CPU (Central Processing Unit) feladatai

1

• CPU (Central Processing Unit) feladatai
• a végrehajtandó utasítás betöltése,
• a betöltött utasítás típusának megállapítása,
• az ezt követo utasítás címének megállapítása,
• ha kell, az operandus(ok) helyének megállapítása,
• ha kell, az operandus(ok) betöltése,
• az utasítás végrehajtása,
• ha kell, az eredmény helyének megállapítása,
• ha kell, az eredmény tárolása,
• az egész ciklus újra kezdése.

2

• Központi memória (2.9. ábra)
• A programok és adatok tárolására szolgál.
• Bit a memória alapegysége, egy 0-t vagy 1-et
  tartalmazhat.
• Memória rekesz (cella) több bit együttese.
  Minden rekesz ugyanannyi bitbol áll. Minden
  rekeszhez hozzá van rendelve egy szám, a rekesz
  címe. Egy rekeszre a címével hivatkozhatunk. A
  rekesz a legkisebb címezheto egység.

3
Cím
Rekesz/cella
A rekesz hossza manapság legtöbbször 8 bit (byte
bájt). n a memória cellák száma
0 0 . . . . . . . . .

1 1 . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
n-1 n-1 . . . . . . . . .
Rekesz hossza

• Központi memória (2.9. ábra)

4

• A bitek számarekeszenként néhány
  számítógép-történetileg érdekes, kereskedelmi
  forgalomba került gépen (2.10. ábra)

Számítógép Bit
Burroughs B1700 1
IBM PC 8
DEC PDP-8 12
IBM 1130 16
DEC PDP-15 18
XDS 940 24
Electrologica X8 27
XDS Sigma 9 32
Honeywell 6180 36
CDC 3600 48
CDC Cyber 60
5

• Bájtsorrend
• A legtöbb processzor több egymás utáni bájttal is
  tud dolgozni (szó word, ).
• A legmagasabb helyértéku bájt a szóban a
• legalacsonyabb címen legmagasabb címen
• nagy (big) endian kis (little) endian
• MSBfirst LSBfirst
• Most/Least Significant Byte first
• Ha egy 32 bites szó bájtjainak értéke rendre a,
  b, c, d, akkor a szó értéke
• a2563b2562c256d ab256c2562d2563

6

• Bájtsorrend (2.11. ábra)
• A memória címek úgy vannak fölírva, hogy a
  legmagasabb helyértéku bájt van bal oldalon.

Kis endian Kis endian Kis endian Kis endian Cím
3 2 1 0 0
7 6 5 4 4
11 10 9 8 8
15 14 13 12 12
Cim Nagy endian Nagy endian Nagy endian Nagy endian
0 0 1 2 3
4 4 5 6 7
8 8 9 10 11
12 12 13 14 15
32 bites szó
32 bites szó
7

• Bájtsorrend (12. ábra)
• A szövegek karaktereit mindkét esetben növekvo
  bájt sorrendben helyezik el

kis endian kis endian kis endian kis endian Cím
3T 2X 1E 0T 0
712 634 556 478 4
Cím nagy endian nagy endian nagy endian nagy endian
0 0T 1E 2X 3T
4 412 534 656 7 78
Cím
0 0T 1E 2X 3T
4 478 556 634 7 12
A TEXT szöveg és az 12345678 hexadecimális szám
elhelyezése a két géptípuson
Problémák a gépek közötti kommunikációban!
8

• Kódolás adat ellenorzo bitek kódszó.
• Két kódszó Hamming távolsága az eltéro bitek
  száma. Pl. 11001 és 11011 (Hamming) távolsága
  1.
• Hibaérzékelo kód bármely két kódszó távolsága gt
  1 paritás bit.
• d hibás bit javítása a kódszavak távolsága gt 2d.
• Egy hibát javító kód (2.13. ábra) m adat, r
  ellenorzo bit, összesen n m r. 2m jó
  szó, minden jó szónak n db egyhibás
  szomszédja van, ezért (1 n)2m 2n 2m r
  , 2m -mel egyszerusítve m r 1 2r, vagy
  másképp m r ? 2r szükséges.

9

• Minden utasítás tartalmaz muveleti kódot. Ezen
  kívül tartalmazhat az operandusokra, eredményre
  vonatkozó információt.
• Utasítás típusok
• regiszter-memória utasítások a regiszterek és a
  memória közötti adatforgalom (betöltés, tárolás).
  Ilyenkor egy regiszter és egy memória cím
  megadása szükséges a címrészen.
• regiszter-regiszter utasítások összeadás,
  kivonás, Az eredmény is regiszterben
  keletkezik.Ilyenkor három regiszter megadása
  szükséges a címrészen.

10

• Címzési módszerek
• Három cím cél forrás1 forrás2.
• A memória sok rekeszt tartalmaz, de csak kevés
  regiszter van. Egy regiszter néhány bittel
  címezheto.
• Regiszterek használata rövidíti a címeket, de
  nyújtja a programot, ha az operandus csak egyszer
  kell.
• A legtöbb operandust többször használjuk.
• Implicit operandusok
• Két cím regiszter2 regiszter2 forrás1.
• Egy cím akkumulátor akkumulátor forrás1.
• Nulla cím verem, pl. az IJVM IADD utasítása.

11

• Operandus megadás
• Közvetlen operandus (immediate operand) Az
  operandus megadása az utasításban (5.17. ábra)
• Direkt címzés (direct addressing) A memóriacím
  megadása a címrészen. Az utasítás mindig ugyanazt
  a címet használja. Az operandus értéke változhat,
  de a címe nem (fordításkor ismert kell legyen!).
• Regiszter címzés (register addressing) Mint a
  direkt címzés, csak nem memóriát, hanem
  regisztert címez.

MOV R1 4
12

• Regiszter-indirekt címzés (register indirect
  addresing) A címrészen valamelyik regisztert
  adjuk meg, de a megadott regiszter nem az
  operandust tartalmazza, hanem azt a memóriacímet,
  amely az operandust tartalmazza (mutató -
  pointer).
• Rövidebb és a cím változtatható. Önmódosító
  program (Neumann) Ma már kerülendo (cache
  problémák!), pl. regiszter-indirekt címzéssel
  kikerülhetjük.

13

• Pl., a 100 szóból álló A tömb elemeinek
  összeadása (egy elem 4 bájt), 5.18. ábra.
• MOV R1, 0 gyujtsük az eredményt R1-ben,
• kezdetben ez legyen 0.
• MOV R2, A az A tömb címe
• MOV R3, A 400 a tömb utáni elso cím
• C ADD R1, (R2) regiszter-indirekt címzés a
  tömb
• aktuális elemének elérésére
• ADD R2, 4 R2 tartalmát növeljük 4-gyel
• CMP R2, R3 végeztünk?
• BLT C ugrás a C címkéhez, ha nem
• . . . kész az összegzés

14

• Indexelt címzés (indexed addressing) Egy
  eltolási érték (offset) és egy (index) regiszter
  tartalmának összege lesz az operandus címe,
  5.19-20. ábra.
• MOV R1, 0 gyujtsük az eredményt R1-ben,
• kezdetben ez legyen 0.
• MOV R2, 0 az index kezdo értéke
• MOV R3, 400 a tömb mögé mutató index
• C ADD R1, A(R2) indexelt címzés a tömb
• aktuális elemének elérésére
• ADD R2, 4 R2 tartalmát növeljük 4-gyel
• CMP R2, R3 végeztünk?
• BLT C ugrás a C címkéhez, ha nem
• . . . kész az összegzés

15

• Bázisindex címzés (based-indexed addressing) Egy
  eltolási érték (offset) és két (egy bázis és egy
  index) regiszter tartalmának összege lesz az
  operandus címe. Ha R5 A címét tartalmazza, akkor
• C ADD R1, A(R2)
• helyett a
• C ADD R1, (R2R5)
• utasítás is írható.
• Verem címzés (stack addressing) Az operandus a
  verem tetején van. Nem kell operandust megadni az
  utasításban.

16

• Az Intel 8086/8088 társzervezése
• A memória byte szervezésu.
• Egy byte 8 bitbol áll. word, double word.
• Byte sorrend Little Endian (LSBfirst).
• A negatív számok 2-es komplemens kódban.
• szegmens, szegmens cím
• a szegmensen belüli relatív cím, logikai cím,
  virtuális cím, OFFSET, displacement, eltolás,
  Effective Address (EA)
• fizikai cím (Address)

17

• Az Intel 8086/8088 üzemmódjai
• valós (real) védett (protected)
• szegmens cím
• szegmens regiszter
• ?
• szegmens regiszter page tábla elem
• tartalma 16 ?
• szegmens kezdocíme
• fizikai cím
• szegmens kezdocíme szegmensen belüli cím

18

• Szegmens regiszterek (16 bitesek)
• A szegmens regiszterek bevezetésének eredeti
  célja az volt, hogy nagyobb memóriát lehessen
  elérni.
• CS (Code Segment) utasítások címzéséhez
• SS (Stack Segment) verem címzéséhez
• DS (Data Segment) (automatikus) adat terület
  címzéséhez
• ES (Extra Segment) másodlagos adat terület
  címzéséhez

19

• Vezérlo regiszterek (16 bitesek)
• IP (Instruction Pointer) az éppen végrehajtandó
  utasítás logikai címét tartalmazza a CS által
  mutatott szegmensben
• SP (Stack Pointer) a stack-be (verembe) utolsónak
  beírt elem logika címét tartalmazza az SS által
  mutatott szegmensben
• STATUS (SR vagy FLAGS) a processzor állapotát
  jelzo regiszter
• BP (Base Pointer) a stack indexelt címzéséhez
  használatos
• SI (Source Index) a kiindulási (forrás) adat
  terület indexelt címzéséhez használatos
• DI (Destination Index) a cél adat terület
  indexelt címzéséhez használatos

20

• STATUS (FLAGS) bitjei (flag-jei)
• O (Overflow) elojeles túlcsordulás
• D (Direction) a string muveletek iránya, 0
  növekvo, 1 csökkeno
• I (Interrupt) 1 megszakítás engedélyezése
  (enable), 0 tiltása (disable)
• T (Trap) 1 single step, 0 automatikus üzemmód
• S (Sign) az eredmény legmagasabb helyértéku
  bit-je (elojel bit)
• Z (Zero) 1 (igaz), ha az eredmény 0, különben 0
  (hamis)
• A (Auxiliary Carry) átvitel a 3. és 4. bit között
  (decimális aritmetika)
• P (Parity) az eredmény alsó 8 bitjének paritása
• C (Carry) átvitel elojel nélküli muveleteknél

- - - - O D I T S Z - A - P - C
15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
21

• Általános regiszterek (16 illetve 8 bitesek)

word higher byte lower byte
AX AH AL Accumulátor (szorzás, osztás is)
BX BH BL Base Register (címzo regiszter)
CX CH CL Counter Register (számláló regiszter)
DX DH DL Data Register (szorzás, osztás, I/O)
22

• Az I8086/88 címzési rendszere
• Operandus megadás
• Adat megadás
• Kódba épített adat (immediate közvetlen
  operandus)MOV AL, 6 AL új tartalma 6MOV AX,
  0FFH AX új tartalma 000FFH
• Regiszter címzésMOV AX, BX
• Az egyik cím mindig regiszter!
• A többi adat megadás esetén az automatikus
  szegmens regiszter DS

23

• Direkt memória címzés a címrészen az operandus
  logikai címe (eltolás, displacement)
• MOV AX, SZO AX új tartalma SZO tartalma
• MOV AL, KAR AL új tartalma KAR tartalma
• Valahol a DS által mutatott szegmensben
• SZO DW 1375H
• KAR DB 3FH
• (DSSZO) illetve (DSKAR)
• MOV AX, KAR hibás
• MOV AL, SZO hibás
• MOV AX, WORD PTR KAR helyes, de
• MOV AL, BYTE PTR SZO helyes, de

24

• Indexelt címzés a logikai cím a 8 vagy 16
  bites eltolás SI vagy DI (esetleg BX) tartalma
• MOV AX, 10HSI
• MOV AX, -10HSI
• MOV AX, SI
• Regiszter-indirekt címzés eltolási érték nélküli
  indexelt címzés
• MOV AX, BX
• MOV AX, SI
• Bázis relatív (bázisindex) címzés a logikai cím
  eltolás BX SI vagy DI tartalma
• MOV AX, 10HBXSI
• MOV AX, BXSI10H

25

• Stack (verem) terület címzés
• Automatikus szegmens regiszter SS
• Megegyezik a bázis relatív címzéssel, csak a BX
  regiszter helyett a BP szerepel.

26

• Program terület címzés
• Automatikus szegmens regiszter CS
• A végrehajtandó utasítás címe (CSIP)
• Egy utasítás végrehajtásának elején IP IP
  az utasítás hossza.
• IP relatív címzés IP IP a 8 bites elojeles
  közvetlen operandus
• Direkt utasítás címzés Az operandus annak az
  utasításnak a címe, ahova a vezérlést átadni
  kívánjuk.
• Közeli (NEAR) IP lt a 16 bites operandus
• Távoli (FAR) (CSIP) lt a 32 bites operandus.
• CALL VALAMI az eljárás típusától függoen
  NEAR vagy FAR

27

• Indirekt utasítás címzés Bármilyen adat címzési
  móddal megadott szóban vagy dupla szóban tárolt
  címre történo vezérlés átadás. Pl.
• JMP AX ugrás az AX-ben tárolt címre
• JMP BX ugrás a (DSBX) által címzett
  szóban tárolt címre.
• JMP FAR BX ugrás a (DSBX) által
  címzett dupla szóban tárolt címre.

28

• Az utasítások szerkezete

prefixum operációs kód címzési mód operandus
0 - 2 byte 1 byte 0 - 1 byte 0 - 4 byte
Prefixum utasítás ismétlés, explicit szegmens
megadás vagy LOCK MOV AX, CSS S nem a
DS, hanem a CS regiszterrel
címzendo Operációs kód szimbolikus alakját
mnemonic-nak nevezzük Címzési mód byte hogyan
kell az operandust értelmezni Operandus mivel
kell a muveletet elvégezni
29

• Címzési mód byte
• A legtöbb utasítás kód után szerepel. Szerkezete

7 6 5 4 3 2 1 0
Mód Mód Regiszter Regiszter Regiszter Reg/Mem Reg/Mem Reg/Mem
Ha a muveleti kód legalacsonyabb helyértéku
bit-je 0, akkor byte-os muvelet, 1, akkor
word-ös (szavas) muvelet.
30
 Regiszter  Regiszter  Regiszter Reg/Mem jelentése, ha Mód Reg/Mem jelentése, ha Mód Reg/Mem jelentése, ha Mód Reg/Mem jelentése, ha Mód
byte word 00 01 10 11
000 AL AX BX SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
001 CL CX BX SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
010 DL DX BP SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
011 BL BX BP SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
100 AH SP SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
101 CH BP SI DI 00 8 bit displ. 00 16 bit displ. R e g i s z t e r
110 DH SI közv. op. BP8 bit d. BP16 bit d. R e g i s z t e r
111 BH DI BX 008 bit 0016 bit R e g i s z t e r
31

• Szimbolikus alakban az operandusok sorrendje,
  gépi utasítás formájában a gépi utasítás kód
  mondja meg a regiszter és a memória közti
  adatátvitel irányát. Pl. az alábbi két utasítás
  esetén a címzési mód byte megegyezik
• MOV AX, 122HSIBX
• hexadecimálisan 8B 80 0122
• MOV 122HSIBX, AX
• hexadecimálisan 89 80 0122

7 6 5 4 3 2 1 0
1 0 0 0 0 0 0 0
Mód Mód Reriszter Reriszter Reriszter Reg/Mem Reg/Mem Reg/Mem
16 bit d. 16 bit d. AX AX AX SIBX SIBX SIBX
32

• Az általános regiszterek és SI, DI, SP, BP
  korlátlanul használható, a többi (a szegmens
  regiszterek, IP és STATUS) csak speciális
  utasításokkal. Pl.
• MOV DS, ADAT hibás!
• MOV AX, ADAT helyes!
• MOV DS, AX helyes!
• A többi regiszter nem lehet aritmetikai
  utasítás operandusa, sot, IP és CS csak vezérlés
  átadó utasításokkal módosítható, közvetlenül nem
  is olvasható.

33

• Assembly foprogram, amely adott szöveget ír a
  képernyore
• 
  
• KOD SEGMENT PARA PUBLIC ?CODE? Szegmens
  kezdet
• KOD a szegmens neve
• align-type (igazítás típusa) BYTE, WORD, PARA,
  PAGE
• combine-type PUBLIC, COMMON, AT ?kifejezés?,
  STACK
• class ?CODE?, ?DATA?, (?CONSTANT?,) ?STACK?,
  ?MEMORY?
• ajánlott értelemszeruen
• ASSUME CSKOD, DSADAT, SSVEREM, ESNOTHING
• feltételezett szegmens regiszter értékek.
• A beállításról ez az utasítás nem gondoskodik!

34

• KIIR PROC FAR A fo eljárás mindig FAR
• FAR távoli, NEAR közeli eljárás
• Az operációs rendszer úgy hívja meg a
  foprogramokat, hogy
• a CS és IP a program végén lévo END utasításban
  megadott
• címke szegmens és OFFSET címét tartalmazza, SS
  és SP a
• a STACK kombinációs típusú szegmens végét
  mutatja,
• a visszatérés szegmens címe DS-ben van,
  OFFSET-je pedig 0
• PUSH DS DS-ben van a visszatérési cím
• SEGMENT része
• XOR AX, AX AX?0, az OFFSET rész 0
• PUSH AX Veremben a (FAR) visszatérési cím
• MOV AX, ADAT AX? az ADAT SEGMENT címe
• MOV DS, AX
• Most már teljesül, amit az ASSUME utasításban
  írtunk
• Eddig tartott a foprogram elokészületi része

35

• MOV SI, OFFSET SZOVEG
• SI?SZÖVEG OFFSET címe
• CLD a SZÖVEGet növekvo címek
• szerint kell olvasni
• CALL KIIRO Eljárás hívás
• RET Visszatérés az op. rendszerhez
• a verembol visszaolvasott
• szegmens és OFFSET címre
• KIIR ENDP A KIIR eljárás vége

36

• KIIRO PROC NEAR eljárás,
• megadása nem kötelezo
• CIKLUS LODSB AL?a következo karakter
• CMP AL, 0 AL ? 0
• JE VEGE ugrás a VEGE címkéhez,
• ha AL0
• MOV AH, 14 BIOS rutin paraméterezése
• INT 10H a 10-es interrupt hívása
• az AL-ben lévo karaktert kiírja
• a képernyore
• JMP CIKLUS ugrás a CIKLUS címkéhez,
• a kiírás folytatása
• VEGE RET Visszatérés a hívó programhoz
• KIIRO ENDP A KIIRO eljárás vége
• KOD ENDS A KOD szegmens vége

37

• ADAT SEGMENT PARA PUBLIC ?DATA?
• SZOVEG DB ?Ezt a szöveget kiírja a képernyore?
• DB 13, 10, 0 13 a kocsi vissza,
• 10 a soremelés kódja,
• 0 a szöveg vége jel
• ADAT ENDS Az ADAT szegmens vége
• 
  
• VEREM SEGMENT PARA STACK
• DW 100 DUP (?) Helyfoglalás 100 db
• inicializálatlan szó számára
• VEREM ENDS A VEREM szegmens vége
• 
  
• END KIIR Modul vége,
• a program kezdocíme KIIR

38

• Digitális logikai szint
• Digitális áramkör két érték általában
• 0-1 volt között az egyik (pl. 0, hamis),
• 2-5 volt között a másik (1, igaz).
• Más feszültségeket nem engednek meg.
• Kapu (gate) kétértéku jelek valamilyen
  függvényét tudja meghatározni.Kapcsolási ido
  néhány ns (nanoszekundum 10-9 s)

39

• NEM (NOT) kapu (3.1-2. ábra)

Vcc
Vcc
Vcc
Vcc
Vki
Bázis
Kollektor
0
Vbe
Emitter
NEM (NOT) kapu, inverter
Tranzisztor
Szimbolikus jelölése
A X
0 1
1 0
Igazság tábla
X
A
Inverziós gömb
erosíto
40

• NEM-ÉS (NAND) kapu (3.1-2. ábra)

Igazság tábla
A B X
0 0 1
0 1 1
1 0 1
1 1 0
Szimbolikus jelölése
A
X
B
41

• NEM-VAGY (NOR) kapu (3.1-2. ábra)

Igazság tábla
A B X
0 0 1
0 1 0
1 0 0
1 1 0
Vcc
Vki
Szimbolikus jelölése
42

• ÉS (AND) kapu (3.2. ábra)

Igazság tábla
A B X
0 0 0
0 1 0
1 0 0
1 1 1
Szimbolikus jelölése
43

• VAGY (OR) kapu (3.2. ábra)

A B X
0 0 0
0 1 1
1 0 1
1 1 1
Igazság tábla
Szimbolikus jelölése
44

• Boole-algebra
• Olyan algebra, amelynek változói és függvényei
  csak a 0, 1 értéket veszik fel, a muveletei
• ÉS (konjunkció),
• VAGY (diszjunkció),
• NEM (negáció).
• Igazságtábla olyan táblázat, amely a változók
  összes lehetséges értéke mellett megadja a
  függvény vagy kifejezés értékét.

45

• Pl. 3 változós többségi függvény (3.3. ábra)
  értéke 1, ha legalább két argumentuma 1

Igazság tábla
A B C M
0 0 0 0
0 0 1 0
0 1 0 0
0 1 1 1
1 0 0 0
1 0 1 1
1 1 0 1
1 1 1 1
Boole-algebrai alakja
A fölülvonás a NEM (negáció), az egymás mellé
írás az ÉS, a a VAGY muvelet jele. Diszjunktív
normálforma.
46

• Boole-függvény megvalósításának lépései (3.3.
  ábra)
• igazságtábla,
• negált értékek,
• ÉS kapuk bemenetei,
• ÉS kapuk,
• VAGY kapu, kimenet.

A B C M
0 0 0 0
0 0 1 0
0 1 0 0
0 1 1 1
1 0 0 0
1 0 1 1
1 1 0 1
1 1 1 1
47

• NAND és NOR elonye teljesség (3.4. ábra)

NOT
AND
OR
48

• Definíció Akkor mondjuk, hogy két Boole-függvény
  ekvivalens, ha az összes lehetséges bemenetre a
  két függvény azonos kimenetet ad.
• Két Boole-függvény ekvivalenciája könnyen
  ellenorizheto az igazság táblájuk alapján.
• Pl. AB AC és A(B C) ekvivalens (3.5.
  ábra).
• Az elso függvény megvalósításához két ÉS és egy
  VAGY kapura van szükség, a másodikhoz elegendo
  egy ÉS és egy VAGY kapu.

49

• Néhány azonosság (3.6. ábra)

Szabály ÉS forma VAGY forma
Identitás 1A A 0AA
Null 0A 0 1A1
Idempotens AAA AAA
Inverz AA0 AA1
Kommutatív ABBA ABBA
Asszociatív (AB)CA(BC) (AB)CA(BC)
Disztribúciós ABC(AB)(AC) A(BC)ABAC
Abszorpciós A(AB)A AABA
De Morgan ABAB ABAB
50

• Disztribúciós szabály
• ABCA(BC)(AB)(AC)
• Jelölje az ÉS muveletet ? , a VAGY muveletet ? ,
  akkor
• A ? (B ? C) (A ? B) ? (A ? C)

51

• Feladatok
• Milyen feladatai vannak a CPU-nak?
• Mi a központi memória feladata?
• Mi a memória cella/rekesz?
• Mit jelent a big endian kifejezés?
• Milyen problémát okoz az eltéro bájtsorrend?
• Mi a Hamming távolság?
• Mekkora a hexadecimális E6 és C7 Hamming
  távolsága?
• Hány ellenorzo bit szükséges 256 kódszó 1 hibát
  javító kódolásához?

52

• Feladatok
• Az alábbi memóriák közül melyik lehetséges,
  melyik ésszeru? Indokolja meg!
• 10 bites címek 1024 db 8 bites rekesz
  10 1024 12 9 1024 10
  11 1024 10
• 10 10 10241024 10 10
• Egy régi gépnek 8192 szavas memóriája volt. Miért
  nem 8000?

53

• Feladatok
• A memória 100-adik bájtjától a 01234567H 4 bájtos
  számot és folytatólagosan az abcd szöveget
  helyeztük el. Mi az egyes bájtok tartalma, ha a
  memória big/little endian szervezésu? Mi a
  helyzet Intel 8086/8088-as gépen?
• Hogyan számítjuk ki a fizikai címet Intel
  8086/8088-as gépen valós üzemmódban?
• Melyik címre hivatkozik az alábbi
  utasítás? MOV AX, 12HSI
• Melyik címre ugrik az alábbi utasítás?
• JMP FAR SS6BX,DI

54

• Feladatok
• Milyen operandus megadási módokat ismer? Ezek
  közül melyek alkalmazhatók az IBM PC-n?
• Mi a közvetlen operandus megadás?
• Mi a direkt címzés?
• Mi a regiszter címzés?
• Mi a regiszter-indirekt címzés?
• Mi az indexelt címzés?
• Mi a bázisindex címzés?
• Milyen az I-8086/8088 társzervezése?
• Ismertesse az I-8086/8088 regiszter készletét!

55

• Feladatok
• Ismertesse az I-8086/8088 szegmens regisztereit!
• Ismertesse az I-8086/8088 általános regisztereit!
  
• Ismertesse az I-8086/8088 vezérlo regisztereit!
• Mire szolgál a STATUS (FLAGS) regiszter?
• Ismertesse az I-8086/8088 utasításainak
  szerkezetét!
• Ismertesse az I-8086/8088 címzési módjait!
• Ismertesse az I-8086/8088 stack terület címzését!
  
• Ismertesse az I-8086/8088 program terület
  címzését!
• Milyen prefixumokat ismer?
• Mire szolgál a címzési mód bájt?

56

• Feladatok
• Mi az igazság tábla? Írja fel a NEM, ÉS, VAGY,
  NAND, NOR, XOR muvelet igazság tábláját!
• Mi a Bool algebra?
• Írja fel a 3 változós többségi függvény igazság
  tábláját és Bool-algebrai alakját!
• Mikor mondunk két Boole-függvényt equivalensnek?
• Hogy valósítható meg egy Boole-függvény?
• Mit jelent a NAND és NOR muvelet teljessége?
• Írja föl a Boole-algebra legfontosabb
  azonosságait!
• Mit jelent az áramköri ekvivalencia?
• Írja fel a De Morgan szabályt!