ANYAGFOLYTONOSS

1
ANYAGFOLYTONOSSÁGI HIBÁK (repedés, törés,
korróziós kár) HELYREÁLLÍTÁSA

• Kötohegesztés
• Forrasztás
• Ragasztás
• Elemrészek cseréje

2
Hegesztés
3
Kötohegesztés

• A hegeszthetoséget meghatározza
• a hegesztendo alkatrész anyaga,
• szerkezeti kialakítása,
• a meghibásodás módja, oka
• a hegesztési technológia,
• az alkatrész igénybevétele.

4
A javítási technológia sorrendje

• A repedés helyének feltárása, repedésvizsgálat,
• A javítás módjának meghatározása kötohegesztés,
  forrasztás, ragasztás, elemrészek kivágása,
  cseréje-, toldás, foltozás.
• Elokészítés a javításhoz (hegesztéskor)
• a repedés végeinek elfúrása,
• kimunkálás a varrat alakjának megfeleloen,
  illetve a sérült részek kivágása, új elemrészek
  beillesztése,
• szükség esetén az alkatrész elomelegítése.
• A kötés létrehozása.
• Szükség esetén a sérült rész környezetének
  megerosítése.
• Szükség esetén - a lehetoségeknek megfelelo -
  hokezelés (normalizálás, nemesítés)
• Repedésvizsgálat, tömörségi vizsgálat.

5
Acél alkatrészek kötohegesztése

• Az acélok hegeszthetosége függ a széntartalomtól
• kis széntartalmú acélok (0,22 széntartalomig)
  jól hegeszthetok,
• közepes széntartalmú acélok (0,35...0,40
  széntartalom esetén) kielégítoen hegeszthetok,
• nagy széntartalmú acélok (0,45 -nál nagyobb
  széntartalom esetén) nehezen (korlátozottan)
  hegeszthetok.
• A nagyobb széntartalmú acélból készült
  alkatrészeket az edzodés veszélye miatt ajánlatos
  elomelegíteni.
• Az ötvözött acélok edzodése az ötvözo elemektol
  is függ.

6
Öntöttvas alkatrészek kötohegesztése

• Öntöttvasak általános tulajdonságai
• Az öntöttvas olyan Fe-C ötvözet, melynek
  széntartalma meghaladja a 2,6 -ot. A
  gyakorlatban ez 2,5-3,5 (hipoeutektoidos). Ha
  szenet kötött állapotban (cementit) tartalmazza
  az öntöttvas fehérvasnak, ha a szén grafit
  állapotú szürke öntvénynek nevezzük.
• A cementit kiválását elosegíto ötvözok S, V, Cr,
  Sn, Mo, Mn.
• A grafit kiválását elosegíto ötvözok C, Si, Al,
  Ni, Cu, Co.
• A leggyakrabban használt szürkevas összetétele
• C 2,8 -3,8 Si 1-2,4 S 0,7
• Mn 0,6-1,2 P 0,12

7

• Az öntöttvas hegesztéskor figyelembe veendo
  tulajdonságai
• rideg (az egyenlotlen felmelegedés-lehulés
  feszültséget okoz, ez töréshez, repedéshez
  vezet).
• kisebb homérsékleten ömlik meg, mint a vasoxid
  (megnehezíti a hegesztést, oxidzárványok rontják
  a varrat szilárdságát).
• nagy homérsékleten huzamos ideig üzemelt
  öntöttvas alkatrészek rosszul, vagy egyáltalán
  nem hegeszthetok (a grafit magas homérsékleten
  oxidálódott)
• hirtelen válik hígfolyóssá (a solidus és a
  liqvidus közelsége miatt) lehetoleg vízszintes
  helyzetben hegesszünk.

8
Öntöttvas alkatrészek kötohegesztése

• Az öntöttvas villamos ívvel és gázlággal egyaránt
  hegesztheto.
• Hegeszto eljárások
• - hideg hegesztés,
• - hegesztés helyi elomelegítéssel (felmelegítéses
  hegesztés),
• - meleg hegesztés

9
Öntöttvas hideghegesztése

• Hideghegesztés csak villamos ívhegesztéssel
  lehetséges.
• A hozaganyag acél vagy nikkel bázisú elektróda
  (Az ötvözetlen acél hegesztésére használt
  elektródák megfeleloek).
• Az acélnak nagyobb a hotágulási együtthatója, így
  gyorsabban zsugorodik, ezért repedések
  keletkezhetnek. Ez elkerülheto, ha a varratot
  szakaszosan rövid hernyókkal rakjuk fel és
  tömörítjük.
• A kötésszilárdság növelheto, ha a felületbe
  lágyacél csapokat csavarunk.
• Szilárdsági és tömíto igénybevétel esetén a
  gyököt és a varratkoronát Ni, Monel vagy
  ausztenites Cr-Ni elektródával kell hegeszteni

10
Szürkeöntvényre lágyacél elektródával készített
varrat keresztmetszete

• a) réteg lágyacél
• b) réteg szénben dúsult
• c) réteg martenzites
• d) réteg fehér öntöttvas
• e) réteg átalakult szürke
• öntvény
• f) réteg eredeti alapfém

11
Nikkel alapú lágyacél varrat szürkeöntvényben
12
Alapozás nikkelbázisú elektródával
13
Menetes lágyacél csapokkal merevített varrat
14
Szürke öntvények hegesztése helyi elomelegítéssel

• A hideghegesztés hátrányait részben kiküszöböli a
  félmeleg, ill. helyi elomelegítéssel való
  hegesztés.
• A munkadarabot lehetoleg 200-300 ?C-ra
  elomelegítjük, a hegesztési hely környezetében az
  elomelegítés homérsékletét növeljük
• Végezheto villamosívvel és gázlánggal.. Az
  elektróda nagy Si tartalmú (grafit kiválás
  segítésére).
• Fontos, hogy a hideg részek ne akadályozzák a
  meleg részek hotágulását. Pl. keretes
  szerkezetnél a töréssel szemközti oldalon is el
  kell végezni a melegítést

15
Keretes szerkezet helyi elomelegítése
16
Különbözo módon repedt öntöttvas kerekek helyi
elomelegítése
17
Szürkeöntvények meleghegesztése

• Lehet villamosívhegesztés vagy gázhegesztés.
• Az alapanyaggal azonos minoségu tömör, jól
  megmunkálható varrat készítheto.
• Ívhegesztéshez C és Si tartalmú elektródát
  használnak.
• Elokészítéskor a felületet V alakúra munkálják,
  majd izzó kokszba vagy faszénbe ágyazzák, és
  600-700 ?C-ra hevítik. Az egyenletes melegedés
  miatt a hevítés sebessége kisebb, mint 150 ?C/h.
• A fürdo dezoxidálására bóraxot használnak.
  Hegesztés után a heganyagot faszénporral
  behintik, homokkal és hamuval betakarják, lassan
  hutik (max. 150 ?C/h).

18
ALUMÍNIUM, ALUMÍNIUMÖTVÖZETEK HEGESZTÉSE

• Anyagtulajdonság és hegeszthetoség
• Az alumínium ötvözetek többé - kevésbé jól
  hegeszthetok. Különleges fizikai, kémiai és
  szilárdsági tulajdonságaik miatt az acél és egyéb
  fémektol eltéro technológiával hegeszthetok.
• Az alumínium olvadáspontja 658 ?C, amely az
  ötvözéssel általában csökken.
• Az alumínium fajhoje az acél fajhojének
  kétszerese, hovezeto képessége az acél hovezeto
  képességének több mint háromszorosa.
• A megömlesztett alumínium (ömledék) felületén
  oxidhártya (Al2O3) keletkezik.
• Dermedés alatti homérsékleten szilárdságuk és
  nyúlásuk jelentosen csökken.

19
Ötvözotartalom hatása a hegeszthetoségre

• réz, magnézium és a vas - szilárdságnövelo
• titán és króm - szemcsefinomító
• mangán és antimon - korrózióállóság növelo
• nikkel - hoállóság növelo
• ólom, bizmut - forgácsolhatóság növelo

20
Alumínium hegesztési eljárások

• Az alumínium gázhegesztése
• Az alumínium és ötvözeteinek gázhegesztéséhez
  semleges lángot kell használnunk és
  elengedhetetlen a folyósítószer használata.
• Az alapanyag gondos tisztítást igényel. A durva
  oxidréteget és szennyezodést mechanikus vagy
  vegyi úton távolíthatjuk el.
• A munkadarabot célszeru 150-200 ?C -ra
  elomelegíteni.

21
Alumínium hegesztési eljárások

• Az alumínium kézi ívhegesztése
• Ötvözött elektródát (Mg-Si és Al-Cu-Mg, ill.
  AlSi) bevonattal és egyenáramot fordított
  polaritással () használnak. 2 Ti a gázbuborék
  képzodést csökkenti.
• A fröcskölés erosebb mint acélok esetében.
• Félautomatikus és automatikus hegesztés
• Argon-védogázas fogyóelektródás hegesztés (mind
  köto-, mind felrakóhegesztési eljárásként
  használható)

22
Kitörött részek javítása beönto eljárással

• Az eljárás alkalmas Al öntvények (motortömb)
  töréseinek javítására.
• A javítás technológiája
• a törési felület elokészítése
• a törött részt az eredeti alak negatívjának
  megfelelo lemezsablonnal való beformázása
• a lemezsablon tömítés azbeszt zsinórral és
  gipsszel
• a külso lemezsablonon beöntonyílás és
  leszerelheto felöntotölcsér elhelyezése
• az öntvény anyagának megfelelo ötvözettel a
  hiányos rész kiöntése
• a sablon eltávolítása
• megfelelo elomelegítés közben a beöntött résznek
  az alapanyaggal való körbe hegesztése

23
FORRASZTÁS
24
FORRASZTÁS

• Az elomelegített alapanyaggal érintkezésbe hozva
  a megömlesztett forraszanyagot, diffúziós kötés
  alakul ki.
• A forraszanyag más fémötvözet, mint az alapanyag.
• Forraszanyagok
• Lágyforraszok
• alacsony homérsékleten (max. 420 ?C) olvadó
  ötvözetek
• ónötvözetek
• ólomötvözetek
• Keményforraszok
• 650 ?C-nál nagyobb homérsékleten olvadó
  ötvözetek
• közönséges ötvözetek réz, cink, ón, nikkel,
  szilícium, mangán
• nemesfém ötvözetek ezüst, arany, platina.

25
A forrasztás technológiai sorrendje

• a munkadarab elokészítése (kimunkálás,
  összeillesztés)
• tisztítás (zsírtalanítás, oxid eltávolítás)
• elomelegítés a nedvesítési homérséklet (a
  forraszanyag szétfolyási homérséklete) fölé
• folyatószer adagolása - az oxidhártya feloldására
  és az alapanyag, valamint a forraszanyagnak az
  oxidációtól való megvédésére
• a forrasz adagolása - megömlesztés a forrasztási
  homérsékleti tartományban
• utólagos megmunkálás.