T - PowerPoint PPT Presentation

1 / 32
About This Presentation
Title:

T

Description:

T rk ptan T rk p szeti alapismeretek Kartogr fia A t rk p szet vagy kartogr fia (a g r g chartis = h rtya, k rtya s graphein = r s, rajzol s) a ... – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:42
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 33
Provided by: Tti61
Category:
Tags: budapest

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: T


1
Térképtan
  • Térképészeti alapismeretek

2
Kartográfia
  • A térképészet vagy kartográfia (a görög chartis
    hártya, kártya és graphein írás, rajzolás) a
    térképek és más kartográfiai ábrázolási formák
    (pl. földgömb, panorámakép, fototérkép stb.)
    készítésének és használatának tudománya,
    technikája és muvészete.

3
Mi kell a térképhez??
1
3
2
4
Térképtörténet
  • A térképezés a legrégebbi történeti múltba tekint
    vissza. A történeti kutatások megállapították,
    hogy az ember eloször rajzolt, csak azután írt.
    Az osember lakóhelyének környezetét vagy a
    távolabbi tájakat is lerajzolta,
  • Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetoen
    térképészeti emlék egy falfestményen lévo
    várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett
    ásatásoknál került elo. Készítésének idejét
    radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200
    körülre teszik. A falfestmény ábrázolási
    megoldása érdekes a város épületeit és utcáit
    alaprajzszeruen ábrázolja

5
Térképtörténet
  • A legrégibb, papiruszra készített ismert térkép
    I. Széthi egyiptomi fáraó idejébol (i. e. XIII.
    sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain
    a Vádi Hammamát aranybányája
  • Az ókori térképészet legfontosabb képviseloje
    Ptolemaiosz
  • A rómaiak tovább haladtak görög elodeik
    nyomdokain, Különleges térképeiken foleg a
    közlekedési utakat, a településeket és az utazási
    akadályokat, folyókat, hegyeket, erdoket
    ábrázolták.
  • A XVI. században muködo Mercator a modern
    térképészet legnagyobb alakja. 1569-ben
    megalkotta világtérképét, O készítette, de fia
    adta ki az elso, egységes térképgyujteményt
    "Atlasz" néven (1595-ben

6
Térkép
  • A térkép hagyományos definíció szerint a Föld
    vagy más égitest felszínének, síkba vetített,
    méretarányosan kisebbített, sajátos grafikai
    jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása.

7
Méretarány-aránymérték
  • "A méretarány azt mutatja, hogy a térképen
    egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a
    valóságban hány centiméternek felel meg.
  • Pl- M 1 100.000
  • Az aránymérték a térkép arányának megfeleloen
    szerkesztett hosszmérték. Segítségével mérhetünk
    a térképen.

8
Térképek csoportosítása
9
Méretarány szerint
  • - nagy méretarányú. (nagyon részletes) Például 1
    10 000 - középes méretarányú. (kevésbé
    részletes) Például 1 100 000- kis
    méretarányú. (kis részletességu) Például 1 1
    000 000

10
Tartalom szerint
  • A földrajzi térképek kis méretarányban készülnek
    és nagyobb területeket (országrészek, országok,
    földrészek vagy az egész Földet) mutatnak be
    mindenekelott áttekintést adnak az adott terület
    vízrajzáról és domborzatáról.
  • Ezt ki lehet egészíteni a fontosabb közlekedési
    vonalakkal (utakkal, vasútakkal), jelentosebb
    településekkel (fovárosok, megyeszékhelyek,
    városok), illetve a megye- és országhatárokkal
    is.

11
Közigazgatási térképek
  • a közigazgatási térképek nem mutatják a
    domborzatot ezek a közepes vagy kis méretarányú
    térképek elsosorban az adott terület (megye,
    ország) közigazgatási határait (település-,
    megye-, országhatárt) ábrázolja

12
Tematikus térképek
  • Valamely természeti,társadalmi, gazdasági
    folyamatot bemutató térképek.
  • Pl. Magyarország népesedési folyamatai
  • Magyarország munkanélküliségi arányai megyénként
  • Mo. útvonalhálózatának fejlodése

13
Turista/autó/várostérkép
14
Atlasz
  • Az atlaszokban a földrajzi és közigazgatási
    térképek mellett tematikus térképeket
    (szaktérképeket) is találhatsz.
  • Meghatározott szempont alapján
  • összeállított
  • térképgyujtemény.

15
Ábrázolás módja szerint
  • Bolygónk felszíne eléggé egyenetlen
    kisebb-nagyobb, különbözo magasságú és formájú
    területek követik egymást. Ezek a felszíni
    formák, amelyeket összefoglalva domborzatnak
    nevezünk.
  • Attól függoen, mennyire magas egy adott terület,
    négy alapveto felszíni formát különböztetünk
  • alföld, dombság, középhegység és magashegység.
  • A magasságot a tengerszinttol indulva határozzuk
    meg. Magyarországon a Balti-tengerhez
    viszonyítva, pontosabban a Kronstadt városban
    meghatározott "0" értéku alaptengerszintmagasság
    alapján mérjük.

16
(No Transcript)
17
Magassági színezéses ábrázolás
18
Szintvonalas ábrázolás
  • A szintvonal azonos tengerszint feletti magasságú
    pontokat összeköto szabálytalan barna vonal.
  • 5-10méterenként megrajzolva.
  • 50-100méterenként kivastagítva.

19
Szintvonalas ábrázolás
  • A turistatérképeken a szintvonalrajznak
    részletesnek kell lennie, hogy a terepet
    valósághuen ábrázolja és így több segítséget
    nyújtson a tájékozódásban. Amennyire lehetséges,
    a szintvonalra helyezett számmal megadjuk annak a
    szintvonalnak a tengerszint feletti magasságát.

20
Domborzatárnyékolásos módszer
  • Az árnyékolás révén jobban érzékelheted, hogyan
    emelkedik ki egy felszíni forma, milyen vonulatok
    alkotnak egy hegységet. Olyan hatást kelt, mintha
    nagy magasságról figyelnénk meg a Föld felszínét.
    Érdekes összehasonlítani egy urfelvételt és egy
    árnyékolt térképet ugyanarról a területrol
    meglepo azonosságot találhatsz a ketto között

21
Térképjelek
  • A tárgyak, jelenségek egyezményes jelekkel
    történo ábrázolása.
  • Minden térképhez tartozik egy jelmagyarázat.
  • Ez valójában a térkép szótára.

22
Otthoni feladat
  • Keresd ki a kút, könyvtár, kórház, vasérc, bauxit
    térképjelét.

23
Földgömb
  • A Föld felülnézeti, arányosan kisebbített,
  • térben ábrázolt mása.

24
Tájékozódás a térképen
25
Földrajzi fokhálózat
Egyenlíto és a Greenwich meridián.
  • Két alapköre az Egyenlíto és a Greenwich
    meridián.Az Egyenlíto Északi- és Déli-félgömbre,
    a Greenwich meridián Keleti- és Nyugati-félgömbre
    osztja a Földet.
  • A szélességi körök számozása az Egyenlítotol (0)
    É-ra az Északi szélesség 90-áig (Északi sark) és
    D-re a Déli szélesség 90-áig (Déli sark).
  • A hosszúsági körök számozása a Greenwich
    meridiántól indul (0, illetve 180), ettol
    Keletre a Keleti hosszúság és Nyugatra a Nyugati
    hosszúság 180-áig terjed.
  • A földrajzi fokhálózat segítségével a földfelszín
    bármely pontjának helye megadható az Egyenlíto és
    a Greenwich meridiántól, fokokban kifejezve. A
    szélességi és a hosszúsági körök együtt alkotják
    a földrajzi fokhálózatot. A fokhálózat
    segítségével tudunk tájékozódni a földgömbön és a
    térképen. A földrajzi helymeghatározásnál a
    földrajzi szélesség és a földrajzi hosszúság
    adatára van szükségünk

A szélességi és a hosszúsági körök együtt
alkotják a földrajzi fokhálózatot
26
Szélességi körök jellemzése
  • A szélességi körök
  • - nem egyenlo hosszúak
  • - leghosszabb az Egyenlíto (kb. 40 ezer km)
  • - legrövidebbekaz északi szélesség 90. fok
  • déli szélesség 90. fok - ezek 1-1 pont
    mindössze
  • - távolságuk azonos (kb. 111 km), párhuzamosak
  • - a 0. szélességi kör Egyenlíto 1 db
  • - északi és déli szélességek vannak 90-90 db
  • - az Egyenlíto két részre osztja a földgömböt
  • - északi félteke (itt van hazánk is)
  • - déli félteke
  • - nevezetes szélességi körök Egyenlító,
    Baktérító, Ráktérító ( É.és D-i sz. 23.3) Északi
    és Déli Sarkkör ( É-i és D-i sz. 66.6)

27
(No Transcript)
28
Otthoni feladat
  • Milyen irányban húzódnak a szélességi körök?
  • Melyik szélességi kör a leghosszabb és melyek a
    legrövidebbek?
  • Mutasd meg a nevezetes szélességi köröket a
    földgömbön és a világtérképen!
  • Mely kontinenseken halad át az Egyenlítõ?

29
Hosszúsági körök jellemzése
  • A hosszúsági vonalak (meridiánok) É-D irányban
    futó körök, amelyek a sarkokon találkoznak a
    hosszúságot a 0-ként meghatározott Greenwich
    meridiántól számított távolsággal mérik, amely
    180-ig terjedhet K és Ny felé.
  • A hosszúsági körök (meridiánok, délkörök)
  • - egyenlo hosszúak (kb. 40 ezer km mindegyik)
  • Egymással nem párhuzamosak
  • - a sarkokon találkoznak
  • - kezdo meridián (0. fok) Grennwich-en megy át
    (London) 1 db
  • - keleti és nyugati hosszúsági (fél)körök
    vannak
  • összesen 360 db (délkör!)
  • - a 0. és a 180. hosszúsági (fél)körök 2 részre
    osztják a földgömböt
  • - nyugati félgömb
  • - keleti félgömb (itt van hazánk is)

30
Neves szélességi/hosszúsági körök
  • Fontos szélességi körök Északi sarkkör (Ész.
    66 30')Ráktéríto (Ész. 23 30')Egyenlíto
    (0)Baktéríto (Dsz. 23 30')Déli sarkkör (Dsz.
    66 30')

31
Helymeghatározás a térképen
  • Határozzuk meg Budapest földrajzi helyzetét a
    fokhálózat segítségével.
  • Határozd meg Innsbruck, Zürich, Dijon földrajzi
    helyzetét.

32
Otthoni feladat
  • Milyen irányban húzódnak a hosszúsági körök?
  • Mit jelent a földrajzi hosszúság?
  • Mely kontinenseken halad át a kezdõ hosszúsági
    kör?
  • Hány adatra van szükség egy hely földrajzi
    helyzetének meghatározásához?
  • Melyik félgömbön fekszik Ausztrália, a
    Fekete-tenger, Dél-Amerika?
  • Helymeghatározás Los Angeles, Veszprém, Madrid,
    Rio de Janeiro, Canberra 
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com