5. A gazdas

1
5. A gazdaság szovjetizálása

• Magyarország története 19441956

2
Háborús veszteségek

• Emberveszteségek az 1941-es területen
• 80-160e katonai, 130e polgári, 450-550e zsidó
  áldozat
• szovjet hadifogoly 600e, Ny-ra menekült 500e fo,
  ebbol a SzU-ban meghalt 180-280e fo, Ny-rol nem
  tért vissza kb. 100e fo
• tartós migráció német kitelepítés 170-200e fo,
  szlovák lakosságcsere egyenlege zéró, magyar
  menekültek a szomszédos államokból 240e fo
• Anyagi veszteségek
• 1938-as pengoértéken 22md. (a nemzeti vagyon
  40-a, ötévi nemzeti jöv.)
• állatállomány 56-a, az évi termés 44-a pusztult
  el
• az összes (!) híd, a sínek 40-a, mozdonyok 83-a
• Jóvátétel és egyéb, szovjet érdekeket szolgáló
  terhek
• 300m jóvátétel (200m a Szu-nak) 1938-as
  értéken, áruban, 6 év alatt
• ez késobb 8 évre no elengedik a késedelmi
  kamatot, majd a hátralék felét
• VH és a SZEB ellátása, szállítása a nemzeti jöv.
  10-t érte el
• No-ban lévo kintlévoségeinket (280m ) a Szu
  vette át, de Mo. 30m -os tart.-t is a SzU
  hajtotta be. A nm. tulajdon szovjet kézbe került,
  a nm. résztul. magyarszovjet vegyesvállalat lett
• össz. kb. 500m teher, ami a büdzsé 32-40-át
  emésztette fel 1948-ig

3
Az MFNF és az INK gazdasági programja

• Földreform
• A magántulajdon védelme, vállalkozások
  elomozdítása
• Szerény államosítás (nem éri el a nyugat-európai
  mértéket sem)
• cél a nyerészkedés megakadályozása
• bányák, villanytelepek, biztosítók államosítása
  kartellek és nagybankok ellenorzése a program
  végrehajtása 1946 jan.-tól.)
• Valószínu, hogy a program az angolszász hatalmak
  elvárásait is figyelembe vette, ezért nem egészen
  volt oszinte
• Újjáépítés egységes központi terv szerint
• Az infláció megállítása
• Életkörülmények javítása
• közellátás állami megszervezése jegyrendszer,
  beszolgáltatás, feketézés visszaszorítása
  (kezdetben a két világháború közötti
  táplálékátlag alig felét2/3-át fogyaszthatta
  csak el a lakosság)
• valamennyi UNRRA, Joint, ill. egyéb nyugati
  segély is enyhített az ínségen

4
Földreform

• Alapvonásait ld. az 1. tételben!
• A föld kisajátításáért elvileg kártérítés járt
  (kivéve a háb. bunösök)
• a földhözjuttatottak pedig megváltást kellett
  volna fizetni
• A földet az érintettek osztották szét
• községi földigénylo, majd földosztó bizottságok
  elhúzódó telekkönyvezés
• a Tiszántúlon kevés föld belso áttelepítés,
  rendeletellenes kisajátítás
• Jelentoség, következmények
• a parasztság politikai megnyerése érdekében volt
  szükséges
• átmenetileg (gépek, trágya stb. nélkül) további
  termeléscsökkenés, káosz, de hosszú távon is
  életképtelen birtokok alakultak ki
• (a birtokok 56-a 5 kh-nál kisebb, 17-a 1
  kh.-nál is kisebb)
• az agrérnépesség 13-a még mindig földnélküli!
• agrárolló, beszolgáltatás, vetéskényszer,
  elvonások, hitelhiány
• fenti terhek csak úgy voltak elfogadhatók a
  parasztok számára, hogy bíztak abban, hogy a föld
  tartósan övék lesz
• ezért önkizsákmányolásra is hajlandók
• földet vissza nem adunk! kommunista
  tömegmozgalmak, szalámitaktika

5
Infláció és a stabilizáció

• A világtörténelem legnagyobb inflációjának okai
  és menete
• 1938-tól indult, de 1944-ig mérsékelt ütemu
• 1945 elso felében az árak 15-re, második felében
  45-re nottek
• a nyilasok elvitték a 35t nemesfémet, 9md P-t és
  a bankjegynyomdát
• állami kötött gazdálkodás (árak, bérek,
  hitelbírálat stb. állami kézben)
• keresletkínálat megbomlása, állami
  túlköltekezés, bankóprés (szovjet is!)
• 1946-ban teljesen elszabadult és egyre gyorsult,
  mil- és bilpengot vezetnek be
• Következményei, elso megfékezési kísérletei
• primitív termékcsere indul meg (batyuzás), ill.
  arany- és valutaüzérkedés
• 1945 dec.-ben a bankjegyek felülbélyegzése
  lassítja, de csak két hétig
• 1946. jan. 1. adópengo bevezetése, adófizetési
  célra ez is inflálódik, júl.-tól pénzként is
  használták
• A forint megteremtésének sikeressége
• 1946. aug. 1-jén vezetik be, 1 Ft 400 000
  kvadrillió (41029) pengo, vagy 200 millió
  adópengo. (Az összes forgalomban levo pengo 1
  fillért sem ért!)
• aratás utáni árukészlet, USA visszaadta a
  nemesfémkészletet
• szigorú jegyrendszer, mesterséges pénzszuke
  (feketézok átváltják dollárjukat)
• agrárolló kinyitása (az új árak a mg.-ot
  diszkriminálják)
• állami kiadások szigorú korlátozása (bérek
  leszorítása, jóvátétel átütemezése)

6
Részleges államosítások

• Államosítások nyugaton és itthon néhány
  különbség
• Ny-on fennmaradt a piacgazdaság, a nacionalizált
  cégek zöme tozsdei Rt.
• Mo.-on a tervgazdálkodás elokészítését jelentette
• kötött gazdákodás mindkét helyen (nyersanyagok,
  energia, munkaero és hitelek elosztása állami
  kézben Ny-on is több évig tart a piaci
  visszatérés)
• Mo. jelszó a toke korlátozása a cégek áll.-i
  megrend.-re, sokszor csak jóvátételre dolgoztak
  az állam sokszor ár-, kamat- stb. politikával
  csodbe juttatta oket a kisajátítás néha már csak
  formalitás
• Az államosítás lépései
• állami tulajdon volt 1945 elott is a
  Posta(takarékp.), MÁV, Mávag, Diósgyor, Mahart,
  komlói szénbánya, ménesbirtokok, erdok
  (foglalkoztatottak 10-a)
• 1945 dec. 18. (1946 jan. 1-tol) a szénbányák
  állami kezelésbe vétele (22)
• 1946 dec. 1. villanyeromuvek és a jóvátételre
  termelo 1000 fonél nagyobb cégek
  (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmu, a Ganz Rt., a
  Weiss Manfréd Acél- és Fémmuvek Rt., Gyori Vagon-
  és Gépgy.) állami kezelésbe vétele (de facto ez
  áll.-i tul.-ba vétel volt). Kezelésük a
  Nehézipari Központ feladata (43,2)
• 1947 nyarán a 10 nagy kereskedelmi bank is
  állami kezelésbe, nov.-ben pedig tul.-ba került
  (a bankok tulajdonában levo ker.-i vállalatok is)
• 1947 nov. 28. bauxit- és alumíniumipar
  államosítása (50)

7
A hároméves terv

• A tervgazdálkodás bevezetése
• a gazdasági élet komm. kézbe kerülése Gazdasági
  Fotanács (1945. dec.)
• cél az újjáépítés, de egyben a gazdaság
  sztálinizálása is (nehézipar!)
• még többpártrendszerben fogadták el, jelentos
  viták között
• tervek a mg.-i termelés érje el az 1938-as szint
  95-át, az ipari a 127-át, a nemzeti jövedelem
  pedig a 114-át
• ezt a 3 évre tervezett 6,6md Ft beruházás (nemz.
  jöv. 10-a) alapozná meg
• beruházások 30-a mg.-ra, 26-a a bány. és
  iparra, 25-a a közl.-re menne
• Megvalósítás, eredmények
• 1947. jún. 11. létrejön az Országos Tervhivatal
• 1947. aug. 1. a hároméves terv kezdete
• 1948-ban már egypárti keretekben a tervet korábbi
  befejezésérol döntenek (1949. végéig), ill.
  módosítják (növelik a nehézipar súlyát)
• tényleges beruházás több, mint 10md Ft, ebbol 18
  a mg.-é, 35 az iparé
• eredmény az ipari termelés 40-kal nott (a
  nehézipari 66-kal) (a sok beruházás, az
  újjápítési jelleg és a jól megválasztott bázisév
  miatt),
• a mg.-i tervet nem sikerült teljesíteni a
  közlekedés rekonstrukciója sikeres
• gyökeresen átalakult a külkereskedelmünk iránya
  (SzU aránya 23-ra nott), de a többi szomszéd
  ország szerepe is nott. 1949. jan. KGST
  létrejötte

8
A tervgazdálkodás elve és valósága

• A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása
  a cél
• a tudományos tervezés felsobbrendu a kaotikus
  piaci viszonyoknál, kiküszö-böli a
  konkurenciaharcot, megszünteti a
  szabadalmak/újítások titkosságát
• feltétele a teljes államosítás (legalább az
  iparban)
• Preobrazsenszkij eredeti szocialista
  felhalmozás
• cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezeto út
  lerövidítése, felzárkózás
• a szocialista vállalatok konkurenciaharcban
  lemaradnának a tokésektol, ezért az állammal
  összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell
  élniük
• az állami szférán kívül eso források elvonása
  (foleg a mezogazdaságból)
• A terv feladatait évekre, vállalatokra (és
  személyekre) le kell bontani
• nyersanyag, energia, munkaero, toke mennyiség,
  minoség, választék eloírása
• tervek gyakori átdolgozása tervmutatók, normák
  átírása növekvo bürokrácia, gyakran nincs is
  érvényes terv vagy késve jelenik meg teljes
  káosz
• A valóságban a terv inkább utólagos
  elszámoló-ellenorzo szerepu
• a teljesítésért prémium és dicsoség jár, az
  elmaradásért büntetés
• tervalku a teljesítésért cserébe a vállalat
  engedményeket kap kijárók, korrupció
• globális tervteljesítés lehetosége (minoség és
  választék helyett mennyiségi elv)
• nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a
  költségcsökkentésben, minoségben
• sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a
  leállás, óriási pazarlás
• gyakori a statisztikai adatok kozmetikázása

9
Az államosítások folytatása

• 100 munkásnál (1946. óta bármikor) többet
  foglalkoztató gyárak
• 1948. márc. 25-én titokban elokészített
  rendelettel, új munkásigazgatókkal
• utólag emelik törvényerore (1948. évi XXV. tv.)
• 594 vállalat érintett 160ezer fovel (nov.-ig már
  780 cégre terjed ki)
• nehézipari dolgozók 90-a állami, a könnyuiparban
  is 75 felett
• feloszlik a GYOSZ és a TÉBE, bezárt a tozsde,
  megszunt a vállalatok társasági formája (Rt.,
  Kft. helyett Nemzeti Vállalat) és a kétszintu
  bankrendszer (az MNB nemcsak jegybank, hanem
  kereskedelmi bank is)
• 10 (ténylegesen 5) fonél nagyobb cégek
• az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások
  szinte teljes államosítása
• 1949. évi 20. tvr. (dec. 28.) rendeli el, 1400
  ipari, 400 építoipari cég, 600 nyomda, 220
  közlekedési vállalat és 80 vendéglátóipari üzlet
  lett állami
• a lakossági szolgáltatások (kisipar, kisker.)
  zöme is állami kézbe ment át (1-2 fos muhelyek,
  kisipari tevékenységek maradnak fenn, ezek száma
  is negyedére csökkent 1953-ig)
• elvi kártalanítás járt csak, ténylegesen nem
  fizetett az állam
• Szakszervezetek átszervezése (1948. okt.)
• szakmai helyett ágazati szervezodés (a vasas, a
  textiles stb. szakszervezet tagja az igazgató,
  fomérnök, és a segédmunkás egyaránt)
• termelés biztosítása, munkaverseny megszervezése,
  a párt szavának közv.-e

10
Tisztán gazdasági koncepciós perek

• Közös vonások, a perek célja
• a külföldi tulajdonra az államosítás nem
  vonatkozott, ürügy kellett hozzá
• koholt vádak, koncepciós elemek (a vádiratot
  Rákosi szerkeszti, a bíró, ügyész és a vádlottak
  elore betanult szöveget mondanak)
• A MagyarAmerikai Olajipari Rt. (MAORT)
  szabotázsa
• a SZEB és az állam (kötött gazdálkodás!)
  rablógazdálkodásra kényszeríti
• az olajmezo töntretételétol félve Papp Simon
  igazgató ellenáll ennek
• 1948. aug.-ban letartóztatták, veréssel beismero
  vallomásra késztetik
• szept.-ben ez történt az amerikai elnökkel, de ot
  ezután kiutasították
• nov.dec. a per, Pappot halálra, majd jogerosen
  életfogytiglanra ítélik (1955-ben szabadult, a
  börtönben is dolgozik, felfedezi a nagylengyeli
  olajmezot)
• A Standard Electric kémkedési ügye
• túlzott techn.-i követeléseket támasztanak a
  céggel szemben, ill. szovjet cégekkel
  együttmuködésre, szabadalmak átadására akarják
  kényszeríteni
• elobb szabotázzsal (selejtes termékek
  jóvátételre) majd kémkedéssel vádolják Geiger
  Imre vezérig.-t, ill. a cég angol és amerikai
  tulajdonosvezetoit Radó Zoltán nehézipari
  min.-i foosztályvezetot pedig hutlenséggel és
  hivatali kötelesség megszegésével
• a per 1950. febr.-ban zajlott le, a két magyart
  halálra ítélték és kivégezték, a külföldi vezetok
  1515 évet kaptak (de 1951-ben szabadultak)

11
A kollektivizálás kezdetei

• Korai szövetketési típusok (nem tsz-jelleguek)
• 1939 elott is sok a hitel-, fogyasztási,
  beszerzési, értékesíto és tejszövetkezet
• 1945, földreform földmuves-szövetkezetek (fmsz.)
• 1946 Fmsz.-ek Orsz. Kp.ja, 1947 Magyar Orsz.
  Szöv. Kp. (FOK, MOSZK)
• önkéntes alapú, de nem autonóm, bürokratikus
  jellegu
• A fordulat éve 1948. (Kominform-határozat Jug.
  ellen)
• az MKP 1948-ban három tervezetében sem említi,
  csak jún. után!
• megalakul a SZÖVOSZ, a szöv.-ek olvadjanak be a
  fmsz.-ekbe
• 1948. aug. 20. Rákosi kecskeméti beszéde tsz-ek
  szerv.-e, kulákok korl.-a
• Rákosi és Nagy I. vitája a tsz-esítés ütemérol,
  Nagy I.-t kizárják a PB-bol
• A termeloszövetkezeti csoportok (tszcs.) és
  típusai
• 1948. aug. 28-án korm.r. a 25 holdnál nagyobb
  bérletek kisajátításáról (245e holdat osztanak ki
  földnélkülieknek (egyéni kishaszonbérlet / közös
  muvelés)
• a közös gazdálkodás (60) három típusa (1948.
  dec. 18-i korm. r. szerint)
• I-es típusú (táblás) tszcs. csak a szántás,
  vetés, trágyázás közös
• II-es típusú (átlagelosztású) tszcs. a cséplés is
  a termés is közös
• III-as típusú (fejlett) tszcs. állatok, eszközök,
  minden munka közös, munkaegység méri a tagok
  hozzájárulását
• egyik sem önálló jogi személy, a fmsz.-en belül
  muködik min. 10 tag és 30 hold kell legyen,
  kulákok nem lehettek tagok, a bevitt föld saját
  tulajdonban marad