K

1
Közgazdasági alapismeretek

• Dr. Rádi Szelman
• foiskolai tanár

2
A közgazdaságtan

• A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az
  emberek-
• és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a
  szukösen (2)
• rendelkezésre álló, alternatív módon (3)
  felhasználható
• eroforrásokkal (4) annak érdekében, hogy
  különbözo javak
• és szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy
  elosszák (6)
• azokat a társadalom különbözo tagjai és
  csoportjai között a
• korlátlan tárgyi vagy jövobeli szükségletek (7)
  kielégítése
• céljára.

3
A gazdasági élet szereploi (az emberek)

• Eroforrások- szukösek
• Természeti eroforrások (A)
• Munka (L)
• Toke (C)
• Vállalkozás ( E )

Szükségletek- korlátlanok
Kielégítés
Gazdálkodás Adott eredmény ? minimális
ráfordítás Adott ráfordítás ? maximális eredmény
Alternatív mód Opportunity cost (áldozat,
lemondás)
A közgazdaságtan alapproblémái Mit Hogyan
Kinek
Munkamegosztás, csere
4

• A közgazdaságtan tudományágazatai
• Mikrogazdaságtan (mikroökonómia) tanulmányozza
  a fogyasztók és a termelok
• tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat
• Makrogazdaságtan ( makroökonómia) tanulmányozza
  az egész gazdaság
• muködését és folyamatait (összkibocsátás,
  összjövedelem foglalkoztatás,
• munkanélküliség, infláció,)
• Nemzetközigazdaságtan tanulmányozza a
  külgazdasági kapcsolatok
• összefüggéseit és törvényszeruségeit.

• Gazdasági rendszerek

Gazdasági rendszerek Jellemzok
Tiszta piacgazdaság - A termelési tényezok magántulajdonban A termelok és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és eroforrások felhasználásáról A termelok ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek kapcsolatba egymással
Központosított gazdaság A termelési eszközök dönto többsége egy központi szervezet ( az állam tulajdonában van ) A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és kötelezo utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket ) A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a szükségletekkel.
Vegyes gazdaság - Szereploi, a fogyasztó, a vállalat és az állam - Az állam aktív szereploként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság muködését - Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma
5

• A gazdasági modellek a modell elmélet vagy
  nézetrendszer
• Funkciói
• Leegyszerusítik a valóságot,
• Áttekinthetobbé teszik a folyamtokat,
• Lehetové teszik a gondolatban folytatott
  kísérleteket, az események és összefüggések
  elemzését és
• magyarázatát
• Elore jelzéseket is készíthetünk velük

• A közgazdaságtan történelmi áttekintése és
  elméletei

Elmélet Megjelenése Jellege Képviseloi alapelvei
Klasszikus 17-18. század Makro Adam Smith, Jean B. Say
Neoklasszikus 19. Század végén Mikro Leon Walras Alfred Marsall Vilfredo Pareto Rugalmas árrendszer, Stabil gazdasági egyensúly, Teljes foglalkoztatás, Állami stabilizációs célú beavatkozás nem szükséges.
Keynes 20. Század Makro John M. Keynes Nem rugalmas árrendszer, A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak, Instabil gazdasági egyensúly, A foglalkoztatás nem teljes, Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs politika szükségessége.
6
A piac és a piaci mechanizmus
Piac a tényleges és a potenciális eladók és
vevok találkozásának színhelye vagy azok
kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a
kínálatot összehozó intézmény.
A
Kínálat Kínálat az a jószágmennyiség, a melyet
egy idoszak alatt az eladók megvételre
felkínálnak. Kínálati függvény az a matematikai
eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami
a piaci ár és a termelok által eladni kívánt
jószágmennyiség között van .
S f ( P, E )
A kereslet Kereslet az
a jószágmennység, amelyet a vevok hajlandók és
képesek megvásárolni. A keresleti függvény az a
matematikai eszköz, amely megmutatja azt az
összefüggést, ami a keresett mennyiség és a
meghatározó tényezoi között van.
D f (P, I, E )
DPf( P )
SPf( P )
P
P
Inverz keresleti függvény Pf( D )
Inverz kínálati függvény P f( S )
D
D
S
S

• Az eltolódás okai
• - Változások a vevok elköltheto Jövedelemében
• - Változások más javak árában
• - Hitelre történo vásárlás
• - Hirdetés és reklámhatására
• Változások a népesség számában
• Pénz illúzió

• Az eltolódás okai
• - Az idojárás hatása
• - Technikai haladás
• - Változások a termelési tényezok áraiban
• Más javak árváltozásai
• - Adók és termelési támogatások

P1
P1
P2
P2
QS
QD
D1
D2
S1
S2
S2
D1
D1
S1
7
A piaci egyensúly és az ármechanizmus
P
Többlet ( túlkínálat )
Eltolódnak
D
P
S
S'
P
P2
d'
S
S
Pe
E'
P'
E
P'
P1
P
E
P
E
d '
Hiány ( túlkereslet )
d
Q
Q
Q
D1
D2
S1
S2
Qe
A keresleti, illetve a kínálati görbe
eltolódásának hatása az egyensúlyi árra
Marshall-kereszt
Pillanatnyi egyensúly
Hosszú távú egyensúly
Rövid távú egyensúly
P
P
P
Sm
SS
E'
SL
E'
E
E'
E
E
Q
Q
Q
Az ido szerepe a piaci folyamatokban ( a
vállalatok reagálási lehetoségei a piaci
igényekre )
8
A makrogazdaság szereploi és piacai A gazdasági
szereplok Szereplo minden állampolgár? bizonyos
tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe (
szektorok) vonhatók össze. Szektor azonos
gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplok
összessége Fajtái Háztartási szektor a
fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél
teljesebb kielégítése)
és termelési tényezokkel(kínálat,
jövedelemnszerzés) rendelkeznek.
Magánszektor Vállalati szektor a termelés
színtere, fo funkciója az értékesítés céljából a
javak eloállí-
Vegyes gazdaság
tása( termelési tényezok kereslete
és alkalmazása), fo célja a profitszer-
( zárt
gazdaság ) zés.



Állami szektor a nemzetgazdasági szintu
feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek
nem
Nyitott gazdaság
a piacon keresztül
elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat
adókból és egyéb forrásokból fedezik. Külföld
mindazok a természetes és jogi személyek, akik
nem integrálódnak a nemzetgazdaság belso gaz-
dasági folyamataiba, de
gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi
gazdasági szereplovel.

• A piacok a gazdasági szereplok kapcsolatainak
  színhelyei. Szereploi ( eladók és vevok), elemei
  ( kereslet és kínálat )
• Árupiac egy gazdaság összes végso felhasználásra
  kerülo árujának piaca
• Részpiacai
• fogyasztási javak piaca
• toke javak piaca
• Pénzpiac a bankrendszer és a többi gazdasági
  szektor közötti kapcsolatok színhelye
• Tokepiac (értékpapírpiac) a pénz- és a
  megtakarítási forrásokkal rendelkezo és a toke
  javakat vásárolni szándékozó szereplok
  kapcsolataiknak a színhelye.
• Munkaeropiac (munkapiac) a munka mint termelési
  tényezo adásvételét közvetíto színhely.

A piac típusa Eladó Vevo
Árupiac Vállalatok, külföld Háztartások, állam, vállalatok, külföld
pénzpiac Állam, bankrendszer, vállalatok háztartások
Toke piac háztartások Vállalatok, állam
Munkapiac Háztartások Vállalatok, állam
9
Makrogazdasági körforgás
Árupiac
Fogyasztási cikkek piaca
Tokejavak piaca
Belso körforgás
I IP IB
Tokejavak kínálata
Fogy. cikkek kínálata
Fogyasztási cikkek kereslete
Pénz
Kormányzati áruvásárlások
Kibocsátás ( Y )
Pénz
Árszínvonal
C
Állam
Adó ( TH )
Adó ( TV )
Jövedelem újraelosztás
YDI
Jövedelem újraelosztás
Y-TTR
Transzferek (TR )
Transzferek (TR )
Vállalat
S
Háztartás
Bankrendszer
N
Termelési tényezok kínálata
Termelési tényezok kereslete
Kamatláb
pénzpiac
Jövedelem ( Y )
Munkabér, kamat
Munkapiac
Tokepiac
Termelési tényezo piaca
10
A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok
között
Az árupiac elemei A kibocsátás a gazdaságban egy
bizonyos idoszak (általában egy év) alatt
megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások
( összes termelés) összessége. Reál kibocsátás a
természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás
tényleges nagysága. Nominális kibocsátása
kibocsátás pénzben kifejezett értéke (
) Árszínvonal ( P) a termékek és
szolgáltatások árainak mennyiségeikkel
súlyozott átlaga. Nomináljövedelem az a
pénzösszeg, amennyit realizálunk Reáljövedelem
a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa,
vagyis a pénzben realizált jövedelem
vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi
jószágot tudunk vásárolni. Végso felhasználás a
bruttó kibocsátásnak a termelo fogyasztáson
feletti részének az értéke hozzáadott érték (
VA ) a szereplok bruttó jövedelme A végso
felhasználás összetevoi fogyasztás ( C )
beruházás ( I ) kormányzati vásárlások ( G )
A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az
azonosságok
Összbevétel ( hozzáadott érték )
Ráfordítások fedezete

profit Termelési tényezok jövedelme

Beruházás ( a háztartások
jövedelme)

Potló
Bovíto Fogyasztás
Megtakarítás
( amortizáció )
Kétszektoros modell
?
Háromszektoros modell
Egyensúlyozott állami költségvetés Szufficites
állami költségvetés
Deficites állami költségvetés
A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell
saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét
? Az állam hitelt vesz fel
? Az állam megtakarít
A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját
és a költségvetés együttes megtakarításaival
Négyszektoros modell
Tokemérleg
11
A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és
mutatói
Elszámolási rendszer A nemzeti számlák rendszere
( System of National Accounts SNA ) az ENSZ
szakemberei az egységes és összehasonlítható
számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952 1993 )
Az SNA mutatói Output ( reálkibocsátás ) azon
megtermelt javak és szolgáltatások összessége,
amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a
termeloegységet. értékesítés
saját termelésu készletek változása


piaci áron
értékelik saját termelésu tokejavak
beruházása nem piaci termelés (
természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak,
barterforgalomban kibocsátott termékek stb )
a társadalmilag szervezett keretek között
végzett, de nem piacon értékesített
szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és
egészségügyi ellátás )- eloállítási költségeik
alapján értékelik Nominális
kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO
)) az egyes gazdasági egységek pénzben
kifejezett outputjainak az összessége
GO termelo fogyasztás hozzáadott érték (
value added VA )
Bruttó hazai termék( Gross
Domestic Product GDP) egy ország határain
belül egy évben eloállított, végso felhasználásra
kerülo termékek és szolgáltatások
összessége. Nettó hazai termék ( Net Domestic
Product NDP ) a ország területén keletkezett
nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezok
összjövedelme)
Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income
GNI ) az ország állampolgárai által adott évben
realizált összes elsodleges jövedelem. Nettó
nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ) az
ország állampolgárai által adott évben realizált
összes elsodleges nettó jövedelem.
Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (
Gross National Disposable Income GNDI ) a be- és
kiáramló transzferek egyenlegével módosított
bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az


ország állampolgárai
által adott évben felhasználható bruttó jövedelem
összege. Nettó nemzeti rendelkezésre álló
jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI
) az ország állampolgárai által adott évben
felhasználható nettó jövedelem összege.
Bruttó Értékcsökkenés Nettó
Bruttó kibocsátás (GO) - termelo fogyasztás
Bruttó hazai termék (GDP ) átutalások külföldrol( belföldiek külföldrol kapott elsod- leges jövedelem) átutalások külföldre( külföldiek belföldrol kapottelsod- leges jövedelem) amortizáció Nettó hazai termék ( NDP ) Elsodleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték )
Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI ) beáramló transzferek - Kiáramló transzferek amortizáció Nettó nemzeti jövedelem (NNI )
Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI ) amortizáció Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI) ( végso fogyasztás megtakarítás )
12
A fogyasztói magatartás I.
Lehetoségek

• A fogyasztó, döntései, célja
• Szükséglet
• Hasznosság

Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet,
tehát ennek van a legnagyobb hasznossága
A borosüveget kinyitni ? a bort meginni

• Feltételek
• Ismerni kell a lehetoségeket
• Célra vezeto lehetoségek legyenek
• A lehetoségek sorba rendezése.

Szükségletkielégítés maximalizálása
13
A fogyasztó magatartása II.
A fogyasztó ( gazdasági szereplo) háztartás (
gazdasági egység )

• Célja szükségleteinek kielégítése,
  hasznosságérzet maximalizálása
• Döntései
• fogyasztási
• munkavállalási és
• tokebefektetési döntések

• A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezok
• a fogyasztói preferenciák ? belso tényezo
• árak
• 
  külso tényezok
• jövedelem

• Fogalmak
• Preferencia valamely megoldás vagy lehetoség
  elonyben részesítése más megoldásokkal vagy
  lehetoségekkel szemben
• Alternatív költség azon lehetoség hasznossága,
  amelyrol lemondunk az adott lehetoség
  kiválasztása érdekében
• Jószágkosár ( x1, y1) két vagy több termék vagy
  szolgáltatás kombinációja
• Jószágtér két vagy több jószág összes
  lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) (
  x1,y1) ( x2,y2) ( xn, yn )

• Preferencia relációk
• szigorúan preferált jószágkosár A( x1 , y1) gt
  B( x2 , y2 )? A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint
  B jószágkosár
• gyengén preferált jószágkosár A( x1 , y1 ) ? B(
  x2 , y2 )? A olyan jó, mint B
• közömbös jószágkosár A( x1 , y1 ) B( x2 , y2
  )? A és B között nehéz dönteni

• Közömbösségi görbe egyenértékunek tekintett
  jószágkosarak halmaza
• Közömbösségi térkép az adott jószágtérben
  elhelyezkedo közömbösségi görbék összessége

Közömbösségi görbe
Közömbösségi térkép
Y termék
Y termék
A jól viselkedo közömbösségi görbék jelemzoi
párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást)
az origótól távolodva nagyobb hasznosságot
fejeznek ki negatív meredekséguek és konvex
(alulról domború) görbületuek.
B
50
. A
C
20
U
U3
U2
U1
Helyettesítési határráta
X termék
X termék
40
10
14
A fogyasztó választása
y
Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem
elköltése mellett maximális a hasznosságérzet
megegyezik a két függvény meredeksége az
árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési
határrátájával
MRS Px / Py
B
y
A
U3
U2
U1
C
x
x
A fogyasztó kereslete A egyéni kereslet azt
fejezi ki, hogy egy fogyasztó ? saját
preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci
árak mellett ? milyen mennyiséget hajlandó
vásárolni az adott termékbol. A jövedelemtol
függo kereslet Normál jószág esetén
0 ? ?I ? 1 Alacsonyabbrendu (inferior)
jószág esetén ?I ?
0 Magasabbrendu (szuperior) jószág esetén
?I ?1 Az ártól függo
kereslet Normáljószág esetén
Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén

15
Az árváltozás kereszthatása Az árváltozás
kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy
adott termék kereslete egy másik termék
árváltozásának hatására.
A fogyasztó magatartása A kapcsolat jellege
Helyettesíto termékek
Kiegészíto termékek
A piaci kereslet egy adott termék iránti
összesített kereslet, az egyéni keresletek
összessége.
A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a
fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a
termékért és a ténylegesen fizetendo összeg
különbsége
Ár
X termék ára
Piaci kereslet töréspontja A fogyasztók egy
része ennél magasabb áron is hajlandó vásárolni.
Rezervációs ár az a maximális ár, amit a
fogyasztó hajlandó fizetni
Pmax.
FT Pmax - P
fogyasztói többlet
P.
A
tényleges kiadás
d(p)
Dp
dA
dC
dB
Keresett mennyiség
x.
X termék mennyisége
16
A piaci szerkezet A piaci szerkezet megmutatja,
hogy az egyes szereplok milyen mértékben és
milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a
piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen
mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci
szereplok összessége által meghatározott
feltételekhez.
Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege Ármeghatározás Piacra való ki- és belépés Piacra gyakorolt hatás
Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül
Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására nagyon nehéz együtt
Monopolisztikus verseny sok, csekély piaci részesedésu vállalat homogén, diferenciált meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására szabad együtt
Tökéletes verseny sok kisméretu vállalat homogén árelfogadó szabad együtt
17
A termelés A termelési függvény egy matematikai
statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált
termelési tényezok és a velük maximálisan (
technikailag hatékonyan) termelheto
termékmennyiség kapcsolatát. Az
isoquant-görbe Az isoquant-görbe azon
tényezokombinációk összessége az inputtérben,
amelyek azonos termelési mennyiséget
eredményeznek
Isoquantok rendszere
Isoquant-görbe
K
K
Az isoquant görbe tulajdonságai - nem
metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az
isoquantok negatív meredekséguek.
q3
q
q2
q1
L
L
A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt
fejezi ki, hogy egyik termelési tényezo egy
egysége hány egységnyi másik tényezot képes
helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe
meredekségét mutatja
A termelés költségei A költség a termelés során
felmerülo pénzben kifejezett ráfordítás Fajtái
Alternatív költségek (opportunity cost) Tágabb
értelemben ? azokat a lehetoségeket jelenti,
amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha
eroforrásait egy meghatározott célra használta
fel. Szukebb értelemben ? mindazok a lehetséges
kiadások, amelyek egy termék eloállításához
szükséges eroforrások
megszerzésével kapcsolatban
felmerülhetnek. Elsüllyedt költségek (sunk cost)
azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és
adott idopontban már nem változtathatóak
meg. Számviteli költségek azok a ráfordítások,
amelyek az adott termeléssel kapcsolatban
pénzkiadást jelentettek és /vagy a
könyvelésben
elszámolhatóak. Gazdasági költségek mindazok az
elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a
termelés során felmerülnek.
18
A profit a vállalkozásból származó bevételek és a
termelés során felmerülo költségek különbsége
A profit és a költségek viszonya
B e v é t e l e k
A termelés
gazdasági költségei Mindazon áldozatok,
amelyek a termék eloállítása miatt bekövetkeznek
Gazdasági profit
Számvételi profit
Számvételi költségek
Számlákon
megjelent az adott idoszakban
elszámolható folyó költségek
( közvetlen költségek
amortizáció )
Normálprofit A meglévo eroforrások
alternatív költsége
Explicit költségek
Implicit
költségek
Számlákon megjelent és az adott
számlákon nem meg jeleno
idoszakra vonatkozó költségek
költségek ( közvetlen
anyag-, bér-, energiaköltség)
( amortizáció normálprofit )
Bruttó profit
19
Minimális költséget biztosító tényezokombináció
A minimális költséget biztosító tényezokombináció
jellemzoi - Technikailag és gazdaságilag
hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és
az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A
technikai helyettesítés határrátája megegyezik a
tényezoárak arányával
K
B
K2
A
K1
q1
C
K3
TC0
TC1
L
L2 L1
L3
A termeloi többlet Termeloi többlet? (P- MC)
Tökéletesen versenyzo vállalat kínálata
C
C, P
Üzem optimuma
MC
Változó tényezo optimuma
AC
AVC
MC
P
AC
AVC
F
F
C
Ü
Ü
AFC
Q
Q
q
A profit maximalizálás feltétele MR MC
ahol és
20
A profitmaximumot biztosító kínálat
P
P1
MC(Q)
P2
A termelés növelésével no a profit
P3
Profitveszteség
A termelés csökkenésével no a profit
MR(Q)
D(P)
Q
Q2
A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben
vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos
döntésének eredménye.
21
Az árupiaci kereslet
C
i

• Kétszektoros árupiaci kereslet Y C I
• Fogyasztási kereslet
• Beruházási kereslet
• Pótló beruházás (IP) bovíto
  beruházás (IB)
• Háromszektoros árupiaci kereslet Y C I
  G
• Fogyasztási kereslet
• Beruházási kereslet
• Kormányzati áruvásárlások kereslete

YS
C(Y)
C0
S(Y)
I( i )
I
Nemzeti jövedelem(Y)
-C0
YD
YS
Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelem
C ( Y) I0 a. i2
C ( Y) I0 a . i1
I( i0)
Árupiaci egyensúly
C0
Egyensúlyi jövedelem
ahol a kiadási
multiplikátor
Y
Y1
Y2
i
Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a
jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak
halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a
tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci
kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem
megegyezik egymással.
I( i )
IS
Y
I , S
SY
Y
22
A pénz és a pénzpiac
A
A
A pénz és a csere
M
B
C
C
B
A pénz csereeszköz
Bárter

• A pénz funkciói
• elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül
  szolgál, ezzel lehetové téve összehasonlításukat.
  
• csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk
  mozgását közvetíti.
• értékméro ( árak mércéje) a pénzárak
  segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1
  liter tej 5 , 6, kifli )
• fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása
  nem jár együtt )
• felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) valamely
  idopontban a forgalomból lilép és ettol kezdve
  vagyonként létezik.
• világpénz ( valuta ) a csereeszköz és fizetési
  eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban
  is.
• Modern pénzrendszer
• A modern pénz tulajdonságai
• törvények szabályozzák kibocsátását és
  köteleznek elfogadására,
• hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és
  hitel-visszafizetéssel szunik meg,
• nincs belso értéke, vásárlóereje ( az érte
  kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul
  ki.
• A pénz forgási sebessége az a szám, amely
  megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány
  tranzakció lebonyolításában vesz részt .
• A bankrendszer
• egyszintu ( központi bank )
• kétszintu ( központi bank kereskedelmi bankok
  )
• A pénz formái
• Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a
  jogrendszer tesz fizetoeszközzé

M
23
A pénzpiac elemei
A pénzkínálat (MS) egy gazdaság forgalomban lévo
pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra
szóló folyószámla-
betétek együttese. Reál pénzkínálat (MS/P) a
nominális pénzkínálat és az árszínvonal a
hányadosa.
A pénzteremtés hitelnyújtás ( készpénz,
számlapénz ) A központi bank készpénzt és
számlapénzt teremt A kereskedelmi bankok csak
számlapénzt teremt A pénzkínálat szabályozásának
a tényezoi 1. a készpénz kibocsátás, 2.
a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelezo
tartalékráta, és 4. a nyílt piaci muveletek.
A pénzkereslet ( LY , i ) a pénzkereslet a pénz
meghatározott összegének tartására irányuló
szándék, igény
A pénzkereslet ( L ) motívumai 1. a
tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs
(vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági
pénzkereslet.
i
LM
A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény
LS
MS/P LS
Y
MS/P
Lt
Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem
és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek
mellett a pénzkereslet megegyezik a
pénzkínálattal, vagyis azon egyensúlyi pontok
halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít.
MS/P L t
24
Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az
összkereslet
A reál pénzkínálat változik MS / P ? LM görbe
eltolódik
i
LM1
LM0
LM2
i1
i
i0
i2
LM
IS
IS
i0
Y
Y0
Y1
Y2
p
Y
Ye
p1
p0
p2
YD
Y
Y1
Y2
Y0
Az összkeresleti függvény a javak iránti
reálkereslet és az árszínvonal közötti
kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat
mellett. Az összkeresleti függvény minden egyes
pontja egy adott IS- és változó helyzetu LM-görbe
metszéspontja.
25
A munkapiac
A munkakeresleti görbe
Az Összesített munkakínálati görbe
W/P
Ns(W/P)
W/P
Lakosság - nem munkaképes - munkaképes
népesség - inaktív - aktív népesség
( munkakínálat ) - foglalkoztatottak
- munkanélküliek
Ns (W/P)min. Ns Naktív
ND (W/P)
N
N
N
W/P
A munkapiac egyensúlya
Ns(W/P)
Tisztán kényszeru munkanélküliség
A munkanélküliség fajtái 1. Önkéntes N - Ns2
uö 2. Kényszeru Ns2 ND2 uk
N - ND2 uk uöu 3. Frikcionális (
súrlódásos ) 4. Strukturális
W/P3
u
túlkínálat
uk
W/P2
uö
W/Pe
W/P1
ND(W/P)
túlkereslet
N
N
Ns2
ND2
A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt
jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi - nál
bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van,
akkor a nominálbér emelkedik
26
Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén
II.
Ys
I.
P
W/P
A kibocsátás független az árszínvonaltól
csak a munkapiac függvénye
A reálbér független az árszínvonaltól
YP
Y
W/P
Potenciális kibocsátás
ND
A munkapiac egyensúlyban van
Ns
Y(N)
IV.
III.
N
Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac
esetén (rögzített nominálbér)
P
Ys(P)
A kibocsátás az árszínvonaltól függ
P2
W0 /P f (P )
P0
Ha P ltP0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségu Ha P
gtP0, akkor Ys(P) negatív meredekségu
W0 /P
P1
W0 /P2
W0 /P0
W0 /P1
W/P
Y
Yp
Y1
Y2
N2
ND
N1
Ne
Ns
N
A munkapiac egyensúlya és a potenciális
kibocsátás megvalósulása nem automatikus
27
A makroegyensúly
Az összkereslet és összkínálat egyensúlya
tökéletes piacok esetén
Az összkereslet és összkínálat egyensúlya
tokéletlen piacok esetén
P
P
W/P
Ys
Ys
YD
P0
YD
W0/P
Y
W/P
W/P
Y
Yp
Yp
ND
ND
Ne
Y(N)
Ns
Ns
Y(N)
N
N
28
Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában

• Az állami beavatkozás célja és szerepe
• Az állam három feladatkör ellátása érdekében
  vállal gazdasági szerepet, azok
• A gazdaság muködése intézményi és jogi
  feltételeinek biztosítása ( törvényhozás,
  végrehajtás, igazságszolgáltatás )
• Mikrojellegu szerep ( Különbözo részpiacok
  elégtelen muködése indokolja )
• allokációs funkció ( minden olyan kormányzati
  tevékenységet összefog, amely az eloállított
  termékek és szolgáltatások mennyiségét
  befolyásolja.)
• közjavak ( pl, közvilágítás ) az eloállítását az
  állam egyedül képes megszervezni.
• Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás,
  védooltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi
  vagy kényszeríti az állampolgárokat.
• külso gazdasági hatások ( pozitív és negatív
  externáliák )
• a piaci hatalom( monopólium) korlátozása
• Makrojellegu szerep ( A makrogazdasági
  események, folyamatok és összefüggések alapján
  válik szükségessé )
• jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek
  (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati
  vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása )
• stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és
  egyenletes gazdasági növekedés, a teljes
  foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és
  kiegyensúlyo-
• zott fizetési mérleg)

A kormányzati gazdaságpolitika (A buvös
négyszög)
A kibocsátás növelése és az egyenletes gazdasági
növekedés
Teljes foglalkoztatottság
Stabil árszínvonal
Kiegyensúlyozott fizetési mérleg
Az állami beavatkozás eszközei - A
költségvetés politika az állami bevételekre és
kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó
döntések összessége. - A monetáris politika a
kormányzat- a központi bank azon
célkituzéseinek és eszközeinek összessége,
amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen
belül elsosorban a forgalomban levo
Pénzmennyiséget.
29
A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra
Adók hatása az összkeresletre
A költségvetés hatása az összkeresletre
C
C
C(YDI )
C(Y)
C(Y)
C(YDI )
?TR
45o
Y
Y0
Y0
Y
i
i
LM
IS
LM
IS
IS
IS
?Y
Y
Az állami transzferek
Jövedelemtol függo adók
Y
C
C(Y)
C(YDI )
Y
i
i
IS
IS
LM
LM
IS
IS
Y
Y
A kormányzati áruvásárlásokk
Egy összegu adók
30
A stabilizációs politika

• Célkituzései
• Teljes foglalkoztatás
• Árstabilitás
• Költségvetés egyensúlya
• Külgazdasági egyensúly

Kormányzati vásárlások nonek (G )?IS-görbe
jobbra eltolódik ? összekeresleti görbe jobbra
eltolódik
P
Ys
A munkanélküliség kárai Csökkennek a kormányzat
bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség
csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet
egyének jövedelme Lelki és társadalmi
problémákat is okozhat
P1
P0
YD
Ys
Y
Az infláció
Y0
Y2

• Az infláció lényegeaz árszínvonal folyamatos
  emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P )
• folyamatos csökkenése
• mérése ( fogyasztói árindex )
• Inflációs ráta
• Fajtái
• ? mérték szerint
• - kúszó (éves üteme néhány százalékos ),
• - vágtató (évi mértéke két- vagy három
  számjegyu ),
• - hiperinfláció (az árnövekedés olya
  mértéku, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott
  állami intézkedésekkel
• számolható fel ).
• ? kiváltó okai szerint Kereslet-, pénz- és
  kínálati (költség) infláció.
• Hatásai kárai
• Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban
  emelkednek
• véletlenszeru jövedelem és vagyon újraelosztását
  eredményezi
• Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális
  kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet.
• Növeli az export árait, ami miatt az import
  volumene magasabb lesz az exporténál.
• Hatása van a gazdasági növekedésre, mert
  bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket.