Az

1
Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek

• Kaposi József

2
Alapelvek

• Az oktatás közfeladat
• a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában
  is érvényesíteni szükséges.
• A Nat szimbolikus dokumentum
• tartalma üzenetértéku a nemzedékek közötti
  kapcsolat szempontjából,
• a fejlesztok mellett a laikusokhoz is szól,
• elvonatkoztatási szintje, alapja az
  egységességnek és differenciálásnak.

3
A Nat törvényi háttere

• Nemzeti alaptanterv biztosítja
• az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét,
• az iskolák közötti átjárhatóságot ,
• meghatározza az elsajátítandó muveltségtartalmat,
  
• kötelezo rendelkezéseket állapít
• meg az oktatásszervezés körében,
• különösen a tanulók heti és napi terhelésének
  korlátozására.

4
A új Nat fobb elemei

• A küldetésének újradefiniálása
• A nevelés és az értékek hangsúlyozása
• A kiemelt fejlesztési területek és a
  kulcskompetenciák kiegészítése
• A társadalmi szolidaritás megerosítése
• Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése
• A tantárgyközi tudás és képességterületek
  fejlesztése
• A közmuveltség értelmezése, muveltségtartalmak
  megjelenítése
• Az ismeretek, képességek, attitudök egységének
  megteremtése

5
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

• Erkölcsi nevelés
• Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
• Állampolgárságra, demokráciára nevelés
• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
• A testi és lelki egészségre nevelés
• A családi életre nevelés
• Felelosségvállalás másokért, önkéntesség
• Fenntarthatóság, környezettudatosság

6
A Nat struktúrája

• I. Az iskolai nevelo-oktató munka tartalmi
  szabályozása és szabályozási szintjei
• A köznevelés feladata és értékei
• Fejlesztési területek nevelési célok
• Egységesség és differenciálás, módszertani
  alapelvek 
• A Nat, a kerettantervek és a helyi szintu
  szabályozás
• A köznevelési rendszer egyes feladataira és
  intézményeire vonatkozó szabályok
• II. Kompetenciafejlesztés, muveltségközvetítés,
  tudásépítés
• A kulcskompetenciák
• Muveltségi területek
• A Nat muveltségi területeinek felépítése
• III. A muveltségi területek anyagai

7
A köznevelés feladata és értékei

• Alapvetoen a nemzeti muveltség átadása és az
  egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi
  fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.
• Feladata továbbá
• a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek,
  képességek, ismeretek, attitudök együttes
  fejlesztése,
• a közjóra való törekvés megalapozása,
• a nemzeti és társadalmi összetartozás
  megerosítése.

8
Fejlesztési területek nevelési célok

• Az erkölcsi nevelés
• Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
• Állampolgárságra, demokráciára nevelés
• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
• A testi és lelki egészségre nevelés
• A családi életre nevelés
• Felelosségvállalás másokért, önkéntesség
• Fenntarthatóság, környezettudatosság
• Pályaorientáció
• Gazdasági és pénzügyi nevelés
• Médiatudatosságra nevelés
• A tanulás tanítása

9
Részletek 1.

• Erkölcsi nevelés
• A köznevelés alapveto célja a tanulók erkölcsi
  érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
  következményeiért viselt felelosségtudatának
  elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,
  társadalmi beilleszkedésük elosegítése. ()
• A családi életre nevelés
• A családnak kiemelkedo jelentosége van a
  gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,
  önismeretének, testi és lelki egészségének,
  közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi
  elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási
  intézményeknek a gyermekek nevelésében, az
  erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus
  családi minták közvetítésében való fokozott
  részvétele. ()

10
Részletek 2.

• Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
• A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk
  értékeit, hagyományait. () Sajátítsák el azokat
  az ismereteket, gyakorolják azokat az
  egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az
  otthon, a lakóhely, a szüloföld, a haza és népei
  megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. ()
• Állampolgárságra, demokráciára nevelés
• A demokratikus jogállam muködésének alapja az
  aktív állampolgári részvétel, amely erosíti a
  társadalmi kohéziót, összhangot teremt az egyéni
  célok és a közjó között. Ezt a cselekvo
  állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az
  együttélés szabályainak betartása, az emberi
  jogok tisztelete, az eroszakmentesség, a
  szolidaritás jellemzi. ()

11
Részletek 3.

• Felelosségvállalás másokért, önkéntesség
• A Nat ösztönzi a személyiségfejleszto
  nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott,
  hátránnyal élo fiatalok képességeinek
  fejlodéséhez szükséges feladatok meghatározása.
  ()
•  
• Fenntarthatóság, környezettudatosság
• A felnövekvo nemzedéknek ismernie és becsülnie
  kell az életformák gazdag változatosságát a
  természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia,
  hogy az eroforrásokat tudatosan, takarékosan és
  felelosségteljesen, a megújulási képességükre
  tekintettel használja. ()

12
A köznevelési rendszer egyes feladataira és
intézményeire vonatkozó külön szabályok

• Az erkölcstan oktatása
• A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó
  szabályok
• Egész napos iskola
• A mindennapos testnevelés
• A mindennapos muvészeti nevelés
• Az idegennyelv-oktatás
• Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés-
  oktatás kapcsolata
• A szakiskolai nevelés
• A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai
  nevelés-oktatás kapcsolata
• A sajátos nevelési igényu tanulók
  nevelésének-oktatásának elvei
• A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

13
Az erkölcstan oktatása

• A Nemzeti köznevelésrol szóló törvény
  rendelkezései szerint az általános iskola 1-8.
  évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása a
  kötelezo tanórai keretben történik.
• 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom,
  az Ember és társadalom, az Életvitel és
  gyakorlat, valamint a Muvészetek
  muveltségterületek vonatkozó fejlesztési
  követelményei és közmuveltségi tartalmai
  irányadóak.
• 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember
  és társadalom muveltségterület Erkölcstan, etika
  közmuveltségi tartalmai érvényesek.

14
Egész napos iskola

• Az általános iskola a Nemzeti köznevelésrol
  szóló törvény rendelkezéseinek megfeleloen egész
  napos iskolaként is muködhet.
• Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési
  forma
• a tanórai és más foglalkozásokat az iskola
  délelott és délután egyenletesen szétosztva 16
  óráig szervezi
• lehetové teszi mind a felzárkóztatás, mind a
  tehetséggondozás sajátos tevékenységeit
• a kötelezo tanórákon túl a délutáni foglalkozások
  teret adhatnak a muvészeti nevelésnek, a
  testmozgásnak vagy más egyéb foglalkozásoknak, az
  önálló tanulásnak.

15
A mindennapos testnevelés

• Heti öt testnevelés
• heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat
  Testnevelés és sport muveltségterületében jelzett
  valamint más sporttevékenységekre fordítható
• a heti két óra kiváltható továbbá iskolai
  sportkörben való sportolással, vagy ? a tanuló
  kérelme alapján ? sportszervezet, sportegyesület
  keretei között végzett sporttevékenységgel.

16
A mindennapos muvészeti nevelés

• Mindennapos muvészeti oktatás 1-4 évfolyamon
• a délutáni foglalkozásai keretében is
• 5-12. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell
  a muvészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli
  iskolai feltételeit, lehetoségeit.

17
A szakiskolai nevelés

• A szakiskolában folyó nevelés számára a
  szakiskolai kerettantervek az irányadóak
• a kötelezo tanórai foglalkozások harminchárom
  százalékát fordítják a Nat követelményeinek
  megvalósítására
• a kerettantervek kialakítása egyrészt a Nat
  kiemelt fejlesztési területeire, nevelési
  céljaira, a kulcskompetenciákra épül
• másrészt a szakiskola közismereti és szakmai
  tárgyainak együttesét figyelembe véve érvényesíti
  a muveltségterületek alapelveit, céljait és
  fejlesztési követelményeit.

18
A kulcskompetenciák

• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvi kommunikáció
• Matematikai kompetencia
• Természettudományos és technikai kompetencia
• Digitális kompetencia
• Szociális és állampolgári kompetencia
• Kezdeményezoképesség és vállalkozói kompetencia
• Esztétikai-muvészeti tudatosság és
  kifejezoképesség
• A hatékony, önálló tanulás

19
A Muveltségi területek

1. Magyar nyelv és irodalom
2. Idegen nyelvek
3. Matematika
4. Ember és társadalom
5. Ember és természet
6. Földünk környezetünk
7. Muvészetek
8. Informatika
9. Életvitel és gyakorlat
10. Testnevelés és sport

20
Muveltségi területekközös kiemelt céljai

• a tevékenykedtetés (cselekvo részvétel)
  (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása
• az informatika alkalmazása
• a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése
• a közösségi élethez, a munka világába való
  belépéshez szükséges képességek és ismeretek
• az egészséges életmód kialakítása
• az aktív részvétel, öntevékenység és a
  kreativitás biztosítása
• a médiumok alkotó használata

21
Muveltségi területekáltalános jellemzoi

• kiemelten foglalkoznak az információk gyujtésével
  és kritikai értelmezésével
• az egyes iskolai fokozatokon ismétlodo szempontok
  szerint spirálisan bovülo ismereteket
  tartalmaznak
• nem lezárt rendszerként jelennek meg
• nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és
  szintezését jelenítik meg
• hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a
  személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás
  különbözo formáinak tanulásban betöltött fontos
  szerepét

22
Közmuveltségi tartalmak

• Három iskolai szakaszban
• 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó
  szöveg)
• Témakijelölés és feldolgozási szempont
  meghatározása
• Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája
• Tantárgyanként eltéro módon és struktúrában
• Pl. 5 népdal, vagy csak a szerzo neve (Juhász
  Gyula) jelenik meg vagy konkrét mu (Kölcsey
  Ferenc Himnusz)

23
Magyar nyelv és irodalom

• Kiemelt célok
• az olvasás iránti pozitív attitud kialakítása
• az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése
  és eszközszintu használata
• képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként
  olvassanak és olvasóként írjanak.
• Kiemelt feladat
• az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó
  képességek fejlesztése

24
Jellemzok

• irodalomismeret és - értés nem lehetséges a muvek
  ismerete nélkül
• a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó
  irodalmi vonulatát nevesíti
• a kortárs irodalom jelentosebb arányban van
  jelen
• a nemzeti kánon részét képezo alapveto muvek
  könyv nélküli tudása minden képzési szinten
  követelmény

25
Közmuveltségi tartalom5-8. évfolyam

• epika
• magyar népmesék, népballadák, mumesék, más népek
  meséi mondák, mitológiai történetek, bibliai
  történetek Arany János A walesi bárdok, Rege a
  csodaszarvasról, Toldi és még két mu Fazekas
  Mihály Lúdas Matyi Gárdonyi Géza Egri
  csillagok Jókai Mór A koszívu ember fiai vagy
  egy másik regénye Karinthy Frigyes Tanár úr
  kérem (részletek) Kosztolányi Dezso két-három
  novellája Mikszáth Kálmán két-három muve Molnár
  Ferenc A Pál utcai fiúk Móricz Zsigmond két
  muve, Örkény István egy-két novellája, Petofi
  Sándor János vitéz
• egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két
  regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion
  Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc,
  Szabó Magda, Tamási Áron muveibol)
• két-három magyar kortárs szépprózai alkotás
• egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet
  a világirodalomból.

26
Közmuveltségi tartalom5-8. évfolyam

• líra
• Ady Endre A föl-földobott ko, Sem utódja, sem
  boldog ose és még két muve Arany János Családi
  kör Babits Mihály egy-két muve, Balassi Bálint
  egy muve, Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez és
  még egy muve Illyés Gyula egy muve, Janus
  Pannonius Pannónia dicsérete József Attila
  Mama, Rejtelmek és még két muve, Juhász Gyula
  egy-két muve, Kosztolányi Dezso két muve, Kölcsey
  Ferenc Hymnus, Huszt Petofi Sándor Az Alföld,
  Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez,
  Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt
  muve Radnóti Miklós Nem tudhatom és még egy
  muve, Szabó Lorinc két muve, Tóth Árpád egy-két
  muve, Vörösmarty Mihály Szózat és még egy muve
  Weöres Sándor két muve
• öt magyar kortárs lírai alkotás.
• a dráma és a színház világa
• egy színmu.
•  

27
Idegen nyelv

• Kiemelt célok
• a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi
  standardokhoz igazított meghatározása
• a nyelvtanulási stratégiák kialakítása
• a kommunikatív kompetencia fejlesztése
• a célnyelvi muveltség és az interkulturális
  kompetencia fejlesztése
• a nevelési és tantárgy-integrációs lehetoségek
  kihasználása.

28
Feltételek

• 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell
  idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdheto)
• az általános iskolában minden diáknak legalább
  egy élo idegen nyelv kötelezo
• gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban,
  ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv
  kötelezo
• igények és lehetoségek alapján szabadon történik
  a nyelvválasztás

29
Elérendo szintek
Elérendo szintek normál és emelt képzés esetén
Normál képzés 4. évf. 8. évf. 12. évf.
Elso idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2 B1
Második idegen nyelv A2
Emelt szintu képzés 4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf.
Elso idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1 A2-B1 B1-B2 B2-C1
Második idegen nyelv KER-szintben nem megadható KER-szintben nem megadható A1 A2 B1-B2
30
Matematika

• Kiemelt célok
• a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése
• a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá-sának
  és a modellalkotás folyamatának segítése
• a muveltségterület összehangolása más
  tudományterületekkel

• Tervezet kialakításának fo koncepciója
• a tananyagtartalomban jelentos hangsúlyeltolódások
  legyenek

31
Alapelvek, célok

• 1-4. évfolyam
• Fejben történo muveletvégzés
• Egyszerubb mértékegység átváltások
• A mindennapi életben eloforduló problémák
• Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése
• 5-8. évfolyam
• hétköznapok matematikája
• matematikai modell
• algoritmus, kiszámíthatóság
• 9-12. évfolyam
• hétköznapok matematikája
• matematikai modell
• algoritmus, kiszámíthatóság

Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan!
Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a
lényegkiemelés képességének erosítésén!
32
Közmuveltségi tartalom5-8. évfolyam

• Statisztika, valószínuség
• Statisztika
• Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok
  olvasása.
• Számtani közép kiszámítása.
• A valószínuség-számítás elemei
• Valószínuségi kísérletek, eredmények lejegyzése.
• Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása.

33
Ember és társadalom

• Kiemelt célok
• a muveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi
  elemek közötti kapcsolat erosítése
• a narratív megismerési mód alkalmazása
• a történeti gondolkodásmód kialakítása
• kollektív identitásképzés
• problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez
  szükséges kognitív és affektív feltételek
  megteremtése)

34
Közmuveltségi tartalmak (Történelem)

• 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem
  jelenik meg (személyes, családi történelem,
  valamint a magyar történelem jelentos
  eseményeinek, szereploinek, megismerésén)
• az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket
  és történeteket állítja középpontba
• a 9-12. évfolyamon a forrásfeldolgozás, a
  tevékenykedtetés és az elemzokészség fejlesztése
  áll a fókuszban

35
Hosszmetszeti és visszatéro témák (Történelem)

• 5-8. évfolyamon
• 9-12. évfolyamon a fentiek a következokkel
  egészülnek ki

- család és lakóhely - nok és férfiak életmódja
- betegségek, járványok - eroforrások, termelési kultúrák
- hétköznapok, ünnepek - szegények gazdagok világa
- öltözködés, divat - környezet, környezet-átalakítás
- gyermekek nevelése és oktatása - falvak és városok
- békék, háborúk és hadviselés - felfedezok és feltalálók.
- közlekedés, úthálózat, hírközlés
- államformák és államszervezet - politikai és katonai szövetségek
- birodalmak - földrajzi környezet szerepe
- hatalommegosztás formái, szintjei - kisebbség-többség
- reform kompromisszum - világkép, eszmék, ideológiák
- vallások, vallásújítók - a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda.
- korok, korstílusok - önfeláldozó magatartásformák
36
Témakörök (Történelem)

• Az oskor és az ókori Kelet
• Az antikvitás
• A középkori Európa
• A magyarság történetének kezdetei és
  beilleszkedése Európába
• A világ és Európa a kora újkorban
• Magyarország a XVII-XVIII. században
• Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és
  Magyarországon
• A nemzetállamok kora
• Hazánk és a nagyvilág a XX. század elso felében
• Hazánk és a nagyvilág a XX. század második
  felében
• A globalizálódó világ és Magyarország

37
6. téma felosztása
5-8. évfolyam 9-12. évfolyam
6. Magyarország a XVII-XVIII. században 6. Magyarország a XVII-XVIII. században
Végvári küzdelmek. Bocskai István és a hajdúk. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós a hadvezér. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkituzései. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A török kiuzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban.
38
Ember és természet

• Kiemelt célok
• a muveltségterületen belüli tantárgyak közötti
  összefüggések érvényesítése - integrált
  szemlélet
• új, egységes szerkezet kiépítése
• a muveltségterület kapcsolódása a természetes és
  mesterséges környezethez, a muszaki fejlodéshez
  és a fenntarthatósághoz
• a tevékenykedtetés (cselekvo részvétel, kísérlet,
  megfigyelés) középpontba állítását
• mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat
  közvetítése
• a tanulókat motiválása a természettudományi
  tantárgyakra épülo továbbtanulásra,
  pályaválasztásra.

39
Integrált szemlélet
Muveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak
ugyanazon hét tudásterület alapján szervezodnek

• Tudomány, technika, kultúra
• Anyag, energia, információ
• Rendszere
• Felépítés és muködés kapcsolata
• Állandóság és változás
• Az ember megismerése és egészsége
• Környezet és fenntarthatóság.

Ezek biztosítják a természettudományosan
vizsgálható problémák felismeréséhez és
megoldásához szükséges gondolkodásmódot,
természettudományos muveltséget.
40
Tevékenykedteto, cselekvo szerep

• Szükségszeru a
• tudományos igényu ismeretszerzés gyakorlása, az
  aktív tanulás lehetoségének biztosítása
• a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák
  minimális számának eloírása
• az elsosegélynyújtás és alapfokú újraélesztés
  gyakorlatának elsajátítása.

• Példa Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam)
• Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos
  fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy
  vizsgálat önálló elvégzése.
• Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos
  fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott
  kísérlet vagy vizsgálat jegyzokönyvének
  elkészítése.

41
Véleményezés

• Online felületen lehet hozzászólni a tervezethez.
  

42
Véleményezés

• A véleményezo felületet az OFI honlapján a
  Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét
  tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu
  címen lehet majd elérni.
• A muködo felület felhasználóbarát, mivel
  strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem
  igényel komoly informatikai eloképzettséget.
• A véleményezok Nat bevezetojéhez és a különbözo
  területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg
  észrevételeiket.
• Az adatfelvétel teljesen anonim.

43
Véleményezés

• Matematika
• Írja le a muveltségterület "Alapelvek, célok"
  fejezetével kapcsolatos észrevételeit!
• Írja le a muveltségterület "Fejlesztési
  feladatok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit!
• Írja le a muveltségterület "Közmuveltségi
  tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit!
  
• Ha vannak a muveltségi területtel kapcsolatos
  egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze oket
  pár mondatban!

44
A kerettantervek törvényi háttér

• A Nat-ban foglaltak érvényesülését a
  kerettantervek biztosítják. Az egyes
  iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a
  kerettantervek tartalmazzák
• a nevelés és oktatás céljait,
• a tantárgyi rendszert,
• az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát
• a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó
  követelményeit,
• továbbá a tantárgyközi tudás- és
  képességterületek fejlesztésének feladatait,
• és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez
  rendelkezésre álló kötelezo, valamint az ajánlott
  idokeretet.

45
A kerettantervi koncepció

• Alapgondolata
• külön kerettantervi csomagok, mappák legyenek
  minden iskolatípusra / képzési formára.
• Kerettantervi csomagok tartalma
• általános bevezetok célok, feladatok
• tantárgy kerettantervek.
• Az iskolák feladata/lehetosége
• a szabad órakeret felhasználásával a helyi
  tantárgyi rendszer meghatározása
• a megfelelo tantárgyi kerettantervek beépítése,
  illetve elkészítése.

46
Tervezett kerettantervi mappák

• 1-4. évfolyam
• 5-8. évfolyam
• 8 osztályos gimnázium
• 6 osztályos gimnázium
• 4 osztályos gimnázium
• Szakközépiskola
• Szakiskola (közismereti és szakképzési program)
• Nemzetiségi iskolák
• Két tanítási nyelvu iskolák
• Speciális nevelési igényu tantervek

47
A kerettantervek tantárgyi rendszere
Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok
Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb.
Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb.
Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Muvészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz), Testnevelés stb.
48
A készítés háttere

• Nemzetközi háttér
• Eltéro gyakorlatok angolszász területen nincs
  központi szabályozás, Ausztriában vagy Svájcban a
  tanterv gyakorlatilag meghatározza a tanítandó
  tartalmakat és a segédletek révén az ezekhez
  kötodo tevékenységet is.
• Hazai háttér
• A jóváhagyott kerettantervek nem illeszkednek az
  koncepcióban megjelölt kerettantervi mappákhoz.

49
Jóváhagyott kerettantervek

• Az OH által nyilvántartott 69 db
• Általános iskola 40 db
• 1-4. évfolyam 31 db
• 5-8. évfolyam 39 db
• 8 osztályos gimnázium -
• 6 osztályos gimnázium 1 db
• 4 osztályos gimnázium 19 db
• Szakközépiskola 2 db
• Szakiskola 12 db
• Nemzetiségi -
• Két tanítási nyelvu 2 db
• SNI 6 db
• Felnottoktatás 1 db

50
Ellentmondások

• csak 1-4. évf. 6 db
• Ebbol két tanítási nyelvu 1 db
• ? csak 5-8. évf. 7 db
• Ebbol csak 5-6 vagy 7-8 4 db
• Ebbol két tanítási nyelvu 1 db
• Ebbol SNI 4 db
• ? de általános és középiskola 17 db
• ? de pl. matematika, szövegértés
  kompetenciafejlesztés 5-12 vagy7-12. évf.
• ? Tisztán 4 évfolyam 14 db
• Ebbol SNI 3 db
• Ebbol felnottoktatás 1 db
• ? De teljes 1-12. évfolyam
• (pl. Waldorf, Katolikus, Kompetenciafejlesztés)
• ? De 1 évfolyam
• (pl. AJKP, iskolaotthonos, természettudományos)

• Általános iskola 40 db
• 1-4. évfolyam 31 db
• 5-8. évfolyam 39 db
• 8 osztályos gimnázium -
• 6 osztályos gimnázium 1 db
• 4 osztályos gimnázium 19 db

51
A készítés ütemezése

• 2011. november 2012. február
• A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata,
  koncepcióalkotás
• A jelenlegi érvényes és hatályos kerettantervek
  tartalmi, módszertani elemzése
• A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi
  implementációs gyakorlat vizsgálata
• A kialakítandó új kerettantervek közös tartalmi
  és szerkezeti elemeinek kialakítása.

52
2012 február

• 10 db kerettantervi szakmai koncepció az alábbi
  szerkezetben
• Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók
  bemutatása
• Az adott iskolafokozat/típus céljainak,
  feladatinak bemutatása
• A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok
  meghatározása
• A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így
  különösen
• a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai
• a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei
  és gyakorlata
• a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata
• a szükséges pedagógus-továbbképzések.

53
Tartalmi fejlesztés összegzése

• A fejlesztési feladatok nevelési célok,
  valamint az új ismeretkörök, tartalmak
  kereszttantervi szálként hassák a pedagógia
  tartalmakat
• a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és
  kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg
• a kompetenciafejlesztési elvárások összhangba
  kerüljenek a közmuveltségi tartalmakkal
• hangsúlyosabb szerepet kapjanak a
  gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli
  kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás,
  pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).