korai ellátás a társadalom szélesebb rétegeiben
  is ismertebbé vált, az érintett családok egyre
  határozottabban igyekeznek érdekeiket
  érvényesíteni.
• Az állami intézményrendszer mellett számos olyan
  intézmény, elsosorban civil szervezet jött létre,
  amely a sérült gyermekek korai ellátását tuzte ki
  céljául.

105
A szakmai gyakorlatban történo változások (3)
konkrétumok, konkrét feladatvállalások

• 2. sz. Módszertani levél
• A pszichomotoros fejlodés zavarainak felismerése
  és ellátása az alapellátás gyakorlatában
  (csecsemo- és kisgyermekkori szuroteszt védonok,
  gyermekorvosok számára (Országos
  Gyermekegészségügyi Intézet, 2004., Dr. Büki
  György, Dr. Gallai Mária, Dr. Paksy László).
• Zárójelentés a kora gyermekkori intervenció
  koncepciójának értékelemzéssel történo
  kialakításáról, 2005. augusztus Ifjúsági,
  Családügyi, Szociális és Esélyegyenloségi
  Minisztérium, Fogyatékosügyi Foosztály, MicroVA
  Bt.
• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi
  Megújúlás Operatív Program (TÁMOP) 3., 5., 6.
  prioritásaiban nevesített, a koragyermekkori
  intervenciós programok elméletének, gyakorlatának
  kidolgozása, mint kormányprogram, 2007-2008.
  évekre vonatkozó akciótervek

106
Ugyanakkor (1)

• Az ellátó intézmények a sérült fejlodés egy-egy
  részterületének diagnosztikájára és fejlesztésére
  szakosodtak (pl. mozgásfejlesztés, szenzoros
  integrációs fejlesztés, érzékszervi fejlesztés,
  stb.), szemléletük többségében nélkülözi a
  komplexitást (egészségügy, oktatás, szociális
  ágazat).
• A szakmai protokollok, standardok, megfeleloen
  képzett szakemberek, megfeleloen alkalmazható
  módszerek hiányában ill. a már hatályos
  jogszabályok nem harmonizált alkalmazása vagy nem
  alkalmazása (pl. Módszertani levél) okán az
  optimálisnak tekintheto ellátás sokszor még újra
  és újra a tervezési szintre zuhan vissza.

107
Ugyanakkor (2)

• Az intézmények, szakemberek, ágazatok egymással
  való kapcsolattartása, együttmuködése hiányos,
  így a családokkal gyakran egymás mellett és nem
  egymásra épülve foglakoznak.
• A szakemberek számára igen kevés továbbképzési
  lehetoség van (csökkeno továbbképzési,
  szakképzési keret).
• Az intézmények súlyos pénzügyi nehézségekkel
  küszködnek, melyek a megfelelo szabályozás
  hiányában a civil szervezeteket talán még
  jelentosebb mértékben sújtják.

108
Ugyanakkor (3)

• Egyes sérült csoportok diagnosztizálása, ellátása
  és továbblépési lehetoségei továbbra is szinte
  teljes mértékben megoldatlanok maradtak. Ez
  elsosorban a csecsemoket (0-1 éves kor), a
  halmozottan, súlyosan halmozottan sérült
  gyermekcsoportot és az autizmus spektrum zavarral
  élo gyermekeket és családjaikat érinti.