MAKRO

1
MAKROÖKONÓMIA
2
ALAPFOGALMAK

• A makroökonómia tárgya

A makroökonómia a gazdaság mint egész
viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó
aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a
nemzetgazdaságok kibocsátásainak,
foglalkoztatottságának, munkanélküliségének,
árainak általános szintjét tanulmányozza
3
A makroökonómiai politika fobb céljai

• Magas reálkibocsátás
• A kibocsátás méroszáma a bruttó hazai össztermék
  (GDP), azaz az egy év alatt termelt összes jószág
  és szolgáltatás piaci értéke.
• Nominális GDP a GDP-t folyó árakon méri, a reál
  GDP pedig az inflációhoz viszonyítva.
• Potenciális kibocsátás a maximálisan
  fenntartható, vagyis magas foglalkoztatottsági
  szint mellett eloállítható GDP.
• Magas szintu foglalkoztatottság, alacsony szintu
  munkanélküliség

4

• Árszínvonal stabilitása szabadpiaci viszonyok
  között
• Az általános árszínvonal jele P
• Az általános árszínvonal méroeszköze a
  fogyasztói árindex (CPIConsumer Price Index)
• A CPI a tipikus városi fogyasztó által vásárolt
  javak változatlan kosarának a költségét méri.
• Az inflációs ráta az árszínvonal emelkedésének
  vagy süllyedésének az éves mértéke
• Külgazdasági mérleg egyensúlya az export és
  import egyensúlya, árfolyamstabilitás

5
Gazdaságpolitikai eszközök

• Költségvetési politika kihat az összkiadásokra,
  ezáltal befolyásolja a tényleges reál GDP-t és az
  inflációt (legalábbis rövidtávon)
• A kormányzati kiadások befolyásolják a
  közfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz való
  viszonyát.
• Az adóztatás levon a jövedelmekbol, és így
  csökkenti a magánkiadásokat

6

• Monetáris politika lényeges hatást gyakorol mind
  a tényleges, mind a potenciális GDP-re.
• A központi bank muködteti.
• A pénzkínálat változásai (pl. pénzkibocsátás)
  felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat,
  befolyásolják a javakra fordított kiadásokat.
• Jövedelempolitika (bér- és árpolitika) A
  kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció
  mérséklése érdekében közvetlenül befolyásolja a
  bérek és árak viszonyát.
• Külgazdasági politika célja a valutapiaci
  egyensúly fenntartása, a túlzott export és import
  megakadályozása.
• Eszközei a monetáris és költségvetési politikán
  túl az árfolyam alakulásába való beavatkozás és a
  kereskedelempolitika (pl. vámok, kvóták stb).

7
Matematikai modellek a makroökonómiában
8
A makroökonómiai modellek változói

• Exogén változók, amelyeket a makroökonómiai
  rendszeren kívüli tényezok határoznak meg. (pl. a
  lakosság száma, idojárási változók vagy a
  gazdaságpolitikai változók stb.)
• Endogén változók azok, amelyeket maga a
  gazdasági rendszer modellje határoz meg. Ilyenek
  pl. a makroökonómiai politika célváltozói
  kibocsátás, foglalkoztatás, árszínvonal stb.)
• Aggregált változók
• Nominál és reál paraméterek

9
Aggregált kereslet

• A gazdaság különféle szereploi által eszközölt
  összkiadásokat méri
• Az a pénzmennyiség, amelyet a háztartások,
  vállalatok és a kormányzat költenek adott árak,
  jövedelmek és más gazdasági változók mellett
• Az aggregált keresleti görbe a háztartások,
  vállalatok és a kormányzat reálkiadásainak
  szintjét reprezentálja az általános árszínvonal
  különbözo értékei mellett. Azt a mennyiséget
  jelzi, amit a gazdaság összes szereploje az
  általános árszínvonal mellett vásárolni fog.

10
Aggregált kínálat

• A gazdaság szereploi által kért ár és azon
  kibocsátási mennyiség közti kapcsolatot jelzi,
  amelyet termelnek és eladnak.

Makroökonómiai egyensúly
Az az árszínvonal-termékmennyiség pont, ahol az
adott áron a vállalatok az adott mennyiséget még
hajlandók kibocsátani, a vásárlók pedig éppen ezt
a mennyiséget hajlandók megvenni
11
Termelési függvény

• A termelési függvény olyan technikai összefüggés,
  amely az egyes specifikus ráfordításkombinációk
  által eloállítható maximális kibocsátásmennyiségét
  adja meg a termelési ismeretek adott állapota
  mellett.
• Változói munka ( ), toke (K), stb., azaz

12
Határtermék

• Egy adott termelési tényezo határértéke
  (Marginal Product) az a többlettermék, vagyis
  többletkibocsátás, amelyet az illeto tényezo egy
  többletegységének hozzáadásából lehet realizálni,
  miközben a többi tényezo változatlan marad.
• Pl.
• A munka határterméke az a többletkibocsátás, amit
  akkor nyerünk. Ha a munkát egy egységgel
  növeljük, miközben a többi ráfordítás
  változatlan.
• A toke határterméke az össztermék azon
  növekedése, amelyet egységnyi pótlólagos
  tokebefektetéssel nyerünk, miközben a többi
  ráfordítás változatlan marad.

13
A statikai elemzés alapjai
14

• A gazdaság szereploi
• Vállalatok (reprezentatív)
• Háztartások (reprezentatív)
• Kormányzat

• Alapveto piacok
• Munkapiac
• Javak piaca
• Értékpapírpiac
• Pénzpiac

15
Termékegyenlegek

• ahol C - fogyasztás
• I - beruházás
• G - kormányzati költés
• ahol C - fogyasztás
• S - megtakarítás
• T - adók

16
Árak és az infláció

• A GDP nominál érték
• Real GDP
• GDP deflator
• Inflációs ráta

17
Munkapiac

• A munka a háztartások tulajdona (munkaero)
• A munkát a háztartások adják el a vállalatoknak
• A munkát egységnyi idore jutó munkaórában mérjük
• Az alkalmazottak száma
• Az egységnyi idore jutó nominál bér W

18
A javak piaca

• A javak eloállítói a vállalatok
• A javak aggregált termékek
• A javak fogyasztói a háztartások (saját
  szükséglet), a vállalatok (tokenövelés),
  kormányzat (közjavak)
• Az aggregált termék idoegység alatt kibocsátott
  mennyisége y
• Egységnyi kibocsátott termék nominál ára P

19
Értékpapírpiac

• Az értékpapír a pénzügyi megtakarítás olyan
  eszköze, amelyiknek van hozadéka (a pénzzel
  ellentétben)
• Értékpapírok
• államkötvény
• részvény

20
Kötvénypiac

• Az államkötvényt az állam adja el a
  háztartások-nak pénzért a költségvetési hiány
  finanszírozására
• A kötvény ára Pb (jelen érték),
• A kötvény kamata rb.
• Ha a kötvény egy év múlva 1-t fizet, akkor a
  kifizetés és a jelen érték közti összefüggés
• A kötvény reál értéke az aggregált árszínvonallal
  deflált ára, azaz a kötvény jószágegységben
  kifejezett értéke
• Ha a kibocsátott kötvények száma B, akkor az
  aggregált kötvénykinálat

21
Részvénypiac

• A részvényeket a vállalatok bocsátják ki új
  tokeberuházás megvalósításához
• Feltételezzük, hogy a már meglévo toke is
  részvényfinanszírozott
• A profit a realizálásakor azonnal kifizetodik a
  részvénytulajdonosoknak osztalék formájában
  (nincs visszaforgatás)
• Egy részvény ára Pe (jelen érték)
• A nominál osztalék a részvénytulajdonosok között
  P?, ahol ? a reálprofit nagysága
• A részvény kamata re

22

• Ha a részvény jövobeni értéke 1 egység, akkor a
  jelen értéke , ahol E a kibocsátott
  részvények száma
• A részvény reál értéke
• A teljes részvénycsomag reál értéke

23

• Feltesszük,
• hogy a termelésnek két meghatározó tényezoje van
  a munka és a toke, azaz a termelési függvény
• A termelési függvény homogén lineáris, azaz
• A toke határterméke
• A reál profitra érvényes
• innét a profit
• A teljes részvénycsomag nominál értéke
• A részvény reálértéke