SZABADKERESKEDELMI T

1
SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁSOK

• EFTA,
• CEFTA,
• NAFTA,
• (FTAA)
• Jakucs Györgyi

2
Protekcionizmus(Szabadkereskedelem)

• Olyan gazdaságpolitika, amely révén az állam a
  hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot
  vagy közvetlen támogatást nyújt az exportnak, s
  ezáltal védi a hazai termeloket a világpiacról
  származó importáruk versenyétol.
• Állami eszközökkel, részlegesen korlátozza a
  nemzetközi szabadkereskedelmet.
• A kereskedelmi protekcionizmus leggyakoribb
  eszköze az importárukra kivetett adók, azaz a
  vámok, valamint a behozható árumennyiséget
  korlátozó kvóták rendszere.
• A protekcionizmust alkalmazhatja egyetlen ország
  a világ összes többi országával szemben (pl.
  Japán).
• A nemzetközi integrációk megerosödésével azonban
  az elmúlt évtizedekre egyre inkább az egyes
  országcsoportokra (pl. EU, NAFTA) kiterjedo
  szabadkereskedelem jellemzo.

3

• Az ezen alapuló integrációk egyre erosödo formái
• A részleges vámkedvezmény nyújtó preferenciális
  vámövezet,
• a minden korlátozástól mentes kereskedelmet
  rögzíto szabadkereskedelmi övezet (pl. EFTA),
• és a külso vámrendszerrel védett vámunió, amely a
  belso piacok teljes liberalizációján keresztül
  elvezethet a gazdasági unióhoz (pl. EU).
• Politikai unió
• Szinte valamennyi fejlett ország protekcionista
  eszközökkel védi saját mezogazdaságát, valamint
  néhány stratégiai iparágát, pl. energiaipar,
  hadiipar.
• Elsodleges cél világpiaci sikeresség
• Jelenleg 110-120 integrációs szervezodés van a
  világon, melyek többsége szabadkereskedelmi
  övezet illetve vámunió.

4
Európai Szabadkereskedelmi TársulásEuropean Free
Trade Association EFTA

• 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen
  alapuló szabadkereskedelmi övezet.
  (brit kezdeményezés)
• Székhelye Genf
• Azon országok alapították, amelyek nem kívántak
  csatlakozni az akkori Európai Közösséghez
  (a mai Európai Unióhoz).
• Eredetileg hét EFTA-tagállam volt Ausztria,
  Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia,
  Portugália, Svájc és Svédország.
• ? Hetek integrációjaként vált ismertté.

5

• Késobb csatlakoztak
• Finnország 1961-ben lett társult, majd 1986-ban
  tényleges tag. Izland 1970-ben, Liechtenstein
  pedig 1991-ben csatlakozott.
• Kiváltak
• 1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia vált ki
  és az EGK-hoz csatlakozott.
• Oket követte Portugália 1986-ban, illetve
  Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben. Ez
  utóbbi három ország kiválása után a szövetség
  igencsak meggyengült.
• Ma mindössze négy EFTA-tagállam van Izland,
  Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
• Az EFTA ugyanakkor szabadkereskedelmi
  szerzodésben áll az Európai Unió 27 tagjával is.
• (1993-ban Európai Gazdasági Térség létrehozása az
  EU-val. -gt nem volt sikeres.)

6
sötétzöld EFTA tagállamokhalványzöld korábbi
tagállamok, most EU tagállamok
7
Az EFTA céljai

• Az ipari termékek szabad forgalmát kívánta
  megvalósítani.
• A tagállamok közötti vámok eltörlésének folyamata
  1966-ra fejezodött be.
• Elosegítse a gazdasági tevékenységek folyamatos
  bovülését,
• a teljes foglalkoztatottság elérését,
• a növekvo termelékenységet,
• az eroforrások ésszeru felhasználását,
• a pénzügyi stabilitást,
• valamint az életkörülmények fokozatos javítását.
• E célkituzéseket a tisztességes verseny mellett
  kell
• megvalósítani továbbá azzal a céllal, hogy
• hozzájáruljon a világkereskedelem harmonikus
• fejlodéséhez és kibovüléséhez.

8
Közép-európai Szabadkereskedelmi
MegállapodásCentral European Free Trade
AgreementCEFTA

• Az eredeti CEFTA egyezményt a visegrádi négyek
  néven ismert országok írták alá 1992. december
  21-én Krakkóban. 1993. március 1-én lépett
  életbe.
• Az egyezményt 1995. szeptember 11-én Brnóban,
  2003. július 4-én Bledben bovítették ki.
• Alapító tagjai Magyarország, Csehország,
  Lengyelország és Szlovákia. (2004-ig tagok)
• Késobb csatlakozott Románia (1997-2007),
  Szlovénia (1998-2004), Bulgária (1999-2007)
• De az EU-s csatlakozással az elobbi országok
  tagsága megszunt.
• Ma tagok Horvátország (2003), Macedónia (2006),
  2007 Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia,
  Montenegró, Szerbia, valamint Kosovo (kosovói
  ideiglenes ENSZ-közigazgatás).

9
CEFTA 2006 egyezmény

• Az eredeti CEFTA egyezmény tagországai mind
  beléptek az Európai Unióba, és így kiléptek a
  CEFTA-ból.
• Ezért az a döntés született, hogy a CEFTA-t az
  összes többi balkán államra is kiterjesztik,
  mivel ezek már amúgy is egy sor kétoldali
  szabadkereskedelmi szerzodést kötöttek egymással
  a Délkelet Európai Stabilitási Paktum keretén
  belül.
• 2006. április 6-án a bukaresti délkelet-európai
  miniszterelnöki csúcstalálkozón elfogadták a
  CEFTA kiterjesztését Albánia, Bosznia-Hercegovina,
  Kosovo, Moldávia, Szerbia és Montenegró
  tagállamokra.
• Ukrajna esetleges tagságáról szintén szó esett.
• Az új CEFTA egyezmény 2007. augusztusában lépett
  életbe

10

• A CEFTA elonyeihez tartozik a földrajzi közelség
  és a korábban is szoros kapcsolatok megléte.
• Bizonyos eredményeket tud felmutatni az ipari
  termékek kereskedelmének liberalizációjában
  (elsosorban vámcsökkentéssel).
• A mezogazdasági termékek kereskedelmének csak
  20-25-a lett teljesen vámmentes, a többiben
  nincs megegyezés, különbözo kedvezmények
  érvényesülnek.
• Sokan megkérdojelezik a tartós kereskedelmi
  növekedést a térségen belül.
• A CEFTA jövoje kétségessé vált.

11
CEFTA tagállamok EU tagállamok
12
A CEFTA céljai

• Szabadkereskedelmi övezet létrehozása a
  legfejlettebb volt szocialista országok között.
• Szándékuk volt az EU-hoz való csatlakozás, mely
  érdekében 2001-ig fokozatosan leépítették az
  egymás közötti vámokat.
• - A CEFTA-n keresztül a tagországok a
  nyugat-európai intézményekkel való integrációt
  remélték felgyorsítani, hogy így
  bekapcsolódhassanak az európai politikai,
  gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe.
  

13
Tagsági feltételek

• A 2005-ös zágrábi konferencia után kialakult
  feltételek
• WTO tagság vagy a WTO szabályainak teljes köru
  betartása
• Bármilyen EU társulási megállapodás
• Szabadkereskedelmi szerzodés a jelenlegi CEFTA
  tagországokkal

14
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény
North American Free Trade Agreement NAFTA

• 1989 CUFTA Kanada-USA közti szabadkereskedelmi
  megállapodás
• Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó
  között 1992 augusztusában aláírt, és 1994. január
  1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény.
  
• Legfobb erejét az Egyesült Államok gazdasága
  jelenti.
• Ezt egészíti ki Kanada mérhetetlen
  nyersanyagkészleteivel
• (pl. fa, színesfémek, szénhidrogének)
• Mexikó pedig koolajkincsével és olcsó
  munkaerejével.
• A társulás létrejöttét segíto tényezok
• történelmi kapcsolatok
• komparatív elonyök kihasználásának lehetosége

15
A NAFTA céljai

• Elsosorban a tagországok közötti kereskedelmi és
  beruházási akadályok lebontása. (vámok
  megszüntetése 2009-ig) Bizonyos érzékeny
  termékekre 5-10 év haladékot adtak.
• piac létrehozása a tagországok áruinak és
  szolgáltatásainak,
• új munkalehetoségek teremtése,
• külföldi tokebefektetések
• a vállalataik versenyképességének erosítése a
  világpiacon.
• A szervezet távlati célja, egy az Európai Unióhoz
• hasonló gazdasági integráció megteremtése az
• amerikai kontinens északi felén.
• FTAA (Free Trade Area of the Americans
  Összamerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) -gt
  eredetileg 2005-re tervezték. 31 ország bevonása.
• Ennek tervét Bill Clinton jelentette be az
  1994-es összamerikai csúcson.

16
Problémák

• A NAFTA nem azonos gazdasági szintu országokat
  köt össze, aszimmetrikus mind a toke mind a
  kereskedelem oldaláról.
• A három ország különbözo gazdasági-társadalmi
  tulajdonságokkal rendelkezik, foleg Mexikó tér el
  jelentosen.

USA Kanada Mexikó
Népesség (mió) 303 33,3 109
GDP (/fo) 46 000 38 200 9138
17

• Mexikóban nem teljesültek az 1994-es elvárások.
• Bár nott a kereskedelem és a beruházások száma,
• de lassú a gazdasági növekedés, a szabad
  versenyes USA mezogazdasági termékek tönkre
  teszik a mexikói kistermeloket.
• A gyáriparon kívül nagy a munkanélküliség,
  csökkent a bérek reálértéke.
• Az USA-ban nehezíti a helyiek munkához való
  jutását, az olcsó mexikói munkaero, nagy az
  illegális bevándorlás a déli határon.
• A NAFTA indulása óta 1994 és 2000 között a
  gyáriparban 766 ezer munkahely szunt meg, ezzel
  együtt megszuntek az egészségügyi és egyéb
  juttatások is. Áttelepítették e munkahelyeket az
  USA-ból más országokba.
• A problémák foleg Mexikóban nagy ellenállást
  eredményeztek és sokan felvetették a szerzodési
  feltételek újratárgyalását vagy felfüggesztését.
• De a kudarc ellenére az FTAA kiterjesztené a
  NAFTA modelljét az egész nyugati féltekére.

18
EU vs. NAFTA

• Mexikó NAFTA-integrációja foleg az EU-nak okozott
  problémát
• A NAFTA életbelépése körüli években, 1990 és 1997
  között Mexikó hányada az EU Latin-Amerikába
  szállított exportjában 25,6 százalékról 18,5-ra
  csökkent,
• EU hányada a mexikói összimportban 17,4
  százalékról 9-re zsugorodott.
• Az USA tehát az EU rovására növelte hányadát
  Mexikó
• összkereskedelmében.
• A munkaigényes ágazatok Mexikóba való
• áttelepítésével is az USA versenyképessége
• növekszik Japánnal és az EU-val szemben.

19
Lépésrol lépésre

• Az USA eddig három pánamerikai (hegemón)
  regionalizációs kísérletet tett, beleértve a
  jelenlegi FTAA-tervet és a ráépülo többdimenziós
  integrációs projektumot is.
• Elso pánamerikai integrációs kezdeményezésével a
• XIX. század végén állt elo, amikor gyorsan
  iparosodó
• hatalomként versenyre kelt az európaiakkal a
  latin-amerikai
• piacokért.
• Az 1889-90-es washingtoni konferencián azonban a
  dél-amerikaiak elutasították a
  pánamerikai vámuniótervét, mert féltek
  kibontakozó hegemóniájától, és nem akarták
  föladni az európai metropolisokhoz fuzodo
  kapcsolataikat.

20

• Második régióépítési kísérletét az USA a második
  világháború után tette, amikor végre Argentínát
  is sikerült bevonnia az 1930-as évek óta épített
  Amerika-közi rendszerbe.
• Washington 1947-48-ban elérte a TIAR elfogadását
  és az AÁSZ megalakítását.
• AÁSZ Amerikai Államok Szövetsége
• TIAR Amerika-közi Kölcsönös Segítségnyújtási
  Szerzodés (Riói Szerzodés)
• Washington mindkét kezdeményezését maga ítélte
  kudarcra azzal, hogy (együttmuködés helyett) az
  egyoldalú beavatkozás durva eszközeihez
  folyamodott Latin- Amerikában.

21

• Az USA jelenlegi, harmadik összamerikai
  régióépítési kísérlete két szabadkereskedelmi
  kezdeményezésre épül az EAI-ra és az
  FTAA-tervre. (EAI Összamerikai Vállalkozási
  Kezdeményezés)
• Kanadát és Mexikót egyaránt az olajár-összeomlás
  és a világgazdasági tömbösödés fenyegetése
  késztette az USA-val való kapcsolat
  létrehozására.
• Mindketten azt várták az USA-val való FTA-tól,
  hogy az amerikai piacra való kiváltságos
  bejutásuk bebiztosításával és kompetitívebb
  környezet kialakításával serkenti fogják a
  beruházásokat, elosegíti gazdaságuk
  modernizálását, és így felkészülhetnek a globális
  versenyre.

22

• A NAFTA szigorú korlátokat szabott a
  partnerállamok (a mexikói
  állam) gazdasági beavatkozásának.
• A Clinton-kormány két NAFTA-mellékmegállapodást
  sajtolt ki Kanadából és Mexikóból, a munkásjogok,
  illetve a környezetvédelmi normák
  érvényesítésére.
• Probléma a tagok nem egy súlycsoportban
  vannak. Az érdekek is elég eltéroek.
• USA megkülönböztetett figyelmet fordít a
  szolgáltatásokra, a szellemi tulajdonságokra..
• Latin-Amerika gazdasági szerkezetüknek
  megfeleloen a trópusi mezogazdasági termények, a
  textil, a bor és az acélipari termékek piacra
  jutását szeretné.
• A pesóválság is rávilágított, hogy az integráció
  költségekkel jár, amelyek alól az USA nehezen
  bújhat ki, és a NAFTA féltekei kiterjesztésének
  terve elakadt a kongresszusban.
• A 90-es évek második felében Mexikó egyre
  szorosabban integrálódott az észak-amerikai
  gazdaságba, míg Latin-Amerika többi része
  veszített jelentoségébol az USA számára.
• A NAFTA ma a félteke össztermékének 87,
  kereskedelmének pedig 83 százalékát képviseli.

23

• A tervezett FTAA keretében az amerikai cégek
  meghódíthatnák a földrész high-tech ipari és
  szolgáltatási piacainak java részét,
• Cserében az USA-nak is meg kellene nyitnia piacát
  a dél-amerikai agrártermékek, ipari közbülso
  termékek, sot egyes high-tech produktumok elott.
• Ezzel hozzájárulna partnereinek növekedéséhez,
  hogy azok bovülo piacot nyújthassanak
  exportoreinek és befektetoinek.
• Az FTAA és a Miami Folyamat megvalósítása még
  szorosabbra fonhatja az USA és a latin-amerikai
  országok kapcsolatait, egyben gyöngítve az
  európai (és ázsiai) befolyást a féltekén.

24

• Felhasznált irodalom
• http//hu.euabc.com/word/431
• Kovács Zoltán Társadalomföldrajzi kislexikon
  http//www.efta.int/
• www.nafta-sec-alena.org
• http//www.mimi.hu/eu/europai_szabadkereskedelmi_t
  arsulas.html
• http//hu.wikipedia.org
• www.cefta.org
• Palotás László Az összamerikai
  szabadkereskedelmi kezdeményezés
• Köszönöm a figyelmet!