1
Ügyvédjelölti oktatás

• UNIÓS JOG GYAKORLATA
• A HAZAI BÍRÓSÁGOK ELOTT
• Kovács András György
• kovacsandras_at_legfelsobb.birosag.hu

2
Irodalom

• 1. Kende-Szucs- Jeney (szerk) Európai Közjog és
  politika, Budapest, 2007, X. fejezet 4.
  alfejezet
• 2. Várnay- Tóth T. Közlemények az Uniós Jogban
  in Állam és Jogtudomány 2009. 417-472.
• 3. Ajánlott http//www.egyenlobanasmod.hu/data/TT
  af_201006.pdf

3
Uniós jog alkalmazása a hazai bíróságokon

• Bevezetés /ügytípusok/,
• 1. jogeset /közlekedési bírság/
• Uniós jog keresési technikája
• 2. jogeset /környezetvédelem/
• Uniós jog és nemzeti jog viszonya
• Elozetes döntéshozatali eljárás gyakorlata
• A bíróság gyakorlata és az uniós jog
• 3. Jogeset /adójog/

4
Uniós jog a mindennapokban

• Közigazgatási perekben napi rendszerességu az
  uniós jog alkalmazása
• 1. rendeletek közvetlen alkalmazása (pl.
  támogatási ügyek , közlekedési ügyek /áru és
  személyszállítás/ stb.)
• 2. Irányelvek fényében értelmezés vagy set
  aside alkalmazása (pl. közbeszerzés,
  szabályozott iparágak, idegenrendészet, adó /6.
  sz. ie/, vámtarifabesorolás, reg.adó stb.)
• 3.Irányelvek v. rendelet mellett EuB esetjogának
  közvetlen alkalmazása /pl. környezetvédelem,
  versenyjog/
• 4. És a fenti ügyekben és azon kívül a
  Szerzodések elsosorban az EuMsz alkalmazása
  /gyakori az áruk és szolg. szab.áramlása/
• Polgári perekben sem ritka lehetoség pl.
  EuMsz.101. és 102. cikk /példa shield-ként
  használat/, jogsegély kereskedelmi és polgári
  ügyekben , ítéletek elismerése, végrehajtás, FMH
  stb.
• Büntetojog szintén érintett lehet /elfogató
  parancs, kiadatás stb./

5
1. jogeset jogszabályok dzsungele

• Tényállás Tachográf koron ellenorzése, vezetési
  és pihenési ido be nem tartása miatt objektív
  bírság kiszabása /400.000Ft/üzembentartóval
  szemben. Üzembentartó vagy a gépjármuvezeto a
  felelos? 2008.10.03!
• Alperes és megyei bíróság által alkalmazott
  jogszabályok
• a közúti közlekedésrol szóló 1988. évi I. törvény
  / Kkt./ 20. /1/ c./, /4/
• a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz
  kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén
  kiszabható bírságok összegérol szóló
  57/2007./III.31./ Korm. rendelet / R./ 4. -a,
  3. számú táblázat 4. és 5. pont
• Európai Parlament a Tanács 561/2006/EK számú
  rendelet /EK rendelet 10.cikk, 19. cikk
• Csak az LB által alkalmazott jogszabályok
• A közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok
  kivetésének részletes szabályairól és a bírságok
  felhasználásának rendjérol szóló 45/2005./VI.23./
  GKM rendelet / GKM I.rendelet/ 1.. /1/ b./,
  3./2/ ba./
• GKM I. rendelet módosításáról szóló
  41/2007./IV.4./ GKM rendelet / GKM II.rendelet/
  9.

6
1. jogeset II.

• A perben felülvizsgált közigazgatási határozatok
  a Kkt. 20. /1/ bekezdés c/ pontjának
  megsértését állapították meg.
• A Kkt. 20. /4/ bekezdése szerint, amennyiben az
  /1/ bekezdésben foglalt rendelkezés megsértéséért
  többen is felelossé tehetok, a bírság összegét a
  felelosség arányában meg kell osztani.
• Alperes álláspontja
• Az EK rendelet 10. cikk /3/ bekezdése szerint a
  szállítási vállalkozás felelos a vállalkozás
  jármuvezetoje által elkövetett szabálysértésért
  akkor is, ha a szabályszegést egy másik tagállam
  vagy harmadik ország területén követték el. Ebbol
  a rendelkezésbol következik, hogy csak a gépjármu
  tulajdonosával vagy üzembentartójával szemben
  indítható meg az eljárás. Mivel az EK rendelet
  általános hatállyal bír és közvetlenül
  alkalmazandó, ezért a közösségi jog primátusának
  elve alapján a bíróságnak a nemzeti jog
  alkalmazását melloznie kellett volna.
• Megyei bíróság ítélete
• az EK rendelet 10. cikkének /1/ és /2/
  bekezdésének a felperes általi betartását a
  felelosség megállapításakor az eljárt
  hatóságoknak vizsgálniuk kellett volna, mert a
  10. cikk /3/ bekezdésének második mondata
  lehetové teszi a tagállamoknak, hogy ezen /1/ és
  /2/ bekezdésben foglaltak betartásának
  mérlegelésétol tegyék függové a felelosség
  megosztását, és a Kkt. 20. /4/ bekezdése az EK
  rendelet ezen felhatalmazása alapján ugyancsak
  lehetové teszi a felelosség megosztását.

7
1. jogeset III.

• A Legfelsobb Bíróság álláspontja szerint a Kkt.
  20. /4/ bekezdésére vonatkozó módosítások
  törvényi indokolásából nem lehet arra
  következtetni, hogy a felelosség megosztási
  szabály kifejezetten az EK rendelet 10. cikk /3/
  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján
  született volna.
• Ugyanakkor a Kkt. 20. /4/ bekezdésének
  értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az EK
  rendelet 19. cikk /1/ /az ügyben fel sem merült
  jogszabályhely!/bekezdése sem, amely szerint a
  tagállamoknak az ezen rendelettel és a
  3821/85/EGK rendelettel kapcsolatos jogsértésekre
  és szankciókra vonatkozó szabályokat kell
  lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan
  intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges.
  Az említett szankcióknak hatékonyaknak,
  arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentes
  nek kell lenniük. E rendelet és a 3821/85/EGK
  rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga
  után több mint egy szankciót vagy eljárást. A
  tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot
  ezekrol az intézkedésekrol és a szankciókra
  vonatkozó szabályokról legkésobb a 29. cikk
  második albekezdésében meghatározott
  idopontig.Ezen cikk /2/ bekezdése többek között
  kimondja, hogy a tagállamok lehetové teszik az
  illetékes hatóságok számára, hogy azok
  szankciókkal sújtsanak egy vállalkozást és/vagy a
  jármuvezetot e rendelet saját területükön észlelt
  olyan megszegéséért, amely miatt korábban nem
  szabtak ki szankciót, abban az esetben is, ha a
  jogsértést egy másik tagállam vagy egy harmadik
  ország területén követték el. A /3/ bekezdés
  szerint pedig, ha egy tagállam eljárást
  kezdeményez, vagy szankciókat vet ki egy adott
  jogsértés miatt, a jármuvezeto számára megfelelo
  írásos bizonyítékot kell szolgáltatnia errol.
• Ezekbol a szabályokból az következik, hogy az EK
  rendelet lehetové teszi mind a szállítási
  vállalkozás, mind a gépjármuvezeto felelosségének
  megállapítását, ezért a EK rendelet jogeros
  ítéletben alkalmazott rendelkezései és annak
  bírói értelmezése sem ütközik az uniós jogba.

8
1. jogeset IV.

• GKM I.rendelet módosításáról szóló GKM
  II.rendelet 9. -a szerint ez a rendelet a ...,
  2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti
  és tanácsi rendelet 19. cikke /3/ bekezdésének
  végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
  állapítja meg.
• E jogszabály a GKM I. rendelet 1. /1/
  bekezdésének b/ pontját, valamint a 3. /2/
  bekezdésének b/ pontját módosította a
  következoképp
• A GKM I. rendelet 1. /1/ bekezdésének b/ pontja
  értelmében a rendelet alkalmazási köre kiterjed a
  Kkt. 20. -ának /1/ bekezdésében meghatározott
  tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések
  megsértése esetére a külön jogszabályban
  meghatározott bírság kivetésére és
  felhasználásának rendjére.
• E külön jogszabály a jelen ügyben is alkalmazandó
  R. szabályai.
• A GKM I. rendelet 3. /2/ bekezdésének ba/
  pontja értelmében az eljáró hatóság a bírságolási
  eljárást az 1. /1/ bekezdésének b/ pontja
  alapján a szállítási /fuvarozási/ tevékenységet
  végzo jármu tulajdonosával, üzemben tartójával,
  bérlojével /a továbbiakban együtt üzembentartó/,
  a jármu vezetojével szemben indítja meg.
  EGYÉRTELMU FELHATALMAZÁS!

9
1. jogeset V.

• Primitív pármondatos objektív bírságolási ügy
  helyett
• - Bonyolult még az alkalmazandó jogszabályokat
  sem találja meg az átlagos jogalkalmazó
• - 10 oldalas kúriai ítélet kell a koherens
  levezetéshez kb. 2-3 oldal helyett!
• - Az ilyen ügyek meg sem oldhatók hivatalból
  figyelembe vett uniós jog nélkül!

10
Uniós jog keresési technikája

• EURLEX /ha van kiindulópontunk/, ha nincs pontos
  akkor általános keresobol is indulhatunk. EURLEX
  használataJogszabályok, EuB ítéletek, COM
  dokumentumok! /Bizottsági közlemények stb./
• Ha nincs kiinduló pont csak magyar jogszabályokat
  tartalmazó határozat akkor

11
Uniós jog keresési technikája II.

• Szerkesztett elektronikus jogszabály kereso
  LÉPÉSEK (modellszeruen)
• 1. megnézni az alkalmazott jogszabály
  zárórendelkezéseiben, hogy mely irányelveknek
  való megfelelést szolgálja
• 2. A megjelölt irányelvekre, mint kulcsszavakra
  rákeresni a magyar jogszabályok között, és
  átnézni a találati listát
• 3. A találati lista jogszabályainak esetleg újabb
  irányelvekre vonatkozó hivatkozásai alapján a
  kört megismételni, szükség szerint, lehetoleg
  amíg nincs újabb implementált irányelv.
• 4. A talált irányelvek megkeresése más irányelvek
  szövegében! Új találati lista megismerése.
• 5. A 3. és 4.-es találati listák szerinti
  irányelvek fontossági sorrendben való VÉGIG!
  olvasása
• 6. Releváns irányelvekhez kapcsolódó jellemzoen
  COM dokumentumok megismerése és ha szerencsénk
  van
• 7. ezek alapján a releváns EuB bírósági ítéletek
  megismerése. Ha nincs szerencsénk közvetlen
  keresés a vonatkozó irányelvekre kereséssel az
  EuB ítéletek között
• No és persze szakirodalom!!!
• Közvetlenül alkalmazandó norma esetén, a
  határozat rendszerint tartalmazza az adott EU
  normát! Figyelem csak magyar jogszabály
  alkalmazása esetén is elofordulhat, hogy EK
  rendeleti szabállyal párhuzamos felhatalmazás
  nélküli szabályokról van szó!

12
2. jogeset környezetvédelem

• Mi a hulladék fogalma?
• Hgt. 3. -ának a/ pontja értelmében hulladék,
  bármely az 1. számú melléklet szerinti kategóriák
  valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytol
  birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy
  megválni köteles.
• A Hgt. 14. -ának /1/ bekezdése értelmében
  hulladékkezelési tevékenységnek minosül a
  hulladék gyujtése, begyujtése, szállítása,
  elokezelése, tárolása, hasznosítása,
  ártalmatlanítása. Ugyanezen szakasz /7/ bekezdése
  értelmében a technológiákból származó a
  technológiai folyamatba visszavezetett
  maradékanyag, valamint a már használt, de eredeti
  céljára ismételten felhasználható termék a
  forgási ciklusból történo kilépésekor válik
  hulladékká.

13
2.jogeset II.

• Esetünk történjen
• 2009. októberében A Hgt. 60. -ának a/ pontja
  értelmében a hulladékokról szóló a Tanács
  75/442/EGK. számú irányelvvel harmonizált
  jogszabály a Hgt.
• IGEN ÁM DE
• Európai Parlament és Tanács 2006. április 5.-i
  2006/12/EK. számú irányelvének 20. cikke pedig
  kimondja, hogy a 75/442/EGK. számú irányelv ezen
  irányelv hatályba lépésének napjától hatályát
  veszti, és e hatályon kívül helyezett irányelvre
  való hivatkozásokat erre az irányelvre /2006-os
  irányelv/ való hivatkozásként kell értelmezni a
  IV. számú mellékletben foglalt megfelelési
  táblázattal összhangban.

14
2. jogeset III.

• Az elozoekbol következik, hogy a Hgt.
  rendelkezéseit olyannak kell tekinteni, melyek a
  2006-os irányelvnek megfelelo szabályozást
  tartalmaznak. Értelmezési jogvita esetén a Hgt.
  rendelkezéseit ezen irányelv fényében kell
  eldönteni, noha a Hgt. nem mondja, hogy ezen
  irányelvvel harmonziált lenne!
• az Európai Közösségek Bizottsága hulladékról és
  melléktermékekrol kiadott közleménye /COM
  2007.59.final/ szerint
• Az Európai Bizottság 2007-es Közleménye értelmezi
  a hulladék fogalmát e 2006-os irányelv tükrében,
  figyelemmel az Európai Bíróság gyakorlatára is. A
  Közlemény szerint a C-9/00. számú Palin Granit OY
  ítélet /2002. EBHT-I/3533./, C-235/02. Saetti
  ügyben hozott végzés /2004. január 15./ és a
  C-444/00. számú Mayer Mary /2003./ EBHT-1/6163.
  számú ítélet.
• NOHA A 2006-os irányelv nem ismeri a
  maradékanyag, melléktermék fogalmát / ez majd
  csak a 2010 december 12-én implemetálandó, a
  bírósági gyakorlatot egyértelmuen beépíto 2008-as
  irányelv ismeri explicit/

15
2. jogeset III.

• Ha egy anyag termelési maradékanyag, attól még
  nem feltétlenül számít hulladéknak, amennyiben az
  anyagot tulajdonságainak köszönhetoen fel lehet
  használni a gazdasági körforgásban, és ebben az
  esetben azt nem szabad hulladéknak tekinteni.
  Elofordulhat az is, hogy az anyag egy részét fel
  lehet használni, a többit azonban
  ártalmatlanítani kell. Amennyiben egy illetékes
  hatóság egyedi megítélése alapján egy anyag
  felhasználása nem biztosítható, azt az anyagot
  hulladéknak kell tekinteni. Ha azonban létezik
  hosszú távú szerzodés az anyag birtokosa és
  leendo felhasználói között, az azt jelzi, hogy a
  szerzodés tárgyát képezo anyagot hasznosítani
  fogják, vagyis felhasználása biztos. Ha egy
  anyagot határozatlan ideig tárolnak, lehetséges,
  de nem biztos a felhasználása, akkor a tárolás
  idejére hulladéknak kell tekinteni.

16
2. jogeset IV.

• Vita A 2006-is irányelv fényében a Hgt.
  értelmezheto-e a COM szerint /EuB gyakorlat
  Bizottság általi értelmezése szerint/, vagy csak
  az EuB jogfejleszto tevékenységének eredményeként
  megalkotott 2008 -as irányelv hatálya alá tartozó
  ügyekben kerülhet ez szóba?

17
Uniós jog elsobbsége

• Ma sem mondják ki a Szerzodések, csak a 17.
  számú nyilatkozat az Uniós jog elsobbségérol
  tartalmazza a tagállamok elismerését. Ez nem bír
  kötelezo jogi erovel.
• Tehát továbbra is szokásjog/ 6/64 Costa kontra
  ENEL, 1964 július 15-i ítélet)

18
Uniós jog és nemzeti jog viszonya

• Közvetlenül alkalmazandó Elsodleges jog/Eusz,
  EuMSz, EURATOM/, Rendelet, Határozat
• Közvetetten alkalmazandó, de közvetlen hatálya
  van egyértelmu, konkrét, és feltétlen
  eloírásokat tartalmazó foszabály szerint
  vertikális kapcsolatokat szabályozó
  irányelveknek, a horizontális kapcsolatokat
  szabályozóknak csak kivételesen. /Grad- ügy, Van
  Duyn-eset, Marshall-ügy, Magold-ügy/
• És a nem kötelezo jogi aktusok /ajánlás,
  közlemény, illetve az egyéb soft law
  dokumentumok /közlemény, állásfoglalás/?

19
EuB ítéletek közvetlen hatálya

• Az elozoekbol kitunik, hogy az EuB ítéletei bár a
  felekre vonatkoznak, közvetlen hatállyal bírnak,
  akár egy ítélet is eredményezheti a hazai jog
  félretételét. Kérdés azonban, hogy közigazgatási
  szerv is félreteheti-e a hazai jogot?
• Ket. 12. (4) Ha az Európai Unió általános
  hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelezo jogi
  aktusa eljárási szabályt állapít meg, e törvény
  rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem
  alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitol az
  Európai Unió általános hatályú, közvetlenül
  alkalmazandó kötelezo jogi aktusának, valamint az
  Európai Unió egyéb kötelezo jogi aktusának
  végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges
  mértékben és módon - törvény, kormányrendelet
  vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
  eltérhet.
• PéldaAlcan-ügy- jóhiszemuen szerzett és
  gyakorolt jogok védelme

20
Hatóság hivatkozhat-e közvetlenül irányelvre

• - Ratti- ügy /148/78/ Estoppel-elv az irányelv
  határidore történo átültetését elmulasztó
  tagállam nem hivatkozhat magánszemélyekkel
  szemben saját mulasztására, hogy az irányelvbol
  eredo kötelezettségeinek eleget tegyen
• -Ursula Becker- ügy /8/81/ a jóhiszemu eljárás
  elvébol következo estoppel elve alapján az állam
  magánszeméllyel szemben nem hivatkozhat arra
  hibájára, hogy az irányelvet nem hajtotta végre
• Ezzel az estoppel elv lép az effet utile elv
  helyére ezekben az esetekben
• -Pl. adóügyben eltérhet-e a magyar jogtól
  irányelv alapján az adózónak kedvezoen?
• - Pl. idegenrendészeti ügyben eltérhet-e a magyar
  jogtól a kínai állampolgár hátrányára?

21
Bíróság vs. hatóság

• Az Európai Unió Bírósága a Dorsch-ügyben (
  C-54/96) foglalta össze, milyen kritériumok
  fennállása esetén tekint egy tagállami hatóságot
  bíróságnak. Ezek az alábbiak
• Az adott szervet
• jogszabály hozza létre
• állandó
• döntése kötelezo
• eljárása felek közötti (inter pares) jellegu
• jogszabályokat alkalmaz (tehát olyan normákat,
  amelyeket megfeleloen közzétesznek
• és harmadik személyekre nézve is kötelezoek nem
  minosülnek ilyennek például
• azok az ügyrendi szabályok, amelyeket valamely
  szerv maga fogad el)
• független.

22
Az Unió jogi aktusai

• Az EUMSz. 288. cikke szerint két alaptípus van
  jogi hatásokat tekintve hard és a soft law
• 1. Hard law van jogi kötoereje, kötelezo
• a.) Regulations (rendeletek)
• b.) Directives (irányelvek)
• c.) Decisions (határozatok)
• SOFT LAW
• 2. Nincs jogi kötoereje, nem kötelezo
• a.) Recommendation (Ajánlás)
• b.) Opinion (Vélemény)
• A közlemények nem jogi aktusok, de a soft law
  részei!

23
A SOFT LAW jogi természete

• Grimaldi ítélet (C-322/88) A soft law nem
  hozhat létre olyan jogokat, melyre magánszemélyek
  a nemzeti bíróság elott hivatkozhatnának.
• C-325/91 (Franciaország vs. Bizottság) közlemény,
  amely új kötelezettségeket határozott meg az ügy
  tárgyát képezo Irányelvhez képest, megsemmisítési
  eljárás tárgya lehet.
• Ezért van az, hogy a bizottság (értelmezo)
  közleményei rögzítik, hogy a közlemény nem teremt
  jogot és kötelezettséget és nem köti a Bizottság
  késobbi álláspontját, például ha az Európai
  Bíróság más álláspontot foglal el.

24
A közlemények elnevezései

• Egy közlemény különbözo elnevezéseket ölthet
• notice
• guidelines stb.
• Számos más soft law eszköz is létezik
  publikációk, beszédek, szakértoi jelentések,
  munkanyag, éves jelentés

25
Közlemények típusai

• A közlemények jogi jelleg nélkül jelentések,
  végrehajtásról adnak számot általában az Unió
  intézményei a címzettek, vitaindító
  közlemények,javaslattevo közlemények, cselekvési
  programok
• Közlemények kifejezett jogi jelleggelha kötelezo
  jogi aktus eloírja a végrehajtás körében. Pl. a
  EUMSz. állami támogatásokat szigorú korlátok közé
  szorító szabályait végrehajtó tanácsi rendelet
  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye közzé a
  jogsérto támogatások visszafizetésénél
  alkalmazandó kamatlábakat. Ezt egy notice
  formájában tette meg.
• A nagy része a közlemények ún. értelmezo
  közlemények , amely értelmezik a hard law
  renelkezéseket, és tisztázzák, hogy a Bizottság
  egy adott kérdésben miként fogja alkalmazni
  mérlegelési jogkörét

26
Az értelmezo közlemények

• Egy értelmezo közlemény nem más, mint az Uniós
  intézmény/jogalkalmazó saját gyakorlatára,
  jogértelmezésére vonatkozó, a természetes
  munkafolyamatok során keletkezo normatív tartalmú
  dokumentumai.
• A hazai hatóságok számára meroben szokatlan módon
  az Unió intézményei ezeket a dokumentumokat a
  transzparencia és átlátható muködés jegyében
  továbbá, mert a nemzeti tagállamok uniós jogot
  végrehajtó hatóságainak orientálásának ez a
  leghatékonyabb eszköze hierarchikus viszonyok
  hiányában nyilvánosságra hozzák.
• Ez a nyilvánosságra hozatal ad bizonyos jogi
  természetet ezeknek a dokumentumoknak azáltal,
  hogy megismerhetoek, ezért az ügyfelek részérol
  bizonyos jogos elvárásokat ébreszt.

27
Az értelmezo jogi közlemények

• E jogos elvárások következménye, hogy a közlemény
  kibocsátója csak indokolással térhet el ezektol,
  megindokolva, hogy miért nem sérülnek az
  általános jogelvek, mint az egyenlo bánásmód, a
  jogbiztonság, vagy a bizalomvédelem elve.
• Ez azt jelenti, hogy e közlemények a kibocsátóra
  nézve eltérésre okot adó körülmények indokolása
  hiányában kötelezoek.
• Hivatkozási alap lehet, de az ügyfélnek joga van
  vitatni az értelmezés megfeleloségét. Ez azt
  jelenti, hogy ha az értelmezés a hard law-ba
  ütközik, akkor azt a bíróság akár az Európai
  Bíróság, akár a nemzeti bíróság- figyelmen kívül
  hagyhatja, leronthatja.

28
Példa SOFT LAW-ra

• Elektronikus hírközlés, jogi hatások nem
  egyértelmuek. Attól függ, hogy
• a.) implementálták és hogyan
• 1. Ajánlás- rendeletben
• 2.Bizottság iránymutatása- tájékoztatóban
• 3.Törvény A Hatóság eljárása során - a
  jogszabályok keretei között - köteles figyelembe
  venni... 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi
  irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján
  kiadott bizottsági ajánlásokat. Amennyiben a
  Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, errol -
  álláspontja indokainak megadásával - értesíti az
  Európai Bizottságot.
• b.) nem implementálták alapértelmezés, amely
  megdöntheto, de általában az ajánlások
  normaszövege kifejezi, hogy indokolt esetben
  lehet eltérni.

29
Unió Alapjogi Chartája

• EUSz. 6. cikke elismeri az Európai Unió Alapjogi
  Chartájában foglalt jogokat, szabadságokat és
  elveket, és kimondja, hogy a Charta ugyanolyan
  jogi kötoerovel bír, mind az EUSz. és az EUMSz. A
  cikk kimondja továbbá az Európai unió
  csatlakozását az Európa Tanács keretében
  megszületett, az emberi jogok és alapveto
  szabadságok védelmérol szóló európai egyezményhez
  (Európai Emberi Jogi Egyezmény). /kiv. Lo. Nbr./
• Kérdés, hogy zajlik le a csatlakozás részes
  állama lesz az EU az Európa Tanács égisze alá
  tartozó Egyezménynek? Ebben az esetben hierarchia
  alalkul ki a strassbourgi és az EuB bíróság
  között az elobbi javára!
• A Törvényszék /General Court/ félelme a
  közvetlenül benyújtható keresetek növekedése a
  Chartára történo hivatkozás lehetoségén
  keresztül...

30
Unió jogforrásai a lisszaboni szerzodés után

• A Lisszaboni Szerzodés külön kategóriaként
  különbözteti meg a jogalkotási és a nem
  jogalkotási jogi aktusokat.
• A jogalkotási eljárás keretében elfogadott
  kötelezo jogi aktusok (rendelet, irányelv,
  határozat) minosülnek jogalkotási aktusnak, és
  azokat csak az Unió két jogalkotó intézménye, a
  Tanács és az Európai Parlament, együtt (rendes
  jogalkotási eljárásban) vagy külön (különleges
  jogalkotási eljárásban) fogadhatják el. A közös
  kül- és biztonságpolitika területén jogalkotási
  aktusok elfogadása kizárt. EUMSz. 289. cikk)
• A nem jogalkotási aktusok körében a Lisszaboni
  Szerzodés külön definiálja a felhatalmazáson
  alapuló jogi aktusokat és a végrehajtási jogi
  aktusokat. /pl. Bizottság rendeletei, irányelvei/

31
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus

• Bevezetésének célja az volt, hogy az Európai
  Bizottság számára egyértelmu (a jogi aktusoktól
  elkülönített) jogi eszköz álljon rendelkezésre a
  jogalkotási aktusok egyes nem alapveto
  rendelkezéseinek kiegészítésére és módosítására.
  A felhatalmazást az Európai Bizottság részére a
  jogalkotó intézmények, a Tanács és az Európai
  Parlament adhatják valamilyen jogalkotási aktus
  keretében. A felhatalmazást tartalmazó
  jogalkotási aktusban kifejezetten meg kell
  határozni a felhatalmazás célját, tartalmét,
  alkalmazási körét és idotartamát. A
  felhatalmazáson alapuló jogi aktusok címében fel
  kell tüntetni a felhatalmazáson alapuló
  kifejezést. EUMSz. 290. cikk)

32
Végrehajtási jogi aktusok

• A végrehajtási jogi aktusok alkalmazására azért
  volt szükség, mert az alapesettol eltéroen -
  miszerint a tagállamok felelosek a nemzeti
  jogukban elfogadni a kötelezo ereju uniós jogi
  aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket
  egyes kötelezo ereju uniós jogi aktusok
  esetében a végrehajtásnak egységes feltételek
  mellett, az Unió szintjén hozott szabályok
  szerint kell történnie. Ennek érdekében az alap
  jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház az
  Európai Bizottságra, illetve különleges és
  kelloen indokolt esetekben, valamint az EUSz. 24.
  és 25. cikkében eloírt (azaz a kül- és
  biztonságpolitikai) esetekben a Tanácsra. Az
  Európai Parlamentnek és s Tanácsnak rendes
  jogalkotási eljárás keretében elfogadott
  rendeletekben elore meg kell határoznia az
  Európai Bizottság végrehajtási hatáskörének
  gyakorlására vonatkozó tagállami ellenorzési
  mechanizmusok szabályait és általános elveit. A
  végrehajtási jogi aktusok címében fel kell
  tüntetni a végrehajtási kifejezést. (EUSz. 292.
  cikk)

33
Jogforrási hierarchia?

• Azt kell észrevenni, hogy az Európai Parlament és
  a Tanács rendeletei és irányelvei valamint a
  Bizottság rendeletei és irányelvei között
  jogforrási hierarchia jön létre!
• Ennek jelentosége többek között az EuB-hoz való
  közvetlen fordulás lehetoségében van

34
Elozetes döntéshozatali eljárás

• EDE kötelezettség kérdése
• Hivatalbóliság kérdése, nemzeti eljárásjog és az
  uniós jog érvényesítésének konfliktusa
• EDE elutasítás indokai
• Uniós jogban tévedés következménye
• Magyar esetek

35
EDE kötelezettség

• - a felek nem tudják kikényszeríteni
• - a felek nem tudják meghatározni a felteendo
  kérdéseket
• - az EuB bíróság elotti eljárásban kifejthetik
  véleményüket írásban
• - Cartesio ítélet Pp.155/A..-át módosították,
  nincs helye fellebbezésnek sem az elrendelo, sem
  az elutasító végzéssel szemben
• - Az uniós jog, irányelv közvetlen
  alkalmazásához, nemzeti jog félretételéhez nincs
  szükség EDE-re!

36
EDE tárgya

• Uniós jog értelmezése, de
• ha az irányelvvel összhangban van a magyar
  jogszabály, még mindig meg lehet próbálni az
  uniós jogi aktus érvénytelenségére hivatkozást.
• Ajánlás és vélemény elvileg lehet EDE tárgya, de
  egyéb jogi dokumentumok ( pl. Bizottság
  közleménye) már nem.

37
FACTORTAME-II ügy

• Ha az uniós jogból eredo jogosultság elozetes
  védelme megkívánja, és a hazai jog ideiglenes
  intézkedés, végrehajtás felfüggesztése közig
  perekben nem óvja meg a felperes jogait, akkor a
  bíró olyan ideiglenes intézkedést tehet, amely
  alkalmas e jogok megvédésére.
• A bíró tehát saját magának olyan hatáskört
  kreálhat, amelyet a Pp. nem biztosít!

38
C.I.L.F.I.T ügy

• MIKOR NEM KELL AZ EuB-hoz fordulni (elutasítási
  okok)
• 1. Az ügy érdemére nem hat ki az uniós joggal
  kapcsolatos vita eldöntése
• 2. Az EuB-nak kialakult joggyakorlata van
• 3. Oly mértékben egyértelmu az uniós jog
  alkalmazása, hogy semmilyen ésszeru kétely nem
  merül fel a vitás kérdések eldöntése kapcsán
  csak akkor lehet ebbol kiindulni, ha a bíró
  meggyozodik arról, hogy a többi tagállami
  bíróságnak és a Bíróságnak is ugyanez a
  bizonyossága áll fenn ? Továbbá a nyelvi
  összehasonlítást is el kell végezni!? Saját
  terminológiát figyelembe kell venni és az adott
  uniós jogi aktus meghozatalakori uniós
  fejlettségi szint tükrében kell értelmezni. /act
  claire tan/

39
Hivatalbóliság kérdése

• Peterbroeck -ügy határidon túli hivatkozást
  figyelembe kell venni
• Van-Schijndel- ügy a közösségi jog nem követeli
  meg a nemzeti bíróktól, hogy a közösségi
  jogszabályokba ütközést hivatalból vizsgálják,
  amennyiben ezáltal az alapvetoen eloírt
  passzivitásukat fel kellene adniuk úgy, hogy a
  jogvitának a felek által megállapított határait
  átlépnék, és olyan tényekre és körülményekre
  támaszkodnának, amikre a peres felek, akiknek
  érdekében áll nem hivatkoztak.
• C-243/08 Pannon GSM ügyben hozott ítélet
• C-137/08 VB Pénzügyi lízing ügyben hozott ítélet
• Mindkét magyar vonatkozású ítélet szerint van
  lehetoség a hivatalbóli észlelésre illetve
  bizonyításra.
• A bírónak tehát alapvetoen joga és nem
  kötelezettsége a hivatalbóli eljárás, de a
  nyilvánvaló esetekben kötelezettsége is, mert...

40
Uniós jogban tévedés következménye

• Köbler ítélet /C-224/01,2003/Közigazgatási
  Bíróság, mint utolsó fok, visszavonta ED eljárás
  iránti kérelmét EuB felhívásra /szükségesnek
  tartja-e/ -, majd a polgári pert indított
  felperes kártérítésre uniós jog téves alkalmazása
  miatt, és itt EDE alapján az EuB kimondta, hogy
  fenn kellett volna tartania a kérdését a Közig.
  Bíróságnak, mert ítélete a közösségi jogba
  ütközött. Ez azonban nem volt nyilvánvaló, így
  sérelem nem megfeleloen súlyos ezért nincs
  kártérítés!

41
A bíróság gyakorlata és az uniós jog

• Uniós jog hivatalból figyelembe veheto
• Elozetes döntéshozatali eljárásra csak a nem
  egyértelmu, kétes tartalmú rendelkezések esetén
  kerül sor / noha a C.I.L.F.I.T- ügy erre elvileg
  szukebb körben nyújt lehetoséget/
• Irányelvek alapján a nemzeti jog félretételére
  relatíve gyakran sor kerül /Köbler ítélet hatása/
• Elozetes döntéshozatal kezdeményezése iránti
  kérelmek elutasítása gyakori
• 2012 legfontosabb magyar vonatkozású EUB ítélete
  Mahagében kontra NAV, Dávid P. kontra NAV C-80/11
  és C-142/11. Számú egyesített ügyekben hozott
  ítélet