A korai iskolaelhagy

1
A korai iskolaelhagyás pszichológiai háttere
2
A korai iskolaelhagyás fogalma

• Az EU definíciója szerint korai iskolaelhagyóknak
  tekinthetok mindazok a 18-24 éves fiatalok,
  akiknek nincs befejezett középiskolai végzettségük

3
Iskolai végzettségek

• Az Európai Unióban a 18 és 24 év közötti
  korcsoportban a fiataloknak átlagosan 20,5-a
  mindössze alsó középfokú szintu végzettséggel
  rendelkezik
• Magyarországon a 18 és 24 év közötti
  korcsoportban ez az arány lényegesen magasabb, 25
  

4
fo
Szakiskola 139 161
25 Gimnázium 195 093
34 Szakközépiskola 233 122 41 Összesen
567 376 100 http//www.ksh.hu
/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1112.pdf
5
ALAPELVEK

• A szocializáció feladata felkészíteni a
  fiatalokat az önálló életvitelre
• A szocializáció legfontosabb színterei a család,
  iskola és a kultúra
• A sikeres szocializáció elosegíti a munkaeropiaci
  belépést
• A munkaeropiac egyre inkább elonybe részesíti a
  tudást és a kompetenciákat
• A munka fogalma átalakult
• X, Y és Z generáció és IT

6
Következmények

• Az iskolaelhagyásnak ma sokkal maradandóbb
  következményei vannak, mint korábban,
• Az iskolában elszenvedett kudarc az egyén egész
  életére rányomhatja a bélyegét,
• Eroteljesen leszukíti az adott személy számára a
  megvalósítható életutak körét,
• Felerosödik a deviáns karrierút veszélye
• Felerosödik az egészségkárosodás veszélye
• Életcél, struktúra, kapcsolati toke alacsony
  szintje

7
(No Transcript)
8

• Az iskolai elutasítottság elsosorban a
  lemorzsolódás, míg az agresszivitás miatt i
  elutasítás a késobbi magatartási zavar, deviancia
  elorejelzoje lehet, az iskolából való kizárást
  pedig a fiatal gyakran a társadalom,a közösség
  elutasításaként érzékeli, amelyre hasonló
  elutasítással, elzárkózással reagál, és elindul a
  deviáns karrier felé vezeto úton (Borbíró
• . Kerezsi 2009, 322.)

9
Szilánkok

• Mindig elszöktem a suliból, de a 8 osztályt azért
  elvégeztem. Után hegesztonek akartam
  továbbtanulni, de a második nap után otthagytam
  az iskolát. Most itt a börtönben végzem a 9-et.
• 8 osztályt kijártam, már másodikban kirúgtak
  lopás és rossz magaviselet miatt. Átvittek egy
  másik iskolába, onnantól apámék már figyeltek
  rám. El is végeztem. Ok akarták, tanuljak tovább,
  de én nem akartam.

10

• 13 éves koromig laktam a családban, aztán mivel
  nem jártam iskolába, intézetek következtek.
  Hivatalosan 3 évig éltem intézetben,
  gyakorlatilag folyamatosan szökésben voltam. Nem
  szerettem iskolába járni, utáltam az intézetet.
• Az iskola? Az jó volt. Most már rájön az ember
  utólag, hogy tanulni kellett volna. Hogy volt-e
  olyan tanár, aki jó volt? Az Ottó talán, mit is
  tanított? Magyart, azt hiszem. Hogy mit
  gondolhatott rólam? Talán azt, hogy ez úgyis
  börtönbe kerül, rossz a társasága.

11
(No Transcript)
12
Szakiskolai tanulók egy kutatás tükrében

• Avagy az iskolaelhagyás hátterében álló
  pszichológiai okok
• Az alkalmazott módszertani apparátus
• individuális pályaválasztási tesztvizsgálatok
  Amthauer-féle intelligencia-struktúra teszt,
  Pieron-féle figyelemteszt, Super-féle munkaérték
  kérdoív, Achenbach-féle gyermekviselkedés
  kérdoív, TODT-féle érdeklodés kérdoív,
  Crites-féle pályaérettség kérdoív,
  Myers-Briggs-féle személyiségkérdoív, Nurmi-féle
  életcélok megfogalmazása

13
Figyelmi mutatók

• A szakiskolások (228, 93,5) teljesítménye
  elmarad a felnott (237, 95) és gimnazista (312,
  95,1)minta átlagától

14
Általános képességszint

• Gimnazista átlag 106 - szakiskola átlag 63
• A szakiskolások és gimnazisták eredménye közötti
  eltérés jelentos, mely független a fenntartótól
• Említésre érdemes az a tény, hogy a szakiskolások
  esetében a vizuális formákkal való tevékenység, a
  térben való tájékozódás elokelo helyre került a
  képességrangsorban, ami egyúttal jelzi a verbális
  teljesítmény nehezítettségét is, mely a kutatások
  szerint egyik alapja a sikeres iskolai
  elorejutásnak, teljesítménynek.

15
Személyiség kérdoív

• Válaszadó diákjaink extrovertáltak, nem szeretnek
  csendben maradni, a körülvevo világ izgatja oket,
  szeretik a társaságot
• Gyakorlatiasak, vagyis keresik a tapasztalatot,
  érzékszerveik segítségével gyujtik az
  információkat, a kézzel fogható dolgokat
  szeretik és
• Gondolkodóak, az ok-okozati összefüggéseket
  részesítik elonyben, elemzo, kritikus szemlélet
  jellemzi oket.

16

• A szakiskolások különböznek a gimnazistáktól
• Míg az érettségit adó képzéseknél az érzékelés és
  az intuíció aránya lényegében egyforma, addig a
  szakiskolásoknál a gyakorlatiasak aránya jóval
  magasabb, mint az intuitívaké.
• Az észlelo és a megítélo típus hasonló arányban
  fordul elo, addig a szakiskolásoknál az
  ítéletalkotó a jellemzo.

17

• Észlelésükben tehát a kézzelfogható
  tapasztalatokra szeretnek építeni, a reális,
  érzékszervileg jól megfogható dolgok felé
  fordulnak, kevésbé jövoorientáltak. Ehhez jól
  társul az Isabel Myers által kialakított
  életstílus dimenzió, amin belül a szakiskolásokra
  jobban jellemzo a szervezettség, tervezettség
  elonybe részesítése, miközben kevésbé kedvelt a
  nyitottság és rugalmasság.

18

• A szakiskolások teljesítménye igen alacsony, ami
  azt jelezheti, hogy a sikeres iskolai
  elorehaladáshoz szükséges készségek, képességek
  fejlesztése az o esetükben kevésbé valósult meg
  az általános iskolai tanulmányok során, és ez
  egyúttal a középfok rossz tanulmányi eredményeit
  is elorevetíti

19
Gyermekviselkedés kérdoív

• Magasabb szomatikus tünetképzodés
• Magasabb jelzés figyelmi problémákra
• Több összprobléma

20
Nurmi-féle életcélok

• A szakiskolások nagyobb jelentoséget
  tulajdonítanak a tanulásnak és az érettségi
  megszerzésének, mint a matúra megszerzését
  biztosító iskolatípusokban tanulók,
• A gimnazisták jobban elotérbe helyezik az olyan
  szociális értékeket, mint a párkapcsolat, a
  szülokkel való kapcsolat, mint szakközép- és
  szakiskolába járó társaik. Fontosabb számukra a
  tényleges munkavégzés.

21
Munkaértékek

• Az érettségit adó képzési formákban megjelenik az
  önérvényesítés igénye.
• A szakiskolások esetében fontos a presztízs. Itt
  újra egy közös produkciófelületet találhatunk a
  személyiségjellemzokkel, amelyek már jelezték
  számunkra az igényt a stabilitásra és a
  kiszámíthatóságra, ezáltal megteremtve a kevesebb
  stresszel járó tájékozódás lehetoségét a
  világban.
• A legkevésbé választott értékek közé tartozik a
  szakiskolások körében pedig a szellemi ösztönzés.
  

22
Érdeklodésvizsgálat

• A sport, a zene és a muvészetek
  coping-stratégiaként is értelmezhetok, sajnos
  azonban a szakiskolások nem tudnak élni ezekkel a
  lehetoségekkel.
• A szakiskolások egyedül a technika iránt
  mutatnak nagyobb érdeklodést.

23
Pályaérettség

• A szakiskolai tanulók körébol az egyházi
  fenntartású iskolák diákjai pályaérettsége jó, az
  önkormányzati és alapítványi szakiskolások
  értékei azonban alacsonyak érdeklodésük a
  munkaero-piaci lehetoségek iránt csekély, nem
  igazán tunnek érdeklodonek a jövendobeli
  pályájukkal, elhelyezkedésükkel kapcsolatban.
  Kevésbé látják reálisan jövojüket, ez gyakran
  például az irreális fizetési igényekben jelenik
  meg.

24

• Olyan lesz a jövo, mint amilyen a ma iskolája.
• 
  (Szent-Györgyi Albert)
•